Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Péchy Henrik:jövő kiszámítása2
  2011-03-29 17:18:51, kedd
 
 
Péchy Henrik:
A történelmi hullámelmélet és a történelmi jövő kiszámítása II. rész

A TÖRTÉNELMI MATEMATIKA.

Mielőtt jelen művem e fejezetére réátérnék, kijelentem, hogy az itt ismertetett történelemfilozófiai rendszerem még távol áll a tökéletességtől, hogy úgymondjam még gyermekcipőkben jár, szerény eszközeimmel nem tudtam ezt jobban kidolgozni. E rendszer további tökéletesítése majd a szaktörténészekre vár.

Ezért a történelmi matematikai számításaim eredményeiből itt csak egyes szemelvényeket; adok közre, ezek teljes eredményeit később megjelentetni szándékolt, kéziratban nyomdakész, 8 kötetre tervezett nagy munkámban tárom majd fel.

Meggyőződésem szerint azonban, rendszerem a jövő legfontosabb államtudományává van hivatva kifejlődni, melynek ismeretével, hazánk és nemzetünk sorsát intéző államférfiak, a jövőben a történelmi adottságok és lehetőségek határai között elérhető optimális, legelőnyösebb és legsikeresebb irányban képesülnek sorsunkat irányítani.

Ezek előrebocsátása után, reátérek a jelen fejezet tulajdonképpeni tárgyára:

BÉKEPONTOK MEGHATÁROZÁSA.

A történelem anyagának előbb vázolt rendszerbe való elrendezése után, az egyes hasonló jellegű tömegeseménycsoportoknál kutattam a törvényszerűségeket és a következőket állapítottam meg:

A háborúk hadjáratsorozatokban folynak le, melyeket időszaki fegyverszünetek és ideiglenes békekötések szakítanak meg, amíg végre létre jön a küzdő felek között a végleges jellegű béke.

Egy-egy ilyen hadjáratsorozat egy önálló hullámot alkot, melynek kezdetén és végén, egy-egy általam ,,békepont"-nak nevezett időszak képez határt és az egyik hadjáratsorozatot a másiktól elválasztja.

Két ,,békepont" között elhullámzó ily hadjáratsorozat, rendszerint egy akkoriban uralkodó és esedékes koreszme jelszava és hatása alatt áll elő, tényleg azonban hatalmi és gazdasági okok játszanak jelentékenyen közre e harcok kialakulásánál.

E ,,békepontok" időszakában, Európa területén teljesen szünetel a fegyverzaj, mint erről mindenki meggyőződhetik, ha a jelen mű ,,Előszavának" széljegyzetében felsorolt műveket vagy más, hasonló történelmi szakmunkákat áttanulmányoza.

Eme fentemlített ,,békepontok", Európa területére vonatkozólag, szabályos és periodikus, matematikailag pontos időközökben állanak be, mégpedig a következő évközökben, ,,intervallumokban":



A békepontok Európa területére és történelmére vonatkozólag, ezek szerint a következő időpontokban voltak és lesznek esedékesek:



E békepontok által határolt évidőközök (intervallumok) adják meg tehát, miként a melléklet átnézetes grafikonon látható, egy-egy háborús hullám (hadjáratsorozat) sematikus hosszát.

E sematikus hullámhossz keretében zajlanak le a háborúk hadjáratsorozatai.

Pár évvel a békepontok előtt szoktak rendszerint a végleges jellegű békekötések létrejönni, miként alant látható.

Pld.


Egy-egy koreszme hatása két háborús hullámhosszon át érvényesül, a következő két háborús hullámhosszt már más új koreszme uralja.

Már ezekből az itt vázolt törvényszerűségekből, valamint matematikai évszámadatokból is --- egyelőre csak nagy vonásokban --- megállapítható, hogy a jövőben mikor veszi kezdetét és mikor éri végét egy-egy hadjáratsorozat.

A NAGY FORRADALMAK KISZÁMÍTÁSA.

A forradalmak lefolyásainak megfigyelésénél a következő törvényszerűségeket állapítottam meg.

Ad. I. A baloldali forradalmaknál:

ad: a) A nagy forradalmak időszakai, az alant felsorolt periodikus, ikerszámú időközökben, szabályszerűen ismétlődnek.

Időtartamuk, mint ahogy az az alanti táblázatból látható, 15.5 év.

A periodikus ikerszámok a következők:

1-szer 150.0 ---150.0 esztendő
3-szor 128.5---128.5 esztendő
1-szer 150.0---150.0 esztendő
3-szor 128.5---128.5 esztendő
Eszerint a nagy (baloldali) forradalmak a következőképpen zajlottak és zajlanak a jövőben is le.



Megjegyezni bátorkodom, hogy az egyes nagy forradalmak kezdeteinek időpontjait a közkézen forgó történelmi munkák sokszor helytelenül határozzák meg, amennyiben az előzményeket, melyek már az esedékes forradalmi koreszme érvényesülését jelentik, nem számítják hozzá a kezdetekhez.

Így pld. az 1638/9 évben kitört skót forradalmat nem számítják az angliai forradalom kezdeti pontjának, pedig az 1640. évben kitört angol forradalom tényleg szerves folytatása volt a skót forradalmi mozgalmaknak. Ezeket a körülményeket a nagy forradalmak kezdeti időpontjainak meghatározásánál már tekintetbe vettem és a számításoknál beértékeltem.

A forradalmak záró évéül, mint azt már előzőleg e munkának a forradalmakról szóló fejezetében kifejtettem, a forradalmi diktátor letűnésének és a rendszerint felbukkanó katonai, vagy katonai jellegű diktátor hatalomralépésének határoló időpontját vettem.

Az eddig itt megadott táblázatok alapján megállapítható a nagy konflagrációk (nagy vagy világháborúk) és a nagy forradalmak egymásközötti viszonyai és összefüggései is.

A FORRADALMAK ÉS HÁBORÚK VÁLTAKOZÁSI TÖRVÉNYE.

Ezek viszonya a következő:



Ezt, a fenti táblázatból megállapítható törvényszerűséget a váltakozás törvényének nevezem, amennyiben mint látható, a nagy konflagrációk és a nagy forradalmak között a következő váltakozási sorrend áll fenn.

3 nagy konflagráció után következik,
1 nagy forradalom, azután
2 nagy konflagráció. --- Utána:
1 nagy forradalom, utána ismét
3 nagy konflagráció következik, ezt követi ismét,
1 nagy forradalom. --- Utána:
2 nagy konflagráció stb.

A NAGY, KÖZÉP ÉS A KÖZBEESŐ FORRADALMAK
EGYMÁSKÖZTI MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI ÉS ÉVKÖZEI.

A nagy forradalmak közé esnek a középforradalmak, ennek példája, az 1848/9-i forradalom.

A nagy és középforradalmak közé esnek a közbeeső forradalmak.

Ha most a nagy, közép és közbeeső forradalmak egymásközötti összefüggéseit kutatjuk, a következő törvényszerűségeket állapíthatjuk meg.

A nagy, közép és közbeeső forradalmak egymásközti matematikai összefüggései és évközei (intervallumok) 1510.5. évtől 1789. évig.



A nagy, közép és a közbeeső forradalmak egymásközti mate­matikai összefüggései és évközei (intervallumai) 1789. évtől 2046. évig.



1. A nagyforradalmakra vonatkozólag, mint ahogy azt már előbb is megállapítottam, itt is kimutatható, hogy azok 128.5 és 150 évi váltakozó periódusokban állanak be.

2. Két nagyforradalom között, szabályos évközökkel középforradalmak következnek.

3. A nagy- és a középforradalmak évközeiben bukkannak fel szabályosan periodikus időközökben a közbeeső forradalmak, mégpedig:

A) a 128.5 évközű nagy forradalmaknál:

a) A nagy- és középforradalmak közötti évközökben 18.2 évenkint.

b) A közép- és a legközelebb következő nagyforradalmak közötti évközökben 23 évenkint.

B) a 150 évközű nagy forradalmaknál:

c) A nagy- és középforradalmak közötti évközökben 15 évenkint.

d) A közép- és a legközelebb következő nagyforradalmak közötti évközökben 14.30 évenkint állanak be.

4. Ezen matematikai és törvényszerű egymásutánból, azt a történelmi jövőre alkalmazva, kiszámíthatjuk a jövő nagy- közép- és közbeeső forradalmait. --- Ezeket a táblázatokon és a mellékelt grafikonon fel is tüntettem.

A FORRADALMAK KORESZMÉI.

Amint az az alanti táblázatokból megállapítható:

Minden nagy- és középforradalom évközében, az irányító, forradalmasító koreszme állandóan változik, nevezetesen:



A MAGYAR FORRADALMAK KISZÁMÍTÁSA.

A magyar forradalmak 69 és 138 évi változó periódusokban állanak be, nevezetesen:



A tapasztalatok szerint, minden koreszme vagy reformmozgalom, az ő --- többnyire nyugati --- gócpontjától a gyűrűdző hullámszerűség szabályai szerint csak évek, vagy évtizedek múlva érkezik be hazánkba.

Ez a magyarázata a fenti 2056.7 évi jövő forradalmi terminusnak, mely látszólag a nagyforradalmak táblázatán kiszámított és feltüntetett 2046.0---2061.5 évi terminussal nem teljesen egyezik, bár időtartamába beleesik, mert mint túlnyomóan földmívelő és jól termő ország, hazánk csak későbben érzi meg a syntetikusan termelő érdekcsoportok versenyét.

A MAGYAR NEMZET KATASZTROFÁLIS ESEMÉNYEI IDŐPONTJAINAK KISZÁMÍTÁSA.

Megfigyeltem, hogy az egyes nemzetek katasztrofális történelmi eseményei is matematikailag és grafikailag kiszámítható és megállapítható évközökben szoktak bekövetkezni.

E katasztrófaévközök azonban, nemzetenkint más és más számértékeket és időpontokat adnak, egyszerűek vagy periodikusak, az illető nemzet összadottságainak kifejezőjeként.

Itt példaképpen a magyar nemzet katasztrofális eseményeinek időpontjait mutatom be, bár a többi nemzetek katasztrofaidőpontjait is kiszámítottam, de ezeket térszűke miatt egyelőre nem közölhetem. A magyar katasztrófaidőpontok a következők:


Mindezek az idáig bemutatott szemelvények azt igazolják, hogy úgy a háborúk, valamint a forradalmak is törvényszerű szabályossággal, meghatározott és előre kiszámítható időközökben állanak be.

Ugyanilyen törvényszerűség figyelhető meg a szellemi és gazdasági mozgalmak lefolyásánál, mely két utóbbi jelenség törvényszerűségeinek közreadását, a jelen mű szűk keretei nem teszik lehetővé, ezeket részletesen majd egy későbbi időpontban fogom nyilvánosságra hozni.

A TÖRTÉNELMI GRAFIKA.[3]

A történelmi grafikonok megszerkesztésénél a következő anyag állott a rendelkezésemre:

a) a kikutatott ,,békepontok",

b) a háborúk története,

c) a forradalmak története,

d) a szellemi mozgalmak és fejlődés története,

e) a gazdaságtörténelem.

E munkához térszűke miatt, egyelőre csak a ,,békepontok", háborúk és forradalmak összesített grafikonját csatolhatom. A mellékelt grafikonon, a

a) ,,békepontokat" zöld körökkel,

b) a háborúk hullámait kék színnel,

c) a forradalom hullámait vörös színnel jelöltem meg és áttekinthetőség céljából jelmagyarázattal láttam el.

A grafikon vízszintes tengelye, az egyenletesen haladó és múló idő folyamatát érzékelteti.

E vízszintes tengelyre merőleges vonalakkal évszázadokra, évtizedekre, évekre osztottam be a grafikont, ahol 1 mm = 1 évnek felel meg.

Ha most a vízszintes tengelyre, azaz az idő vonalára, a matematikailag kiszámított ,,békepontokat" esedékességük időpontjaira behelyezzük, ezek közé a hadtörténelem háborúinak hadjárat-sorozatait beszerkesztjük, úgy ez utóbbiak a két ,,békepont" között tovafutó hullámalakokat mutatnak.

E háborúhullámok megszerkesztéséhez egy oldalsó létszámléptéket alkalmaztam, amelynek segítségével a kölcsönösen hadbavetett, szemben álló összhaderők létszámainak megfelelő magassági pontokat határoztam a grafikonon meg.

E lépték beosztása egy főtől, milliós létszámokig terjedt.

Az így a grafikonon, évről-évre haladva, beszerkesztett pontokat vonallal kötve össze, megkaptam az egyes háborúk hullámformáit, melyeket jobb áttekinthetés és megkülönböztetés céljából kékre színeztem.

A forradalmak hullámképének megszerkesztésénél, a következőleg jártam el:

Egy forradalom csekély népességű, nagy területen, vagy fordítva nagy, sűrű népességű kis területen terjedhet el.

Mint látjuk, a forradalmak grafikonjának és hullámalakjának megszerkesztésénél két tényezőt kell külön-külön tekintetbe venni.

Hogy tehát a forradalmakról, azok valódi méreteinek megfelelő, hű hullámképet nyerhessünk, külön grafikonon szerkesztettem meg a forradalmak elterjedésének területi hullámképét, és külön grafikonon vázoltam fel a forradalmak népességi adatait érzékeltető hullámképet.

Az így nyert értékeket (magassági pontokat) egy közös grafikonon összegezve, illetve egymásra rakva, azokat vonallal összekötve, megkaptam a forradalmak hű, a valóságnak megfelelő hullámképeit, melyeket vörösre színeztem.

Úgy a területi, mint a népességi elterjedést érzékeltető grafikonok megszerkesztésénél, külön-külön léptékeket használtam.

A területi léptékkel, a forradalmi mozgalmak területi elterjedése volt négyzetkilométerekben meghatározható.

A másik, a népességi lépték, a lakosság fejszámát adta egytől-milliókig.

Az így nyert hullámképek a forradalmi mozgalmak méreteinek megfelelőleg, a nagy, a közép és a közbeeső forradalmaknál, mint azok a mellékelt grafikonon megfigyelhetők, különböző magasságúak és hosszúságúak.

A mellékelt összesített grafikonon beszerkesztett ,,békepontok", háború és forradalmi hullámok időrendi elhelyezése és méretei, tökéletesen összevágnak az előbbi ,,Történelmi matematika" c. fejezetben közreadott történelmi évszámadatokkal és fő vonásokban a történelem ritmusát érzékeltetik.

E ritmust a múltra vonatkozólag kikutatva, megállapítva, azt grafikailag és matematikailag a jövőben tovább vezetve, megkapjuk a történelem kialakulásának további ritmusát, azaz a jövő történelmét!

Ha most a grafikonon feltüntetett háborúk, forradalmak lefolyását és ezek keretében az emberi tömegélet irányzatainak változásait figyeljük meg, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek a főirányzatok a következőképen váltakoznak, nevezetesen:

Egy baloldali forradalmi ciklust követ

az abszolutizmus időszaka, ezt követi

egy jobboldali forradalom. Ezt ismét

az abszolutizmus időszaka, viszont utána

ismét egy baloldali forradalmi ciklus következik,

utána abszolutizmus stb.

Egyszóval bal és jobboldali váltakozó forradalmi ciklusokat, mindig az abszolutizmus időszakai választják, illetve határolják el.

E hullámszerű váltakozás, a mellékelt grafikonon pontozott hullámvonallal van feltüntetve.

A történelem részletes tanulmányozása teljesen igazolja e törvényszerűséget.

Az ezt igazoló, kimagasló jelentőségű történelmi adatokat, a grafikonon a megfelelő időpontokba bejegyeztem.

A két véglet, a bal és jobboldali forradalmak hullámcsúcsai és az abszolutizmus korszakának hullámcsúcsai közötti átmeneti időszakokban, melyeket a bevázolt pontozott hullámvonalak fel és leszálló szárai érzékeltetnek; élvez tehát a tömeg és így az egyes átlag-egyén is, aránylagosan szabadabb mozgást és érvényesülési lehetőséget. Ilyenkor a sajtó-, gyülekezési- és szólásszabadság, a gazdasági individualizmus, elérik az akkori korban elérhető zenitet, hogy aztán viszont, úgy a bal, mint a jobboldali forradalmi ciklusok, valamint az abszolutizmus időszakaiban a maximális korlátozások alá jussanak.

Ez a fent vázolt váltakozó hullámzás nagyrészt fedi dr. Bodnár Zsigmond ideál-reál elméletét, az átmeneti reál-ideál és ideál-reál korokkal, amennyiben az abszolutizmus korszakai a reálizmus uralmát, a bal és jobboldali forradalmak ciklusai, az ideálizmus túlsúlyra jutását jelentik.

A hullámvonalak fel és leszálló szárai tehát az ideál-reál és reál-ideál átmeneti időszakokkal esnek egybe.

Ha az olvasó az itt előadottakba belemélyed, úgy a grafikon vonalai, valamint a történelmi matematikai adatok, látását elvezérlik a történelmi jövőbe és fellebben előtte az ókori görög monda szaiszi fátyola, mely a titokzatos történelmi jövőt eddig szemei előtt eltakarta.[4]

TÖRTÉNELMI PROGNÓZISOK.

Jelen tanulmányomban csak nagy vonásokban és szemelvényekben mutattam be, a történelembölcseleti hullámelmélet alapján kiépített prognosztikus rendszeremet.

Részletesebb adatokat és eredményeket, részben e mű szűk keretei miatt, részben annak elkerülése szempontjából nem bocsátottam közre, nehogy a kizárólagosan tudományos célt szolgáló munkámmal, az aktuális politika szövevényeibe keveredjek.

Erre való tekintettel, a történelmi közvetlen jövőt aprólékosabb részleteiben felderítő részletező módszeremet és annak gyakorlati eredményeit, kénytelen vagyok egyelőre műhelytitkomként megőrizni.

Hogy mégis példákkal mutathassak reá arra, hogy a történelmi jövő kiszámítása és felderítése tekintetében, rendszeremmel milyen gyakorlati eredmények érhetők el, folytatólagosan közlöm az 1904. évtől a jelen 1939. évig terjedő és az immár lezajlott történelmi időszakokra vonatkozó, annak idején --- tehát évtizedek és évek előtt --- felállított és beteljesült történelmi prognózisaimat.

Gyakorlati szempontból ezeket hat csoportba tömörítve sorolom majd fel.

Megjegyzem, hogy ezen prognózisaimat annak idején barátaim, bajtársaim, ismerőseim százaival --- közöttük számos, a közéletben szereplő egyéniséggel --- közöltem, felkérve őket, hogy figyeljék meg, hogy ezek a prognózisok miként teljesülnek be, azaz, hogy a gyakorlat miként igazolja majd az elméletet.

Ezekről a személyiségekről előjegyzést vezetve, saját negyedévszázados megfigyeléseim és kedvező tapasztalataim után, bekértem tőlük megfigyeléseik és megállapításaik eredményeit.

A beérkezett nyilatkozatokat, igazolásokat és egykorú eredeti feljegyzéseiket, a legközelebb következő fejezet keretében adom majd közre.

Ezek előrebocsátása után, reátérek történelmi prognózisaim részletes ismertetésére.

1904---1939. évig terjedő történelmi prognózisok.

I. csoport.



II. csoport.


III. csoport.



IV. csoport.



V. csoport.



VI. csoport.



[1] Lásd Szilágyi: Magyar történet III. kötet 601. oldalt.

[2] Lásd Hóman Bálint: Magyar történet (I. kiadás) I. kötet 42, 43, 44, 45, 48, 49, 54, 55, 56, 65, 66, 67-ik oldalát.

[3] Lásd a mellékletet.

[4] Az ókori görög monda szerint, az ókori Egyiptom Szaisz városában állott egy fátyollal letakart kép. Ha valaki e fátyolt fellebentette, úgy meglátta saját jövő sorsát és életében többé nem tudott mosolyogni.

Lásd: Pallas Lexikon 1897-es kiadás XV. Kötet 361. oldalát.

[5] Lásd: Schweizerische Monatsschrift für Offiziere aller Waffen, 1930. év június havi számát. Suhay Imre tábornok cikkét, "Die Rolle der Donau mi Weltkrieg" 210. oldal, 1. bekezdés.

Történelmi hullámelméletek grafikonja
 
 
0 komment , kategória:  Péchy Henrik:jövő kiszámítása2  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 267
  • e Hét: 2608
  • e Hónap: 15885
  • e Év: 335917
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.