Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Piski csata 1849 - Székelyföld
  2020-02-09 23:30:10, vasárnap
 
  1849. február 9-én vívták Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek.
Az 1848 decemberében meginduló fényes erdélyi hadjárat a Nagyszebennél elszenvedett kudarc után fordulóponthoz ért, ugyanis Puchner hamarosan rákényszerítette a szász és román nemzeti komitékat a Havasalföldön állomásozó orosz seregek behívására. Miután a cári csapatok megszállták Nagyszebent és Brassót, a császári főparancsnok teljes erejével Bem ellen fordulhatott, így február 4-én, Vízakna mellett jelentős győzelmet aratott a honvédek felett. ,,Osztrolenka véres csillagának" a súlyos vereség után már csak 1500 embere és néhány ágyúja maradt, így csupán egyetlen lehetősége volt: egérutat nyerni nyugat felé, a Maros mentén ugyanis jelentős utánpótlás haladt kelet felé, amit a Bánságból kiszoruló Damjanich János küldött Bem számára.
Miután Puchner csapatai nyomasztó túlerőben voltak, a következő napokban a honvédeknek szinte emberfeletti teljesítményt kellett nyújtaniuk, ugyanis a visszavonulással egy időben véres utóvédharcokat vívtak a császáriakkal, miközben a lengyel fővezér sebesülése miatt lényegében cselekvésképtelen volt. A Bem József helyére álló Czetz János ezredes azonban kiválóan teljesítette a rábízott feladatot, így néhány nap után a honvédek egyesülhettek a Damjanich által küldött segédhadakkal, ezáltal az erdélyi hadsereg 7000 főre gyarapodott. Ezután már csak egyetlen, ám annál komolyabb feladat maradt: meg kellett állítani Puchner seregeit, mielőtt azok kijutnak az Alföldre. Erre az 1849. február 9-én vívott piski csatában került sor.
Az apró falucska Dévától 8 kilométerre keletre, a Sztrigy folyó bal partján fekszik, ahol Bem csapatai már az ütközet előtti napon, február 8-án elfoglalták állásaikat. A lengyel származású fővezér feladata egyszerű és világos volt: meg kellett akadályoznia, hogy a császáriak elfoglalják a Sztrigy felett épült, mintegy 40 méter hosszú fahidat. Miként Bem is megállapította: ,,ha elvész a híd, elvész Erdély is", így aztán a Piski melletti átkelő később a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult. A tábornok a siker érdekében a folyó jobb partján álló fogadó mellett is erős védelmi állásokat épített ki, ezeket azonban a február 9-én hajnalban meginduló osztrák támadás egy pillanat alatt elsöpörte. Puchner körülbelül Bem seregével azonos haderővel, 7000 reguláris katonával érkezett Piskihez, a császáriakat azonban ezen felül még a román népfelkelők tömege is segítette, az osztrák tüzérség pedig messze felülmúlta a honvédok tűzerejét.
A csata tehát császári támadással kezdődött, Kemény Farkas honvédjainak visszaszorulása után pedig hiába küldték rohamra a Mátyás-huszárokat, Puchner tüzérsége pillanatok alatt rendet vágott a lovasok között. A küzdelem hamarosan már közvetlenül a hídért folyt, ahol az ütközet egy válságos pillanatában az osztrák katonák meg is kezdték a honvédek lefegyverzését, Czetz megjelenése azonban megfordította az eseményeket. A magyar erők hamarosan elkeseredett rohamot vezényeltek a császáriak ellen, akiket meglepett a nem várt ellenállás, és rövid idő múltán meghátráltak. Egy időre Bem csapatai kerültek fölénybe, az általános támadás azonban ismét megtört Puchner ágyúi előtt, a Piskihez érkező osztrák főparancsnok vezetésével pedig az ellenség újra a Sztrigyig jutott.
Fortuna tehát ismét pártot váltott: a jobb parton álló fogadó rövid időn belül harmadszor is gazdát cserélt. A honvédok helyzete ezután még a korábbinál is válságosabbra fordult, ugyanis miközben a magyar csapatok egy része már futásnak eredt, Puchner utászai megkezdték a híd lerombolt részének újjáépítését, hogy az ágyúk átvontatása után döntő csapást mérhessenek Bem maradék erőire. A csata látszólag elveszett, a lengyel hadvezér azonban észrevette, hogy a császáriak már szinte teljesen felélték lőszerüket, ezért mindent egy lapra tett fel: harcba küldte a Bethlen Gergely parancsnoksága alatt álló tartalék egységeket, melyek végül kiharcolták a győzelmet.
A Sztrigy két partját összekötő híd tehát a honvédek kezén maradt, a következő hónapokban pedig Erdély is újra magyar uralom alá került. Igaz, a döntő sikerhez még komoly bravúrokra volt szükség, ugyanis Bem csak Puchner és az oroszok kicselezésével tudott visszajutni a Székelyföldre, ahol ismét felfrissíthette csapatait, és felkészülhetett az ellenséges csapatok kiűzésére.

- 1849. február 9. | Bem József győzelmet arat Piskinél Link

- ,,Alig pihent két napot, mikor Kemény Farkastól február 9-én reggel azt az értesülést kapta, hogy az ellenség a piski hidat megtámadta. Bem e hír hallatára felkiáltott: ,,Ha a híd elveszett, Erdély is elveszett!" és Czetz ezredest a fősereggel Piskire küldte. A csata változó szerencsével folyt, míg délután sikerült a császáriaknak Bem egész hadseregét megfutamítani. Bem hasztalan ugrott a futók elébe ,,Ne fuss magyar! Ne fuss magyar!" kiáltással. Czetz ezredes egypár székely század tartalékkal az előrenyomuló császáriakat megállította, és a futó honvédek visszafordulva, újra támadásba mentek át. A győzelmet még az est leszállta előtt sikerült Bemnek kicsikarnia. A híd Bem kezében maradt és Erdély sem veszett el." (Szabó Zsolt: ,,Bem József nyomában Erdélyben"/ muvelodes.ro)
A vízaknai vesztes csata után a történelem kereke Bem apót a Sztrigy mentére vetette, pontosabban annak hídjára. A magyar szabadságért küzdő híres lengyel tábornok éppen a hídon győzte le 1849. február 9-én a császári sereget. A településsel szembeni dombról irányította a csatát, és itt mondta az azóta sokat idézett intését, miszerint: Ist die Brücke verloren, ist Siebenbürgen verloren! (Ha elvész a híd, elvész Erdély - Bem katonáival németül kommunikált). A fordulatokban gazdag piski csatában sokáig úgy tűnt, valóban elvész a negyven méteres híd, amikor Bem észrevette, hogy a Puchner Antal által irányított császári sereg már szinte teljesen felélte lőszerét. A tábornok kockáztatott, mindent egy lapra téve harcba küldte a Bethlen Gergely parancsnoksága alatt álló tartalékegységet, mely végül kiharcolta az elveszettnek látszó győzelmet. Puchner serege hanyatt-homlok menekült, amerre csak látott. A magyar sereg egészen Pádig kergette az osztrákokat, s az üldözésnek csak a sötétség beállta vetett véget. Bemnek köszönhetően nemcsak a piski fahíd, de Erdély is megmenekült és nem sokkal később újra magyar uralom alá került.
A csata emlékére 1889-ben ,,Bem tábornok ágyúinak helyén" (Téglás Gábor történész) egy 9,5 méter magas obeliszket állítottak (Berczi Tódor kőfaragó mester készítette). Bár a petrószai szürke andezitből készült oszlop erős vas rácssal volt körbekerítve, 1920-ban a rongálóknak sikerült szétverni azt. Megmaradt darabjait kiegészítve, 1995-ben állították fel újra a piski római katolikus templom kertjében, ahol azóta is fő helyszínt biztosít a március 15-i ünnepségeknek.
Piski csata (1849) Videó Link

*
- Wikipedia oldalon Link
...... ..........



- Részletesen Link

-Vadhajtások oldalon Link

- 24._tudomány Link

- Manda oldalon - A piski csata 3D-ben Link

- Mesk_oszk oldalon Link
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Hetvenöt éve szállta meg hazánkat a náci Németország
  2019-03-20 09:27:50, szerda
 
  A Harmadik Birodalom hadereje 1944. március 19-én vonult be Magyarországra.
A második világháború menetében 1943-ra fordulat következett be. Egyre világosabbá vált, hogy a németek elvesztették a háborút, Olaszország 1943 szeptemberében át is állt az angolszász szövetségesek oldalára. A Kállay Miklós vezette magyar kormány is fontolgatni kezdte a keleti fronton harcoló magyar csapatok visszavonását a Kárpátok vonaláig, és ,,békekeresőket" küldött a szövetségesekhez.
- Kállay és Horthy Miklós kormányzó stratégiai célja a szuverenitás megőrzése volt, egybekötve a háború utáni határok kérdésével, de ódzkodtak a németekkel való nyílt szembefordulástól. Ez kétségkívül kockázatos lett volna: Németország az elszenvedett vereségek dacára katonailag erős maradt és jelentős erői állomásoztak Magyarország közelében. A Kállay-féle ,,hintapolitika" 1943 végére zsákutcába jutott, a német válaszcsapástól való félelem megbénította a magyar politikai elit cselekvőképességét.
Képen: Horthy, Hitler és Ribbentrop német külügyminiszter (j-b) egyik találkozója 1943 áprilisában Németországban
Fotó: COLLECTION ROGER-VIOLLET / AFP
...... ..........


A magyar vezetés lépései nem maradtak titokban Hitler előtt. A Führer az olasz kiugráson okulva 1943 szeptemberére kidolgoztatta Magyarország és Románia megszállásának tervét, ezek a Margarethe I és Margarethe II fedőnevet kapták. Novemberben Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát, Edmund Veesenmayert, aki jelentésében azt írta: Magyarországon - részben a nagyszámú zsidó lakosság miatt - szinte szabotázsközpont alakult ki Németországgal szemben.
- A megszállás hónapjaiban gyorsult fel a magyarországi zsidó és cigány lakosság összegyűjtése, majd megkezdődött deportálásuk. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét, amelyet a nyilasok német segítséggel történő hatalomra kerülése követett.
Bővebben Link
*
Képen: Párkányi Raab Péter szobrászművész A német megszállás áldozatainak emlékműve című alkotása a budapesti Szabadság téren
Fotó: Juhász Gábor / MTVA
...... ........


 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Görgei Artúr "az élő vértanú" (Móricz Zsigmond)
  2018-10-28 22:06:27, vasárnap
 
  Görgei Artúr "az élő vértanú" (Móricz Zsigmond)
200 éve született Görgei Artúr
Kétszáz éve, 1818. január 30-án született Görgei Artúr honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc fővezére, a magyar hadtörténelem kiemelkedő alakja.
Weblap: Link

Weblap: Link

Történelem tanítás Link

200 éves évfordulóra emlékezés: Link

PDF forában Link

 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Hazakerülhet 600 ezer, szovjet fogságba hurcolt magyar adata
  2018-09-15 14:43:02, szombat
 
  A második világháború időszakában fogságba esett, elhurcolt, mintegy 600 ezer magyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárásáról állapodott meg a Magyar-Orosz Levéltári Vegyes bizottság a napokban.
A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból - áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.
A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően" - írták.
A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a 20. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni.

A vegyes bizottság ülésén részt vett Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség elnökhelyettese.


- A kommunista diktatúra elnyomására emlékezni kötelesség Rétvári Bence szerint.
Recskről és a kommunista diktatúra elnyomásáról beszélni nem csupán lehetőség, mellyel 1990 óta élhetünk, nem is csak felelősség és elégtétel, amivel az egykor itt raboskodóknak tartozunk, de kötelesség is az egyetemes emberi értékek nevében - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára a Recski Nemzeti Emlékparkban tartott szombati megemlékezésen.
Rétvári Bence hangsúlyozta: ha nem emlékeznénk az ártatlanul elhurcoltakra, az elnyomást relativizálnánk. Az emlékezés a múltbeli embertelenségek áldozatai előtti főhajtáson túl a jelen és jövő hasonló törekvéseivel szemben hazánk és nemzetünk immunrendszerének megerősítését is szolgálja.
Recsk nekünk, magyaroknak egy szinonima: a szovjet kényszermunka-táborok mintáját követő embertelenség, a bűn nélküli büntetés, a megtorlás, éhezés, brutalitás, szenvedés, betegség szinonimája - fogalmazott a politikus.
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Embertelen, ami történt
  2018-08-02 16:24:17, csütörtök
 
  A legfőbb cél a kisebbségek kitelepítése és elüldözése volt, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a deportálás és erőszakos asszimiláció. A folyamat csúcspontját az elnök 33. dekrétuma jelentette 1945. augusztus másodikán, amely valamennyi németet és magyart megfosztott állampolgárságától, valójában kizárta őket a társadalomból.
Összesen hárommillió németet telepítettek át Németországba, de a magyarok egyoldalú kitelepítését a nagyhatalmak megtiltották, a lakosságcserébe pedig a magyar kormány nem ment bele. Ezért volt szükség - legalábbis a soviniszta szláv logika szerint - kemény nyomásgyakorlásra.
A magyar köz tisztviselőket elbocsátották, a hallgatókat kirúgták az egyetemekről, megszüntették a magyar oktatási intézményeket, betiltották a magyar nyelvet. Országszerte úgynevezett magyar perek indultak, amelyekben a kollektív bűnösség elve alapján ezreket ítéltek el. A Múlt-kor.hu-n megjelent adatok szerint:

- Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt.
- Internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek a lakásait is elkobozták.
- 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre.
- Beindult a reszlovakizáció, vagyis ,,az évszázadok során elmagyarosodott szlovákok" egy nyilatkozattétellel visszatérhettek az ,,anyanemzethez", ettől pedig a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést, illetve az állampolgári jogok megszerzését remélhették.
- A végül kikényszerített lakosságcserével 1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, Szlovákiából 89 660 magyart űztek el.
- Több tízezer volt azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át Magyarországra.
- Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban.
Videó Link
Pozsony/Budapest. Deportálás, kitelepítés, széttelepítés, szlovakizáció, lakosságcsere, vagyonelkobzás, kopaszranyírás,... hontalanság. Ezek azok a kulcsszavak, amiknek hallatára a felvidéki magyarság egy jelentős része még mindig összerezzen és tudja, hogy összefügg az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogrammal, a Beneši dekrétumokkal. A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket kollektívan tették felelőssé az ország felbomlasztásáért. Közel 100 százalékuknak megszűnt az állampolgársága. A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány a magyar kisebbség felszámolása érdekében - miután a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarok egyoldalú kitelepítést, csak a lakosságcserét - változatos módszereket vett igénybe. A magyar kormányt megegyezésre kényszerítették és 1946. február 27-én Budapesten aláírták a lakosságcsere-egyezményt. Az egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként távozott onnan. A prágai kormány várakozásával ellentétben mindössze 60 ezer szlovák jelentkezett áttelepülésre, holott körükben szabályszerű toborzó kampányt folyt, míg Szlovákiából kényszerrel, közel 80 000 magyart szállítottak át Magyarországra, rajtuk kívül még mintegy 40 000- et toloncoltak ki és rengeteg volt az illegális határátlépők száma is. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én hagyta el Szlovákiát. A Magyar Országgyűlés e napot, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját emléknappá nyilvánította.

- A nyomás csak az 1948 februárjában bekövetkezett kommunista hatalomátvétellel enyhült. Egy októberi törvény hűségeskü letétele fejében visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát, az áttelepítettek vagyona fejében Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a 30 millió dolláros háborús jóvátétel fennmaradó részét, és bár csak 1954-ben, de érvénytelenítették a reszlovakizációs nyilatkozatokat is.
Máig érvényben
A kommunizmus bukása után sem Szlovákia, sem Csehország nem tűzte napirendre a Benes-dekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását sem a magyarok sem a szudétanémetek esetében. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból: eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok.
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Benes Returns To Prague - 1945
  2018-08-02 16:18:06, csütörtök
 
  Videó Link
1945 áprilisában kezdődött a kassai kormányprogram kihirdetésével, amelynek VIII. pontja kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a Csehszlovákiában élő magyar és német kisebbséget. Már ekkor megkezdődött a németek kitelepítése, magyarok internálása, munkából való elbocsátása és utcai atrocitások.
Edvard Benes köztársasági elnök Londonban ideiglenes kormányt és államtanácsot hozott létre, törvényhozó hatalom híján pedig a háború utáni visszatérését követően is elnöki rendeletekkel kormányzott.
Összesen 143 dekrétumot adott ki 1946-ig, amelyek utólag emelkedtek törvényerőre és két nagy csoportba oszthatók: az egyik az újraszervezett csehszlovák állam működését biztosította, míg a másik (33 darab) a szláv nemzetállam megteremtését, közvetve és közvetetten a magyarok és németek kisemmizését szolgálta.
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 11 db bejegyzés
e hónap: 525 db bejegyzés
e év: 2956 db bejegyzés
Összes: 43450 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 14820
  • e Hét: 25574
  • e Hónap: 192918
  • e Év: 920479
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.