Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
,,Sose búcsuzz el minden új nap egy új remény.Van hogy elveszítesz mindent mégis élj a holnapért." Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
Paula S. Tizzis: LENNÉK ÉN
  2018-10-08 20:19:32, hétfő
 
 




Paula S. Tizzis: LENNÉK ÉN


Lennék én mosoly, mely átfut arcodon,
lennék szellő, mely átkacsint válladon.
Csak hogy melletted legyek.

Lennék fény, mely szemedet elvakítja,
lennék a kéz, mely e fényt eltompítja.
Csak hogy részed legyek.

Lennék csillag, mely csak Neked ragyogna,
lennék a szemed, mely csak engem kutatna.
Csak hogy kedvesed legyek.

Lennék vánkos, melyen álmod várhatnád,
lennék álmod, hol szerelmed láthatnád.
Csak hogy Neked legyek.

Lennék én egy felejthetetlen élmény,
lennék egy titok a szíved legmélyén.
Csak hogy emlékeidbe legyek.

Lennék babád, kit két kezedbe veszel,
lennék egy könyv, mit soha le nem teszel.
Csak hogy Veled legyek.

Lennék bármi, melynek Te is része vagy,
lennék én mindened, ami nem szabad.
Csak hogy életben legyek!

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Guillaume Apollinaire: ALKONYAT
  2018-10-07 17:50:55, vasárnap
 
 




Guillaume Apollinaire:
ALKONYAT


Romok a vén Rajna felett
Árnyatokban szeretni oly szép
Meglát lentről és rengeteg
Csókot int felénk a hajósnép

Mint szerelem a romokon
Az éj oly hirtelen beáll ott
Kilesnek a vízből mohón
A nibelungok és najádok

Sebaj ha a szőlőhegyet
Szőrös törpéi telesírják
Hogy nem ittak még eleget
Sellő szól azt figyeljük inkább

(Rónay György fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Marcus Aurelius: Egymás kedvéért születtünk
  2018-10-07 17:17:17, vasárnap
 
 




Marcus Aurelius:
Egymás kedvéért születtünk


Légy szerény és megfontolt, életed le-
gyen a biztosíték ehhez. Ha már rájöttél,
mi az élet célja, aszerint élj, hogy ben-
sődnek megfelelj; lényegtelen, mit
gondolnak felőled. Érd be azzal, hogy
hátralévő napjaidat - bármennyi van
még hátra - éned belső parancsának
megfelelően morzsolod le...
Annyi tévelygés után végre rájöttél,
hogy a boldogságot meg nem lelheted a
gazdagságban, a hírnévben, az élvezet-
ben, de a képmutató szeretetben sem.
Hol lakik hát? Az emberi természet
megkívánta tevékenységben, a rossz
dolgok megváltoztatásában, a szív meg-
elégedettségében, az értelmes és ér-
zelmes kapcsolatokban...
Ha sorsod valakivel összekötöd,
tudd, bogy mit vall az az ember a jóról és
rosszról. Amint nem veheted rossz né-
ven, hogy a fügefa fügét terem, így azon
sem szörnyülködhetsz, ha az emelkedett
lélek a jóra, a romlott pedig a gonosz-
ságra hajlik... Mégse vádolj senkit! Ha
teheted, igazitsd helyre mások hibáját; ha
nem teheted, fogadd el öket olyannak,
amilyenek. Míg tőled függ, amit teszel,
magad felelsz érte. Ha mástól függene,
kit vádolnál? Az atomokat vagy az is-
teneket?
Minden lény valamire született: az
ember, az ökör, a szőlőés a kő is tudja a
maga szerepét. Emberrel semmi nem
eshet meg, ami nem emberi; ökörrel,
ami ökörhöz, szőlővel, ami szőlőhöz,
kőhöz, ami kőhöz nem illik...
Aki nem tudja, mi a világ, az nem
tudja, hol van ő maga. Aki nem tudja,
mire született, az nem tudja, kicsoda ő
tulajdonképpen, és mi a vilag.
Másokkal együtt lelegezzük be a
körülöttünk szétáradó levegőt. Az em-
berek egymásért születtek. Vagy formáld
őket, vagy tűrd el valamennyit, ha a
boldog élet után sóvárogsz.





 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
M. Feesche: KŐ AZ ÚTON
  2018-10-03 09:54:08, szerda
 
 


M. Feesche:
KŐ AZ ÚTON


Gondolod, kerül életed útjába
egyetlen gátoló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged,
se, hogy lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
hogy te megállj mellette,
nézd meg a követ, aztán kezdj el
beszélni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
küld azzal az akadállyal neked.
S ha lelked Istennel találkozott,
utadban minden kő áldást hozott.

M. Feesche után németből
ford. Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
William Wordsworth - Tünemény
  2018-09-29 17:35:26, szombat
 
 




William Wordsworth -
Tünemény
(1770-1850)



Mikor először tűnt elém,
drága volt, mint egy tünemény,
kit azért küldött életem,
hogy egy perc dísze ő legyen.
Szeme mint alkony csillaga;
s az alkony hozzá a haja:
csak ennyi benne az, ami
nem májusi és hajnali.
Vidám kép, édes könnyűség:
meglep, megállít és kísért.

De többször látva: látomány
volt ő, és mégis földi lány.
Lépése szűzi és szabad.
Házias minden mozdulat.
Alakja nyájas, tiszta fény.
Nyomában emlék és remény
kelt: mivel ő sem állt a szív
mindennapi és primitív
éhei, kis búk, örömök,
csók, könny, mosoly, vágy, gáncs fölött.

Azóta híven nézem őt,
s lesem élete ütemét.
lelket lélegző drága lény:
útitárs a Halál felé.
Szilárd ész, gyengéd akarat,
szívós erő halk báj alatt.
Valódi asszony, jó s igaz,
intés, parancs, derű, vigasz.
Asszony, és mégis valami
fényt érzek, ami angyali...

Babits Mihály fordítása
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Michael Drayton: Búcsú a szerelemtől...
  2018-09-29 17:33:34, szombat
 
 




Michael Drayton:
Búcsú a szerelemtől...


Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtagadlak, már nem vagyok tied;
gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom,
hogy ledobhattam bilincseimet.

Egy kézfogás még, - töröld esküinket
s ha találkoznak sorsunk útjai,
ne árulja el se szó, se tekintet,
hogy a holt vágyból maradt valami.

Most, bár szerelmünk már-már alig él,
s ravatalánál zokog a hűség
és utolsót lüktet a szenvedély
s a tisztulás lefogja a szemét,
most még, noha mindnyájan elsiratták,
fel tudnád támasztani, ha akarnád.

Ford.: Szabó Lőrinc


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Moretti Gemma: Magányom szigetén
  2018-09-28 18:05:49, péntek
 
 




Moretti Gemma: Magányom szigetén


Néha elviselhetetlen, ami van
mert arra gondolok,
ami talán lehetett volna,
s amit örökre elmulasztottam.
és fáj, mert járhatatlan a tenger
életem és a part között,
reménytelen a sóvárgás
tiszta csillagok felé.

Bolyongok, mint hajótörött
magányom szigetén,
tétova lépéseimet
már senki nem vigyázza.
Tanácstalanul borul fölém
a néma éjnek csillagsátra.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Dzsalál ad-Dín Rúmí - Szerelmesek, szerelmesek
  2018-09-26 20:10:46, szerda
 
 




Dzsalál ad-Dín Rúmí - Szerelmesek, szerelmesek


Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob pereg.
A búcsuzás, az indulás nagy perce már elérkezett.
A tevehajcsár jó korán ébren volt, csak egy szót kiván,
már készen áll a karaván. Ó társaim, ébredjetek!
A készület sok hangja szól, csengőre csengő válaszol,
a végtelenbe vándorol s egyenként indul a menet.
Megfordított gyertyák alatt, ahol a kék függöny hasad,
kilép csodálatos csapat, minden titkok felfénylenek.
Forog, forog az égburok, szivedre ólomsúlyt dobott,
nehéz álmodtól óvakodj, vesd el a könnyü életet.
Te őr, vigyázz! Itt az idő! Nem alhatik az őriző.
Ó szív, barátot kereső, indulj, mert vár a kedvesed.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Ellen Nitt: Azt hittem
  2018-09-21 09:24:45, péntek
 
 




Ellen Nitt:
Azt hittem


Én azt hittem, hogy mindig kék,
ragyogó tükör a tenger,
s hogy rejtett aranyszemecskék
kincsével tele az ember.

Hogy járva a tengert, szembe kell
szállni merészen a széllel,
s akkor a hajós csodákra lel,
az idő nagy titkokat érlel.

Szálltam hát, Végtelen, feléd:
hullámok pörölye paskolt.
Ég s víz határa s a tengerfenék
derengett: messzi, deres folt.

S akkor megtudtam, hogy csak néha,
nagy ritkán kék a tenger,
és hogy üres és szürke, még ha
csillog is sokszor, az ember.

Láttam földet, hol nincs tó, se folyó-
por és rög, semmi más:
nincs aranyszem a porban, melyből ott
gyúrják az ember fiát.

De tudtam: Nincs szebb feladat,
mint vágyva előre törni:
keresni, kutatni, hol rejlik a mag,
s szeretni, és gyűlölni.

És látni, hogy néha szürke homályon,
átragyog kéken a tenger,
s tudni: tisztább öröm nincs a világon
mint az, ha ember az ember.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
Heinrich Heine: VALLOMÁS
  2018-09-20 00:06:51, csütörtök
 
 




Heinrich Heine: VALLOMÁS


Szürkülve szállott le az este,
vadabbul harsant az ár,
és én ott ültem, és a habok
fehér táncát néztem a parton.
És belsőm felduzzadt, mint a tenger,
és sóvárogva, mély honvágy fogott el,
te nyájas kép, utánad,
ki mindenütt körüllebegsz,
s engem hívsz mindenütt,
a szélzizegésben, a tengerzúgásban
és ennen keblemnek sóhajában.
Könnyü náddal írtam a homokba:
"Ágnes szeretlek!"
De a gonosz hullámok átzúdultak
az édes vallomás fölött,
s letörölték egészen.
Törékeny nád, szétporló homok,
illanó hullám, már nem bízom bennetek!
Az éj komorabb lesz, vadabb a szívem,
és a norvég erdőből erőteli kézzel
kirántom a legmagasabb fenyőfát
és belemártom
az Etna izzó torkába, és evvel a
tűzitatta, óriási tollal
írom rá a sötét mennyboltozatra:
"Ágnes szeretlek!"
Minden éjszaka ott lobog ezután
fönn, örökké ez a lángoló írás,
és az eljövendő unokák sora
ujjongva olvassa majd az égi szókat:
"Ágnes szeretlek!"
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 101 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 30 db bejegyzés
e hónap: 822 db bejegyzés
e év: 13316 db bejegyzés
Összes: 17011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1205
  • e Hét: 13848
  • e Hónap: 47495
  • e Év: 438078
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.