Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Hepp Béla: Keletlenül
  2018-06-30 05:32:00, szombat
 
  Hepp Béla:

Keletlenül


Már minden reggel görbe reggel.
Meggörbültek a reggelek,
jönnek csak egyre, nagy sereggel,
ahogy magamból felkelek,

s holnapról szólnak. Lesz-e holnap
parázs a régi tűzre még?
Vadóc világok feldalolnak;
talán ha újra küzdenék,

hinném a szépet. Összetépett,
papírkosárba hűlt salak
halott lapokra tör zenéket,
egy dallamot, hogy lássalak...

Veszett kis szólam hajtja rólam
magam magamba görbítő
méz-álmaim, s a vérvalóban
fölfájni hajt a tört idő.
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Sírni úgy . . .
  2018-03-28 07:24:59, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Még álmodok
  2017-05-22 06:05:15, hétfő
 
  Hepp Béla:

Még álmodok


Még álmodok. Tavaszt, napot,
aranyló, tiszta fényeket,
s már nem tudom, hogy voltam ott,
vagy csak áltat a képzelet,

hogy emlék vagy, vagy látomás,
felsejlő jössz-e vissza kép,
s akarsz-e bennem lenni más
mint kósza dallam - bármi' szép.

Még álmodok. Igen, sokat,
és akkor ott vagy énvelem,
magányos csöndvilágomat
mindig melletted képzelem,

hallgatjuk, hogy a fény dalol,
s az ujjainkban összeér
- együtt lopjuk, az ég alól -
a tiszta lobbanásu vér,

és néha vállhoz váll remeg,
és összebújnak íriszek...
ilyenkor szörnyen ébredek;
benned - magamban sem hiszek.

Még álmodok... mint annyi más,
ez olyan ,,élni fáj" dolog,
hogy lássalak, hogy újra láss
hozzád ébredni álmodok.
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Hozz egy dalt
  2017-02-16 05:59:38, csütörtök
 
  Hepp Béla:

Hozz egy dalt


Egy dalt hozz el nekem. Éppen olyan legyen,
ahogy vad moraj kél a távoli hegyen,
és tisztán, valómban legbelül dörögjön,
mint mikor az utcán az a Nagy Örök jön,

egy dalt, ami úgy kap lágyan karba engem
hogy minden gondomat azonnal feledjem,
röptessen szalagos, színes, széles hátán
tavaszi szelekben szálló papírsárkány,

egy dalt, ami távoli, vad vizekre csalhat,
ne találjak benne békét, sem nyugalmat,
hullámai fojtsák háborgó lelkemet
míg tiszta kék mélye magába nem temet,

dalt, amitől bennem kinyílnak a rónák
végtelenjei, s hogy egyetlen lakóját
megkérdezhessem: Te, sosem hallott pásztor,
milyen édes-búsan fájó nótát játszol...

Egy dalt hozz, amiben felolvad az este,
hogy ős-önmagamban halkan térdre esve
elhiggyem, hogy ott, fenn, az a tiszta mélykék
a jövőt jelenti, nem a lélek végét,

egy dalt hozz el nekem, csepp tündérek csendjét,
hogy büszke szívembe újra visszacsenjék
az egyetlen választ ezen a kék bolygón,
csak egy dalt hozz... és a Te hangodon szóljon.
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Érintetlen
  2017-02-15 06:32:18, szerda
 
  Hepp Béla:

Érintetlen


Tehozzád úgy értem, mint a csendhez,
hittel, hogy minden, minden itt van
ahogy kitöltesz, könnybe reszketsz
ébren is vágyott álmaimban,

tehozzád úgy értem, mintha félnék,
hogy elfoszlik, amit szerettem.
Így kell maradjon, hogy lássam, él még
cikázó szikra kis jelekben,

tehozzád úgy értem, ahogy a szélhez,
hogy ujjaim közt érezzem álmom
rájuk fonódni, s ha semmivé lesz
könnyű legyen majd megtalálnom.

Tehozzád úgy értem, mint a tűzhöz.
forróságod, elhittem, éltet,
s most minden pernyében vágyam üldöz
újra égni elmúlt meséket...

tehozzád úgy értem, Érintetlen,
hogy észre sem vetted álmodásom.
Szerettem volna, és mégse tettem.
Talán egy másik állomáson...
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Nincskereső
  2017-02-09 08:02:27, csütörtök
 
  Hepp Béla:

Nincskereső


Világom álma, kedves ismeretlen,
vajon most macskalépted merre járhat?
Tartasz-e épp most lágy, szirom kezedben
virágot, napfényt, zöld, szerelmes ágat?

Vajon szemednek huncut lángolása
kit éget porrá épp e pillanatban?
Én úgy irigylem, bárki más ne lássa,
pedig, hitemre; épp hogy megmaradtam.

A hangod is, a csilló gyöngy beszéded
még itt szalad, még itt remeg az ajkad,
a nyári este éppen így becézett
ahogy megült a vállamon, s terajtad,

gerincemen még föl, alá szaladgál
az elfelejtett vágyak ébredése,
a csend mögött örök dalom maradtál,
és nem felejtem halkuló zenéd se,

s bár ködvalómban rád találni félek,
ezernyi részlet játszik újra bennem.
Jó volna tudni, merre fúj az élet,
te macskaléptű, kedves ismeretlen.
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Akácvirágok
  2016-11-11 07:12:21, péntek
 
  Hepp Béla:

Akácvirágok


Akácvirágok ringó fürtjei
illatukba vonják lelkemet
hagyják a múltban békén fürdeni
emlékeim, hogy itt voltam veled

hogy itt jártuk a május útjait
esti séták bódult illatán
hogy öleltelek újra, újra itt,
ezer virággal úgy lehelte rám

akácsorunk a varázsos tavaszt
mint ha karunk a vágyó végtelent
vonná magába, újra ugyanazt
érzem, remélem tudni mit jelent.

Akácvirágok fénylő fürtjei
ez új tavasz, nem voltatok tanúk
emlékeim el mégsem engedi
illatotokkal átszőve az út,

mosolyotok az ajkain remeg
bőrét idézi érintésetek
a lombok között szálló sóhajok
elhozzák Őt. Most egymagam vagyok.

Akácvirágok, május kincsei,
ti áradóan szép igézetek
engedjétek szívembe rejteni
illatban ringó múlt szerelmemet

 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Szókrakész
  2016-02-10 07:27:53, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Dialógus az éjjel
  2015-03-17 07:27:50, kedd
 
  Hepp Béla:

Dialógus az éjjel


- Látod? A csillagok felől jövök, most szép az este,
ilyenkor nem zavarja semmi kósza röptömet,
felhő se jár, pár repülő ugyan nyomom kereste,
de jó ez így. Se fönt, se lent nincsen már nagy tömeg,

Én már tegnap is láttam, ahogy a kerti széken ülsz,
magadban morzsold bosszantó, apró gondjaid,
csodáltam, miért nem jössz, ha hív az ég. Te nem repülsz?

- Voltam már fönn, mikor még gyermeklényem szárnya vitt,

aztán ifjúként, emlékszem, boldog büszkeség emelt
naponta föl, és szálltunk, Ő is ott repült velem...
Felülről más, tudom. Más a ház, és mást mutat a kert,
hiszed vagy sem, mindenfelől láttam az életem.

- Kopasz vagy fönn, de nem mondom el, kettőnk között marad,
tudom, mennyire fontos ez, nagy úr a büszkeség!

- Már nem számít. No jó, van azért még olyan pillanat,
de minden kihullott szállal közelebb lesz az ég.

- Te bölcs vagy? Lehetsz, mert minden szóra van jó válaszod,
és csöndes nyugalmat érzek iróniád alatt...
vagy játszol. Nekem? Magadnak? Küzdenek a dallamok,
itt-ott botlik a csend kicsit. Ne csapd be önmagad!

- Ez én vagyok. Játéknak látod bújó gyengeségem,
bölcsességem ha él, igaz, ha szól, talán hamis.
Most menj! Röpülj, téged nem köt meg holmi álszemérem,
tiéd a Nagy Egész.
Szívesen látlak máskor is.
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Hepp Béla: Úgy szeress...
  2015-01-14 05:55:10, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 200 db bejegyzés
e év: 2325 db bejegyzés
Összes: 32222 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1379
  • e Hét: 10217
  • e Hónap: 89998
  • e Év: 1461074
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.