Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
,,Sose búcsuzz el minden új nap egy új remény.Van hogy elveszítesz mindent mégis élj a holnapért." Drót Erika
1966.11.04
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
  2018-08-20 19:44:53, hétfő
 
  Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér





Link
 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Új kenyér ünnepe
  2018-08-20 19:34:57, hétfő
 
 




Új kenyér ünnepe


A magyar ember mindenkor ,,Életnek" nevezte a búzát, a legfontosabb kenyérnövényünket.
És valóban ,,Élet" minden egyes gabonamag.

Mert ezek a kicsi magok bármikor képesek életre kelni. Magukban hordozzák az ,,Életcsírát", a magba zárt kozmikus energiát.

Magyar elődeink a legkorábbi időktől foglalkoztak gabonatermesztéssel. A legrégebbi nyomok öt gabonafélére, a KÖLESRE, az ÁRPÁRA, a HAJDINÁRA, a BARNA RIZSRE és a BÚZÁRA utalnak. Ezekből kenyeret, lepénykenyeret, langallót-lapónyát, kövön sült leppencset és hamubasült pogácsát sütöttek. Emlékét népmeséink is őrzik.

A gabonavetés az acatoláson kívül nem sok gondozást kívánt, legfeljebb a madarakat kellett ijesztőkkel távol tartani, ha már sárgult a gabona. A búza érésének szakaszait így határozzák meg: Szent-György nap (április 24.) táján szárba indul a vetés, májusban kihányja a fejét, Vid napján (június 15.) abbahagyja a növekedést, Péter-Pálkor (június 29.) megszakad a töve, ettől kezdve már csak érik, és lehet kezdeni az aratást.

Az aratás napját gondosan megválasztották. Új holdkor nem kezdtek hozzá, de Illés napját sem tartották szerencsésnek, nehogy a villám beléjük csapjon. Ha éppen péntekre esett volna az aratás első napja, akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy a szerencsétlennek tartott napon ne kelljen a betakarítás legnagyobb munkájához hozzáfogniok.Az arató részesek a végzés napján szándékosan lábon hagytak egy kis gabonát, amit másnap reggel levágtak.

A lányok kalászokat és mezei virágokat harang alakúra kötöttek össze. Néhol szalmából készült csigaszerű fonadékkal vagy táblákkal díszítették, a helyi szokásnak megfelelően. Ezt lányok vagy legények botra akasztva vitték hangos nótaszóval, esetleg cigányzenészek kíséretében a gazda udvarába .

A gazdasszony néhány csepp vizet hintett rá, hogy jövő évben a termés ne legyen üszkös, közben az aratógazda versben köszöntötte a ház gazdáját. A koszorút a mestergerendára, az asztal fölé akasztották, és alatta megkezdődött az ebéd vagy vacsora, melyről a bor sem maradhatott el. Ezután következett az arató- vagy kepebál, mely éjfélig, de sokszor hajnalig is eltartott. Az aratókoszorút sok helyen karácsonyig őrizték, és akkor a madaraknak adták, míg máshol a legszebbeket a templomban, kápolnában tartották, vagy útszéli keresztre akasztották.

Az aratás befejezése örömünnepnek számított, melyet a szokások és hiedelmek gazdagon átitattak. A magának arató család nem rendezett a munka befejezésekor különösebb ünnepséget, erre a szegényebbeknél csak akkor került sor, ha a munkát kölcsönös segítséggel végezték. Ilyenkor a megvendégelés kötelessége a házigazdáé a munka közben éppen úgy, mint annak befejezésekor.

A módosabb gazda már részes aratókkal dolgoztatott. Amikor először kiment megnézni a munkát, az asszonyok és lányok szalmakötéllel fonták körül a lábát, és csak akkor engedték szabadon, ha pénzt adott, bort vagy ennivalót ígért. Azt tartották, hogy ennek elmulasztása esetén nem eresztene jól a búza. Az aratás befejezésekor néhány szálat a földön hagytak, hogy a zivatar, vihar a következő évben ne tegyen kárt a vetésben.

Az élesztős kenyér újabb “találmány", Közép-Ázsiában lepény-lapónyát, készítenek a mai napig, ahogy azt korábban őseink is tették.

...."Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma."...

Úgy legyen, jusson mindenkinek, írja a Gyökereinket és értékeinket keresők itt.

Amikor még igazi agrár-ipari ország voltunk, akkor augusztus 20-án tartották az aratóünnepeket, aratóbálokat mely nem volt más, mint az új kenyér ünnepe, az új búzából készült első kenyér megszelése.

Az új kenyérről azonban ne feledkezzünk meg soha, hiszen a kenyér az életünk fontos része.

Ez abból is látszik, hogy a magyar hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír.
A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott - tisztelete részint ezen alapszik.
A kenyérhez fűződő hiedelmek és mágikus eljárások még a mai napig élnek és élni is fognak.
Isten áldása volt a neve; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.

A kenyér legalapvetőbb táplálékunk, így a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel.

Nézzünk vissza közeli múltba:

Az 1938. évi XXXIII. törvénycikk ,,augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek" nyilvánította. A király halálának 900-ik évfordulóján tartott budapesti megemlékezésen a résztvevők száma megközelítette a nyolcszázezret. A Filmhíradó tudósítása az eseményről itt látható.

Ugyanebben az évben Budapest elnyerte a 34. Eucharisztikus Világkongresszus rendezésének jogát, így az önmagában is hatalmas ívű nemzetközi eseményt Horthy Miklós kormánya össze tudta kapcsolni a Szent István-kultusszal. Láthatjuk tehát, hogy az augusztus 20-i megemlékezések a '30-as évek végén is óriási politikai jelentőséggel bírtak.

A huszadik század elején Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek köszönhetően születtek már olyan indítványok, amelyek a Szent István-napi programokat igyekeztek összekapcsolni az aratóünnep eseményeivel.

Az aratóünnep azonban nem augusztushoz kötődik.

Az aratás rendszerint akkor indul, amikor ,,megroppan a gabona töve", Péter-Pálkor, vagyis június 29-e után.

A gabona érettségétől függően természetesen változott az aratás időpontja, nem egyszer július végére tolódott.
Hírdetés

Az Új kenyér katolikus ünnepe tehát a népi aratóünnephez kapcsolódik. A magyar egyház az Apostolok oszlása középkori liturgikus ünnep (július 15.) bevezetésével hagyta jóvá, szentelte meg az archaikus hagyományt.
A reformátusoknál pedig augusztus utolsó vasárnapja hagyományosan az új kenyér ünnepe, amit a gyülekezetben általában Úrvacsorával ünnepelnek.

Augusztus 20. és az arató- illetve kenyérünnep összekapcsolása viszont már politikai akaratból történt meg.

A két világháború között, 1927-ben Mayer János akkori földművelésügyi miniszter, a Faluszövetség elnöke a Szent Jobb-körmenet után magyar népviseletbe öltözött földművesek százaival vonult fel a budai Várba, majd egy búzakoszorút nyújtott át Horthy Miklós kormányzónak.

Ez a lépés előrevetítette a '30-as években népszerű hagyományőrző közösség, a Gyöngyösbokréta mozgalom megalakulását is. A parasztcsoportok 1931-1944 között minden év augusztus 20-a táján rendezték tánc-, ének- és játékbemutatóikat Budapesten.

Később az 1947-es körmeneten - a '38-ashoz hasonlóan - több százezren vettek részt. A későbbi kommunista kormányzat ezt az ünneplést már fenyegetésként értékelte: nem engedhették, hogy a szakrális jellegét továbbra is őrző menet politikai problémát okozzon. Inkább betiltották a Szent Jobb-körmenetet.

1951-ben a padlásokat lesöprő Nagy Imre - miniszterként - elsősorban a születésnapos alkotmányt és a terménybeadási kötelezettség teljesítésének első határidejét köszöntötte.

1949-ben augusztus huszadikát a Népköztársaság napjává nyilvánították, az évfordulókon pedig rendszerint bemutatták az új kenyeret.
A Magyar Dolgozók Pártja valamint elődje, a Magyar Kommunista Párt mindenesetre már 1946-ban bejelentette az igényét a kenyérünnep kisajátítására, Szent István felépítése egyfajta országalapító forradalmárként pedig szintén ekkoriban kezdődött.

1989-ben - több mint 40 évi szünet után - újra engedélyezték a Szent Jobb-körmenet megtartását.

Az 1991. évi VIII. törvényben megnevezett három nemzeti ünnepnap (március 15., augusztus 20., október 23.) közül pedig - hosszas országgyűlési vita után - a nyár végi emelkedett ki és vált legfontosabbá.

Az új kenyér motívuma a rendszerváltás után sem tűnt el. Pécsett - tegyük hozzá, magánkezdeményezésre - elindult a ,,Magyarok kenyere" program, amelynek keretében a Kárpát-medence magyarlakta részeiről összegyűjtött búza egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a szervezők a rászorulókhoz.

 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Reményik Sándor: Mindennapi kenyér
  2018-08-20 19:33:01, hétfő
 
 




Reményik Sándor: Mindennapi kenyér


Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És - nincs tovább.

Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, -
De benne van az élet.
 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Szilágyi Domokos: Új kenyér
  2018-08-20 19:30:53, hétfő
 
 




Szilágyi Domokos: Új kenyér


Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
Honnan van az új kenyér?

Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget.

Szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.
 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Szuhanics Albert: Kedves az Istennek...
  2018-08-20 19:17:11, hétfő
 
 




Szuhanics Albert:
Kedves az Istennek...


Kedves az Istennek,
hogy magyarok vagyunk.
Mennyekbe írta fel
a mi ünnepnapunk.

Szent Istvánnak napján
nemzetünk ünnepel.
Előttünk új kenyér,
büszke a hű kebel!

Az ég királynője,
Boldogasszony népe.
István országunkat
ajánlá kezébe!

Szent a mi koronánk,
megszentelt e nemzet.
Magyarország örök
Istentől teremtett.

Államiságunknak
ünnepe hű imánk.
Hogy ő védő jobbját
kiterjessze miránk!

Előttünk új kenyér,
szalaggal. átkötve.
Piros-fehér-zölddel...
erőt ad szívünkbe!

Kedves az Istennek,
hogy magyarok vagyunk,
és hogy e szent napon
van az ünnepnapunk!

Debrecen, 2012. augusztus 12.
 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Szuhanics Albert: Nemzeti Ünnep augusztus 20.
  2018-08-20 19:04:47, hétfő
 
 




Szuhanics Albert:
Nemzeti Ünnep augusztus 20.


Csordultig telt szíveinkben
ős reménynek hangja dobban.
Ezer éves szép hazánkban
hogyan élhetnénk mi jobban?

Kárpátoknak igazgyöngye,
Magyarország a mi földünk.
Teremje meg új kenyerünk,
s legyen borunk, mit kitöltünk!

Államiságunk ünnepén
a Szent jobbot körbe hordják.
Az időknek végeztéig
a mi hazánk, Magyarország!

Ott ahol zúg Duna, Tisza,
az új kenyér bőven terem.
Áldott földjén arany mezők,
nektár csöppen szőlőhegyen.

István király mindörökre
Máriára bízta földünk.
Patrónusunk Nagyasszonyunk,
nem veszi el senki tőlünk!

Gyermekáldás legyen számos!
Boldog párok, otthon, fedél...
Mi mást adhat magyar állam?
Azt hogy te itt otthon legyél!

Munka legyen, boldogulás,
család, Isten ege alatt.
Szent koronánk védelmezzél,
s magyar hazánk erős marad!




 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Augusztus 20.
  2018-08-20 18:59:03, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Molnár Józsefné: Az új kenyér ünnepe
  2018-08-20 18:58:21, hétfő
 
 




Molnár Józsefné:
Az új kenyér ünnepe


Az államalapítás ünnepe,
mely szeretettel van tele.

Az új kenyér ünnepén,
hálát adunk mindenért
.
Gabona a szorgos kezek
munkája, a föld őket ellátja.

Aprók várnak már a napra,
a feljövő virradatra.

Kínozza az éhség őket,
várják már a szép időket.

A kovászt melengették, a
kemencében megsütötték
,
S megszegték a kenyeret,
amit sok ember szeretett.

Emlékezünk a hagyományra,
Szent István Királyunk napjára.

A nemzet összetartozása,
augusztus 20, a történelem világa.

 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Szuhanics Albert: Csillagokban írva sorsunk
  2018-08-20 18:54:40, hétfő
 
 




Szuhanics Albert:
Csillagokban írva sorsunk


Hová lett a dicső múltunk,
siralmas a magyar út.
Elvesztettünk több száz éve
mindenféle háborút.

Nem nyertük meg a békét sem,
kopott, rongyos, a ruhánk.
Zsebünk üres, gyomrunk korog,
az Isten sem ismer ránk!

Mint foghíjas ember szája,
olyanná vált a hazánk.
Elfogyunk és kihunyunk majd,
mint füstölgő gyertyaláng?

Sohanapján nem történik
ilyen végzet mivelünk.
Csillagokban írva sorsunk,
örök a mi életünk!

Államiságunk ünnepén
a víg kenyér mosolyog.
"A vetett mag kalászban nőtt,
s kenyér lettem, itt vagyok!

Isten malmai őrölnek,
s lisztből lesz az új kenyér.
Örök élet ígérete
áldás, munka, hit, remény!

Királyságunk nem a földön,
az égben vert gyökeret.
István király népe jöjj hát,
szegjetek meg engemet!"

Apostoli királyságunk,
Szent koronánk van nekünk.
Boldogasszony a patrónánk,
s ez a mi nagy ünnepünk!
 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
Kovács Sándor: A Nemzet kenyere
  2018-08-20 18:51:57, hétfő
 
 




Kovács Sándor:
A Nemzet kenyere


Érkezik a búza,
Jön minden irányból!
Kárpát-medencének
Távoli sarkából.

Ott termett e búza,
Hol magyarok élnek.
Búzavetés közben,
Magyarul beszélnek.

Boldogan adják ők,
Tettük szív és lélek.
Azt is jelzik ezzel,
Hogy még vannak, élnek.

Magyar ember veti,
Majd később aratja.
Magyar ez a búza,
Senki nem tagadja!

Háromszínű szalag
Díszít minden zsákot.
Gyorsabban ver szívem,
Mikor ilyet látok.

Messziről jött búzák,
Egy malomba mennek
És az őrlés folytán
Összekeverednek.

Összekeverednek
És együtt maradnak.
Nem válnak szét soha -
Egymásba porlanak.

Kenyér illat terjeng
Es pékség melege -
Kemencében van már
A Nemzet kenyere.

Oly szép ez a kenyér -
Mintha álom lenne.
Tizenötmillió
Búzaszem van benne.



 
 
0 komment , kategória:  ÜNNEP - AUGUSZTUS 20  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 26 db bejegyzés
e hónap: 942 db bejegyzés
e év: 13436 db bejegyzés
Összes: 17131 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2081
  • e Hét: 2081
  • e Hónap: 58945
  • e Év: 449528
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.