Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A Tóra és népe VI. rész
  2011-04-07 22:30:10, csütörtök
 
 
Osgyáni Rónay Károly Dr.: A Tóra és népe VI. rész

VI.

A zsidók szerepe az újkori közgazdaságban.

Sombart dicshimnusza nem helytálló | Aquinói szent Tamás tanítását legyőzi a Talmud | Zsidók és a váltójog, Mamre | Zsidók és az értékpapírok kifejlődése | A zsidók és a szocializmus | Marx Mardochai

,,Wie die Sonne geht Israel über Európa: wo es hinkommt, spriest neues Leben empor,
von wo es wegzieht, da modert alles, was bisher geblüht hatte."
(Mint a nap, úgy vonul át Izrael Európán át: ahova érkezik, ott új élet sarjadzik;
ahonnan elvonul, ott minden elporlad, ami eddig virult.)

E dicshimnuszt zengi Werner Sombart ,,Die Juden im Wirtschafsleben" címü jeles művében.

Lássuk, hogy ez az ítélet mennyiben alapos.

Fenti kijelentését Sombart abból a körülményből következteti, hogy minekutána a spanyolok a zsidókat a XV. század végén és a XVI. században országukból kiűzték, ők egészen elszegényedtek; viszont azok az európai országok, amelyekbe onnan a zsidók átköltöztek, --- különösen Hollandia, Németország, illetőleg majnai Frankfurt és Hamburg városa, aztán Anglia és Franciaország, a kereskedelem tekintetében igen gyorsan felvirágoztak.

Ezen állítás igazolásául egy táblázatot közöl, amely mutatja, hogy Spanyolországból hova és hány zsidó költözött a kiüldözés következtében. A táblázat a következő:

Európai és ázsiai Törökországba költözött 90,000
Hollandia, Hamburg, Anglia és Skandináviába együtt véve 25,000
Marokkóba 20,000
Algírba 10,000
Olaszországba 9000
Amerikába 5000
Franciaországba 3000
Egyiptom és Tripoliszba 2000
Egyéb országokban 1000

E táblázat áttekintése után elsősorban azon kétely merül fel, hogy miért csak a nyugat-európai országok virágzottak fel oly gyorsan a zsidók bevándorlása által, holott az európai és ázsiai Törökország gazdasági fölvirágzása nem következett be, noha oda 90,000 zsidó költözött, tehát több, mint az összes többi országokba együttvéve. Marokkó és Algír sem virágzottak fel, pedig oda is igen nagy számmal költöztek zsidók. Továbbá ezen kétségtelenül hiteles adatokon alapuló táblázat szerint Amerikába csak 5000 spanyol zsidó költözött s annak fellendülése mégis sokkal nagyobb, mint Törökországé, Marokkóé és Algíré együttvéve. Frankfurt, Hamburg, Hollandia, Anglia stb. gyors fellendülését azon időszakban tehát bizonyára egyéb igen fontos körülmények is idézték elő s nem éppen a zsidók oda vándorlása.

Azon országok gyors felvirágzását nézetem szerint az okozta hogy ott az ipar, kereskedelem és kapitalizmus máris oly fejlett volt, hogy az amerikai kereskedelmi összeköttetések létesítése után a felvirágzás amúgy is bekövetkezett volna. Kétségtelen azonban, hogy az elűzött spanyol zsidók vagyonuk igen nagy részét képesek voltak a már említett módon azon országokba átmenteni, ahova újból letelepültek. Az is bizonyos, hogy a gazdag zsidók javarésze már előző kereskedelmi összeköttetések révén Hamburgba, Frankfurtba, Amsterdamba stb. telepedett le s így ezen városok nagyszámú és gazdag, intelligens és a kereskedelmi és pénzügyi szakmában legjártasabb kapitalisták letelepedése által kétségkívül újabb lendületet nyertek. Kétségtelen az is, hogy a zsidó letelepülők üzleti módszere is igen nagy mértékben hozzájárult a fellendüléshez.

Hogy a zsidók minden üldözés nélkül, nagyobb haszon, tehát meggazdagodás végett is költözködtek mindenkor, bizonyítja az, hogy Brazíliába igen sokan vándoroltak ki közülök Hollandiából, ahol pedig minden tekintetben jó dolguk volt.

Hamis beállítás tehát, ha a zsidó vallásos könyvekben a hazátlanul vándorló zsidót (Ahasvérust) úgy ábrázolják, mint tisztes szakállas férfiút, aki vándorbottal egyik kezében, a másikban egyetlen megmentett kincse gyanánt a tízparancsolatot ábrázoló kőtáblákat viszi. Igazabb volna az ábra, ha másik kezében pénzes zacskót, hóna alatt pedig tóratekercset vinne az alak.

Szükséges, hogy elsősorban szemügyre vegyük, hogy az ipar és kereskedelem terén mily állapotok uralkodtak az európai államokban a középkoron át az újkornak derekán túl is.

Már említettem, hogy mi okozta a szétszórt zsidóságnak a kereskedelem és pénzügyi üzletek terén elért rendkívüli sikereiket, nagymérvű vagyonosodásukat, különösen a tőkegyűjtés terén, dacára minden üldöztetésüknek.

A középkorban a Hanza városok fellendülése idején, különösen Németországban a keresztények is kivették részüket a kereskedelem terén, az ipar meg körülbelül legnagyobb részt, ha nem kizárólag az ő kezükben volt.

Aquinói Szent Tamás (élt 1226-1274) bölcselete és erkölcsi tanításai nyomán a közerkölcsi felfogás Európa-szerte úgy alakult ki, hogy az iparosok jelszava az volt, hogy csak jó minőségű árut szabad előállítani. E tekintetben a céhekbe tömörült iparosok szigorú rendet tartottak is fenn. Az ,,Allgemeine Schatzkammer der Kaufmannschaft" 1741 évben megjelent kiadásában is a következő kereskedelmi üzleti elvet ajánlja követésre: ,,So du eine Ware allein hast, kannst du wol einen ehrlichen Profit suchen; doch also, dass es christlich sey und Dein Gewissen kehien Verlust erleide, oder Du an deiner Seele Schaden nehmest." (Ha valamely árut bírsz, becsületes hasznot húzhatsz ugyan belőle, de csak úgy, hogy az keresztényies legyen és lelkiismereted veszteséget ne szenvedjen vagy lelked kárt ne valljon.)

A keresztény erkölcsi felfogás alapján tehát az iparos jó minőségű árut, a kereskedő pedig szintén jó és hamisítatlan árut volt köteles előállítani, illetőleg forgalomba hozni és pedig mérsékelt polgári haszon mellett és egyik a másikának hatáskörét tiszteletben volt köteles tartani. Tilos volt tehát a vevők magához csalogatása, árujának hivalkodó feldicsérése, szóval minden tülekedéssé fajuló és tisztességtelen verseny. Közfelfogás szerint minden iparosnak és kereskedőnek oly haszonhoz volt joga, amelyből családjával együtt tisztességesen megélhetett és öregségére szerény vagyont gyűjthetett. Minden gyors meggazdagodás gyanús volt. Ezek szerint tehát sem túl magas árat követelni, sem vevők elhalászása végett az árat kelleténél alacsonyabbra szabni nem volt szabad, mert az az üzleti jó erkölcsökbe ütközött. A verseny csak abban nem volt korlátozva, hogy ki-ki minél jobb és szebb árut állítson elő, vagy hozzon forgalomba s ez által váljon üzlete keresetté.

Ezzel szemben mindenütt, ahol a zsidóságnak jogában állt letelepülnie és kereskedést, vagy ipart űznie, elsősorban az a panasz merült fel ellenük, hogy a régi jó szokásokkal ellentétben álló üzleti szokásokat követtek. Első sorban felkínálják árujukat a vevőknek s azt lényegesen olcsóbb áron adják, ami már magában véve hozzájuk csalogatja a vevőket, különösen a gyönge ítélőképességűeket.

Olcsóbban pedig azért adhatták a zsidók áruikat, mert azok rendesen silányabb minőségűek és gyakran hamisítottak, illetőleg utánzottak voltak. Más olcsóbb anyagból előállított, de a jobb minőségűt utánzó árut hoztak piacra. Az úgynevezett pótárukat, --- szurrogátumokat --- amelyek atyjául őket tekintik. Az olcsóbbságot az is okozta, hogy különösen mint iparosok, a munkabéreket lehetőség szerint leszállították, továbbá, hogy igen csekély haszonnal beérték, különösen eleinte, mert igényeiket is rendkívül leszállították. Ezért rendszerint bő kárpótlást nyertek később, amidőn versenytársaikat legyőzvén, maguk szabhatták meg az árakat tetszésük szerint.

Ezekhez járul az is, hogy közülök igen sokan foglalkoztak orgazdasággal, tehát az ily módon olcsón megszerzett árukat olcsón adhatták is. Ez ellen azonban a büntető törvények még nyújtottak valamely védelmet; de voltak törvény által nem üldözhető üzleti módszereik is, mint például:
állott, tehát rosszabb minőségű árut hoztak forgalomba,
elkobzott csempészárut vásároltak össze, melyet szintén olcsón adhattak el,
elzálogosítás folytán olcsón megszerzett illetőleg tulajdonukba átment árukat,
eladósodottak által potom áron elpocsékolt árukat,
csődtömegből megszerzett árukat árusítottak el, avagy arra való tekintettel vesztegették olcsón áruikat, hogy maguk is csődbe kívántak jutni. Mindezektől eltekintve minden üzleti tevékenységüknél elsősorban, sőt kizárólag a minden áron való nyereségszerzésre törekedtek.

Közmondássá vált, hogy ,,zsidónak Mária is szent asszony." Ez Magyarországból származik arra való tekintettel, hogy a körmöczi aranyokon Mária képmása volt látható.

Az árufelkínálás módszereiben állandóan a zsidók vezettek. A ,,Vossiche Zeitungban" Európában először 1711-ben jelent meg árukat felkínáló hirdetés --- reklám --- Amerikában pépig 1761-ben a ,,New-York Mercury"-ban. Mindkettőt zsidó kereskedő tette közzé. Azóta a reklám külön igen nagy és igen költséges iparággá fejlődött ki, amelynek költségeit végelemzésben mégis csak a vevő fizeti.

Tagadhatatlanul voltak a zsidóknak érdemeik is, amennyiben sokkal mozgékonyabbak, voltak mint kereskedők, a keresztényeknél. Változatosabb árukészletet is tartottak és nem csak egy fajta áruval, hanem jóformán mindennel kereskedtek, ami viszont a régi rendszer kereskedőinek volt lényeges ártalmára.

Igen fontos szerepet játszottak a zsidók a kereskedelemben a forgatmányozható váltó és egyáltalán véve a váltójog kifejlesztése körül.

Ez ugyan nem tisztán zsidó találmány s főképp a velencei kereskedelmi életben fejlődött ki, mindazáltal egy hasonló, bár kezdetlegesebb kereskedelmi forgalmi eszközként a lengyel zsidók hoztak forgalomba már előzőleg oly kötelezvényt, amelynél a hitelező neve kitöltetlen volt s azt a kötelezvény birtokosának jogában állott saját nevére kitöltenie. Ezen kötelezvények neve mamram volt, németül ,,Mamre". Ezek azonban nem voltak forgathatók.

Ugyancsak igen fontos szerepet játszottak a zsidók az iparnak is bizonyos tekintetben kereskedelmi üzletté való átalakítása körül, aminthogy lehetőleg mindent kereskedelmi üzletté alakítottak át. (Commerzialisirung). Ezekhez sorozandók a részvények, amelyek által bármely ipari, vagy kereskedelmi üzlet résztulajdona bámulatos könnyűséggel ruházható át, --- továbbá a záloglevél, amelynél a részleges jelzálogos hitelező teljes biztosíték dacára sem ismeri, sem adósát, sem pedig a jelzálogul szolgáló ingatlant. Ugyancsak nagyrészük van a tőzsdeüzlet kialakítása körül is. A XIX. században a világnak úgyszólván az összes tőzsdéit hatalmukba kerítették és spekulatív szellemük által meggazdagodásuk egyik főeszközévé tették. Végül ugyancsak nagy részük van a bankjegyforgalom kifejlődése körül is. Főképp ők fejlesztették ki a világon uralkodó kapitalizmust, amely természeténél fogva nyereséghajhászó, kíméletlen és könyörtelen.

Az üzleti morál tehát világszerte a zsidóéhoz simult. A zsidó üzleti morál pedig a Talmudban leli gyökerét.

Az Aquinó Szent Tamás erkölcsi tanításain alapuló kereskedelmi erkölcsön teljes diadalt aratott a Talmud.

Kétségtelen, hogy az utóbbi alkalmasabb vagyonszerzésre. De vajon abban merül-e ki az ember életcélja? Az nyújt-e csak boldogságot? Az kétségtelen, hogy mindig voltak gazdagok és szegények. Az is kétségtelen, hogy mindenütt és mindenkor tőlük telhetőleg iparkodtak a gazdagok és hatalmasok a szegényeket és gyöngéket kizsákmányolni. A vallás feladata, hogy e tekintetben is megfékezze az emberi önzést. A keresztény vallás erre kiválóan alkalmas volna, de sajna! 1000-1500 év nem volt elegendő erre.

Jól emlékszem, hogy még 65-70 év előtt a kis- és középiparos osztálynál a mester és ,,legényei", segédmunkásai közt igen patriarchális viszony forgott fenn. A mester asztalánál étkeztek összes segédei. Étkezés előtt a mester rövid imát mondott és úgy ültek az asztalhoz. A segéd ugyanazon ételeket ette, mint maga a mester, aki tán még nem is oly régen maga is, mint segéd (,,Handwerksbursche") járta be fél Európát tapasztalatok szerzése, főképpen pedig mesterségében való tökéletesedés végett.

A gépek és a gyáripar rohamos tökéletesedése és elterjedése és az üzleti világban érvényre emelkedett könyörtelen kapitalista szellem széttépte nemcsak a gyárosok és munkások, hanem az iparos mester és segédei közt való közelebbi kapcsolatot is. És megszületett, mert meg keltett születnie, a szociáldemokrácia.

Még pedig a zsidó Marx-Mardokhainak tisztán materialisztikus és osztálygyűlöletre izgató elvei
alapján és csaknem világszerte zsidó szervezés és vezetés mellett.
Megszületett az osztálygyűlölet és osztályharc,
amelytől többé-kevésbé recseg és ropog a világ minden társadalmának szerkezete.
Hogy ez hova vezet, tapasztaltuk Magyarországon 133 napon át és tapasztalja
az orosz nemzet immár több, mint 11 éven át!

 
 
0 komment , kategória:  A Tóra és népe VI. rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 335
  • e Hét: 335
  • e Hónap: 18739
  • e Év: 338771
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.