Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A Mária-év Magyarországon
  2011-03-21 19:35:49, hétfő
 
 

,,Olyan tömegek sereglettek Mindszenty miséire,
amilyenek Magyarországon még nem mozdultak meg ezer éves története során sohasem.
Sem a keresztes hadjáratok,
sem az 1514-es parasztlázadás,
de még csak az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus sem látott olyan óriási és
áhítattal imádkozó tömegeket, mint a Mária-év ünnepségei [...]
Az utolsó szabad hitvallás volt ez az 1956-os forradalom előtt,
s mint majdan az, ez is a nemzeti egység jegyében."1

Csonka Emil, München, 1981



Mindszenty bíboros a Marosmenti Mária-napok keretében látogatott Makóra. Az 1948. május 22--23-án, az országos Mária-év eseményeként a Csanádi Egyházmegye által megrendezett Marosmenti Mária-nap Makó történetének legnagyobb tömegdemonstrációja volt. Sem előtte, sem utána ennyi ember nem gyűlt össze a város területén egy adott cél érdekében. Egy tábori misét és körmenetet többnyire nem szoktunk tömegdemonstrációként emlegetni; akkor -- 7 hónappal Mindszenty József letartóztatása előtt -- azonban a liturgia tüntetésnek számított.


A Mária-év Magyarországon

Mindszenty József bíboros hercegprímás 1947. június 13-án -- 12 nappal Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása után -- indult el Kanadába, hogy ott részt vegyen a június 18--22 között megrendezendő ottawai Mária-kongresszuson. A hercegprímás felfigyelt a kanadai katolikusok példás Mária tisztelete, akik ,,minden alkalommal hatalmas tömegekben jelentek meg a Világkongresszus ünnepségein."2 Mindszenty -- amint azt emlékirataiból tudjuk -- hazatérőben, a repülőgépen, az óceán felett átgondolta az Ottawában támadt ötletét: ,,egy megrendezendő magyar Boldogasszony-év tervét."3 A püspöki kar július 25-i ülésén elfogadta a bíboros Mária-év hirdetésére vonatkozó javaslatát, s augusztus 15-re kitűzték az országos Boldogasszony-év megnyitását.4 Augusztus 15-én az ország minden templomában felolvasták a püspöki kar körlevelét, amelyben a főpapok felhívják a hívek figyelmét: ,,a Boldogasszonynak szentelt esztendő csak akkor éri el a célját, ha a magyarság lélekben is újra Mária nemzetévé lesz."5 Esztergomban a nyitó szentmisét 60 ezer zarándok hallgatta.

Az Új Ember című katolikus hetilap augusztus 17-i számában Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica országos igazgatója ,,A fölfelé vezető úton" című cikkében a következőképpen határozza meg a Mária-év céljait: ,,Boldogasszony évének meghirdetése a jövőnek szól. A lelki megújulás, a szellemi irányozódás, a társadalmi erőkifejtés, a nemzeti élet forrásait keressük rajta keresztül."6 Ugyanakkor Mihalovics kétségeinek is hangot ad: ,,Nem ringatnak-e képzelődésekbe a történelmiség dús színképei?"7 Végül bizakodóan zárja gondolatait: ,,Még a mélyben vagyunk, sötét sziklafalak merednek reánk, de már megindultunk fölfelé a mi utunkon."8

Augusztus 15--17 között rendezték meg Csongrádon a Tiszai Mária-napokat, mintegy 70 ezer ember részvételével. A Boldogasszony Éve történetének a Csongrádi Mária-napok az egyetlen olyan eseménye, amelyet még a kommunista párt is támogatott. (Ne felejtsük, az 1947. augusztus 31-re kiírt országgyűlési választások előtt két héttel zajlottak a Tiszai Mária-napok.) Fennmaradt egy röplap a következő szöveggel: ,,A Magyar Kommunista Párt szeretettel adja emlékül ezt az ősi magyar vallási éneket az 1947. augusztus 15--16--17-i Csongrádi Mária-napok résztvevőinek."9 A röplap másik oldalán a ,,Boldogasszony anyánk" kezdetű ének kottája és szövege.

Augusztus 20-án délelőtt a budapesti Szent István Bazilikában Kovács Vince váci segédpüspök szentbeszédében szólt a közelgő választásokról is. ,,Mindenki, aki egy demokratikus országban polgári jogát gyakorolja, vagy nem gyakorolja, bizonyos mértékig választ Krisztus és Barabás között, dönt a nemzet virágzása, vagy pusztulása között. Mert, bár a látszat szerint ma nagyhatalmi konferenciákon döntenek országunk sorsáról, ez igazában a nemzet millióinak lelkében dől el"10 -- fejtegette a püspök. Délután a Szent Jobb körmeneten Mindszenty József mögött Dinnyés Lajos miniszterelnök és Ortutay Gyula kultuszminiszter haladt, őket követték a rendőrség tábornokai, köztük Münnich Ferenc altábornagy.

A ,,kékcédulás" választások után először Szombathelyen tartottak Mária-napokat, amelyen 100 ezer hívő vett részt.11 Szeptember 14-én Budapest és környékének katolikus férfiai Mindszenty bíboros vezetésével 100 ezres számban vonultak fel Máriaremetére, ahol a hercegprímás a sátán hatalmáról beszélt.12 Egy hét múlva, szeptember 21-én 100 ezer nő zarándokolt el Máriaremetére. ,,Állandóan özönlenek a zarándokok, és oly szoros tömbben veszik körül a szabadtéren felállított oltárt, hogy a kegyhely egész területén még letérdelni is alig lehet"13 -- tudósított az eseményről az Új Ember. Szeptember 19--21. között rendezték az egri Mária-napokat. Mindszenty egri beszédében -- 75 ezer főnyi hívő sereg előtt -- Deák Ferenc példáját említette: ,,Deák Ferencnek nem kellett szennyes mandátum. Kérték, zaklatták, de nem hajolt."14

Az október 4--7. között lezajlott több százezer érdeklődőt vonzó Nemzeti Mária-Kongresszus résztvevői mit sem tudhattak arról, hogy a lengyelországi Szklarska Poreban kilenc kommunista párt küldötteinek titkos tanácskozásán (szeptember 22--27.) döntés született arról, hogy a kelet-európai kommunista pártok immáron nyíltan hozzáláthatnak a sztálini modell kialakításához, s a magyar küldöttséget vezető Révai József a megbeszélésen felvetette a magyar ,,klerikális reakció" felszámolásának igényét is.15

Az őszi és téli hónapok során a Mária-év programjai a plébániákon, egyházközségekben, a templomi élet keretében folytak tovább.

Miután az Új Ember november 8-i száma közölte Mindszenty Józsefnek a miniszterelnökhöz írott levelét, amelyben a hercegprímás tiltakozott amiatt, hogy arra köteleznek embereket, hogy kémkedjenek az egyházi hatóságok ellen, a minisztertanács egy hónapra betiltotta a lap megjelenését. (,,Előfordult, hogy ki nem elégítő jelentés esetében a lelkileg agyongyötört kémet bántalmazták is. Különösen megfenyegették az így megfogott embert az esetre, ha valakinek elárulja a megbízatását, illetve kilátásba helyezték, hogy ennek felfedése esetén a rendőrség elleni rágalmazás címén eljárást indítanak ellene. Történelmünk egyik legsötétebb idejére, a szabadságharcot követő Bach-korszakra emlékeztetnek az ilyen eljárások"16 -- olvasható a bíboros Dinnyés Lajoshoz intézett levélében.)

Az SZKP KB Külügyi Osztálya által a Magyar Kommunista Párt tevékenységéről Sztálin számára készített 1947. december 9-i keltezésű jelentés a következőképpen fogalmaz az MKP és a magyar katolikus egyház közötti viszonyról:
,,A pártvezetésnek nincs pontosan meghatározott, világos irányvonala a reakciós katolikus papsággal folytatandó harchoz, pedig a papságnak óriási befolyása van
az ország lakosságának minden rétegére."17
E jelentésnek is köze lehetett ahhoz, hogy 1948 elején gőzerővel indultak be az egyházellenes kampányok. A sort Rákosi Mátyás nyitotta, az MKP harmadik pártkonferenciáján, 1948. január 10-én mondott beszédével. ,,A magyar demokrácia eddig minden problémát, mely elé a történelem állította megoldott! Amikor napirendre tűzi, végezni fog ezzel a reakcióval is, mely az egyház köntöse mögé búvik"18 -- hangoztatta Rákosi.

1948 január második felére -- a fokozódó nyomást érzékelve -- a püspöki kar néhány tagja (Czapik Gyula egri érsek, Bánáss László veszprémi és Hamvas Endre csanádi püspök) arra a megállapításra jut, tárgyalni kell az állammal. Február elején létrejön egy találkozó Rákosi Mátyás és Czapik Gyula között, eredmények nélkül.19 Február 14-én Esztergomban Mindszenty bíboros Ortutay Gyula kultuszminiszterrel tárgyal, előrelépés nem történt. Április 15-én az MKP Politikai Bizottsága a következő döntést hozza: ,,Támadásba kell átmenni azzal kapcsolatban, hogy ők [ti. az egyház -- M. K.] a tárgyalásokat lényegében további demokráciaellenes működésre használják fel. Különösen sérelmezni kell Mindszenty kommunistaellenes intézkedéseit."20 Ortutay Gyula a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya előtt, 1948 április végén jelentette be, előkészületek történnek az egyházi iskolák államosítására.21

Eközben folytatódnak a Mária-év rendezvényei, egymást követik a Mária-napok. Sátoraljaújhelyen április 18-án 50 ezren,22 Gyulán 25-én 25 ezren,23 május 2-án Márianosztrán tízezren,24 május 9-én Törökszentmiklóson 22 ezren gyűltek össze.25 Május 11-én Mindszenty Ortutay Gyulának írott levelében tiltakozik a Mária-napokat ért atrocitások miatt: ,,A magyar püspöki kar által 1947-ben meghirdetett Boldogasszony Évének immár három vidéki ünnepségén párt- és hivatalos vonalon olyan erőszakosságok történtek, s olyan halmazatosan fordultak elő, hogy az állam alaptörvényekben és a békeszerződésben biztosított vallásszabadság legsúlyosabb sérelmeit jelentik. A sérelmeket tételről tételre nem sorolom fel, nincs is rá tér és idő; az elrendelők és művelők ismerik azokat, de Abaújban, Zemplénben, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében százezrek elkeseredve bizonyítják azokat."26 Egy nappal később, 12-én Rákosi Mátyás megkapja az Államvédelmi Osztály 49 oldalas összefoglaló jelentését, amire Péter Gábor az AVO vezetője a következőket írja: ,,Rákosi elvtárs, aláhúztam azokat a sorokat, aminek alapján (amikor ennek az ideje elérkezik) büntetőjogilag el lehet járni Mindszenty ellen."27

A május 9--15. között megrendezésre került debreceni Mária-hét békésen zajlott. Érdekesség, hogy megszervezték például a babák körmenetét, amelyben a pólyásoktól kezdve 7 éves korig vehettek részt a kicsinyek. A Szív Újság tudósítója a menet alatt 160 babakocsit számolt meg.28 Közel sem ilyen nyugodt körülmények között tarthatták meg a gellérthegyi Sziklakápolnánál május 13-án a hagyományos engesztelő ájtatosságot. A bíboros Ortutay kultuszminiszterhez intézett újabb beadványából idézünk: ,,A fővárosi Sziklatemplomnál több mint egy éve minden hó 13-án tartani szokott engesztelő ájtatosságnak karhatalommal történt erőszakos megakadályozása a legnagyobb elkeseredést és ellenszenvet keltette a 60-70 ezer résztvevőben, de az ország egész lakosságában is. Szomorú világ az, amikor az imádkozók ellen karhatalommal lépnek fel."29

Ortutay május 15-i sajtókonferenciáján jelentette be, a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé az iskolák államosítására. Május 22--23-án rendezték -- az írásunk fő témáját jelentő -- Marosmenti Mária-napokat, ahol 30 ezer hívő nevében tiltakozó táviratot küldtek Ortutay Gyula kultuszminiszternek az államosítási elképzelések ellen. Június 3-án Pócspetriben a községháza előtt az egyházi iskolák védelmére összegyűlt tömeget -- bent, a községházán a képviselőtestület az államosítás mellett kívánt állást foglalni -- két rendőr akarta feloszlatni, s a dulakodás közben az egyik rendőr saját fegyverétől halálos lövést kapott. Az ügyet a kommunisták a katolikus egyház elleni uszításra használták fel. Június 5-én, 6-án -- ennek ellenére, vagy éppen ezért -- Máriagyűdön 150 ezres hívősereg jött össze a pécsi egyházmegye Mária-napján.30 ,,Még két hét távlatából is szinte érthetetlen, hogyan jöhetett össze 100 ezernyi embertömeg Bajára, ebbe a harmincezres lélekszámú határszéli városba a megsokasodott utazási akadályok ellenére" -- írja a június 12--13-i bajai Mária-napokról az Új Ember.31 Június 16-án az országgyűlés 230:63 arányban elfogadta az 1948: XXXIII. törvényt az egyházi iskolák államosításáról.

Az egri egyházmegye júniusban Nyíregyházán és Miskolcon kívánt Mária-napokat rendezni, a veszprémi egyházmegye pedig Veszprémben. Ezekre azonban a hatóságok akadékoskodása miatt nem kerülhetett sor.32 A szegedi Mária-napokon (augusztus 1--5.) 100 ezer hívő vett részt. Az ünnepségnek -- amelyen Mindszenty József nem volt jelen -- akadtak zavaró körülményei: mikrofont és hangszórót nem lehetett felállítani, viszont egy közeli házban tartott előadás hangszórós közvetítése, valamint a közelben felállított mutatványos bódé lármája ,,fájóan zavarta az istentiszteletek áhítatát."33

A hercegprímás augusztus 15-én körlevélben emlékezett meg az elmúlt esztendőről, a Mária-év addigi eseményeiről: ,,1948 hitvallása minden eddiginél kiemelkedőbb és történelmibb. A szent király szülőföldjén és keresztelő helyén kigöngyölt fehér zászlót -- ősi magyar címer az egyik oldalon, Szűz Mária a másikon -- meghordoztuk ebben az évben e szűkre szorított országban. Csongrád, Szombathely, Eger, Sátoraljaújhely, Gyula, Törökszentmiklós, Makó, Máriagyűd, Baja és más települések ennek az országos zászlóbontásnak kiemelkedő állomáshelyei."34

Szeptember 8-án még megtarthatták nyílt színen a zalaegerszegi Mária-napokat, szeptember 12-én a celldömölki Boldogasszony-napot azonban már nem. ,,Celldömölkön szeptember 12-én karhatalom felvonultatásával tartották távol a zarándokokat a várostól. Csak a templomban tarthattunk szentmisét, miközben a tűzoltók sárga folyadékot fecskendezve, kocsival járták körül a templom környékét" -- írta emlékirataiban a bíboros.35 A szemtanúk elmondása szerint a sárga folyadék nem volt más, mint trágyalé.36

Mindszenty József 1948. november 18-i a nemzethez intézett szózatában kitért a hatalom részéről a Mária-napokat ért bírálatokra is. ,,Hetek óta azonos határozatokat hoznak ellenem Csonka Magyarország helységeiben -- kezdte beszédét a hercegprímás. Elítélik az 1947--48-as években az ország gócpontjain rendezett Mária-napokon általam szított ellenforradalmat és népellenséget [...] A Boldogasszony éve keretében megrendezett Mária-napok célja a hagyományos Mária-tisztelet elmélyítése és a vallásos öntudat erősítése. Soha olyan kérdés, amely merőben politikai, szóba nem került a Mária-napokon. Ellenben hirdettük ott a Mária-erények és Mária-tisztelet mellett a Tízparancsolatot, az emberi méltóságot, a szeretetet, az igazságot. A kitűzött célt a Mária-napok elérték"37 -- értékelte a bíboros a Boldogasszony-év történéseit.



Lábjegyzetek:

1. Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története 1945-1956. Veritas, München 1981. 235-238. p.

2. Mindszenty József: Emlékirataim. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Bp. 1989. 194. p.

3. Id. mű, 195. p.

4. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta: Beke Margit. Argumentum, Köln-Budapest 1996. 222-224. p.

5. Magyar Kurir. Főszerkesztő - Felelős kiadó: Jámbor Dezső. Eng. 7223/1947. T. M. 1947. augusztus 17. III. Kiadás. 1-2. p. Idézi: Mészáros István: Boldogasszony Éve 1947/1948. Mindszenty bíboros evangelizációs programja. Ecclesia Szövetkezet, Bp. 1994. 17. p.

6. Új Ember. Katolikus Hetilap. Főszerkesztő: Pénzes Balduin. 1947. augusztus 17. 1. p.

7. Uo.

8. Uo.

9. Dudás Lajos: A Tiszai Mária-napok. In: Délvilág. Főszerkesztő: Dlusztus Imre. 1997. augusztus 5. Kék-frankos melléklet II. p.

10. Új Ember, 1947. augusztus 31. 2. p.

11. Szív. A Jézus Szíve Szövetség hetilapja. Felelős szerkesztő: Kollár Ferenc. 1947.szeptember 20. 3. p.

12. Új Ember, 1947. szeptember 21. 2. p.

13. Új Ember, 1947. szeptember 28. 5. p.

14. Uo.

15. Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. Zrínyi Kiadó - Új Magyarország, Bp. (évszám nélkül) 33. p.

16. Új Ember, 1947. november 8. 7. p.

17. Moszkvának jelentjük ... Titkos dokumentumok 1944-1948. Szerkesztette és az utószót írta: Izsák Lajos, Kun Miklós. Századvég Kiadó, Bp. 1994. 244. p.

18. Szabad Nép. A Magyar Kommunista Párt Központi Lapja. 1948. január 11. 4. p.

19. Salacz Gábor: A Magyar Katolikus Egyház tizenhét esztendeje (1948-1964). Görres Gesellschaft, München 1988. 9-10. p.

20. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790 -1992. Kronológia. História Könyvtár. MTA Történettudományi Intézet, Bp. 1993. 271 p.

21. Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1985. 63. p.

22. Új Ember, 1948. április 25. 1-2. p.

23. Szív, 1948. május 1. 5. p.

24. Mindszenty József: Emlékirataim, 198. p.

25. Magyar Kurir, 1948. május 12. 2. p.

26. Mindszenty József Ortutay Gyula kultuszminiszterhez írott, május 11-i keltezésű levelét idézi: Mészáros István: Boldogasszony Éve, 143. p.

27. Szakács Sándor - Zinner Tibor: A háború "megváltozott természete". - Adatok és adalékok, tények és összefüggések - 1944-l948. Batthyány Társaság, Bp. 1997. 382. p.

28. Szív, 1948. május 22. 2. p.

29. Mindszenty József: Emlékirataim, 199. p.

30. Magyar Kurir, 1948. június 9. II. Kiadás. 1. p.

31. Új Ember, 1948. június 27. 2. p.

32. Mészáros István: Boldogasszony Éve, 171-172. p.

33. Új Ember, 1948. augusztus 15. 8. p.

34. Mészáros István: Boldogasszony Éve, 183. p.

35. Mindszenty József: Emlékirataim, 201. p.

36. Mészáros István: Boldogasszony Éve, 205. p.

37. Mindszenty József: Hirdetem az Igét, 176. p.



 
 
0 komment , kategória:  A Mária-év Magyarországon  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 576
  • e Hét: 2441
  • e Hónap: 13592
  • e Év: 278807
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.