Regisztráció  Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
,,Sose búcsuzz el minden új nap egy új remény.Van hogy elveszítesz mindent mégis élj a holnapért." Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
Albert Einstein - Barátság
  2018-09-16 22:50:05, vasárnap
 
 




Albert Einstein - Barátság


Lehet, hogy eljön az idő,

amikor már nem beszélünk,

de amíg a barátság tart,

újból kibékülünk.

Lehet, hogy időnk letelik egyszer,

De amíg a barátság megmarad,

Egymásra emlékezni fogunk.

Lehet, hogy eljön az idő, amikor szétválunk,

De ha igaz barátok vagyunk,

A barátság egymáshoz minden visszahoz.

Lehet, hogy egszer megszűnünk létezni,

De ha még erős a barátság,

Újból megszületünk, egymásnak.

Lehet, hogy egyszer minden befejeződik...

De a barátságunkkal mindent felépítünk újra,

Mindig más alakban,

Minden pillanat egyedi és feledhetetlen,

Melyet együtt élünk át, és egymásra örökké emlékezünk.

Az életünket kétféleképpen élhetjük:

Vagy abban hiszünk, hogy csodák nincsenek,

Vagy abban, hogy csoda minden.

De amíg a barátság megmarad,

Egymásra emlékezni fogunk.

Lehet, hogy eljön az idő, amikor szétválunk,

De ha igaz barátok vagyunk,

A barátság egymáshoz minden visszahoz.

Lehet, hogy egszer megszűnünk létezni,

De ha még erős a barátság,

Újból megszületünk, egymásnak.

Lehet, hogy egyszer minden befejeződik...

De a barátságunkkal mindent felépítünk újra,

Mindig más alakban,

Minden pillanat egyedi és feledhetetlen,

Melyet együtt élünk át, és egymásra örökké emlékezünk.

Az életünket kétféleképpen élhetjük:

Vagy abban hiszünk, hogy csodák nincsenek,

Vagy abban, hogy csoda minden.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Valerij Brjuszov: Virrad
  2018-09-16 22:19:08, vasárnap
 
 




Valerij Brjuszov:
Virrad


Virrad. A tollam félretéve
mosolygok és rá gondolok,
lágy, gyermeteg tekintetére,
hangjára, mely körülcsobog.

Nézett már rám ilyen szelíd szem,
a hang sem új, e friss patak.
De vallom: szent e földön minden,
és áldott minden pillanat.

Rég ismert édes gyötrelemmel
csodálom válla szép ívét,
szépségét úgy iszom szememmel,
mint hajdan más valakiét.

S hunyó lelkemben újraéled,
miről azt hittem, rég halott,
a megfakult színekben élet,
elevenítő fény ragyog.

Szeretlek! - mennyi szép titok van
e szóban, mely mindenható!
Ha úgy halódom, megtiportan,
akkor is vallom: élni jó.

Sok elsuhant évezred álma,
mely most puhán felé lebeg...
Földi édenbe kaput tárva
szakadnak szét a fellegek.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Shelley: A lepke vágya
  2018-09-12 19:43:56, szerda
 
 




Shelley:
A lepke vágya


A szót, mit a sárba rántanak,
nem szennyezem én be.
Az ízérzést, mit úgy gyaláz a vak,
még te is ne nézd le.
Van remény, mi kétséggel rokon,
megfojtani hát ki merész,
s kedvesebb tőled a szánalom,
mint mástól a józan ész.

Mit az emberek így hívnak: szerelem,
nem azt adom én neked,
de az áhitatot, mit rejt szívem,
s mi megindítaná az eget,
a lepke vágyát a csillag után,
fényszomjat, mit érez az éj,
vágyat, mely a lét sötét kapuján
kiröppent az ég felé.

(Kálnoky László fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Poe,Edgar Allan : Nyugtalanság völgye
  2018-09-05 10:33:40, szerda
 
 




Poe,Edgar Allan : Nyugtalanság völgye


Volt egyszer egy zsenge-zöld,
Senki-lakta, szende völgy;
Hadra kelt, ki itt lakott,
S csak a nyájas csillagok -
Tornyuk azúr ablakán át -
Őrizték a völgy virágát,
Melyen nappal mindenütt
Lusta lángú nap feküdt.
Érzi most, ki arra jár:
Nyugtalanul fáj e táj.
Minden íze úgy zihál,
Csak a bús lég ül ma békén
Csöndje mágikus vidékén.
Szél se libben, de az ág
Borzong, mint a Hebridák
Hűvös habja, ködvilág!
Szél se libben, s mord sereggel
Bolyg az ég, nagy fellegekkel
Elborítva este-reggel,
Árnyalva a miriád
Szemmel kéklő ibolyát -
S mely névtelen síron zokog,
hajlongó liliomot!
Hajlong, - s harmatot hullat a
Liliom örök illata.
Zokog, - s szép szárán könny csorog,
Mint halhatatlan gyöngysorok.

(Ford.: Kardos László)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Johann Wolfgang Goethe - Ezer alakban...
  2018-09-05 10:10:54, szerda
 
 




Johann Wolfgang Goethe - Ezer alakban...


Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,
Csupa-Kedvesség, látom, mind te vagy;
futhatsz, csodák varázsfátylába szőtten,
s Csupa-Jelen, látom, hogy merre vagy.


A karcsu ciprus ifju erejében,
Csupa-Szépség, felismerlek: te vagy;
a folyam zsongó hullámtengerében,
Csupa-Hízelgés, ott is csak te vagy.


Ha a szökellő vízsugár kibomlik,
Csupa-Játék, nekem az is te vagy;
a felhőben, amely épülve omlik,
te Csupa-Tánc, téged látlak: te vagy.


Rét szőnyegében ragyogó virágok:
te Csupa-Csillag, nekem mind te vagy:
hol ezerkaru repkényt kúszni látok,
ó Csupa-Ölelés, ott is te vagy.


Mikor hajnal gyúl rőten a hegyekre,
Csupa-Vidámság, köszöntlek: te vagy;
a tiszta ég szent legét belehellve,
Csupa-Szív-Üdve, italom te vagy.


Tudásomnak, ha gondolom, ha érzem,
Csupa-Bölcsesség, forrása te vagy;
és mikor Allah száz nevét idézem,
minden nevének visszhangja te vagy.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Paul Verlaine: ÓH LELKEM, MENNYI BÁNAT ÉRT
  2018-09-04 19:59:05, kedd
 
 




Paul Verlaine: ÓH LELKEM, MENNYI BÁNAT ÉRT


Óh lelkem, mennyi bánat ért
egy asszonyért, egy asszonyért.

Vigaszt, hiába, nem találtam,
pedig szivemmel messzeszálltam,

pedig szivem elhagyta őt,
már rég elhagyta azt a nőt.

Vigaszt, hiába, nem találtam,
pedig tőle már messze jártam,

s szivem, túlérzékeny szivem,
így szólt lelkemhez: - Úgye, nem,

nem valóság - bár annak érzed -
bús és dacos száműzetésed?

S lelkem felelt: - Mit tudom én,
mily csapda ez, vagy mily remény:

mindig mellette, nála, véle,
pedig messze száműzve tőle?!

Szabó Lőrinc fordítása
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Paul Verlaine: ÉRZELMES SÉTA
  2018-09-04 19:49:45, kedd
 
 




Paul Verlaine:
ÉRZELMES SÉTA


Húnyó alkony nyilai bíborozták
a szélringatta sok-sok tavirózsát,
s a nagy, bús, sápadt rózsák csöndesen
tündököltek a nád közt a vizen.
Árván bolyongtam, fájó sebem égett,
a tó partján, ahol, mint felidézett
nagy, tejszinű rém, a füzek mögött
kétségbeesve imbolygott a köd
és sírt, oly hangon, mint a vadkacsák, ha
egymást hívják, csapkodva, kiabálva,
a fűzek közt, hol égő sebemet
hordoztam árván; de a szürkület
elfödte a nád közt a tavirózsát
s a nap nyilait, melyek bíborozták -
a sok rózsát, elfödte, csöndesen,
a sok nagy sápadt rózsát a vizen.

(Szabó Lőrinc fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Szergej Jeszenyin Rádnézek, s szívem elszorul...
  2018-09-02 15:42:54, vasárnap
 
 




Szergej Jeszenyin
Rádnézek, s szívem elszorul...


Rádnézek, s szívem elszorul:
arcod fájdalmak árva tükre.
Rezet csillantó fűz borul
fáradt-egű szeptemberünkre.

Adtad szíved mindenkinek,
jéggé hűltél, míg mást öleltél;
tested most néma és hideg,
lelkedből hűs eső szemerkél.

Már jó így is - szívem szabad,
új örömökre csap merészen;
kettőnknek semmi sem maradt,
csak reves fűzfák sárga őszben.

Én is úgy éltem, szilajon,
csöndes mosolyra én se vártam.
Porfelhős, rövid utamon
milyen sokat botolt a lábam!

Élet, te síró-nevető,
ilyen maradsz már mindörökre!
A kertünk nyirkos temető,
és mintha nyírfacsont zörögne.

Jön a tél hava, kedvesem,
suhan az élet fecskeszárnya!
Virág a télben nem terem,
tudod te, hát ne sírj utána!

(Rab Zsuzsa fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Szergej Jeszenyin: Nem siratlak...
  2018-09-02 15:20:49, vasárnap
 
 




Szergej Jeszenyin:
Nem siratlak...


Nem siratlak, nem idézlek, múltam,
szirmok füstjét ontó alma-ág.
Hervadás aranyködébe fúltan
tünedezik már az ifjuság.

Lassúbb lett szívemnek lódulása,
csípi dér, belémar a hideg.
Mezítlábas nagy csatangolásra
nem hívnak már nyírfaligetek.

Kóbor lelkem! Lángod már csak félve
olvasztgatja szóra ajkamat.
Hová lettél, kedvem frissessége,
szemem fénye, érzés-áradat?

Vágyaimat fukarabbul mérem;
álmodtalak volna, életem?
Mintha lovon szálltam volna fényben,
piros lovon tavasz-reggelen.

Csupa árnyak vagyunk a világon,
hull a juhar réz-szín levele.
Mégis mindörökre áldva áldom,
hogy virultunk s meghalunk bele.

Rab Zsuzsa fordítása
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
P. C. Brenson - ÍGY SZERETLEK ÉN
  2018-08-30 21:58:07, csütörtök
 
 




P. C. Brenson -
ÍGY SZERETLEK ÉN


Itt állsz most előttem,
s visszaragyog szemedből a félhold,
üvegtested fehér felhő,
íriszed a kéklő égbolt

Pilláid szerény ágai
remegve ölelő figyelmet várnak,
hadd nézzem érzésem szemedbe most,
nézz rám Te is!
Látod már
mi a mélységemből árad?

Fáradó lelkem megpihenni jött,
s ringatón tartja fenn egy női lélek,
álmomba úsztál velem...
Ne menj még!
Míg foghatom kezed,
félájultan most el nem engednélek

Hisz tudom jól,
holnap már más vár,
s csak emlékké leszek majd
az életed metszetén,
de akarom, hogy örök maradjon a percünk
papírra festem hát mit az éjben felejtettünk,
hogy mindig tudd:
Így szeretlek én...
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 91 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 931 db bejegyzés
e év: 11840 db bejegyzés
Összes: 15535 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 948
  • e Hét: 8672
  • e Hónap: 33680
  • e Év: 342337
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.