Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Hivatásrendiség I. rész
  2011-03-26 22:36:53, szombat
 
 
Raymond Maynard, CCR.:
Hivatásrendiség I. rész

(KORPORATIZMUS )

--- Egyetemes politikai rendszer ---

Előszó

Új cikksorozatunk bevezetéseként szükségesnek tartjuk Szálasi Ferenc idevágó szavait idézni:

A dolgozó nemzet akaratát a hivatásrendek fejezik ki, amelyek a magyar nemzeti szocialista munkaállam államhatalmi tényezői. Minden dolgozó ennélfogva, mint közjogi hatalmi tényező jelentkezik a Nemzet életében. A hivatásrendek törvényesítik, szentesítik és védik a dolgozó Nemzet munkaalkotmányát, amely a dolgozó Nemzet erkölcsi, szellemi és anyagi rendszerét és rendjét jelenti a munkajog, a munkakötelesség, a munkamegbecsülés, a munkaerkölcs és a munkaszépség alapján. Nemzetünk szolgálata, tehát a közösség szolgálata biztosítja leginkább az önérdeket, az egyes természetes társadalmi rétegek érdekeit anélkül, hogy ezek egymással összeütközésbe kerülnének és meddő osztályharcban tennék tönkre harcos erejüket, a dolgozó Nemzet erkölcsi, szellemi és anyagi életét. A közérdeknek az önérdek elé való helyezése és törvényesítése tehát csak ebből a szempontból és csak ebben az értelemben helyes, hasznos és elfogadható. A csak közérdek ugyanis elsorvasztja a személyiséget, a «csak önérdek» elsorvasztja a szükséges társközösséget. A közérdeknek és az önérdeknek életösszhangját biztosítja a Hungarizmus olyképpen, hogy a közérdek köteles szolgálatával találja csak meg az önérdek jogos követelését...

Ezek után felmerülhet a kérdés: Mi a hivatásrendiség, avagy tudományos nyelvezettel kifejezve: korporatizmus?

A Nyilaskeresztes Párt 1939 március 15-én kiadott Országépítő Programjában erről még kevés szó esik, hiszen ez a program tulajdonképpen csak a Magyar Nemzeti Szocialista Párt feloszlatása után sebtében fogalmazott választási kiáltvány volt: ..követeljük a magyar munkaalkotmány megteremtését, amely a munkásokat és munkaadókat az állam döntőbírói hatásköre alá rendelt, közigazgatási jogkörrel felruházott, a munkabér kérdését alkotmányosan szabályozó szaktestületekbe (korporációkba) tömöríti...

Később a Párt kiadásában megjelent, de erősen megcenzúrázott Munkaalkotmány című brossura is csak vérszegény kivonata volt annak az országépítő tervnek, amely a Párt «Országépítő Szék» nevű titkos szervezetében készült éveken át, de az összeomláskor az amerikai hadsereg birtokába jutott és megsemmisült.

Azoknak a Testvéreinknek, akik már 1944 előtt is Mozgalmunk aktív tagjai voltak, nem kell külön magyaráznunk, hogy e szigorún titkos szervezetre miért volt szükség? 1944 után csatlakozott Testvéreink okulására pedig hadd mondjunk el itt egy jellemző epizódot:

Szálasi Ferenc 1943-ban végezte második országjárását. Június hónapban a Szegedi Főkerület szervezeteit látogatta sorra és minden járás központi párthelyiségében előadást tartott azon témákról, amelyeket előzőleg az ország más vidékein ismertetett. A gyulai párthelyiségben a hivatalból kiküldött fiatal rendőrtiszt közbevágott:

--- Nem tartozik a tárgyhoz!

--- Tessék? --- kérdezte Szálasi Ferenc angyali nyugalommal.

--- Nem tartozik a tárgyhoz! --- ismételte a rendőrtiszt valamivel zavartabban --- Tessék a bejelentett tárgykörnél maradni!

--- Kérem, én csak azt mondom, amit a múlt héten Antal István államtitkár úr mondott a rádióban! --- felelt a Pártvezető nyomatékosan és zavartalanul folytatta beszédét.

A Horthy-rendszer kormánypárti politikusai között persze nem Antal István volt az egyedüli, aki előszeretettel plagizálta Szálasi Ferenc gondolatait. Az is megtörtént, hogy egyik-másik kormánypárti orgánum vezércikkben támadta Mozgalmunkat és Vezérünket s ugyanabban a számában közölte egy-egy államtitkár beszédének Szálasi Ferenctől ellopott részleteit. Ezért volt szükség az Országépítő Szék nevű --- szigorúan titkos --- szervezetünkre, amelynek keretében egymást sem ismerő szakemberek: munkás- és paraszt-politikusok, katonatisztek, papok, írók, újságírók, egyetemi tanárok, stb. készítették a Hungarista Munkaállam terveit és ezért van az, hogy a hivatásrendiség, vagy korporatizmus mibenléte igen sok hungarista előtt még ma is ismeretlen.

Kanadában élő Testvéreink 1965-ben kapcsolatba léptek a Kanadai Nemzeti Egység Párt néven szereplő nemzeti szocialistákkal, akik eszmerendszerüket --- vagyis a nemzeti szocializmus kanadai formáját --- már 1934-ben Korporatizmus-nak nevezték el. A Párt 1965 második felében külön angol nyelvű tanfolyamot tartott a hungaristák részére a hivatásrendiségről; később Raymond Maynard bajtársunk, a Párt ideológiai vezetője Korporatizmus címmel cikksorozatot bocsájtott a hungarista sajtó rendelkezésére, amelyet eredeti francia szövegével, valamint angol fordításban Mozgalmunk PERSEVERANCE c. idegennyelvű tájékoztatója a múlt év júliusától kezdve folytatólagosan közöl.

Raymond Maynard --- a Krisztus Király Lovagrend tagja --- már a harmincas évek közepétől kezdve dolgozik és harcol a kanadai nemzeti szocializmusért Adrien Arcand korporatistái között, az első vonalban. Bátor hangú cikkei és tanulmányai, kitűnő, lendületes szónoklatai óceántól óceánig ismerté tették nevét és jelentősen növelték a korporatisták táborát. A háború kitörésekor, mint mérnök, az ország északi részében, az eszkimók földjén dolgozott és így elkerülte az internálást. Rá hárult a nagy feladat, hogy illegalitásban, a rendelkezésére álló igen korlátozott eszközökkel tartsa meg a Párt szabadon maradt tagjaiban a hitet és kitartást.

Különös érdeklődést tanúsít a Kanada földjén élő emigránsok szélsőjobboldali csoportjai:
magyar hungaristák, olasz fascisták, román vasgárdisták, stb. iránt.
A hungarista hatalomátvétel 25 éves jubiláris ünnepélyén francia nyelvű beszéddel tett hitet őszinte magyarbarátságáról; azonkívül az ő avatott közreműködésével sikerült kimutatnunk ausztráliai tájékoztatóinkban (három nyelven) a Szálasi-féle konnacionalizmus és az Arcand-féle vízszintes nacionalizmus örvendetes! hasonlóságát, sőt lényegi azonosságát.

Jelen tanulmányát a Megszabadulás a technokrata világtól c. közleményünk szerves folytatásaként tesszük magyar nyelven is közkincsé. A szerzőnek sikerült kiemelnie tollát hazája életteréből --- tanulmánya konnacionalista szinten mozgó, általános, univerzális, vagyis minden keresztény nemzet számára hasznosítható alapelveket tartalmaz; --- de nem sikerült kiemelnie önmagát a kanadai nemzet érzés ---- és gondolatvilágából. Ez természetes és, hogy nem is lehetne másként, arra számos példa adódik hontalan magyar életünkben. Vegyük például Zllahy Lajost, a harmincas évek Magyarországának egyik legnépszerűbb, ünnepelt szépíróját: --- több, mint tíz év óta New Yorkban él, angol nyelven adja ki könyveit és Amerika földjén sohasem lesz népszerű, beérkezett író, mert bármilyen kitűnő nyelvészek fordítják, vagy simítják át könyveinek szövegét, bármilyen nyelven jelenteti meg egy-egy írásművét, az mindig csak magyar marad --- kitörölhetetlenül és letagadhatatlanul magán viseli a magyar (tehát más nemzetiségűek számára idegen) ízeket, színeket, érzés- és gondolatvilágunkat.

Ugyanígy Raymond Maynard írásától sem várhatunk mi magyarok élvezetes olvasmányt, magyar lelket és magyar szívet gyönyörködtető nyelvezettel megírt tanulmányt, mert szerzője --- nem magyar. Írásának minden sora magán viseli a kanadai (tehát számunkra idegen) szellemiséget, a kanadai nemzet érzelem- és gondolatvilágát, többek között a kanadai franciaság jellegzetesen mély, majdnem sovén vallásosságát.

Kérjük Olvasóinkét, nyugodjanak bele e megváltoztathatatlan természeti törvényszerűségbe, mert --- miként Szálasi Ferenc is mondotta --- Isten azért teremtett különféle népeket, nemzeteket és azért hagyta jóvá létezésüket, hogy azt az emberek tudomásul is vegyék.... Tekintsenek el a magyarbarát írónak a magyar fül és a magyar gondolkozás számára idegen mondat-szerkesztésétől, szokatlan kifejezésmódjától és fogadják olyan szeretettel Raymond Maynard soron következő tanulmányát, amilyen szeretettel fölajánlotta magyar bajtársai részére.

N.U.

Bevezetés

Igen sokan tesznek fel kérdéseket a korporatizmussal kapcsolatban. A talmudista-cionisták vezetői és a nemzetközi pénzvilág urai által ellenőrzött tömegsajtó hatalmi eszközei mindig ellene voltak a korporatista rendszerre vonatkozó részletek ismertetésének, mert tudják, hogy e politikai rendszer gyakorlata képes lesz megbuktatni az ő liberál-szocialista gépezetüket és ez az egyetlen rendszer, amely valóban rendet tud teremteni a nemzetek belső életében. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az emberek többsége egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevéssé ismeri a korporatizmus gondolatát, filozófiáját és szervezetét.

E cikksorozat keretében ismertetni fogjuk a korporatizmus minden jellegzetességét --- tekintet nélkül egyik, vagy másik nemzetre, fajra, országra. A korporatizmus ugyanis univerzális politikai rendszer, vagyis mindenütt megvalósítható --- csupán hozzá kell alkalmazni egy-egy nemzet szükségleteihez, hagyományaihoz és adottságaihoz. (Szerkesztő megjegyzése: Vegyük figyelembe Szálasi Ferenc szavait:

Minden nép saját adottságainak figyelembevételével építi fel nacionalista és szocialista új rendjét.
Ezért nevezik itáliai gyakorlatát
fascizmusnak,
a németét Völkische Bewegung-nak,
a spanyolét fallangizmusnak,
a belgáét rexizmusnak,
a románét vasgárdizmusnak,
a mexikóiét szinarquizmusnak,
a magyarét hungarizmus-nak...).

Elsősorban is le kell szögeznünk, hogy a korporatizmus filozófiája szellemi. Számot vet a természetfölötti létezésével, az Istennel, a lélekkel és mindazzal, ami ebből következik. Nem alkalmazható tehát materialista (anyagelvű) társadalomban, amely az örök Szépség, Jóság és Igazság --- a legfelsőbb Istenség létezését, a természetfölöttiséget, a lélek halhatatlanságát elutasítja.

A korporatista államrendszer konkrét gyakorlatára vonatkozó részletek ismertetését illetően Olvasóink szíves türelmét kérjük. Szükségesnek tartjuk, hogy elsősorban annak lényeges elemeit és filozófiáját ismertessük. E cikksorozat első része tehát a korporatizmus általános filozófiájával foglalkozik. A továbbiakban politikai alkalmazásának alapelemeit tárgyalja, amelyek lehetővé teszik az érdekelt nemzetek szükségleteihez, adottságaihoz szabott politikai programok kidolgozását. Tanulmányunk harmadik része pedig a korporációs szervezetek működésével foglalkozik --- magában foglalva az egyén szerepét a legfelsőbb kormányzatig, illetve államvezetésig.

Vannak elemek, amelyek minden nemzetnek velejárói. Vannak egyéni, családi, hivatásrendi, nevelésügyi, vallásügyi, gazdasági, művészeti, stb. problémák, amelyek megoldásira várnak. Minden országban vannak tanyacsoportok, falvak, városok, ritkábban, vagy sűrűbben lakott vidékek és mindenütt vannak egyházak, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, stb. centrumok. Mindezek az elemek különleges szerepet játszanak a nemzet életében. Ezen elemek között a jó vagy rossz koordinációja és együttműködése eredményezi egy nemzet felvirágzását, vagy elsorvadását.

E tényezők összességének általánosan ismert működése --- a természet normális rendje szerint --- biztosíthatja köztük a harmóniát. A materialista alapokon álló demokratikus liberalizmus azonban meghamisította ennek az együttesnek a működését. Olyan mesterséges és illuzórikus alapokra helyezte azokat, amelyeknek semmi kapcsolata sincs a reális dolgokkal.

A korporatizmus a maga hierarchikus szerkezetiéivel és általános szervezetével eredeti helyükre vezeti vissza a tényezőket és visszaállítja a társadalom normális, természetes működését. Törvényt juttat érvényre a közjavakra vonatkozóan, a mainál magasabb fokon; ugyanakkor lehetővé teszi a nemzet legelszigeteltebben élő egyedei számára is, hogy teljes mértékben és öntudatosan részt vegyenek a társadalomnak nemcsak gazdasági és szociális, hanem politikai tevékenységében is.

* * *

I.

A korporatizmus filozófiája.

A korporatizmus egyidejűen politikai kormányzati rendszer, szociális szervezet és gazdasági igazgatás. A korporációk együttesen és külön-külön is, magukban egyesítvén az egész lakosságot, politikai, szociális és gazdasági szerep betöltésére hivatottak és rendelkeznek az eredményesség eléréséhez szükséges összes eszközökkel.

Politikai rendszer lévén, jó tehát ha megvizsgáljuk a korporatizmus politikai elképzeléseit. Csak két módon lehet a politikát szemügyre venni. Másként nem lehetséges és ennek a két módnak nem szabad egyszer sem összezavarodni, összekeveredni.

1.) Van olyan politika, amely számot vet az Istennel, a természetfölötti élettel, minden egyénben élő halhatatlan lélek létezésével és azzal, ami ezen hitből fakad. Ez a szellem politikája.

2.) Van aztán olyan politika, amely teljesen visszautasítja ezeket a koncepciókat, azt állítván, hogy az egyén halálával minden megszűnik, utána semmi sincs és az ilyen hitnek semmi haszna nincs és káros. Ez az anyagelvű politika.

A kormányok bármelyike csakis e két lehetőség között választhat és ezek következményei szerint kormányozhat majd. A korporatizmus az első választáshoz tartja magát. Rendszere lényegében és alapjaiban szellemi politika. Ezzel van átitatva minden szellemi és fizikai aktivitása. Meg kell jegyezni azonban, hogy a korporatizmus, --- lényegében és alapjaiban szellemi jellegű lévén, --- Nyugatot illetően, csak egyetlen vallásos filozófiát ismer el, a keresztény filozófiát. Mint Nyugathoz tartozók, nem beszélhetünk a Keletiek és az Afrikaiak érdekében. Rájuk tartozik annak meghatározása, hogy melyik vallás-filozófiát fogadják el. De mint nyugatiak, kijelenthetjük, hogy a keleti és afrikai vallási filozófiáknak nincs egyáltalában semmi dolguk egy nyugati politikai rendszerrel.

* * *

A nyugati korporatizmus alapjai, --- amelyek minden fajtához tartozó nemzetet szolgálhatnak, --- tehát a következők:

Isten.

A korporatizmus elismeri és elfogadja Isten létezését és aláveti magát a kereszténység filozófiájának. A keresztény kezdeményezésű magas nyugati kultúra és civilizáció fennmaradásán és a legmagasabb fokra való fejlesztésén munkálkodik. A Haza, a Nemzet és a Család megóvását, támogatását és virágzását akarja. Ezen három elemet kell szimbolizálni egy nemzeti zászlónak.

A korporatizmus az igazságot hirdeti. Követeli a kötelesség teljesítését a tekintély és fegyelem helyreállításával. Az áldozat és a munka szellemében dolgozik. A becsületérzés és az ősök által ránkhagyott gazdag tradícióból származó méltóság lelkesíti.

A korporatizmus kifejezi mélységes és megrendíthetetlen hitét az örökkévaló háromszemélyű egy Istenben. Hiszi, hogy ez az Isten a mindenható ura az élet minden megnyilvánulásának, teremtője minden bárhol létező látható és láthatatlan dolgoknak, hogy ez az Isten teremtett és teremt még minden napon, minden emberi lény számára egy halhatatlan lelket, hogy ez a lélek, a fizikai test halála után, örökké él egy természetfölötti életben, ahol meg fogja kapni jutalmát, vagy büntetését, az átmeneti földi élete folyamán végzett működése szerint, végül, hogy az emberek (politikai) kormányának, --- aktivitása minden szektorában, --- állandóan számot kell vetni ezen alapvető realitásokkal.

A kereszténység.

A korporatizmus állítja, hogy a kereszténység az egyetlen, a természetfölötti élethez vezető igazán szellemi jellegű vallásfilozófia; hogy ezt a vallásfilozófiát Jézus Krisztus, Istennek valóságos Fia adta az embereknek földi tartózkodása alatt, ahol méltatlanul kereszthalált szenvedett az emberiség megváltásáért, hogy a keresztény filozófiát a Föld minden nemzetének el kellene fogadnia, az igazi haladás, az emberiség reális fejlődése érdekében; hogy Krisztus egyháza az egyedüli és egyetlen letéteményese a szellemi és természetfölötti igazságnak, --- Jézus Krisztus öröksége révén, --- aki az Egyházra ruházta át fennhatóságát a föld felett.
 
 
0 komment , kategória:  Hivatásrendiség I. rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 295
  • e Hét: 861
  • e Hónap: 17903
  • e Év: 283118
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.