Regisztráció  Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
,,Sose búcsuzz el minden új nap egy új remény.Van hogy elveszítesz mindent mégis élj a holnapért." Drót Erika
1966.11.04
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 39 
G. Apollinaire - Madár dalol
  2018-07-18 08:35:34, szerda
 
 




G. Apollinaire - Madár dalol


Madár dalol itt valahol
Én azt hiszem hogy a te lelked
Virraszt közöttünk ránk hajol
S tépett bakáknak énekelget

Hallgasd csak oly szelíden búg
Nem is tudom hogy melyik ágon
Teli dalával minden út
Bármerre járok e világon

S mit is mondhatnék lélek ez
De dallá lett s dalol a fáról
S a szívből égi rózsa lesz
Mit is mondhatnék e madárról

Bakáknak ő a szerelem
Az én szerelmem mint a rózsa
Oly szép leány és csak nekem
Dalol a kék madár ma róla

Ó kék madár oly kék vagy mint
Égi szerelmem szíve bájos
Gyöngy éneked kezdd el megint
A távol kattogó halálos

Gépfegyvereknek is ne félj
Talán csak csillag hull sziszegve
Az éjre nap jő napra éj
Kék szerelem hajlik szívemre

(Radnóti Miklós)


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Angela Labonte - Ha mosolyt hozok a könnyek helyett...
  2018-07-17 15:46:48, kedd
 
 




Angela Labonte - Ha mosolyt hozok a könnyek helyett...


Ha mosolyt hozok a könnyek helyett,
így maradjak meg neked.
Ha csillogóra váltom a szemedet,
így maradjak meg neked.
Ha kezed kezemben megremeg,
így maradjak meg neked.
Ha én melletted állok félve meg,
így maradjak meg neked.
Ha szeretnék együtt félni veled,
így maradjak meg neked.
Ha vagyok én neked a szeretet,
így maradjak meg neked.
Ha velem a szép még szebbé lehet,
így maradjak meg neked.
Ha te szépnek látod a lelkemet,
így maradjak meg neked.
Ha vagyok az, aki más nem lehet,
így maradjak meg neked

Bognár Barnabás




 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
William Butler Yeats​: Ha ősz leszel s öreg...
  2018-07-16 17:52:42, hétfő
 
 




William Butler Yeats​: Ha ősz leszel s öreg...


Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a tűznél bóbiskolsz, vedd le e könyvet,
lapozgasd, álmodozz csak régi, könnyed
pillantásodról: visszfény volt az árnyon.

Hányan szerették jó kedved sugárát,
s imádták hű vagy hamis szerelemmel,
de én zarándok lelkedet szerettem
és változó arcod szomorúságát.

S az izzó kandalló-rácshoz hajolva,
suttogd, kicsit fájón: hogy elszökött
a Szerelem, suhan a hegy fölött,
s elrejti arcát fátylas csillagokba.

Csillag Tibor fordítása
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Christina Georgina Rossetti:​ ​Születésnap
  2018-07-16 17:49:12, hétfő
 
 




Christina Georgina Rossetti:​ ​Születésnap


Szívem, mint éneklő madár,
akinek fészke vizes völgy,
a szívem mint az almafa,
kit édesen lehúz a föld,
a szívem mint a szivárványos
kagyló égi tengeren -
szívem mind ennél boldogabb,
eljött hozzám a szerelem.

Trónt nekem, párnát, selymeket,
függönyül bíbor-bársonydíszt,
pomagránátot, gerlicét
faragj rá, pávákkal díszítsd;
ötvözz rá arany és ezüst
szőlőt, hűs liliomot nekem,
hadd üljek születésnapot,
eljött, eljött a szerelem.

Hajnal Anna​ ​fordítása




 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Heinrich Heine: A lótuszvirág menekülne...
  2018-07-16 17:32:20, hétfő
 
 




Heinrich Heine: A lótuszvirág menekülne...


A lótuszvirág menekülne
a nap pompája elől,
feje várakozva lecsuklik,
álmodva az éj fele dől.

A hold az udvarlója,
fényével keltegeti:
s ő ájtatos virágarcát
bízón kitakarja neki.

Virul, izzik és virágít,
s némán a magasba mered:
szerelemtől, gyötrő vágytól
sír, illatozik, remeg.

Tandori Dezső forditása
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Rainer Maria Rilke: A hattyú
  2018-07-16 17:17:52, hétfő
 
 




Rainer Maria Rilke: A hattyú


Félni egyre, élni vontatottan,
életünk, akár a hattyú útja,
melyet még le sem írt a habokban.

És meghalni, titkosan elülni,
míly elembe jártunk itt, ki tudja,
mint mikor hattyút látsz elmerülni. -

A vízen, mely nyájasan fogadja,
fodrozódik, elmúlik alatta,
s boldogan gyűrűzik föl a hab;
Míg a hattyú csöndesen kiválik,
mind nyugodtabb, tisztább és királyibb
méltósággal cél felé halad.

Kosztolányi Dezső forditása
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Ellen Nitt: Azt hittem
  2018-07-16 15:38:58, hétfő
 
 




Ellen Nitt: Azt hittem


Én azt hittem, hogy mindig kék,
ragyogó tükör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.

Hogy járva a tengert, szembe kell
szállni merészen a széllel,
s akkor a hajós csodákra lel,
az idő nagy titkokat érlel.

Szálltam hát, Végtelen, feléd:
hullámok pörölye paskolt.
Ég s víz határa s a tengerfenék
derengett: messzi, deres folt.

S akkor megtudtam, hogy csak néha,
nagy ritkán kék a tenger,
és hogy üres és szürke, még ha
csillog is sokszor, az ember.

Láttam földet, hol nincs tó, se folyó-
por és rög, semmi más:
nincs aranyszem a porban, melyből ott
gyúrják az ember fiát.

De tudtam: Nincs szebb feladat,
mint vágyva előre törni:
keresni, kutatni, hol rejlik a mag,
s szeretni, és gyűlölni.

És látni, hogy néha szürke homályon,
átragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztább öröm nincs a világon
mint az, ha ember az ember.

Fordította: Képes Géza
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Mihail Lermontov: Nefelejcs
  2018-07-16 14:57:11, hétfő
 
 




Mihail Lermontov: Nefelejcs
(Rege)


Más volt az ember, mint e korban,
Más volt az ember hajdanán,
Ha van szerelem itt a porban,
Úgy ők szerettek igazán.
Hű szerelmükről regét, mondát
Hallottatok ti is sokat,
Csakhogy e régi dolgokat
Minduntalan másképpen mondják,
A hű szívről hát halljatok
Híven szóló példázatot.
Egy hűs vízű folyócska partján,
Zöld hársfa lombjai alatt,
Amerre senki nem haladt,
Szerelmesét karjába tartván,
Ült egykor egy nemes lovag...
Hozzásimul a lányka híven,
Nyakán átfonva karjait
És mint a gyermek, oly szelíden
Ily szókra nyitja ajkait:

"Lásd, kedvesem, én bízom benned,
Minek az eskü, nagy szavak!
Szerelmed égő, mint a nap,
Áttetsző, mint e kis patak,
S fénylő, akár a messzi mennyek -
De hogy szerelmed míly erős,
Még nem tudom. - Ó, nézd csak, itt
Mily pompás, piros szegfű nyit!
De nem, nem kell! Amott, te hős,
Virít a fű közt, messze, kéken,
S busong mint te, egy kis virág...
Azt, kedvesem, szakítsd le nékem:
Semmi annak, ki így imád!"

Pattan vitézünk lelkesedve
E lányka ártatlan szívén
S átugrik a patak vizén,
A kis virágot hogy leszedje
Csak úgy rohan, repül szegény...
S már-már, ó, jaj, elérte célját,
Midőn alatta (szörnyű kép!)
Meging a rög, amelyre lép
S süppedni kezd... nincsen remény hát!...
Forrón nézett, szerelmesen,
A lánykára, ki szótlan állt ott:
"Ne felejts el, én kedvesem!" -
A boldogtalan így kiáltott,
S reménytelen kézzel, vadul
Kéklő virágát végzetének
Letépte s örök zálogul
Odadobta szép kedvesének.

Ezért e bús virág előtt
Dobogó szívvel, meghatódva
Állnak meg a hű szeretők
S nefelejcsnek hívják azóta.
Szemünk elől elköltözik,
Mocsarak, tavak közelében
Megbúvik a magány ölében
S az ég színébe öltözik,
Hol nincs halál s nincs feledés sem...
Döntsetek - eddig a rege -:
Valóság volt vagy puszta fáma?
És mondjon törvényt a leányra
Saját lelkiismerete!

Forditotta: Mándy Stefánia
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Robesque: Elmondanám
  2018-07-16 14:41:46, hétfő
 
 




Robesque: Elmondanám


Beszélnék, de a hang torkomban reked
Oly sok szép szót gondoltam neked,
De csak hallgatok.
Nem akarnak formálódni a mondatok.
Bántóan néma most a csend zaja,
Itt lüktet bennem hiányod sikolya.
Szétfeszít. Kínoz. Öl.
Felkavar. Meggyötör.
Szólnék. De nem tudok.
Zavartan hallgatok,
S tűröm, hogy magához húzzon az emlék.
Öleljen, súgja fülembe; Nemrég
Még nálad voltam. Nálad, Édesem.
Boldogságtól megittasulva, részegen
Ízleltem mézédes csókjaid,
S kutattam lelked rejtett titkait.
Most távol vagy. De mégis oly közel.
A szívemben. A lelkem átölel.
Szenvedély. Ünnep. Csoda. Szerelem.
Csak Te vagy, kit akarok,
csak te vagy, ki kell nekem.
Mit érzek? Mondanám. De nincs rá szó.
Olyasmi ez, mi nem kimondható.
Mert szavakkal elmondani nem lehet,
Mily mérhetetlen a szeretet,
Mit irántad érzek.
Csak tétován nézek,
De szólni nem tudok.
Nem, nem állnak össze a mondatok.
Beszélnék, de a hang torkomban reked,
S csak annyit tudok suttogni neked;
Engedd, hogy szerethesselek.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Johann Wolfgang Goethe: A kedves közelléte
  2018-07-16 13:21:29, hétfő
 
 




Johann Wolfgang Goethe: A kedves közelléte


Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár.

Téged látlak, ha szél porozza távol az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor lába alatt.

Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám, téged köszönt.

Lelkünk egymástól bármily messze válva összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már??

fordította:Szabó Lőrinc
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 39 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 58 db bejegyzés
e hónap: 1063 db bejegyzés
e év: 8768 db bejegyzés
Összes: 12466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 819
  • e Hét: 6760
  • e Hónap: 30124
  • e Év: 236285
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.