Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
"Nyisd ki a szemed a szépségnek körülötted, nyisd meg az elméd az élet csodáinak, nyisd meg a szíved azoknak, akik szeretnek és mindig légy hű önmagadhoz!&... Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Mentovics Éva: Szánkózás
  2019-01-08 11:44:30, kedd
 
 




Mentovics Éva: Szánkózás


Karján seprű, fején kalap -
ki lehet e mókás alak?
Hóból van a keze, lába,
hógolyó a hasikája.

Ott álldogál az udvaron,
a csillogó fehér havon.
Ránk mosolyog, kacsint egyet.
Mintha szólna: gyorsan gyertek!

Felvenni a sapkát, sálat!
A babázás estig várhat.
Szót fogadunk, s már szaladunk.
Könyvet, babát hátrahagyunk.

Alaposan felöltözünk,
hógolyót gyúr fürge kezünk.
Viszünk szánkót, meleg teát,
futunk is az udvaron át.

Dombok, lankák minket várnak,
örülünk a havas tájnak.
Szánkónk siklik, sebesen száll,
fürgébben, mint a kismadár.

Csúszkálunk a domboldalon,
versenyt siklunk a friss havon.
Bálint, Panna, kicsi Kató,
szánkón siklunk, ez csuda jó!


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Mentovics Éva: Paplan a vetésen
  2019-01-06 18:19:27, vasárnap
 
 





Mentovics Éva: Paplan a vetésen


Kesereg nagyapó:
- Gyerekek, nagy a hó!
A kiskert véginél
szinte már égig ér.
Mondjátok, ki látott
ily cudar világot?

Mosolyog nagyanyó:
- Ez a hűs takaró
átölel, betakar,
nem fut el egyhamar.
Szikrázón, fehéren
paplan a vetésen.

(2010. január 10.)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Mentovics Éva: A hóember
  2019-01-06 18:15:07, vasárnap
 
 




Mentovics Éva: A hóember


Álldogál egy vidám legény,
jégcsap lóg az orra hegyén.
Hó a keze, hó a lába,
deres minden porcikája.

Körülötte mély a hó,
pocakja vagy hét akó.
Messze virít répa orra,
cakkos sálját vígan hordja.

Éjfekete szén a szeme,
vasfazék a cilindere.
Füléig ér mókás szája,
a hófúvást büszkén állja.

Egy cseppet sem didereg,
jól bírja a hideget.
Söprűnyél a sétapálca,
hómezőket azzal járja.




 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Mentovics Éva: Sejtelmes fény ragyog
  2019-01-06 18:02:52, vasárnap
 
 





Mentovics Éva: Sejtelmes fény ragyog



Sejtelmes fény ragyog,
szikrázó jégcsapok
csüngnek a házakon
reggelente.

Hallgasd a szél dalát!
Hócsipke, dérkabát...
ez való télen
a fenyvesekre.

Száz kémény füstölög,
tölgyesek, bükkösök
álmodnak hó alatt
szenderegve.

Nézd a domb oldalát!
Hósipka, hókabát,
hópaplan simul
a végtelenre.

Ág rezdül reszketőn,
hó hull a hegytetőn,
hócsipkét ringat már
minden faág.

Hófelhős ég alatt
hóbortos szél szalad,
halk nótát dúdol;
az ünnep dalát.

(2013. január 05.)





 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Mentovics Éva: Tiszta szívvel...
  2019-01-06 16:30:44, vasárnap
 
 





Mentovics Éva: Tiszta szívvel...



Hófehér csend volna jó,
szép, lélekbe olvadó.
Hótiszta szó, hótiszta lét,
értékelni, ami tiéd,
hálát adni az új napért,
családodért és magadért,
békességet, jót akarni,
szeretetet, hitet adni,
nem kérkedve, visszavárva,
firtatva, hogy mi az ára?
Adni, hisz az fogyhatatlan,
bármennyit adsz, egyre több van.
Tiszta szívvel, jól szeretni,
ki elesett, felemelni,
hűnek lenni és igaznak,
nem ejteni ki szidalmat,
megértésre törekedni,
vitáknál nem ölre menni,
jónak lenni és szerénynek,
becsesebb a nemes lélek...

Hótiszta szó, hótiszta lét,
értékelni, ami tiéd,
s hálát adni az új napért...





 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Mentovics Éva: Meglesem a Télapót
  2018-12-06 17:06:56, csütörtök
 
 




Mentovics Éva: Meglesem a Télapót


Csipkebundát ölt magára
hajnalra a táj.
Szél borzolta fellegekből
hódara szitál.
Ablakomra jégvirágot
varázsol a szél.
Ősz szakállú Télapó is
hosszú útra kél.
Hóbuckákon száll a szánja
gyorsan, sebesen.
Ha kibírom ébren addig,
biztos meglesem.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Az ősz vándorútja
  2018-09-13 17:21:59, csütörtök
 
 




Mentovics Éva: Az ősz vándorútja


Árnyas erdők ösvényein
látták jönni már az őszt.
Lomb hajlongott, levél rezdült
fenn, a tölgyek ága közt.

Szeptemberi napsütésben
vándorolt, míg este lett,
aranyszínt szórt völgyre, dombra,
halat, vadat meglesett.

Leszüretelt, krumplit szedett,
diót vert a határba',
hol az almát, körtét, szilvát
teljes díszben találta.

Októberben kosárba tett
sok -sok ízes gyümölcsöt,
s izgatottan leste-várta,
sárguljon a sütőtök.

Tölgyek díszes üstökeit
rázogatta, borzolta,
somot, bicskét, kökényt
érlelt rét ölén, a bokrokba'.

Novemberben avarpléddel
erdőt, mezőt úgy takart,
hogy a dermedt, fagyos tájon
biztonságban tudja majd

mindazt, kinek apró testén
nem nőtt vaskos, nagy bunda,
elbújna a cudar téltől,
s tavaszig csak aludna.

Mikor a tél hó-csipkéjét
borította a tájra,
tarka gúnyás őszünknek csak
rőt subáját találta.

(2012. szeptember 28.)
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Mentovics Éva: Tölgyfalevél dala
  2018-09-07 11:47:53, péntek
 
 




Mentovics Éva: Tölgyfalevél dala


Nemrég még zöld levél voltam,
tölgyfaágon himbálóztam.
Virágok közt nevelkedtem,
egyre nagyobb, zöldebb lettem.

Kis méhecskék zsongtak körbe,
néztem magam víztükörbe'.
Később virágaim helyett
ágamon makk nevelkedett.

Zöld volt, apró, mint egy babszem,
élvezettel nézegettem.
Kalapjukból előbújva
ott billegtek egy csokorba'.

Híztak, nőttek, megbarnultak,
s egymás után mind lehulltak.
Közben én is öregedtem,
zsugorodtam, töpörödtem.

Színem barna, hangom csörgő -
hátára vesz őszi szellő.
Felkap, reptet a magasba,
s aláhullok az avarba.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Szarvasnász idején
  2018-09-07 11:41:30, péntek
 
 




Mentovics Éva: Szarvasnász idején


Nap szíve délben még hevesen ver,
hajnali pára földre szitál,
fákon még ringó, zöld színű pendely,
bércek ölén már ősz hezitál.

Dobbant a szarvas, eljött az óra,
ösztöne súgja, várja a nász,
szürkület óta erdőket róva
tisztások mentén párra vadász.

Tartása délceg, bőgése hangos,
vadnászra hívó szép ősi jel,
bízik a dalban, főéke rangos,
hátha egy nőstény épp fölfigyel.

Felbőg az öblös, párhívó dallam,
ég fele tartja büszke fejét,
dús koronája máséhoz csattan,
öldöklő harcban nőstény a tét.

Fenséges ékek csattannak össze,
megfeszül izmuk, rezdül a szügy,
ellenfél roskad lassan a földre...
éljen a győztes! Eldőlt az ügy.

Hegyhátak, völgyek egymást ölelve
rejtik a búgó szarvasbikát,
tisztáson túli büszke tölgyesbe
fenséges dallam hallatszik át.

Messze vidéket kémlel a felhő
fényben aranyló ágakon át,
lombokat rázva éled a szellő
- rejtve a szarvas násza nyomát.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
Búcsúzik a gólya
  2018-09-07 10:39:09, péntek
 
 




Mentovics Éva: Búcsúzik a gólya


Lápi világból tér meg a gólya,
kéményre szállva körbetekint,
morcos szél már a földeket rója,
holnaptól újra ősz lesz megint.

Hajlongó nyárfa egyre csak súgja:
dér szitál álmos kertek felett,
indulni kell hát, szárnyalni újra,
minket a nyár most elfeledett.

Szélfútta lombok súgnak a tájnak:
érik a szőlő, földre pereg,
erdőket tépő szélvihar támad,
dér lepte fákon ősz kesereg.

Tétova szellő borzolja ingét,
dél fele szárnyal a gólyacsalád.
Árbocok mellett félve tekint szét,
onnan csodálja a Hold aranyát.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - MENTOVICS ÉVA  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2019.04 2019. Május 2019.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 188 db bejegyzés
Összes: 18977 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 423
  • e Hét: 423
  • e Hónap: 19950
  • e Év: 206910
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.