Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
4 Mózes befejező 31-36-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 05:27:38, szerda
 
  31. fejezet

1Jehova azután szólt Mózesnek, ezt mondva:2,,Állj bosszút Izrael fiaiért a midiánitákon! Utána néped mellé kerülsz."3Mózes tehát beszélt a néppel, ezt mondva:,,Készítsetek fel férfiakat magatok közül a harcra, hogy szolgáljanak Midián ellen, végrehajtva Jehova bosszúját Midiánon.4Izrael valamennyi törzse közül, törzsenként ezret küldjetek a hadba."5Kijelöltek hát Izrael ezrei közül ezret egy-egy törzsből, tizenkétezer harcra kész férfit.6Mózes ekkor kiküldte őket, törzsenként ezret a hadba, őket és Fineást, Eleázár pap fiát is a hadba; és annak a kezében voltak a szent eszközök meg a riadót jelző trombiták.7Hadba szálltak hát Midián ellen, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, és megöltek minden férfit.8Megölték Midián királyait a többi lemészárolttal együtt:Evit, Rékemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midián öt királyát. És megölték karddal Bálámot, Beór fiát is.9A midiánita nőket és a kicsinyeiket azonban Izrael fiai fogságba hurcolták;összes háziállatukat, minden jószágukat és minden vagyonukat zsákmányul ejtették.10Minden városukat, ahol azok letelepedtek, és minden fallal körbevett táborukat felégették tűzzel.11Elvitték az emberekből és háziállatokból álló összes szerzeményt és hadizsákmányt.12Odavitték Mózeshez, Eleázár paphoz és Izrael fiainak közösségéhez a foglyokat, a hadizsákmányt és a szerzeményeket a táborhoz, Moáb kietlen síkságára, mely a Jordán mellett fekszik Jerikónál.13Mózes, Eleázár pap és a közösség valamennyi fejedelme kiment eléjük a táboron kívülre.14És megharagudott Mózes a hadba kinevezett férfiakra, az ezrek elöljáróira és a százak elöljáróira, akik visszajöttek a hadjáratból.15Mózes ezért ezt mondta nekik:,,Életben hagytatok minden nőt?!16Hisz ők azok, akik Bálám szavára rávették Izrael fiait, hogy legyenek hűtlenek Jehovához a Peór ügyében, ami miatt csapás sújtotta Jehova közösségét!17Most azért öljetek meg minden férfinemhez tartozót a kicsinyeik közül, és minden nőt, akinek már volt kapcsolata férfival, aki már hált férfival.18Minden kislányt azonban, aki még nem tudja, hogyan kell férfival hálni, hagyjatok életben magatoknak.19Ti pedig táborozzatok hét napig a táboron kívül. Mindannyian, akik lelket öltetek, és mindannyian, akik megöltet érintettetek, tisztítsátok meg magatokat a harmadik napon és a hetedik napon, ti is, és foglyaitok is.20Minden ruhát, minden bőrholmit, mindent, amit kecskeszőrből készítettek és minden fatárgyat tisztítsatok meg magatoknak a bűntől."21Eleázár pap ekkor ezt mondta a seregben levő férfiaknak, akik a csatába mentek:,,Ez az a törvényerejű rendelet, melyet Jehova parancsolt Mózesnek:22Csak az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot,23tehát mindazt, ami állja a tüzet, vigyétek át a tűzön, és tiszta lesz. De a tisztító vízzel is meg kell tisztítani. Mindazt, ami nem állja a tüzet, vízen vigyétek át.24Mossátok ki ruháitokat a hetedik napon, és tiszták lesztek;azután bejöhettek a táborba."25Majd Jehova ezt mondta Mózesnek:26,,Vegyétek számba a hadizsákmányt, a foglyokat, mind az embereket, mind a háziállatokat, te, Eleázár pap és a közösség atyáinak fejei.27És oszd ketté a hadizsákmányt azok között, akik részt vettek a csatában - akik hadba vonultak -, és a közösség összes többi tagja között.28Jehovának való adóként végy a hadakozó férfiaktól, akik elmentek a hadjáratba, ötszázból egy lelket:az emberek közül, a csordából, a szamarak közül és a nyájból.29Az ő fele részükből vegyétek, és add azt Eleázár papnak, Jehovának szánt adományként.30Izrael fiainak felétől pedig vegyél ötvenből egyet: az emberek közül, a csordából, a szamarak közül és a nyájból, mindenféle háziállatból, és add ezeket a lévitáknak, akik a Jehova hajléka körüli kötelezettségeknek tesznek eleget."31Mózes és Eleázár pap pedig úgy tett, amint Jehova parancsolta Mózesnek.32És a hadizsákmány, a préda megmaradt része, amit a hadjáratba ment emberek zsákmányoltak, hatszázhetvenötezer juh volt,33hetvenkétezer szarvasmarha34és hatvanegyezer szamár.35Az emberi lélek a nők közül, akik még nem tudták, hogyan kell férfival hálni, összesen harminckétezer lélek volt.36Az a fele, amely azoknak a része, akik elmentek a hadjáratba, szám szerint háromszázharminchétezer-ötszáz juh volt.37A Jehovának szánt adó hatszázhetvenöt juh volt.38Szarvasmarha harminchatezer volt, és belőlük a Jehovának szánt adó hetvenkettő.39Szamár harmincezer-ötszáz volt, és belőlük a Jehovának szánt adó hatvanegy.40Emberi lélek tizenhatezer volt, és közülük a Jehovának szánt adó harminckét lélek.41Mózes azután átadta az adót Jehovának szánt adományként Eleázár papnak, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.42És az Izrael fiaira eső fele részből, amit Mózes elválasztott a hadba ment emberekéből43 - a közösségre eső fele rész háromszázharminchétezer-ötszáz juh volt,44harminchatezer szarvasmarha,45harmincezer-ötszáz szamár46és tizenhatezer emberi lélek -,47tehát az Izrael fiaira eső fele részből Mózes elvett ötvenenként egyet az emberek és a háziállatok közül, és a lévitáknak adta, akik a Jehova hajléka körüli kötelezettségeknek tesznek eleget, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.48És a kinevezett emberek, a sereg ezredei közül valók, az ezrek elöljárói és a százak elöljárói odajárultak Mózeshez,49és ezt mondták Mózesnek:,,Szolgáid megszámolták azokat a hadakozó férfiakat, akik a felügyeletünk alá tartoznak, és a jelentés alapján egy sem hiányzik közülünk.50Hadd adjuk hát mindannyian, amit találtunk, Jehovának felajánlásként:aranytárgyakat, bokaláncocskákat, karpereceket, pecsétgyűrűket, fülbevalókat és női ékszereket, hogy engesztelést szerezzenek lelkünkért Jehova előtt."51Mózes és Eleázár pap pedig átvette tőlük az aranyat, az összes ékszert.52És az aranyadomány, amit Jehovának adományoztak, összesen tizenhatezer-hétszázötven sekel volt az ezrek elöljáróitól és a százak elöljáróitól.53A seregben a férfiak mindannyian maguknak szereztek zsákmányt.54Mózes és Eleázár pap pedig átvették az aranyat az ezrek és a százak elöljáróitól, és bevitték azt a találkozás sátrába emlékeztetőül Izrael fiainak Jehova előtt.

32. fejezet
1Rúben fiainak és Gád fiainak pedig sok jószáguk lett, nagyon sok. Látták Jázer földjét és Gileád földjét, és íme a hely jószágoknak való hely volt.2Ezért Gád fiai és Rúben fiai elmentek, és ezt mondták Mózesnek, Eleázár papnak és a közösség fejedelmeinek:3,,Atarót, Dibon, Jázer, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon,4a föld, melyet megvert Jehova Izrael közössége előtt, jószágoknak való föld, és szolgáidnak jószágaik vannak."5Így folytatták:,,Ha kegyet találtunk szemedben, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet birtokul. Ne vigyél minket át a Jordánon."6Mózes ekkor ezt mondta Gád fiainak és Rúben fiainak:,,Testvéreitek menjenek háborúba, míg ti itt maradtok lakni?7Miért veszitek el Izrael fiainak a bátorságát attól, hogy átmenjenek arra a földre, melyet Jehova nekik fog adni?8Ezt tették atyáitok, amikor kiküldtem őket Kádes-Barneából, hogy nézzék meg a földet.9Amikor felmentek Eskol völgyéig, és megnézték a földet, elvették Izrael fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek a földre, melyet Jehova nekik akart adni.10Jehova ezért haragra gerjedt azon a napon, és megesküdött, ezt mondva:11Azok a férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, húszévestől felfelé, nem látják meg a földet, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem követtek engem teljesen,12kivéve Kálebet, a kenizita Jefunné fiát, és Józsuét, Nún fiát, mert ők teljesen követték Jehovát.13Jehova ezért haragra gerjedt Izrael ellen, és a pusztában vándoroltatta őket negyven éven át, míg ki nem veszett az az egész nemzedék, mely gonoszul cselekedett Jehova szemében.14Most pedig atyáitok helyébe léptek, bűnösök fajzataként, hogy fokozzátok Jehova lángoló haragját Izrael ellen!15Ha elfordultok tőle, nem követitek őt, akkor ő is újra otthagyja majd őket a pusztában, ti pedig ennek az egész népnek a vesztét okozzátok."16Később eléje járultak, és ezt mondták:,,Hadd építsünk itt kőaklokat jószágainknak, és városokat kicsinyeinknek.17De mi elmegyünk Izrael fiainak az élén csatasorban, fegyveresen egészen addig, míg a helyükre nem visszük őket, eközben pedig kicsinyeink erődítményekkel megerősített városokban laknak, rejtve az ország lakóinak színe elől.18Nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai földbirtokot nem szereznek maguknak, mindegyik a maga örökségét.19Ugyanis nem lesz örökségünk velük a Jordán másik oldalán, sem azon túl, mert a mi örökségünk a Jordánnak ezen az oldalán van, napkelet felé."20Mózes erre így felelt nekik:,,Ha ezt megteszitek, ha felfegyverkeztek Jehova előtt a harcra,21s közületek minden fegyveres férfi átmegy a Jordánon Jehova előtt, míg ki nem űzi ellenségeit maga elől,22és az a föld meghódol Jehova előtt, és azután tértek vissza, akkor mentesek lesztek a Jehova elleni és az Izrael elleni vétektől; és legyen ez a föld a ti birtokotok Jehova előtt.23De ha nem így tesztek, akkor bizony vétkeztek Jehova ellen. Akkor tudjátok meg, hogy utolér titeket a bűnötök.24Építsetek magatoknak városokat a kicsinyeitek számára, és kőaklokat a nyájaitoknak;és ami elhagyja ajkaitokat, aszerint cselekedjetek."25Ekkor Gád fiai és Rúben fiai ezt mondták Mózesnek:,,Szolgáid úgy tesznek, amint az én uram parancsolja.26Kicsinyeink, feleségeink, jószágaink és minden háziállatunk ott marad Gileád városaiban,27szolgáid azonban, minden harcra felfegyverkezett férfi, átkelnek Jehova előtt a harcra, ahogy az én uram mondja."28Mózes ekkor parancsot adott felőlük Eleázár papnak és Józsuénak, Nún fiának meg atyáik fejeinek Izrael fiainak törzsein belül.29Mózes tehát ezt mondta nekik:,,Ha Gád fiai és Rúben fiai - minden harcra felfegyverkezett ember - átkelnek veletek a Jordánon Jehova előtt, a föld pedig meghódol előttetek, akkor adjátok nekik birtokul Gileád földjét.30De ha nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek, Kánaán földjén kell letelepedniük."31Gád fiai és Rúben fiai feleletként ezt mondták:,,Amit Jehova mondott szolgáidnak, megtesszük.32Mi magunk átmegyünk fegyveresen Jehova előtt Kánaán földjére, de örökségünk birtoka itt lesz velünk a Jordánnak ezen az oldalán."33Mózes ekkor nekik, vagyis Gád fiainak, Rúben fiainak, és József fia, Manassé fél törzsének adta Szihonnak, az amoriták királyának királyságát, és Ógnak, Básán királyának királyságát, ezeken a területeken a városaikhoz tartozó földet, és az ország városait körös-körül.34És Gád fiai felépítették Dibont, Atarótot, Aróert,35Atrót-Sofánt, Jázert, Jogbehát,36Bét-Nimrát és Bét-Háránt, a városokat erődítményekkel, valamint kőaklokat.37Rúben fiai pedig felépítették Hesbont, Elealét, Kirjátaimot,38Nébót, Baál-Meont - ezeknek a neve megváltozott - és Sibmát;és a saját nevükről nevezték el a városokat, amelyeket felépítettek.39Manassé fiának, Mákirnak a fiai felvonultak Gileádba, elfoglalták, és kiűzték az amoritákat, akik ott voltak.40És Mózes Mákirnak, Manassé fiának adta Gileádot, aki le is telepedett ott.41Jáir, Manassé fia felvonult, és elfoglalta azok sátorfalvait, és ezeket Havvót-Jáirnak nevezte el.42Nóbah pedig felvonult, és elfoglalta Kenátot és annak alárendelt városait; és elnevezte azt a saját nevéről Nóbahnak.

33. fejezet
1Ezek azok az útszakaszok, melyeket Izrael fiai tettek meg, akik kijöttek seregeikkel Egyiptom földjéről Mózes és Áron keze alatt.2Jehova utasítására Mózes följegyezte, honnan indultak útszakaszonként. Ezek voltak az útszakaszok, az egyik indulási helytől a másikig:3Útra keltek Rameszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A pászka után már másnap kimentek Izrael fiai felemelt kézzel az összes egyiptomi szeme láttára.4Ezalatt az egyiptomiak azokat temették, akikre Jehova lesújtott közülük, vagyis minden elsőszülöttjüket. Isteneik felett pedig Jehova végrehajtotta ítéletét.5Izrael fiai tehát útnak indultak Rameszeszből, és letáboroztak Szukkótban.6Majd útnak indultak Szukkótból, és letáboroztak Etámban, a puszta szélén.7Azután útnak indultak Etámból, és visszafordultak Pihahirót felé, ahonnan látni Baál-Cefont, és letáboroztak Migdol előtt.8Utána útnak indultak Pihahirótból, és átkelve a tengeren a pusztába mentek; három napon át vonultak Etám pusztájában, majd letáboroztak Márában.9Azután útnak indultak Márából, és Élimbe érkeztek. Élimben tizenkét vízforrás volt, és hetven pálmafa. Így hát letáboroztak ott.10Ezután útnak indultak Élimből, és letáboroztak a Vörös-tengernél.11Majd útnak indultak a Vörös-tengertől, és letáboroztak Szin pusztájában.12Azután útnak indultak Szin pusztájából, és letáboroztak Dofkában.13Később útnak indultak Dofkából, és letáboroztak Álusban.14Ezután útnak indultak Álusból, és letáboroztak Refidimben, de ott nem volt ivóvize a népnek.15Utána útnak indultak Refidimből, és letáboroztak a Sínai-pusztában.16Ezt követően útnak indultak a Sínai-pusztából, és letáboroztak Kibrót-Hattaávában.17Majd útnak indultak Kibrót-Hattaávából, és letáboroztak Hacerótban.18Azután útnak indultak Hacerótból, és letáboroztak Ritmában.19Utána útnak indultak Ritmából, és letáboroztak Rimmon-Pérecben.20Majd útnak indultak Rimmon-Pérecből, és letáboroztak Libnában.21Később útnak indultak Libnából, és letáboroztak Risszában.22Azután útnak indultak Risszából, és letáboroztak Kehélátában.23Majd útnak indultak Kehélátából, és letáboroztak a Séfer-hegynél.24Azután útnak indultak a Séfer-hegytől, és letáboroztak Harádában.25Majd útnak indultak Harádából, és letáboroztak Makhelótban.26Azután útnak indultak Makhelótból, és letáboroztak Tahátban.27Utána útnak indultak Tahátból, és letáboroztak Táréban.28Majd útnak indultak Táréból, és letáboroztak Mitkában.29Később útnak indultak Mitkából, és letáboroztak Hasmónában.30Azután útnak indultak Hasmónából, és letáboroztak Moszerótban.31Majd útnak indultak Moszerótból, és letáboroztak Bene-Jaákánban.32Azután útnak indultak Bene-Jaákánból, és letáboroztak Hór-Haggidgádban.33Utána útnak indultak Hór-Haggidgádból, és letáboroztak Jotbátában.34Később útnak indultak Jotbátából, és letáboroztak Abronában.35Majd útnak indultak Abronából, és letáboroztak Ecjon-Geberben.36Azután útnak indultak Ecjon-Geberből, és letáboroztak Cin pusztájában, vagyis Kádesben.37Később útnak indultak Kádesből, és letáboroztak a Hór hegyénél, Edom földjének határán.38Áron pap Jehova utasítására felment a Hór hegyére, és ott meghalt a negyvenedik esztendőben, miután Izrael fiai kijöttek Egyiptom földjéről, az ötödik hónapban, a hónap első napján.39Áron százhuszonhárom éves volt, amikor meghalt a Hór hegyén.40A kánaánita, Arád királya pedig, mivel a Negebben lakott, Kánaán földjén, meghallotta, hogy jönnek Izrael fiai.41Idővel útnak indultak a Hór hegyétől, és letáboroztak Calmónában.42Azután útnak indultak Calmónából, és letáboroztak Púnonban.43Utána útnak indultak Púnonból, és letáboroztak Obótban.44Majd útnak indultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, Moáb határán.45Később útnak indultak Ijimből, és letáboroztak Dibon-Gádban.46Azután útnak indultak Dibon-Gádból, és letáboroztak Almon-Diblátaimban.47Majd útnak indultak Almon-Diblátaimból, és letáboroztak az Abarim hegyei között, a Nébó előtt.48Végül útnak indultak az Abarim hegyeitől, és letáboroztak Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.49És ott táboroztak a Jordánnál Bét-Jesimóttól Ábel-Sittimig, Moáb kietlen síkságán.50Ekkor Jehova beszélt Mózessel Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál, és ezt mondta:51,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd el nekik:Átkeltek a Jordánon Kánaán földjére.52Űzzétek el annak a földnek az összes lakosát magatok elől, és pusztítsátok el minden kőből készült képmásukat, és minden öntött fém képmásukat is pusztítsátok el, és minden szent magaslatukat semmisítsétek meg.53Vegyétek birtokba a földet, és lakjatok rajta, mert nektek adom azt a földet, hogy birtokba vegyétek.54Majd osszátok fel a földet magatok között sorsvetéssel kapott birtokként, a családjaitok szerint. Amelyik népes, növeljétek az örökségét, amelyik pedig kevésbé népes, annak csökkentsétek az örökségét. Ahová a sorsvetés esik, ott legyen a birtoka. Atyáitok törzsei szerint szerezzetek magatoknak földbirtokot.55De ha nem űzitek el annak a földnek a lakóit magatok elől, akkor akiket meghagytok közülük, tüskévé válnak szemetekben, és tövissé oldalatokban, és szorongatni fognak titeket a földön, ahol laktok.56És akkor amit elgondoltam, hogy velük teszek, azt fogom tenni veletek."

34. fejezet
1És Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:2,,Parancsold meg Izrael fiainak, és mondd meg nekik: »Ha majd bementek Kánaán földjére, ez az a föld, ami örökségül esik nektek, Kánaán földje a határai szerint:3Déli határotok széle Cin pusztájától Edom mentén húzódjon, és déli határotok a Sós-tenger szélétől kelet felé legyen.4Forduljon határotok az Akrabbim emelkedőjének déli részén, és menjen át a Cinen, és a vége legyen Kádes-Barneától délre;és menjen ki Hacar-Addárig, majd menjen Acmonig.5A határ forduljon el Acmonnál az Egyiptom-völgyig, a vége pedig a Tengernél legyen.6A nyugati határotok legyen a Nagy-tenger és a partvidéke. Ez lesz nyugati határotok.7Ez lesz az északi határotok:A Nagy-tengertől jelöljétek ki a határt magatoknak a Hór hegyéig.8A Hór hegyétől jelöljétek ki a határt Hamát széléig, és a határ vége legyen Cedádnál.9A határ húzódjon Zifronig, és a vége legyen Hacar-Énán. Ez lesz az északi határotok.10Majd jelöljétek ki magatoknak a határt keleten, Hacar-Énántól Sefámig.11A határ menjen le Sefámtól Ribláig, Aintól keletre, és a határ menjen le és érje el a Kinneret-tenger keleti lejtőjét.12És a határ húzódjon a Jordánig, és a vége legyen a Sós-tengernél. Ez lesz földetek a határai szerint körös-körül."13Mózes tehát parancsot adott Izrael fiainak, ezt mondva:,,Ez az a föld, melyet sorsvetéssel osszatok fel magatok között birtokul, ahogy Jehova parancsolta, hogy a kilenc és fél törzsnek kell adni.14Mert a rúbeniták fiainak törzse atyáik háznépe szerint, és a gádiak fiainak törzse atyáik háznépe szerint már elvette, és Manassé fél törzse is elvette örökségét.15Ez a két és fél törzs már elvette örökségét a Jordán vidékén Jerikónál, napkelet felé."16Majd Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:17,,Ezek azoknak a férfiaknak a nevei, akik birtokokra osztják köztetek a földet:Eleázár pap és Józsué, Nún fia.18Vegyetek minden törzsből egy fejedelmet, aki felosztja a földet birtokokra.19Ezek a férfiak nevei: Júda törzséből Káleb, Jefunné fia;20Simeon fiainak törzséből Semuel, Ammihud fia;21Benjámin törzséből Elidád, Kiszlon fia;22Dán fiainak a törzséből Bukki fejedelem, Jógli fia;23József fiai közül, Manassé fiainak törzséből Hanniel fejedelem, Efód fia;24Efraim fiainak törzséből Kemuel fejedelem, Siftán fia;25Zebulon fiainak törzséből Elicáfán fejedelem, Parnák fia;26Issakár fiainak a törzséből Paltiel fejedelem, Azzán fia;27Áser fiainak törzséből Ahihud fejedelem, Selómi fia;28és Naftali fiainak törzséből Pedáhel fejedelem, Ammihud fia."29Ezek azok, akiknek Jehova megparancsolta, hogy adjanak Izrael fiainak földbirtokot Kánaán földjén.

35. fejezet
1Jehova tovább beszélt Mózeshez Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál, ezt mondva:2,,Add ki Izrael fiainak a parancsot, hogy örökségül kapott birtokukból adjanak a lévitáknak városokat, ahol lakjanak, és adják a lévitáknak a városok körül levő legelőket.3A városok legyenek lakóhelyül nekik, legelőik pedig legyenek háziállataik, javaik és minden vadállatuk számára.4A városok legelői, amit a lévitáknak fogtok adni, a város falától kifelé ezerkönyöknyire legyenek körös-körül.5Mérjetek le a városon kívül a keleti oldalon kétezer könyököt, délen kétezer könyököt, nyugaton kétezer könyököt és északon is kétezer könyököt, és a város legyen középen. Ezek lesznek városaik legelői.6A városok, amelyeket a lévitáknak adtok: hat menedékváros, amit azért adjatok, hogy oda meneküljön, aki embert ölt, és ezeken kívül adjatok még negyvenkét várost.7Összesen negyvennyolc várost adjatok a lévitáknak, azok legelőivel együtt.8Izrael fiainak tulajdonából legyenek a városok, amelyeket adtok. A sokból sokat vegyetek el, a kevésből keveset vegyetek el. Mindenki a tulajdonul kapott örökségének megfelelően adjon városaiból a lévitáknak."9Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:10,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd ezt nekik:Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére,11válasszatok ki magatoknak megfelelő városokat. Ezek menedékvárosaitok lesznek, és oda meneküljön, aki embert ölt, aki nem szándékosan agyonütött egy lelket.12Ezek a városok legyenek menedékül nektek a vérbosszuló elől, hogy ne haljon meg, aki embert ölt, míg a közösség elé nem áll ítéletért.13A városok, melyeket adtok, a hat menedékváros, számotokra lesz.14Három várost adjatok a Jordánnak ezen az oldalán, és három várost adjatok Kánaán földjén. Menedékvárosok ezek.15Izrael fiainak, a jövevényeknek és a köztük levő telepeseknek ez a hat város menedék lesz, hogy oda menekülhessen bárki, aki nem szándékosan agyonüt egy lelket.16De ha vaseszközzel üti meg úgy, hogy az meghal, akkor gyilkos. Halállal lakoljon a gyilkos.17Ha úgy üti meg egy kis kővel, amely halált okozhat, hogy meghal, akkor gyilkos. A gyilkosnak halállal kell lakolnia.18Ha kis fatárggyal - amely halált okozhat - üti meg úgy, hogy az meghal, akkor gyilkos. A gyilkosnak halállal kell lakolnia.19A vérbosszuló ölje meg a gyilkost. Ha rátalál, ő maga ölje meg.20Ha valaki gyűlöletből löki meg a másikat, vagy lesben állva dob rá valamit, hogy az meghaljon,21vagy ellenségeskedésből üti meg kezével, hogy meghaljon, akkor halállal kell lakolnia annak, aki agyonütötte. Gyilkos az. A vérbosszuló ölje meg a gyilkost, amikor rátalál.22De ha váratlanul, ellenséges indulat nélkül löki meg vagy dob feléje valamit, és nem állt lesben,23vagy követ ejt rá, amely halált okozhat, nem látva őt, és az meghal, pedig nem volt ellensége, és nem akart ártani neki,24akkor a közösség ítéljen a között, aki agyonütötte, és a vérbosszuló között ezek szerint az ítéletek szerint.25A közösség szabadítsa ki a vérbosszuló keze közül azt, aki embert ölt, és a közösség küldje vissza a menedékvárosba, ahová menekült, és lakjon ott, míg meg nem hal a szent olajjal felkent főpap.26De ha az emberölő elhagyja annak a menedékvárosnak a határát, amelybe menekült,27és a vérbosszuló rátalál a menedékváros határán kívül, és a vérbosszuló megöli azt, aki embert ölt, akkor nincs rajta vérbűn.28Ugyanis a menedékvárosban kellene annak laknia a főpap haláláig, és a főpap halála után térhet vissza a földbirtokára az, aki embert ölt.29Ezek legyenek törvényes rendeletként számotokra nemzedékeiteken át, lakhelyeteken mindenütt.30Mindazt, aki agyonüt egy lelket, tanúk szavára meg kell ölni mint gyilkost;egyetlen tanú nem tanúskodhat egy lélek ellen, hogy az meghaljon.31Ne fogadjatok el váltságot a halált érdemlő gyilkos lelkéért, mert halállal kell lakolnia.32És azért se fogadjatok el váltságot, aki menedékvárosába menekült, hogy újra az országban lakhasson még a főpap halála előtt.33Ne szennyezzétek be a földet, amelyen vagytok;mert a vér szennyezi be a földet, és a földért nem szerezhető engesztelés a vér miatt, amit kiontottak rajta, csak annak vére által, aki kiontotta.34Ne szennyezzétek be a földet, amelyen laktok, amelyen én is lakom, mert én, Jehova, Izrael fiai között lakom."

36. fejezet
1Gileád fiainak a családjából - aki a József fiainak családjai közül való Manassé fiának, Mákirnak a fia - az atyák fői odajárultak Mózes és a fejedelmek, az Izrael fiai közül való atyák fői elé, és beszéltek velük,2ezt mondva:,,Jehova azt parancsolta az én uramnak, hogy sorsvetéssel adja ezt a földet örökségül Izrael fiainak, és az én uramnak azt a parancsot adta Jehova, hogy Celofád fivérünk örökségét adja a lányainak.3Ha Izrael fiai közül más törzsek fiai veszik őket feleségül, akkor az ő örökségüket el kell venni atyáink örökségéből, és annak a törzsnek az örökségéhez kell hozzátenni, amelyhez majd tartoznak, és így a nekünk sorsvetéssel jutott örökségből azt elveszik.4És amikor Izrael fiainál elérkezik a jubileum, az asszonyok öröksége is annak a törzsnek az örökségéhez kerül, amelyhez majd tartoznak, és így örökségüket elveszik atyáink törzsének örökségéből."5Mózes ekkor Jehova utasítására parancsot adott Izrael fiainak, így szólva:,,József fiainak törzse helyesen beszél.6Ez az a szó, melyet Jehova parancsolt Celofád lányai felől, ezt mondva:Hozzá mehetnek bárkihez, aki jónak tűnik szemükben, de csak olyanhoz menjenek feleségül, aki atyáik törzsének családjából való.7Izrael fiainak öröksége nem szállhat törzsről törzsre, mert Izrael fiai közül mindenkinek ragaszkodnia kell ősatyái törzsének az örökségéhez.8Minden olyan lány, aki birtokot kap örökségül Izrael fiainak törzsei közül, olyanhoz menjen feleségül, aki apja törzsének családjából való, hogy Izrael fiai közül mindenki megkapja birtokát ősatyáinak örökségéből.9Nem szállhat örökség egyik törzsről a másik törzsre, mert Izrael fiainak törzsei közül mindegyiknek ragaszkodnia kell örökségéhez."10Úgy tettek Celofád lányai, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.11Így hát Mahla, Tirca, Hogla, Milka és Noa, Celofád lányai apjuk fivéreinek a fiaihoz mentek feleségül.12József fiának, Manassé fiainak családjai közül valókhoz mentek feleségül, hogy örökségük apjuk családjának törzsénél maradjon.13Ezek azok a parancsolatok és bírói döntések, melyeket Jehova parancsolt Mózes által Izrael fiainak Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
4 Mózes 26-30-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 05:22:43, szerda
 
  26. fejezet

1A csapás után Jehova ezt mondta Mózesnek és Eleázárnak, Áron pap fiának:2,,Számoljátok össze Izrael fiainak egész közösségét húszévestől fölfelé, atyáik háznépe szerint, mindazokat, akik a seregbe vonulnak Izraelben." Mózes és Eleázár, a pap pedig beszélt velük Moáb kietlen síkságán, a Jordán mellett, Jerikónál, ezt mondva:4,,Számoljátok meg őket húszévestől fölfelé, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek."Izrael fiai pedig, akik kijöttek Egyiptom földjéről, ezek voltak:5Rúben, Izrael elsőszülöttje;Rúben fiai:Hánóktól a hanokiták családja, Pallutól a palluiták családja,6Hecrontól a hecroniták családja, Kármitól a kármiták családja.7Ezek voltak a rúbeniták családjai, és akiket számba vettek közülük, negyvenháromezer-hétszázharmincan voltak.8Pallu fia volt Eliáb.9Eliábnak a fiai:Nemuel, Dátán és Abirám. Ez a Dátán és Abirám a közösség összehívottjai közé tartozott, akik Mózes és Áron ellen támadtak Kórah közösségében, amikor Jehova ellen támadtak.10A föld akkor megnyitotta száját, és elnyelte őket. Kórah pedig meghalt a közösséggel együtt, amikor a tűz megemésztett kétszázötven embert. Ők intő jellé váltak.11Kórah fiai azonban nem haltak meg.12Simeon fiai a családjaik szerint:Nemueltől a nemueliták családja, Jámintól a jáminiták családja, Jákintól a jákiniták családja,13Zerahtól a zerahiták családja, Sáultól a sáuliták családja.14Ezek voltak a simeoniták családjai:huszonkétezer-kétszáz.15Gád fiai a családjaik szerint:Cefontól a cefoniták családja, Haggitól a haggiták családja, Súnitól a súniták családja,16Oznitól az ozniták családja, Éritől az ériták családja,17Arodtól az aroditák családja, Arélitól az aréliták családja.18Ezek voltak Gád fiainak a családjai, akiket számba vettek közülük:negyvenezer-ötszáz.19Júda fia volt Ér és Onán. Ér és Onán azonban meghalt Kánaán földjén.20Majd Júda fiai ezek voltak a családjaik szerint: Sélától a selaniták családja, Pérectől a péreciták családja, Zerahtól a zerahiták családja.21Pérec fiai voltak: Hecrontól a hecroniták családja, Hámultól a hámuliták családja.22Ezek voltak Júda családjai, akiket számba vettek közülük:hetvenhatezer-ötszáz.23Issakár fiai a családjaik szerint ezek voltak:Tólától a tolaiták családja, Puvától a puviták családja,24Jásubtól a jásubiták családja, Simrontól a simroniták családja.25Ezek voltak Issakár családjai, akiket számba vettek közülük:hatvannégyezer-háromszáz.26Zebulon fiai a családjaik szerint ezek voltak:Szeredtől a szerediták családja, Elontól az eloniták családja, Jahleéltől a jahleéliták családja.27Ezek voltak Zebulon fiainak a családjai, akiket számba vettek közülük:hatvanezer-ötszáz.28József fiai a családjaik szerint ezek voltak:Manassé és Efraim.29Manassé fiai voltak:Mákirtól a mákiriták családja. Mákir nemzette Gileádot. Gileádtól volt a gileáditák családja.30Ezek voltak Gileád fiai: Jezertől a jezeriták családja, Hélektől a hélekiták családja,31Aszrieltől az aszrieliták családja, Sikemtől a sikemiták családja,32Semidától a semidaiták családja, Héfertől a héferiták családja.33Celofádnak, Héfer fiának nem voltak fiai, csak lányai;Celofád lányainak a nevei ezek voltak:Mahla, Noa, Hogla, Milka és Tirca.34Ezek voltak Manassé családjai, és akiket számba vettek közülük, ötvenkétezer-hétszázan voltak.35Ezek voltak Efraim fiai a családjaik szerint:Sutelahtól a sutelahiták családja, Bekertől a bekeriták családja, Tahántól a tahaniták családja.36Ezek voltak Sutelah fiai:Érántól az eraniták családja.37Ezek voltak Efraim fiainak a családjai, akiket számba vettek közülük:harminckétezer-ötszáz. Ezek voltak József fiai a családjaik szerint.38Benjámin fiai a családjaik szerint ezek voltak:Belától a belaiták családja, Asbéltól az asbeliták családja, Ahirámtól az ahirámiták családja,39Sefufámtól a sufamiták családja, Hufámtól a hufamiták családja.40Bela fiai Ard és Naámán voltak: Ardtól az arditák családja, Naámántól a naámániták családja.41Ezek voltak Benjámin fiai a családjaik szerint, és akiket számba vettek közülük, negyvenötezer-hatszázan voltak.42Ezek voltak Dán fiai a családjaik szerint:Suhámtól a suhamiták családja. Ezek voltak Dán családjai a családjaik szerint.43A suhamiták családjai összesen, akiket számba vettek közülük, hatvannégyezer-négyszázan voltak.44Áser fiai a családjaik szerint ezek voltak:Jimnahtól a jimnahiták családja, Jisvitől a jisviták családja, Beriától a beriaiták családja.45Beria fiaitól voltak: Hévertől a héveriták családja, Malkieltől a malkieliták családja.46Áser lányának a neve pedig Szerah volt.47Ezek voltak Áser fiainak a családjai, akiket számba vettek közülük: ötvenháromezer-négyszáz.48Naftali fiai a családjaik szerint ezek voltak:Jahceéltól a jahceéliták családja, Gúnitól a guniták családja,49Jécertől a jéceriták családja, Sillémtől a sillemiták családja.50Ezek voltak Naftali családjai a családjaik szerint, és akiket számba vettek közülük, negyvenötezer-négyszázan voltak.51Ezek voltak Izrael fiai közül, akiket számba vettek:hatszázegyezer-hétszázharminc.52Jehova ezután beszélt Mózessel, ezt mondva:53,,Ezek között legyen kiosztva a föld örökségül, számba véve őket a nevük alapján.54A nagyszámúnak növeld az örökségét, a kisszámúnak csökkentsd az örökségét. Mindegyikük a közülük számbavettek arányában kapja meg az örökségét.55De a földet sorsvetéssel osszátok fel. Atyáik törzsének nevei szerint kapják meg örökségüket.56Sorsvetéssel osszátok ki az örökséget, mind a sok, mind a kevés között."57Ezek voltak, akiket számba vettek a léviták közül a családjaik szerint:Gersontól a gersoniták családja, Keháttól a kehátiták családja, Méráritól a méráriták családja.58Ezek voltak a léviták családjai:a libniták családja, a hebroniták családja, a mahliták családja, a musiták családja és a kórahiták családja. Kehát nemzette Amrámot.59Amrám feleségének a neve Jokébed volt(ő Lévinek volt a lánya, akit Egyiptomban szült Lévinek a felesége).Idővel ő szülte Amrámnak Áront és Mózest, meg Mirjamot, a nővérüket.60Áronnak született Nádáb, Abihu, Eleázár és Itamár.61Nádáb és Abihu azonban meghalt, amiért törvénytelen tüzet mutatott be Jehova előtt.62Akiket számba vettek közülük - minden egy hónaposnál idősebb férfinemhez tartozót -, huszonháromezren voltak. Őket ugyanis nem számolták Izrael fiai közé, mert nem kaptak örökséget Izrael fiai között.63Ezeket vette számba Mózes és Eleázár pap, amikor számba vették Izrael fiait Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.64De ezek között nem volt egy olyan férfi sem, akit Mózes és Áron pap vett számba, amikor számba vették Izrael fiait a Sínai-pusztában.65Jehova ugyanis ezt mondta felőlük:,,A pusztában fognak meghalni."Nem is maradt meg senki sem közülük, csak Káleb, Jefunné fia és Józsué, Nún fia.

27. fejezet
1Ekkor előálltak Celofád lányai, aki Héfer fia volt, ő meg Gileád fia, az pedig Mákirnak, Manassé fiának a fia volt, József fiának, Manassénak a családjai közül. Ezek voltak lányainak a nevei:Mahla, Noa, Hogla, Milka és Tirca.2Megálltak Mózes és Eleázár pap előtt, a fejedelmek és az egész közösség előtt a találkozás sátrának bejáratánál, és ezt mondták:3,,Apánk meghalt a pusztában, de ő nem volt azok közösségében, akik Jehova ellen gyülekeztek Kórah közösségében, hanem a saját bűne miatt halt meg, és nem voltak fiai.4Miért töröltessen el apánk neve a családja közül, csak azért, mert nem volt fia?Ó, adj nekünk birtokot apánk fivérei között!"5Mózes ekkor Jehova elé tárta ügyüket.6Jehova pedig ezt mondta Mózesnek:7,,Celofád lányai helyesen beszélnek.Mindenképpen adj nekik birtokot örökségül apjuk fivérei között, és juttasd nekik apjuk örökségét.8Izrael fiaival pedig beszélj, és mondd el nekik: »Ha egy férfi úgy hal meg, hogy nincs fia, akkor juttassátok örökségét a lányának.9Ha nincs lánya, akkor adjátok örökségét a fivéreinek.10Ha nincsenek fivérei, adjátok örökségét apja fivéreinek.11És ha apjának sincsenek fivérei, akkor adjátok örökségét a családjában lévő legközelebbi vérrokonának, és azé legyen. Bírói döntésként hozott rendelet legyen ez Izrael fiainak, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek."12Jehova azután ezt mondta Mózesnek:,,Menj fel az Abarimnak erre a hegyére, és nézd meg a földet, amelyet Izrael fiainak adok.13Miután láttad, néped mellé kerülsz, igen, ahogyan Áron, a te fivéred is oda került,14mivel fellázadtatok az utasításom ellen Cin pusztájában, amikor a közösség veszekedett, s nem szenteltetek meg engem a víznél a szemük előtt. Ezek Meriba vizei Kádesnél, Cin pusztájában."15Mózes ekkor beszélt Jehovával, és így szólt:16,,Jelöljön ki Jehova, mindenféle test szellemének Istene a közösség fölé egy férfit,17aki kimegy előttük és bemegy előttük, s aki kiviszi őket és behozza őket, hogy Jehova közössége ne legyen olyan, mint a pásztor nélküli juhok."18Jehova pedig ezt mondta Mózesnek:,,Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, olyan ember ő, akiben szellem van, és tedd rá a kezedet;19majd állítsd Eleázár pap elé és az egész közösség elé, s bízd meg őt a szemük láttára.20Adj rá méltóságodból, hogy Izrael fiainak egész közössége hallgasson rá.21Álljon Eleázár pap előtt, az pedig tudakozódjon az érdekében az urim ítélete által Jehova előtt. Az ő utasítására fognak kimenni és az ő utasítására fognak bejönni, ő és Izrael minden fia vele együtt, és az egész közösség."22Mózes pedig pontosan úgy tett, ahogy Jehova parancsolta neki. Vette hát Józsuét, és Eleázár pap meg az egész közösség elé állította,23majd rátette kezét, és megbízta, ahogy Jehova mondta Mózes által.

28. fejezet
1Jehova még így szólt Mózeshez:2,,Parancsold meg Izrael fiainak, és mondd meg nekik:Ügyeljetek arra, hogy a nekem szánt felajánlást, a kenyeret a megnyugtató illatú tűzfelajánlásokhoz a meghatározott időben mutassátok be.3És mondd meg nekik:Ez a tűzfelajánlás, amit mutassatok be Jehovának:két ép, egyéves hím bárányt naponta, égő felajánlásul állandóan.4Az egyik hím bárányt reggel mutasd be, a másik hím bárányt a két este között mutasd be5egytized éfa finomliszttel gabonafelajánlásként, egynegyed hin, zúzott olajbogyóból készült olajjal elegyítve;6az állandó égő felajánlást - amit a Sínai-hegyen mutattak be megnyugtató illatú tűzfelajánlásként Jehovának -7a hozzá való italfelajánlással, egynegyed hinnyit mindegyik hím bárányhoz. Szent helyen öntsd ki a mámorító italt mint italfelajánlást Jehovának.8A másik hím bárányt pedig a két este között mutasd be. Ugyanolyan gabonafelajánlással mutasd be, mint a reggelit, és ugyanolyan italfelajánlással, mint a megnyugtató illatú tűzfelajánlást Jehovának.9Sabbatnapon azonban két ép, egyéves hím bárányt mutass be és kéttized rész finomlisztet gabonafelajánlásként, olajjal elegyítve, azok italfelajánlásával együtt;10sabbati égő felajánlás ez sabbatonként, az állandó égő felajánlással és annak italfelajánlásával együtt.11Hónapjaitok elején mutassatok be égő felajánlásként Jehovának két fiatal bikát, egy kost, hét ép hím bárányt, egyéveseket,12és háromtized rész olajjal elegyített finomlisztet gabonafelajánlásként mindegyik bikához, kéttized rész olajjal elegyített finomlisztet gabonafelajánlásként a koshoz,13és egytized rész olajjal elegyített finomlisztet gabonafelajánlásként mindegyik hím bárányhoz, égő felajánlásnak, megnyugtató illatú tűzfelajánlásként Jehovának.14Ami pedig az italfelajánlásokat illeti, fél hin bor legyen egy bika mellé, egyharmad hin a kos mellé, és egynegyed hin egy hím bárány mellé. Ez a havonkénti égő felajánlás havonként, az év hónapjaiban.15Ezenkívül egy kecskegidát kell bemutatni bűnért való felajánlásként Jehovának az állandó égő felajánláson felül, a hozzá való italfelajánlással együtt.16Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján lesz Jehova pászkája.17Ennek a hónapnak a tizenötödik napján ünnep lesz. Hét napon át kovásztalan kenyeret kell enni.18Az első nap szent gyűlés lesz. Semmilyen fáradságos munkát ne végezzetek.19Mutassatok be tűzfelajánlásul, égő felajánlásként Jehovának két fiatal bikát, egy kost és hét egyéves hím bárányt. Legyenek ezek épek.20Hozzájuk való gabonafelajánlásokként olajjal elegyített finomlisztet mutassatok be, háromtized részt egy bikához, és kéttized részt a koshoz.21Egytized részt ajánlj fel a hét hím bárány közül mindegyik hím bárányhoz,22valamint egy kecskét bűnért való felajánlásként, hogy engesztelés legyen értetek.23A reggeli égő felajánláson kívül, ami állandó égő felajánlás, ezeket mutassátok be.24Mint kenyeret, ugyanezeket ajánljátok fel naponta hét napon át, megnyugtató illatú tűzfelajánlásként Jehovának. Az állandó égő felajánlással együtt kell ezt bemutatni, a hozzá való italfelajánlással.25A hetedik napon tartsatok szent gyűlést. Semmilyen fáradságos munkát ne végezzetek.26Az első érett termés napján, amikor bemutatjátok új gabonafelajánlásotokat Jehovának, a hetek ünnepén tartsatok szent gyűlést. Semmilyen fáradságos munkát ne végezzetek.27Mutassatok be égő felajánlásként megnyugtató illatul Jehovának két fiatal bikát, egy kost, hét egyéves hím bárányt;28hozzájuk való gabonafelajánlásként háromtized rész, olajjal elegyített finomlisztet mindegyik bikához, kéttized részt a koshoz,29és a hét hím bárány közül minden egyes hím bárányhoz egytized részt;30valamint egy kecskegidát, hogy engesztelés legyen értetek.31Az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson kívül ajánljátok fel őket - épek legyenek - a hozzájuk való italfelajánlásokkal együtt.

29. fejezet
1A hetedik hónapban pedig, a hónap első napján tartsatok szent gyűlést. Semmilyen fáradságos munkát ne végezzetek. A trombitafúvás napja legyen ez nektek.2Ajánljatok fel égő felajánlásként, megnyugtató illatul Jehovának egy fiatal bikát, egy kost, hét egyéves hím bárányt, épeket;3és az azokhoz való gabonafelajánlásnak olajjal elegyített finomlisztet, háromtized részt a bikához, kéttized részt a koshoz,4és egytized részt a hét hím bárány közül mindegyik hím bárányhoz;5valamint egy hím kecskegidát bűnért való felajánlásként, hogy engesztelés legyen értetek.6Mindezt a havonkénti égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson kívül, italfelajánlásaikkal együtt, a szokásos eljárás szerint, megnyugtató illatú tűzfelajánlásként Jehovának.7Ennek a hetedik hónapnak a tizedik napján pedig tartsatok szent gyűlést, és sanyargassátok meg lelketeket. Semmilyen munkát se végezzetek.8Mutassatok be Jehovának égő felajánlásként, megnyugtató illatul egy fiatal bikát, egy kost és hét egyéves hím bárányt. Épek legyenek.9Hozzájuk való gabonafelajánlásnak pedig olajjal elegyített finomlisztet, háromtized részt a bikához, kéttized részt a koshoz,10és egytized részt a hét hím bárány közül mindegyik hím bárányhoz;11valamint egy kecskegidát bűnért való felajánlásként, az engesztelésért adott bűnért való felajánláson, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson kívül, az italfelajánlásaikkal együtt.12A hetedik hónap tizenötödik napján is tartsatok szent gyűlést. Semmilyen fáradságos munkát ne végezzetek, hanem hét napon át tartsatok ünnepet Jehovának.13Mutassatok be égő felajánlásként, megnyugtató illatú tűzfelajánlásként Jehovának tizenhárom fiatal bikát, két kost és tizennégy egyéves hím bárányt. Legyenek épek.14Hozzájuk való gabonafelajánlásnak olajjal elegyített finomlisztet, háromtized részt a tizenhárom bika közül mindegyik bikához, kéttized részt a két kos közül mindkét koshoz,15és egytized részt a tizennégy hím bárány közül mindegyik hím bárányhoz;16valamint egy kecskegidát bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánláson kívül.17A második napon tizenkét fiatal bikát, két kost, tizennégy egyéves hím bárányt, épeket;18a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat, a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;19valamint egy kecskegidát bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson kívül, az italfelajánlásaikkal együtt.20A harmadik napon tizenegy bikát, két kost, tizennégy egyéves hím bárányt, épeket;21a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat, a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;22valamint egy kecskét bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánláson kívül.23A negyedik napon tíz bikát, két kost, tizennégy egyéves hím bárányt, épeket;24a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat, a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;25valamint egy kecskegidát bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánláson kívül.26Az ötödik napon kilenc bikát, két kost, tizennégy egyéves hím bárányt, épeket;27a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat, a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;28valamint egy kecskét bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánláson kívül.29A hatodik napon nyolc bikát, két kost, tizennégy egyéves hím bárányt, épeket;30a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat, a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;31valamint egy kecskét bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánlásokon kívül.32A hetedik napon hét bikát, két kost, tizennégy egyéves hím bárányt, épeket;33a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat, a bikákhoz, a kosokhoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;34valamint egy kecskét bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánláson kívül.35A nyolcadik napon tartsatok ünnepi gyülekezést. Semmilyen fáradságos munkát ne végezzetek.36Mutassatok be égő felajánlásként, megnyugtató illatú tűzfelajánlásként Jehovának egy bikát, egy kost, hét egyéves hím bárányt, épeket;37a hozzájuk való gabonafelajánlást és a hozzájuk való italfelajánlásokat a bikához, a koshoz és a hím bárányokhoz a számuk és a szokásos eljárás szerint;38valamint egy kecskét bűnért való felajánlásként, az állandó égő felajánláson és az ahhoz való gabonafelajánláson és italfelajánláson kívül.39Ezeket ajánljátok fel Jehovának az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeiteken, a fogadalmi felajánlásaitokon és önkéntes felajánlásaitokon kívül, égő felajánlásaitokként, gabonafelajánlásaitokként, italfelajánlásaitokként és közösségi áldozatotokként."40Mózes pedig elmondta Izrael fiainak mindazt, amit Jehova parancsolt Mózesnek.

30. fejezet
1Mózes pedig beszélt Izrael fiai törzseinek a fejeivel, ezt mondva:,,Ez az a szó, melyet Jehova parancsolt:2Ha egy férfi fogadalmat tesz Jehovának, vagy esküt tesz, önmegtartóztatási fogadalomra kötelezve a lelkét, akkor nem szabad megszegnie szavát. Mind aszerint cselekedjen, ami elhagyta ajkait.3Ha egy nő tesz fogadalmat Jehovának, vagy önmegtartóztatási fogadalomra kötelezi magát apja házában fiatal korában,4és az apja hallja fogadalmát vagy önmegtartóztatási fogadalmát, melyre kötelezte lelkét, és az apja nem szól neki, akkor a lány minden fogadalma áll, és minden önmegtartóztatási fogadalom, melyre kötelezte lelkét, fennáll.5De ha apja megtiltja neki azon a napon, amelyen hallotta minden fogadalmát vagy önmegtartóztatási fogadalmát, melyre a lelkét kötelezte, akkor az nem áll fenn, Jehova pedig meg fog bocsátani neki, mert az apja tiltotta meg neki.6Ha pedig férjnél van, és fogadalma rajta van, vagy meggondolatlan ígéret hagyta el ajkát, amivel elkötelezte lelkét,7és férje meghallja, de nem szól neki aznap, amikor hallja, akkor a fogadalmai vagy önmegtartóztatási fogadalmai, melyekkel elkötelezte a lelkét, állnak.8De ha férje még aznap, amikor hallja, megtiltja neki, akkor érvénytelenítette fogadalmát, mely rajta volt, vagy a meggondolatlan ígéretet, mely elhagyta ajkát és kötelezte a lelkét, és Jehova megbocsát neki.9Ha özvegyasszony vagy elvált asszony tesz fogadalmat, minden, amivel kötelezte lelkét, fennáll ellene.10De ha férjének a házában tett fogadalmat, vagy kötelezte lelkét önmegtartóztatási fogadalomra esküvel,11és a férje hallotta azt, és nem szólt neki, nem tiltotta meg neki, akkor minden fogadalma álljon, illetve minden önmegtartóztatási fogadalom, melyre lelkét kötelezte, fennáll.12De ha férje teljesen érvénytelenítette ezeket még aznap, amikor meghallott bármilyen kijelentést, mely elhagyta ajkát fogadalomként vagy lelkének önmegtartóztatási fogadalmaként, akkor azok nem állnak fenn. Férje érvénytelenítette azokat, és Jehova megbocsát neki.13Bármely fogadalmát vagy esküvel tett önmegtartóztatási fogadalmát a lélek sanyargatására a férje erősítse meg, vagy a férje érvénytelenítse.14De ha férje semmit sem szólt neki nap nap után, akkor megerősítette minden fogadalmát vagy minden önmegtartóztatási fogadalmát, amelyet magára vett. Megerősítette őket, mert nem szólt neki aznap, amikor hallotta.15De ha teljesen érvényteleníti őket később, miután hallotta, akkor ő hordozza annak vétkét.16Ezek azok a rendelkezések, melyeket Jehova parancsolt Mózesnek, férj és feleség között, az apa és a lánya között, amikor az még fiatalon apjának a házában van."
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
4 Mózes 21-25-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 05:18:34, szerda
 
  21. fejezet

1Amikor meghallotta a kánaánita, Arád királya, aki a Negebben lakott, hogy megjött Izrael az atárimi úton, harcba szállt Izraellel, és foglyul ejtett némelyeket közülük.2Izrael ezért fogadalmat tett Jehovának, ezt mondva: ,,Ha valóban a kezembe adod ezt a népet, akkor városaikat pusztulásra adom."3És Jehova meghallgatta Izrael szavát, kiszolgáltatta nekik a kánaánitákat, ők pedig pusztulásra adták őket és városaikat. Ezért Hormának nevezték el azt a helyet.4Miközben folytatták útjukat a Hór hegyétől a Vörös-tenger útján, hogy megkerüljék Edom földjét, a nép lelke kifáradt az út miatt.5És a nép folyton Isten és Mózes ellen beszélt:,,Miért hoztatok fel minket Egyiptomból?Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hisz nincs se kenyér, se víz, és lelkünk már megutálta ezt a hitvány kenyeret."6Jehova ezért mérges kígyókat küldött a nép közé, s azok megmarták a népet, úgyhogy sokan meghaltak Izrael népéből.7A nép végül Mózeshez ment, és ezt mondta:,,Vétkeztünk, mert Jehova ellen és teellened beszéltünk. Járj közben Jehovánál, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat."Mózes pedig közbenjárt a nép érdekében.8Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:,,Készíts magadnak egy tüzes kígyót, és tedd azt egy póznára. Ha valakit marás ér, nézzen arra, és életben marad."9Mózes rögtön készített egy rézkígyót, és egy póznára tette. És történt, hogy ha megmart valakit egy kígyó, és az ránézett a rézkígyóra, akkor életben maradt.10Izrael fiai azután útnak indultak, majd letáboroztak Obótban.11Azután útnak indultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, a pusztában, mely Moáb előtt van napkelet felé.12Onnan is útnak indultak, és letáboroztak Zered völgyénél.13Onnan útnak indultak, és letáboroztak az Arnon vidékén, amely az amoriták határától húzódó pusztában van;ugyanis az Arnon Moáb határa, Moáb és az amoriták között.14Ezért mondja a Jehova háborúiról szóló könyv:,,Váheb Szufában és az Arnon völgyei,15a völgyek torkolata, amely Ar székhelye felé kanyarodik el, és Moáb határára dől."16Utána onnan Beérbe mentek. Ez az a kút, amelyről Jehova ezt mondta Mózesnek:,,Gyűjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet."17Akkor énekelte Izrael ezt az éneket:,,Buzogj fel, te kút! Feleljetek rá énekszóval!18Kút, melyet fejedelmek ástak. A nép előkelői vájták ki Vezéri pálcával, a saját pálcájukkal."Majd onnan a pusztából Mattánába mentek.19Mattánából tovább Nahalielbe, Nahalielből tovább Bámótba.20Bámótból pedig tovább a völgybe, amely Moáb mezején van, a Piszga csúcsánál, ami kinyúlik a Jesimon fölé.21Izrael ekkor követeket küldött Szihonhoz, az amoriták királyához, ezt mondva:22,,Hadd menjek át a földeden. Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlősbe. Kútvizet sem iszunk. A király útján vonulunk, míg át nem jutunk a területeden."23Szihon azonban nem engedte meg Izraelnek, hogy átmenjen a területén, hanem összegyűjtötte egész népét Szihon, és kiment Izrael elé a pusztába, elment Jahácba, és harcba szállt Izraellel.24Izrael ekkor megverte kard élével, és birtokba vette földjét az Arnontól a Jabbókig, közel Ammon fiaihoz;Jázer ugyanis Ammon fiainak a határa.25Izrael tehát elfoglalta mindezeket a városokat, és Izrael letelepedett az amoriták minden városában, Hesbonban, és annak összes alárendelt városában.26Hesbon ugyanis Szihonnak a városa volt. Ő volt az amoriták királya, aki korábban Moáb királyával harcolt, és elvette kezéből az összes földet egészen az Arnonig.27Ezért mondják a gúnyverset mondók:,,Gyertek csak Hesbonba! Épüljön fel Szihon városa, és legyen szilárd az alapja.28Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szihon városából. Megemésztette a moábi Art, az Arnon magaslatainak urait.29Jaj neked Moáb! El fogsz veszni, Kámos népe! Fiait menekültté teszi, és lányait fogságba adja az amoriták királyának, Szihonnak.30Lőjünk hát rájuk! Hesbon el fog veszni egészen Dibonig, És a nők Nófáig, a férfiak pedig Medebáig."31És Izrael letelepedett az amoriták földjén.32Mózes ekkor kémeket küldött Jázerbe. És elfoglalták annak alárendelt városait, és kiűzték az ott lévő amoritákat.33Azután megfordultak, és felmentek a básáni úton. Erre elébük ment Óg, Básán királya, ő és az egész népe az edrei ütközetbe.34Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:,,Ne félj tőle, mert a kezedbe adom őt, az egész népét és a földjét; és tedd vele, amit Szihonnal, az amoriták királyával tettél, aki Hesbonban lakott."35Megverték őt, a fiait és az egész népét, úgyhogy senki sem maradt életben közülük, és birtokba vették a földjét.

22. fejezet
1Izrael fiai azután útnak indultak, és letáboroztak Moáb kietlen síkságán, Jerikóból nézve a Jordán túloldalán.2Bálák, Cippór fia látta mindazt, amit Izrael az amoritákkal tett.3Moáb nagyon megrémült a néptől, mert sokan voltak, és beteges rettegés fogta el Moábot Izrael fiai miatt.4Moáb ezt mondta Midián véneinek:,,Ez a gyülekezet most felnyalja az egész környékünket, ahogyan a bika felnyalja a mezőnek zöldjét."Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Moáb királya.5Követeket küldött ekkor Bálámhoz, Beór fiához Petorba, amely népe fiai földjének a Folyója mentén van, hogy elhívja, ezt mondva:,,Íme, egy nép jött ki Egyiptomból. Íme, ellepték a földet, ameddig a szem ellát, és most itt telepedtek le előttem.6Most azért, kérlek, jöjj el! Átkozd meg ezt a népet értem, mert erősebb nálam. Talán meg tudom verni, és kiűzhetem erről a földről, mert jól tudom, hogy akit te megáldasz, áldott az, és akit te megátkozol, átkozott az."7Elutaztak hát Moáb vénei és Midián vénei kezükben a fizetséggel a jóslásért, és elmentek Bálámhoz, és elmondták neki Bálák szavait.8Erre ő ezt mondta nekik:,,Töltsétek itt az éjszakát, és én olyan szavakkal felelek nektek, amiket Jehova mond nekem."Moáb fejedelmei pedig ott maradtak Bálámnál.9Isten ekkor eljött Bálámhoz, és ezt mondta:,,Kik ezek a férfiak nálad?"10Bálám erre ezt mondta az igaz Istennek:,,Bálák, Cippórnak a fia, Moáb királya küldte őket hozzám, ezt mondva:11Íme, a nép, mely kijött Egyiptomból, ellepte a földet, ameddig a szem ellát. Most azért jöjj el, és átkozd meg őket értem! Talán fel tudom venni a harcot velük szemben, és kiűzöm őket."12De Isten ezt mondta Bálámnak:,,Ne menj el velük! Ne átkozd meg a népet, mert áldott az."13Felkelt azután Bálám reggel, és ezt mondta Bálák fejedelmeinek:,,Menjetek el az országotokba, mert Jehova nem engedi, hogy veletek menjek."14Moáb fejedelmei pedig fölkeltek, elmentek Bálákhoz, és ezt mondták neki:,,Bálám nem volt hajlandó velünk jönni."15 Bálák azonban újra elküldött más fejedelmeket, a korábbiaknál többet és tiszteletre méltóbbakat.16Elmentek hát Bálámhoz, és ezt mondták neki:,,Ezt mondja Bálák, Cippór fia:Kérlek, ne vonakodj eljönni hozzám!17Mert nagy tiszteletben foglak részesíteni, és megteszek mindent, amit mondasz nekem. Csak gyere el, kérlek! Átkozd meg ezt a népet értem."18Bálám azonban feleletül ezt mondta Bálák szolgáinak:,,Ha Bálák ezüsttel és arannyal tele adná is nekem a házát, akkor sem tudnám áthágni Jehovának, az én Istenemnek utasítását, hogy tegyek meg valamit, akár kicsit, akár nagyot.19És most, kérlek titeket, maradjatok itt ti is éjjelre, hogy megtudjam, mit mond még nekem Jehova."20Isten ekkor eljött Bálámhoz éjjel, és ezt mondta neki:,,Ha azért jöttek ezek a férfiak, hogy elhívjanak, akkor kelj fel, és menj el velük. De csak olyan szót mondjál, amit mondok neked."21Bálám azután felkelt reggel, felnyergelte szamárkancáját, és elment Moáb fejedelmeivel.22Isten azonban haragra gerjedt, amiért elment;és Jehova angyala megállt az úton, hogy szembeszálljon vele. Ő pedig ügetett a szamárkancáján, és két szolgája is vele volt.23A szamár pedig meglátta Jehova angyalát, amint az úton áll kivont karddal a kezében, és a szamár megpróbált letérni az útról, hogy a mezőre menjen, de Bálám elkezdte ütlegelni a szamarat, hogy visszatérítse az útra.24Jehova angyala pedig ott állt a keskeny úton a szőlőskertek között;az egyik oldalon is kőfal volt, és a másik oldalon is kőfal volt.25A szamárkanca még mindig látta Jehova angyalát, odalapult a falhoz, és Bálám lábát is odaszorította a falhoz, az pedig megint megverte.26Jehova angyala ekkor elment újra, és megállt egy keskeny helyen, ahol nem lehetett letérni se jobbra, se balra.27Amikor a szamár meglátta Jehova angyalát, lefeküdt Bálám alatt. Bálám pedig haragra gerjedt, és verte a szamarat a botjával.28Jehova végül megnyitotta a szamár száját, az pedig ezt mondta Bálámnak:,,Mit tettem veled, hogy immár háromszor is megvertél?"29Bálám erre ezt mondta a szamárnak:,,Ez azért van, mert könyörtelenül bántál velem. Ha kard lenne a kezemben, mostanra már megöltelek volna!"30A szamárkanca ekkor ezt mondta Bálámnak:,,Vajon nem a te szamárkancád vagyok, amelyen egész életedben jártál mind a mai napig?Szoktam én ilyet tenni veled?"Mire ő így felelt:,,Nem!"31Jehova ekkor megnyitotta Bálám szemét, és az meglátta, amint Jehova angyala ott áll az úton kivont karddal a kezében. Azon nyomban meghajolt és arcra borult.32Jehova angyala azután ezt mondta neki:,,Miért verted meg szamárkancádat immár háromszor?Lásd, én azért jöttem ki, hogy szembeszálljak veled, mert utad meggondolatlan, akaratom ellenére van.33A szamárkanca pedig meglátott engem, és próbált kitérni előlem háromszor is. Mi történt volna, ha nem tér ki előlem?!Mostanra téged már megöltelek volna, őt azonban életben hagytam volna."34Bálám ekkor ezt mondta Jehova angyalának:,,Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állsz ott az úton, hogy találkozz velem. Most pedig ha ez rossz a te szemedben, hadd térjek vissza."35Jehova angyala azonban ezt mondta Bálámnak:,,Menj el a férfiakkal;de semmi mást ne mondjál, csak azokat a szavakat, amelyeket én mondok neked."Bálám pedig folytatta útját Bálák fejedelmeivel.36Amikor Bálák meghallotta, hogy megérkezett Bálám, azon nyomban kiment elébe Moáb városához, amely az Arnon partján van, a terület szélén.37Bálák ekkor ezt mondta Bálámnak:,,Hát nem küldettem hozzád, hogy hívassalak? Miért nem jöttél el hozzám? Vajon nem tudlak téged igazán megtisztelni?"38Bálám erre így felelt Báláknak:,,Íme, most már eljöttem hozzád. Szólhatok-e egyáltalán valamit?Azokat a szavakat fogom mondani, amelyeket Isten a számba ad."39Bálám tehát elment Bálákkal, és megérkeztek Kirját-Hucótba.40Bálák marhát és juhot áldozott, és küldött belőlük Bálámnak és a vele levő fejedelmeknek.41És történt reggel, hogy Bálák maga mellé vette Bálámot, és felvitte Bámót-Baálra, hogy lássa onnan az egész népet.

23. fejezet
1Bálám azután ezt mondta Báláknak:,,Építs nekem ezen a helyen hét oltárt, és készíts elő nekem ezen a helyen hét bikát és hét kost."2Bálák rögtön úgy is tett, amint Bálám mondta. Azután Bálák és Bálám felajánlott egy-egy bikát és kost mindegyik oltáron.3Bálám így szólt Bálákhoz:,,Állj az égő felajánlásod mellé, én pedig hadd menjek el. Talán kapcsolatba lép velem Jehova, és találkozik velem. Amit mutat majd nekem, azt fogom elmondani neked."El is ment egy kopár dombra.4Amikor Isten kapcsolatba lépett Bálámmal, az ezt mondta Neki:,,Sorba állítottam a hét oltárt, és mindegyik oltáron felajánlottam egy-egy bikát és kost."5Jehova pedig szót adott Bálám szájába, és ezt mondta:,,Térj vissza Bálákhoz, és így szólj."6Vissza is tért hozzá, és íme, ő és Moáb minden fejedelme az égő felajánlása mellett állt.7Majd Bálám elkezdte példabeszédét, ezt mondva:,,Bálák, Moáb királya Arámból próbált kivezetni engem, Kelet hegyvidékéről:Gyere, átkozd meg Jákobot értem. Igen, gyere el, és hirdess ítéletet Izrael felett!8Hogy átkozhatnám meg azokat, akiket Isten nem átkoz meg?És hogy szórhatnék átkot azokra, akikre nem szór Jehova átkot?9Hisz a sziklák tetejéről nézem őket, És a dombokról látom őket. Ott táboroznak elkülönülve mint nép, S nem számítják magukat a nemzetek közé.10Ki számolta meg Jákob porszemeit, S ki számolta meg Izrael negyedrészét? Hadd haljon lelkem a becsületesek halálával, Úgy végezzem én is, mint ők!"11Bálák erre ezt mondta Bálámnak:,,Mit tettél velem?Azért hoztalak ide, hogy átkozd meg ellenségeimet, te pedig megáldottad őket felettébb!"1 Ő pedig feleletként ezt mondta:,,Vajon nem arra kell ügyelnem, hogy azt mondjam, amit Jehova a számba ad?"1 Bálák ekkor ezt mondta neki:,,Gyere velem, kérlek, egy másik helyre, ahonnan láthatod őket. A népnek csak a szélét fogod látni, nem látod őket mind. Átkozd meg tehát őket értem onnan."14Így hát elvitte őt Cófim mezejére, a Piszga tetejére, épített ott hét oltárt, és felajánlott egy-egy bikát és kost mindegyik oltáron.15Azután Bálám ezt mondta Báláknak:,,Állj ide égő felajánlásod mellé, hadd lépjek kapcsolatba vele amott."16Jehova pedig kapcsolatba lépett Bálámmal, és szót adott a szájába, ezt mondva:,,Térj vissza Bálákhoz, és így szólj."17 Oda is ment hozzá, és íme, az ott állt az égő felajánlása mellett, és Moáb fejedelmei is ővele. Bálák ekkor megkérdezte tőle:,,Mit mondott Jehova?"18Ekkor elkezdte példabeszédét, ezt mondva:,,Kelj fel, Bálák, és figyelj! Fordítsd felém füledet, Cippórnak fia.19Isten nem ember, hogy hazudjék, Nem is embernek fia, hogy sajnálkozzék. Vajon mond olyasmit, amit meg nem tesz, És beszél olyasmiről, amit nem visz véghez?20Íme, az adatott nekem, hogy áldjak;És Ő áldást mondott, én pedig meg nem másíthatom.21Nem tekintett semmilyen rejtelmes erőre, mely Jákob ellen volt, És semmiféle bajt nem látott, ami Izrael ellen volt. Jehova, az ő Istene van vele Királynak szóló üdvrivalgás közepette.22Isten hozta ki őket Egyiptomból. Gyorsasága mint a vadbivalyé.23Mert nincs vészes igézet Jákob ellen, Sem jóslat Izrael ellen. Most már elmondható Jákobról és Izraelről:Mit vitt véghez Isten!24 Lám, egy nép, mely mint oroszlán kél fel, Oroszlán módjára emelkedik fel. Le nem fekszik, míg prédát nem eszik, És míg az elejtettek vérét nem issza."25Bálák erre ezt mondta Bálámnak:,,Ha már nem tudod megátkozni, akkor legalább ne áldd őt!"26Bálám feleletként ezt mondta Báláknak:,,Hát nem megmondtam neked:Azt teszem mindenben, amit Jehova mond."27Bálák erre ezt mondta Bálámnak:,,Jöjj, kérlek. Hadd vigyelek megint egy másik helyre. Talán jónak tűnik majd az igaz Isten szemében, hogy onnan átkozd meg azt értem."2 Azzal Bálák elvitte Bálámot a Peór tetejére, amely a Jesimon felé néz.29Bálám ekkor ezt mondta Báláknak:,,Építs nekem ezen a helyen hét oltárt, és készíts elő nekem ezen a helyen hét bikát és hét kost."30Bálák pedig úgy tett, amint Bálám mondta, és felajánlott egy-egy bikát és kost mindegyik oltáron.

24. fejezet
1Amikor Bálám látta, hogy jónak tűnik Jehova szemében, hogy megáldja Izraelt, nem ment odébb, mint máskor tette, hogy baljós előjeleket találjon, hanem a puszta felé fordította arcát.2Amikor Bálám felemelte szemét, és látta a törzsek szerint táborozó Izraelt, akkor rászállt Isten szelleme.3Ezért elkezdte példabeszédét, ezt mondva:,,Bálámnak, Beór fiának a beszéde, Az életerős férfinak beszéde ez, kinek megnyílt a szeme; 4Annak beszéde, aki hallja Isten kijelentéseit, Aki a Mindenhatótól kapott látomást látott, Miközben leborul megnyílt szemekkel:5Mily szépek a te sátraid, ó, Jákob, a hajlékaid, ó, Izrael!6Mint völgyek, messzire terjednek, Mint kertek a folyó mentén. Mint aloék, melyeket Jehova ültetett, Mint cédrusok a vizek mellett.7Két bőrvedréből víz csepeg, Magva sok víz mellett van. Királya Agágnál is nagyobb lesz, Királysága felemeltetik.8Isten hozta ki őt Egyiptomból;Gyorsasága, mint a vadbivalyé. Felemészti a nemzeteket, az ő elnyomóit, Csontjaikat szétrágja, nyilaival darabokra töri őket.9Leheveredett, lefeküdt, mint az oroszlán, És mint oroszlánt ki meri felkelteni? Áldott, aki áld téged, S átkozott, aki átkoz téged!"10Bálák ekkor haragra gerjedt Bálám ellen, összecsapta kezét, és Bálák így szólt Bálámhoz:,,Azért hívtalak, hogy átkozd meg ellenségeimet, és íme, te felettébb megáldottad őket immár háromszor!11Most azért fuss a te helyedre! Azt mondtam magamban, bizony megtisztellek, de íme, Jehova megfosztott téged a tisztelettől."12Bálám így felelt Báláknak:,,Vajon nem megmondtam a te követeidnek is, akiket értem küldtél:13Ha Bálák ezüsttel és arannyal tele adná is a házát, akkor sem tudnám áthágni Jehovának az utasítását, hogy valami jót vagy rosszat tegyek a szívemből. Amit Jehova mond, azt mondom én is.14Most pedig elmegyek a népemhez. Jöjj, hadd adjak tanácsot neked, mit tesz majd ez a nép a te népeddel a napok végén."15Elkezdte hát példabeszédét, ezt mondva:,,Bálámnak, Beór fiának a beszéde, Az életerős férfinak beszéde ez, kinek megnyílt a szeme,16Annak beszéde, aki hallja Isten kijelentéseit, Aki tudja, amit a Legfelségesebb tud, Aki a Mindenhatótól kapott látomást látott, Miközben leborul megnyílt szemekkel:17Látom őt, de nem most; Nézem őt, de nem közelről. Csillag származik Jákobtól, Jogar támad Izraeltől. Szétzúzza majd Moáb halántékát, És a háborús zűrzavar valamennyi fiának koponyáját.18Edom birtok lesz, Igen, Szeir ellenségeinek a birtoka, Miközben Izrael megmutatja bátorságát.19Jákobtól származik valaki, aki meghódoltat, És elpusztítja a városból a megmaradtat."20Amikor meglátta Amáleket, folytatta példabeszédét, ezt mondva:,,A nemzetek között első volt Amálek, A vége azonban pusztulás lesz."21Amikor meglátta a kenitákat, folytatta példabeszédét, ezt mondva:,,Maradandó a te lakásod, sziklaszirten helyezkedik el lakhelyed.22Mégis lesz valaki, aki Kajint felégeti. Mennyi idő is még, mikor Asszíria fogságba visz téged?"23Folytatta példabeszédét, ezt mondva:,,Jaj!Ki éli túl, amikor ezt Isten előidézi?24Hajók jönnek majd Kittim partjáról, És elnyomják Asszíriát, És bizony Ébert is elnyomják. De végül maga is elvész."25Bálám azután felkelt, elment, és visszatért a helyére. Bálák is elment a maga útján.

25. fejezet
1Izrael ekkor Sittimben tartózkodott, és a nép erkölcstelenkedni kezdett Moáb lányaival.2A nők jöttek, hívták a népet az isteneik áldozataira, a nép pedig evett, és meghajolt isteneik előtt.3Izrael tehát a peóri Baálhoz szegődött, Jehova pedig haragra gerjedt Izrael ellen.4Jehova ezért ezt mondta Mózesnek:,,Fogd a nép valamennyi főemberét, és tedd ki őket közszemlére Jehova előtt a nap felé, hogy elforduljon Jehova lángoló haragja Izraelről."5Mózes ekkor ezt mondta Izrael bíráinak:,,Mindegyikőtök ölje meg a maga emberei közül azokat, akik a peóri Baálhoz szegődtek!"6És íme, épp jött Izrael fiai közül egy férfi, és midiánita nőt hozott testvérei közé Mózes szeme láttára, és Izrael fiai egész közösségének szeme láttára, miközben azok sírtak a találkozás sátrának bejáratánál.7Amikor Fineás, Eleázárnak, Áron pap fiának a fia ezt meglátta, azon nyomban felkelt a közösség közül, és lándzsát ragadott a kezébe.8Bement az izraelita férfi után a boltíves sátorba, és átszúrta mindkettőjüket, az izraelita férfit, és a nőt is a nemi szervénél. A csapás ekkor megszűnt Izrael fiai között.9Huszonnégyezren haltak meg a csapás miatt.10Jehova ekkor szólt Mózesnek, ezt mondva:11,,Fineás, Eleázárnak, Áron pap fiának a fia elfordította haragomat Izrael fiairól, azáltal hogy semmilyen versengést nem tűrt velem szemben közöttük; ezért nem irtottam ki Izrael fiait a kizárólagos odaadáshoz való ragaszkodásomban.12Így szólj azért: »Íme, a békeszövetségemet adom neki.13Legyen ez a papság szövetsége neki és az utódainak őutána időtlen időkre, mert nem tűrt versengést Istenével szemben, és engesztelést szerzett Izrael fiaiért."14A megölt izraelita férfinak a neve pedig, akit megöltek a midiánita nővel együtt, Zimri volt, Szalu fia, a simeoniták atyai háznépének fejedelme.15A megölt midiánita nő neve pedig Kozbi volt, Cúrnak a lánya, aki Midiánban az atyai háznépek egyik nagycsaládjának a feje volt.16Jehova később beszélt Mózessel, és ezt mondta:17,,Szorongassátok meg a midiánitákat, és verjétek meg őket,18mert ők is szorongatnak titeket ravaszkodásaikkal, melyeket ravaszul elkövettek ellenetek Peór esetében, és Kozbinak, Midián egyik fejedelme lányának, az ő nővérüknek az esetében, akit megöltek a Peór miatti csapás napján."
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
4 Mózes 16-20-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 02:07:25, szerda
 
  16. fejezet
1Kórah, Jichárnak a fia, aki Lévi fiának, Kehátnak a fia, felkelt Dátánnal és Abirámmal(akik Eliáb fiai)és Ónnal(Pélet fiával), akik egyébként Rúben fiai voltak.2Felkeltek Mózes ellen, ők és még kétszázötven ember Izrael fiai közül, a közösség fejedelmei, az összejövetelre hívottak, hírneves férfiak.3Összegyűltek hát Mózes és Áron ellen, és ezt mondták nekik:,,Elegünk van belőletek, mert az egész közösségből mindenki szent, és Jehova közöttük van. Miért emelitek hát magatokat Jehova gyülekezete fölé?"4Amikor Mózes ezt meghallotta, azon nyomban arcra borult.5Így szólt Kórahhoz és egész közösségéhez:,,Reggel Jehova tudatja majd, ki tartozik hozzá, ki szent, ki közeledjen hozzá;és akit kiválaszt, az közeledjen hozzá.6Tegyétek a következőt:vegyetek tűztartókat magatoknak, Kórah és egész közössége,7tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rájuk füstölőszert Jehova előtt holnap, és akit Jehova kiválaszt, az a szent. Elég belőletek, Lévi fiai!"8Mózes még ezt is mondta Kórahnak:,,Hallgassatok meg, kérlek, Lévi fiai!9Vajon csekélység nektek, hogy Izrael Istene elkülönített titeket Izrael közösségéből, hogy maga elé állítson benneteket, és Jehova hajlékánál végezzetek szolgálatot, s álljatok a közösség elé, hogy szolgáljátok őket,10és hogy a közelébe hívott téged és testvéreidet, Lévi fiait veled mind? Most már a papságra is törekszetek?11Ezért te és egész közösséged, mely összegyűlik, Jehova ellen van. Mert mi Áron, hogy ellene zúgolódtok?"12Később Mózes elküldött Dátánért és Abirámért, Eliáb fiaiért, de azok ezt mondták:,,Nem megyünk fel!13Vajon csekélység, hogy felhoztál minket egy tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket a pusztában, és még fejedelemként is akarsz uraskodni köztünk a végsőkig?14Nem is vittél be minket semmilyen tejjel és mézzel folyó földre, hogy adtál volna nekünk örökségül szántóföldet és szőlőt! Vajon azoknak a férfiaknak a szemét akarod kiszúrni? Nem megyünk fel!"15Mózes erre nagyon megharagudott, és ezt mondta Jehovának:,,Ne fordulj gabonafelajánlásuk felé! Egyetlen szamarat sem vettem el tőlük, és egyiküknek sem ártottam."16Majd Mózes ezt mondta Kórahnak:,,Te és egész közösséged jelenjetek meg Jehova előtt holnap, te, ők és Áron.17Vegye mindegyikőtök a tűztartóját, tegyetek rá füstölőszert, és mutassa be mindenki a tűztartóját Jehova előtt, kétszázötven tűztartót, és te meg Áron is a saját tűztartóját."18Majd fogta mindegyikük a tűztartóját, tüzet tett rá, arra pedig füstölőszert helyezett, és Mózessel meg Áronnal együtt odaálltak a találkozás sátrának a bejáratához.19Amikor Kórah egybegyűjtötte az egész közösséget ellenük a találkozás sátrának bejáratához, megjelent Jehova dicsősége az egész közösségnek.20Jehova ekkor szólt Mózeshez és Áronhoz, ezt mondva:21,,Váljatok külön ettől a közösségtől, hogy kiirthassam őket egy szempillantás alatt!"22Erre ők arcra borultak, és ezt mondták:,,Ó, Isten, mindenféle test szellemének Istene, ha csak egy ember vétkezik, az egész közösségre megharagszol?"23Jehova erre így felelt Mózesnek:24,,Beszélj a közösséggel, ezt mondva:Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám hajléka körül mindenhonnan!"25Felkelt ezután Mózes, és elment Dátánhoz meg Abirámhoz, és Izrael vénei is vele mentek.26Ekkor beszélt a közösséggel, és ezt mondta:,,Kérlek titeket, húzódjatok félre ezeknek a gonosz embereknek a sátrától, és ne érintsetek semmit sem, ami az övék, nehogy elsöpörtessetek az ő összes bűnük miatt."27Azok pedig azonnal elmentek Kórah, Dátán és Abirám hajléka mellől, minden oldalról;Dátán és Abirám pedig kijött, megálltak sátruk bejárata előtt feleségeikkel, fiaikkal és kicsinyeikkel együtt.28Mózes azután ezt mondta: ,,Erről fogjátok megtudni, hogy Jehova küldött, hogy mindezeket megtegyem, s ez nem az én szívemből származik:29Ha ezek az emberek úgy halnak meg, mint minden ember, s olyan büntetéssel, amit büntetésül kap minden ember, akkor nem Jehova küldött engem.30De ha valami újat teremt Jehova, s a föld megnyitja száját, elnyelve őket és mindenüket, és élve szállnak alá a seolba, akkor meg fogjátok tudni, hogy ezek a férfiak tiszteletlenek voltak Jehovával szemben."31És történt, hogy amint befejezte mindezeket a szavakat, kezdett meghasadni alattuk a föld.32És a föld megnyitotta száját, s elnyelte őket, háznépeiket és minden embert, aki Kórahhoz tartozott, és minden vagyonukat.33Élve szálltak alá a seolba, ők és minden hozzátartozójuk, s a föld betemette őket, úgyhogy kivesztek a gyülekezetből.34A körülöttük levő izraeliták mind elfutottak az ordítozásukra, ezt mondva:,,Félünk, hogy a föld minket is elnyel!"35Ezután tűz jött ki Jehovától, és megemésztette a füstölőszert felajánló kétszázötven férfit.36Jehova ekkor szólt Mózeshez, ezt mondva neki:37,,Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy vegye ki a lángok közül a tűztartókat, és:Szórd szét ott a tüzet; mert szentek azok,38igen, ezeknek az embereknek a tűztartói is, akik saját lelkük ellen vétkeztek. Készítsenek belőlük vékony fémlapokat az oltár beborítására, mert Jehova előtt mutatták be azokat, ezért szentek lettek; szolgáljanak jelként Izrael fiainak."39Eleázár pap pedig fogta a réz tűztartókat, amelyeket azok mutattak be, akik elégtek, és vékonyra verték azokat az oltár beborítására40- emlékeztetőként Izrael fiainak, hogy idegen ember, aki nem Áron utódja, ne közeledjen, hogy füstölőszert füstölögtessen Jehova előtt, és senki se váljon olyanná, mint Kórah és a közössége -, ahogy mondta neki Jehova Mózes által.41Izrael fiainak egész közössége már másnap zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen, ezt mondva:,,Ti öltétek meg Jehova népét!"42És amikor a közösség egybegyűlt Mózes és Áron ellen, akkor a találkozás sátra felé fordultak;és íme, betakarta azt a felhő, és megjelent Jehova dicsősége.43Mózes és Áron a találkozás sátra elé ment.44Jehova ekkor így szólt Mózeshez:45,,Menjetek ki ebből a közösségből, hadd irtsam ki őket egy szempillantás alatt."Erre ők arcra borultak. 46 Mózes azután ezt mondta Áronnak:,,Fogd a tűztartót, tegyél bele tüzet az oltárról, tegyél rá füstölőszert, menj sietve a közösséghez, és végezz értük engesztelést, mert harag jött ki Jehova arca elől. A csapás már megkezdődött!"47Áron azon nyomban fogta, ahogy Mózes mondta, és futott a gyülekezet közé, és íme, a csapás már megkezdődött a nép között. Rátette hát a füstölőszert, és engesztelést végzett a népért.48A halottak és az élők között állt. A csapás végül megszűnt.49Tizennégyezer-hétszázan voltak, akik meghaltak a csapás miatt, a Kórah miatt meghaltakon kívül.50Amikor Áron végül visszatért Mózeshez a találkozás sátrának bejáratához, a csapás már megszűnt.

17. fejezet
1Jehova ekkor beszélt Mózessel, és ezt mondta:2,,Beszélj Izrael fiaival, és vegyél tőlük egy-egy vesszőt minden atyai háznépért valamennyi fejedelmüktől, az ő atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt. Írd fel mindegyikük nevét a saját vesszőjére.3Áron nevét Lévi vesszejére írd fel, mert egy vessző van az ő atyáik háznépének a fejéért.4Tedd azokat a találkozás sátrában a Bizonyság elé, ahol meg szoktam jelenni nektek.5És úgy lesz, hogy amelyik férfit kiválasztom, annak a vesszeje kirügyezik, és lecsendesítem Izrael fiainak az ellenem való zúgolódását, mellyel ellenetek zúgolódnak."6Mózes tehát beszélt Izrael fiaival, és az összes fejedelmük adott neki fejedelmenként egy vesszőt, egy-egy vessző egy-egy fejedelemért, atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt;és Áron vesszeje is az ő vesszejük között volt.7Mózes ekkor letette a vesszőket Jehova elé a Bizonyság sátrában.8Másnap, amikor Mózes bement a Bizonyság sátrába, íme, Áron vesszeje kirügyezett Lévi házáért, rügyet meg virágot hozott, és érett mandulát.9Mózes ekkor kivitte az összes vesszőt Jehova elől Izrael fiaihoz, mindnyájukhoz, ők pedig megnézték, és mindenki elvette a saját vesszejét.10Jehova azután ezt mondta Mózesnek.,,Tedd vissza Áron vesszejét a Bizonyság elé mint jelet, melyet meg kell őrizni a lázadó fiak számára, hogy megszűnjön az ellenem való zúgolódásuk, és meg ne haljanak."11Mózes azon nyomban úgy tett, ahogy Jehova parancsolta neki. Pontosan úgy tett.12Izrael fiai pedig így szóltak Mózeshez:,,Kileheljük utolsó leheletünket, elveszünk, mindannyian el fogunk veszni.13Aki Jehova hajlékához közeledik, meghal! Hát így kell kilehelnünk utolsó leheletünket?!"

18. fejezet
1Jehova ezt mondta Áronnak:,,Te, a fiaid és atyád háznépe veled együtt fog felelni a szentély ellen elkövetett vétkekért, és te meg a fiaid veled együtt fogtok felelni a papságotok ellen elkövetett vétkekért.2Hozd ide magaddal testvéreidet is Lévi törzséből, atyád nagycsaládját, hogy csatlakozzanak hozzád, és szolgáljanak neked - neked és veled együtt fiaidnak - a Bizonyság sátra előtt.3Tegyenek eleget irántad való kötelezettségeiknek, és az egész sátor iránti kötelezettségeiknek. Csak a szent hely felszerelési tárgyaihoz és az oltárhoz ne közeledjenek, hogy meg ne haljanak, sem ők, sem ti.4Csatlakozzanak hozzád, és tegyenek eleget a találkozás sátra iránti kötelezettségeiknek mindenben, ami a sátor szolgálatához tartozik, és idegen ne közeledjen hozzátok.5Ti pedig tegyetek eleget a szent hely iránti kötelezettségeiteknek és az oltár iránti kötelezettségeiteknek, hogy ne legyen többé harag Izrael fiai ellen.6Íme, én kiválasztottam a testvéreiteket, a lévitákat Izrael fiai közül, ajándékba nektek, mint Jehovának adottakat, hogy végezzék a találkozás sátra körüli szolgálatot.7Te és a fiaid veled együtt ügyeljetek a papságotokra mindenben, ami az oltárhoz tartozik, s ami a függönyön belül van;és végezzetek szolgálatot. Ajándékul adom nektek papi szolgálatotokat, az idegennek pedig, aki odajárul, meg kell halnia."8És Jehova tovább beszélt Áronhoz:,,Íme, én rád bíztam a nekem adott adományok őrzését. Izrael fiaitól minden szent dolgot neked és a fiaidnak adtam, hogy a ti részetek, ellátásotok legyen időtlen időkre.9Ez legyen a tied a szentséges dolgokból, a tűzfelajánlásból:minden felajánlásuk az összes gabonafelajánlásukkal együtt, a bűnért való összes felajánlásuk és a vétkességért való összes felajánlásuk, amiket visszatérítenek nekem. Szentséges ez neked és fiaidnak.10Szentséges helyen edd meg. Minden férfi egyen belőle. Szent legyen ez számodra.11Ez a tiéd:ajándékukból az adomány Izrael fiainak minden meglengetett felajánlásával együtt. Neked adtam azt, és a fiaidnak meg a lányaidnak veled együtt, ellátásul időtlen időkre. A háznéped közül mindenki eheti, aki tiszta.12Az olaj legjavát, az újbor és a gabona legjavát, azok zsengéjét, melyet Jehovának adnak, mind neked adtam.13Legyen a tied mindenből az első termés, ami a földjükön terem, s amit Jehovának hoznak. A háznépedből mindenki eheti, aki tiszta.14Minden örökre odaszentelt dolog Izraelben a tied legyen.15Minden, ami megnyitja anyja méhét mindenféle testből, amit Jehovának mutatnak be, akár emberek közül, akár a jószágok közül való, legyen a tied. De az emberek elsőszülöttjét mindenképpen váltsd meg, és a tisztátalan jószágok elsőszülöttjét is váltsd meg.16Megváltási árán váltsd meg egy hónapostól felfelé, a felbecsült érték szerint, öt ezüstsekelért - a szent hely sekele szerint, ami húsz gera.17Csak az elsőszülött bikát, az elsőszülött hím bárányt vagy az elsőszülött kecskét ne váltsd meg. Szentek azok. Vérüket hintsd az oltárra, és a kövérjét füstölögtesd el tűzfelajánlásként, megnyugtató illatul Jehovának.18Húsuk pedig legyen a tiéd. Legyen a tiéd, mint a meglengetett felajánlás szegye, és mint a jobb comb.19Minden szent adományt, melyet Izrael fiai adományoznak Jehovának, neked adtam, és a fiaidnak meg a lányaidnak veled együtt, ellátásul időtlen időkre. Időtlen időkig tartó sószövetség ez Jehova előtt neked és az utódaidnak veled együtt."20Jehova még ezt mondta Áronnak:,,Földjükön nem lesz örökséged, és nem lesz részed közöttük. Én vagyok a te részed és a te örökséged Izrael fiai között.21És íme, Lévi fiainak adtam minden tizedet Izraelben örökségként a szolgálatukért, melyet végeznek, a találkozás sátrának szolgálatáért.22Izrael fiai ne közeledjenek többé a találkozás sátrához, nehogy bűnt vegyenek magukra, és meghaljanak.23A léviták végezzék a találkozás sátrának a szolgálatát, és ők feleljenek azok vétkeiért. Időtlen időkre szóló rendelet ez nemzedékeiteken át, hogy Izrael fiai között ne kapjanak birtokot örökségül.24Mert Izrael fiainak tizedét, melyet adományként adnak Jehovának, azt adtam a lévitáknak örökségül. Ezért mondtam nekik:Izrael fiai között ne kapjanak örökséget tulajdonul."25Jehova ekkor szólt Mózeshez, és ezt mondta:26,,Beszélj a lévitákkal, és mondd el nekik:Meg fogjátok kapni Izrael fiaitól a tizedet, melyet nektek adtam tőlük örökségetekként, és adjátok ebből Jehovának szánt adományként a tizednek a tizedrészét.27És ez a ti adományotokként tekintendő, mint a szérűről való gabona, és mint a szőlő- vagy olajprés bőséges termése.28Így ti is adtok Jehovának szánt adományt minden tizedetekből, amit Izrael fiaitól kaptok, és azokból adjátok Áron papnak a Jehovának szánt adományt.29Minden nektek adott ajándékból adjatok mindenféle Jehovának szánt adományt, a legjavát, mint valami szent részt azokból.30Ezt is mondd meg nekik:Amikor ezekből a legjavát adjátok adományként, akkor az a lévitáknak úgy számíttatik be, mint a szérű termése, és mint a bor- vagy olajprésből származó termés.31Bármely helyen megehetitek, ti és a háznépetek, mert ez a ti béretek a találkozás sátrában végzett szolgálatotokért.32Nem vesztek magatokra bűnt ezt illetően, ha ezeknek a legjavát adományozzátok;ne szentségtelenítsétek meg Izrael fiainak a szent dolgait, hogy meg ne haljatok."

19. fejezet
1És szólt Jehova Mózesnek és Áronnak, ezt mondva:2,,Így rendelkezik a törvény, melyet Jehova parancsolt, ezt mondva:Beszélj Izrael fiaival, hogy vigyenek neked egy ép, vörös tehenet, amelyben nincs fogyatkozás, és amelyen nem volt még iga.3Adjátok azt Eleázár papnak, ő pedig vezesse a táboron kívülre, és vágják le őelőtte.4És vegyen Eleázár pap az ujjával a tehén véréből, és hintsen a találkozás sátrának eleje felé a vérből hétszer.5A szeme láttára égessék el a tehenet. Bőrét, húsát és vérét a ganéjával együtt égessék el.6És a pap vegyen cédrusfát, izsópot és karmazsinvörös fonalat, s dobja a tűzbe, amelyben a tehén ég.7Majd a pap mossa ki ruháit, mossa meg testét vízben, és utána bemehet a táborba, de tisztátalan legyen a pap estig.8Aki pedig elégette, mossa ki ruháit vízben, mossa meg testét is vízben, és legyen tisztátalan estig.9Egy tiszta ember gyűjtse össze a tehén hamvát, és a táboron kívül tegye le egy tiszta helyre;legyen az Izrael fiainak a közösségéé, és őrizzék meg a tisztító vízhez. Bűnért való felajánlás ez.10Aki a tehén hamvát összegyűjti, mossa ki ruháit, és legyen tisztátalan estig. Legyen ez időtlen időkre szóló rendelet Izrael fiainak és a jövevényeknek, akik köztük laknak jövevényként.11Aki emberi lélek holttestét érinti, az is legyen tisztátalan hét napig.12Az ilyen tisztítsa meg magát azzal a vízzel a harmadik napon, és a hetedik nap tiszta lesz. De ha nem tisztítja meg magát a harmadik napon, akkor nem lesz tiszta a hetedik napon.13Aki holttestet érint, a lelkét bármely embernek, aki meghalt, és nem tisztítja meg magát, az beszennyezi Jehova hajlékát, és azt a lelket ki kell irtani Izraelből. Mivel nem hintették meg a tisztító vízzel, tisztátalan marad. Tisztátalansága továbbra is rajta marad.14Ez a törvény arra az esetre, ha egy ember sátorban hal meg: Mindaz, aki bemegy a sátorba, s mindaz, aki bent van a sátorban, tisztátalan lesz hét napig.15Tisztátalan minden nyitott edény, amelyen nincsen rákötött fedő.16Mindaz, aki nyílt mezőn olyan valakihez ér, akit karddal vágtak le, vagy egy ember holttestéhez, csontjához, vagy aki sírhelyet érint, hét napig tisztátalan lesz.17Vegyenek a tisztátalan személyért a bűnért való elégetett felajánlás porából, és öntsenek arra friss vizet egy edénybe.18Majd egy tiszta ember vegyen izsópot, mártsa bele a vízbe, és hintse meg a sátrat, az összes edényt és azokat a lelkeket, akik ott voltak, és azt, aki csonthoz, levágott személyhez, holttesthez vagy sírhelyhez ért.19A tiszta személy hintse a tisztátalanra a harmadik napon, majd a hetedik napon, és tisztítsa meg a bűntől a hetedik napon; az pedig mossa ki ruháit, fürödjön meg vízben, és este tiszta lesz.20De az olyan embert, aki tisztátalan, és nem tisztítja meg magát, azt a lelket ki kell irtani a gyülekezetből, mert Jehova szentélyét szennyezte be. Nem hintették meg a tisztító vízzel. Tisztátalan az az ember.21Legyen ez nekik időtlen időkre szóló rendelet, hogy aki a tisztító vizet hinti, mossa ki ruháit, és az is, aki a tisztító vizet érinti. Tisztátalan lesz estig.22Amit a tisztátalan személy érint, az tisztátalan, és amely lélek hozzáér ahhoz, tisztátalan lesz estig."

20. fejezet
1Majd Izrael fiai, az egész közösség megérkezett Cin pusztájába az első hónapban, és a nép letelepedett Kádesben. Ott halt meg Mirjam, és ott temették el.2Ekkor nem volt vize a közösségnek, és kezdtek összegyűlni Mózes és Áron ellen.3És a nép veszekedett Mózessel, ezt mondva:,,Bárcsak mi is kileheltük volna utolsó leheletünket, mikor testvéreink kilehelték Jehova előtt!4Miért hoztátok Jehova gyülekezetét ebbe a pusztába? Azért, hogy itt haljunk meg mi is, és málhás állataink is?5Minek vezettetek ki minket Egyiptomból? Azért, hogy erre a rossz helyre hozzatok minket? Nincs itt mag, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, de még ivóvíz sincs!"6Mózes és Áron ekkor elmentek a gyülekezet elől a találkozás sátrának bejáratához, arcra borultak, és Jehova dicsősége megjelent nekik.7Jehova pedig szólt Mózeshez, ezt mondva:8,,Fogd a botodat, és hívd össze a közösséget, te és a testvéred, Áron, és a szemük előtt mondjátok a sziklaszirtnek, hogy adjon vizet;és fakassz nekik vizet a sziklaszirtből, és adj inni a közösségnek és málhás állataiknak."9Mózes pedig elvette a botját Jehova elől, ahogy parancsolta neki.10Azután Mózes és Áron összehívta a gyülekezetet a sziklaszirt elé, és ezt mondta nekik:,,Halljátok meg, ti lázadók! Ebből a sziklaszirtből fakasszunk-e nektek vizet?"11Azzal Mózes fölemelte kezét, és ráütött botjával kétszer a sziklaszirtre. Sok víz fakadt, és a közösség meg a málhás állatok inni kezdtek.12Jehova később ezt mondta Mózesnek és Áronnak:,,Mivel nem mutattátok ki, hogy hisztek bennem, és nem szenteltetek meg engem Izrael fiainak a szeme előtt, ezért nem viszitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik fogok adni."13Ezek Meriba vizei, mert Izrael fiai veszekedtek Jehovával, és ő megszenteltetett közöttük.14Mózes ezután követeket küldött Kádesből Edom királyához:,,Ezt mondja testvéred, Izrael:Jól tudod, milyen viszontagságok értek bennünket.15Atyáink lementek Egyiptomba, és mi sok napon át Egyiptomban laktunk;az egyiptomiak pedig bántani kezdtek minket és atyáinkat.16Végül Jehovához kiáltottunk, és ő meghallotta hangunkat, majd angyalt küldött, és kihozott minket Egyiptomból. Most pedig itt vagyunk Kádesben, a területed szélén fekvő városban.17Kérünk, hadd menjünk keresztül a földeden. Nem megyünk keresztül szántóföldön vagy szőlősön, és kútvizet sem iszunk. A király útján vonulunk át. Nem térünk le se jobbra, se balra, míg át nem jutunk a területeden."18Edom azonban ezt mondta neki:,,Nem mehetsz át a területemen, mert még karddal megyek eléd!"19Izrael fiai erre így feleltek neki:,,Az országúton megyünk fel;s ha én és a jószágom a te vizedet isszuk, megadom az árát. Semmi mást nem szeretnék, csak hogy átmehessek gyalog."20Az továbbra is ezt mondta:,,Nem vonulhatsz át."Azzal Edom kiment eléje nagy néppel és erős kézzel.21Edom tehát nem volt hajlandó megengedni Izraelnek, hogy átvonuljon a területén. Izrael ezért kikerülte.22Izrael fiai, az egész közösség útnak indult Kádesből, és eljutottak a Hór hegyéhez.23Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek és Áronnak a Hór hegyénél, Edom földjének a határán:24,,Áron a népe mellé fog kerülni, mert nem megy be arra a földre, melyet Izrael fiainak fogok adni, mivel fellázadtatok a Meriba vizeivel kapcsolatos utasításom ellen.25Vedd Áront és Eleázárt, a fiát, és vidd fel őket a Hór hegyére.26Vedd le Áronról a ruháit, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, a fiát;Áron pedig ott a népe mellé kerül, meghal."27Mózes pedig úgy tett, amint Jehova parancsolta. Az egész közösség szeme láttára felmentek a Hór hegyére.28Mózes akkor levette Áronról a ruháit, és felöltöztette azokba Eleázárt, az ő fiát. Áron azután meghalt ott, a hegy tetején. Mózes és Eleázár pedig lejött a hegyről.29Az egész közösség látta, hogy Áron kilehelte utolsó leheletét, és Izrael egész háza harminc napon át siratta Áront.
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
4 Mózes 11-15-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 00:15:39, szerda
 
  11. fejezet
1A nép pedig olyanná vált, mint azok, akik rossz sorukra panaszkodnak Jehovának. Amikor Jehova ezt meghallotta, haragra gerjedt, és felgyulladt ellenük Jehova tüze, és megemésztett közülük némelyeket a tábor szélén.2Ekkor a nép Mózeshez kiáltott, ő pedig könyörgött Jehovához, és a tűz kialudt.3Taberának nevezték el ezt a helyet, mert felgyulladt ellenük Jehova tüze.4A köztük lévő elegy nép pedig kifejezésre juttatta önző vágyakozását, és Izrael fiai is újra siránkozni kezdtek, és ezt mondták:,,Ki ad nekünk húst enni?5Emlékszünk a halra, amit egykor Egyiptomban ingyen ehettünk, az uborkára, a görögdinnyére, a póréhagymára, a vöröshagymára és a fokhagymára!6Most azonban eltikkadt a mi lelkünk. Szemeink mást sem látnak, csak mannát."7A manna pedig olyan volt, mint a koriandermag, és úgy nézett ki, mint a bdelliumgyanta.8A nép szétszéledt, összeszedte azt, megőrölte kézimalomban vagy megtörte mozsárban, és megfőzte fazékban vagy kerek kenyeret készített belőle. Olyan volt az íze, mint az olajos édes kalácsé.9Amikor a harmat leszállt éjjel a táborra, a manna is leszállt rá.10És Mózes meghallotta, hogy a nép siránkozik, ki-ki a maga családjában, mindegyik férfi a sátra bejáratánál. Jehova pedig nagy haragra gerjedt, és Mózes szemében is rossznak tűnt ez.11Mózes ekkor ezt mondta Jehovának:,,Miért hoztál bajt szolgádra, és miért nem találtam kegyet szemedben, hogy ennek az egész népnek a terhét rám tetted?12Vajon tőlem fogant ez az egész nép? Vajon én hoztam őket világra, hogy azt mondod nekem:Vigyed őket kebleden, mint ahogy a dajka viszi a csecsemőt, arra a földre, mely felől megesküdtél ősatyáiknak?13Honnan vegyek húst, hogy az egész népnek adjak? Hisz folyton siránkoznak nekem, ezt mondva:Adj nekünk húst, hadd együnk!14Nem tudom egymagam hordozni ezt az egész népet, mert túl nehéz nekem.15Ha így cselekszel velem, ölj meg, kérlek, ölj meg, ha kegyet találtam szemedben, hogy ne kelljen látnom szerencsétlenségemet!"16Jehova erre így felelt Mózesnek: ,,Gyűjts egybe nekem hetven férfit Izrael vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói, majd vidd őket a találkozás sátrához, és álljanak ott veled.17És én ott alászállok, s beszélek veled;elveszek valamennyit abból a szellemből, mely rajtad van, rájuk helyezem, és ők majd segítenek neked hordozni a nép terhét, hogy ne te hordozd egymagad.18A népnek pedig mondd meg: »Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert húst fogtok enni, ugyanis Jehova füle hallatára siránkoztatok, ezt mondva:Ki ad nekünk húst enni?Hisz jó volt nekünk Egyiptomban.Jehova húst ad nektek, és ti enni fogtok.19Nem csak egy nap eszitek, nem is kettő, nem is öt, nem is tíz, nem is húsz napig,20hanem egy hónapon át, míg ki nem jön az orrotokon, és meg nem undorodtok tőle, mert elvetettétek Jehovát, aki köztetek van, és siránkoztatok előtte, így szólva:Minek jöttünk ki Egyiptomból?!"21Mózes ekkor ezt mondta:,,Hatszázezer gyalogosból áll e nép, amely között vagyok, és te azt mondod:Húst fogok adni nekik, és egy egész hónapon át azt eszik!22Vajon nyájak és csordák vágatnak le, hogy elég legyen nekik?Vagy a tenger összes halát kifogják, hogy elég legyen nekik?"23Jehova erre ezt mondta Mózesnek:,,Vajon bizony túl rövid Jehova keze? Most majd meglátod, hogy beteljesedik-e rajtad szavam, vagy sem."24Mózes azután kiment, és elbeszélte a népnek Jehova szavait. Összegyűjtött hetven férfit a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket.25Jehova pedig leszállt felhőben, beszélt vele, és elvett a szellemből, mely rajta volt, és ráhelyezte a hetven vénre. Mihelyt a szellem megnyugodott rajtuk, prófétákként tevékenykedtek;de nem tettek így újra.26Közülük két férfi azonban a táborban maradt. Az egyik neve Eldád volt, a másik neve pedig Medád. A szellem megnyugodott rajtuk, mivel ők is az összeírottak között voltak, de nem mentek ki a sátorhoz. Ők is prófétákként kezdtek tevékenykedni a táborban.27Egy ifjú szaladt, és hírül adta Mózesnek:,,Eldád és Medád prófétaként tevékenykedik a táborban!"28Ekkor Józsué, Nún fia, aki Mózes szolgája volt ifjúsága óta, így szólt:,,Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!"29Mózes azonban ezt mondta neki:,,Féltékeny vagy értem? Én azt kívánom, bárcsak Jehova egész népe próféta lenne azáltal, hogy Jehova rájuk adja a szellemét!"30Mózes később visszavonult a táborba, ő és Izrael vénei.31És szél támadt Jehovától, fürjeket sodort a tenger felől, és lehullatta őket a táborra egynapi járásnyira innen és egynapi járásnyira onnan a tábor körül, mintegy kétkönyöknyi magasságban a föld színén.32A nép pedig fölkelt, és egész nap meg egész éjjel, és másnap egész nap gyűjtötte a fürjeket. Még aki a legkevesebbet gyűjtötte, az is tízhómernyit szedett össze, és kiterítették azokat maguknak a tábor körül.33A hús még fogaik közt volt, még meg sem tudták rágni, amikor Jehova haragra lobbant a nép ellen, és Jehova nagy csapással kezdte sújtani a népet.34És elnevezték azt a helyet Kibrót-Hattaávának, mert ott temették el azokat az embereket, akik kifejezésre juttatták önző sóvárgásukat.35És Kibrót-Hattaávából a nép elindult Hacerótba, majd Hacerótban maradt.

12. fejezet
1Ekkor Mirjam és Áron Mózes ellen kezdett beszélni a kusita asszony miatt, akit feleségül vett;mert kusita feleséget vett magának.2Folyton ezt mondták:,,Vajon csak Mózes által szólt Jehova? Nem beszélt-e általunk is?"Jehova pedig figyelt.3Mózes messze a legszelídebb ember volt minden ember közül, aki a föld színén élt.4Jehova azon nyomban szólt Mózesnek, Áronnak és Mirjamnak:,,Menjetek ki ti hárman a találkozás sátrához."Ki is mentek mindhárman.5Jehova azután leszállt a felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál, szólította Áront meg Mirjamot, mire ők mindketten kimentek.6Ezt mondta:,,Kérlek titeket, hallgassátok meg szavaimat. Ha valaki köztetek Jehova prófétája, látomásban ismertetem meg magam vele, álomban szólok hozzá.7De nem így teszek az én szolgámmal, Mózessel! Egész házamat rábíztam.8Szemtől szemben beszélek vele, így mutatkozva meg neki, nem talányok által;és ő Jehovának a megjelenését látja. Miért nem féltetek hát az én szolgám, Mózes ellen beszélni?"9Jehova haragra gerjedt ellenük, és elment.10A felhő eltávozott a sátor fölül, és lám, Mirjam leprás lett, olyan fehér, mint a hó. Áron Mirjam felé fordult, és lám, Mirjam leprás volt.11Áron azon nyomban ezt mondta Mózesnek: ,,Bocsáss meg, uram! Kérlek, ne tulajdonítsd nekünk ezt a bűnt, amit ostobán elkövettünk!12Kérlek, ne maradjon Mirjam olyan, mint a halott, akinek a húsa félig megemésztődik, mire kijön anyja méhéből!"13Mózes pedig Jehovához kiáltott, így szólva hozzá:,,Ó, Isten, kérlek! Gyógyítsd meg őt, kérlek!"14Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:,,Ha az apja köpött volna az arcába, vajon nem lenne akkor is hét napig megalázott?Különítsék el hét napra a táboron kívül, és utána fogadják vissza."15Mirjamot tehát hét napra elkülönítették a táboron kívül, és a nép nem indult útnak, míg Mirjamot vissza nem fogadták.16A nép azután útnak indult Hacerótból, és Párán pusztájában táborozott le.

13. fejezet
1Jehova pedig szólt Mózeshez, és ezt mondta:2,,Küldj ki férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet Izrael fiainak adok. Atyáik mindegyik törzséből küldjetek ki egy férfit, akik mind fejedelmek közöttük."3Mózes pedig elküldte őket Párán pusztájából Jehova utasítása szerint. Ezek a férfiak mind Izrael fiainak a fejei voltak.4Ez volt a nevük:Rúben törzséből Sammua, Zakkurnak a fia.5Simeon törzséből Sáfát, Hórinak a fia.6Júda törzséből Káleb, Jefunnénak a fia.7Issakár törzséből Igál, Józsefnek a fia.8Efraim törzséből Hósea, Núnnak a fia.9Benjámin törzséből Palti, Rafunak a fia.10Zebulon törzséből Gaddiel, Szódinak a fia.11Józsefnek a törzséből, Manassé törzsétől Gaddi, Szúszinak a fia.12Dán törzséből Ammiél, Gemallinak a fia.13Áser törzséből Szetur, Mikáelnek a fia.14Naftali törzséből Nahbi, Vofszinak a fia.15Gád törzséből Géuel, Mákinak a fia.16Ez volt a nevük azoknak a férfiaknak, akiket Mózes elküldött, hogy kémleljék ki a földet. És Mózes elnevezte Hóseát, Nún fiát Józsuénak.17Amikor Mózes elküldte őket, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, ezt mondta nekik:,,Menjetek fel itt a Negebbe, majd menjetek fel a hegyekbe. 18 Nézzétek meg, milyen a föld és a nép, mely ott lakik, erős-e vagy gyenge, kevesen vannak-e vagy sokan;19s hogy milyen a föld, ahol laknak, jó-e vagy rossz, hogy a városok, amelyekben laknak, táborok-e vagy erődítmények;20és hogy milyen a föld, kövér-e vagy sovány, vannak-e ott fák vagy nincsenek. Legyetek bátrak, és hozzatok annak a földnek a gyümölcséből." Azok a napok éppen az első érett szőlő napjai voltak.21Felmentek hát, és kikémlelték a földet Cin pusztájától a Hamát szélénél fekvő Rehobig.22Amikor felmentek a Negebbe, eljutottak Hebronba. Akkoriban Ahimán, Sésai és Talmai éltek ott, akik Anáktól születtek. Hebront pedig hét évvel előbb építették, mint az egyiptomi Coánt.23Amikor Eskol völgyébe érkeztek, lemetszettek ott egy vesszőt egyetlen fürt szőlővel, és ketten vitték azt egy rúdon;a gránátalmából és a fügéből is vittek.24Ezt a helyet Eskol völgyének nevezték el a fürt miatt, amit Izrael fiai ott vágtak le.25Végül negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből.26Visszamentek hát, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izrael fiainak egész közösségéhez Párán pusztájába, Kádesbe. Hírt vittek nekik és az egész közösségnek, s megmutatták annak a földnek a gyümölcsét.27És beszámoltak neki, ezt mondva: ,,Bementünk arra a földre, amelyre elküldtél minket, és az valóban tejjel és mézzel folyó föld, s ez annak a gyümölcse.28Csakhogy az a nép, mely azon a földön lakik, erős, és a megerősített városok igen nagyok; ezenkívül Anák szülötteit is láttuk ott.29A Negeb földjén az amálekiták laknak, a hegyekben a hettiták, a jebusziták és az amoriták laknak, a tenger és a Jordán mentén pedig a kánaániták laknak."30Káleb ekkor megpróbálta csitítani a népet Mózes előtt, és így szólt:,,Menjünk fel rögtön, és biztosan birtokba vesszük, mert le tudjuk győzni."31De a férfiak, akik felmentek vele, ezt mondták:,,Nem tudunk felmenni az ellen a nép ellen, mert erősebbek, mint mi."32És továbbra is rossz híreket mondtak Izrael fiainak a földről, melyet kikémleltek, így szólva:,,Az a föld, melyen áthaladtunk, hogy kikémleljük, olyan föld, mely megemészti a lakóit; és a népek is, melyeket ott láttunk, mind jól megtermett emberekből állnak.33És láttuk ott a nefileket is, Anák fiait, akik a nefilektől vannak;úgyhogy olyanok voltunk a magunk szemében, mint a szöcskék, és az ő szemükben is ilyenek voltunk."

14. fejezet
1Ekkor kifakadt az egész közösség, és a nép kieresztette hangját, és egész éjszaka siránkozott.2Izrael fiai mind zúgolódni kezdtek Mózes és Áron ellen, és az egész közösség ellenük beszélt:,,Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom földjén, vagy bárcsak meghaltunk volna ebben a pusztában!3Miért hoz Jehova minket erre a földre, hogy kard által essünk el?!Feleségeink és kicsinyeink prédává lesznek. Hát nem jobb, ha visszatérünk Egyiptomba?"4Sőt még ezt is mondogatták egymásnak:,,Jelöljünk ki egy főt, és térjünk vissza Egyiptomba!"5Mózes és Áron ekkor arcra borultak Izrael fiai közösségének egész gyülekezete előtt.6Józsué, Nún fia és Káleb, Jefunné fia pedig, kik azok között voltak, akik kikémlelték a földet, megszaggatták ruhájukat,7és ezt mondták Izrael fiai egész közösségének:,,A föld, amelyen átmentünk, hogy kikémleljük, nagyon-nagyon jó föld.8Ha Jehova gyönyörűségét leli bennünk, akkor be fog minket vinni erre a földre, és nekünk adja ezt a tejjel és mézzel folyó földet.9Csak Jehova ellen ne lázadjatok; és ne féljetek annak a földnek a népétől, mert kenyér az nekünk. Elfordult tőlük az oltalmuk, Jehova pedig velünk van. Ne féljetek tőlük!"10Ám az egész közösség arról beszélt, hogy megkövezi őket. Jehova dicsősége pedig megjelent a találkozás sátrán Izrael minden fiának.11Jehova végül ezt mondta Mózesnek: ,,Meddig nem tisztel még engem ez a nép, és meddig nem hisznek még bennem mindazon jel ellenére sem, melyet bemutattam közöttük?12Hadd sújtsak le rájuk járvánnyal, és űzzem el őket, és hadd tegyelek téged náluk nagyobb és hatalmasabb nemzetté!"13Mózes azonban ezt mondta Jehovának:,,Az egyiptomiak, akik közül hatalmaddal kihoztad ezt a népet, biztosan hallanak majd erről,14és biztos elmondják ezt e föld lakóinak. Hallották, hogy te, Jehova vagy e nép között, aki szemtől szemben megjelentél nekik. Hogy te vagy Jehova, s a felhőd felettük áll, és felhőoszlopban mész előttük nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.15Ha egy emberként elvesztenéd ezt a népet, akkor a nemzetek, akik hallották híredet, biztosan ezt mondanák:16Mivel Jehova nem tudta bevinni ezt a népet arra a földre, amely felől megesküdött nekik, levágta őket a pusztában.17Most azért, kérlek, magasztaltassék fel a hatalmad, ó, Jehova, ahogyan megmondtad:18Jehova lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben, megbocsát vétket és törvényszegést, de semmiképp sem fog felmenteni a büntetés alól, hanem megbünteti az apák vétkéért a fiakat, a harmadik nemzedéket és a negyedik nemzedéket.19Bocsásd meg, kérlek, e nép vétkét szerető-kedvességed nagy volta szerint, ahogyan megbocsátottál e népnek Egyiptomtól fogva mindeddig."20Jehova ekkor ezt mondta:,,Megbocsátok a te szavad szerint.21Mindamellett élek én, hogy be fogja tölteni Jehova dicsősége az egész földet.22De mindazok az emberek, akik látták dicsőségemet és jeleimet, amelyeket Egyiptomban és a pusztában mutattam, és mégis folyton próbára tettek engem immár tízszer, és nem hallgattak szavamra,23sosem fogják meglátni azt a földet, amely felől megesküdtem atyáiknak;igen, mindazok, akik nem tisztelnek, nem fogják meglátni.24Az én szolgámat, Kálebet viszont, mivel másfajta szellem van benne, és mindig teljesen követett engem, beviszem arra a földre, amelyen járt, és utódai birtokba veszik azt.25Mivel az amálekiták és a kánaániták laknak a völgyben, holnap forduljatok meg, és induljatok el, vonuljatok a pusztába a Vörös-tenger útján."26Jehova tovább beszélt Mózeshez és Áronhoz, ezt mondva:27,,Meddig zúgolódik még ellenem ez a gonosz közösség? Hallottam Izrael fiainak zúgolódását, mellyel ellenem zúgolódnak.28Mondd meg nekik:Élek én - ez Jehova kijelentése -, hogy pontosan úgy fogok veletek tenni, mint ahogy ti beszéltetek a fülem hallatára!29Ebben a pusztában hullanak el tetemeitek, igen, mindazok, akiket számba vettek közületek húszévestől felfelé, ti, kik zúgolódtatok ellenem.30Ti bizony nem mentek be arra a földre, mely felől esküre emeltem kezemet, hogy veletek fogok lakni; kivéve Kálebet, Jefunné fiát és Józsuét, Nún fiát.31Kicsinyeiteket viszont, akikről azt mondtátok, hogy prédává lesznek, őket beviszem, és ők megismerik azt a földet, amit ti elutasítottatok.32A ti tetemeitek azonban ebben a pusztában fognak elhullani.33Fiaitok pedig pásztorok lesznek a pusztában negyven évig, és felelniük kell a ti paráználkodásaitokért mindaddig, míg megemésztődik holttestetek a pusztában.34A napok számának megfelelően, amelyeken kikémleltétek azt a földet — ez negyven nap volt:egy-egy napért egy-egy év —, negyven éven át fogtok felelni vétkeitekért, hogy megtudjátok, mit jelent az, ha elidegenedem tőletek.35Én, Jehova szóltam; bizony ezt fogom tenni ezzel az egész gonosz közösséggel, azokkal, akik összegyűltek ellenem: Ebben a pusztában lesz végük, itt fognak meghalni.36És azok a férfiak, akiket Mózes elküldött, hogy kémleljék ki a földet, s akik mikor visszatértek, zúgolódóvá tették az egész közösséget ellene, rossz hírt hozva arról a földről,37igen, azok a férfiak, akik rossz hírt hoztak a földről, csapás által halnak meg Jehova előtt.38De Józsué, Nún fia és Káleb, Jefunné fia életben marad azok közül a férfiak közül, akik elmentek kikémlelni azt a földet."39Amikor Mózes elmondta ezeket a szavakat Izrael fiainak mind, akkor a nép módfelett keseregni kezdett.40Ráadásul felkeltek kora reggel, megpróbáltak felmenni a hegy tetejére, és ezt mondták:,,Itt vagyunk, és felmegyünk arra a helyre, amelyről Jehova beszélt. Bizony vétkeztünk."41Mózes azonban ezt mondta:,,Miért hágjátok át Jehova utasítását?Ez nem lesz sikeres.42Ne menjetek fel, mert Jehova nincs köztetek;nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.43Mert az amálekiták és a kánaániták ott vannak előttetek;és kard által fogtok elhullani, mert nem lesz veletek már Jehova, mivel elfordultatok, és nem követitek Jehovát."44Ők ennek ellenére felmerészkedtek a hegy tetejére, ám Jehova szövetségének a ládája és Mózes nem mozdult a táborból.45Akkor az amálekiták és a kánaániták, akik azon a hegyen laktak, lejöttek, vágták őket, és szétkergették őket egészen Hormáig.

15. fejezet
1Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:2,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd meg nekik: »Amikor majd bementek lakóhelyetek földjére, amelyet nektek adok,3és tűzfelajánlást mutattok be Jehovának, égő felajánlást vagy áldozatot különleges fogadalomként, önként vagy évszakokhoz kapcsolódó ünnepeitek alatt, hogy megnyugtató illatot készítsetek Jehovának a nyájból vagy a csordából,4akkor aki bemutatja felajánlását, mutasson be Jehovának gabonafelajánlást is egytized éfa finomlisztből, egynegyed hin olajjal elegyítve.5És ajánlj fel bort italfelajánlásként, egynegyed hint, az égő felajánlással vagy az áldozattal együtt, minden egyes hím bárány mellé.6A kos mellé pedig ajánlj fel kéttized rész finomlisztből való gabonafelajánlást, egyharmad hin olajjal elegyítve.7És mutass be egyharmad hin bort italfelajánlásnak, megnyugtató illatul Jehovának.8De ha a csordából ajánlasz fel egy hímet égő felajánlásul vagy áldozatul különleges fogadalomként vagy közösségi áldozatok bemutatásakor Jehovának,9akkor a csordából való hímmel együtt gabonafelajánlást is be kell mutatni fél hin olajjal elegyített, háromtized rész finomlisztből.10És mutass be bort italfelajánlásként, félhinnyit;megnyugtató illatú tűzfelajánlás ez Jehovának.11Így tegyetek minden bikánál, minden kosnál vagy minden egyes hím báránynál vagy kecskénél.12Bármennyi legyen is azok száma, amiket bemutattok, így tegyetek mindegyikkel, a számuknak megfelelően.13Minden bennszülött így mutassa be ezeket, amikor megnyugtató illatú tűzfelajánlást mutat be Jehovának.14Ha jövevény lakik köztetek jövevényként, vagy valaki nemzedékeiteken át köztetek van, és megnyugtató illatú tűzfelajánlást mutat be Jehovának, akkor úgy tegye ő is, ahogy nektek kell tennetek.15Egy rendelet lesz számotokra, akik a gyülekezetből vagytok, és a jövevény számára, aki jövevényként lakik köztetek. Időtlen időkre szóló rendelet lesz ez nemzedékeiteknek. A jövevény ugyanolyan legyen Jehova előtt, mint ti.16Egy törvény és egy bírói döntés legyen számotokra és a jövevények számára, akik jövevényként laknak veletek."17És Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:18,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd el nekik:Amikor bementek arra a földre, amelyre beviszlek titeket,19és esztek annak a földnek a kenyeréből, akkor adjatok adományt Jehovának.20Adjatok adományt durvalisztetek első őrléséből karika formájú kenyérként. Mint a szérű adományát, úgy adjátok azt.21Durvalisztetek első őrléséből adjatok adományt Jehovának nemzedékeiteken át.22Ha tévedésből nem tesztek eleget mindezeknek a parancsolatoknak, melyeket Jehova mondott Mózesnek,23mindazoknak, amiket Jehova parancsolt nektek Mózes által attól a naptól fogva, hogy Jehova megparancsolta, és azután is a ti nemzedékeiteknek,24akkor ha ez tévedésből történt, távol a közösség szemeitől, akkor az egész közösség mutasson be egy fiatal bikát égő felajánlásként megnyugtató illatul Jehovának, és az ahhoz való gabonafelajánlást és italfelajánlást, a szokásos eljárás szerint, valamint egy kecskegidát bűnért való felajánlásul.25Végezzen a pap engesztelést Izrael fiainak egész közösségéért, és akkor bocsánatot fognak nyerni; mert tévedésből történt, ők pedig elhozták felajánlásukat tűzfelajánlásul Jehovának és bűnért való felajánlásukat Jehova elé a tévedésükért.26És bocsánatot nyer Izrael fiainak egész közössége, és a jövevények, akik köztük laknak jövevényként, mert tévedésből tette ezt az egész nép.27Ha bármely lélek tévedésből vétkezik, mutasson be egy első életévében levő nőstény kecskét bűnért való felajánlásul.28És a pap végezzen engesztelést azért a lélekért, aki tévedésből, nem szándékosan vétkezett Jehova előtt, és ha engesztelést végez érte, bocsánatot fog nyerni.29A bennszülöttnek Izrael fiai között és a jövevénynek, aki jövevényként lakik köztük, egy törvénye legyen nálatok arra vonatkozóan, ha valaki nem szándékosan tesz valamit.30De az a lélek, amelyik szándékosan tesz valamit - akár bennszülött, akár jövevény -, becsmérlően beszélve Jehováról, azt a lelket ki kell irtani a népe közül.31Mivel Jehova szavát vetette meg, és az ő parancsolatát szegte meg, azt a lelket mindenképpen ki kell irtani. Vétke rajta."32Izrael fiai még a pusztai tartózkodásuk idején egyszer találtak egy embert, aki épp fát szedegetett sabbatnapon.33Akik rátaláltak, amint a fát szedegette, felvitték Mózes, Áron és az egész közösség elé.34Őrizetbe vették, mert nem volt pontos kijelentés arról, hogy mit kell vele tenni.35Jehova idővel ezt mondta Mózesnek:,,A férfinak halállal kell lakolnia; kövezze őt meg az egész közösség a táboron kívül."36Kivitte hát az egész közösség a táboron kívülre, és megkövezték, úgyhogy meghalt, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.37Jehova még ezt mondta Mózesnek:38,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd meg nekik, hogy készítsenek ruháik szárnyára rojtozott szegélyt nemzedékeiken át, és a ruhaszárny rojtozott szegélye fölé tegyenek kék zsinórt.39Legyen nektek ilyen rojtozott szegélyetek, lássátok azt, és emlékezzetek meg Jehova minden parancsolatáról, és cselekedjétek azokat, ne kövessétek szíveteket és szemeteket, amelyeket követve erkölcstelenkedtek.40A célja az, hogy megemlékezzetek minden parancsolatomról, és teljesítsétek azokat, és szentek legyetek a ti Isteneteknek.41Én vagyok Jehova, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek.Én vagyok Jehova, a ti Istenetek."
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
4 Mózes 6-10-ig terjedő fejezetei
  2016-08-23 23:55:54, kedd
 
  6. fejezet

6Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:2,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd el nekik:Ha egy férfi vagy egy nő különleges fogadalmat tesz, hogy Jehova nazireusaként él,3akkor tartózkodjon a bortól és a mámorító italoktól. Ne igyon borecetet vagy mámorító italból készített ecetet, ne igyon szőlőből készült italt, és szőlőt se egyen, se frissen, se szárítva.4Nazireusságának egész ideje alatt ne egyen semmi olyat, ami a szőlőtőről származik, se az éretlen szőlőszemet, de még a héját se.5Nazireusi fogadalmának egész ideje alatt ne érje borotva a fejét;míg le nem telnek azok a napok, amelyekre elkülönítette magát Jehovának, legyen szent, megnövesztve hajfürtjeit.6Jehovának való elkülönítettségének egész ideje alatt ne közelítsen egyetlen halott lélekhez sem.7Még apjáért, anyjáért, fivéréért vagy nővéréért se szennyezze be magát, amikor meghalnak, mert az ő Istenének fogadott nazireusság jele van fején.8Nazireusságának minden napján szent ő Jehovának.9De ha valaki hirtelen hal meg mellette, és ezért beszennyezi nazireusságának fejét, akkor borotválja meg a fejét azon a napon, amelyen megállapítják a megtisztulását. A hetedik napon borotválja meg.10A nyolcadik napon pedig vigyen két gerlét vagy két fiatal galambot a papnak a találkozás sátrának bejáratához.11És a pap készítse el az egyiket bűnért való felajánlásként, a másikat pedig égő felajánlásként, és végezzen érte engesztelést, mivel vétkezett a halott lélek miatt. Majd szentelje meg annak a fejét azon a napon.12Az pedig nazireusságának napjain éljen Jehova nazireusaként, és vigyen egy első életévében levő fiatal kost vétkességért való felajánlásnak;a korábbi napok nem számítanak, mert beszennyezte nazireusságát.13Ez a nazireusok törvénye: Azon a napon, amikor letelnek nazireusságának napjai, vigyék őt a találkozás sátrának bejáratához.14Mutasson be Jehovának felajánlásként egy ép, első életévében levő fiatal kost égő felajánlásként;egy ép, első életévében levő nőstény bárányt bűnért való felajánlásként;egy ép kost közösségi áldozatként;15egy kosár, olajjal elegyített finomlisztből készült, karika formájú kovásztalan kenyeret, olajjal megkent kovásztalan lepényeket, és az azokhoz tartozó gabonafelajánlást és italfelajánlásokat.16És a pap mutassa be ezeket Jehova előtt, és ajánlja fel bűnért való felajánlását és égő felajánlását.17Majd mutassa be a kost közösségi áldozatul Jehovának a kosár kovásztalan kenyérrel együtt; és a pap mutassa be az ahhoz tartozó gabonafelajánlást és italfelajánlást.18A nazireus pedig borotválja le nazireusságának fejét a találkozás sátrának bejáratánál, majd vegye nazireussága fejének haját, és tegye a tűzre, amely a közösségi áldozat alatt van.19Vegye el a pap a kos megfőtt lapockáját, és vegyen el egy karika formájú kovásztalan kenyeret a kosárból, meg egy kovásztalan lepényt, és tegye ezeket a nazireus tenyerébe, miután az leborotválta nazireusságának jelét.20És a pap lengesse meg ezeket meglengetett felajánlásként Jehova előtt. Szent ez, a pap számára van, a meglengetett felajánlás szegyével és az adomány combjával együtt. A nazireus ezután ihat bort.21Ez a fogadalmat tevő nazireus törvénye, a Jehovának tett felajánlásáé a nazireusságát illetően, azon felül, mint ami a módjában áll. A fogadalma szerint, melyet fogad, a szerint tegyen, nazireusságának a törvénye miatt."22Jehova ekkor szólt Mózesnek, ezt mondva:23,,Beszélj Áronnal és fiaival, és mondd el nekik:Így áldjátok meg Izrael fiait, ezt mondjátok nekik:24Áldjon meg Jehova, és őrizzen meg téged.25Ragyogtassa rád arcát Jehova, és találj kegyet az ő szemében.26Emelje fel Jehova az arcát feléd, és rendeljen neked békét.'« 27 És helyezzék nevemet Izrael fiaira, hogy én megáldjam őket."

7. fejezet
1Azon a napon, amelyen Mózes végzett a hajlék felállításával, felkente és felszentelte azt meg annak minden berendezését, valamint az oltárt és annak minden felszerelési tárgyát. Tehát felkente és felszentelte azokat.2Utána Izrael fejedelmei, atyáik háznépének a fejei ajándékot hoztak, mivel ők voltak a törzsek fejedelmei, és ők álltak a számba vett emberek élén.3Elhozták felajánlásukat Jehova elé:hat fedett szekeret és tizenkét szarvasmarhát;egy szekér volt két fejedelemért, és egy bika mindegyikükért; elvitték ezeket a hajlék elé.4Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:5,,Fogadd el ezeket tőlük, mert ezeket használják majd fel a találkozás sátra körüli szolgálat végzésére, és add ezeket a lévitáknak, mindegyiknek a szolgálatának megfelelően."6Mózes pedig elfogadta a szekereket és a szarvasmarhákat, és odaadta azokat a lévitáknak.7Két szekeret és négy szarvasmarhát adott Gerson fiainak, a szolgálatuknak megfelelően,8és négy szekeret meg nyolc szarvasmarhát adott Mérári fiainak, az Itamárnak, Áron pap fiának a keze alatt végzett szolgálatuknak megfelelően.9De Kehát fiainak nem adott egyet sem, mert a szent hely körüli szolgálat volt az övék. Ők a vállukon hordozták, amit hordozniuk kellett.10A fejedelmek tehát elhozták ajándékukat az oltár felavatásakor, a felkenetésének napján, és bemutatták a fejedelmek felajánlásukat az oltár előtt.11Majd Jehova ezt mondta Mózesnek,,Egyik nap az egyik fejedelem, a másik nap a másik fejedelem mutassa be felajánlását az oltár felavatására."12Az első nap Nahson, a Júda törzséből való Amminádáb fia mutatta be felajánlását.13Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;14egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;15egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;16egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;17közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Nahsonnak, Amminádáb fiának a felajánlása.18A második nap Netánel, Cuárnak a fia, Issakár fejedelme hozott ajándékot.19Bemutatta felajánlását: egy százharminc sekel súlyú ezüsttálat, egy hetvensekelnyi ezüstedényt, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;20egy tízsekelnyi aranypoharat tele füstölőszerrel;21egy fiatal bikát, egy kost, egy első életévében levő hím bárányt égő felajánlásnak;22egy kecskegidát bűnért való felajánlásnak;23közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarhát, öt kost, öt kecskebakot és öt hím bárányt, egyéveseket. Ez volt Netánelnek, Cuár fiának a felajánlása.24Harmadik nap Zebulon fiainak a fejedelme, Eliáb, Hélonnak a fia következett.25Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;26egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;27egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;28egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;29közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Eliábnak, Hélon fiának a felajánlása.30Negyedik nap Rúben fiainak a fejedelme, Elicúr, Sedeurnak a fia következett.31Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;32egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;33egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;34egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;35közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Elicúrnak, Sedeur fiának a felajánlása.36Ötödik nap Simeon fiainak a fejedelme, Selumiel, Curisaddainak a fia következett.37Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;38egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;39egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;40egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;41közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Selumielnek, Curisaddai fiának a felajánlása.42Hatodik nap Gád fiainak a fejedelme, Eliasáf, Déuelnek a fia következett.43Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;44egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;45egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;46egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;47közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Eliasáfnak, Déuel fiának a felajánlása.48Hetedik nap Efraim fiainak a fejedelme, Elisáma, Ammihud fia következett.49Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;50egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;51egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;52egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;53közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Elisámának, Ammihud fiának a felajánlása.54Nyolcadik nap Manassé fiainak a fejedelme, Gamáliel, Pédacurnak a fia következett.55Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;56egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;57egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;58egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;59közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Gamálielnek, Pédacur fiának a felajánlása.60Kilencedik nap Benjámin fiainak a fejedelme, Abidán, Gideóninak a fia következett.61Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;62egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;63egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;64egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;65közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Abidánnak, Gideóni fiának a felajánlása.66Tizedik nap Dán fiainak a fejedelme, Ahiézer, Ammisaddainak a fia következett.67Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;68egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;69egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;70egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;71közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Ahiézernek, Ammisaddai fiának a felajánlása.72Tizenegyedik nap Áser fiainak a fejedelme, Págiel, Okránnak a fia következett.73Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;74egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;75egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;76egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;77közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Págielnek, Okrán fiának a felajánlása.78Tizenkettedik nap Naftali fiainak a fejedelme, Ahira, Énánnak a fia következett.79Felajánlása egy százharminc sekel súlyú ezüsttál volt, egy hetvensekelnyi ezüstedény, a szent hely sekele szerint, mindkettő tele olajjal elegyített finomliszttel gabonafelajánlásnak;80egy tízsekelnyi aranypohár tele füstölőszerrel;81egy fiatal bika, egy kos, egy első életévében levő hím bárány égő felajánlásnak;82egy kecskegida bűnért való felajánlásnak;83közösségi áldozatnak pedig két szarvasmarha, öt kos, öt kecskebak és öt hím bárány, egyévesek. Ez volt Ahirának, Énán fiának a felajánlása.84Ez volt Izrael fejedelmeinek a felajánlása az oltár felavatására azon a napon, amikor azt felkenték: tizenkét ezüsttál, tizenkét ezüstedény, tizenkét aranypohár;85százharminc sekel volt mindegyik ezüsttál, hetven sekel volt mindegyik edény, az edények ezüstje összesen kétezer-négyszáz sekelnyi volt a szent hely sekele szerint;86a füstölőszerrel teli tizenkét aranypohár poharanként tíz sekel volt a szent hely sekele szerint, a poharak aranya összesen százhúsz sekel volt.87Az égő felajánlásra szánt jószág összesen tizenkét bika volt, tizenkét kos, tizenkét hím bárány, egyévesek, és a hozzájuk tartozó gabonafelajánlások, valamint tizenkét kecskegida bűnért való felajánlásnak;88a közösségi áldozat jószága pedig összesen huszonnégy bika, hatvan kos, hatvan kecskebak és hatvan, egyéves hím bárány volt. Ez volt a felajánlás az oltár felavatására, miután azt felkenték.89Mózes pedig amikor csak bement a találkozás sátrába, hogy beszéljen vele, hallotta a hangot, amely beszélt vele a bizonyság ládáján levő fedél fölül, a két kerub közül;és ő szólt hozzá.

8. fejezet
1És szólt Jehova Mózesnek, ezt mondva:2,,Beszélj Áronnal, és mondd el neki: »Amikor meggyújtod a lámpákat, a hét lámpa a lámpatartó előtti területet világítsa meg."3És Áron így is tett:úgy gyújtotta meg a lámpákat, hogy a lámpatartó előtti területet világítsák meg, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.4A lámpatartó ilyen művű volt: vert aranyból készült. Ágai és virágai is vert művűek voltak. A szerint készítette el Mózes a lámpatartót, ahogy Jehova mutatta neki a látomásban.5Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:6,,Válaszd ki a lévitákat Izrael fiai közül, és tisztítsd meg őket.7Ezt tedd velük, hogy megtisztítsd őket: Hints rájuk bűntől megtisztító vizet; borotválják le az egész testüket, mossák ki ruháikat, és tisztítsák meg magukat.8Azután vegyenek egy fiatal bikát, és hozzá való gabonafelajánlásnak olajjal elegyített finomlisztet; majd vegyél egy másik fiatal bikát is bűnért való felajánlásnak.9Ezután vidd a lévitákat a találkozás sátra elé, és gyűjtsd egybe Izrael fiainak egész közösségét.10És mutasd be a lévitákat Jehova előtt, és Izrael fiai tegyék kezüket a lévitákra.11Áron pedig lengettesse meg a lévitákat Jehova előtt mint meglengetett felajánlást Izrael fiai közül, és szolgáljanak Jehova szolgálatában.12A léviták pedig tegyék kezüket a bikák fejére. Azután az egyiket mutassák be bűnért való felajánlásként, a másikat pedig égő felajánlásként Jehovának, hogy engesztelést végezzenek a lévitákért.13Állítsd a lévitákat Áron és a fiai elé, és lengettesd meg őket mint meglengetett felajánlást Jehovának.14Különítsd el a lévitákat Izrael fiai közül, a léviták legyenek az enyémek.15Azután a léviták menjenek be, hogy a találkozás sátránál szolgáljanak. Így tisztítsd meg őket, és lengettesd meg őket mint meglengetett felajánlást.16Mert ők odaadottak. Nekem adattak Izrael fiai közül. Mindazok helyett, akik megnyitják anyjuk méhét, Izrael fiainak minden elsőszülöttje helyett választom ki őket magamnak.17Ugyanis Izrael fiai közül minden elsőszülött az enyém, embertől kezdve az állatig. Azon a napon szenteltem őket magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre.18És a lévitákat választom minden elsőszülött helyett magamnak Izrael fiai közül.19És odaadom a lévitákat mint odaadottakat Áronnak és a fiainak Izrael fiai közül, hogy végezzék Izrael fiainak a szolgálatát a találkozás sátrában, és hogy engesztelést szerezzenek Izrael fiaiért, nehogy csapás legyen Izrael fiai között, amiért a szent helyhez közelednek Izrael fiai."20Mózes, Áron és Izrael fiainak az egész közössége így is tett a lévitákkal. Összhangban mindazzal, amit Jehova parancsolt Mózesnek a léviták felől, Izrael fiai mindent úgy tettek velük.21A léviták tehát megtisztították magukat, és kimosták ruháikat, s ezután Áron meglengettette őket meglengetett felajánlásként Jehova előtt. Áron utána engesztelést végzett értük, hogy megtisztítsa őket.22A léviták csak ezután mentek be, hogy végezzék a szolgálatukat a találkozás sátrában Áron és a fiai előtt. Ahogy Jehova parancsolta Mózesnek a léviták felől, úgy tettek velük.23Jehova ekkor beszélt Mózessel, ezt mondva:24,,Ez vonatkozik a lévitákra:Huszonöt éves korától fogva jöjjön és csatlakozzon a találkozás sátrának szolgálatát végzők csoportjához.25De ötvenéves kor felett vonuljon vissza a szolgálatot végzők csoportjából, és ne szolgáljon többé.26Segítsen testvéreinek a találkozás sátrában a kötelezettségek teljesítésében, de ne végezzen szolgálatot. Így tegyél a lévitákkal a kötelezettségeiket illetően."

9. fejezet
1És szólt Jehova Mózeshez a Sínai-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptom földjéről, és ezt mondta:2,,Készítsék el Izrael fiai a pászkaáldozatot annak meghatározott idejében.3Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, a két este között készítsétek el a meghatározott időben. A rá vonatkozó összes rendelet és szokásos eljárás szerint készítsétek el."4Mózes tehát beszélt Izrael fiaival, hogy készítsék el a pászkaáldozatot.5Erre ők elkészítették a pászkaáldozatot az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján a két este között, a Sínai-pusztában. Ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, mindent úgy tettek Izrael fiai.6De voltak emberek, akik tisztátalanná váltak valamilyen halott emberi lélek miatt, és nem tudták elkészíteni a pászkaáldozatot azon a napon. Ezért odajárultak Mózes és Áron elé azon a napon.7Ezt mondták neki ezek az emberek:,,Tisztátalanok vagyunk emberi lélek miatt. Miért legyünk meggátolva abban, hogy bemutassuk Jehovának a felajánlást a meghatározott időben Izrael fiai között?"8Mózes ekkor ezt mondta nekik:,,Álljatok oda, és hadd halljam, mit parancsol Jehova felőletek."9Jehova pedig beszélt Mózessel, és ezt mondta:10,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd el nekik:Ha egy ember közületek vagy nemzedékeitek közül történetesen tisztátalan lesz valamilyen lélek miatt, vagy messzi úton van, ő is készítse el a pászkaáldozatot Jehovának.11A második hónap tizennegyedik napján a két este között készítsék el. Kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék meg.12Ne hagyjanak belőle semmit sem reggelre, és egyetlen csontját se törjék el. A pászkára vonatkozó rendeletek alapján készítsék el.13De ha valaki tiszta volt, nem volt úton, és elmulasztotta elkészíteni a pászkaáldozatot, azt a lelket ki kell irtani népe közül, mert nem mutatta be a felajánlást Jehovának a meghatározott időben. Az az ember felelni fog bűnéért.14Ha jövevény lakik köztetek jövevényként, ő is készítse el a pászkaáldozatot Jehovának. A pászka rendelete szerint és a szokásos eljárás szerint tegye ezt. Egy rendeletetek legyen, a jövevénynek is, és a földetek szülöttjének is."15Aznap, amikor felállították a hajlékot, a felhő befedte a Bizonyság sátrának a hajlékát, este pedig tűznek tűnő valami maradt a hajlék felett reggelig.16Így volt ez folyamatosan: Nappal a felhő fedte be, éjjel pedig tűz látszott fölötte.17És ha a felhő felemelkedett a sátor fölül, Izrael fiai is útnak indultak rögtön azután, és ahol a felhő leszállt, ott táboroztak le Izrael fiai is.18Jehova utasítására indultak útnak Izrael fiai, és Jehova utasítására táboroztak le. Míg a felhő a hajlék fölött nyugodott, addig táboroztak.19S ha a felhő sok napon át időzött a hajlék fölött, Izrael fiai is eleget tettek Jehova iránti kötelezettségüknek, hogy ne induljanak el.20De volt, hogy a felhő néhány napot maradt a hajlék fölött. Jehova utasítására maradtak letáborozva, és Jehova utasítására indultak útnak.21Néha a felhő estétől reggelig maradt; reggel a felhő felemelkedett, ők pedig útnak indultak. Akár nappal volt, akár éjszaka, ha a felhő felemelkedett, ők is útnak indultak.22Akár két nap volt, akár egy hónap vagy még több nap, míg a felhő a hajlék fölött időzött, ott maradva fölötte, Izrael fiai tovább táboroztak, és nem indultak útnak, de amikor felemelkedett, ők is útnak indultak.23Jehova utasítására táboroztak le, és Jehova utasítására indultak útnak. Eleget tettek Jehova iránti kötelezettségüknek, Jehova Mózes által adott utasításának megfelelően.

10. fejezet
1És szólt Jehova Mózesnek, ezt mondva:2,,Készíts magadnak két trombitát. Vert ezüstből készítsd azokat, és szolgáljanak neked a közösség összehívására és a táborok indítására.3Ha mindkettőt megfújják, akkor a megállapodás szerint gyűljön össze veled az egész közösség a találkozás sátrának a bejáratánál.4Ha csak az egyiket fújják meg, akkor a fejedelmek mint Izrael ezreinek a fejei gyűljenek össze veled a megállapodás szerint.5Amikor hullámzó trombitaszót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak.6Amikor másodszor fújtok hullámzó trombitaszót, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Fújjanak hullámzó trombitaszót minden egyes alkalommal, amikor közülük egy útnak indul.7Ha a gyülekezetet hívjátok össze, fújjátok meg, de a trombitaszó ne legyen hullámzó.8Áron fiai, a papok fújják meg a trombitákat, és időtlen időkig tartó rendeletül legyen ez nektek nemzedékeiteken át.9Ha hadba vonultok földeteken az elnyomóitok ellen, akik szorongatnak benneteket, akkor fújjatok riadót a trombitákkal, és meg fog emlékezni rólatok Jehova, a ti Istenetek, és megmenekültök ellenségeitektől.10Örvendezésetek napján, ünnepi időszakaitokban, valamint hónapjaitok elején fújjátok meg a trombitákat égő felajánlásaitok és közösségi áldozataitok felett; és legyen ez emlékeztető nektek Istenetek előtt. Én vagyok Jehova, a ti Istenetek."11Történt, hogy a második évben, a második hónapban, a hónap huszadik napján a felhő felemelkedett a Bizonyság hajléka fölül.12Izrael fiai pedig útnak indultak az indulásuk rendje szerint a Sínai-pusztából, majd a felhő megállapodott Párán pusztájában.13Ez volt az első alkalom, hogy Jehova Mózes által adott utasításának megfelelően indultak el.14Elindult hát először Júda fiainak háromtörzsenkénti beosztású tábora az egész seregével, és Nahson, Amminádábnak a fia állt a sereg élén.15Az Issakár fiainak törzséből való sereg élén Netánel állt, Cuárnak a fia.16A Zebulon fiainak törzséből való sereg élén pedig Eliáb állt, Hélonnak a fia.17Lebontották a hajlékot, és Gerson fiai meg Mérári fiai mint a hajlék hordozói útnak indultak.18Azután útnak indult Rúbennek a háromtörzsenkénti beosztású tábora a seregével, és Elicúr, Sedeurnak a fia állt a sereg élén.19A Simeon fiainak törzséből való sereg élén Selumiel állt, Curisaddainak a fia.20A Gád fiainak törzséből való sereg élén pedig Eliasáf állt, Déuelnek a fia.21Majd útnak indultak a kehátiták mint a szentély hordozói, és mire megérkeztek, amazok felállították a hajlékot.22És útnak indult Efraim fiainak háromtörzsenkénti beosztású tábora a seregével, és Elisáma, Ammihudnak a fia állt a sereg élén.23A Manassé fiainak törzséből való sereg élén Gamáliel állt, Pédacurnak a fia.24A Benjámin fiainak törzséből való sereg élén pedig Abidán állt, Gideóninak a fia.25Az egész tábor utóvédjeként Dán fiainak háromtörzsenkénti beosztású tábora indult útnak a seregével, és Ahiézer, Ammisaddainak a fia állt a sereg élén.26Az Áser fiainak törzséből való sereg élén Págiel állt, Okránnak a fia.27A Naftali fiainak törzséből való sereg élén pedig Ahira, Énánnak a fia.28Így indultak el Izrael fiai a seregeikkel, amikor útra keltek.29Mózes ekkor ezt mondta Hobábnak, aki a midiánita Réuelnek, Mózes apósának a fia volt:,,Útnak indulunk arra a helyre, amelyről Jehova ezt mondta: »Nektek adom.« Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert Jehova is jót mondott Izrael felől."30De ő ezt mondta neki:,,Nem megyek, hanem visszatérek a saját földemre, a rokonaimhoz."31Mózes erre ezt mondta:,,Kérlek, ne hagyj el minket, mert te jól tudod, hogy hol táborozhatunk a pusztában;légy a mi szemünk.32Ha pedig eljössz velünk, akkor bizony amilyen jót tesz velünk Jehova, mi is olyan jót teszünk veled."33Elvonultak hát Jehova hegyétől háromnapi járásnyira, Jehova szövetségének a ládája pedig háromnapi járásnyira vonult előttük, hogy pihenőhelyet keressen nekik.34És Jehova felhője felettük volt nappal, amikor kivonultak a táborból.35Amikor csak a láda elindult, Mózes ezt mondta:,,Kelj föl, ó, Jehova, és széledjenek szét ellenségeid! Meneküljenek előled, akik mélységesen gyűlölnek!"36Amikor pedig megpihent, Mózes ezt mondta: ,,Térj vissza, ó, Jehova, Izrael ezreinek sokaságához!"
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
Mózes 4. könyve 5. fejezet
  2012-08-31 13:55:49, péntek
 
  Mózes 4. könyve 5. fejezet


1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:


2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy űzzenek ki a táborból minden poklost, és minden magfolyóst, és mindenkit, a ki holttest miatt lett tisztátalanná.


3 Űzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül űzzétek őket, hogy tisztátalanná ne tegyék az ő táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom.


4 És úgy cselekedének Izráel fiai, és kiűzék azokat a táboron kivül; a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedtek Izráel fiai.


5 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:


6 Szólj Izráel fiainak: Ha akár férfi, akár asszony, akármi emberi bűnt követ el, a mely által hűtelenné válik az Úrhoz; az a lélek vétkessé lesz.


7 Vallja meg azért az ő bűnét, a melyet elkövetett, és fizesse meg a kárt, [a mit okozott,] teljes értékében, azután toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek kárt tett.


8 Ha pedig nincs az embernek atyjafia, a kinek megfizetné a kárt: a megtérített kár az Úré legyen a pap számára, az engesztelésre való koson kivül, a melylyel engesztelés tétetik érte.


9 Izráel fiainak minden szent dolgaiból minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, a kihez viszik azt.


10 És kinek-kinek az ő szenteltje a magáé legyen; a mit pedig kiki a papnak ád, azé legyen.


11 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:


12 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hűtelenné válik iránta;


13 És hál valaki ő vele közösülve, és az ő férje előtt titok marad, és elrejtetik, hogy ő megfertőztetett; bizonyság pedig nincs ellene, sem a [bűnön] nem kapták;


14 De felgerjed ő benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertőztetett; vagy felgerjed ő benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az meg nem fertőztetett.


15 Akkor vigye a férfiú az ő feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette való áldozatot; egy efa árpalisztnek tizedrészét; [de] ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi ételáldozat ez, emlékeztető ételáldozat ez, a mely hamisságra emlékeztet.


16 A pap pedig léptesse elő [az asszonyt], és állassa őt az Úr elé.


17 És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék pádimentomán levő porból is vegyen a pap, és tegye azt a vízbe.


18 És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztető ételáldozatot, féltékenységi ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserű víz.


19 És eskesse meg őt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki, és ha el nem hajoltál tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserű víz.


20 Ha pedig elhajoltál a te férjed mellől, és megfertőztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kívül,


21 Miután megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-[példává] a te néped között, megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet dagadtá tévén.


22 És menjen be az átokhozó víz a te belső részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen!


23 És írja fel a pap ez átkokat levélre, azután törölje le a keserű vízzel.


24 És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserű vizet, hogy bemenjen ő belé az átokhozó víz az ő keserűségére.


25 Azután vegye el a pap az asszony kezéből a féltékenységi ételáldozatot, és lóbálja meg azt az ételáldozatot az Úr előtt, és áldozzék azzal az oltáron.


26 És vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztetőűl, és füstölögtesse el az oltáron, és azután itassa meg az asszonynyal a vizet.


27 És ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, [hogy], ha megfertőztette magát, és hűtelenné lett az ő férjéhez, bemegy az az átokhozó víz ő belé az ő keserűségére, és megdagad az ő méhe, és megszárad az ő tompora, és az az asszony átokká lesz az ő népe között.


28 Ha pedig nem fertőztette meg magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen.


29 Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az ő férje mellől, és megfertőzteti magát;


30 Vagy mikor valaki, a kiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az ő feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint.


31 És ártatlan lesz a férfi a bűntől, az asszony pedig viseli az ő bűnének terhét.





 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
Mózes 4.könyvének 4.fejezete
  2012-08-31 13:42:16, péntek
 
  Mózes 4.könyvének 4.fejezete


1 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:


2 Vedd számba a Kéhát fiait Lévi fiai közül nemzetségenként, az ő atyjoknak háznépe szerint.


3 Harmincz esztendőstől és azon felül az ötven esztendősökig mindenkit, a ki szolgálatra való, hogy munkálkodjék a gyülekezet sátorában.


4 Ez a tisztök Kéhát fiainak a gyülekezet sátorában: a legszentségesebbekről [való gondviselés].


5 Áron és az ő fiai pedig, mikor indulni akar a tábor, menje[nek] be, és vegyék le a takaró függönyt, és takarják be azzal a bizonyság ládáját.


6 És tegyenek arra borzbőrből csinált takarót, és borítsák azt be egészen kékszínű ruhával felülről, és dugják belé a rúdjait is.


7 A szent [kenyerek] asztalát is borítsák be kékszínű ruhával, azon felül tegyék rá a tálakat, a csészéket, a kelyheket, és az italáldozathoz való kancsókat, és ama szüntelen való kenyér is rajta legyen.


8 Azután borítsanak azokra karmazsinszínű ruhát, és takarják be azt borzbőrből való takaróval, és dugják belé a rúdjait is.


9 Vegyenek azután kékszínű ruhát, és takarják be a világításra való gyertyatartót és annak mécseit, hamvvevőit, hamutartóit és minden olajos edényét, a melyekkel szolgálnak körülte.


10 És tegyék azt és minden edényét borzbőrből csinált takaróba, és tegyék saroglyára.


11 Az arany oltárt is borítsák be kékszínű ruhával, és takarják be borzbőrből csinált takaróval, és dugják belé a rúdjait [is].


12 Vegyék elő azután a szolgálatnak minden eszközét, a melyekkel szolgálni fognak a szenthelyen, és tegyék kékszínű ruhába, és takarják be azokat borzbőrből csinált takaróval, és tegyék a saroglyára.


13 Azután takarítsák el a hamvat az oltárról, és borítsanak arra bíborpiros színű ruhát.


14 És tegyék rá arra minden ő eszközét, a melyekkel szolgálnak azon: a szenes serpenyőket, a villákat, a lapátokat és a medenczéket, az oltárnak minden eszközét; és borítsanak arra borzbőrből csinált takarót, és dugják belé a rúdjait [is].


15 Ha pedig elvégezi Áron és az ő fiai a szenthelynek és a szenthely minden edényének betakarását, mikor el akar indulni a tábor: akkor jöjjenek el Kéhát fiai, hogy elvigyék azokat; de ne illessék a szenthelynek [semmi edényét], hogy meg ne haljanak. Ezek Kéhát fiainak terhei a gyülekezet sátorában.


16 Eleázárnak pedig, az Áron pap fiának tiszte: a világító olajra, a füstölő szerekre, a szüntelen való ételáldozatra és a kenetnek olajára; az egész hajlékra és mindenre, a mi abban van, mind a szenthelyre, mind annak edényeire való gondviselés.


17 Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak mondván:


18 A Kéhátiták nemzetségének törzsét ne [engedjétek] kiirtani a léviták közül;


19 Hanem ezt míveljétek ő velök, hogy éljenek és meg ne haljanak, mikor járulnak a szentségek szentségéhez: Áron és az ő fiai jöjjenek el, és rendeljék el őket, kit-kit az ő szolgálatára és az ő terhére.


20 Egy pillanatra se menjenek be, hogy meglássák a szenthelyet, hogy meg ne haljanak.


21 Szóla ezután az Úr Mózesnek, mondván:


22 Vedd számba a Gerson fiait is az ő atyjoknak háznépe szerint, az ő nemzetségök szerint.


23 A harmincz esztendőstől és azon felül az ötven esztendősig számláld meg őket; mindenkit, a ki szolgálatot teljesíteni való, hogy szolgáljon a gyülekezet sátorában.


24 Ez legyen munkájok a Gersoniták nemzetségeinek a szolgálatban és a teher[hordozás]ban:


25 Hordozzák a hajlék kárpitjait és a gyülekezet sátorát, annak takaróját és a borzbőrből csinált takarót, a mely rajta van felül, és a gyülekezet sátora nyilásának leplét.


26 És a pitvar szőnyegeit, és a pitvar kapunyílásának leplét, a melyek a hajlékon és az oltáron köröskörül vannak, azoknak köteleit, és az ő szolgálatjokhoz való minden edényt; és mindazt, a mi tenni való azokkal, ők teljesítsék.


27 Áronnak és az ő fiainak beszéde szerint legyen a Gersoniták fiainak minden szolgálatjok, minden terhökre és minden szolgálatjokra nézve; minden terhöket pedig az ő őrizetökre bízzátok.


28 Ez a Gersoniták fiai nemzetségének szolgálata a gyülekezet sátorában; az ő szolgálatuk pedig legyen az Áron pap fiának, Ithamárnak keze alatt.


29 A Mérári fiait is az ő nemzetségeik szerint, az ő atyjoknak háznépei szerint számláld meg.


30 A harmincz esztendőstől és annál feljebb az ötven esztendősig számláld meg őket; mindenkit, a ki szolgálatra való, hogy szolgálatot végezzen a gyülekezet sátorában.


31 Ezek pedig, a mikre ügyelniök kell a továbbvitelnél [és] a gyülekezet sátorában való minden szolgálatuknál: a hajlék deszkái, annak reteszrúdjai, oszlopai és talpai.


32 A pitvarnak is köröskörül való oszlopai és azok talpai, szegei és kötelei, azoknak minden szerszámai, és minden szolgálatjok[hoz való]. Név szerint is megszámláljátok az edényeket, a mikre a továbbvitelnél ügyelniök kell.


33 Ez legyen szolgálatuk a Mérári fiai nemzetségeinek, a melylyel szolgáljanak a gyülekezet sátorában, Ithamárnak, az Áron pap fiának vezetése alatt.


34 És megszámlálá Mózes és Áron és a gyülekezet fejedelmei a Kéhátiták fiait, az ő nemzetségök szerint és az ő atyjoknak háznépe szerint,


35 A harmincz esztendőstől és annál feljebb, az ötven esztendősig mindenkit, a ki szolgálatra való, hogy szolgáljon a gyülekezet sátorában.


36 Vala pedig azoknak száma az ő nemzetségeik szerint: kétezer hétszáz és ötven.


37 Ezek a Kéhátiták nemzetségeinek megszámláltjai, mindazok, a kik szolgálnak vala a gyülekezet sátorában, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak parancsolatja szerint, a Mózes keze által.


38 A Gerson fiainak száma az ő nemzetségeik szerint, és az ő atyáiknak háznépe szerint.


39 A harmincz esztendőstől és azon felül az ötven esztendősig mindazok, a kik szolgálatra valók, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorában.


40 Azoknak száma az ő nemzetségök szerint, az ő atyjoknak háznépe szerint: kétezer hatszáz és harmincz.


41 Ezek a Gerson fiai nemzetségeinek megszámláltjai, a kik mindnyájan szolgálnak a gyülekezet sátorában, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint.


42 A Mérári fiai nemzetségeinek száma az ő nemzetségei szerint, az ő atyjoknak háznépe szerint;


43 A harmincz esztendőstől és azon felül az ötven esztendősig mindazok, a kik szolgálatra valók, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorában;


44 Ezeknek száma az ő nemzetségeik szerint: háromezer és kétszáz.


45 Ezek a Mérári fiai nemzetségeinek megszámláltjai, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint, a Mózes keze által.


46 Mindnyájan a megszámláltatott léviták, a kiket megszámlált Mózes és Áron, és Izráel fejedelmei az ő nemzetségeik és atyjoknak háznépe szerint;


47 A harmincz esztendőstől és azon felül az ötven esztendősig, a kik csak alkalmatosak a szolgálatra, a szolgálatnak gyakorlására, és a továbbvitelnél való szolgálatra a gyülekezetnek sátorában;


48 Ezeknek száma lőn nyolczezer ötszáz és nyolczvan.


49 Az Úrnak beszéde szerint számlálták meg őket a Mózes keze által kit-kit az ő szolgálata szerint, és az ő [vinni való] terhe szerint. Ez az a számlálás, a melyet az Úr parancsolt vala Mózesnek.
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
Mózes 4.könyv 3.fejezet
  2012-08-31 13:38:08, péntek
 
  Mózes 4.könyv 3.fejezet

1 Ezek pedig Áronnak és Mózesnek szülöttei azon a napon, a melyen szólott az Úr Mózesnek a Sinai hegyen;


2 Ezek az Áron fiainak nevei: Az elsőszülött Nádáb, azután Abihú, Eleázár és Ithamár.


3 Ezek Áron fiainak, a felkenetett papoknak nevei, a kiket papi szolgálatra avattak fel.


4 De Nádáb és Abihú meghala az Úr előtt, mikor idegen tűzzel áldozának az Úr előtt a Sinai pusztájában, fiaik pedig nem valának nékik. Eleázár és Ithamár viselék azért a papságot, Áronnak, az ő atyjoknak színe előtt.


5 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:


6 Hozd elő Lévi törzsét, és állassad Áron pap elé, hogy szolgáljanak néki.


7 És ügyeljenek az ő ügyére, és az egész gyülekezet ügyére a gyülekezet sátora előtt, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.


8 Ügyeljenek pedig a gyülekezet sátorának minden eszközére is, és Izráel fiainak ügyeire is, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.


9 És adjad a lévitákat Áronnak és az ő fiainak; mert valóban néki adattak Izráel fiaitól.


10 Áront pedig és az ő fiait rendeld [föléjök,] hogy őrizzék az ő papságukat; és ha idegen járulna oda, haljon meg.


11 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:


12 Ímé én kiválasztottam a lévitákat Izráel fiai közül, minden elsőszülött helyett, a mely az ő anyjának méhét megnyitja Izráel fiai között: azért legyenek a léviták enyéim.


13 Mert enyém minden elsőszülött; a mikor megöltem minden elsőszülöttet Égyiptom földén, magamnak szenteltem minden elsőszülöttet Izráelben; akár ember, akár barom, enyéim legyenek: én vagyok az Úr.


14 Szóla azután az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, mondván:


15 Számláld meg Lévi fiait az ő atyáiknak háznépe szerint, az ő nemzetségeik szerint; egy hónapostól fogva, és azon felül minden fineműt számlálj meg.


16 Megszámlálá azért Mózes őket az Úr szava szerint, a miképen meghagyatott vala néki.


17 És ezek voltak a Lévi fiai az ő neveik szerint: Gerson, Kéhát és Mérári.


18 Ezek pedig a Gerson fiainak nevei az ő nemzetségök szerint: Libni és Simhi.


19 Továbbá a Kéhát fiai az ő nemzetségök szerint: Amrám és Iczhár, Hebron és Uzziél.


20 A Mérári fiai pedig az ő nemzetségök szerint: Makhli és Músi. Ezek a Lévi nemzetségei, az ő atyáiknak háznépe szerint.


21 Gersontól valók a Libni nemzetsége és a Simhi nemzetsége; ezek a Gersoniták nemzetségei.


22 Az ő megszámláltjaik, az egy hónapostól fogva és feljebb minden fineműnek száma szerint, az ő megszámláltjaik: hétezer és ötszáz.


23 A Gersoniták nemzetségei a hajlék megett járjanak tábort nyugot felől.


24 És a Gersoniták atyái háznépének fejedelme legyen Eliásáf, a Láél fia.


25 A Gerson fiainak [tiszte] pedig: ügyelni a gyülekezet sátorában, a hajlékra, a sátorra, annak takarójára, és a gyülekezet sátora nyílásának leplére.


26 Továbbá a pitvarnak szőnyegeire, és a pitvar nyílásának leplére, a mely van a hajlékon és az oltáron köröskörül, és annak köteleire, és minden azzal járó szolgálatra.


27 Kéháttól való pedig az Amrám nemzetsége, az Iczhár nemzetsége, a Hebron nemzetsége és az Uzziél nemzetsége: Ezek Kéhátnak nemzetségei.


28 Minden fineműnek száma szerint, egy hónapostól fogva és feljebb, nyolczezeren és hatszázan valának a szenthelynek őrizői.


29 A Kéhát fiainak nemzetségei a hajlék oldala mellett dél felől járjanak tábort.


30 És a Kéhátiták nemzetségének, az ő atyái háznépének fejedelme [legyen] Elisáfán, Uzziélnek fia.


31 Az ő [tisztök] pedig, ügyelni a ládára, az asztalra, a gyertyatartóra, az oltárokra és a szenthelynek edényeire, a melyekkel szolgálnak, és a takaróra, és minden azzal járó szolgálatra.


32 Továbbá a léviták fejedelmeinek fejedelme [legyen] Eleázár, Áron pap fia: a szenthelyre ügyelőknek előljárója.


33 Méráritól való a Makhli és Músi nemzetségei; ezek a Mérári nemzetségei.


34 Az ő megszámláltjaik pedig minden fineműnek száma szerint, egy hónapostól fogva és feljebb: hatezer és kétszáz.


35 És a Mérári nemzetségének, az ő atyái háznépének fejedelme [legyen] Suriel, az Abihail fia; a hajléknak észak felől való oldala mellett járjanak tábort.


36 A Mérári fiainak pedig tisztök legyen felügyelni: a hajlék deszkáira, annak reteszrúdaira, oszlopaira és annak talpaira, minden edényeire és minden azzal járó szolgálatra;


37 Továbbá a pitvar körül való oszlopokra és azoknak talpaira, szegeire és köteleire.


38 A hajlék előtt keletre, a gyülekezet sátora előtt naptámadat felől, Mózes, Áron és az ő fiai járjanak tábort, a kik felügyelnek a szenthely szolgálatára, [és] Izráel fiainak ügyeire; ha pedig idegen járulna oda, haljon meg.


39 A léviták minden megszámláltja, a kiket Mózes és Áron az Úr rendeletére nemzetségenként számláltak vala meg, minden finemű, az egy hónapostól fogva és feljebb: huszonkét ezer.


40 És monda az Úr Mózesnek: Számláld meg Izráel fiainak minden finemű elsőszülöttét, egy hónapostól fogva és feljebb, és pedig névszerint számláld meg őket.


41 És válaszd a lévitákat nékem (én vagyok az Úr) az Izráel fiai közül való minden elsőszülött helyett; és a léviták barmait, Izráel fiai barmainak minden első fajzása helyett.


42 Megszámlálá azért Mózes, a mint parancsolta vala néki az Úr, Izráel fiainak minden elsőszülöttét.


43 És lőn minden finemű elsőszülött a nevek száma szerint, egy hónapostól fogva és feljebb, az ő megszámláltjaik: huszonkét ezer kétszáz és hetvenhárom.


44 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:


45 Válaszd a lévitákat az Izráel fiai közül való minden elsőszülött helyett; és a léviták barmait az ő barmaik helyett, és legyenek enyéim a léviták. Én vagyok az Úr.


46 A mi pedig a kétszáz és hetvenháromnak megváltását illeti, a kik felül vannak a lévitákon Izráel fiainak elsőszülöttei közül:


47 Végy öt-öt siklust fejenként; a szent siklus szerint vedd azt, (húsz géra egy siklus).


48 És add azt a pénzt Áronnak és az ő fiainak, váltságul a köztök lévő számfelettiekért.


49 Bevevé azért Mózes a váltságpénzt azoktól, a kik felül voltak a lévitáktól megváltottakon.


50 Izráel fiainak elsőszülöttitől vevé be e pénzt: ezer háromszáz és hatvanöt siklust, a szent siklus szerint.


51 És adá Mózes a megváltottaknak pénzét Áronnak és az ő fiainak, az Úr rendelete szerint, a miképen parancsolta az Úr Mózesnek.
 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
Mózes 4. könyv 2. fejezet
  2012-08-31 13:34:16, péntek
 
  Mózes 4. könyv 2. fejezet


1 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:


2 Az Izráel fiai, kiki az ő zászlója alatt, az ő atyáik háznépének jeleivel járjon tábort, a gyülekezet sátora körül járjon tábort annak oldalai felől.


3 Így járjanak pedig tábort: Keletre naptámadat felől Júda táborának zászlója az ő seregeivel; és Júda fiainak fejedelme Naasson, Amminádáb fia.


4 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: hetvennégy ezer és hatszáz.


5 Mellette pedig tábort járjon Izsakhár törzse, és Izsakhár fiainak fejedelme Néthánéel, Suárnak fia.


6 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: ötvennégy ezer és négyszáz.


7 Zebulon törzse, és Zebulon fiainak fejedelme Eliáb, Hélon fia.


8 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: ötvenhét ezer és négyszáz.


9 Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak Júda táborában: száz nyolcvanhat ezer és négyszáz, az ő seregeik szerint. Ezek induljanak előre.


10 Rúben táborának zászlója [legyen] dél felől az ő seregeivel, és Rúben fiainak fejedelme Elisúr, Sedeúr fia.


11 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: negyvenhat ezer és ötszáz.


12 Mellette pedig tábort járjon Simeon törzse, és Simeon fiainak fejedelme: Selúmiel, Surisaddai fia.


13 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: ötvenkilencz ezer és háromszáz.


14 Azután Gád törzse, és Gád fiainak fejedelme: Eliásáf, a Réuel fia.


15 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: negyvenöt ezer és hatszáz ötven.


16 Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak Rúben táborában: száz ötvenegy ezer és négyszáz ötven az ő seregeik szerint. Ezek másodszorra induljanak.


17 Azután induljon a gyülekezet sátora, a léviták tábor[ával], a táboroknak közepette: A miképen tábort járnak, a képen induljanak, kiki az ő helyén, az ő zászlója mellett.


18 Efraim táborának zászlója az ő seregeivel nyugot felé [legyen], és Efraim fiainak fejedelme: Elisáma, Ammihud fia.


19 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: negyven ezer és ötszáz.


20 És ő mellette [legyen] Manasse törzse, és Manasse fiainak fejedelme Gámliel, Pédasur fia.


21 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik, harminczkét ezer és hétszáz.


22 Azután [legyen] Benjámin törzse és Benjámin fiainak fejedelme: Abidám, Gideóni fia.


23 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: harminczöt ezer és négyszáz.


24 Mindnyájan a kik megszámlálva voltak Efraim táborában, száz nyolczezer és száz az ő seregeik szerint. Ezek harmadszorra induljanak.


25 Dán táborának zászlója [legyen] észak felől az ő seregeivel, és a Dán fiainak fejedelme: Ahiézer, Ammisaddai fia.


26 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: hatvankét ezer és hétszáz.


27 Mellette pedig tábort járjon Áser törzse, és Áser fiainak fejedelme: Págiel, az Okhrán fia.


28 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: negyvenegy ezer és ötszáz.


29 Azután [legyen] Nafthali törzse, és Nafthali fiainak fejedelme: Akhira, Enán fia.


30 Az ő serege pedig, vagyis az ő megszámláltjaik: ötvenhárom ezer és négyszáz.


31 Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak Dán táborában, száz ötvenhét ezer és hatszáz; utóljára induljanak az ő zászlóik szerint.


32 Ezek Izráel fiainak megszámláltjai az ő atyáiknak háznépei szerint; mindnyájan, a kik megszámlálva voltak táboronként, az ő seregeik szerint: hatszáz háromezer ötszáz és ötven.


33 De a léviták nem voltak számba véve Izráel fiai között, a mint megparancsolta volt az Úr Mózesnek.


34 És cselekedének Izráel fiai mind a szerint, a mint parancsolta volt az Úr Mózesnek: aképen járának tábort, az ő zászlóik szerint, és úgy indulának, kiki az ő nemzetsége szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint.


 
 
0 komment , kategória:  4 Mózes  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 65 db bejegyzés
Összes: 7487 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 108
  • e Hét: 108
  • e Hónap: 8723
  • e Év: 43753
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.