Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
szeretettel
  2011-04-16 11:11:28, szombat
 
 



A gyógyszerész

Istennel bizony nem sokat törődő gyógyszerészsegéd voltam egy kis faluban.
Gazdám nem nagyon szeretett éjjel ügyeletet tartani. Ez rendszerint rám
hárult.
Egyik éjjel már harmadszor keltem fel kimerülten, idegesen, ingerülten.
Mikor kinyitottam az ajtót, egy copfos kis parasztlányka állt előttem
recepttel a kezében. Dühömben majd hozzávágtam a kulcsot. "Ne haragudjon
patikus bácsi, nagyon beteg az édesanyám." De én csak dühösen, álmosan
dolgoztam tovább, és elkészítettem az orvosságot. A kislány fizetett, és
"Isten fizesse meg"-et is mondott. Én eltettem a pénzt, a receptet is el
akartam tenni, amikor véletlenül ismét a receptre néztem. Egy pillanat alatt
átfutott az agyamban egy rettenetes felismerés: Jaj, mit tettem?! Sokszoros
adagot adtam az egyik alapanyagból, ami már méreg, és az az édesanya
reggelre halott lehet. Mint a bolond rohantam az ajtóhoz, ki az utcára és
hangosan, kiabálva mondtam: Kislány, kislány! De nem jött vissza. Már messze
járt.

Betámolyogtam a hátsó kisszobába, térdre estem, kezemet összekulcsoltam, és
imádkozni kezdtem ahhoz, akihez gyermekkorom óta nem imádkoztam: "Hát áldj
meg és segíts, ha tudsz, Isten, ha vagy az Égben." Valami effélét
mondhattam, és azt sem tudom, hogy meddig tartott. Ha rövid volt is, ezer
esztendőnek tűnt.
És ekkor megint belehasított a csöndbe a csengő. Rohantam az ajtóhoz.
Megdermedten álltam, nem akartam hinni a szememnek. Megint a copfos kislány
lépett be, sírástól maszatos arccal. Néztünk egymásra. Tán már meg is halt
az anyja?
Akkor a kis copfos hebegve megszólalt: "Patikus bácsi, ne haragudjon rám.
Részeg emberektől megijedtem, elejtettem az üveget és eltörött... de nincs
több pénzem." Lelkendezve újból elkészítettem az orvosságot... megsimogattam
a ki copfost. És azóta hiszek és imádkozom.
 
 
0 komment , kategória:  A sütemény  
szeretettel
  2011-04-16 11:05:16, szombat
 
 



A szeszélyes vénasszony

Az öregotthonban meghalt egy asszony. Az éjjeli szekrényre ki volt készítve egy boríték, az egyik ápolónőnek címezve:

Mit látsz magad előtt, amikor gondozol? Mit látsz, ha rámnézel? Mire gondolsz, amikor magamra hagysz? Mit szólsz, ha rólam beszélsz?
Legtöbb alkalommal egy szeszélyes öregasszonyt látsz magad előtt, aki már egy kicsit becsavarodott, és amikor eszik erősen, csámcsog. Amikor kérdezik, akkor nem válaszol.
Egy vénasszonyt látsz, aki nem találja cipőjét, harisnyáját, és engedi, hogy úgy bánjál vele, ahogyan neked tetszik, akár tisztálkodásnál vagy az étkezésnél. Ezt látod.
Nyisd ki a szemeidet. Ez nem én vagyok.
Elárulom neked az életemet.
Tizenhárom gyerek közül én vagyok az utolsó.
Szüleim és testvéreim nagyon szerettek.
Alig voltam tizenhat éves és arról álmodoztam, hogy megtalálom életemben az első férfit. Húszéves voltam, amikor férjhez mentem. Szívem erősebben megdobban, amikor az akkori időkre gondolok.
Huszonöt éves vagyok és van egy gyermekem, akinek nagy szüksége van rám, mert házat épít magának.
Harmincéves lettem és érzem, hogy egymásra vagyunk utalva. Negyven éves koromban tudtam, hogy hamarosan el fog hagyni. Férjem hűségesen kitart mellettem. Ötvenéves lettem és már unokák zajongnak mellettem.
Mindenki szeret.
Jönnek a sötét napok, férjem meghal. Félelemtől reszketve gondolok a jövőre.
Gyerekeim nincsenek velem, sajátjukkal törődnek.
Visszagondolok az elmúlt évekre, amikor boldog voltam és szerettem. Már megöregedtem. A természet durva játékos: az öregséget együgyűségnek állítja be.
Testem szépsége meglöttyen, az erőm is elhagy. Haladnak az évek, és ahol valamikor szív dobogott, most egy darab kő van.
Rozzant testemmel mégis megmaradok fiatalnak, mert érzem, hogy életem újból elkezdődik, mert szeretek. Átgondolom a rövid éveket: milyen gyorsan elrohantak.
Elfogadom a könyörtelen igazságot, hogy semmi sem lehet végtelen .
Te, aki gondomat viseled, ne a szeszélyes vénasszonyt lásd bennem. Figyelj egy kicsit oda és meglátod!

Milyen sok tekintettel, milyen sok emberi tettel találkozunk nap mint nap. Mit veszünk észre? A ráncokat, a szeszélyt és a keménységet? Milyen szép lenne, ha arra törekednénk, hogy átérezzük az álmokat, a meleg szív dobogását és a sokszor egészen elrejtett szeretetet!
 
 
0 komment , kategória:  A sütemény  
szeretettel
  2011-04-16 10:43:50, szombat
 
 



A méreg

Egyszer egy friss házaspárnak nem volt lehetősége hol lakni. Nem volt elég tőkéjük ahhoz, hogy egy saját lakást vehessenek, albérlet mellett pedig nem tudtak félretenni. Csak egyetlen választásuk maradt, hogy odaköltözzenek a férj édesanyjához, akinek elég nagy háza volt ahhoz, hogy ott lakjanak. Nagyon jó megoldásnak ígérkezett az odaköltözés, mivel jó helyen volt a ház, és elég szoba volt ahhoz, hogy kényelmesen elférjenek.

Ahogy teltek-múltak a hetek, kiderült, hogy a feleség és az anyós túlságosan ellentétes személyiség. Egyre több és hevesebb vita bontakozott ki közöttük. A férj gondolta, hogy ez csak egy kezdeti időszak ameddig össze nem szoknak.

Viszont az idő múlásával a feleség és anyós közti viszony egyre jobban elharapózott, már gyűlölködésbe ment át. Nem telt el úgy egy nap, hogy ne vesztek volna össze valami apróságon.
A feleség kezdte megelégelni a dolgot és elment az egyik legjobb barátnőjéhez, aki gyógyszerész volt, hogy szerezzen tőle valami olyan gyógyszert, aminek olyan káros mellékhatásai vannak, hogy hosszú távon halált is okozhat vagy legalábbis gyors leépülést.
A barátnője adott is neki egy méreggyógyszert, aminek a rendszeres szedése legyengíti az immunrendszert, mely leépüléshez, vagy akár halálhoz is vezethet. Hozzátette, hogy minden reggel készítsen finom reggelit, és abba csempéssze bele a méreggyógyszert. Továbbá, legyen mindig kedves, türelmes, végtelenül toleráns, kerülje el a vitákat az anyóssal, nehogy később bármiféle gyanúba keveredjen, hogy őt gyanúsítsák leromlott állapota vagy halála miatt.
A feleség nagyon megörült, hogy legjobb barátnője ilyen segítőkész és megértő volt. Másnap reggeltől rendszeresen úgy tett, ahogy azt a barátnője meghagyta neki. Elkészítette a reggelit, amibe mindig belecsempészte a méreggyógyszert, minden fajta konfliktust elkerült, a vitás helyzetekben megértően elsimította a problémát, kedves volt és türelmes az anyósához. Úgy volt vele, hogy úgysincs neki sok hátra.

Pár nap elteltével, az anyós mentalitása is kezdett megváltozni. Egyre kevesebb konfliktus helyzet állt elő. Végül hetek múlva teljesen megváltozott a légkör a házban. Elmúltak a veszekedések, és egyre barátságosabb viszony alakult ki a két nő között.
Végül az anyós már úgy tekintett menyére, mint lányára. A feleség pedig édesanyjának tekintette az anyósát. Nagyon jó barátság alakult ki közöttük és egymás segítségére lettek a mindennapokban. Megszűnt a veszekedés, furkálódás és piszkálódás.

Viszont a feleségnek hatalmas lelkiismeret-furdalása lett, mivel hetekig mérgezte anyósát a gyógyszerrel. Gyorsan elrohant barátnőjéhez, hogy adjon tanácsot, mivel tudná helyrehozni a méreggyógyszer által okozott károkat.

Barátnője pedig megkérdezte, hogy most miért gondolta meg magát. A feleség kétségbeesetten mondta, mennyire bánja, hogy ilyen szörnyűségre vetemedett, és hogy igazából anyósa egy nagyon jó ember, akivel most már nagyon jól megértik egymást. Nem győzte sorolni a jó tulajdonságait.
Erre a barátnője elmosolyodott és megnyugtatta, hogy valójában csak vitamint adott neki, nem mérget:

Látod, kedves barátnőm, a szeretet jobb mindennél, méregnél, vitaminnál. A szeretet az, ami segített a kapcsolatotokon az anyósoddal! Itt az ideje, hogy megtérj Jézushoz, mert Ő maga a szeretet! Ismerd meg Jézust, és őáltala megismered a szeretet valódi hatalmát és átformáló erejét.

Ismeretlen szerzőtől
 
 
0 komment , kategória:  A sütemény  
szeretettel
  2011-04-16 10:41:29, szombat
 
 



Ha tudnám...

"Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az úrhoz, hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked , szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy ,,hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el. Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túl elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, ,,sajnálom", ,,bocsáss meg", ,,kérlek", ,,köszönöm", és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked. "
 
 
0 komment , kategória:  A sütemény  
szeretettel
  2011-04-16 10:39:06, szombat
 
 



A sütemény

Egy fiatal nő várakozott egy nagy repülőtéren, hogy felszállhasson a gépre...
Mivel több órát kellett várnia elhatározta,hogy vásárol egy könyvet...
A könyv mellé vásárolt egy csomag süteményt is.
Leült a váróteremben egy padra pihenni és olvasni kezdett.
A pad másik oldalán, ahol a süteményes csomag volt, egy férfi kezdte az újságját olvasni...
Ahogy a hölgy elvette az első sütit, ugyanazt csinálta a férfi is.
A nőt nagyon ingerelte ez a magatartás, de nem szólt, csak gondolta :
" Milyen pofátlanság, kedvemre pofon ütném!"
Miután elvett egy sütit utána a férfi is elvett egyet.
Ez nagyon dühbe hozta a nőt, de nem akart jelenetet csinálni.
Az utolsó sütinél ezt gondolta :
"Na most mit csinál ez a pofátlan élősködő?"
A férfi megfogta az utolsó sütit kettétörte és odanyújtotta a felét neki.
Ah, jóból is megárt a sok!
A nő magán kívül volt!
Villámgyorsan fogta a könyvét, a csomagját és kirohant a felszállópálya felé.
Ahogy leült a repülőgépen a helyére, kinyitotta kézitáskáját, hogy kivegye olvasószemüvegét
- és legnagyobb meglepetésére akkor vette észre süteményes tasakját, egészben és érintetlenül.
Egyszerűen "POCSÉKUL" érezte magát.
Rájött a tévedésére.
Elfelejtette,hogy a süteményes tasakját a kézitáskájába tette.

A férfi megosztotta vele a süteményét minden félelem,minden rossz érzésés rosszindulat nélkül.
Lesokkolva emlékezett, hogy miketgondolt, hogyan nem osztotta volna meg a süteményét az ismeretlennel.
És most már nincs alkalma, hogy tisztázza a helyzetet, hogy bocsánatot kérjen...
 
 
0 komment , kategória:  A sütemény  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5084
  • e Hét: 5084
  • e Hónap: 84642
  • e Év: 2025922
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.