Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Nincs Cím
  2011-04-15 11:50:13, péntek
 
 



MÓRICZ ZSIGMOND
(Tiszacsécse, 1879. jún. 29. - Bp., 1942. szept. 5)

Számomra az igazság, a valóság, az öt érzékkel
felfoghatóság a szép.

MAGYAR ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ, SZERKESZTŐ

A 20. sz. magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja. Paraszti sorban élő apja, Móricz Bálint és a református papleány anya, Pallagi Erzsébet mindent megtett, hogy gyermekei kikerüljenek a paraszti sorból. A debreceni református gimnáziumba, később a sárospataki, majd a kisújszállási református gimnáziumba járatták, az utóbbi helyen érettségizett. Életének jóformán minden állomása végigkísérhető műveiben. Érettségi után a debreceni református teológiára iratkozott be, amelyet rövidesen a joggal cserélt fel, végül átment a bölcsészeti karra. Debreceni éveiben vállalt először újságírói munkákat; első elbeszélése (A bécsi bútor) a debreceni Ellenőr c. lapban jelent meg. 1900 őszén a fővárosba költözött, tanulmányait azonban nem fejezte be, hanem megélhetése miatt különböző hivatalokat vállalt, így egy ideig segédszerkesztője volt a Magyarország Vármegyéi és Városai c. kiadvány sorozatnak, később újságíró lett. 1903-tól 1909-ig Az Újság liberális napilap munkatársa: itt verssel, főleg gyermekek számára írt állatversekkel, tárcákkal, operettel, sőt drámai művekkel is kísérletezett. A Kisfaludi Társaságtól ajánlatot kapott, hogy menjen szülőföldjére, Szatmárba népdalokat gyűjteni. Kapván-kap az alkalmon és 1903-ban indul el szülőföldjére. 4-5 évig járta a vidéket, ez volt az ő egyeteme. Novellák és regények hosszú sorához szerez élményanyagot. Miközben hallgatja az öreg tiszaháti parasztok dalait, meséit, megismerkedik a rájuk nehezedő terhekkel, mindennapi gondjaik világával, környezetükkel, egyéni tragédiájuk tanítja, s az itt látottak, hallottak belső kényszerítő erővé válnak, hogy szószólójuk legyen ország-világ előtt. Albérletben lakik, egykori iskolatársánál: a Légy jó mindhalálig-ból ismert Gimesiéknél. Az ő családja ajánlja Móricz Zsigmondnak a csinos tanítónőt, Holics Eugéniát. 1905. január 5.-én feleségül megy Móricz Zsigmondhoz. Műveiben Janka néven szerepel. A fiatalokra nehéz idők jönnek. Hiába ír Móricz, elmarad a siker. Anyagi gondjaik támadnak. Házasságuk évének decemberében kis fiuk születik, amilyen boldogságot jelentett a gyermek érkezése, ahhoz fogható fájdalmat okozott a gyermek halála. Három kislányuk maradt életben, meghalt második kisfiuk is. Ez az óriási megrázkódtatás-e vagy mi a magyarázat, nem tudni, rejtély, de egy csapásra a csúcsra ért a Hét krajcár című novellával. A megrendítő történet egy kisfiúról szól, akinek sorsában a gyermek Móriczra ismerhetünk. A kegyetlen pénzügyi világ ez, az elképzelhetetlen szegénységé. A novella különös hatását éppen az adja, hogy ez az alig elviselhető helyzet úgy jelenik meg, mint a tündérmese világa. A Hét krajcárral Ady Endre barátságát is megszerezte.
Ettől kezdve a Nyugat munkatársa, sőt egy időben (1930 - 33) - Babits Mihállyal - főszerkesztője is. Versírással egész életén átfoglalkozott, drámaírói működése főleg regényeinek dramatizálásában merült ki, szép sikert ért el a Sári bíró (1910) c. vígjátékával. Munkássága fellendült, kialakultak problémakörei, egymás után írta ragyogó novelláit (Tragédia, 1910; Tavaszi szél, 1912; valamivel később a Szegény emberek, 1917) és regényeit (Sárarany, 1910; Az Isten háta mögött, 1911; A galamb papné, 1912; Harmatos rózsa, 1912, valamint A fáklya, 1917), melyekben a századforduló magyar falujának életét ábrázolta. Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt: a harctérről írt riportjaiban megdöbbentő képet rajzolt a magyar katona háborús szenvedéseiről (Vérben, vasban, 1918). A polgári forradalom lelkes híve volt, a Tanácsköztársaság idején írt hatalmas riportjaiban (Népszavazás a földreformról, A földtörvény kiskátéja) üdvözölte a földreformot és az újonnan alakult paraszti szövetkezeteket. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ezért a Horthy-korszak idején megismétlődő zaklatásoknak volt kitéve, kizárták az irodalmi társaságokból, műveit hosszabb ideig csak a Nyugat merte közölni, később az Estlapok. Csehszlovákiai felolvasó körútja után más formában megint felújultak a szenvedélyes támadások. Első feleségének öngyilkossága (1925) után, 1926-ban feleségül vette Simonyi Mária színművésznőt, darabjainak színpadi ábrázolóját. Később azonban elvált tőle. 1930-ban Krúdy Gyulával megkapta a Rothermere díjat. Ebben a korszakában írta legjelentősebb regényalkotásait: a leghatalmasabb magyar történelmi regények egyikét, az Erdély-trilógiát, a magyar ifjúsági irodalom klasszikus művét, a Légy jó mindhaláligot, valamint a dzsentrivilág haláltáncát bemutató Úri murit és a Rokonokat. A kapitalista gazdasági válság, majd az ezt természetes folyamatként követő fasizálódás idején az uralkodó osztályok és a népi tömegek között feszülő, áthidalhatatlan ellentét kiemelkedő írásai A boldog ember (1935) c. riportkönyv, a Rab oroszlán (1936) és a Betyár (1937) c. regények jelzik.

Több írásának lett modellje Littkei Erzsébet (Csibe). Móricz Zsigmondot mindig a szegények helyzete foglalkoztatta, felemelésük lehetőségét kereste, akár a parasztságról, akár a munkásságról volt szó. A munkásosztály fogalmát a városi szegénységgel azonosította. Figyelme akkor fordult feléjük, amikor egy olyan lánnyal került közeli kapcsolatba, aki ebből a rétegből sodort elé az élet. Találkozásuk különös módon történt. Az író késő éjszaka a Ferenc József-hídon keresztül tartott Budára, s ott megpillantott egy 20 év körüli lányt. Az író megszólította: mit keres itt ilyen későn. A lány így válaszolt: "Az anyja szemit, jó volna beleugorni a Dunába." A lányról megtudta, hogy lelenclány, ágyrajáró, ami azt jelenti, hogy fekhelyet bérel, s mikor felkel az ágyról egy másik személy fekszik bele, és már olyan sokkal tartozik a bérbeadónak, hogy nem mer a szállásra menni. A lányban olyan ártatlanságot érzett az író, ami mélyen megérintette az első percben. Móricz ettől a lánytól a legtöbbet kapta, amit egyáltalán kaphatott: szeretetet és élményanyagot az íráshoz. A lány mesélt neki, csipogott, ő pedig hallgatta és elnevezte Csibének. Novellák sora születik e kapcsolat nyomán, amelyben a városi szegénység sorsa tárulkozik fel. Ruhát vesz a lánynak, kifizeti adósságait (pénzt ad a megélhetéshez), de egyelőre meghagyja abban a környezetben, ahol eddig élt. Később Móricz Leányfalura megy vissza Budapestről. Oda költözteti Csibét kertészinasnak. Csibének volt egy gyereke is. A kis Imrét is odaveszi magához, és nevére íratja, majd egykori iskolájába a debreceni kollégiumba terelgeti útját. Csibe, komoly, becsületes szorgalmas életével bebizonyította, hogy megérdemelte a felfedezést. Móricz Zsigmond utolsó írói korszakának legfontosabb műve az Árvácska. Azt mondta az író: "Irtóztató könyv azt hiszem, de a fantáziának egy sora sincs benne. Ilyen könyvet még nem írtam. Ennek a legkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel, mint mocsárból a kénes gőz." Irtóztató valóban abban az értelemben legalább is, hogy az emberekből oly mértékben veszhet ki a szeretet képessége, amiként e regény figuráiból. Ha azt mondjuk szívbemarkoló, akkor talán pontosabban minősítjük a kis lelenclány történetét. 1939-ben megvette a Kelet Népe c. lapot, amelyet haláláig szerkesztett. Életének utolsó éveiben jelent meg az Életem regénye (1939), a Rózsa Sándort trilógiának tervezett mű első két része (Rózsa Sándor a lovát ugratja, 1941; Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, 1942), melyben a betyárt a társadalmi fejlődés és a nemzeti függetlenség hősévé teszi meg. 1942. augusztus 29-én hajnalban másodszor kap agyvérzést, fél oldala és nyelve lebénult. Szeptember ötödikére virradóan a világháborús Budapest átéli az első légitámadást. Repülők zúgnak, tűzcsóvák az égen és robbanások zaja hallatszik. Mire elcsendesedik odakint a világ, Móricz szíve is megszűnik dobogni. 63 éves szervezet egy hétig küzdött a betegséggel.

Forrás: Irodalmi Arcképcsarnok


 
 
0 komment , kategória:  MÓRICZ ZSIGMOND  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1342
  • e Hét: 6634
  • e Hónap: 86192
  • e Év: 2027472
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.