Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A Tóra és népe VII. rész
  2011-04-07 22:49:26, csütörtök
 
 
Osgyáni Rónay Károly Dr.: A Tóra és népe VII. rész

VII.

Hazátlan és csupafej nemzet.

Az alsóbb néprétegek és a nemzeti megújhodás | Az öntudat alatti élet fontossága | Rabindranath Tagore az öntudatalattiságról

Az ember, különösen a családjára való tekintettel, ősidőktől fogva rendesen bizonyos helyhez kötött életet él. Bizonyítják ezt az őskori barlangleletek. Pedig akkor az ember vadászatból és nem állattenyésztésből, még kevésbé földmívelésből élt. Csak kényszer nyomása alatt változtatta lakhelyét.

Ez így volt akkor is, amikor az ősember áttért az állattenyésztésre és földmívelésre.

Ellenvetésül azt lehetne felhozni, hogy mindég voltak és vannak nomád népek, amelyek lakhelyüket igenis változtatták, annyira, hogy szilárd lakhelyeket nem is építettek, hanem sátrakban laktak. Ez igaz, csakhogy az ilyen nomád népek állattenyésztők és kénytelenek a legeltetésre való tekintettel lakhelyüket majdnem állandóan változtatni. Ezen lakhely változtatás is azonban elég korlátolt határok közé szorul, t. i. a rendelkezésre álló alkalmas legelők területére. Tehát a nomádok is bizonyos tágasabb helyhez, illetőleg területhez kötött életet folytatnak, tehát nekik is van hazájuk.

Minden magasabb kultúra pedig föltétlenül bizonyos területhez, országhoz van kötve, amellyel szinte szervesen összenő. Magasabb kultúra ország --- haza --- nélkül el sem képzelhető. Amilyen fontos valamely magasabb kultúra kifejlődésénél az ország, az éghajlat, a haza, épp oly fontos a munka és pedig elsősorban a nehéz, verejtékes munka.

Egyetlen modern kultúrállam sincs, amelynek alapját igen nehéz munka és pedig elsősorban a földnek művelhetővé és termékennyé alakítása nem képezte volna. Munka nélkül csak a mondai paradicsomban élhetett az ember. Már a legrégibb kőkorszakban is nehéz munka árán tarthatta fenn életét az ember. A munka pedig annál inkább szaporodott, minél inkább szaporodott maga az ember és volt kénytelen mindig mostohább éghajlat alá települni.

Minthogy pedig a nehéz és állandó munka fárasztó és gyakran kellemetlen: ősidőktől fogva iparkodtak az emberek azt lehetőleg másokra áthárítani. Ez természetesen csak a hatalmasoknak és erőseknek sikerült, akik azt a gyöngébbekre és nem ritkán éppen a nőkre hárították át. Már a primitív népek lassanként rájöttek, hogy foglyul ejtett ellenségeik lemészárlása helyett hasznosabb azokat életben hagyni, de rabszolgájuk gyanánt, akikkel a legnehezebb munkát végeztették. Ezek eredetileg minden emberi jogtól megfosztott életet tengettek és azon felül megvetésben részesültek. A rabszolga lenézett volta átterjedt minden általa végzett munkára is. A kultúra haladásával karöltve jár a munkamegosztás emelkedő változatossága s ezzel karöltve jár a különféle szükséges munkát végző társadalmi osztály kialakulása. Ez nagy általánosságban körülbelül így történt:

Legfölül állt a hatalmat gyakorló uralkodó osztály, a nemesség, amely kizárólag szerezhetett földtulajdont és amely rendesen az ország fegyveres védelmét is teljesítette, tehát katonáskodott. A fegyverviselési jog kitüntetésben részesült, mert a nemesség előjoga volt. Pedig hadviselés esetén tulajdonképpen ezzel járt mindenkor a legsúlyosabb munka, --- a testi erőnek a végsőkig való megfeszítése, --- az életnek és testi épségnek feláldozása, --- azon felül rendkívüli nélkülözések, betegségek és ragályok. A nemesi osztállyal egyenlő, sőt gyakran nagyobb tekintélynek örvendett a nép vallásos szükségletének kielégítését eszközlő papi rend (régente varázslók és egyúttal orvosok). Ez után sorakoztak a bírák, a közigazgatást végző közhivatalnokok, továbbá magasabb képzettségük révén a tudósok, orvosok, ügyvédek stb.

Alább sorakoztak a következő szükséges foglalkozásokat űzők, mint iparosok, kereskedők, pénzügyletekkel foglalkozók, közvetítők stb.

Legalsó helyre kerültek a nehéz testi munkát végzők, akiket a többi osztályok rendesen lenéztek.

Minden állam gerincét a mezőgazdaság képezte és képezi. Az ezzel foglalkozók azonban nagyon különböző társadalmi osztályokba sorakoztak.

A nagybirtokosok a legfelső osztályhoz tartoztak, már csak a legnagyobb hatalmuknál fogva is. Ezek azonban maguk nem dolgoztak, hanem helyettük első sorban szakértelemmel bíró alkalmazottak, továbbá a nehéz munkát végző jobbágyok, később a mezőgazdasági munkások, béresek, gulyások, juhászok stb.

A középnagyságú földbirtok felett rendelkezők a középosztályban helyezkedtek el, akik azonban szintén nem maguk művelték földjeiket, hanem hasonló munkaerővel, mint a nagybirtokosok.

Kisbirtokosok hajdanában nem is voltak, hanem csak a francia forradalom után a volt jobbágyságból alakultak ki.

A legnehezebb munkát végzők legalul, a negyedik társadalmi osztályba kerültek.

Nagyjában ugyanilyen tagozódás észlelhető az iparnál és kisebb mértékben a kereskedelemnél is. Ezen igen változatos foglalkozást űző társadalmi osztályok közül a papok, bírósági és közigazgatási tisztviselők, orvosok, ügyvédek stb. csak agyukkal dolgoznak, de nagyobbára e tekintetben ideszámíthatók a kereskedők, pénzüzérek, vállalkozók stb. szintén.

Tény az, hogy a magasabb társadalmi állások sorai idővel lényegesen megritkulnak. A hadviselő nemességet erősen megtizedelik a gyakori háborúk. A többi előkelő osztályokat elernyeszti egyrészt a jólét és soraikat megritkítja a propagatív erőnek, --- sőt gyakran akaratnak is lényeges csökkenése. A megritkult sorokat rendesen az alsóbb néposztályokból feltörekvő erőteljes egyének töltik ki. Az alsóbb néposztályok képezik minden nemzetnél a ritkuló felsőbb osztályok hatalmas tartalék medencéjét. A nagy tartalék medence legértékesebb néprétegei pedig elsősorban a saját földjüket verejtékes munkával művelő kisbirtokosok, de egyéb mezei munkások is. Ide sorolhatók továbbá a kisiparosok, valamint a munkásosztály javarésze.

Ezen alsóbb rétegekben van ugyan elég sok selejtes elem, de a nehéz munka, az erős küzdelem, a szenvedés és sanyarúság kohójában sok arany is olvad ki.

A sors szigorú fegyelme alatt élők közt sok kötelességtudás fejlődik ki, mely gyakran nagy szeretettel párosul.

Az igaz, hogy testi munkájuk mellett agyuk munkája háttérbe szorul, de éppen ez a jó. A hosszú nemzedékeken át való agypihentetés tehát vegetatorius életmód következtében megifjodott és megizmosodott, a létért való küzdelemre edzett, pihent és egészséges egyének alakulnak ki és törekednek fölfelé, még pedig mindenkor jól megérdemelt sikerrel.

Az alsó nagy néptömeg lelki életével állítanám párhuzamba az egyénnek öntudat alatti életét, amelyet a közéletben nem is méltányolunk eléggé. Az emberi test egész felépítési folyamata, az embriótól kezdve egy öntudat alatti és folyton tökéletesbülő agyműködésnek eredménye. Nem különben a már kifejlődött testnek is folytonos megújítása, sőt maga az életfenntartás folyamata is. Ez a rendkívül fontos öntudat alatti élet a szellemi műveletek igen nagy részére is kiterjed. Így például velem többször megesett, hogy amely szövevényes problémát ébren, tehát öntudatos állapotban nem bírtam megfejteni, pár napi pihenés, különösen alapos kialvás után hajnalban és félálomban egészen világosan átértettem annak helyes megoldását, mely a teljes felébredés után helyesnek bizonyult. Ugyanerre céloz Rabindranath Tagore következő bájos verse:

,,Sok tétlen napomon emésztem magamat az elpocsékolt idő miatt.
Pedig nincs elveszett idő, Uram, Istenem.
Életem minden percét Te tartod kezedben.
A föld szívébe rejtve csírába szökkented a magot, virággá a bimbót és gyümölccsé a virágot.
Fáradtan aludtam nyugvó helyemen. Úgy képzeltem, hogy megállt minden munka. Reggel felébredtem és kertem teli volt csodálatos virágokkal."

Ugyanígy az alsóbb néprétegek, a nemzet zöme és annak végső sorban minden tekintetben irányítója. Ott alakul ki a nyelv és tartja fönn magát a legtisztábban, az ősi nemzeti hagyományokkal együtt. Példa erre a magyarság. Századokon át el volt nyomva és nemzeti létében veszélyeztetve, még saját dinasztiája által is, mely a felsőbb osztályokat magához édesgette és nagyobbára még nyelvéből is kiforgatta.

A kisnemesség, a volt jobbágyság és a minden fajta mezőgazdasági munkásság volt a magyar nyelv és szellem megőrzője és a nemzeti megújhodás legbiztosabb alapja.

Minden egészséges nemzetnél a szükségleteket ellátó társadalmi osztályoknak egymáshoz viszonyítva kellő számarányban kell állaniok. Ahol ez nincs meg, ott baj van. Előfordulhat, hogy valamely nemzetnél valamely társadalmi osztály, vagy egészen hiányzik, vagy a szükséghez képest nem elég erős. Azonban amely nemzetnek van kellő tartaléka az alsóbb néprétegekben, az a hiányt képes pótolni. Legrosszabb esetben más népfajból pótolja a hiányt, melyet aztán előbb-utóbb teljesen asszimilál.

Egyetlen nemzet van, amelynek majdnem kétezer év óta nincs a fent leírt alsóbb néposztálya, amely őt egészséges megújhodásra képesítené s ez a zsidó. E tekintetben önálló államisága idején is hiányos volt szervezete, mert amint látjuk, minden nehéz munkára idegen fajbelieket alkalmazott és pedig magának a Tórának ösztönzésére.

Igaz, hogy ez igen sok más és nagyobb nemzetnél is úgy volt, de óriási különbséggel. Például a rómaiak is szívesen alkalmaztak nehéz munkára rabszolgákat. Ez idővel aggasztó méreteket öltött. Voltak rá esetek, hogy rabszolgák szerzése végett folytattak hadjáratokat. Azonban a rabszolgák óriás tömegét is képes volt dacára ezek nemzetiségének legnagyobb tarkaságára, asszimilálni. Igaz, hogy ennek folytán a római nemzet jellege nagyon megváltozott minden tekintetben, de századok során egy új életerős és tehetséges nemzet alakult ki belőle.

A zsidóknál a Tóra az idegenfajú szolgák asszimilálását lehetetlenné tette.

Amíg külön országocskájukat fenn bírták tartani, addig volt mégis kisbirtokos és kisiparos osztályuk. Országuk második pusztulása után azonban bekövetkezett a teljes szétszóródás és a Talmud uralma, mely a két alsó néposztálynak teljesen véget vetett.

A Talmudisták folyton azt tanították és arra ösztönözték a zsidókat, hogy jobb kis szatócsnak lenni, mint nehéz ipari munkát végezni. Az iparban csak a könnyű és tiszta munkával járókat ajánlották. Így történt aztán, hogy minden országba, ahova beszivárogtak, tekintet nélkül a legkülönbözőbb bánásmódra és a legkülönbözőbb jogosítványokra, amelyekben részesültek, mindig és tipikusan ugyanazon életpályákat választották.

Ezek: kereskedelem, javadalmak bérletei, közvetítés, pénzkölcsönzés, zálogüzletek, ékszerészség s ahol lehet az orvosi, ügyvédi pálya stb. Szóval mindenkor túlnyomóan agyukkal dolgoztak, fejmunkások voltak.

Náluk ez az egyoldalú foglalkozás sem gátolta a szaporodást, mert arra a Tóra és a Talmud őket szüntelenül ösztönözte. Azonban egymás közt házasodván, immár évezredeken át, ezen spekulatív és idegességre hajlamos népfaj egészségtelenül egyoldalúvá, csupa fejjé fejlődött. Elszaporodtak köztük az idegbajok és elmebetegségek.

Az eredmény pedig az, hogy e fajban kétségtelenül gyors és éles felfogású, különösen spekulatív üzleti ügyekre beállított agyvelők termelődnek, amivel szívós akaraterő párosul. Meg van e fajban a gyors sikerhez megkívántató minden kellék.

Kiveszett azonban belőle minden nagy, eredeti és úttörő alkotó erő. A zsidóság közül évezredeken át nem került ki egyetlen igazán nagy, korszakot alkotó természettudós, sem feltaláló, sem alkotóművész, még az építészetet és a zenét sem véve ki. Hol marad Mendelsohn egy Bach, Mozart, Beethoven vagy Wagner mögött! Az újkori civilizációt minden ízében átalakító gőz- és villamosgépek, benzinmotorok, tehát automobilok és repülőgépek felfedezéséhez úgyszólván semmivel sem járultak hozzá. A távoli világrészek felfedezésénél is hiányoznak közülök elsőrendű úttörők. Csak legújabban akad néhány zsidó származású első rendű sivatagkutató. A tisztán tudományos, jellegű és rendkívüli önmegtagadást és halálraszántságot kívánó északi és déli-sarki expedícióknál is csak szórványosan akad a segítő személyzetben zsidó. Nem védekezhetnek nemzetük kicsiny voltával sem. Az aprócseprő görög államocskák világra szóló és ma is utolérhetetlen művészetet fejlesztettek s úgyszólván minden tudománynak alapját megvetették pár évszázad alatt. A zsidó nemzetnek sokkal több idő állott rendelkezésére. Egyetlen kivételt képez Spinoza, az elsőrendű bölcsész, de azt is kiátkozták közösségükből. Csak Mózes és néhány próféta igazán elsőrendű nagyság.

Nem minden alap nélkül hányják a zsidók szemére az antiszemiták, hogy valóban produktív munkával éppen nem, vagy csak aránytalanul kis mértékben foglalkoznak, azonban minden országban számarányukhoz képest 4-12-szeres helyet foglalnak el az előbb említett életpályákon.

Már csak ebből az egy okból is kikerülhetetlen az antiszemitizmusnak kialakulása. Az pedig ősidőktől fogva minden nemzetnél, mellyel a zsidók érintkezésbe jutottak, erősen kifejlődött s az ma is úgy van.

A világ nagy emberei kevés kivétellel, ellenszenvvel viseltettek a zsidók iránt.
Azok közül felemlítem e néhányat:

Cicero, Tacitus, Seneca, Mohamed, Giordano Bruno, Nagy Frigyes, Mária Terézia,
II. József, Voltaire, Kant Immanuel, J. G. Herder, I. Napoleon, Viktor Hugó.

A diaszpórában a Talmud hatalma alatt, amint láttuk,
mindenütt és mindenkor előszeretettel a gyors vagyonszerzés életpályáira adták magukat
a zsidók és pedig szándékkal idegenül érezvén magukat s így az elveszett hazájuk helyett valódi
új hazát nem bírtak, de nem is akartak megszerezni.
A rég elvesztett ígéret földje után sóvárogtak vissza, azt,
különösen pedig Jeruzsálemet és a templomot megdicsőült színben látván.
Ez az ideális, szinte beteges sóvárgás, amint látni fogjuk minden reális alapot nélkülözött.
Igaza volt Heinrich Heinének, amidőn ironikus modorában azt mondta,
hogy a zsidóknak csak portativ hazájuk van --- a Tóra.
 
 
0 komment , kategória:  A Tóra és népe VII. rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 486
  • e Hét: 486
  • e Hónap: 18890
  • e Év: 338922
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.