Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Pandémia legfrissebb adata 10.14
  2020-10-14 12:34:35, szerda
 
  Magyarországon 920 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 27 beteg.
Az aktív fertőzöttek száma 27 595 fő
Megyékre elosztva
...... ............



- Zalai hírlap: 920 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (Covid-19), ezzel 40 782 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Ebből 20 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), . Elhunyt 27 idős krónikus beteg, így az elhunytak száma 1023 főre emelkedett, 12 164-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 27 595 fő. Az aktív fertőzöttek 33%-a, az elhunytak 44%-a, a gyógyultak 31%-a budapesti. 1538 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 156-an vannak lélegeztetőgépen.


Tartsuk be a szabályokat, és akkor együtt újra sikerülni fog!
 
 
0 komment , kategória:  Járványok ismertetése  
Járványok a történelemben - - TBC /tuberkulózis
  2020-09-30 18:46:50, szerda
 
  Kórokozó KOCH bacterium
A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc), latinul: tuberculosis egy olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek fő terjedési útvonalai (pl. miliaris tbc). Szintén érintettek lehetnek az ivarszervek, húgyutak, csontok, ízületek és még a bőr felülete is, azaz gyakorlatilag majdnem minden szerv és szervrendszer. A pulmonáris (tüdőt támadó) tbc-s beteg tüdejében gümők keletkeznek. A gümő a latin tuberculum fordítása. Innen jön a gümőkór név. A gümők megakadályozzák a normális tüdőfunkciót, emellett bizonyos káros (toxicus) anyagokkal árasztják el a szervezetet. (Többek között ez okozza az idült tbc-sekre jellemző "leromlási" (cachexia) tüneteket.)
A mycobacterium tuberculosis nem az egyetlen mycobaktériumfajta, ami okozhat gümőkórt. Egy jelentés szerint[3] a mycobacterium bovis, a mycobacterium africanum, a mycobacterium canetti és a mycobacterium microti ugyancsak okozhat tuberkulózist, de ezek ritkábban okoznak megbetegedéseket. A szarvasmarha-tbc pl. emésztőrendszeri fertőzésben nyilvánul meg, mert ez az elsődleges behatolási kapuja.
A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25%-át okozta a tbc, amit magyar népbetegségnek (Morbus hungaricus) tartottak, és amit a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el (100 ezer lakosból a szegények körében 500 fő, de a fertőződés miatt, a jómódúak körében is 200 volt tbc-s). Ma már gyógyítható, de még mindig több mint kétmilliárd ember fertőzött a kórokozóval.
Összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, ezért teljes joggal a nyomor betegségének nevezik. A fejlettebb országokban is az immunrendszer csökkent védekezőképessége segíti elő a betegség megjelenését, amit például az AIDS jelenléte, az immun szupresszív gyógyszerek (immunrendszer működését akadályozó gyógyszerek) alkalmazása, valamint kábítószer-használat. Bár a baktériummal fertőzöttek kb. 90%-a tünetmentes, látens tbc-fertőzöttséggel él (LTBI), az esetek kb. 10%-ában a betegség teljesen kifejlődik, fertőzővé válik, és ha nem kezelik, az eseteknek legalább a fele halálhoz vezet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as adatgyűjteménye[5] szerint tuberkulózis a megbetegedés és halál igen fontos okozója világszerte, különösen Afrikában és Ázsiában. 2006-ban 9,2 millió új esetet és 1,9 millió halálesetet jeleztek világszerte (közöttük 700 000 megbetegedés és 200 000 haláleset AIDS-szel fertőzött egyéneké volt). A számok, Európától eltekintve, nem tartottak lépést a lakosság növekedésével, és ahhoz viszonyítva 2003-tól kezdve hanyatlóban voltak, de az európai és afrikai késedelmek gátolják az ezredfordulón 2015-re kitűzött cél (development goal) elérését, hogy a fertőzés terjedését világszerte megállítsuk.

A tuberkulózis tünetei
A teljesen kifejlődött, aktív, fertőző gümőkóros esetek háromnegyed része kizárólag pulmonáris, vagyis csak a tüdőket érinti. Ennek a szimptómái közé sorolhatók a mell-, ill. hátfájás, vér felköhögése, és három hétnél további köhögési rohamok, valamint láz, borzongás, izzadás (különösen alvás közben), étvágytalanság, fogyás, sápadtság és gyakori fáradtság.
Az esetek megmaradt negyed részénél, ami gyakran immun szuppresszív hatás alatt levő (pl. HIV) betegekkel és igen fiatal gyerekekkel kapcsolatos, a fertőzés más testrészekre is kiterjed, úm. a mellhártyára, a központi idegrendszerre (lásd agyhártyagyulladás, meningitisz), a nyirokrendszerre, például a görvélykór (scrofula, amikor a betegség a nyak nyirokcsomóit támadja meg), vesékre, vékonybélre, csontokra, ízületekre. A csontokra és ízületekre való hatás egyike a Potts-kór, ami a hátgerincet támadja meg. A vérkeringés útján a fertőzés az egész szervezetben szétszóródhat (miliaris tbc).

A mycobacterium fajtái
A tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis baktérium, rövidítve MTB egy lassan szaporodó aerob baktérium, ami 16-20 óránként osztódik. Ez más baktériumokhoz képest lassúnak számít (azok osztódási ideje többnyire percekben mérhető - az Escherichia coli egy fajtája például húszpercenként osztódik), de nem a leglassúbb (a Mycobacterium leprae húsz naponként). A MTB-t a Gram-festés nem vagy nagyon enyhén mutatja pozitívnak, azonban egyéb jellemzői alapján Gram-pozitív baktériumnak szokás tartani.[7] A MTB kicsi, pálcika alakú baktérium (bacilus), ami ellenáll a gyengébb fertőtlenítőknek és hetekig tűri a szárazságot, de magától csak gazdaszervezeten belül képes osztódni (in vitro tenyészetet csak hosszú idő alatt sikerült létrehozni, manapság azonban már rutinműveletnek számít).
A MTB mikroszkóp alatt festési jellegzetességei alapján azonosítható; savas oldattal való kezelés után megtartja színezetét, ezért saválló bacillusként (AFB11) tartják nyilván. A leggyakoribb festési eljárás, a (Ziehl-Neelsen festés) során, az AFB-t élénkpirosra festik meg, ami kitűnően elválik a kék háttértől. A saválló baktériumok fluoreszkáló mikroszkóppal is jól megfigyelhetők.
Az M. tuberculosis komplex három további mycobacteriumot is magába foglal, amelyek okozhatják a tuberkulózist: Mycobacterium bovis|M. bovis, M. africanum, és 'M. microti'. Az első kettő csak nagyon ritkán, míg az utolsó soha nem okoz fertőzést emberekben.
Nontuberculous mycobacteria (NTM): további mycobaktériumok (a M. leprae mellett, amely leprát okoz), amelyek a tbc-hez, egyes bőrbetegségekhez hasonló kórképeket, vagy egyéb fertőző betegségekhez hasonló légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. Okozhatnak nyirokcsomó gyulladást (lymphadenitis) is.

A betegség terjedése
A tbc előfordulási gyakorisága országonként, az esetek száma 100 000 lakosra vetítve. A WHO adatai, 2006
>300
200-300
100-200
50-100
<50
Nincs adat
A tbc döntően cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben megbetegedett emberek tüdejéből kerül ki, amikor köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. Minden 5 &#181;m átmérőjű csepp 1-3 bacilust tartalmaz. Akik a leggyakrabban kapcsolatba kerülnek a beteggel, kb. 22% az esélyük a megfertőződésre. Egy tbc-ben szenvedő, kezeletlen személy évente kb. 20 embert fertőzhet meg. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, a látensek nem.
A tuberkulózis azonban nemcsak a légzőszervek útján terjedhet.

Terjedési utak feljegyzett vagy elvi lehetőségei:
Légzés: fertőzött levegő
Táplálkozás: fertőzött étel, ital (például víz, tej)
Hematológiai: fertőzött injekciós tű, orvosi műszer, tetováló vagy akupunktúrás tű, vér stb.
Szervátültetés
Szexuális kapcsolat (száj és/vagy nemi szervek)
Nyílt seb
Szoptatás: dajkáról csecsemőre
Terhesség: anyáról embrióra urológiai vagy méhfertőzés útján
A tbc a legtöbb halálesetet okozó betegség a szülőkorú nők és a HIV-vel fertőzött egyének között. A 2005-ös statisztikai adatok szerint a betegség Szváziföldön és Indiában volt a legelterjedtebb.
A HIV-vírus hordozásán kívül a dohányzás vagy a cukorbetegség (diabetes mellitus) is növeli a megbetegedés kockázatát

Patogenezis
A World Health Organisation (WHO) 2004-i Disease Watch (Kórfigyelő) brosúrájának a tbc-re vonatkozó közleménye[8] szerint a Föld lakosságának egyharmada hordozója a Mycobacterium tuberculosis (M. tbc) bacilusnak, de ezen egyének 90%-ának fertőzése aszimptomatikus (a betegség jellemző tüneteit nem mutatja) és életüket nem fenyegeti. A megmaradt 10% esetében a fertőzés teljesen kifejlődik és kezeletlenül a betegek felének halálát okozza.
Az infekció a beteg tüdőhólyagocskáiban (alveolus pulmonis) kezdődik, ahol a baktérium az ún. Ghon fókuszban osztódni kezd. Itt a fertőzött egyén dendritikus sejtjei akcióba lépnek és megakadályozzák a további osztódást. Ezek a sejtek azonban a baktériumoknak a mediasztinális nyirokcsomókba való átvitelét nem tudják megakadályozni. Másodlagosan a vérkeringés útján a baktérium a szervezet számos egyéb pontjára terjedhet, a tüdőcsúcsoktól kezdve, a periferiális nyirokmirigyekre, a vesére, agyra, és csontokra. A bacilus nem támadja meg a szívet, a csontváz izmait, a hasnyálmirigyet és a pajzsmirigyet.
A tbc a granulomás gyulladásos megbetegedések közé tartozik, amiket a makrofágok, T-limfociták, B-limfociták és a fibroblasztok együttes jelenléte jellemez. Ezek jelenléte eredményeképpen a tbc támadás színhelye meggyűlik. A granuloma a fertőzés elterjedésének akadályozása mellett annak jelenlétét a szervezet többi részének is jelzi. A granulomában a T-sejtek citokineket termelnek, mint pl a gamma interferon amik a makrofágok aktiválására szolgálnak, azokat a baktériumok megtámadására ösztökélik, bár a T-limfociták (CD8+) maguk is képesek a baktériumok elpusztítására. Vigyázat azonban, a granuloma nem mindig pusztítja el a baktériumokat, mert azok sokszor csak lappangásra kényszerülnek. A granuloma sajátossága a tuberculum (gümő) közepén lefolyó nekrózis, vagyis sejtelhalás. Ha a tbc baktériuma a test egy károsodott területén a keringési rendszerbe bejuthat, akkor (különösen fiatal gyerekek és időskorúak esetében) a szervezet többi részeit is eláraszthatja apró fókuszpontok létesítésével, és miliaris tbc alakul ki, ami még az intenzív kezelés ellenére is a betegek több mint 20%-ának halálát okozza.
Sok esetben a beteg állapota hullámzik, a szövet károsodását és a nekrózist gyógyulás és hegszövetképződés (fibrózis) váltja fel. A megbetegedett testterületeket hegedt testszövet és sajthoz hasonló fehér nekrotikus (elhalt) anyaggal teli üregek váltják fel. Aktív fázisban ezeknek az üregeknek egyike-másika a légzési rendszerrel ismét összekötődik és fertőző tartalmukat a beteg felköhögi, a betegséget továbbterjeszti. A tbc ellen kifejlesztett antibiotikumok el tudják pusztítani a baktériumokat és csak hegedt szöveteket hagynak maguk után.

Diagnózis
A tuberkulózis megbízható diagnózisának nehézsége az ennek fent említett lassú "in vitro" szaporodásából ered, ami 12 hetet is igényelhet. Az orvosi vizsgálat a beteg előző betegségtörténetének feljegyzésével kezdődik, amit fizikai vizsgálat (hőmérséklet, pulzus, vérnyomás stb.) követi, majd mellkasröntgen, ún. tuberkulin szérum vizsgálat (Mantoux ,,oltás") és baktériumtenyészet.
Jelenleg olyanok lappangó infekcióját, akik védőoltást nem kaptak egy speciális tuberkulin-vizsgálattal mutatják ki amely a bacilus tisztított fehérje derivatívjára (purified protein derivative) egy lassított hiperszenzitivitás (delayed hypersensitivity) típusú reakciót mutat. Aki már kapott védőoltást az pozitív tuberkulin eredményt ad, mintha fertőzött lenne. Ezekre egy újabb vizsgálatot, a polimeráz-láncreakció vizsgálatot dolgoztak ki, ami kimutatja a bacilus DNS-ének jelenlétét, az antitest meghatározása pedig kimutatja a szervezetnek a bacilus-okozta gamma interferon képződése jelenlétét.

A kórokozó mutációja
Az M. tuberculosis egyes kódoló és nem-kódoló genomrészeit elvesztette evolúciója során, így a különböző fajok közötti különbségeket megfigyelve következtetni lehet a betegség földrajzi eredetére és terjedési útjára.

Kezelés
A kezelés általában kemoterápiás szerekkel és antibiotikumokkal történik. Lappangó gümőkóros betegek számára elég egyfajta szert használni, de ha a betegség már teljesen kifejlődött és fertőző állapotba került, akkor több szer együttes használatára van szükség az antibiotikum/gyógyszer-rezisztencia kifejlődésének elkerülésére. A gyógyszer általában rifampin és izoniazid, a kezelés tartama pedig 6-12 hónap.

Protekció
A fertőzés ellen kettős védelmet alkalmaznak:
A kórokozóval megfertőzött egyének és azok felderítése, akik a fertőzött egyénekkel kapcsolatban voltak, azok vizsgálata és a fertőzöttek kezelése.
Gyermekek megelőző védőoltása.
Olyan szérum még nincs, ami felnőtteket speciálisan a tbc baktérium ellen védene, de trópusokon, egyéb, nem tuberkulózist okozó mycobactériumokkal való kapcsolatnak van némi védő hatása.
Védőoltást számos országban használnak. Az első ilyen gyógyszervédelmet Franciaországban dolgozták ki 1905 és 1921 között, de tömeges használata csak a második világháború idején kezdődött. A Calmette-Guérin Bacilus (BCG) védőoltás hatásossága agyhártyagyulladás ellen 80%-on felül, tbc ellen azonban csak 0 és 80% között van.
Magyarországon a BCG védőoltás kötelező. Az újszülöttek jellemzően még a szülészeten megkapják. Megfelelő válaszreakció hiányában az oltást a gyermek fél éves kora előtt akár többször is megismétlik. 14 éves korukban a gyermekeket újra ellenőrzik.

Történelmi adatok
Találhatunk adatokat arra, hogy a tbc már a történelem előtti korban is jelen volt
Vázlatosan:
500 000 éves törökországi homo erectus-maradvány[12]
i. e. 18 000 - bölénycsontváz-maradvány
i. e. 4000 - emberi csontváz maradványok
i. e. 3000-2600 - egyiptomi múmiák
i. e. 2000 - Dél-Amerika: jelenlétének jelei
i. e. 1300 - nagy járvány Indiában
i. e. 460 - a görögök a phthysisnak (ejtsd: fthiszisz), vagyis sorvadásnak nevezték a tbc-t
Hippokratész, az orvosi tudomány ősatyja a phthisist széles körben elterjedt, és mindig halálos betegségként jellemezte.
A középkorban a betegséget mindenféle babonákkal kapcsolták össze.
Az orvosi tudomány első képviselője, aki az ezres évek elején a pulmonáris tbc-tanulmányozta, Ibn Sina (Avicenna) volt, aminek eredményét 1020-ban közölte. Kijelentette, hogy a betegség fertőzés útján terjed, sokszor a talaj és a víz közvetítésével. Annak a cukorbajjal való kapcsolatát is felismerte. Így a betegség terjedésének gátlására a betegeket karanténba tette. 1689-ben Dr. Richard Morton tette közzé azon megfigyelését, hogy a pulmonáris betegség a beteg tüdejében gümők keletkezését okozza, de a tuberkulózis (gümőkór) nevet csak 1839-ben kezdték használni (J.L. Schönlein)
Szisztematikus betegápolás 1838 és 1845 között kezdődött Dr. John Croghan mamutbarlangjában (Mammoth cave), az első tüdőszanatóriumot pedig 1859-ben vették használatba a német Görbersdorfban, a mai Lengyelországban (lengyelül Sokolowsko). A tbc bacilusát először Robert Koch német orvos mutatta ki mikroszkópiailag 1882-ben, amiért 1905-ben Nobel-díjat is kapott. Mivel Koch nem látott kapcsolatot a marha és az emberi tbc között, a betegség tehéntej útján való terjedését csak később sejtették, és a fertőzés terjedését Louis Pasteur javaslatára a tej felhevítésével, pasztörizálásával sikerült csökkenteni. Az első sikeres védőoltást 1906-ban Albert Calmette[13] és Camille Guerin[13] alkalmazta, és nevükből jött a BCG (bacilus Calmette-Guerin) oltás neve is. Emberi használata 1921-ben kezdődött Franciaországban, de a széles körű használat csak a második világháború után Amerikában, Angliában és Németországban.
Már a múlt század elején meglátták, hogy nagy erőfeszítésekre lesz szükség a tbc elleni küzdelem megnyerésére, és különböző akciókat szerveztek e célból mindenhol a világon. Amerikában az American Lung Association (Amerikai Tüdő Társaság) volt az első képviselője ennek a mozgalomnak. Ott vezették be először a köpőcsésze-használatot is és a nyilvános köpködést is tiltani kezdték. A betegség terjedését akadályozó munka eredményeképpen Európában az egységre eső haláleset 1850 és 1950 között tizedrészére csökkent.
Magyarországon a 20. század első évtizedeiben a gümőkór a nemzetközi helyzetnél is sokkal súlyosabb közegészségügyi probléma volt, ezért is nevezték ,,Morbus hungaricus"-nak. 1938-ban minden tizedik halálesetet a tbc okozott. 1940-ben Johan Béla, az egészségügy államtitkári rangú vezetője kezdeményezte az első tuberkulózis elleni törvényeket. Megindult a tüdőgondozói hálózat kiépítése. A második világháború befejezése után ez a munka nagyobb lendülettel folytatódott. 1948-ban már minden járásban volt tüdőgondozó, számuk 1944 és 1955 között 145-ről 180-ra emelkedett. 1946-ban megindult a BCG védőoltás tömeges alkalmazása, 1953-ban kötelező lett az újszülöttek oltása, majd az ötvenes évek végétől a bizonyos életkorokban előírt újraoltás. Az 1960-as és 70-es években 150 röntgenállomás évente több mint 7,5 millió vizsgálatot végzett. Az 1944-es 6000 ágyról 1965-re 16 000-re emelkedett a tüdőbetegek kezelését szolgáló kórházi ágyak száma. Ingyenessé vált a gyógyszerellátás (PAS és bizonyos esetekben az akkor még rendkívül drága Streptomycin is). Ezekben az intézményekben jobb volt az élelmezés, és az ott dolgozók is plusz juttatásokban részesültek. A tüdőbaj elleni küzdelmet szakmailag az Országos Korányi Tbc Intézet irányította. Mindezek eredményeképpen a halálozás az 1938. évi szint egy tizedére csökkent.[14]
Nagy lépést jelentett 1946-ban az újonnan felfedezett sztreptomicin használata. Az első, Magyarországon is használt hatásos, bár komoly mellékhatásokkal járó kemoterápiás szer a PAS[15] (paraamino-szalicilsav) volt. Azelőtt a szanatóriumi pihenés mellett az egyetlen kezelés a mesterséges légmell (pneumothorax) volt,[16] emellett a nagyon előrehaladt állapotban levő fertőzés esetében két fő műtéti eljárást is alkalmaztak: az egyik, korábbi eljárásnál (mellkasplasztika) a bordák egy részének megrövidítésével a megbetegedett tüdő tartós összeesését idézték elő, később - a műtéti technikák fejlődésével - a tüdő megbetegedett részét sebészetileg eltávolító operációt kezdték alkalmazni.
A több gyógyszernek ellenálló baktériumfajták elterjedése a betegség teljes leküzdésének reményét elhomályosította. Ezek terjedése miatt a betegség előfordulása az 1980-as évek óta ismét emelkedni kezdett. Ismételt javulást talán újabb gyógyszerek feltalálásától, gyorsabb diagnózistól, a betegápolás javulásától és a fertőzés terjedésének hathatósabb akadályozásától várhatunk. A helyzet a fejlődő világban - elsősorban gazdasági-szervezési okokból - kifejezetten rossz.

Forrás Wikipedia oldal

*
- Az alattomos sorvasztó, a tuberkulózis Link

- Középkorban a vámpírok .....Link

- Tuberkulózis: több, mint történelem Link

- 1982-ben nevezte ki március 24-ét a Tuberkulózis Világnapjának, mivel 1882-ben e napon jelentette be Robert Koch a tuberkulózis baktériumának felfedezését. [link[http://medicalonline.hu/tbc_surveillance/cikk/a_tuberkulozis_vilagnapja#/li nk]

- Egy öreg TBC-bacilus emlékirata Link

- SuliNet oldalon Link

 
 
0 komment , kategória:  Járványok ismertetése  
Járványok a történelemben - - AIDS
  2020-09-30 17:20:05, szerda
 
  Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os halálozású tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta már néhány esetben volt példa fertőzött AIDS betegek gyógyulására is. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti az opportunista fertőzések[ és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.
A vírus átadható direkt nyálkahártya-kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, előváladék és anyatej.[4][5] A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.
Az AIDS-et 1981. december 1-jétől jegyzik mint különálló betegség. A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. Ma már pandémiás jellegű. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek. A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él.
Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, sőt ma már a vírusfertőzés megszüntethető.[2] A vírus szaporodását gátló gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását.[8] A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető, sőt egyre inkább gyógyítható krónikus fertőzés.

A betegség lefolyása öt szakaszra osztható:
1. szakasz - HIV fertőzés utáni 3-4 hét a HIV vírus lappangási időszaka, a beteg nem AIDS-es.
2. szakasz - Primer vagy akut HIV tünetegyüttes - a HIV fertőzést követő 3-6 hétben lép fel. Tünetei: átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom és kanyarószerű bőrkiütések. A fertőzöttek 1-2 hét elteltével hirtelen tünetmentessé válnak.
3. szakasz - Krónikus tünetmentes HIV betegség - Semmilyen klinikai tünet nincs, az immunrendszer funkciója kielégítő, közben a vírus szaporodása változatlan mértékben zajlik, a CD4+ T-limfociták száma folyamatosan csökken. Ez az állapot 3-8 évig tart.
4. szakasz - Tünetes HIV betegség- Megjelenik a krónikus, megmagyarázhatatlan hasmenés időszaka, és tovább tart, mint egy hónap. Nyirokcsomó-megnagyobbodás, fogyás, lázrohamok, éjjeli izzadás, szájpenész, övsömör.
5. szakasz - Kifejlett HIV betegség, AIDS stádium - Megjelennek a toxoplazmák az agyban, gombás fertőzések a bőrön, bronchitis és/vagy tüdőgyulladás, Kaposi-szarkóma. Ezt a szakaszt nevezzük AIDS betegségnek. Ennek átlagos időtartalma 6 hónaptól 2 évig terjed, melyet halál követ.

Terjedése
A HIV-fertőzés vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed; elsősorban óvszer nélküli közösülés és közös tűvel folytatott injekciós kábítószer-használat révén. Másodsorban fertőzött vérkészítményből, illetve szülés vagy szoptatás során, de egy nyílt seb minden helyzetben veszélyes lehet. A fertőzést 8 hét elteltével lehet kimutatni. A fertőzés utáni nyolc héten belül végzett teszt (szűrés) ritka esetben ál-negatív eredményt adhat: a vírus hatására termelődő ellenanyagot még nem tudják kimutatni, azonban a vizsgált személy fertőzött és fertőző. Ebben az időszakban vehető észre az immunsejtek számának megnövekedése. Elméletileg a vírus sejtekbe való beágyazódása előtt elpusztítható, erre azonban az időkorlát (körülbelül 72 óra), valamint a folyamatos mutációk miatt kicsi az esély. A jelenlegi gyógyszer kombinációkkal - fegyelmezett szedés mellett - számottevően meg lehet hosszabbítani a fertőzöttek életét.

Kezelése
A betegség kezelésére ún. ,,gyógyszerkoktélokat", kombinációs terápiát alkalmaznak, vagyis az alábbi szerek különféle szempontok szerint összeállított kombinációját: reverz transzkriptáz inhibitorok (nukleozid analógok): például AZT, ddI, ddc, 3TC, d4T nem nukleozid típusú reverz transzkriptáz inhibitorok: például efavirenz, nevirapine, delavirdine proteáz inhibitorok (a p55 - p24 alakulást gátolja): például lopinavir, szakinavir, indinavir, ritonavir. fúziós inhibitorok (a vírus összeolvadását gátolja a gazdasejttel): például enfuvirtide.
A kezelés az immunrendszer leépülése ellen irányul, a vírus elleni védekezés sokkal nehezebb feladat a nagy fokú, akár egy egyénben is megfigyelhető variabilitás miatt. A vírus nagyon gyorsan és könnyen mutálódik, alkalmazkodik a gyógyszerekhez és rezisztenssé válik rájuk. Ez azonban elkerülhető a kombinációs terápia alkalmazásával, amely lelassítja a HIV szaporodását, és megőrzi az immunrendszer viszonylagos épségét.
Nagyon ritkán előfordul, hogy bár a HIV vírus bejut egy ember szervezetébe, az nem betegedik meg, ugyanis egy génvariáns miatt immunis a HIV vírusra. Dr. Eric Faure, a marseille-i egyetem professzorának és társainak a New Scientistben publikált kutatása szerint az európaiak AIDS-szel szembeni sebezhetősége egy olyan betegséggel függ össze, amelyet a Római Birodalom hódítói terjesztettek, és amely megölte az AIDS ellen védelmet nyújtó CCR5&#8209;Delta 32 gén hordozóit. A 19 ezer európai lakosra kiterjedő vizsgálat többek közt kimutatta, hogy míg a görögöknek 4, addig a Skandináv-félsziget lakóinak 15%&#8209;a hordozza ezt a gént

Megelőzés
Jelenleg nincs ellenszere, védőoltás sincs ellene. Megelőzésének lehetséges módszerei a gumióvszer használata szexuális érintkezés során vagy a monogám partnerkapcsolat. A fecskendővel vagy vérátömlesztéssel való terjedés visszaszorítására alkalmas az egyszer használatos fecskendőre való áttérés, valamint a vérkészítmények szűrése.
Egyes népcsoportok, például egyes kaukázusi csoportok veleszületett védettséggel rendelkeznek a fertőzéssel szemben.
Az AIDS korunk nagy erkölcsi, társadalmi problémáinak egyike. Az AIDS világnapja december 1.

A piros szalag
Patric O'Conell AIDS-beteg ihletésére alakult ki a Red Ribbon szimbóluma és kampánya. Ő a Visual Aids vezetője volt, ami az AIDS-ellenes küzdelmet nyíltan felvállaló művészekből állt. Az ötlet az öbölháborút megjárt katonák iránti szolidaritásból kitűzött sárga szalag adaptálásával jött létre. A választás a szimbolikus jelentésű piros színre esett. 1991-ben a Broadwayen a Tony-díj[18] átadásakor 3000 piros szalagot osztottak szét a részvevők között, és amikor Jeremy Irons a kamerák elé lépett, piros szalagja a nemzetközi AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált

Forrás: wikipedia oldal
 
 
0 komment , kategória:  Járványok ismertetése  
Járványok a történelemben - COVID–19
  2020-09-30 16:22:29, szerda
 
  COVID-19
- Tünetek
A COVID-19 megbetegedés ismertebb tünetei: láz, orrfolyás, fáradtság, száraz köhögés, légszomj. Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során. A betegség súlyosabb tünetekkel történő megjelenése, illetve a magasabb halálozás kockázata az idősebbek (50 és 60 éves betegek) és a krónikus betegségekkel küzdők esetében nagyobb, illetve legmagasabb a 70 évnél idősebb betegek esetében. Az új koronavírus súlyos szövődménye[ a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP) tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.

- Lappangási idő
A COVID-19 betegséget okozó koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a tünetek kialakulásától a tünetek kifejlődéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10-14 nap.
Az Egyesült Államok CDC-je szerint a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz. Egyes megfigyelések ennél hosszabb lappangási időről is beszámoltak:[36] egy kínai (a kormányzat számára készült) egészségügyi jelentés szerint Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi tünetei a fertőzésgyanú felmerülését követő 27. napon jelentek meg.[
A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.
A világon megfigyelt átlagos SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódus:
3,0 nap (0-24 napos tartomány, 1324 eset alapján)
5,2 nap (4,1-7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)
A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke a korai adatok alapján körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.[40] Felmerült a kutatók körében, hogy a korai adatok alapján számított R0 érték nem volt megfelelő, és 5,7 lenne a helyes

- Lefolyása
A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni: felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás
súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával: Az ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés és egyéb szervek is károsodnak, amely enyhe tünetekkel kezdődik 7-8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.
A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP - novel coronavirus-infected pneumonia[45]) így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz.[46] A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba. A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta.[48] A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.
A vírusok által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), életveszélyes betegség lehet
Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: ,,A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés."
A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat

- A kórokozó tulajdonságai
A COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) 3D modelljének keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték
A COVID-19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus(wd). Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt. Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus. A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.

- A kórokozó terjedési módja
A vírus főként szoros érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, de terjedhet a szennyezett felületek érintése által is. A tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is terjedhet. A vuhani egyetem és a vuhani virológiai intézet szakértői szerint a fertőzöttek széklete is fertőzhet, ugyanis a vírus jelenlétét kimutatták a betegektől származó mintákban.[60] Az ÁNTSZ 2020. március 1-ji tájékoztatója szerint a vírust fertőzött személy vizeletében, illetve székletében, de nincs közvetlen bizonyíték a vírus széklet útján történő terjedésére.

- Megelőzés
Az orvosi védőkesztyű használata a fertőzés megelőzésében minden olyan esetben indokolt lehet, ha feltételezhetőleg fertőzött felületek megérintése szükséges.
Vírusszűrő maszkok /Legpraktikusabb megoldás/
A korszerű védőmaszkok a szűrőanyagukban lévő réz-oxid nano részecskéknek köszönhetően elfogják a cseppfertőzéssel a levegőben terjedő koronavírust és képesek annak elpusztítására is.[93] A szűrő típusú légzésvédő eszközök esetében (mint amilyenek a jelenleg javasolt FFP2 és FFP3 szűrőosztályú légzésvédő eszközök) a belélegzett levegő egy szűrőn áramlik keresztül, amely a szennyező anyag visszatartásával, szűrésével a levegőből eltávolítja és/vagy megköti a részecske, valamint a gáz, gőz halmazállapotú szennyezőket.
A Nemzetközi Fertőző Betegségek Folyóiratában még 2008-ban közzétett tanulmány megállapította,[95] hogy a védőmaszkot használók 80%-ban védettek az influenza ellen, így az ún ,,N95"[96] jelzésű részecskeszűrő maszk használata is alkalmas a vírusfertőzések terjedésének megelőzésére, ha helyesen viselik.[97] A koronavírus család vírusai meglehetősen nagyok, átlagosan 0,06-0,14 mikron (&#956;m).[98] Tehát elméletileg az ,,N95" megjelöléssel rendelkező maszkokon keresztül egyes vírusrészecskék átjuthatnak, hiszen ezek a 0,3 mikron méretű részecskék 95%-át képesek kiszűrni a levegőből, ennek ellenére az Amerikai Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) javasolja a védőmaszkok viselését az ilyen betegek, illetve a velük foglalkozó egészségügyi dolgozók számára, és ott, ahol a járvány van.
A különféle légzésvédelmi és aeroszolok ellen védő termékek körében a részecskeszűrőket minősítő jelölés a védelmi képességre utal[101], a névleges védelmi tényező mutatója az MK érték, a maximális védelmi tényezőt határozza meg.[102][103] Az európai szabvány (EN 149: 2001[104]) a részecskeszűrőket három osztályba sorolja: FFP1, FFP2 és FFP3, a megfelelő szűrési hatékonysággal 80%, 94% és 99%. Az FFP1 csak a port szűri ki. Az FFP2 jelzésű már véd a vírusok ellen, de az FFP3 ötször nagyobb védelmet biztosít. Az FFP3 besorolású egészségügyi maszkok megbízhatóbban védenek az N95 típusú maszkoknál. Egy olasz gyártó szerint a vírus terjedésének csökkentése érdekében a fertőzött embereknek FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat kell viselniük kilégzőszelep nélkül. A fertőzött emberekkel foglalkozóknak az FFP2 vagy FFP3 védettségi szintű eldobható maszkokat, lehetőleg kilégzőszelep nélkül kell alkalmazniuk. A szelep nélküli kivitel a fertőzött páciensek esetén a vírus továbbadását is akadályozza. Az FFP3 változatokat szelep nélküli változatban nem gyártják - persze, ami jó lenne azt nem gyártják.
Forrás: wikipedia oldal
*
FFP2 száj_orr maszk a gyógyszertárakban kapható. - Nekem is ilyen van.
*

További leírás a kezelésről Link
 
 
0 komment , kategória:  Járványok ismertetése  
Járványok a történelemben - Pestis
  2020-09-30 16:18:21, szerda
 
  Pestis járvány
A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő "fekete halál" járványok megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, ,,megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.
Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.
Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem a kezelő orvosa nem gyanakodott semmi veszélyre.
Részletes leírás Link

Influenzajárványok
A modern korban az 1918-1919-es spanyolnátha járvány világjárvány volt, a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány, vagy a 2019 decemberében kitört COVID-19 pandémia szintén több kontinensre terjedt ki.

Lepra járványok
Gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.

Biológiai fegyver
A pestist a WHO a tizenkét legveszélyesebb biológiai fegyver közé sorolja. Ide tartozik rajta kívül a tularémia, a lépfene éppúgy, mint az ebola, a fekete himlő és a Marburg-vírus.[44]
- A pestist először a tatárok vetették be Kaffában, 1346-ban. A kán pestisben meghalt katonák holttestét dobatta be az ostromlottak közé, akik Itáliába menekültek a pestis elől.
- A második világháborúban a japánok az egyik mandzsúriai fogolytáborban pestissel fertőzött bolhákkal töltöttek meg fegyvereket, ezek bevetése helyi járványokat okozott. A háború után a japánok lerombolták a gyárakat, amelyekből előjöttek a patkányok, és járványt okoztak Hejlungcsiang és Csilin tartományokban. 20 ezernél többen haltak meg.
- A hidegháború idején a Direktórium-15 szovjet tudósai foglalkoztak a pestissel. Alibek, a biológiai fegyverek szakértője szerint az 1980-as évek végére sikerült a pestist rezisztenssé tenni és por alakban tárolni.
- Napjainkban a COVID-19, az AIDS betegségek

Forrás: wikipedia oldal
 
 
0 komment , kategória:  Járványok ismertetése  
Járványok a történelemben - Kolera
  2020-09-30 16:02:41, szerda
 
  A járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt, amely az elmúlt száz évben Európában jórészt eltűnt
Kolerajárványok a 19. században
A 19. század első felében felbukkant kolera volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került, sőt, a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének a létrehozásához éppen a ragály adott hathatós öntözést.
A kolera kórokozójának és terjedési mechanizmusának ismerete nélkül az orvosok persze a védekezés és a gyógyítás terén is a sötétben tapogatóztak. Az 1870-es években éppúgy elterjedt gyógyszernek számított az ópium, a kámforszesz, a rummal, ecettel vagy citrommal kevert ivóvíz, mint az első járvány idején, 1831-ben. Sokan még a külsőleg használatos fertőtlenítőszereket is beszedték!"
Részletes leírás itt olvasható Link
Képen: Egy 23 éves éves bécsi fiatalasszony portréja egészségesen, és egy órával a kolera tüneteinek kitörése után, négy órával a halála előtt. 1831.
Nagyobb kép Link
...... ........... ......



*
Pestis, feketehimlő, kolera, spanyolnátha - a járványok végigkísérték, sőt olykor alakították az emberiség történelmét. Az utóbbi évtizedekben a HIV, a SARS, a madárinfluenza, aktuálisan pedig a koronavírus megjelenése figyelmeztet bennünket, hogy a modernizációs folyamat során elhatalmasodott magabiztosságunk. Lehet-e összefüggést találni járványok megjelenése és ökológiai változások között? Milyen civilizációs vívmányokat "köszönhetünk" a nagy járványoknak?

Forrás: wikipedia oldal
 
 
0 komment , kategória:  Járványok ismertetése  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2020.09 2020. Október 2020.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 11 db bejegyzés
e hónap: 391 db bejegyzés
e év: 5131 db bejegyzés
Összes: 45624 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3837
  • e Hét: 27316
  • e Hónap: 216744
  • e Év: 1775168
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.