Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Hetvenöt éve szállta meg hazánkat a náci Németország
  2019-03-20 09:27:50, szerda
 
  A Harmadik Birodalom hadereje 1944. március 19-én vonult be Magyarországra.
A második világháború menetében 1943-ra fordulat következett be. Egyre világosabbá vált, hogy a németek elvesztették a háborút, Olaszország 1943 szeptemberében át is állt az angolszász szövetségesek oldalára. A Kállay Miklós vezette magyar kormány is fontolgatni kezdte a keleti fronton harcoló magyar csapatok visszavonását a Kárpátok vonaláig, és ,,békekeresőket" küldött a szövetségesekhez.
- Kállay és Horthy Miklós kormányzó stratégiai célja a szuverenitás megőrzése volt, egybekötve a háború utáni határok kérdésével, de ódzkodtak a németekkel való nyílt szembefordulástól. Ez kétségkívül kockázatos lett volna: Németország az elszenvedett vereségek dacára katonailag erős maradt és jelentős erői állomásoztak Magyarország közelében. A Kállay-féle ,,hintapolitika" 1943 végére zsákutcába jutott, a német válaszcsapástól való félelem megbénította a magyar politikai elit cselekvőképességét.
Képen: Horthy, Hitler és Ribbentrop német külügyminiszter (j-b) egyik találkozója 1943 áprilisában Németországban
Fotó: COLLECTION ROGER-VIOLLET / AFP
...... ..........


A magyar vezetés lépései nem maradtak titokban Hitler előtt. A Führer az olasz kiugráson okulva 1943 szeptemberére kidolgoztatta Magyarország és Románia megszállásának tervét, ezek a Margarethe I és Margarethe II fedőnevet kapták. Novemberben Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát, Edmund Veesenmayert, aki jelentésében azt írta: Magyarországon - részben a nagyszámú zsidó lakosság miatt - szinte szabotázsközpont alakult ki Németországgal szemben.
- A megszállás hónapjaiban gyorsult fel a magyarországi zsidó és cigány lakosság összegyűjtése, majd megkezdődött deportálásuk. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét, amelyet a nyilasok német segítséggel történő hatalomra kerülése követett.
Bővebben Link
*
Képen: Párkányi Raab Péter szobrászművész A német megszállás áldozatainak emlékműve című alkotása a budapesti Szabadság téren
Fotó: Juhász Gábor / MTVA
...... ........


 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Görgei Artúr "az élő vértanú" (Móricz Zsigmond)
  2018-10-28 22:06:27, vasárnap
 
  Görgei Artúr "az élő vértanú" (Móricz Zsigmond)
200 éve született Görgei Artúr
Kétszáz éve, 1818. január 30-án született Görgei Artúr honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc fővezére, a magyar hadtörténelem kiemelkedő alakja.
Weblap: Link

Weblap: Link

Történelem tanítás Link

200 éves évfordulóra emlékezés: Link

PDF forában Link

 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Hazakerülhet 600 ezer, szovjet fogságba hurcolt magyar adata
  2018-09-15 14:43:02, szombat
 
  A második világháború időszakában fogságba esett, elhurcolt, mintegy 600 ezer magyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárásáról állapodott meg a Magyar-Orosz Levéltári Vegyes bizottság a napokban.
A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból - áll az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.
A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően" - írták.
A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a 20. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat. Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni.

A vegyes bizottság ülésén részt vett Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség elnökhelyettese.


- A kommunista diktatúra elnyomására emlékezni kötelesség Rétvári Bence szerint.
Recskről és a kommunista diktatúra elnyomásáról beszélni nem csupán lehetőség, mellyel 1990 óta élhetünk, nem is csak felelősség és elégtétel, amivel az egykor itt raboskodóknak tartozunk, de kötelesség is az egyetemes emberi értékek nevében - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára a Recski Nemzeti Emlékparkban tartott szombati megemlékezésen.
Rétvári Bence hangsúlyozta: ha nem emlékeznénk az ártatlanul elhurcoltakra, az elnyomást relativizálnánk. Az emlékezés a múltbeli embertelenségek áldozatai előtti főhajtáson túl a jelen és jövő hasonló törekvéseivel szemben hazánk és nemzetünk immunrendszerének megerősítését is szolgálja.
Recsk nekünk, magyaroknak egy szinonima: a szovjet kényszermunka-táborok mintáját követő embertelenség, a bűn nélküli büntetés, a megtorlás, éhezés, brutalitás, szenvedés, betegség szinonimája - fogalmazott a politikus.
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Embertelen, ami történt
  2018-08-02 16:24:17, csütörtök
 
  A legfőbb cél a kisebbségek kitelepítése és elüldözése volt, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a deportálás és erőszakos asszimiláció. A folyamat csúcspontját az elnök 33. dekrétuma jelentette 1945. augusztus másodikán, amely valamennyi németet és magyart megfosztott állampolgárságától, valójában kizárta őket a társadalomból.
Összesen hárommillió németet telepítettek át Németországba, de a magyarok egyoldalú kitelepítését a nagyhatalmak megtiltották, a lakosságcserébe pedig a magyar kormány nem ment bele. Ezért volt szükség - legalábbis a soviniszta szláv logika szerint - kemény nyomásgyakorlásra.
A magyar köz tisztviselőket elbocsátották, a hallgatókat kirúgták az egyetemekről, megszüntették a magyar oktatási intézményeket, betiltották a magyar nyelvet. Országszerte úgynevezett magyar perek indultak, amelyekben a kollektív bűnösség elve alapján ezreket ítéltek el. A Múlt-kor.hu-n megjelent adatok szerint:

- Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt.
- Internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek a lakásait is elkobozták.
- 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre.
- Beindult a reszlovakizáció, vagyis ,,az évszázadok során elmagyarosodott szlovákok" egy nyilatkozattétellel visszatérhettek az ,,anyanemzethez", ettől pedig a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést, illetve az állampolgári jogok megszerzését remélhették.
- A végül kikényszerített lakosságcserével 1947. április 12. és 1949. június 5. között 73 273 szlovák hagyta el Magyarországot, Szlovákiából 89 660 magyart űztek el.
- Több tízezer volt azok száma, akik már a deportálások idején menekültek át Magyarországra.
- Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban.
Videó Link
Pozsony/Budapest. Deportálás, kitelepítés, széttelepítés, szlovakizáció, lakosságcsere, vagyonelkobzás, kopaszranyírás,... hontalanság. Ezek azok a kulcsszavak, amiknek hallatára a felvidéki magyarság egy jelentős része még mindig összerezzen és tudja, hogy összefügg az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogrammal, a Beneši dekrétumokkal. A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket kollektívan tették felelőssé az ország felbomlasztásáért. Közel 100 százalékuknak megszűnt az állampolgársága. A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány a magyar kisebbség felszámolása érdekében - miután a nagyhatalmak nem engedélyezték a magyarok egyoldalú kitelepítést, csak a lakosságcserét - változatos módszereket vett igénybe. A magyar kormányt megegyezésre kényszerítették és 1946. február 27-én Budapesten aláírták a lakosságcsere-egyezményt. Az egyezmény értelmében a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi szlovák önként távozott onnan. A prágai kormány várakozásával ellentétben mindössze 60 ezer szlovák jelentkezett áttelepülésre, holott körükben szabályszerű toborzó kampányt folyt, míg Szlovákiából kényszerrel, közel 80 000 magyart szállítottak át Magyarországra, rajtuk kívül még mintegy 40 000- et toloncoltak ki és rengeteg volt az illegális határátlépők száma is. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én hagyta el Szlovákiát. A Magyar Országgyűlés e napot, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját emléknappá nyilvánította.

- A nyomás csak az 1948 februárjában bekövetkezett kommunista hatalomátvétellel enyhült. Egy októberi törvény hűségeskü letétele fejében visszaadta a magyar nemzetiségűek állampolgárságát, az áttelepítettek vagyona fejében Csehszlovákia elengedte Magyarországnak a 30 millió dolláros háborús jóvátétel fennmaradó részét, és bár csak 1954-ben, de érvénytelenítették a reszlovakizációs nyilatkozatokat is.
Máig érvényben
A kommunizmus bukása után sem Szlovákia, sem Csehország nem tűzte napirendre a Benes-dekrétumok visszavonását, hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását sem a magyarok sem a szudétanémetek esetében. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból: eredő jogi- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok.
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
Benes Returns To Prague - 1945
  2018-08-02 16:18:06, csütörtök
 
  Videó Link
1945 áprilisában kezdődött a kassai kormányprogram kihirdetésével, amelynek VIII. pontja kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a Csehszlovákiában élő magyar és német kisebbséget. Már ekkor megkezdődött a németek kitelepítése, magyarok internálása, munkából való elbocsátása és utcai atrocitások.
Edvard Benes köztársasági elnök Londonban ideiglenes kormányt és államtanácsot hozott létre, törvényhozó hatalom híján pedig a háború utáni visszatérését követően is elnöki rendeletekkel kormányzott.
Összesen 143 dekrétumot adott ki 1946-ig, amelyek utólag emelkedtek törvényerőre és két nagy csoportba oszthatók: az egyik az újraszervezett csehszlovák állam működését biztosította, míg a másik (33 darab) a szláv nemzetállam megteremtését, közvetve és közvetetten a magyarok és németek kisemmizését szolgálta.
 
 
0 komment , kategória:  1943 - 48 időszak eseményei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2019.04 2019. Május 2019.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 14 db bejegyzés
e hónap: 240 db bejegyzés
e év: 1996 db bejegyzés
Összes: 38702 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 619
  • e Hét: 619
  • e Hónap: 29302
  • e Év: 306291
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.