Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Hivatásrendiség IV. rész
  2011-04-17 22:47:50, vasárnap
 
 
Raymond Maynard, CCR.: Hivatásrendiség IV. rész

A szociális kérdés.

Napjainkban, sok szó hangzik el, --- sajnos igen gyakran haszontalanul a szociális kérdésről. Minden körből származó minden politikai alakulat által ajánlott politikai reformok kiinduló pontjává vált a szociális kérdés. Tagadhatatlan, hogy minden betegség, amelyben a nemzetek szenvednek, szociális jellegű, vagyis társadalmi betegség. Az alkalmazott és ajánlott gyógyszereknek semmi sikerük nincs, mert a bajok mindjobban elmérgesednek és elrémítő ütemben szaporodnak. Sürgőssé vált tehát az igazi gyógyszer megtalálása és alkalmazása. Ez a gyógyszer létezik és hatásában egyszerre politikai, szociális és gazdasági. Minden más csak átmeneti és enyhítő szer. A mi korunk tehát a szociális kérdés korává és századunk a korporatizmussal, mint gyógyszerrel és gyakorlati alkalmazásával a szociális igazságszolgáltatás századává vált.

Ennek a szociális kérdésnek az elnevezése a szocializmus. Azonban nem szabad tévedésbe esni. Két fajtája van a szocializmusnak: Létezik az igazi szocializmus, a spirituális nemzeti szocializmus, amely reálisan foglalkozik a társadalommal. Ez az, amely megvalósul a társadalom kebelében miniden egyes tag és az összesség igazi jólétére.

Van aztán az ál-szocializmus,
amely egyáltalában nem foglalkozik a társadalommal, ez a nemzetközi materialista szocializmus,
az államszocializmus, amely nem más, mint egy anti-spirituális szabadalom,
amelynek főcélja megsemmisíteni a nemzeteket, eltüntetni a nemzeti határokat,
kreálni egy egységes és karakter nélküli barna fajt, létrehozni egy
Egyetemes Köztársaságot,
egy világkormány vezetése alatt.

Ez a talmudista cionista államban elképzelt szocializmus.

Majdnem minden országban jelentkezik tehát ez a kétfajta szocialista mozgalom. Előfordult, hogy a nemzetköziség mesterei által ellenőrzött hatalmas propagandagépezet eredményeként és a marxista szóhasználat folyományaként, nagyszámú ember nem látja meg a kettő közötti különbséget és beleesik a hamis nemzetközi szocializmus csapdájába, abban az őszinte meggyőződésben, hogy a társadalom legfőbb javán munkálkodik.

Ezalatt könnyű a tényeket megállapítani, ha a marxista gépezet által bőségesen használt három legfontosabb kifejezés valódi értelmét megvilágítjuk. E három kifejezés: államosítás,
nacionalizálás (nemzeti köztulajdonba vétel) és szocializálás (társadalmi tulajdonba vétel).
Nézzük meg tehát közelebbről, mi is ez a három dolog?

Az államosítás.

Mi az államosítás?
Az azonnali közvetlen tulajdonbavétel az állam által.
A kizárólagos és teljes ellenőrzése egy tulajdonnak az állam által.
Pontosan ugyanazon a címen, mint egy háznak a tulajdona és ellenőrzése egy egyén által,
az azonnali hasznáért.

Minden nemzetnél és minden országban vannak olyan szolgálatok és intézmények,
amelyek állami tulajdont kell, hogy képezzenek.
Az állam kell, hogy egyedüli és kizárólagos tulajdonos legyen.
Egyik ilyen szolgálat pl. a hadsereg.
Egyedül az állam tudhatja pontosan, mit csinál a hadsereg és az okokat, amiért ezt cselekszi.
Csakis az állam tudhatja egyedül a minőségét és pontos számát a katonai felszerelésnek és
a hadsereg rendelkezésére álló lőszernek.
Egyedül az állam tudhatja a készletek elhelyezését és részleteit, stb.
Dacára, hogy az állampolgárok összessége fizeti ezeket a dolgokat adójával,
felfedni ezek természetét és a részleteket, veszedelmes lenne a nemzet biztonsága és jóléte szempontjából. Az állampolgárok jól megértik az ilyen helyzetet és szívesen tudomásul veszik,
tudva, hogy ez szükséges.

Ugyanez áll a különleges hírszerző szolgálatokra, a diplomáciai szolgálatra, a rendőrségre, és bizonyos más szolgálatokra. Szigorúan és kizárólagosan az állam ellenőrzése alatt álló állami intézményekről van tehát szó a rend, a biztonság fenntartása és a nemzet megóvása érdekében, amelyek őre és védelmezője az állam. A legvilágosabban és legpontosabban meg kell jegyezni tehát, hogy egyedül és kizárólagosan az államot megillető politikai hatalmat és jogokat érintő szolgálatokat kell és lehet államosítani, vagyis csak ezek képezhetnek állami tulajdont. Ugyanez alkalmazandó minden kormányzati nívón; önkormányzatoknál, községeknél, kerületeknél, valamint egyes országok tartományi kormányzatainál is.

Nacionalizálás

(Nemzeti tulajdonbavétel)

Az államosítás mellett a nacionalizálás ugyancsak az azonnali tulajdonbavételt és közvetlen ellenőrzést jelenti az állam által,
azonban nem az állam, hanem a nemzet hasznára.
Így a nemzeti park céljára szolgáló területek, múzeumok, zsilipek, vízierőművek,
csatornák (kanálisok), a közszolgálat céljára szolgáló ingatlanok, a posta és bizonyos nyilvános szolgáltatások, amelyek a nemzet hasznára szolgálnak, de nem ellenőrizhetők közvetlenül és gazdaságilag más érdekeltségek által mint az állam.

Ezt mindenki többé-kevésbé jól megérti,
mert a kormányok és a liberális demokrácia zavart keltenek olyan szolgáltatások
nacionalizásával, amelyeket nem kellett volna és magán szektornak hagyott olyanokat,
amelyeket nemzeti tulajdonba kellett volna vennie.

Ilyen pl. a központi bankszolgálat.

Így van ez azért is, mert az emberek nem ismerik elég jól a kifejezések igazi értelmét.
Kettőt ismertettünk az imént és könnyű megállapítani,
hogy ez egyáltalában nem komplikált. Lássuk tehát a harmadikat.

Szocializálás.

Ezt a kifejezést értelmezték a leghamisabban. Szocializálás alatt azonnali és közvetlen társadalmi ellenőrzést, vagy tulajdont kell érteni.

A marxista dialektika azt állítja, hogy az állam a társadalommal azonos, tehát a szocializálás azonnali és közvetlen állami ellenőrzés alá helyezés, állami tulajdonbavétel. Ez az érvelés, üres elmefuttatás és alapjában véve hamis alapon nyugszik. Az állam nem a nemzeti társadalom. Az állam a kormány együttesen, a minisztertanács, a parlament, a kormányzati szervek és a kormányhivatalnokok minden nívón. Az állam a kormányzati testületeket jelenti.

A nemzeti társadalom az élő népességet jelenti, amely a Nemzet egy részét alkotja.
Az ősök ugyancsak a nemzet egy részét jelentik szellemileg és a nemzeti vagyon révén amelyet hátrahagytak, azonban nem tartoznak a nemzeti társadalomhoz, legalább is már nem.

A jövő nemzedékek, --- az élő nemzetnek az érdekükben jelenleg kifejtett munkássága és erőfeszítése révén, --- a nemzethez tartoznak, de a jövőben még fokozottabban oda fognak tartozni, a nekik hagyott nemzeti vagyon gyarapítása és a nemzeti szellem erősítése által.
Ezek a nemzedékek fogják majd alkotni a valóságos nemzeti társadalmat.
Mind a Nemzet, mind a Haza egyformán szellemi és anyagi fogalmak, örökérvényűek,
átölelve egyszerre, a múltat, a jelent és a jövőt.
A nemzeti társadalom időbeli fogalom, amely folytonosan változik,
azonban csakis a nemzet élő tagjaiból áll.
Más szemszögből nézve társadalom jelenti az azonos érdekű állampolgárok egy csoportját is,
a nemzeti társadalom kebelében.

A szocializmus tehát a nemzeti társadalom egészének tulajdonát jelenti, nem pedig a kormányét,
vagy az államét, vagy továbbmenve társadalmi tulajdon;
azaz azonos közvetlen érdekekkel rendelkező állampolgárok csoportjának tulajdona.
Könnyű tehát megállapítani, hogy az ú.n. marxista intellektuel csoportok által ajánlott szocializmus,
az ú. n. nemzetközi szocializmus nem más,
mint egy óriási szélhámosság.
A marxista szellemiség, a materialista szocializmus terjesztésének igyekezetével és
bomlasztásával egyáltalában nem akar semmit sem szocializálni.
Ez az abszolút illuzórikus szocializmus még csak nem is nacionalizál.
Egyszerűen államosít.
Mást nem csinál. Hogy megkísérelje a sikert, a marxizmus kénytelen mindent államosítani,
vagyis mindent kivétel nélkül kizárólagosan állami tulajdont kell képezzen,
vagy azonnali közvetlen állami ellenőrzés alá tartozzon.

Ez a kazárok (az ú. n. modern zsidók) cionizmusának egy másik utópiája.

Megkísérelték a kommunista országokban megvalósítani ezt rendszert erőszakkal és
zsarnoki diktatúra terrorjával és még így sem sikerült. Ezek a kommunista államok,
--- azt állítván, hogy tiszta szocialista kormányaik vannak, --- maguk szolgáltatják erre a bizonyítékot.
Az állam --- mindennek a tulajdonosa --- egyszerre termelő, kereskedő, munkaadó, elosztó, és az állampolgár elméletileg semmivel sem rendelkezik.
Gyakorlatban ezek az ú. n. szocialista kormányok abszolúte kényszerülve voltak visszaadni
bizonyos tulajdonjogokat az állampolgáraiknak.

A korporatista állam nem igyekszik sem a nemzet helyébe lépni, amelynek szerves részét képezi, sem a nemzeti társadalom helyébe, amelyet vezetnie kell. A korporatista állam életre hívja a szociális korporációkat és valóságosan szocializál, átadva egy különleges érdekeltségű kategória ellenőrzéseit a közvetlenül érdekelt társadalomnak, vagyis az állampolgárok azon csoportjának, amely az érdekeikben osztozik.

A mezőgazdálkodók érdekeit egyedül csakis a gazdálkodók ellenőrzik;
az ipari érdekeket kizárólag csakis az ipari termelők, ugyanígy a kereskedelmi érdekeiket
a kereskedők, a különleges érdekeken felülemelkedő általános közjólét princípiumaira alapozott szükségszerű közreműködésben és együttműködésben.
És így van ez a társadalom minden körében és mindennemű tevékenységében.

Íme egy gyakorlati példa, amely csupán egy feltevés a nemzeti szocialista korporatizmus illusztrálására: Valamelyik ország vasúthálózata privátvállalkozás. Különböző okokból gazdaságilag nem lehet tovább igazgatni ezen vállalat által.
Mi következik?
Az ú. n. nemzetközi szocializmussal, az állam veszi kezébe.
Ilyen helyzetben a korporatizmus életre hívja a nemzeti vasúti korporációt. Ezt a korporációt mindazok alkotják, akik a vasút szolgálatában állnak, igazgatók, iroda és szolgálatvezetők, vonatvezetők, mérnökök, vagyis mindazok, akik a vasút szolgálatában állnak minden fokozaton, alulról felfelé. Ez a korporáció válik az ország vasúti hálózatának a tulajdonosává, a korporáció és a privát vasúti vállalat által közösen megállapítandó kártérítési összeg ellenében, mégis az állam felügyelete mellett, amely ügyelni tartozik a két csoport érdekeinek megvédésére. A korporáció tehát az, amely az ország összes vasúti hálózatát igazgatni fogja, tagjai hasznára és a nemzet egyetemes érdekében.

A korporatista állam nem válik tulajdonosává sem a vasúthálózatnak, sem más közszolgáltatásnak, amely nem tartozik közvetlenül az államhoz. Ez a korporatista forma. Az államnak nem kell mindennel foglalkozni a Nemzetnél. Az államot a nép alkotta különleges céllal. Az állam a népet kell szolgálja, a nemzetet. Meg kell védenie a nemzetet a maga egészében. Érdekeit elő kell mozdítania. Jogait meg kell védenie. A rendet fenn kell tartania, törődnie kell a külföldi kapcsolatokkal. Kizárólag és egyedül ezért van az állam, hogy irányítsa, vezesse, kiegyensúlyozza az erőket, megszilárdítson, előrelásson, kormányozzon. Az államnak, mint olyannak, semmi helye nincs a gazdasági területen, kivéve a felügyeletet, a támogatást, figyelmeztetést.

Minden nemzetnél,
minden egyénnek megvannak a különféle érdekei, úgymint családi, szociális, mesterségbeli,
gazdasági, pénzügyi, politikai stb. Ezek a különféle érdekek kanalizárva vannak csoportokban, egyesülésekben, amelyek a legjobban igyekeznek szolgálni a változatos érdekeket,
bár lehetséges és gyakran előfordul, hogy a különböző csoportokban egy és
ugyanazon emberre vonatkozó érdekek szemben állnak egymással, miért is abszolúte szükséges,
hogy megegyezés jöjjön létre, hogy végül is harmónia uralkodjék.

A korporatizmus a szociális kérdés rendezésére vonatkozóan a nyugati keresztény
gondolat csúcspontja, az egyetlen gyakorlati politikai rendszer, amely egyetlen és
azonos szervezetet ajánl fel, az összes dolgozóknak és munkaadóknak,
reális szolgálatukra és változatos érdekeik egyeztetésére.
Ez a szervezet a korporáció.

 
 
0 komment , kategória:  Hivatásrendiség IV. rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 375
  • e Hét: 2768
  • e Hónap: 9489
  • e Év: 374979
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.