Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Kijacsek Erzsébet
  2016-09-03 14:14:51, szombat
 
 







KIJACSEK ERZSÉBET


Link








ÁLOM


Csodás álmot láttam az éjjel,
Egy csillag fürdött a holdfényben.
A többi meg szerte széjjel,
Lámpások a kerek égen.

Hold világít szellő lebben
Néha egy-egy bogár repked.
Árnyak fények keverednek,
Egymás nélkül sosem lesznek.

Ezüst tányérja a holdnak
Csillagfénnyel bandukolnak.
Addig mennek mendegélnek...
Míg a túl oldalra érnek.

Ezüst színű holdvilágom!
Mondd meg nekem...
Talán látod,


a boldogság kék madarát
keresem, de nem találom.

Csillagos ég beszélj nekem!
Hol találom, hol keressem?
Bejártam már a világot.
Kék madarat nem találom.

Álomtündér pálcájával...
Legyint egyet és már látom.
Azt csicsergi azt dalolja,
Boldogság a szívekben van.
Ne keresd a boldogságot...

Nem keresed...
Megtalálod.







CSILLAGOK KÖZT


Csillagok közt születtem...
Csillag vagyok...
Szikrázom mint bárki más.
Üstökösök suhannak mellettem.
Csillagok hullanak alá.

Csillagnak születtem...
Csillagnak mint bárki más.
Fényt kaptam... szikrázót...
Az ég tündöklő fényporát.



Csillag milliók között...
Nem sok csillám hullt reám...
Így maradtam halvány csillag...
A fénylő csillagok után.

Távoli csillag fény!
Nézd csillagod fénykorát.
Csillag vagyok.
Csillag leszek...
Csillag milliók után.







EGY PORSZEM


Egy porszem vagyok az út porából,
Egy hang a tenger morajából.
Egy harmat csepp a tavaszi réten,
Egy fénysugár a tündöklő égen.
Egy kicsi pont az emberek tömegében.
Egy pici láng szemeid fényében.
Egy kellemes érzés lelked rejtekében.

Egy porszem...


Mit felkap a szél...
Egy porszem, ami a szemedbe tér.
Egy könnycsepp gördül le arcodon,
Lassan végig folyik... mint a patak...
Szerte ágazik.
Majd ajkadhoz ér, várja a másikat...
Talán egyik a másikkal össze tart.
Ajkadon éget...
Búcsút mond...
Lassan legördül és a porba hull.







EGYEDÜL


Csillagfényes éjszakában
teliholdas tájon,
Aranyeső záporában,
magányosan állok.

Hullanak a virágszirmok,
csend honol a tájon.
Tündér szárnyon jön az éjfél,
Ezüst szín a fákon.

Tó tükrében fürdik a hold,


S vissza csillog rája.
Szivárvány szint tündököl
Fényes aurája.

Közeleg a hajnal pír
gyenge violája.
Csókkal érint a reggel,
A nap sugarával.







ELÖTTEM


Előttem magas fák,
köröttem lomb hever.
Dér csípte ágakon
falevél lengedez.

Szél fújta lomb között,
Dalol egy kismadár,
Elrepül messze száll
s fészkére rátalál.

Fölettem napsugár,
Melege enyhet ad.
Hűs szellő lengedez.
Simítja arcomat.

Előttem magas fák,


Gallyain pára csepp.
Igazgyöngyként pereg,
Könnyeként ejti el.

Lomb szőnyeg alattam,
fölöttem holdvilág,
Körötte csillagok.
Előttem magas fák.

Fölöttem magas ég,
Köröttem csend honol.







AZ ÉN VIRÁGOM




Virág szirma hófehér, fordított palástja,
Virágkelyhét kibontva az ég felé tárja.

Nem kell nekem bús fejű ibolya virága,
Sem illatos zsálya lilás színvilága.
Napraforgó fejét a nap dominálja,
Rózsa és a liliom illatát kínálja.

Nem kell nekem tarka rét bármelyik virága,
Sem erdőkben pompázó színek kavalkádja.
Ezer féle színvilág együtt pompáznak,
Illatot és látványt egybe komponálnak.

Csak egy virág kell nekem!


Hófehér virága,
Illatával nem hívja a figyelmet magára.
Virág kelyhét kinyitja,
Az ég fele tárja.
Harmatcsepp az éke...
Nap a koronája.










CSEND


Csend vagyok, hallgatlak,
Csend szóból faraglak.

Csend virág szavakból
Csend szirmok hullanak.

Csend hárfán csend húrok
Csend kottát játszanak.

Csend tündér leányok
Csend táncot el ropnak.

Semmi kis szárnyukon
Csend szárnyán elszállnak.

Csend küldte csillagok
Párnádra borulnak.

Csend szőtte dallamból
Altatót dúdolnak.

Altatlak csendesen
Csend ölén ringatlak.







HA KOPOGTAT AJTÓDON


Ha kopogtat ajtódon az ősz színes világa,
gondolj életed legszebb tavaszára.
Arra aki kezed a kezébe fogta,
ajkát az ajkadra forrón tapasztotta.

A nyárra,a virágra,egy érzelmes csókra.
Szemei színére,egy őszinte mosolyra.

Mindenre ami nyomott hagyott benned...
Egy szóval sem kérem,hogy a jót feledd el.


Örömök közt néha ott lapul a bánat,
fogadd el mert része ez is a világnak.

Hol emlék a múltból egy szép idézet,
Mint kiemelt rész,mert részletben a lényeg.
Szívedbe ne engedj helyet a télnek.
A színek a szívedben új tavaszt ígérnek.







HA MEGTAGADNÁLAK


Ha megtagadnálak, nem érezném
mennyire fontos vagy nekem.
Ha megtagadnám amit érzek,
tagadnálak téged és magam!

Ki láthat bele a szívekbe?
A szív hol őrzi a titkokat?
Ki láthat a titkok mélyére?
Hol kezdődik a legszebb pillanat?

Szívemben őrzök egy szép dalt,
édes megható melódiát,
Gitárt penget valaki távol,
s dúdolom vele a dallamát.

Öröm dal szól a lelkemben,
öröm óda az ajkamon.
Szívemnek szárnyat ad az érzés,
szárnyakat ad a pillanat.

Dúdolom neked e szép dalt...
Te vissza dúdolod nekem.
Őrizd emlékét e nyárnak,
dalold hogy: Igaz szerelem!







LÉPJ TOVÁBB


Ne félj!
Én itt vagyok veled.
Ha gond űz,vagy magány
fájdalma hatja át lelkedet...
Lépj tovább!

Szomorú vagy?
Én itt vagyok veled.
Bánat könnye marja tán szíved?
Éld át a fájdalmát...
Lépj tovább!

Ha kétely gyötör,
Lelked száz szabja,tépi szét.
Te csak remélj!
Higgy száz meg száz csodát...
Kérlek...
Könyörgésem halld meg hát...
Lépj tovább!

Ha gondok garmada
béklyóba kötöz...
Szakítsd el láncát.
Éld át, a szabadság mámorát!
Lépj tovább!

Tudom!
A hazug szó megsebez.
Tudd,hogy ez fáj...
A lényeg mégsem ez.


Higgy nekem...
Lépj tovább!

Ha túl lépsz minden gondon és bajon.
Túl adsz a fájdalmas sóhajokon.
Én itt itt leszek veled!

Szivárvány leszek az utadon.
Leszek keskeny palló vagy híd.
a legtisztább Hit
amin a Szeretet átsegít.

Indulj hát.
Leszek Tanítód,
a Mestered.
Ha kell leszek a mindened.
Új remény a régi helyett.

Áldás leszek az utadon...
minden egyes hajnalon,napon.
Hajolj meg mélyen az Út előtt.
Tán Isten szemében is nagyra nősz.
Nézz kérőn az ég felé,
Indulj el lassan a fény felé!







NÉLKÜLED


Nélküled szomorú az élet,
A boldogságot elvette az ígéret.
Hazugság volt minden ami épült,
Az ember a fájdalomtól majd el szédült.

Tanulj ott szeretni, ahol nem szeretnek téged,
Ahol képmutatás, és hazugság az élet.
Amit felépítesz reggeltől délig,
Azt lerombolják déltől estéig.

Építs szélben kártyavárat,
vagy tájfun idején faházat!
Mindent lerombol a természet.
Mi marad utána..? Az enyészet.

Szomorú szívem bánat járta át,
segély kiáltásom süket fülekre talált.


Beszédem annyit ért, mint falra hányt borsó...
Még jó, hogy nem volt mellettem korsó!

Próbálj ott virulni, ahol sötétbe tesznek...
Ha elmennél, el nem engednek.
Ott ahol a lelked lassan elsorvad,
csak más becsületén ne essen csorba.

Lelked nem bírja a terhek garmadát...
Feladsz mindent ami éltetne tovább.
Pár centi hiányzott még...
S pusztulásba taszított volna a lét.

Felálltam, és meg tudtam állni.
Most már megmondom, hogy ki akarok szállni.
Nem tart vissza sem pénz, sem ígéret,
Mert számomra nélküled mit sem ér az élet.







NINCS VÁLTOZÁS


Nincs változás...
Reggeltől estig húzod az igát,
Hogy meglegyen a mindennapi...
Reggeli ebéd és vacsoránk.

Hajtod magad mint a ló...
De sokszor minden hiába való.
Nincs erőd, mégis megteszed,
A hajtó erőd a gyermeked.

Reggeltől mosás ,főzés takarítás,
Hogy időben rendben legyen a lakás.
Déltől állat gondozás meg vasalás...
Fáradtan rogysz a székre délután.

Gyermeked a szobából kijő
S látja...
Nincs változás...
Mindennap rendben a lakás.
Oda bújik hozzád a kis kaján.

Oda bújik hozzád...
Nyakad karolja át...
A füledbe súgja:
Anya szeretlek egy életen át.

Reggel ha felébredsz...
Nincs változás...
E pár szó mi éltet mindig tovább.

Ez a pár szó nagyon nagy kincs.
Anya számára nincs olyan szó,
hogy;
Nincs.

Gyermeked ad erőt és kitartást.
Bár csak látszólag nincs változás.
Becsukott szemmel is látod mosolyát,
S hallod szavát...
Anya ,szeretlek egy életen át!







OLYAN A SZEMED...


Olyan a szemed, mint az ég kékje...
Benne a nap a hold, és a csillagok fénye.
Benne látom a múltat a jelent...
Megigéz benne a végtelen.

Benne csillog a múlt...
A jövő fénye...
A szivárvány színe a tenger kékje.

Benne van a csoda...
A mosoly...
A bánat...


A vágy...
A szeretet...
Az őszinte csodálat.

Benne látom az éj kékjét...
A fény csillogását...
A csillagok tündöklését.
Szeretnék elmerülni e gyönyörű kékben
Ahogy a nap a horizont végtelen ködében.







ŐSZI LEVÉL


Lágyan hull alá
a falevél, könnyedén
fölkapja a szél.

Szél szárnyán repül
magas röpte csúcsáról
ringva hull alá.



Elém sodorta
felveszem elolvasom
ősz a feladó.

Színes levélen
dér csípte színes sorok
jövőre jövök.







PÓKHÁLÓT FON


Pókhálót fon sötét szobám falára az éj
Elringat lágyan...
Álom fonódik körém.
Pille szárnyán utol ér...
Elvarázsol...
Pihe puha szárnyán ahogy jött...
Úgy illan el az egész.







PRÓBÁLTAM


Próbáltam olyan lenni mint a vas...
Hajlítható, rendíthetetlen.
Mégis összetörtem.
Törött lelkemmel terheket cipeltem...
Összerogytam.
Évekig vártam
Éltető fényre vágytam...
Aprócska fényem pislákolt a sötétben...
Féltem.
Fényre vágytam az éjszakában...
Vártam.


Próbáltam saját fényemmel ragyogni...
Félre toltak.
Érdek fényként túl ragyogtak.
Hagytam.
Lettem mécses fénye...
Világitok a sötétben.
Nem magamnak,
Nem magamért égek.
Fényt meleget adok...
Amíg tudok.
Hagy égjek még...
Másokért!







ROHAN AZ IDŐ


Szalad, rohan a nagyvilág,
porfelhő jelzi, hogy merre jár.
Az idő rádobja az út porát,
követni nehéz a lábnyomát.







SZEMEMBEN KÖNNY RAGYOG


Szememben könny ragyog..
Ki tudja miért?
Várom ,hogy felszárad..
Fújja a szél.
Arcomon peregnek..
Szaladnak szét.
Nem sírok,
Harmatot könnyezek én.







SZERETLEK


Szomorúság járja át a lelkem,
ha rád gondolok drága szerelmem.
Csak egy gondolat bánt engemet:
Tudsz e úgy szeretni mint én tégedet.

Tudod kedves mennyit sírtam érted?
Hány álmatlan éjszakát töltöttem ébren?
Mennyi könnycsepp folyt le az arcomon?
Mennyit fájt a bensőm, nagyon.

Soha nem feledtem, hogy szerettelek,
Az együtt töltött bálokat esteket.
A csókjaidat, ami forró és édes,
Amit tőled kaptam valamikor régen.

Csókok íze még mindig a számon,
Szeretlek téged gyönyörű virágom.
Szeress úgy, mint valamikor régen.
A csókod a számon újra ugyan úgy égjen.

De ha megtagadod, amit tőled kérek,
Akkor sem kívánok semmi rosszat néked.
Csókod legyen egy új kezdet pecsétje.
Szerelmünk legyen a beteljesülése.







ÚTRAVALÓ


Ott, ahol születtél, kaptad a neved,
anyád is, apád is várta jöttödet.
Amikor kellett, fogták a kezed,
féltettek óvtak mint egy kisdedet.

Most már, hogy felnőttél,
más fogja a kezed,
A nagybetűs ÉLET
Várja a jöttödet.

Te tudod, merre mész,
te tudod hova,
bár legyen az élet
kegyes vagy mostoha.

Amit megtanultál, el ne feledd,
szeretet kísérje végig az életed.
A mosoly az arcodról
ne fogyjon ki soha,
kísrérje utadat angyalok mosolya.

Tanácsom kérlek el ne feledd:
bölcs legyél mindig, és mindenkit szeress!







VALAMIT


Szóltam volna hozzá,
Nézett csendesen.
Talán sírt, könnyezett...
Befele nyelte a könnyeket.
Sajnálom mondanám,
A sóhaj nem segít.
Fáj, hogy nem szólhatok...
Fájdalmad magadba hordozod.

Én a bánatod magamba hordoznám,
Már nem árt,
Bár ezer súly nehezedik rám.
Felvenném a tied ,
Csak láthatnám boldog tekinteted.

Gondolatod megfejteni nem tudom.
Míg magadba hordozod:
Fáj!
Bár csak kimondanád.
Bellül a lelked üvölt...
Kiált!
Ki bírt ezer próbát s felállt...
A tehetetlenség ami magával ránt.
Az észé az uralom?
Nagy a ráhatás.
Szíved talán bezárt?
Elfeledett csókjaid..
A múlt homályába zárt érzések?
Felkiált.

Híd a szerelem,
Híd az élet,
Híd a halál.
Mondd melyiket választanád?
Ha kitárul a világ,ha megtapasztalnád...
Mit érne az érzés?
A szerelem mámorát csak egyszer éled át!

A szerelem édes,a szerelem fáj.
Szeretni kell, szeretni fáj...


Élni az életet érezni hogy jó veled.
Muszáj.

Nem vagy velem... érzem létedet...
Mi más adna szárnyakat hogy tovább vigyem?
Még tovább...
Hónapokat éveket...
Egy-egy boldog pillanatot...
Lopott perceket.

Híd a szerelem...
Az élet, a halál.
Mint ködfátyol sűrű állagát...
Átlépni minden akadályt.
Nem félni, nem újra élni.
Jó élni, hinni, bízni és remélni.

Vágy álom vagy csupán.
Átlépsz mint elmúlt boldogságunk
elnyúló árnyékát...
Ne tovább!
Csak a szemed kíván...
Mint a gyermek, ki az édeset szereti,
Nem feledi!
Feledni fáj?
Vesd le a régi gyászt ami meg aláz.
Vesd le akkor is hogyha fáj!

Az érzelmed legyen szabad
Szólnál de szavad elakad.
Add meg magad!
Élni kell!
Élni jó!
Élni muszáj!
Túl éltél szerelmet, csalódást magányt.
Át élted a tudás fájdalmát mint ős Atyánk.
Tudod: Az élet egy állomás,
Szeretni kell, szeretni jó semmi más.
Az élet maga egy Alkotás.

Szólnál, de szavad elakad.
Szíved a szavadnál hangosabb.
Nem hallod szíved dallamát?
Szólna a szíved de ellen állsz.

Én érzem amit te eltakarsz.
Én hallom amit te nem akarsz.
Látom szomorú szemed,
Takarod előlem az érzéseidet.
Szemedbe néha könny ragyog,
hogy én is láthassam,
Nem hagyod.

Szomorú bohóc vagyok aki nem nevet.
Szomorú bohóc sírva nevet.
Szemedbe én csalok könnyeket.
Valami szépet mondj nekem...
Olyat mi gyógyítja szívemet.
Valami jót, amit még elhiszek.
Valamit adj, amit majd elviszek.














 
 
0 komment , kategória:  Kijacsek Erzsébet   
Kijacsek Erzsébet: Valamit...
  2011-10-06 22:41:42, csütörtök
 
 




Kijacsek Erzsébet: VALAMIT...


Valamit
Szóltam volna hozzá,
Nézett csendesen.
Talán sírt ,könnyezett..
Befele nyelte a könnyeket.
Sajnálom mondanám,
A sóhaj nem segít.
Fáj ,hogy nem szólhatok..
Fájdalmad magadba hordozod.

Én a bánatod magamba hordoznám,
Már nem árt,
Bár ezer súly nehezedik rám.
Felvenném a tied ,
Csak láthatnám boldog tekinteted.

Gondolatod megfejteni nem tudom.
Míg magadba hordozod:
Fáj!
Bár csak kimondanád.
Bellül a lelked üvölt...
Kiált!
Ki bírt ezer próbát s felállt..
A tehetetlenség ami magával ránt.
Az észé az uralom?
Nagy a ráhatás.
Szíved talán bezárt?
Elfeledett csókjaid..
A múlt homályába zárt érzések?
Felkiált.

Híd a szerelem ,
Híd az élet ,
Híd a halál.
Mondd melyiket választanád?


Ha kitárul a világ,ha megtapasztalnád..
Mit érne az érzés?
A szerelem mámorát csak egyszer éled át!

A szerelem édes,a szerelem fáj.
Szeretni kell,szeretni fáj..
Élni az életet érezni hogy jó veled.
Muszáj.

Nem vagy velem ..érzem létedet..
Mi más adna szárnyakat hogy tovább vigyem?
Még tovább..
Hónapokat éveket..
Egy-egy boldog pillanatot..
Lopott perceket.

Híd a szerelem...
Az élet,a halál.
Mint ködfátyol sűrű állagát..
Átlépni minden akadályt.
Nem félni,nem újra élni.
Jó élni ,hinni,bízni és remélni.

Vágy álom vagy csupán.
Átlépsz mint elmúlt boldogságunk
elnyúló árnyékát..
Ne tovább!
Csak a szemed kíván..
Mint a gyermek ,ki az édeset szereti,
Nem feledi!
Feledni fáj?
Vesd le a régi gyászt ami meg aláz.
Vesd le akkor is hogyha fáj!

Az érzelmed legyen szabad
Szólnál de szavad elakad.
Add meg magad!
Élni kell!
Élni jó!
Élni muszáj!
Túl éltél szerelmet ,csalódást magányt.
Át élted a tudás fájdalmát mint ős Atyánk.
Tudod:Az élet egy állomás,
Szeretni kell,szeretni jó semmi más.
Az élet maga egy Alkotás.

Szólnál,de szavad elakad.
Szíved a szavadnál hangosabb.
Nem hallod szíved dallamát?
Szólna a szíved de ellen állsz.

Én érzem amit te eltakarsz.
Én hallom amit te nem akarsz.
Látom szomorú szemed,
Takarod előlem az érzéseidet.
Szemedbe néha könny ragyog,hogy én is láthassam,
Nem hagyod.

Szomorú bohóc vagyok aki nem nevet.
Szomorú bohóc sírva nevet.
Szemedbe én csalok könnyeket.
Valami szépet mondj nekem..
Olyat mi gyógyítja szívemet.
Valami jót,amit még elhiszek.
Valamit adj amit majd elviszek.

Forrás: Lélekszirmok


Link











 
 
0 komment , kategória:  Kijacsek Erzsébet   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 110 db bejegyzés
Összes: 3824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1546
  • e Hét: 4061
  • e Hónap: 29016
  • e Év: 146370
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.