Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
5Mózes 1–5-ig terjedő fejezetei
  2016-08-25 00:53:13, csütörtök
 
  1. fejezet

1Ezek azok a szavak, melyeket Mózes mondott az egész Izraelnek a Jordán vidékén a pusztában, a kietlen síkságon Szúf előtt, Párán, Tófel, Lábán, Hacerót és Dizaháb között.2Tizenegy napig tartott az út a Hórebtől a Szeir-hegyen át Kádes-Barneáig.3Történt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap első napján, hogy Mózes mindent elmondott Izrael fiainak, amit Jehova parancsolt neki az ő számukra,4miután megverte Szihont, az amoriták királyát, aki Hesbonban lakott, és Ógot, Básán királyát, aki Astarótban lakott, Edreiben.5A Jordán vidékén,Moáb földjén Mózes magyarázni kezdte ezt a törvényt, így szólva:6,,Jehova, a mi Istenünk beszélt velünk a Hórebnél, ezt mondva:Elég sokáig laktatok már e hegyvidéken.7Forduljatok meg, induljatok el, és menjetek az amoriták hegyvidékére, és azok egész környékére az Arabában, a hegyvidéken, a Sefélán, a Negebben, a tengerparton, a kánaániták földjén és a Libanonon egészen fel a nagy folyóig, az Eufráteszig.8Íme, én elétek adom ezt a földet. Menjetek be, vegyétek birtokba a földet, amely felől megesküdött Jehova atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja azt és az ő magvuknak őutánuk.9Én pedig abban az időben megmondtam nektek:Nem vagyok képes egymagam hordozni benneteket.10Jehova, a ti Istenetek megsokasított titeket, és ma már annyian vagytok, mint csillag az égen.11Sokasítson meg titeket Jehova, a ti ősatyáitok Istene ezerte inkább, mint most vagytok, és áldjon meg benneteket, ahogy megígérte nektek.12Hogyan hordozhatnám el egymagam a terheteket, bajotokat és veszekedéseteket?13Hozzatok törzseitekből bölcs, értelmes és tapasztalt férfiakat, hogy főkké tegyem őket fölöttetek.14Ekkor így feleltetek nekem:Jó dolog, amiről mondtad, hogy tegyük meg.15Vettem hát törzsfőiteket, bölcs és tapasztalt férfiakat, és főkké tettem őket fölöttetek, ezrek elöljáróiként, százak elöljáróiként, ötvenek elöljáróiként, tízek elöljáróiként, és a törzseitek feljebbvalóiként.16És abban az időben parancsot adtam bíráitoknak, ezt mondva:Amikor meghallgatjátok testvéreiteket, igazságosan ítéljetek az ember és a testvére vagy a jövevény között.17Ne legyetek részrehajlóak az ítéletben. A kicsit ugyanúgy hallgassátok meg, mint a nagyot. Ne féljetek embertől, mert az ítélet Istenre tartozik;az olyan esetet pedig, amely túl nehéz nektek, hozzátok elém, és én meghallgatom.18Abban az időben parancsba adtam nektek mindazt, amit tennetek kell.19Azután útnak indultunk a Hórebtől, és bejártuk azt az egész hatalmas és félelmetes pusztát, amelyet láttatok, az amoriták hegyvidékén át, ahogy Jehova, a mi Istenünk parancsolta nekünk;és végül megérkeztünk Kádes-Barneába.20Akkor én ezt mondtam nektek:Megérkeztetek az amoriták hegyvidékére, amelyet Jehova, a mi Istenünk nekünk ad.21Íme, Jehova, a te Istened eléd tárta ezt a földet. Menj fel, vedd birtokba, ahogy Jehova, ősatyáid Istene mondta neked. Ne félj, és ne rettegj!22De ti mind hozzám jöttetek, és ezt mondtátok:Küldjünk ki magunk előtt férfiakat, hogy kémleljék ki nekünk a földet, és hozzanak hírt nekünk arról, hogy melyik úton menjünk fel, valamint a városokról, amelyekbe megyünk.23Nos, ez jónak tűnt szememben, ezért kiválasztottam közületek tizenkét férfit, mindegyik törzsből egyet.24Akkor ők megfordultak, felmentek a hegyekbe, és eljutva egészen Eskol völgyéig, kikémlelték azt.25Szedtek a kezükbe annak a földnek a gyümölcséből, lehozták hozzánk, és hírt is hoztak, ezt mondva:Jó az a föld, melyet Jehova, a mi Istenünk ad nekünk.26De ti nem akartatok felmenni, hanem fellázadtatok Jehova, a ti Istenetek utasítása ellen.27Morgolódtatok sátraitokban, így szólva:Jehova gyűlöl minket;azért hozott ki Egyiptom földjéről, hogy az amoriták kezébe adjon, és megsemmisítsen minket.28Hova megyünk mi fel? Testvéreink megolvasztották szívünket, mert ezt mondták:Nálunk nagyobb és szálasabb népet láttunk ott, olyan hatalmas városokat, amelyeket az egekig megerősítettek, és még az anákok fiait is láttuk ott.29Ezért azt mondtam nektek:Ne rettenjetek meg és ne féljetek tőlük!30Jehova, a ti Istenetek megy előttetek. Ő harcol értetek, egészen úgy, ahogyan Egyiptomban cselekedett veletek a szemetek láttára,31és a pusztában, ahol láttad, hogyan hordozott téged Jehova, a te Istened - ahogyan az ember hordozza fiát - az egész úton, amelyen jártatok, míg el nem jutottatok erre a helyre.32De e szó ellenére sem hittetek Jehovában, a ti Istenetekben,33aki előttetek ment az úton - hogy helyet kémleljen ki nektek, ahol letáborozhattok - éjjel tűzben, hogy lássátok, milyen úton kell mennetek, nappal pedig felhőben.34Jehova mindvégig hallotta beszédetek szavát. Haragra is gerjedt, és megesküdött, ezt mondva:35E gonosz nemzedékből egyetlen ember sem fogja meglátni azt a jó földet, mely felől megesküdtem, hogy atyáitoknak adom,36kivéve Kálebet, Jefunné fiát. Ő meglátja majd, és neki meg a fiainak adom azt a földet, melyen járt, mivel ő teljesen követte Jehovát.37(Még rám is megharagudott Jehova miattatok, és ezt mondta:Te sem fogsz bemenni oda. 38 Józsué, Nún fia, aki előtted áll, ő megy be oda.Őt erősítette meg, mert őáltala szerzi majd meg azt Izrael örökségként.)39Kicsinyeitek pedig, akikről azt mondtátok:Prédává lesznek!, és fiaitok, akik ma még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, ők mennek be oda, és nekik adom azt, ők veszik azt birtokba.40Ti pedig forduljatok meg, és induljatok a pusztába a Vörös-tenger útján.41Ekkor így feleltetek nekem:Vétkeztünk Jehova ellen. Mi bizony felmegyünk, és harcolunk egészen úgy, ahogy Jehova, a mi Istenünk parancsolta nekünk!Erre ti mindannyian felkötöttétek harci fegyvereiteket, és úgy gondoltátok, könnyű lesz felmenni a hegyre.42Jehova azonban így szólt hozzám:Mondd meg nekik:Ne menjetek fel, és ne harcoljatok, mert nem vagyok köztetek;nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitektől.43Én beszéltem veletek, de ti nem hallgattatok rám, hanem fellázadtatok Jehova utasítása ellen, tűzbe jöttetek, és megpróbáltatok felmenni a hegyre.44Akkor az amoriták, akik azon a hegyen laktak, kijöttek ellenetek, üldözőbe vettek titeket, mint a méhek, és szétszórtak benneteket a Szeiren egészen Hormáig.45Azután visszatértetek, és sírtatok Jehova előtt, de Jehova nem hallgatta meg szavatokat, és nem fordította felétek fülét.46Ezért laktatok Kádesben oly sok napon át, amennyi napot ott laktatok.

2. fejezet
1Majd megfordultunk, és útnak indultunk a pusztába a Vörös-tenger útján, ahogy Jehova mondta nekem;és sok napon át vándoroltunk a Szeir-hegy környékén.2Jehova végül így szólt hozzám:3Már elég régóta vándoroltok e hegy környékén. Forduljatok észak felé.4Parancsold meg a népnek:Ti most elvonultok testvéreitek, Ézsau fiainak a határa mellett, akik a Szeiren laknak. Félni fognak tőletek, mégis nagyon vigyázzatok.5Ne bocsátkozzatok velük harcba, mert egy talpalatnyi földet sem adok a földjükből nektek, ugyanis a Szeir-hegyet Ézsaunak adtam birtokul.6Ami élelmet tőlük pénzen vásároltok, azt egyétek, és vizet is, amit pénzen vesztek tőlük, azt igyátok.7Mert Jehova, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában. Jól ismeri utadat ebben a nagy pusztában. E negyven év alatt Jehova, a te Istened veled volt. Semmiben sem szenvedtél hiányt.8Így hát továbbvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik a Szeiren laknak, az arabai úttól, Eláttól és Ecjon-Gebertől. Utána megfordultunk, és továbbmentünk Moáb pusztájának útján.9Jehova ekkor ezt mondta nekem:Ne háborgasd Moábot, és ne szállj ellene hadba, ugyanis nem adok neked a földjéből birtokot, mert Lót fiainak adtam Art birtokul.10(Korábban az emiták laktak ott, nagy nép, sokan voltak, és szálasabbak, mint az anákok.11A refaitákat is olyanoknak tartották, mint az anákokat, és a moábiták emitáknak nevezték őket.12Korábban a horiták laktak a Szeiren, de Ézsau fiai legyőzték őket, és kipusztították maguk elől, és az ő helyükön laktak, ugyanúgy, ahogyan Izrael tesz majd azzal a földdel, mely az ő birtoka, s amelyet Jehova nekik fog adni.)13Most pedig keljetek fel, és vonuljatok át Zered völgyén.És mi átmentünk Zered völgyén.14A napok pedig, amelyeken Kádes-Barneától vándoroltunk és átmentünk Zered völgyén, harmincnyolc évet tettek ki, míg a hadakozó férfiak egész nemzedéke ki nem veszett a táborból, ahogy Jehova megesküdött nekik.15Jehova keze is rajtuk volt, hogy összezavarja és kiűzze őket a tábor közepéből, míg ki nem vesztek.16Miután minden hadakozó férfi kihalt a népből,17Jehova szólt nekem, és ezt mondta:18Ma elvonulsz Moáb területe, vagyis Ar mellett,19és Ammon fiai elé jutsz. Ne háborgasd őket, és ne bocsátkozz velük harcba, mert nem adok neked birtokot Ammon fiainak földjéből, mivel Lót fiainak adtam azt birtokul.20Ezt a refaiták földjének is tekintik.(Refaiták laktak ott korábban, az ammoniták pedig zamzummoknak nevezték őket.21Ez nagy nép volt, sokan voltak, és szálasabbak, mint az anákok. Jehova kipusztította őket előlük, hogy legyőzhessék őket, és a helyükön lakjanak;22ahogy a Szeiren lakó Ézsau fiaival is tette, amikor kipusztította a horitákat előlük, hogy legyőzhessék őket, és a helyükön lakhassanak mind a mai napig.23Az avvitákat, akik falvakban laktak egészen Gázáig, a Kaftorból jött kaftoriak megsemmisítették, hogy a helyükön lakhassanak.)24Keljetek fel, induljatok, és menjetek át Arnon völgyén. Lásd, a kezedbe adtam az amorita Szihont, Hesbon királyát. Vedd hát birtokba földjét, és szállj ellene hadba.25A mai napon tőled való rettegést és félelmet bocsátok az egész ég alatt a népekre, kik híredet hallják;megrendülnek, és olyan fájdalmaik lesznek miattad, mintha vajúdnának.26Ekkor követeket küldtem Kedemót pusztájából Szihonhoz, Hesbon királyához békés szavakkal, ezt mondva:27Hadd vonuljak át földeden!Csak az úton megyek. Nem térek le se jobbra, se balra.28Ami ételt pénzért adsz, azt eszem, és ami vizet pénzért adsz, azt iszom. Csak hadd mehessek át gyalog,29mint ahogyan a Szeiren lakó Ézsau fiai is megengedték, meg az Arban lakó moábiták, míg át nem kelek a Jordánon arra a földre, melyet Jehova, a mi Istenünk ad nekünk.30Ám Szihon, Hesbon királya nem engedte meg, hogy átvonuljunk a területén, mert Jehova, a te Istened engedte, hogy szelleme konokká váljon, szíve pedig keménnyé, hogy a kezedbe adja, ahogy ez a mai napon is van.31Jehova ekkor ezt mondta nekem:Nézd,én kezdem átadni neked Szihont és a földjét. Láss hozzá, vedd birtokba földjét.32Amikor Szihon kijött, ő és egész népe, hogy megütközzön velünk Jahácnál,33akkor Jehova, a mi Istenünk nekünk adta őt, úgyhogy megvertük őt, a fiait és egész népét.34Abban az időben elfoglaltuk valamennyi városát, és minden várost pusztulásra adtunk, férfiakat, nőket és kisgyermekeket egyaránt. Nem hagytunk életben senkit sem.35Csak a háziállatokat zsákmányoltuk magunknak, valamint amit a bevett városokból szereztünk.36Az Arnon völgyének szélén fekvő Aróertől és a völgyben levő várostól Gileádig egyetlen város sem volt bevehetetlen nekünk. Jehova, a mi Istenünk nekünk adta mindet.37Csak Ammon fiainak földjéhez nem közeledtél, a Jabbók völgyének széléhez, sem a hegyvidéki városokhoz, és semmi olyanhoz, ami felől Jehova, a mi Istenünk parancsot adott.

3. fejezet
1Majd megfordultunk, és felmentünk a básáni úton. Erre kijött elénk Óg, Básán királya, ő és egész népe, hogy megütközzön velünk Edreinél.2Jehova pedig ezt mondta nekem:Ne félj tőle, mert a kezedbe adom őt, egész népét és a földjét, és tegyél vele úgy, mint Szihonnal, az amoriták királyával tettél, aki Hesbonban lakott.3Így hát Jehova, a mi Istenünk kezünkbe adta Ógot is, Básán királyát és az egész népét, mi pedig addig vágtuk őket, míg senki sem maradt életben.4Abban az időben elfoglaltuk minden városát. Nem volt olyan város, melyet ne vettünk volna el tőlük:hatvan várost, Argób egész vidékét, Óg királyságát Básánban.5Ezek mind magas fallal, kapukkal és reteszekkel megerősített városok voltak, a nagyon sok vidéki városon kívül.6De mi pusztulásra adtuk őket, mint ahogy Szihont, Hesbon királyát is, mivel pusztulásra adtunk minden várost, férfit, nőt és kisgyermeket.7Az összes háziállatot és a városokból szerzett zsákmányt azonban megtartottuk magunknak.8Abban az időben elvettük a földet a két amorita király kezéből, akik a Jordán vidékén voltak, Arnon völgyétől a Hermon-hegyig9(a szidóniak Szirjonnak nevezték a Hermont, az amoriták pedig Szenirnek),10a fennsíkon az összes várost, egész Gileádot és egész Básánt egészen Szalkáig és Edreiig, Óg királyságának a városait Básánban.11Mert csak Óg, Básán királya maradt meg a refaiták maradéka közül. Íme, ravatala vasravatal volt;vajon nem Rabbában van, Ammon fiainál?Kilenc könyök a hossza és négy könyök a szélessége, férfi könyök szerint.12Mi pedig abban az időben birtokba vettük ezt a földet Aróertől fogva, mely Arnon völgye mentén van, és Gileád hegyvidékének a felét meg a városait odaadtam Rúben és Gád fiainak.13Gileád többi részét és egész Básánt, Óg királyságát, Manassé fél törzsének adtam. Argób egész vidékét egész Básánban vajon nem a refaiták földjének nevezik?14Jáir, Manassé fia elfoglalta Argób egész vidékét egészen a gesúriak és a maákátiak határáig, és Básánnak ezeket a falvait a saját nevéről Havvót-Jáirnak nevezte el;ez mind a mai napig így van.15Mákirnak adtam Gileádot.16Rúben fiainak és Gád fiainak adtam Gileádtól az Arnon völgyéig terjedő területet - a völgy közepe a határ - és a Jabbókig, addig a völgyig, amely Ammon fiainak a határa;17valamint az Arabát, meg a Jordánt és a határt, a Kinnerettől az arabai tengerig, a Sós-tengerig, a Piszga lejtőjének a lábánál napkelet felé.18Parancsot adtam nektek abban az időben, ezt mondva:Jehova, a ti Istenetek nektek adta ezt a földet, hogy birtokba vegyétek. Menjetek át fegyveresen a testvéreitek, Izrael fiai előtt, ti vitéz férfiak mind.19Csak feleségeitek, kicsinyeitek és jószágaitok(jól tudom, hogy sok jószágotok van)maradjanak a városaitokban, melyeket nektek adtam,20míg Jehova nyugalmat nem ad testvéreiteknek, mint nektek, és ők is birtokba nem veszik a földet, melyet Jehova, a ti Istenetek ad nekik a Jordánon túl;azután térjetek vissza, mindegyikőtök a maga tulajdonába, melyet adtam nektek.21 Abban az időben parancsot adtam Józsuénak, ezt mondva:Szemed látja mindazt, amit Jehova, a ti Istenetek tett ezzel a két királlyal. Ugyanígy fog tenni Jehova mindegyik királysággal, amelyeken átmentek odáig.22Ne féljetek tőlük, mert Jehova, a ti Istenetek harcol értetek.23Én pedig abban az időben Jehova kegyéért esedeztem, ezt mondva:24Ó, legfőbb Úr, Jehova, te elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és erős karodat. Hisz ki olyan isten az egekben és a földön, aki olyasmit tesz, mint te, és olyan hatalmas tetteket hajt végre, mint te?!25Hadd menjek át, kérlek, és hadd lássam azt a jó földet a Jordánon túl, azt a szép hegyvidéket és a Libanont.26Jehova azonban továbbra is dühös volt rám miattatok, és nem hallgatott meg, hanem ezt mondta nekem Jehova:Elég legyen!Ne beszélj többé nekem erről!27Menj fel a Piszga tetejére, emeld fel szemedet nyugat felé, észak felé, dél felé és kelet felé, és nézz körül saját szemeddel, mert nem fogsz átkelni ezen a Jordánon.28Bízd meg Józsuét, bátorítsd és erősítsd őt, mert ő fog átkelni e nép előtt, és őáltala szerzik meg örökségként a földet, melyet majd látsz.29Ezalatt mindvégig a völgyben laktunk, Bét-Peórral szemben.

4. fejezet
1Most pedig, ó, Izrael, hallgasd meg a rendelkezéseket és bírói döntéseket, amelyeknek megcselekvésére tanítalak benneteket, hogy éljetek, és csakugyanbemenjetek és birtokba vegyétek a földet, amelyet ősatyáitok Istene, Jehova ad nektek.2Ne tegyetek hozzá e szavakhoz, melyeket parancsolok nektek, és ne is vegyetek el belőlük, hanem tartsátok meg Jehovának, a ti Isteneteknek a parancsolatait, melyeket parancsolok nektek.3Saját szemetekkel láttátok, mit tett Jehova a peóri Baál ügyében, hogy minden embert, aki a peóri Baál után járt, kiirtott Jehova, a te Istened teközüled.4De ti, akik ragaszkodtok Jehovához, a ti Istenetekhez, mind éltek ma.5Íme, én rendelkezésekre és bírói döntésekre tanítottalak benneteket, ahogy Jehova, az én Istenem parancsolta nekem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelyre mentek, hogy birtokba vegyétek.6Tartsátok meg és cselekedjétek ezeket, mert ez a ti bölcsességetek és értelmetek a népek szeme előtt, akik hallanak majd mindezekről a rendelkezésekről, és ezt fogják mondani:Ez a nagy nemzet bizony bölcs és értelmes nép.7Mert melyik nagy nemzet az, amelyikhez oly közel vannak istenei, mint Jehova, a mi Istenünk, valahányszor hívjuk őt?8És melyik nagy nemzet az, amelyiknek olyan igazságos rendelkezései és bírói döntései vannak, mint ez az egész törvény, melyet ma elétek tárok?9Csak vigyázz magadra, és jól ügyelj lelkedre, nehogy elfelejtsd mindazt, amit saját szemeddel láttál, és nehogy eltávozzanak azok szívedtől életed valamely napján is, hanem ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal,10azt a napot, melyen Jehova, a te Istened előtt álltál a Hórebnél, amikor Jehova ezt mondta nekem:Gyűjtsd egybe nekem a népet, hogy hallassam vele szavaimat, hogy megtanuljanak félni engem mindennap, míg élnek e földön, és hogy megtanítsák rá fiaikat is.11Akkor ti odajárultatok, és megálltatok a hegy lábánál, a hegy pedig tűzben égett az ég szívéig. Sötétség volt, felhő és sűrű homály.12Jehova pedig szólt hozzátok a tűz közepéből. A szavak hangját hallottátok, de csak a hangot, alakot azonban nem láttatok.13És ő kijelentette nektek szövetségét, amely felől megparancsolta nektek, hogy tartsátok meg:a Tíz szót. Azután felírta őket két kőtáblára.14Nekem pedig megparancsolta Jehova abban az időben, hogy rendelkezésekre és bírói döntésekre tanítsalak benneteket, hogy azok szerint cselekedjetek a földön, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek.15Jól ügyeljetek lelketekre, mert nem láttatok semmilyen alakot sem aznap, amikor Jehova beszélt hozzátok a Hórebnél a tűz közepéből,16hogy romlottan ne cselekedjetek, és hogy ne készítsetek magatoknak faragott képmást, bármilyen jelkép alakját, férfi vagy nő mását,17bármely állat mását, mely a földön van, bármely szárnyas madár mását, mely az égen repül,18bármely földön csúszó-mászó állatnak a mását, bármely halnak a mását, mely a vízben van a föld alatt.19Nehogy felemeld szemed az égre, hogy a napot, holdat, csillagokat és az egek valamennyi seregét látva azok el ne csábítsanak téged;meg ne hajolj előttük, és ne szolgáld ezeket, amiket Jehova, a te Istened minden népnek adott az ég alatt.20Jehova azonban titeket fogott és hozott ki a vaskemencéből, Egyiptomból, hogy a népe legyetek saját tulajdonaként, ahogy ez a mai napon is van.21És Jehova megharagudott rám miattatok, ezért megesküdött, hogy nem kelek át a Jordánon, és nem megyek be arra a jó földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségül.22Ugyanis meghalok ezen a földön. Én nem kelek át a Jordánon, ti viszont átkeltek, és birtokba fogjátok venni azt a jó földet.23Vigyázzatok magatokra, hogy el ne feledkezzetek Jehovának, a ti Isteneteknek szövetségéről, melyet veletek kötött, és ne készítsetek magatoknak faragott képmást bárminek a formájára, amely felől Jehova Istened parancsot adott.24Mert Jehova, a te Istened emésztő tűz, olyan Isten, aki kizárólagos odaadást vár el.25Ha majd fiaid és unokáid lesznek, és már régóta azon a földön lesztek, és romlottan cselekszetek, faragott képmást készítetek bárminek a formájára, és gonoszságot követtek el Jehova, a te Istened szemében, megbántva őt,26bizonyságul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy bizony hamar elvesztek a földről, amelyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek. Nem fogjátok meghosszabbítani rajta napjaitokat, mert meg fogtok semmisülni.27Jehova szétszór benneteket a népek közé, és ti szám szerint kevesen maradtok a nemzetek között, amelyek közé elűz titeket Jehova.28Ott olyan isteneket kell majd szolgálnotok - emberkéz alkotását, fát, követ -, melyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek, és nem is szagolnak.29De ha onnan keresed Jehovát, a te Istenedet, akkor meg is fogod őt találni, mert teljes szívedből és lelkedből kutatsz utána.30Amikor nyomorúságban leszel, és utolérnek mindezek a szavak a napok végén, akkor térj meg Jehovához, a te Istenedhez, és hallgass szavára.31Mert Jehova, a te Istened irgalmas Isten. Nem hagy el, nem pusztít el, és nem is feledkezik meg az ősatyáiddal kötött szövetségről, melyet esküvel fogadott nekik.32Kérdezősködj csak a korábbi napok felől, melyek előtted voltak, attól a naptól fogva, hogy Isten megteremtette az embert a földön, és az ég egyik szélétől az ég másik széléig:Történt-e ilyen nagy dolog, vagy hallottak-e már ehhez foghatót?33Hallotta-e más nép Isten hangját, amint te hallottad a tűz közepéből beszélni, hogy életben maradt volna?34Vagy próbált-e Isten más nemzetből kihozni egy nemzetet magának próbatételekkel, jelekkel, csodákkal, háborúval, erős kézzel, kinyújtott karral, nagy félelmet keltve, ahogyan Jehova, a ti Istenetek tette mindezeket értetek Egyiptomban a szemetek láttára?35Azért láthattad mindezeket, hogy megtudd, Jehova az igaz Isten;rajta kívül nincs más. 36 Az egekből hallatta veled hangját, hogy helyreigazítson, és a földön láttatta veled nagy tüzét, és a tűzből hallottad szavait.37Te mégis élsz, mert szerette ősatyáidat, és az ő magvukat választotta őutánuk, s kihozott téged Egyiptomból maga előtt nagy hatalmával,38hogy kiűzzön előled nálad nagyobb és erősebb nemzeteket, és bevigyen téged, hogy neked adja földjüket örökségül, ahogy ez a mai napon is van.39Ma jól tudod, és emlékezz is rá szívedben, hogy Jehova az igaz Isten fenn az egekben és lent a földön, és nincs más.40Tartsd meg rendelkezéseit és parancsolatait, melyeket parancsolok ma neked, hogy jól menjen a te sorod és a fiaidé utánad, és meghosszabbítsd napjaid a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked, minden időben."4 Mózes akkor kiválasztott három várost a Jordán napkelet felé néző oldalán,42hogy oda fusson, aki embert ölt, aki nem szándékosan ölte meg felebarátját, és nem gyűlölte korábban;az fusson ezek közül az egyik városba, és életben marad:43Bécert a pusztában, a fennsíkon Rúben fiainak, Rámótot Gileádban Gád fiainak, és Golánt Básánban Manassé fiainak.44Ez az a törvény, melyet Mózes Izrael fiai elé tárt.45Ezek azok a bizonyságok, rendelkezések és bírói döntések, melyekről Mózes beszélt Izrael fiainak - amikor kijöttek Egyiptomból - 46a Jordán vidékén, a völgyben Bét-Peórral szemben, Szihonnak, az amoriták királyának a földjén, aki Hesbonban lakott, s akit Mózes és Izrael fiai megvertek, amikor kijöttek Egyiptomból.47Elfoglalták a földjét, és Ógnak, Básán királyának a földjét is, az amoriták két királyáét, akik a Jordánnak a napkelet felé néző vidékén voltak,48Aróertől, mely Arnon völgyének a szélén van, a Szion-hegyig, vagyis a Hermonig,49valamint az egész Arabát a Jordán kelet felé néző vidékén, egészen az arabai tengerig, a Piszga lejtőjének a lábáig.

5. fejezet
1Azután Mózes szólította egész Izraelt, és ezt mondta nekik:,,Halld, ó, Izrael, a rendelkezéseket és bírói döntéseket, melyeket ma a fületek hallatára mondok, tanuljátok meg ezeket, és ügyeljetek arra, hogy meg is cselekedjétek.2Jehova, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hórebnél.3Nem ősatyáinkkal kötötte Jehova ezt a szövetséget, hanem velünk, mindannyiunkkal, akik ma életben vagyunk itt.4Jehova szemtől szemben beszélt veletek a hegyen a tűz közepéből.5Én álltam abban az időben Jehova és tiköztetek, hogy elmondjam nektek Jehova szavát(ti ugyanis féltetek a tűztől, és nem jöttetek fel a hegyre),ezt mondva:6Én vagyok Jehova, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgák házából.7Ne legyenek más isteneid a színem előtt.8Ne készíts magadnak faragott képmást, vagy ahhoz hasonló alakot, ami fenn van az egekben, vagy lenn van a földön, vagy ami a vizekben van a föld alatt.9Ne hajolj meg előttük, és ne hagyd magad rávenni a szolgálatukra, mert én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el, aki megbünteti az atyák vétkéért a fiakat, a harmadik nemzedékét és a negyedik nemzedékét azoknak, akik gyűlölnek engem.10De szerető-kedvességet tanúsítok az ezredik nemzedéke iránt azoknak, akik szeretnek engem, és megtartják a parancsolataimat.11Jehovának, a te Istenednek a nevét méltatlan módon ajkadra ne vedd, mert Jehova nem hagyja büntetlenül azt, aki az ő nevét méltatlan módon ajkára veszi.12Emlékezzél meg a sabbatnapról, hogy megszenteld azt, ahogyan Jehova, a te Istened parancsolta neked.13Hat napon át végezz szolgálatot, és végezd el minden munkádat.14De a hetedik nap Jehovának, a te Istenednek sabbatja. Ne végezz semmi munkát sem te, sem a fiad, sem a lányod, sem a rabszolgád, sem a rabszolganőd, sem bikád, sem szamarad, sem más háziállatod, sem pedig a jövevény, aki kapuidon belül lakik, hogy rabszolgád és rabszolganőd ugyanúgy pihenhessen, mint te.15Emlékezzél arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és Jehova, a te Istened kihozott téged onnan erős kézzel, kinyújtott karral. Ezért parancsolta meg Jehova, a te Istened, hogy tartsd meg a sabbatnapot.16Tiszteld apádat és anyádat, ahogyan Jehova, a te Istened parancsolta neked, hogy napjaid sokáig folytatódjanak, és jól menjen sorod azon a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked.17Ne gyilkolj.18Ne kövess el házasságtörést.19Ne lopj.20Ne tanúskodj hamisan embertársad ellen.21Ne kívánd embertársad feleségét.Ne sóvárogj önző módon embertársad háza, szántóföldje, rabszolgája, rabszolganője, bikája, szamara vagy bármi más után, ami az embertársadé.22Ezeket a szavakat mondta Jehova az egész gyülekezeteteknek a hegyen, a tűz, a felhő és a sűrű homály közepéből fennhangon, és semmi mást nem fűzött hozzá.Azután pedig felírta ezeket két kőtáblára, és odaadta nekem.23Történt pedig, hogy amikor hallottátok a hangot a sötétségből, miközben a hegy tűzben égett, odajöttetek hozzám, törzsfőitek mind, és a véneitek.24Ekkor ezt mondtátok:Íme, Jehova, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsőségét és nagyságát, és hallottuk hangját a tűz közepéből. Ma láttuk, hogy beszélhet Isten az emberrel, és az mégis életben marad.25Most pedig miért haljunk meg? Hisz megemészt minket ez a nagy tűz. Ha megint halljuk Jehova, a mi Istenünk hangját, akkor biztosan meghalunk.26Mert ki az minden test közül, aki hozzánk hasonlóan hallotta az élő Isten hangját, amint a tűz közepéből beszélt, és még mindig él?27Te menj közel, és hallgasd meg mindazt, amit Jehova, a mi Istenünk mond, és te mondj el nekünk mindent, amit Jehova, a mi Istenünk mond neked, mi pedig meghallgatjuk és megcselekedjük.28Jehova hallotta beszédetek szavait, amelyeket nekem mondtatok, és így szólt Jehova hozzám:Hallottam e nép beszédének szavait, melyeket neked mondott. Jól mondták, amit mondtak.29Bárcsak ilyen szívet fejlesztenének ki, hogy féljenek engem, és megtartsák az összes parancsolatomat mindig, hogy jól menjen soruk nekik és fiaiknak időtlen időkig!30Menj, és mondjad nekik:Térjetek vissza sátraitokba.31Te pedig állj itt mellettem, hadd mondjak el neked minden parancsolatot, rendelkezést és bírói döntést, melyeket taníts meg nekik, s amelyeket cselekedjenek meg azon a földön, melyet nekik adok, hogy birtokba vegyék.32Ti pedig ügyeljetek arra, hogy úgy cselekedjetek, ahogy Jehova, a ti Istenetek parancsolta nektek. Ne térjetek el se jobbra, se balra.33Mindenben azon az úton járjatok, amely felől megparancsolta Jehova, a ti Istenetek, hogy azon járjatok, azért hogy éljetek, és jól menjen sorotok, és meghosszabbítsátok napjaitokat a földön, melyet birtokba vesztek.

Link
 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
5 Mózes 6-10-ig terjedő fejezetei
  2016-08-25 00:20:04, csütörtök
 
  6. fejezet

1Ez a parancsolat, ezek a rendelkezések és bírói döntések, melyek felől Jehova, a ti Istenetek azt parancsolta, tanítsalak meg azokra benneteket, hogy cselekedjétek azokat a földön, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek;2hogy féld Jehovát, a te Istenedet, és megtartsd minden rendeletét, parancsolatát, melyet parancsolok neked:neked, fiadnak és unokádnak életed minden napján;s hogy napjaid sokáig folytatódjanak.3Halld, ó, Izrael, és ügyelj rá, hogy megtegyed, hogy jól menjen sorod, és nagyon megsokasodjatok, ahogy Jehova, ősatyáid Istene ígérte neked a tejjel és mézzel folyó föld felől.4Halld, ó, Izrael:Jehova, a mi Istenünk egy Jehova.5Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes életerődből.6Legyenek ezek a szavak, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben;7vésd ezeket fiaid elméjébe, és beszélj róluk, amikor a házadban ülsz, amikor úton vagy, amikor lefekszel, és amikor felkelsz.8Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek homlokkötőül a szemeid fölött;9írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra.10Amikor Jehova, a te Istened bevisz téged arra a földre - mely felől megesküdött ősatyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy neked adja-, ahol nagy és szép városok vannak, melyeket nem te építettél,11mindenféle jóval teli házak, melyeket nem te töltöttél meg, kivájt víztárolók, melyeket nem te vájtál ki, szőlők és olajfák, melyeket nem te ültettél, te pedig eszel és jóllaksz,12akkor vigyázz, hogy el ne feledkezz Jehováról, aki kihozott Egyiptom földjéről, a rabszolgák házából.13Jehovát, a te Istenedet féld, őt szolgáld, és az ő nevére esküdj.14Ne járjatok más istenek után, azoknak a népeknek bármelyik istene után, amelyek körülöttetek vannak15(mert Jehova, a te Istened teközted olyan Isten, aki kizárólagos odaadást vár el),nehogy Jehovának, a te Istenednek haragja fellángoljon ellened, és kipusztítson a föld színéről.16Ne tegyétek próbára Jehovát, a ti Isteneteket, mint ahogy próbára tettétek Massánál.17Mindenképpen tartsátok meg Jehovának, a ti Isteneteknek parancsolatait, bizonyságait és rendelkezéseit, melyeket parancsolt neked.18Azt tedd, ami helyes és jó Jehova szemében, hogy jól menjen sorod, és bemehess, és birtokba vehesd azt a jó földet, mely felől Jehova megesküdött ősatyáidnak,19elűzve előled minden ellenségedet, ahogy megígérte Jehova.20Ha majd a jövőben fiad megkérdezi:Mit jelentenek a bizonyságok, rendelkezések és bírói döntések, melyeket Jehova, a mi Istenünk parancsolt nektek?,21akkor mondd a fiadnak:A fáraó rabszolgái voltunk Egyiptomban, de Jehova kihozott minket Egyiptomból erős kézzel.22Jehova nagy és vészterhes jeleket meg csodákat vitt véghez Egyiptomon, a fáraón és egész háznépén a szemünk láttára.23Majd kihozott bennünket onnan, hogy idehozzon, és nekünk adja a földet, mely felől megesküdött ősatyáinknak.24Jehova ezért megparancsolta, hogy tegyünk eleget mindezeknek a rendelkezéseknek, és féljük Jehovát, a mi Istenünket, hogy jól menjen sorunk mindig, és életben maradjunk, ahogy ez a mai napon is van.25Igazságosságul lesz nekünk, ha ügyelünk arra, hogy teljesítsük ezt az egész parancsolatot Jehova, a mi Istenünk előtt, ahogy ő parancsolta nekünk.

7. fejezet
1Amikor Jehova, a te Istened végül bevisz téged arra a földre, amelyre mész, hogy birtokba vedd, kiűz majd előled népes nemzeteket:a hettitákat, girgasitákat, amoritákat, kánaánitákat, perizitákat, hivvitákat és jebuszitákat, hét olyan nemzetet, mely népesebb és erősebb, mint te.2És Jehova, a te Istened a kezedbe adja őket, és te verd meg őket. Mindenképpen add őket pusztulásra. Ne köss velük szövetséget, és ne is légy velük kegyes.3Ne lépj velük házassági szövetségre. Lányodat ne add fiához, és lányát se vedd a fiadnak.4Mert eltéríti fiadat attól, hogy kövessen engem, és más isteneket fognak szolgálni. Jehova pedig haragra gerjed ellenetek, és hamar megsemmisít téged.5Inkább ezt tegyétek velük: Oltáraikat romboljátok le, szent oszlopaikat törjétek össze, szent rúdjaikat vágjátok ki, és faragott képmásaikat égessétek el tűzben.6Mert szent népe vagy Jehovának, a te Istenednek. Téged választott Jehova, a te Istened, hogy a népe legyél, különleges tulajdona minden nép közül, mely a föld színén van.7Nem azért mutatta ki vonzalmát irántatok Jehova és választott titeket, mert ti vagytok a legnépesebbek az összes nép között, hiszen ti voltatok a legkevesebben minden nép közül.8Hanem mert szeret benneteket Jehova, és megtartja ősatyáitoknak tett esküjét;azért hozott ki titeket Jehova erős kézzel, hogy megváltson a rabszolgák házából, a fáraónak, Egyiptom királyának a kezéből.9Jól tudod, hogy Jehova, a te Istened az igaz Isten, a hűséges Isten, aki megtartja szövetségét és szerető-kedvességét ezer nemzedékig azok iránt, akik szeretik őt, és megtartják parancsolatait,10de szemtől szemben megfizet annak, aki gyűlöli őt, elpusztítva azt. Nem tétovázik azzal szemben, aki gyűlöli őt;szemtől szemben megfizet neki.11Te pedig tartsd meg a parancsolatot, a rendelkezéseket és bírói döntéseket, melyeket ma parancsolok neked, teljesítve azokat.12Ha mindig hallgattok ezekre a bírói döntésekre, és megtartjátok ezeket, és teljesítitek őket, akkor Jehova, a te Istened is megtartja irántad a szövetségét és szerető-kedvességét, ahogyan megesküdött efelől ősatyáidnak.13Szeretni fog, megáld, megsokasít téged, és megáldja méhed gyümölcsét és földed termését, gabonádat, újborodat, olajodat, teheneid borjait és nyájad szaporulatát azon a földön, mely felől megesküdött ősatyáidnak, hogy neked adja.14Áldottabb leszel minden népnél. Nem lesz közted férfi vagy nő, kinek nincs utódja, sem háziállataid között nem lesz ilyen.15Jehova eltávolít tőled minden betegséget. Nem bocsátja rád Egyiptom egyetlen rosszindulatú betegségét sem, melyeket ismersz, hanem mindazokra bocsátja majd, akik gyűlölnek téged.16Te pedig felemészted az összes népet, melyeket Jehova, a te Istened neked ad. Ne sajnálja őket a szemed, és ne szolgáld isteneiket, mert csapda lesz az számodra.17Ha azt mondod szívedben:Ezek a nemzetek túl népesek hozzám képest. Hogy tudom majd elűzni őket?18 Ne félj tőlük. Emlékezz csak arra, mit tett Jehova, a te Istened a fáraóval és egész Egyiptommal,19a nagy próbatételekre, melyeket saját szemeddel láttál, valamint a jelekre, csodákra és az erős kézre, kinyújtott karra, mellyel kihozott téged Jehova, a te Istened. Így fog tenni Jehova, a te Istened minden néppel, amelytől félsz.20Jehova, a te Istened a csüggedtség érzését bocsátja rájuk, míg el nem vesznek azok is, akik megmaradtak, és elrejtőztek előled.21Ne rettenj meg tőlük, mert Jehova, a te Istened közted van; nagy és félelmet keltő Isten ő.22Jehova, a te Istened fokozatosan kiűzi ezeket a nemzeteket előled. Nem végezhetsz velük gyorsan, nehogy megsokasodjanak a mezei vadállatok ellened.23Jehova, a te Istened a kezedbe adja őket, és nagy zavart támasztva szétszalasztja őket, míg meg nem semmisülnek.24Királyaikat kezedbe adja, te pedig kitörlöd nevüket az ég alól. Senki sem áll meg veled szemben, míg ki nem irtod őket.25Isteneik faragott képmásait égessétek el tűzben. Ne kívánd meg az ezüstöt és az aranyat, ami rajtuk van, ne is vedd el magadnak, nehogy csapdává legyen számodra;mert utálatos az Jehovának, a te Istenednek.26Ne vigyél utálatosságot a házadba, hogy pusztulásra szánttá ne válj, mint az. Iszonyodjál tőle, és utálva utáld, mert pusztulásra van az szánva.

8. fejezet
1Mindazt a parancsolatot, amelyet ma parancsolok neked, igyekezzetek megtartani, hogy élhessetek tovább, sokasodhassatok, bemehessetek, és birtokba vehessétek azt a földet, mely felől Jehova megesküdött ősatyáitoknak.2Emlékezzél az egész útra, amelyen Jehova, a te Istened vándoroltatott téged ez alatt a negyven év alatt a pusztában, hogy alázatosságra neveljen, próbára tegyen, s hogy megtudja, mi van szívedben, és vajon megtartod-e a parancsolatait, vagy sem.3Alázatosságra nevelt, és hagyott éhezni, majd mannával táplált - amit sem te, sem atyáid nem ismertek-,hogy tudtodra adja, nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Jehova szájának minden kijelentésével él az ember.4Köntösöd nem kopott le rólad, sem a lábad nem dagadt meg e negyven év alatt.5Jól tudod szíved mélyén, hogy amint az ember helyreigazítja fiát, úgy igazított helyre téged Jehova, a te Istened.6Tartsd meg Jehovának, a te Istenednek a parancsolatait:járj az ő útjain és féld őt.7Mert Jehova, a te Istened jó földre visz be téged, ahol a völgyekben víz folyik;völgyekben és hegyvidékeken fakadó források, mély vizek földjére,8búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma földjére, olajban dús olíva és méz földjére,9oly földre, melyen nem szűkösen eszed a kenyered, melyen nem lesz hiányod semmiben, oly földre, melynek köve vas, és amelynek hegyeiből rezet bányászol.10Ha majd eszel és jóllaksz, áldd Jehovát, a te Istenedet a jó földért, melyet adott neked.11Vigyázz, meg ne feledkezz Jehováról, a te Istenedről, nem tartva meg parancsolatait, bírói döntéseit és rendeleteit, amelyeket parancsolok ma neked;12nehogy miközben eszel, jóllaksz, szép házakat építesz és azokban laksz,13csordád és nyájad gyarapodik, ezüstöd és aranyad is gyarapodik, mindened gyarapodik,14szíved felfuvalkodjon, és elfeledkezzél Jehováról, a te Istenedről, aki kihozott Egyiptom földjéről, a rabszolgák házából;15aki átvitt a nagy és félelmetes pusztán, hol mérges kígyók és skorpiók vannak, ahol víztelen, szomjazó a föld, aki vizet fakasztott neked a kemény kősziklából,16aki mannával táplált a pusztában, amit nem ismertek atyáid, hogy alázatosságra neveljen, próbára tegyen, és jót tegyen veled azután,17és nehogy azt mondd szívedben:Az én hatalmammal és kezem teljes erejével szereztem ezt a vagyont.18Emlékezz Jehovára, a te Istenedre, mert ő ad neked hatalmat, hogy vagyonra tegyél szert;hogy megtartsa szövetségét, mely felől megesküdött ősatyáidnak, ahogy ez a mai napon is van.19Ha pedig elfelejted Jehovát, a te Istenedet, és más istenek után jársz, azokat szolgálod, és azok előtt hajolsz meg, bizonyságot teszek ma ellenetek, hogy teljesen el fogtok veszni.20Mint a nemzetek, melyeket Jehova kipusztít előletek, úgy fogtok ti is elveszni, mert nem hallgattok Jehovának, a ti Isteneteknek a szavára.

9. fejezet
1Halld, ó, Izrael, ma átkelsz a Jordánon, hogy bemenj, és elűzz nálad nagyobb és hatalmasabb nemzeteket, nagy és az egekig megerősített városokat,2nagy és szálas népet, az anákok fiait, akikről magad is tudod és magad is hallottad, hogy ezt mondták:Ki állhat meg Anák fiai előtt?3Ma jól tudod, hogy Jehova, a te Istened megy át előtted, aki emésztő tűz. Ő semmisíti meg őket, ő hódoltatja meg őket előtted, te pedig győzd le és pusztítsd el őket sietve, ahogy Jehova mondta neked.4Ne mondd szívedben, mikor Jehova, a te Istened kiűzi őket előled:Az én igazságosságomért hozott ide engem Jehova, hogy birtokba vegyem ezt a földet, mert ezeknek a nemzeteknek a gonoszsága miatt űzi el őket Jehova teelőled.5Nem a te igazságosságodért vagy szíved becsületessége miatt mész be, hogy birtokba vedd földjüket, hanem ezeknek a nemzeteknek a gonoszsága miatt űzi el őket előled Jehova, a te Istened, és hogy megtartsa Jehova a szavát, mely felől ősatyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak esküdött.6Tudd meg, hogy nem a te igazságosságod miatt adja neked Jehova, a te Istened ezt a jó földet, hogy birtokba vedd, mert keménynyakú nép vagy.7Emlékezz rá, és ne feledkezz meg arról, hogyan ingerelted haragra Jehovát, a te Istenedet a pusztában. Attól a naptól fogva, hogy kimentél Egyiptom földjéről, addig, míg erre a helyre nem érkeztetek, lázadók voltatok Jehovával szemben.8Még a Hórebnél is haragra ingereltétek Jehovát, és Jehova annyira megharagudott rátok, hogy már ki akart irtani titeket.9Amikor felmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, annak a szövetségnek a tábláit, melyet Jehova kötött veletek, és negyven nap és negyven éjjel ott maradtam a hegyen(nem ettem kenyeret, vizet sem ittam),10Jehova átadta nekem a két kőtáblát, melyekre Isten ujjai írtak; és rajtuk volt minden szó, melyet Jehova mondott nektek a hegyen a tűz közepéből a gyülekezés napján.11A negyven nap és negyven éjjel végén Jehova átadta nekem a két kőtáblát, a szövetség tábláit;12és Jehova ezt mondta nekem: »Kelj fel, menj le innen hamar, mert néped, melyet kihoztál Egyiptomból, romlottan cselekszik. Hamar letértek az útról, amelyet parancsoltam nekik. Öntött képmást készítettek maguknak.13 Jehova még ezt mondta nekem:Láttam ezt a népet, és lám, keménynyakú nép.14Hagyj engem, hadd pusztítsam el őket és töröljem ki nevüket az egek alól, és hadd tegyelek téged náluk hatalmasabb és népesebb nemzetté!15Ezután megfordultam, és lementem a hegyről, a hegy pedig tűzben égett;a szövetség két táblája a két kezemben volt.16Akkor láttam, hogy vétkeztetek Jehova, a ti Istenetek ellen. �--ntött borjút készítettetek magatoknak. Hamar letértetek az útról, amelyet Jehova parancsolt nektek.17Ekkor fogtam a két táblát, és földhöz vágtam két kézzel, és összezúztam a szemetek láttára.18Azután leborultam Jehova előtt, mint először, negyven nap és negyven éjjel. Sem kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam mindama bűnötök miatt, amelyet elkövettetek, gonoszul cselekedve Jehova szemében, megbántva őt.19Féltem ugyanis az izzó haragtól, mellyel úgy megharagudott Jehova rátok, hogy meg akart semmisíteni titeket. Jehova azonban meghallgatott akkor is.20Jehova Áronra is olyannyira megharagudott, hogy el akarta pusztítani, de abban az időben könyörögtem Áronért is.21Bűnötöket pedig, a borjút, amit készítettetek, fogtam, elégettem tűzben, összetörtem, összezúztam, míg finom porrá nem lett. Utána a hegyről lefolyó patakba szórtam a port.22Taberánál, Massánál meg Kibrót-Hattaávánál is haragra ingereltétek Jehovát.23És amikor Jehova elküldött titeket Kádes-Barneából ezt mondva:Menjetek fel, és vegyétek birtokba a földet, melyet nektek adok!, fellázadtatok Jehova, a ti Istenetek utasítása ellen, nem hittetek neki, és nem hallgattatok a szavára.24Lázadók vagytok Jehovával szemben, amióta csak ismerlek titeket.25Ezért leborultam Jehova előtt negyven nap és negyven éjen át. Azért borultam le, mert Jehova arról beszélt, hogy megsemmisít titeket.26Könyörögni kezdtem Jehovához, így szólva:legfőbb Úr, Jehova, ne pusztítsd el népedet, a te saját tulajdonodat, melyet nagyságoddal megváltottál, melyet erős kézzel kihoztál Egyiptomból.27Emlékezz szolgáidra:Ábrahámra, Izsákra és Jákobra. Ne fordítsd arcodat e nép keménysége, gonoszsága és bűne felé,28hogy ne mondja az a föld, melyről kihoztál minket:Mivel Jehova nem tudta bevinni őket arra a földre, amely felől ígéretet tett nekik, és mert gyűlölte őket, azért hozta ki őket, hogy megölje őket a pusztában.29Pedig ők a te néped, a te saját tulajdonod, melyet kihoztál nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal.

10. fejezet
1Abban az időben Jehova ezt mondta nekem:Véss ki magadnak két kőtáblát, hasonlót az elsőkhöz, és gyere fel hozzám a hegyre. Készíts magadnak egy faládát is.2Én pedig ráírom a táblákra a szavakat, melyek az első táblákon voltak, amelyeket összezúztál, és tedd bele őket a ládába.3Készítettem hát egy ládát akáciafából, kivéstem két kőtáblát, hasonlót az elsőkhöz, és felmentem a hegyre a két táblával a kezemben.4Azután felírta a táblákra ugyanazt az írást, mint az elsőre, a Tíz szót, melyet Jehova mondott nektek a hegyen a tűz közepéből a gyülekezés napján;utána pedig odaadta azokat nekem Jehova.5Akkor megfordultam, és lejöttem a hegyről, a táblákat pedig beletettem a ládába, melyet készítettem, hogy ott legyenek, ahogy Jehova parancsolta nekem.6És Izrael fiai útnak indultak Beérót-Bene-Jaákánból Moszéra felé. Ott halt meg Áron, és ott is temették el. Eleázár, a fia kezdett helyette szolgálni papként.7Onnan útnak indultak Gudgódába, majd Gudgódából Jotbátába, a földre, hol a völgyekben víz folyik.8Jehova abban az időben választotta el Lévi törzsét, hogy hordozza Jehova szövetségének ládáját, hogy álljon Jehova előtt, és neki szolgáljon, az ő nevében áldjon, mind a mai napig.9Ezért nincs Lévinek része és öröksége a testvéreivel. Jehova az ő öröksége, ahogy Jehova, a te Istened mondta neki.10Én pedig ott álltam a hegyen, mint a korábbi napokban, negyven nap és negyven éjjel, és Jehova akkor is meghallgatott. Nem akart Jehova elpusztítani téged.11Jehova ekkor ezt mondta nekem:Kelj fel, menj, és indulj útnak a nép élén, hogy bemenjenek, és birtokba vegyék a földet, mely felől megesküdtem ősatyáiknak, hogy nekik adom.12Most pedig, ó, Izrael, mit kér tőled Jehova, a te Istened? Csak azt, hogy féld Jehovát, a te Istenedet, hogy mindenben járj az ő útján, szeresd őt, és szolgáld Jehovát, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből;13hogy megtartsd Jehova parancsolatait és rendeleteit, melyeket ma parancsolok neked, a te javadra.14Íme, az egek, még az egeknek egei is, a föld és minden, ami rajta van, Jehováé, a te Istenedé.15Jehova mégis csak ősatyáidhoz ragaszkodott, megszeretve őket, és kiválasztotta utódaikat őutánuk, titeket, minden nép közül, ahogy ez a mai napon is van.16Metéljétek hát körül szívetek előbőrét, és ne keményítsétek meg többé nyakatokat!17Mert Jehova, a ti Istenetek, isteneknek Istene és uraknak Ura, a nagy, hatalmas és félelmet keltő Isten, aki senkivel sem bánik részrehajlóan, és nem engedi magát megvesztegetni,18igazságot szolgáltat az apátlan fiúnak és az özvegynek, és szereti a jövevényt, ad neki kenyeret és köntöst.19Ti is szeressétek a jövevényeket, mert magatok is jövevények voltatok Egyiptom földjén.20Jehovát, a te Istenedet féld. Őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj.21Őt dicsérd, ő a te Istened, aki ezeket a nagy és félelmetes dolgokat tette veled a szemed láttára.22Ősatyáid hetven lélekkel mentek le Egyiptomba, most pedig Jehova, a te Istened megsokasított téged, mint az egek csillagait.
 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
5 Mózes 11-15-ig terjedő fejezetei
  2016-08-25 00:01:23, csütörtök
 
  11. fejezet

1Szeresd hát Jehovát, a te Istenedet, tartsd meg iránta való kötelezettségeidet, a rendeleteit, bírói döntéseit és parancsolatait mindig.2Ma jól tudjátok ezt(mert nem fiaitoknak beszélek, akik nem ismerték meg és nem látták a Jehovától, a ti Istenetektől jövő fegyelmezést, az ő nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját.3Sem jeleit és tetteit, melyeket Egyiptomban cselekedett a fáraóval, Egyiptom királyával és egész országával.4Sem azt, amit Egyiptom haderejével tett, a lovaival és harci szekereivel, melyeknek arcába zúdította a Vörös-tenger vizét, amikor üldözték őket, és Jehova elpusztította azokat, mindmáig.5Sem azt, amit a pusztában tett veletek, míg el nem jutottatok erre a helyre.6Sem azt, amit Dátánnal és Abirámmal tett, Rúben fiának, Eliábnak a fiaival, amikor a föld megnyitotta száját, és elnyelte őket meg a háznépüket, sátraikat és minden élőlényt, mely követte őket egész Izrael közepette);7mert saját szemetekkel láttátok mindazokat a hatalmas tetteket, melyeket Jehova cselekedett.8Tartsátok meg az egész parancsolatot, melyet ma parancsolok neked, hogy megerősödjetek, bemenjetek, és birtokba vegyétek a földet, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek,9hogy meghosszabbítsátok napjaitokat a földön, mely felől Jehova megesküdött ősatyáitoknak, hogy nekik és a magvuknak adja, a tejjel és mézzel folyó földet.10Mert a föld, ahova mész, hogy birtokba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek, ahol magot vetettél, és öntöznöd kellett lábaddal, mint a veteményeskertet.11Hanem az a föld, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek, olyan föld, melyen hegyek és völgyek vannak. Az egek esőjéből iszik vizet;12olyan föld, melyről Jehova, a te Istened gondoskodik. Jehovának, a te Istenednek a szeme mindig rajta van, az év kezdetétől az év végéig.13Ha engedelmeskedni fogtok parancsolataimnak, amelyeket ma parancsolok nektek - hogy szeressétek Jehovát, a ti Isteneteket, és szolgáljátok őt teljes szívetekből és teljes lelketekből -,14akkor esőt fogok adni földetekre a maga idejében, őszi esőt és tavaszi esőt, te pedig betakarítod gabonádat, édes borodat és olajadat.15Növényzettel borítom meződet a háziállataidnak, te pedig eszel és jóllaksz.16Vigyázzatok magatokra, nehogy elcsábuljon szívetek, elforduljatok, más isteneket imádjatok, és azok előtt hajoljatok meg,17s nehogy Jehova haragra gerjedjen ellenetek, és bezárja az egeket, hogy ne legyen eső, a föld se adja meg termését, és elvesszetek hamar a jó földről, melyet Jehova nektek ad.18Fordítsátok szíveteket és lelketeket e szavaim felé, kössétek azokat jelül a kezetekre, és legyenek homlokkötőül a szemetek fölött.19Tanítsátok meg rájuk fiaitokat is, beszélj nekik róluk, amikor házadban ülsz, amikor úton vagy, amikor lefekszel, és amikor felkelsz.20Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra,21hogy napjaitok és fiaitok napjai megsokasodjanak azon a földön, mely felől Jehova megesküdött ősatyáitoknak, hogy nekik adja, amíg az ég a föld felett van.22Mert ha gondosan megtartjátok ezt az egész parancsolatot, melyet parancsolok nektek, hogy tartsátok meg, ha szeretitek Jehovát, a ti Isteneteket, mindenben az ő útján jártok és ragaszkodtok hozzá,23akkor Jehova is elűzi mindezeket a nemzeteket értetek, és nálatok nagyobb és népesebb nemzeteket fogtok elűzni.24Minden hely, melyet talpatok érint, a tietek lesz. A pusztától fogva a Libanonig, a Folyótól, az Eufrátesz folyótól a nyugati tengerig terjed majd határotok.25Egyetlen ember sem áll meg veletek szemben. Tőletek való rettegést és félelmet bocsát Jehova, a ti Istenetek az egész föld színére, melyen járni fogtok, ahogy megígérte nektek.26Lásd, ma áldást és átkot adok elétek:27áldást, ha engedelmeskedtek Jehova, a ti Istenetek parancsolatainak, amelyeket ma parancsolok nektek,28és átkot, ha nem engedelmeskedtek Jehova, a ti Istenetek parancsolatainak, letértek az útról, amely felől ma parancsot adok nektek, és más istenek után jártok, akiket nem ismertetek.29Ha majd bevisz téged Jehova, a te Istened arra a földre, melyre bemész, hogy birtokba vedd, add az áldást a Gerizim-hegyre és az átkot az Ebál-hegyre.30Nemde a Jordán napnyugati oldalán vannak azok, az Arabában lakó kánaániták földjén, Gilgállal szemben, Móré nagy fái mellett?31Mert átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek és birtokba vegyétek a földet, amelyet Jehova, a ti Istenetek ad nektek, ti pedig vegyétek birtokba, és lakjatok rajta.32Vigyázzatok, hogy megtartsatok minden rendelkezést és bírói döntést, amit ma elétek adok.

12. fejezet
1Ezek azok a rendelkezések és bírói döntések amelyekre ügyeljetek, hogy betartsátok - azon a földön, melyet Jehova, ősatyáid Istene megenged, hogy birtokba vedd - mindennap, míg éltek e földön.2Pusztítsátok el teljesen mindazokat a helyeket, ahol a nemzetek, akiket elűztök, szolgálták isteneiket, a magas hegyeken, a dombokon és minden dús lombú fa alatt.3Romboljátok le oltáraikat, zúzzátok szét szent oszlopaikat, égessétek el szent rúdjaikat tűzben, isteneik faragott képmásait vágjátok ki, és irtsátok ki még a nevüket is arról a helyről.4De ne így tegyetek Jehovával, a ti Istenetekkel,5hanem azt a helyet keressétek fel és oda menjetek, amelyet kiválaszt Jehova, a ti Istenetek, valamennyi törzsetek közül, hogy odahelyezze, s ott lakozzon a neve.6Oda vigyétek égő felajánlásaitokat, áldozataitokat, tizedeiteket, kezetek adományát, fogadalmi felajánlásaitokat, önkéntes felajánlásaitokat, valamint csordáitok és nyájaitok elsőszülöttjeit.7Ott egyetek Jehova, a ti Istenetek előtt és örvendezzetek mindennek, amibe belefogtok, ti és háznépetek, mert megáldott Jehova, a te Istened.8Ne tegyétek mindazt, amit ma teszünk itt, hisz mindenki azt teszi, ami jónak látszik a saját szemében.9Mert nem mentetek még be a nyugalom helyére és az örökségbe, melyet Jehova, a te Istened ad neked.10Menjetek át a Jordánon, lakjatok azon a földön, melyet Jehova, a ti Istenetek ad nektek birtokul, és nyugalmat ad nektek a körülöttetek levő összes ellenségetektől, és biztonságban fogtok lakni.11Akkor majd arra a helyre, melyet Jehova, a ti Istenetek kiválaszt, hogy a neve ott lakozzék, oda vigyetek mindent, amit parancsolok nektek: égő felajánlásaitokat, áldozataitokat, tizedeiteket, kezetek adományát és mindazt, amit fogadalmi felajánlásul kiválasztotok, ahogyan megfogadtátok azt Jehovának.12Örvendezzetek Jehova, a ti Istenetek előtt, ti, a fiaitok, lányaitok, rabszolgáitok, rabszolganőitek és a lévita, aki kapuitokon belül van, mert neki nincs része vagy öröksége veletek.13Vigyázz, hogy égő felajánlásaidat ne ajánld fel más helyen, amelyet meglátsz,14hanem azon a helyen, melyet Jehova kiválaszt a törzseid közül az egyikben, ott ajánld fel égő felajánlásaidat, és ott tegyél meg mindent, amit parancsolok neked.15Amikor csak vágyik rá a lelked, vághatsz és ehetsz húst Jehovának, a te Istenednek rád adott áldásával minden kapudon belül. A tisztátalan és a tiszta személy egyaránt eheti, ugyanúgy mint a gazellát, és mint a szarvasbikát.16Csak a vért ne egyétek meg. Öntsd a földre, mint a vizet.17Nem eheted meg kapuidon belül sem gabonádnak, sem újborodnak, sem olajodnak a tizedét, sem csordádból és nyájadból az elsőszülötteket, sem semmilyen fogadalmi felajánlásodat, melyet fogadsz, sem önkéntes felajánlásodat, sem kezed adományát.18Hanem Jehova, a te Istened előtt edd meg, azon a helyen, amelyet Jehova, a te Istened kiválaszt, te, a fiad, a lányod, a rabszolgád, a rabszolganőd és a lévita, aki kapuidon belül van. Örvendezz Jehova, a te Istened előtt mindennek, amibe belefogsz.19Vigyázz, ne hagyd magára a lévitát életed egyetlen napján sem a földeden.20Amikor Jehova, a te Istened kiszélesíti területedet, ahogy megígérte neked, és azt mondod:Hadd egyek húst«, mert lelked arra vágyik, hogy húst egyen, akkor amikor csak lelked vágyik rá, ehetsz húst.21Ha az a hely, melyet Jehova, a te Istened kiválasztott, hogy odahelyezze nevét, messze van tőled, akkor úgy vágj marháidból vagy juhaidból, melyeket Jehova adott neked, ahogy parancsoltam neked, és a kapuidon belül egyél, amikor csak lelked vágyik rá.22De ahogy a gazellát és a szarvasbikát eszik, úgy eheted:a tisztátalan és a tiszta együtt eheti.23Csak légy szilárdan eltökélt abban, hogy nem eszed meg a vért, mert a vér a lélek;ne edd meg a lelket a hússal.24Ne edd azt meg. Öntsd a földre, mint a vizet.25Ne edd meg, hogy jól menjen sorod neked és fiaidnak utánad, mivel azt teszed, ami helyes Jehova szemében.26Csak szent dolgaidat, melyek a tieid lesznek, és fogadalmi felajánlásaidat vigyed, és menj arra a helyre, amelyet Jehova kiválaszt.27Jehovának, a te Istenednek oltárán mutasd be égő felajánlásaidat, a húst és a vért;áldozataid vérét öntsék Jehovának, a te Istenednek az oltárára, a húst azonban megeheted.28Vigyázz, és engedelmeskedj mindezeknek a szavaknak, melyeket parancsolok, hogy jól menjen sorod neked és fiaidnak utánad időtlen időkig, mivel azt teszed, ami jó és helyes Jehovának, a te Istenednek szemében.29Amikor Jehova, a te Istened kiirtja előled a nemzeteket, amelyekhez bemész, hogy elűzd azokat, akkor űzd is el őket, és lakj az ő földjükön.30Vigyázz, hogy őket követve tőrbe ne essél, miután kivesztek előled, és nehogy tudakozódj isteneik felől, ezt mondva:Hogyan szolgálták ezek a nemzetek az isteneiket? Bizony én is úgy teszek.31Ne tegyél így Jehovával, a te Isteneddel, mert mindazt, ami utálatos Jehovának, amit gyűlöl, azt tették isteneik kedvéért, hiszen szokásuk volt, hogy még a fiaikat és lányaikat is megégessék tűzben az isteneiknek. 32 Minden szót, amelyet parancsolok nektek, gondosan cselekedjetek meg. Ne tegyetek hozzá, és ne is vegyetek el belőle.

13. fejezet
1a próféta vagy álomlátó támad közötted, és jelt vagy előjelet ad neked,2és valóra válik a jel vagy előjel, melyről beszélt neked ezt mondva:Járjunk más istenek után, akiket nem ismersz, és szolgáljuk azokat,3ne hallgass annak a prófétának vagy álomlátónak szavára, mert Jehova, a ti Istenetek tesz próbára titeket, hogy megtudja, szeretitek-e Jehovát, a ti Isteneteket teljes szívetekből és teljes lelketekből.4Jehova, a ti Istenetek után járjatok, őt féljétek, az ő parancsolatait tartsátok meg, az ő szavára hallgassatok, őt szolgáljátok, és őhozzá ragaszkodjatok.5Azt a prófétát vagy álomlátót pedig meg kell ölni, mert lázadást hirdetett Jehova, a ti Istenetek ellen - aki kihozott titeket Egyiptom földjéről, és megváltott téged a rabszolgák házából -, hogy elfordítson az úttól, mely felől Jehova, a te Istened megparancsolta, hogy azon járj. Gyomláld ki magad közül, ami gonosz.6Ha fivéred, anyádnak a fia, vagy fiad, vagy lányod, vagy dédelgetett feleséged, vagy társad, aki olyan neked, mint a saját lelked, próbál titkon csábítani, ezt mondva: »Menjünk, és szolgáljunk más isteneket«, akiket nem ismertél sem te, sem ősatyáid,7azoknak a népeknek az istenei közül valókat, amelyek körülvesznek titeket, melyek közel vannak hozzád vagy távol vannak tőled, a föld egyik végétől a másik végéig,8ne teljesítsd óhaját, ne hallgass rá, ne szánja szemed, ne érezz iránta könyörületet, és ne is leplezd védelmezve őt,9hanem öld meg mindenképpen. Te emelj rá először kezet, hogy megöld, utána pedig az egész nép emeljen rá kezet.10Kövezd meg, és haljon meg, mert el akart fordítani Jehovától, a te Istenedtől, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a rabszolgák házából.11Akkor ezt meghallja egész Izrael, és megijed, nem tesznek többé ilyen gonoszságot közötted.12Ha valamelyik városodban, melyet Jehova, a te Istened ad neked, hogy ott lakj, azt hallod, hogy ezt mondják:13Semmirekellő emberek támadtak közötted, hogy megpróbálják elfordítani a városuk lakóit, ezt mondva:Menjünk, és szolgáljunk más isteneket, akiket ti nem ismertek,14kutass és járj utána alaposan;és ha ez igaznak bizonyul, vagyis ilyen utálatosságot tettek közötted,15akkor hányd kardélre annak a városnak a lakóit. Add pusztulásra mindenestől, ami benne van, a háziállatokat is hányd kardélre.16Minden zsákmányt gyűjts össze a közterén, és égesd meg tűzzel a várost és minden ott szerzett zsákmányt is teljes felajánlásként Jehovának, a te Istenednek, és legyen az romhalmazzá időtlen időkre. Ne építsék fel soha többé.17Ne ragadjon semmilyen tilalommal megszentelt dolog a kezedhez, hogy Jehova elforduljon lángoló haragjától, és irgalmas legyen hozzád, irgalmazzon neked, és megsokasítson téged, ahogy megesküdött ősatyáidnak.18Hallgass hát Jehovának, a te Istenednek szavára, tartsd meg minden parancsolatát, melyet ma parancsolok neked, és tedd, ami helyes Jehovának, a te Istenednek a szemében.

14. fejezet
1Fiai vagytok ti Jehovának, a ti Isteneteknek. Ne vagdaljátok be magatokat, és ne is nyírjátok kopaszra a szemetek fölötti részt halottért.2Mert szent népe vagy Jehovának, a te Istenednek, és téged választott Jehova, hogy a népe legyél, különleges tulajdona minden nép közül, amely a föld színén van.3Ne egyél meg semmiféle utálatosságot sem.4Ezeket az állatokat ehetitek meg: a bikát, juhot, kecskét,5szarvasbikát, gazellát, őzbakot, vadkecskét, antilopot, vadjuhot, zergét6és minden olyan állatot, melynek hasított körme van, egészen kettéhasított körme, és kérődző az állatok közt. Az ilyet megehetitek.7Csak a következő állatokat nem ehetitek meg azok közül, melyek kérődznek, illetve hasított, teljesen kettéhasított körmük van:a tevét, a mezei nyulat és a szirtiborzot, mert kérődznek ugyan, de nem hasított körműek. Tisztátalanok ezek nektek.8A disznót sem, mert hasított körmű ugyan, de nem kérődző. Tisztátalan az nektek. Húsukból semmit se egyetek meg, és tetemüket se érintsétek.9Mindazokból, amik a vízben élnek, ezt a fajtát ehetitek meg: mindent, aminek uszonya és pikkelye van, megehettek.10Mindazt viszont, aminek nincs uszonya és pikkelye, ne egyétek meg. Tisztátalan az nektek.11Minden tiszta madarat megehettek,12de ezeket nem ehetitek meg:a sast, halászsast, barna keselyűt,13vörös kányát, barna kányát, kányát a maga neme szerint;14a hollóféléket a maguk neme szerint;15a struccot, baglyot, sirályt és sólymot a maga neme szerint;16a kuvikot, fülesbaglyot, hattyút,17pelikánt, dögkeselyűt, kárókatonát,18gólyát, gémet a maga neme szerint, valamint a búbos bankát és a denevért.19Minden szárnyas nyüzsgő teremtmény tisztátalan nektek. Ne egyétek meg őket.20Minden tiszta repdeső teremtményt megehettek.21Ne egyetek meg semmilyen tetemet sem. A kapuidon belül levő jövevénynek odaadhatod, hogy megegye;vagy eladhatod idegenből jöttnek, te ugyanis szent népe vagy Jehovának, a te Istenednek. Ne főzz gidát anyja tejében.22Adj tizedet magod minden terméséből, mely évről évre terem a szántóföldön.23Gabonád, újborod, olajod tizedét, valamint csordád és nyájad elsőszülötteit Jehova, a te Istened előtt egyed, azon a helyen, melyet kiválaszt, hogy ott lakozzon a neve, hogy megtanuld félni Jehovát, a te Istenedet mindig.24Ha túl hosszú számodra az út, és nem tudod elvinni azt, mert túl messze van az a hely, melyet Jehova, a te Istened kiválaszt, hogy odahelyezze nevét(mert meg fog téged áldani Jehova, a te Istened),25akkor tedd azt pénzzé, göngyöld be valamibe a pénzt a kezedben, és utazz el arra helyre, melyet Jehova, a te Istened kiválaszt.26Add a pénzt mindarra, ami után lelked sóvárog, szarvasmarhára, juhra, kecskére, borra, mámorító italra vagy bármire, amire vágyik a lelked, és edd meg Jehova, a te Istened előtt, és örvendezz te meg a háznéped.27A kapuidon belül levő lévitát ne hagyd magára, mert nincs része vagy öröksége veled.28A harmadik év végén hozd elő az abból az évből származó termésed teljes tizedét, és helyezd el kapuidon belül.29És a lévita, mivel nincs része vagy öröksége veled, valamint a jövevény, az apátlan fiú és az özvegy, aki a kapuidon belül van, jöjjön, és egyen jóllakásig, hogy megáldjon téged Jehova, a te Istened kezed minden munkájában, melyet végzel majd.

15. fejezet
1Minden hetedik esztendő vége legyen az elengedés ideje.2Ez pedig az elengedés módja: Minden hitelező engedje el azt, amivel felebarátja adósa neki. Ne szorongassa meg felebarátját vagy testvérét, hogy fizessen, mert kikiáltották a Jehováért való elengedést.3Az idegenből jött személyt megszorongathatod, hogy fizessen, de amid csak testvérednél van, azt engedje el kezed.4Nem is lesz senki sem szegény közötted, mert megáld Jehova azon a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségként, hogy birtokba vedd azt,5de csak akkor, ha hallgatsz Jehovának, a te Istenednek szavára, és ügyelsz arra, hogy megcselekedd mindezeket a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked.6Mert Jehova, a te Istened megáld téged, ahogy megígérte neked;zálogért adsz majd kölcsönt sok nemzetnek, te viszont nem kérsz kölcsön. Sok nemzet felett uralkodsz majd, rajtad viszont nem fognak uralkodni.7Ha testvéreid közül valaki elszegényedik közötted valamelyik városodban, a földeden, melyet Jehova, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg szívedet, és ne légy szűkmarkú szegény testvéreddel,8hanem nyisd meg kezed nagylelkűen, és adj neki zálogért annyi kölcsönt, amennyire szüksége van, amennyit nélkülöz.9Vigyázz magadra, nehogy szívedben hitványságot szólj, ezt mondva:Közel a hetedik év, az elengedés éve, és nehogy fukar szemmel nézz szegény testvéredre, semmit sem adva neki, őneki pedig Jehovához kelljen kiáltania ellened, ami bűnöddé lesz neked.10Mindenképpen adj neki, és ne fukarkodj szívedben, amikor adsz neki, mert ezért áld meg téged Jehova, a te Istened minden tettedben és mindenben, amibe belefogsz.11A szegény ugyanis sosem fogy ki a földről. Ezért parancsolom meg neked ezt mondva:Nyisd meg kezed nagylelkűen a nehéz sorú és szegény testvérednek a földeden.12Ha eladják neked testvéredet, egy héber férfit vagy héber nőt, és már hat évet szolgált neked, akkor a hetedik évben bocsásd szabadon magad mellől.13És amikor szabadon bocsátod magad mellől, ne küldd el üres kézzel.14Lásd el nyájadból, a szérűdről, olaj- és szőlőprésedből. Ahogy megáldott téged Jehova, a te Istened, úgy adj neki.15Emlékezz arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és Jehova, a te Istened megváltott téged. Ezért parancsolom ma ezt neked.16Ha pedig így szól hozzád:Nem megyek el tőled!, mivel szeret téged és háznépedet, mert jól ment sora nálad,17akkor vegyél egy árt, fúrd a fülébe és az ajtóba, és legyen a rabszolgád időtlen időkig. Rabszolganőddel is ugyanígy tegyél.18Ne tűnjön nehéznek szemedben, amikor szabadon bocsátod magad mellől, mert a béres kétszeres bérét szolgálta neked hat éven át, és megáld téged Jehova, a te Istened mindenben, amit teszel.19Csordád és nyájad minden hím elsőszülöttjét szenteld Jehovának, a te Istenednek. Ne dolgoztasd bikád elsőszülöttjét, és ne nyírd meg nyájad elsőszülöttjét.20Jehova, a te Istened előtt edd meg azt évről évre te és a háznéped azon a helyen, melyet Jehova kiválaszt.21Ha fogyatkozás van benne, mert sánta vagy vak, vagy bármilyen súlyos fogyatkozása van, azt ne áldozd fel Jehovának, a te Istenednek.22A kapuidon belül edd meg, a tisztátalan személy és a tiszta együtt, ugyanúgy mint a gazellát, és mint a szarvasbikát.23Csak a vérét ne edd meg. Öntsd a földre, mint a vizet.

 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
5 Mózes 16-20-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 23:47:15, szerda
 
  16. fejezet
1Számon kell tartani az abib hónapot, és ünnepeld meg Jehovának, a te Istenednek pászkáját, mert Jehova, a te Istened az abib hónapban hozott ki Egyiptomból, éjjel.2Áldozd fel a pászkát Jehovának, a te Istenednek a nyájadból és a csordádból azon a helyen, amelyet Jehova kiválaszt, hogy ott lakozzon a neve.3Semmi kovászosat ne egyél azzal hét napig. Kovásztalan kenyeret egyél azzal, a nyomorúság kenyerét, ugyanis sietve jöttél ki Egyiptom földjéről, hogy életed minden napján emlékezz arra a napra, amikor kijöttél Egyiptom földjéről.4Hét napig semmilyen kovászt ne lehessen nálad látni egész területeden, és a húsból, melyet az első nap estéjén feláldozol, semmi ne maradjon meg egész éjjel másnap reggelig.5Nem áldozhatod fel a pászkát akármelyik városodban, melyet Jehova, a te Istened ad neked,6hanem azon a helyen, amelyet kiválaszt Jehova, a te Istened, hogy ott lakozzon a neve, ott áldozd fel a pászkát este, napnyugtakor, a meghatározott időben, amikor kijöttél Egyiptomból.7Azon a helyen főzzél és egyél, amelyet Jehova, a te Istened választ, reggel pedig fordulj vissza, és térj meg a te sátraidba.8Hat napon át egyél kovásztalan kenyeret, a hetedik nap pedig Jehovának, a te Istenednek ünnepi gyülekezése lesz. Ne végezz semmilyen munkát.9Számolj azután magadnak hét hetet. Attól fogva kezdd számolni a hét hetet, amikor először emelik a sarlót a lábon álló gabonára.10Akkor ünnepeld meg a hetek ünnepét Jehovának, a te Istenednek aszerint, amit kezed fel tud ajánlani önként, melyet majd adsz aszerint, ahogy Jehova, a te Istened megáld.11Örvendezz Jehova, a te Istened előtt - te, a fiad, a lányod, a rabszolgád, a rabszolganőd és a lévita, aki kapuidon belül van, valamint a jövevény, az apátlan fiú és az özvegy, aki közötted van - azon a helyen, amelyet Jehova, a te Istened kiválaszt, hogy ott lakozzon a neve.12Emlékezz rá, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, tartsd meg és teljesítsd ezeket a rendelkezéseket.13A lombsátorünnepet hét napig tartsd, amikor betakarítod szérűd, valamint olaj- és borprésed termését.14Örvendezz az ünneped idején, te, a fiad, a lányod, a rabszolgád, a rabszolganőd, a lévita, a jövevény, az apátlan fiú és az özvegy, akik kapuidon belül vannak.15Hét napon át ünnepeld Jehovának, a te Istenednek ünnepét azon a helyen, melyet Jehova kiválaszt, mert Jehova, a te Istened megáldja minden termésedet és kezed minden munkáját;és te csak örülj!16Évente háromszor jelenjen meg minden férfi közüled Jehova, a te Istened előtt azon a helyen, melyet Ő kiválaszt:a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, valamint a lombsátorünnepen, de senki se jelenjen meg Jehova előtt üres kézzel.17Mindenkinek annyi ajándékot adjon keze, amennyire megáldotta Jehova, a te Istened - amennyit adott neked.18Állíts magadnak bírókat és elöljárókat minden kapudon belül, melyet Jehova, a te Istened ad neked törzsenként, és ítéljék a népet igazságos ítélettel.19Ne ferdítsd el az ítéletet. Ne légy részrehajló, és ne engedd magad megvesztegetni, mert a megvesztegetés megvakítja a bölcsek szemét, és elferdíti az igazságosak szavát.20Igazságosságra, igen, igazságosságra törekedj, hogy életben maradj, és birtokba vedd a földet, melyet Jehova, a te Istened ad neked.21Ne ültess magadnak semmiféle fát szent rúdnak Jehova, a te Istened oltára mellé, melyet te készítesz el.22Ne állíts magadnak szent oszlopot se, amit gyűlöl Jehova, a te Istened.

17. fejezet
1Ne áldozz fel Jehovának, a te Istenednek olyan bikát vagy juhot, amiben fogyatkozás, bármi hiányosság van, mert utálatos az Jehovának, a te Istenednek.2Ha találnak közötted valamelyik városodban, melyet Jehova, a te Istened ad neked, olyan férfit vagy nőt, aki olyasmit művel, ami rossz Jehovának, a te Istenednek szemében, áthágva ezáltal a szövetségét,3és elmegy, más isteneket imád, meghajol előttük, vagy a nap, a hold és az egek egész serege előtt, amit én nem parancsoltam,4és ezt elmondják neked, te pedig meghallod, és utánajársz alaposan, s íme, ez igaznak bizonyul, ilyen utálatosságot tettek Izraelben,5akkor vidd ki kapuidba azt a férfit vagy nőt, aki ezt a gonoszságot tette, igen, kövezd meg azt a férfit vagy nőt. Az ilyennek meg kell halnia.6Két tanú vagy három tanú szavára lakoljon halállal a halálra méltó. Egy tanú szavára nem lehet megölni.7A tanúk emeljenek elsőnek kezet rá, hogy megöljék, utánuk pedig az egész nép. Gyomláld ki magad közül, ami gonosz.8Ha számodra túl nehéz ügyben kell bírói döntést hoznod, amikor vért ontottak, jogigényt támasztottak, erőszakos tettet követtek el, vagy vitás kérdés merült fel a kapuidon belül, akkor kelj fel, és menj fel arra a helyre, melyet Jehova, a te Istened kiválaszt.9Menj a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki azokban a napokban ítélkezik, és tudakozódj, ők pedig tudtodra adják a bírói döntést.10Azután cselekedj összhangban a szóval, amit tudtodra adnak azon a helyen, melyet Jehova kiválaszt;és ügyelj arra, hogy be is tarts mindent, amire oktatnak.11Azzal a törvénnyel összhangban cselekedj, melyet megmutatnak neked, és a bírói döntéssel összhangban, melyet mondanak neked. Ne térj el a szótól, melyet tudtodra adnak, se jobbra, se balra.12Az olyan embernek, aki elbizakodottan viselkedik, és nem hallgat a papra - aki ott áll, hogy szolgálja Jehovát, a te Istenedet - vagy a bíróra, az olyan embernek meg kell halnia. Gyomláld ki Izraelből, ami gonosz.13Meghallja majd ezt az egész nép, és megijed, nem fognak többé elbizakodottan cselekedni.14Amikor végre bemész arra a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked, birtokba veszed azt, és rajta laksz, s azt mondod:Királyt emelek magam fölé, mint az összes nemzet körülöttem,15akkor azt emeld magad fölé királyul, akit Jehova, a te Istened választ. A testvéreid közül emelj magad fölé királyt. Nem emelhetsz magad fölé idegent, aki nem a testvéred.16Csak ne szerezzen magának sok lovat, és ne vigye vissza a népet Egyiptomba, hogy sok lova legyen, mivel Jehova azt mondta nektek:Ne menjetek vissza többé ezen az úton.17Sok feleséget se vegyen magának, nehogy elforduljon a szíve, és ezüstjét meg aranyát se gyarapítsa túlságosan.18Amikor királyságának trónjára ül, írja le magának egy könyvbe ennek a törvénynek a másolatát abból, ami a lévita papok őrizetére van bízva.19Legyen az nála, és olvassa élete minden napján, hogy megtanulja félni Jehovát, az ő Istenét, és megtartsa e törvénynek minden szavát és e rendelkezéseket, megcselekedve azokat,20s nehogy felfuvalkodjon szíve testvéreivel szemben, és el ne térjen a parancsolattól se jobbra, se balra, mindezt azért, hogy megsokasítsa napjait királysága felett, ő és a fiai Izraelben.

18. fejezet
1A lévita papoknak, Lévi egész törzsének ne legyen része vagy öröksége Izraellel. A Jehovának adott tűzfelajánlásokat, az ő örökségét egyék.2Nem lesz tehát öröksége a testvérei között. Jehova az ő öröksége, ahogy megmondta neki.3Ez legyen a papok jogos része a néptől, azoktól, akik áldozatot - akár bikát, akár juhot - mutatnak be: Adják a papnak a lapockát, az állkapcsot és a gyomrot.4Gabonád, újborod, olajod első termését és nyájadról az első lenyírt gyapjút neki add.5Mert őt választotta Jehova, a te Istened minden törzsed közül, hogy ott álljon, és végezzen szolgálatot Jehova nevében, ő és a fiai, mindig.6Ha pedig a lévita elmegy valamelyik városodból - bárhol egész Izraelben -, ahol egy ideig lakott, és azért megy el, mert sóvárog lelkében a hely után, melyet Jehova kiválaszt,7akkor szolgáljon Jehovának, az ő Istenének nevében, mint többi testvére, a léviták, akik ott állnak Jehova előtt.8Egyenlő részt kapjon enni, azon felül, amit elad őseinek a javaiból.9Ha bemész arra a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked, ne tanulj meg olyan utálatosságokat cselekedni, mint amilyeneket azok a nemzetek cselekszenek.10Ne lehessen találni közötted olyat, aki átviszi fiát vagy lányát a tűzön, sem olyat, aki jóslással foglalkozik, mágiát űz, vagy aki előjelek után kutat, varázsló,11vagy aki másokat megigéz, aki szellemidézőtől vagy jövendőmondótól tudakozódik, vagy aki halottaktól kérdez.12Mert mindaz, aki ilyesmiket tesz, utálatos Jehovának; és az ilyen utálatosságok miatt űzi el őket Jehova, a te Istened előled.13Légy feddhetetlen Jehova, a te Istened előtt.14Mert ezek a nemzetek, amelyeket elűzöl, ilyen mágiát űző személyekre hallgatnak és olyanokra, akik jóslással foglalkoznak, neked azonban Jehova, a te Istened nem adott semmi ehhez hasonlót.15Prófétát támaszt neked Jehova, a te Istened közüled, a testvéreid közül, olyat, mint én vagyok - őrá hallgassatok -,16válaszként mindarra, amit Jehovától, a te Istenedtől kértél a Hórebnél a gyülekezés napján ezt mondva:Hadd ne kelljen hallanom többé Jehovának, az én Istenemnek hangját, és látnom többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne haljak!17Jehova erre így szólt hozzám:Jól mondták, amit mondtak.18Prófétát támasztok nekik a testvéreik közül, olyat, mint te;szájába adom majd szavaimat, és elmond nekik mindent, amit parancsolok neki.19És ha valaki nem hallgat szavaimra, melyeket ő mond az én nevemben, én fogom azt számon kérni attól.20De ha a próféta olyan szót mer mondani az én nevemben, melyet nem parancsoltam, hogy mondjon, vagy más istenek nevében beszél, annak a prófétának meg kell halnia.21Ha pedig azt kérdezed szívedben: ,Honnan tudjuk, melyik szót nem mondta Jehova?;22ha a próféta Jehova nevében beszél, és az a szó nem lesz meg vagy nem teljesedik be, akkor ez az a szó, amelyet nem mondott Jehova. Elbizakodottságból mondta azt a próféta. Ne rémülj meg tőle.

19. fejezet
1Amikor Jehova, a te Istened kiirtja a nemzeteket, amelyeknek a földjét Jehova, a te Istened neked adja, és te legyőzöd őket, és a városaikban meg a házaikban laksz,2válassz külön magadnak három várost a földeden, melyet Jehova, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd.3Készítsd el magadnak az utat, és oszd fel három részre a területet a földeden, melyet Jehova, a te Istened ad neked birtokul, hogy odamenekülhessen, aki embert ölt.4A következő esetben maradhat életben az emberölő, aki odamenekül: Ha nem szándékosan üti meg embertársát, és nem gyűlölte korábban,5vagy ha fát vágni megy az erdőbe embertársával, s kezével meglendíti a fejszét, hogy lesújtson vele a fára, de a vas lecsúszik a fanyélről, s úgy megüti embertársát, hogy az meghal, akkor meneküljön az egyikbe ezek közül a városok közül, és éljen.6Máskülönben a vérbosszuló szívének hevessége miatt üldözőbe veszi azt, aki embert ölt, és utoléri, mivel hosszú az út;és agyonüti, pedig nem mondták ki rá a halálos ítéletet, hiszen nem gyűlölte korábban amazt.7Ezért parancsolom neked ezt mondva: »Válassz külön magadnak három várost.8S ha Jehova, a te Istened kiszélesíti területedet, ahogy megesküdött ősatyáidnak, és neked adja mindazt a földet, amely felől megígérte, hogy ősatyáidnak adja,9mert megtartod és megcselekszed mindazt a parancsolatot, melyet ma parancsolok neked, hogy szeresd Jehovát, a te Istenedet, és mindig az ő útjain járj, akkor tegyél még három várost magadnak e mellé a három mellé,10hogy ne ontsanak ártatlan vért a földeden, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségként, és ne legyen rajtad vérbűn.11Abban az esetben azonban, ha valaki gyűlöli embertársát, lesben áll, rátámadva agyonüti lelkét, és az meghal, s az az ember az egyik ilyen városba menekül,12akkor a város vénei küldjenek érte, és hozassák el onnan, majd adják át a vérbosszuló kezébe, és haljon meg.13Ne sajnálja őt szemed, hanem tisztítsd ki az ártatlan vér ontásának vétkét Izraelből, hogy jól legyen dolgod.14Ne mozdítsd el embertársad határvonalát, ha az ősök már meghúzták a határokat örökségedben, amit örökölni fogsz a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd.15Egyetlen tanú ne álljon elő senki ellen se annak valamilyen vétke vagy bűne miatt, bármilyen bűnről legyen is szó. Két tanú vagy három tanú szavára álljon a dolog.16Ha egy tanú rosszat forralva valaki ellen támad, törvénytelenséggel vádolva őt,17akkor az a két ember, akinek vitás ügye van, álljon Jehova elé, a papok és a bírók elé, akik azokban a napokban lesznek.18És a bírók járjanak utána alaposan, és ha a tanú hamis tanú, és hamis vádat emelt testvére ellen,19tegyetek vele aszerint, amit ő tervelt ki a testvére ellen. Gyomláld ki magad közül, ami gonosz.20Akik megmaradnak, meghallják ezt, félni fognak, és nem tesznek többé ilyen gonoszságot közötted.21Ne sajnálja őt szemed: lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.

20. fejezet
1Ha hadba mész ellenségeid ellen, és látod a lovakat meg a harci szekereket, a nálad nagyobb népet, ne félj tőlük, mert veled van Jehova, a te Istened, aki felhozott téged Egyiptom földjéről.2Amikor harcra készülődtök, a pap álljon elő, és beszéljen a néppel.3Mondja ezt nekik:Halld, ó, Izrael, harcra készültök ellenségeitekkel. Ne legyetek gyávák szívetekben. Ne féljetek, ne fussatok el fejvesztetten, és ne reszkessetek tőlük,4mert Jehova, a ti Istenetek veletek vonul, hogy harcoljon értetek az ellenségeitekkel szemben, és megmentsen benneteket.5Az elöljárók is beszéljenek a néppel, így szólva:Ki az a férfi, aki új házat épített, és még nem avatta fel?Menjen és térjen vissza házába, mert még meghal a csatában, és valaki más avatja fel azt.6Ki az a férfi, aki szőlőt ültetett, de még nem vette hasznát?Menjen és térjen vissza házába, mert még meghal a csatában, és más veszi hasznát.7S ki az a férfi, aki eljegyzett egy nőt, és nem vette még el? Menjen és térjen vissza házába, mert még meghal a csatában, és valaki más veszi azt el.8Az elöljárók beszéljenek még a néppel, és mondják ezt:Ki az a férfi, aki fél és bátortalan? Menjen és térjen vissza a házába, nehogy megolvassza testvéreinek a szívét, ahogy az ő szíve is megolvadt.9Amint befejezték az elöljárók a beszédüket a néphez, jelöljenek ki seregparancsnokokat a nép élére.10Amikor egy város közelébe mész, hogy harcolj ellene, hirdesd ki a békefeltételeket.11Ha békés feleletet ad, és megnyílik neked, akkor az egész benne lakó nép legyen a tied, legyenek a kényszermunkásaid, és szolgáljanak neked.12De ha nem köt békét, hanem háborúzik veled, és meg kell ostromolnod,13akkor Jehova, a te Istened a kezedbe adja, te pedig hányj kardélre benne minden férfit.14De a nők, a kisgyermekek, a háziállatok és mindaz, ami a városban van, az egész zsákmány legyen a te prédád;s egyed a zsákmányt, melyet az ellenségeidtől szereztél, akiket Jehova, a te Istened neked adott.15Így tegyél mindazokkal a városokkal, amelyek nagyon messze vannak tőled, s amelyek nem ezeknek a nemzeteknek a városai.16Csak ezeknek a népeknek a városaiban - melyeket neked ad Jehova, a te Istened örökségként - ne hagyj egyetlen lélegző lényt sem életben,17mert mindenképp pusztulásra kell adnod őket:a hettitákat, amoritákat, kánaánitákat, perizitákat, hivvitákat és jebuszitákat, ahogy Jehova, a te Istened parancsolta neked;18hogy meg ne tanítsanak titeket mindazoknak az utálatos dolgoknak a cselekvésére, melyeket ők cselekszenek isteneiknek, és nehogy vétkezzetek Jehova, a ti Istenetek ellen.19Ha sok napon át ostromolsz egy várost, és harcolsz ellene, hogy bevedd, ne irtsd ki fáit, fejszét emelve rájuk, hanem egyél róluk, és ne vágd ki azokat, mert vajon ember a mező fája, hogy megostromold?20Csak amelyik fáról tudod, hogy nem gyümölcstermő fa, azt irtsad, és vágd ki, hogy ostromműveket építs a város ellen, amely háborút folytat ellened, egészen addig, míg el nem esik.
 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
5 Mózes 21-25-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 23:34:41, szerda
 
  21. fejezet

1Ha valakit meggyilkolva találnak a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd - ott hever a földön, és nem tudni, ki ütötte agyon -,2akkor menjenek ki a véneitek és a bíráitok is, és mérjék meg a távolságot a meggyilkolt ember körül lévő városokig.3Amely város a legközelebb esik a meggyilkolthoz, annak a városnak a vénei vegyenek a csordából egy fiatal tehenet, amelyet még nem dolgoztattak, és amely még nem húzott igát.4És annak a városnak a vénei vigyék le a fiatal tehenet egy völgybe, ahol víz folyik, s ahol nem szántanak, és nem is vetnek, és szegjék nyakát a fiatal tehénnek ott, a völgyben.5A papok, Lévi fiai álljanak elő, mert ők azok, akiket Jehova, a te Istened kiválasztott, hogy szolgálják őt, és hogy áldást mondjanak Jehova nevében, s az ő szavuk szerint rendezzenek minden erőszakos tettel kapcsolatos vitás ügyet.6Azután a meggyilkolthoz legközelebb eső város vénei mind mossák meg kezüket a fiatal tehén fölött, amelynek a nyakát szegték a völgyben,7és feleletként mondják ezt:Nem a mi kezünk ontotta ezt a vért, és nem is látta szemünk a vérontást.8Ne ródd fel ezt népednek, Izraelnek, amelyet megváltottál, ó, Jehova, és ne hagyd, hogy ártatlan vér ontásának vétke legyen a te néped, Izrael között.És nem tulajdoníttatik nekik a vérbűn.9Te pedig kitisztítod az ártatlan vér ontásának vétkét magad közül, mert azt teszed, ami helyes Jehova szemében.10Amikor hadba mész ellenségeid ellen, és Jehova, a te Istened a kezedbe adja őket, te pedig fogságba viszed őket,11és meglátsz a foglyok között egy szemrevaló nőt, megkedveled, és feleségül veszed,12akkor vidd be a házadba. Borotválja meg a fejét, ápolja körmeit,13vegye le fogsága ruháját, lakjon a házadban, és egy teljes holdhónapig sirassa apját és anyját. Csak utána hálj vele, és vedd magadnak menyasszonyul, legyen a feleséged.14Ha nem lelsz benne gyönyörűséget, küldd el, ahogy lelke kívánja, de pénzért semmiképpen se add el. Ne zsarnokoskodj felette, miután megaláztad.15Ha egy férfinak két felesége van, az egyiket szereti, a másikat gyűlöli, és azok, a szeretett és a gyűlölt is fiúkat szülnek neki, és az elsőszülött fiú a gyűlölté,16akkor majd azon a napon, mikor örökséget ad a sajátjából fiainak, nem teheti elsőszülöttjévé a szeretettnek a fiát a gyűlölt feleség fiának, az elsőszülöttnek a rovására.17Hanem ismerje el elsőszülöttnek a gyűlöltnek fiát, és adjon neki két részt mindenéből, mert ő nemzőképességének a zsengéje. Az elsőszülöttségi jog az övé.18Ha valakinek makacs és lázadó fia van, aki nem hallgat apjának a szavára vagy anyjának a szavára, és helyreigazítják, de nem hallgat rájuk,19akkor az apja és anyja fogják meg, és vigyék ki a város véneihez a helység kapujába,20és mondják ezt a város véneinek:Ez a fiunk makacs és lázadó. Nem hallgat a szavunkra, falánk és részeges.21Akkor a város minden férfia kövezze azt meg, és meg kell halnia. Így gyomláld ki magad közül, ami gonosz; és egész Izrael meghallja majd, és félni fog.22Ha valaki olyan bűnt követ el, hogy halálbüntetést érdemel, és megölik, te pedig oszlopra akasztod,23ne maradjon holtteste egész éjjel az oszlopon, hanem temesd el őt még aznap, mert átkozott Isten előtt a felakasztott ember; és ne szennyezd be földedet, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségül.

22. fejezet
1Ha látod, hogy testvéred bikája vagy juha csatangol, ne menj el mellette szánt szándékkal. Tereld vissza testvéredhez.2Ha pedig nincs közel hozzád a testvéred, vagy nem ismered őt, akkor vidd haza a házadhoz, és legyen nálad, míg testvéred nem keresi, és akkor add vissza neki.3Így tegyél szamarával, de így tegyél köntösével is, és mindennel, amit elvesztett a testvéred, amit elveszít és te megtalálsz. Nem szabad elmenned amellett.4Ha látod, hogy testvéred szamara vagy bikája összeesik az úton, ne menj el mellettük szánt szándékkal. Mindenképpen segíts neki felállítani azokat.5Nő ne vegyen fel férfiruhát, és férfi se viseljen női ruhát, mert mind utálatos Jehovának, a te Istenednek, aki ilyesmit tesz.6Ha madárfészket találsz útközben egy fán vagy a földön, amelyben fiókák vagy tojások vannak, és az anya rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákkal együtt.7Bocsásd el az anyát, a fiókái pedig a tieid lehetnek, hogy jól menjen sorod, és hogy meghosszabbítsd napjaid.8Ha új házat építesz, készíts a tetődre korlátot, nehogy vérbűnnel terheld házadat, ha valaki leesik róla.9Ne vess szőlődbe kétféle magot, nehogy a szentélybe kerüljön a teljes termése a magnak, melyet elvetsz, valamint a szőlő termése.10Ne szánts bikával és szamárral egyszerre.11Ne viselj gyapjúból és lenből vegyesen szőtt ruhát.12Készíts magadnak bojtokat a téged befedő ruha négy sarkára.13Ha egy férfi feleségül vesz valakit, és vele hál, de meggyűlöli őt,14és szégyenteljes tettekkel vádolja, rossz hírbe keveri, és ezt mondja:Ez az az asszony, akit elvettem, és hozzá közeledve nem találtam bizonyítékát szüzességének,15akkor a lány apja és anyja vigyék el lányuk szüzességének bizonyítékát a város véneihez a kapuba.16És a lány apja mondja a véneknek: »Feleségül adtam lányomat ehhez az emberhez, és az meggyűlölte őt.17Most pedig szégyenteljes tettekkel vádolja, ezt mondva:Nem találtam lányod szüzességének bizonyítékát.Íme, itt van lányom szüzességének bizonyítéka.És terítsék ki a köntöst a város vénei előtt.18A város vénei pedig fogják a férfit, és fegyelmezzék meg.19Bírságolják meg száz ezüstsekelre, és adják azt a lány apjának, mert rossz hírbe kevert egy izraelita szüzet, az asszony pedig maradjon a felesége. Nem válhat el tőle egész életében.20De ha a dolog igaznak bizonyul, és nincs bizonyítéka a lány szüzességének,21akkor vigyék ki a lányt apja házának a bejáratához, és a város férfiai kövezzék halálra, mert gyalázatos ostobaságot követett el Izraelben, szajhálkodott apja házában. Így gyomláld ki magad közül, ami gonosz.22Ha rajtakapnak egy férfit, hogy olyan asszonnyal hál, akinek ura van, mindkettőjüknek meg kell halniuk, a férfinak, aki az asszonnyal hált, és az asszonynak is. Így gyomláld ki Izraelből, ami gonosz.23Ha szűz lány jár jegyben egy férfival, és megtalálja valaki a városban, és vele hál,24vigyétek ki mindkettőjüket annak a városnak a kapujába, és kövezzétek meg őket, hogy meghaljanak. A lányt, mert nem sikoltozott a városban, és a férfit, amiért meggyalázta embertársának a feleségét. Így gyomláld ki magad közül, ami gonosz.25De ha a mezőn talál rá a férfi a lányra, aki jegyben jár, megragadja azt, és vele hál, akkor csak a férfi haljon meg, aki vele hált,26a lánnyal azonban ne tegyél semmit. A lánynak nincs halálos bűne, mert olyan ez, mint amikor egy férfi rátámad embertársára és meggyilkolja, igen, lelket gyilkol meg.27Ugyanis a mezőn találta őt. Az eljegyzett lány sikoltozott, de nem volt senki, aki megszabadíthatta volna.28Ha egy férfi el nem jegyzett szűz lánnyal találkozik, megragadja azt, vele hál, és kitudódik a dolog,29a férfinak, aki vele hált, ötven ezüstsekelt kell adnia a lány apjának, és a lány legyen a felesége, amiért meggyalázta. Nem válhat el tőle egész életében.30Egyetlen férfi sem veheti el apjának a feleségét, nehogy felfedje apjának a ruhaszárnyát.

23. fejezet
1Kasztrált férfi, akinek összezúzott a heréje, vagy levágták a hímvesszejét, nem jöhet Jehova gyülekezetébe.2Törvénytelen gyermek nem jöhet Jehova gyülekezetébe. Még a tizedik nemzedéke közül sem jöhet senki sem Jehova gyülekezetébe.3Ammonita vagy moábita nem jöhet Jehova gyülekezetébe. Még a tizedik nemzedékük közül sem jöhet senki sem Jehova gyülekezetébe, időtlen időkön át,4amiért nem segítettek meg titeket kenyérrel és vízzel az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból, és amiért felbérelték ellened Bálámot, Beór fiát a mezopotámiai Petorból, hogy átkozzon meg téged.5De Jehova, a te Istened nem volt hajlandó Bálámra hallgatni, hanem Jehova, a te Istened áldásra változtatta érted az átkot, mert szeretett téged Jehova, a te Istened.6Ne keresd velük a békét és az ő javukat egész életedben időtlen időkön át.7Ne utáld az edomitát, mert a testvéred ő. Ne utáld az egyiptomit, mert jövevény voltál országában.8Azok a fiaik, akik harmadik nemzedékként születnek nekik, bemehetnek Jehova gyülekezetébe.9Ha táborba szállsz ellenségeid ellen, őrizkedj minden rossztól.10Ha történetesen olyan férfi van közötted, aki nem tiszta, mert éjszakai magömlése volt, akkor menjen ki a táboron kívülre. Ne menjen be a táborba.11Estefelé mosakodjon meg vízzel, és naplementekor bemehet a táborba.12Legyen egy helyed a táboron kívül, és oda menj ki.13Legyen nálad egy ásóbot is a felszerelésed között, és ha leguggolsz kint, áss azzal egy gödröt, és fedd be ürülékedet.14Mert Jehova, a te Istened a táborodban jár, hogy megszabadítson, és neked adja ellenségeid;legyen hát szent a táborod, hogy ne lásson közötted semmilyen illetlenséget sem, és el ne forduljon tőled, nem kísérve téged.15Ne add ki a rabszolgát urának, amikor hozzád menekül urától.16Lakjon teközötted azon a helyen, amelyet kiválaszt valamelyik városodban, ahol tetszik neki. Ne bánj vele rosszul.17Izrael lányai közül senki se legyen templomi prostituált, és Izrael fiai közül se legyen senki sem templomi prostituált.18Ne vidd prostituáltnak a bérét vagy kutyának az árát Jehovának, a te Istenednek a házába egyetlen fogadalom miatt sem, mert utálatosak ezek Jehovának, a te Istenednek, mindkettő utálatos.19Testvéredtől ne vegyél kamatot:kamatot pénzre, kamatot eledelre vagy kamatot bármire, amire kamatot kérhetnek.20Az idegentől vehetsz kamatot, de testvéredtől ne vegyél kamatot, hogy Jehova, a te Istened megáldjon mindenben, amibe belefogsz azon a földön, melyre mész, hogy birtokba vedd.21Ha fogadalmat teszel Jehovának, a te Istenednek, ne halogasd a megadását, mert Jehova, a te Istened számon fogja kérni tőled, és még bűnöddé lesz neked.22Ha viszont nem teszel fogadalmat, nem lesz bűnöddé.23Tartsd meg ajkad kijelentését, és tégy aszerint, amit fogadtál Jehovának, a te Istenednek önkéntes felajánlásként, amit a te száddal mondtál.24Ha embertársad szőlőjébe mész, egyél szőlőt, míg jól nem lakik a lelked, de semmilyen edényedbe ne tegyél belőle.25Ha embertársad lábon álló gabonájába mész, csak az érett kalászokat tépd le, de sarlóval ne vágj embertársad lábon álló gabonájába.

24. fejezet
1Ha egy férfi elvesz egy nőt, és férjura lesz annak, és az asszony nem lel tetszésre a szemében, mert valami illetlenséget talál benne, akkor írjon neki válólevelet, adja a kezébe, és bocsássa el a házától.2Az pedig menjen el a házból, és menjen egy másik férfihoz feleségül.3Ha az utóbbi férfi is meggyűlöli, és válólevelet ír neki, a kezébe adja, és elbocsátja a házából, vagy ha az utóbbi férfi, aki feleségül vette, meghal,4első ura, aki elbocsátotta őt, nem veheti újra feleségül, miután már beszennyeződött, mert utálatos az Jehova előtt. Ne vidd bűnbe a földet, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségül.5Ha valaki új feleséget vesz magának, ne menjen hadba, és ne vessenek rá ki semmit. Maradjon felmentve a házában egy évig, és örvendeztesse meg a feleségét, akit elvett.6Senki se vegyen zálogba kézimalmot vagy annak felső őrlőkövét, mert lelket venne zálogba.7Ha rajtakapnak valakit, hogy testvérei, Izrael fiai közül elrabolt egy lelket, zsarnokoskodott felette, és eladta őt, akkor annak az emberrablónak meg kell halnia. Gyomláld ki magad közül, ami gonosz.8Ügyelj rá, hogy leprás fertőzés idején mindent gondosan úgy tegyél, ahogy a lévita papok oktatnak majd benneteket. Gondosan tegyétek meg, amit nekik parancsoltam.9Emlékezetben kell tartani, mit tett Jehova, a te Istened Mirjammal az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból.10Ha kölcsönadsz embertársadnak, bármilyen kölcsönt, ne menj be a házába, hogy elvedd tőle, amit zálogba ad.11Maradj kívül, és akinek kölcsönt adsz, az hozza ki a zálogot neked.12Ha bajban van az az ember, ne feküdj le úgy, hogy nálad van a záloga.13Add vissza neki zálogát, amint lemegy a nap, feküdjön le az ő ruhájában, és áldjon téged; ez pedig igazságosságnak számít tőled Jehova, a te Istened előtt.14Ne csapd be a bérest, aki bajban van és szegény, akár testvéred, akár jövevényeid közül való, akik a földeden vannak a kapuidon belül.15Még aznap add meg a bérét, ne menjen le a nap felette, mert bajban van, és a bére után emeli fel lelkét;nehogy Jehovához kiáltson ellened, és bűnöddé legyen az neked.16Apát nem szabad megölni a gyermekei miatt, és a gyermekeket sem szabad megölni apjuk miatt. Mindenki a saját bűne miatt haljon meg.17Ne ferdítsd el a jövevény vagy az apátlan fiú ítéletét, és ne vedd zálogba az özvegy ruháját.18Emlékezz rá, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, és Jehova, a te Istened megváltott téged onnan. Ezért parancsolom neked, hogy ezt tedd.19Ha aratnivalódat aratod a szántóföldeden, és ott felejtesz egy kévét a szántóföldön, ne menj vissza érte. Legyen az a jövevényé, az apátlan fiúé és az özvegyé, hogy Jehova, a te Istened megáldjon téged kezed minden munkájában.20Ha levered olajfád termését, ne menj fel ágai közé azután. Ami megmarad, az a jövevényé, az apátlan fiúé és az özvegyé.21Ha szőlődben szüretelsz, ne szedd össze, ami megmarad utánad. Legyen az a jövevényé, az apátlan fiúé és az özvegyé.22Emlékezz rá, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén. Ezért parancsolom neked, hogy ezt tedd.

25. fejezet
1Ha vita támad férfiak között, és ítéletre állnak elő, akkor ítélkezzenek felettük, és az igazságosról jelentsék ki, hogy igazságos, a gonoszról pedig jelentsék ki, hogy gonosz.2Ha a gonosz verést érdemel, akkor a bíró fektesse le, és veressen rá maga előtt gonosz tettének megfelelő számban.3Negyvenet verethet rá. Többet nem, mert ha még sokat veret rá ezeken felül, megszégyenül testvéred a szemedben.4Ne kösd be a bika száját, amikor csépel.5Ha testvérek laknak együtt, és egyikük meghal, de nincs fia, akkor a halottnak a felesége ne menjen kívülálló, idegen férfihoz. Menjen oda hozzá a sógora, ő vegye el feleségül és kössön vele sógorházasságot.6Majd az elsőszülött, akit az asszony fog szülni, viselje halott fivérének a nevét, hogy ki ne töröltessen a neve Izraelből.7Ha pedig a férfi nem leli kedvét abban, hogy elvegye fivérének az özvegyét, akkor az özvegyasszony menjen a kapuba a vénekhez, és mondja ezt:A férjem fivére nem hajlandó fenntartani fivérének a nevét Izraelben. Nem akar sógorházasságot kötni velem.8Hívják a férfit a városának vénei, beszéljenek vele, az pedig álljon oda, és mondja:Nem lelem kedvem abban, hogy feleségül vegyem.9Ekkor fivérének az özvegye menjen oda hozzá a vének szeme láttára, húzza le annak saruját a lábáról, köpjön az arcába, és feleljen ekképpen:Így kell tenni az olyan férfival, aki nem építi fivére háznépét.10És legyen ez a neve Izraelben:lehúzott sarujú háznép.11Ha férfiak összeverekszenek, és az egyikük felesége odamegy, hogy kiszabadítsa férjét az őt ütlegelő kezéből, és kezét kinyújtva megragadja a férfi szeméremtestét,12akkor vágd le az asszony kezét. Ne sajnálja szemed.13Ne legyen zsákodban kétféle súlymérték, egy nagyobb és egy kisebb.14Ne legyen házadban kétféle éfa, egy nagyobb és egy kisebb.15Pontos és igaz súlymértéked legyen. Pontos és igaz éfád legyen, hogy meghosszabbítsd napjaid a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked.16Mert mindaz, aki ilyeneket tesz, mindaz, aki igazságtalanul cselekszik, utálatos Jehova, a te Istened előtt.17Emlékezetben kell tartani, mit tett veled Amálek az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból,18hogyan találkozott veled az úton, és vágta le azokat, akik hátramaradtak, mindazokat, akik mögötted botorkáltak, amikor te kimerült és fáradt voltál; és nem félte Istent.19Ha majd Jehova, a te Istened nyugalmat ad minden ellenségedtől körös-körül a földön, melyet örökségül ad neked Jehova, a te Istened, hogy birtokba vedd, töröld ki Amáleknek még az emlékét is az ég alól. Ne feledkezz meg erről.

 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
5 Mózes 26-30-ig terjedő fejezetei
  2016-08-24 22:53:54, szerda
 
  26. fejezet

1Ha majd bemész a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségül, és már birtokba vetted, és rajta laksz,2akkor vegyél a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, amit a földeden gyűjtesz be, melyet Jehova, a te Istened ad neked. Tedd azokat kosárba, és menj arra a helyre, melyet Jehova, a te Istened választ, hogy ott lakozzon a neve.3Menj a paphoz, aki azokban a napokban lesz, és mondd ezt neki:Jelentést teszek ma Jehova, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, mely felől megesküdött Jehova az ősatyáinknak, hogy nekünk adja.4És a pap vegye el kezedből a kosarat, és tegye Jehova, a te Istened oltára elé.5Te pedig szólj, és mondd ezt Jehova, a te Istened előtt:Veszendő szíriai volt atyám. Lement Egyiptomba, és ott lakott jövevényként kevesedmagával, de ott nagy, erős és hatalmas nemzetté lett.6Az egyiptomiak rosszul bántak velünk, nyomorgattak bennünket, és nehéz rabszolgaság alá vetettek minket.7Mi Jehovához kiáltottunk, ősatyáink Istenéhez, és Jehova meghallotta hangunkat, látta nyomorúságunkat, bajainkat, és hogy elnyomnak bennünket.8Végül Jehova kihozott minket Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy félelmet keltve, jelekkel és csodákkal.9Majd elhozott minket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.10És most nézd, elhoztam eme föld termésének zsengéjét, melyet Jehova adott nekem.Tedd hát azt Jehova, a te Istened elé, azután hajolj meg Jehova, a te Istened előtt.11Örvendezz minden jónak, melyet Jehova, a te Istened neked és a háznépednek adott, te, a lévita és a jövevény, aki közötted van.12Ha a harmadik évben, a tized évében megadod termésed minden tizedét, add azt a lévitának, a jövevénynek, az apátlan fiúnak és az özvegynek, és egyenek a kapuidon belül, és lakjanak jól.13Ekkor mondd ezt Jehova, a te Istened előtt:Eltávolítottam a házamból, ami szent, és a lévitának, a jövevénynek, az apátlan fiúnak és az özvegynek adtam, összhangban minden parancsolatoddal, melyet parancsoltál nekem. Nem hágtam át parancsolataidat, és nem is feledkeztem meg róluk.14Nem ettem belőle gyászomban, nem vettem el belőle tisztátalanul, és halottra sem adtam belőle. Hallgattam Jehovának, az én Istenemnek a szavára. Mindent aszerint tettem, amint parancsoltad nekem.15Tekints le a te szent lakhelyedből, az egekből, és áldd meg népedet, Izraelt, és a földet, melyet nekünk adtál - ahogy megesküdtél ősatyáinknak -, a tejjel és mézzel folyó földet.16E mai napon Jehova, a te Istened azt parancsolja neked, hogy tegyél eleget ezeknek a rendelkezéseknek és bírói döntéseknek. Tartsd meg őket és tegyél eleget nekik teljes szívedből és teljes lelkedből.17Ma kimondattad Jehovával, hogy ő lesz a te Istened mindaddig, míg az ő útjain jársz, megtartod rendelkezéseit, parancsolatait és bírói döntéseit, és hallgatsz a szavára.18Jehova pedig elmondatta veled ma, hogy a népe leszel, különleges tulajdona - ahogyan megígérte neked -, és hogy megtartod minden parancsolatát,19ő pedig az általa létrehozott összes nemzet fölé emel, aminek dicséret, hírnév és ékesség lesz az eredménye mindaddig, míg Jehovának, a te Istenednek a szent népe leszel, ahogy megígérte."

27. fejezet
1Mózes pedig Izrael véneivel együtt további parancsot adott a népnek, ezt mondva:,,Meg kell tartani minden parancsolatot, melyet parancsolok ma nektek.2Amely napon átkeltek a Jordánon a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked, állíts fel magadnak nagy köveket, és meszeld be azokat mésszel.3Írd fel rájuk ennek a törvénynek minden szavát, miután átkelsz, hogy beléphess a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked, a tejjel és mézzel folyó földre, amint Jehova, ősatyáid Istene mondta neked.4Ha átkeltetek a Jordánon, állítsátok fel ezeket a köveket - amint ma parancsolom nektek - az Ebál-hegyen, és meszeld be őket mésszel.5Építs ott oltárt Jehovának, a te Istenednek, egy kőoltárt. Ne emelj ezekre vasszerszámot.6Teljes kövekből építsd Jehovának, a te Istenednek az oltárát, és mutass be rajta égő felajánlásokat Jehovának, a te Istenednek.7Áldozz közösségi áldozatokat, edd meg ott azokat, és örvendezz Jehova, a te Istened előtt.8És írd fel a kövekre ennek a törvénynek minden szavát igen világosan."9Azután Mózes és a lévita papok beszéltek egész Izraellel, ezt mondva:,,Hallgass és figyelj, ó, Izrael. A mai napon lettél Jehovának, a te Istenednek a népe.10Hallgass Jehovának, a te Istenednek szavára, tartsd meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok neked."11Mózes még további parancsot adott a népnek azon a napon, ezt mondva:12,,A következők álljanak a nép megáldására a Gerizim-hegyen, miután átkeltek a Jordánon:Simeon, Lévi, Júda, Issakár, József és Benjámin.13És a következők álljanak az átkozásra az Ebál-hegyen:Rúben, Gád, Áser, Zebulon, Dán és Naftali.14A léviták pedig szóljanak, és mondják hangosan egész Izraelnek:15Átkozott az az ember, aki faragott képmást vagy öntött szobrot készít, olyasmit, ami utálatos Jehovának, fa- és fémmunkás keze művét, és aki elrejti azt.(És feleljen rá az egész nép, ezt mondva:Ámen!)16Átkozott, aki megveti apját vagy anyját.(És mondja az egész nép:Ámen!)17Átkozott, aki elmozdítja embertársának határvonalát.(És mondja az egész nép:Ámen!)18Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton.(És mondja az egész nép:Ámen!)19Átkozott, aki elferdíti a jövevény, az apátlan fiú és az özvegy ítéletét.(És mondja az egész nép:Ámen!)20Átkozott, aki apja feleségével hál, mert apjának a ruhaszárnyát fedi fel.(És mondja az egész nép:Ámen!)21Átkozott, aki állattal közösül.(És mondja az egész nép:Ámen!)22Átkozott, aki nővérével hál, apjának a lányával, vagy anyjának a lányával.(És mondja az egész nép:Ámen!)23Átkozott, aki anyósával hál.(És mondja az egész nép:Ámen!)24Átkozott, aki egy rejtekhelyről agyonüti embertársát.(És mondja az egész nép:Ámen!)25Átkozott, aki hagyja magát megvesztegetni, hogy agyonüssön egy lelket, amikor az ártatlan vér.(És mondja az egész nép:Ámen!)26Átkozott, aki nem alkalmazza e törvény szavait, és nem aszerint cselekszik.(És mondja az egész nép:Ámen!)

28. fejezet
1Ha pedig hallgatsz Jehovának, a te Istenednek szavára, megtartod és megcselekszed minden parancsolatát, amelyeket ma parancsolok neked, akkor Jehova, a te Istened a föld összes nemzete fölé emel.2Rád szállnak mindezek az áldások, utolérnek téged, mert hallgatsz Jehovának, a te Istenednek szavára:3Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn.4Áldott lesz méhed gyümölcse, földed termése és háziállatod ivadéka, jószágod kicsinyei és nyájad szaporulata.5Áldott lesz kosarad és dagasztóteknőd.6Áldott leszel, amikor bejössz, és áldott leszel, amikor kimész.7Jehova a rád támadó ellenségeidet megvereti előtted. Egy úton jönnek ki ellened, és hét úton menekülnek előled.8Jehova áldást rendel neked a raktáraidra, és mindenre, amibe belefogsz, s meg fog áldani azon a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked.9Jehova a szent népévé tesz, amint megesküdött neked, mert megtartod Jehovának, a te Istenednek a parancsolatait, és az ő útjain jársz.10És a föld minden népe meg fogja látni, hogy Jehova nevéről neveztetsz, és félni fognak tőled.11Jehova bővelkedővé tesz minden jóban:méhed gyümölcsében, háziállataid ivadékában és földed termésében azon a földön, mely felől Jehova megesküdött ősatyáidnak, hogy neked adja.12Jehova megnyitja neked kiváló tárházát, az egeket, hogy esőt adjon földedre a maga idején, és hogy megáldjon téged kezed minden munkájában. Kölcsönadsz sok nemzetnek, te viszont nem kérsz kölcsön.13Jehova fejjé tesz téged, nem farokká, és mindig felül leszel, sosem alul, mert engedelmeskedsz Jehova, a te Istened parancsolatainak, amelyeket ma parancsolok neked, hogy tartsd meg és teljesítsd azokat.14Ne térj el mindama szavaktól, melyeket ma parancsolok nektek, se jobbra, se balra, hogy más istenek után járjatok, és őket szolgáljátok.15Ha pedig nem hallgatsz Jehovának, a te Istenednek a szavára, hogy gondosan teljesítsd minden parancsolatát és rendeletét, melyet ma parancsolok neked, mindezek az átkok rád szállnak, és utolérnek:16Átkozott leszel a városban, és átkozott leszel a mezőn.17Átkozott lesz kosarad és dagasztóteknőd.18Átkozott lesz méhed gyümölcse, földed termése, jószágod kicsinyei és nyájad szaporulata.19Átkozott leszel, amikor bejössz, és átkozott leszel, amikor kimész.20Jehova átkot, zűrzavart és dorgálást bocsát rád mindenben, amibe belefogsz, amit próbálsz véghezvinni, míg meg nem semmisülsz, és ki nem veszel hirtelen, cselekedeteid gonoszsága miatt, mivel elhagytál engem.21Jehova járványt ragaszt rád, míg ki nem irt a földről, amelyre mész, hogy birtokba vedd.22Jehova tüdővésszel sújt, forrólázzal, gyulladással, lázas forrósággal, karddal, perzselő hőséggel, üszöggel, és ezek üldöznek majd téged, míg ki nem veszel.23Eged, amely fejed felett van, rézzé válik, a föld pedig lábad alatt vassá.24Jehova homokot és port bocsát eső gyanánt a földedre. Az egekből száll le rád, míg meg nem semmisülsz.25Jehova megveret ellenségeid előtt. Egy úton mész ki ellenük, de hét úton menekülsz előlük, és elrettentő példává leszel a föld valamennyi királyságának.26Holttested az egek valamennyi repdeső teremtményének és a mező vadjainak eledele lesz, senki sem rettenti el őket.27Jehova Egyiptom keléseivel és aranyérrel, ekcémával meg bőrkiütéssel sújt, amelyekből nem tudsz felgyógyulni.28Jehova őrültséggel, vaksággal sújt, és összezavarja szívedet.29Tapogatni fogsz délben, mint a vak ember tapogat a sötétségben, és nem teszed sikeressé útjaid. Olyan leszel, mint akit minduntalan becsapnak, kirabolnak, és senki sem ment meg téged.30Eljegyzel magadnak egy nőt, de egy másik férfi megerőszakolja. Házat építesz, de nem laksz benne. Szőlőt ültetsz, de nem veszed a hasznát.31Bikádat a szemed láttára vágják le, de nem eszel belőle. Szamarad elrabolják előled, és nem tér vissza hozzád. Juhaid ellenségeid kezére kerülnek, és nem lesz, aki megmentsen.32Fiaid és lányaid más népnek adatnak, és szemed csak néz, epekedik utánuk szüntelen, de kezedben nem lesz erő.33Földed termését és minden termésedet oly nép eszi meg, amelyet nem ismersz;és olyanná leszel, mint akit minduntalan becsapnak és összetörnek.34Megőrülsz majd a látványtól, melyet látni fognak szemeid.35Jehova rosszindulatú keléssel sújt téged mindkét térdeden és mindkét combodon, sőt tetőtől talpig, amiből nem tudsz felgyógyulni.36Jehova kivonultat téged és királyodat, akit magad fölé emelsz, olyan nemzethez, amelyet nem ismertél sem te, sem ősatyáid; és ott más isteneket kell szolgálnod, fát és követ.37Döbbenet, példabeszéd és gúny tárgyává leszel minden nép között, melyek közé elvisz Jehova.38Sok magot viszel ki a szántóföldre, de keveset gyűjtesz be, mert felfalja a sáska.39Szőlőket ültetsz, és műveled azokat, de nem iszol bort, és nem szüretelsz semmit sem, mert megemészti a féreg.40Lesznek olajfáid egész területeden, de nem kened meg magad olajjal, mert lehullanak az olajbogyók.41Fiakat és lányokat nemzel, de nem lesznek a tieid, mert fogságba mennek.42Minden fádat és földed termését zúgó rovarok bitorolják.43A közötted levő jövevény feljebb és feljebb emelkedik fölötted, te pedig lejjebb és lejjebb süllyedsz.44Az fog kölcsönadni neked, te viszont nem kölcsönzöl neki. Ő lesz a fej, te pedig a farok.45Mindezek az átkok rád szállnak, üldöznek téged és utolérnek, míg meg nem semmisülsz, mert nem hallgattál Jehovának, a te Istenednek szavára megtartva parancsolatait és rendeleteit, melyeket parancsolt neked.46Továbbra is rajtad lesznek és utódaidon jelül és előjelül időtlen időkig,47amiért nem szolgáltad Jehovát, a te Istenedet örvendezéssel és szívbeli örömmel, holott bővelkedtél mindenben.48Ellenségeidet kell szolgálnod, akiket Jehova rád küld, mindezt éhen és szomjan, mezítelenül és mindennek híján;és vasigát tesz majd nyakadra, míg meg nem semmisít.49Jehova messziről való nemzetet támaszt ellened, a föld végéről, miként a sas lecsap;oly nemzetet, melynek a nyelvét nem érted,50vad ábrázatú nemzetet, amely nincs tekintettel az öregemberre, és nem kedvez a fiatalnak.51Megeszik háziállataid ivadékát és földed termését, míg meg nem semmisülsz. Nem hagynak neked gabonát, újbort vagy olajat, sem jószágod kicsinyeiből, nyájad szaporulatából egészen addig, míg ki nem pusztítanak.52Megostromolnak minden kapudon belül, míg magas és megerősített falaid, melyekben bízol, le nem omlanak egész földeden, bizony, megostromolnak minden kapudon belül, egész földeden, melyet Jehova, a te Istened adott neked.53Akkor majd megeszed méhed gyümölcsét, fiaid és lányaid húsát - akiket Jehova, a te Istened adott neked - a nyomorúság és elnyomás miatt, mellyel szorongat ellenséged.54A köztetek lévő igen kényes és elkényeztetett férfi gonosz szemmel tekint testvérére, dédelgetett feleségére és megmaradt fiaira, akik még megmaradtak,55hogy ne kelljen adnia egyiküknek sem fiainak a húsából, amelyet megeszik, ugyanis semmije sem maradt a nyomorúság és elnyomás miatt, amellyel szorongat ellenséged minden kapudon belül.56És a köztetek lévő kényes és elkényeztetett nő, aki meg sem próbálta talpát a földre tenni kényeskedő szokásai és finomkodása miatt, gonosz szemmel tekint szeretett férjére, fiára és lányára,57sőt mindarra, ami kijön lábai közül a szülés után, még a fiaira is, akiket szült, mert titkon megeszi őket, mikor mindenből kifogy a nyomorúság és elnyomás miatt, amellyel ellenséged szorongat a kapuidon belül.58Ha nem ügyelsz arra, hogy megtartsd e törvénynek minden szavát, amelyek ebbe a könyvbe le vannak írva, hogy féld ezt a dicsőséges és félelmet keltő nevet, Jehováét, a te Istenedét,59akkor Jehova rendkívül súlyossá teszi a téged érő csapásokat és az utódaidat érő csapásokat:nagy és hosszan tartó csapásokká, rosszindulatú és hosszan tartó betegségekké.60Rád hozza Egyiptom minden betegségét, melyektől rettegtél, és rád fognak ragadni azok.61Ezenkívül olyan betegséget és járványt fog rád hozni Jehova, mely nincs megírva e törvény könyvében, míg meg nem semmisülsz.62Igen kevesen maradtok meg - pedig annak idején olyan sokan voltatok, mint csillag az égen -, mert nem hallgattál Jehovának, a te Istenednek szavára.63Ahogy ujjongott felettetek Jehova, hogy jót tesz veletek és megsokasít titeket, úgy fog Jehova ujjongani felettetek, amikor elpusztít titeket, és megsemmisít benneteket;ki lesztek szaggatva arról a földről, melyre mész, hogy birtokba vedd.64És Jehova szétszór téged minden nép közé, a föld egyik végétől a föld másik végéig, és ott más isteneket kell szolgálnod, akiket nem ismertél sem te, sem ősatyáid, fát és követ.65Azok között a nemzetek között nem lesz nyugalmad, nem lesz talpadnak nyughelye; Jehova ott remegő szívet ad neked, romló szemet és kétségbeesett lelket.66Igen nagy veszedelemben lesz életed, rettegsz majd éjjel-nappal, nem leszel biztos életed felől.67Reggel ezt mondod: »Bárcsak este lenne!, este pedig így szólsz:Bárcsak reggel lenne!, szíved rettegése miatt, mellyel rettegsz, és a látvány miatt, melyet szemed lát.68És visszavisz Jehova Egyiptomba hajókon azon az úton, amelyről azt mondtam neked:Soha többé nem fogod látni.El akarjátok majd ott adni magatokat az ellenségeiteknek rabszolgákul és szolgálólányokul, de nem lesz, aki megvegyen."

29. fejezet
1Ezek annak a szövetségnek a szavai, mely felől megparancsolta Jehova Mózesnek, hogy kösse meg Izrael fiaival Moáb földjén, azon a szövetségen kívül, melyet a Hórebnél kötött velük.2Mózes pedig szólította egész Izraelt, és ezt mondta nekik:,,Ti láttátok mindazt, amit Jehova a szemetek láttára tett Egyiptom földjén a fáraóval, minden szolgájával és egész földjével,3a nagy próbatételeket, melyeket szemed látott, azokat a nagy jeleket és csodákat.4Jehova azonban nem adott nektek szívet, hogy értsetek, szemet, hogy lássatok, és fület, hogy halljatok, mind e mai napig.5A negyven év alatt, míg vezettelek titeket a pusztában, nem koptak el ruháitok rajtatok, és sarud sem kopott el a lábadon.6Kenyeret nem ettetek, bort és mámorító italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok Jehova, a ti Istenetek.7Végül eljutottatok erre a helyre, és kijött elénk Szihon, Hesbon királya és Óg, Básán királya, hogy harcoljon velünk, de mi megvertük őket.8Azután elvettük a földjüket, és Rúben fiainak, Gád fiainak és Manassé fiai fél törzsének adtuk örökségül.9Tartsátok meg hát ennek a szövetségnek a szavait, és azok szerint cselekedjetek, hogy sikeresek legyetek mindenben, amit tesztek.10Ti ma mindnyájan Jehova, a ti Istenetek előtt álltok, törzsfőitek, véneitek és elöljáróitok, Izrael minden férfia,11kicsinyeitek, feleségeitek, jövevényed, aki táborodban van, a favágóid és vízhordóid is,12hogy Jehova, a te Istened szövetsége és esküje alá kerülj, melyet Jehova, a te Istened köt ma veled.13Hogy a népévé tegyen ma, és Istened legyen, ahogy megígérte neked, és ahogyan megesküdött ősatyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.14De nemcsak veletek kötöm ma ezt a szövetséget és esküt,15hanem azzal is, aki ma itt áll velünk Jehova, a mi Istenünk előtt, és azokkal is, akik nincsenek ma itt velünk16(mert jól tudjátok, miként laktunk Egyiptom földjén, és hogyan jöttünk át a nemzetek között, akik között átvonultatok.17Láttátok utálatosságaikat és mocskos bálványaikat, a fát és követ, az ezüstöt és aranyat, amelyek náluk voltak);18hogy ne legyen köztetek olyan férfi vagy nő, család vagy törzs, akinek szíve ma elfordul Jehovától, a mi Istenünktől, és elmegy, hogy ezeknek a nemzeteknek az isteneit szolgálja;hogy ne legyen köztetek olyan gyökér, mely mérgező növény és üröm gyümölcsét termi.19Ha valaki hallja ennek az eskünek a szavait, és áldja magát a szívében ezt mondva:Békességem lesz akkor is, ha konok szívem szerint járok, el akarva söpörni a jól öntözöttet a szomjazóval együtt,20akkor Jehova nem akar majd megbocsátani neki, hanem füstölögni fog Jehova haragja és felindultsága az ilyen ember ellen, és mindaz az átok, mely le van írva ebben a könyvben, rászáll majd, és Jehova kitörli annak nevét az ég alól.21Jehova elkülöníti őt a csapásra Izrael valamennyi törzséből, összhangban a szövetség valamennyi átkával, ami le van írva a törvénynek e könyvében.22És az eljövendő nemzedék, a fiaitok, akik majd utánatok támadnak, ezt fogják kérdezni — és az idegen is, aki távoli földről jön —, ha látják annak a földnek a csapásait és a betegségeket, amelyekkel Jehova megbetegítette,23a ként, sót és felégetést, ami miatt nem vetik be az egész földet, s az semmit nem hajt, és növényzet sem sarjad rajta, mint amilyen Szodoma és Gomorra, Adma és Cebojim feldúlása volt, melyeket Jehova feldúlt haragjában és dühében;24igen, valamennyi nemzet ezt fogja kérdezni:Miért tett Jehova így ezzel a földdel?Miért ily heves a haragja?25Akkor majd ezt mondják: »Azért, mert elhagyták Jehovának, ősatyáik Istenének szövetségét, melyet kötött velük, amikor kihozta őket Egyiptom földjéről.26Elmentek, más isteneket szolgáltak, és meghajoltak előttük; olyan isteneket szolgáltak, akiket nem ismertek, és akiket nem adott nekik.27És felgerjedt Jehova haragja e föld ellen, s ráhozta mindazt az átkot, amely meg van írva ebben a könyvben.28Jehova ezért gyökerestől kiszaggatta őket földjükből haragjában, dühében és nagy felháborodásában, és más földre vetette őket, ahogy ez a mai napon is van.29A rejtett dolgok Jehovára, a mi Istenünkre tartoznak, a kinyilatkoztatott dolgok pedig ránk és a fiainkra időtlen időkön át, hogy megtartsuk e törvény minden szavát.

30. fejezet
1Ha majd beteljesednek rajtad mindezek a szavak, az áldás és az átok, melyet eléd adtam, és megszívleled azokat újra mindama nemzetek között, ahova Jehova, a te Istened szétszór,2és visszatérsz Jehovához, a te Istenedhez, és hallgatsz szavára - mind aszerint, amit ma parancsolok neked, igen, neked és a fiaidnak - teljes szívedből és teljes lelkedből,3akkor Jehova, a te Istened is visszahozza azokat, akik közüled fogságba estek, irgalmaz neked, és begyűjt mindama népek közül, ahova Jehova, a te Istened szétszór.4Ha szétszélesztett néped az ég szélén lesz is, Jehova, a te Istened akkor is begyűjt, és onnan is elhoz.5Jehova, a te Istened bevisz a földre, melyet atyáid vettek birtokba, és birtokba veszed azt, ő pedig jót tesz veled, és még jobban megsokasít, mint atyáidat.6Jehova, a te Istened körülmetéli szívedet és utódaid szívét, hogy szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, hogy élj.7És Jehova, a te Istened mindezeket az átkokat rábocsátja az ellenségeidre és a gyűlölőidre, akik üldöznek téged.8Te pedig megtérsz, és hallgatsz Jehova szavára, és megcselekszed minden parancsolatát, melyet parancsolok ma neked.9És Jehova, a te Istened bőséget ad kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, háziállataid ivadékában és földed termésében, aminek jólét lesz az eredménye. Mert Jehova újra ujjongani fog feletted jót téve veled, mint ahogy ujjongott ősatyáid felett;10mivel hallgatsz Jehovának, a te Istenednek a szavára, s megtartod parancsolatait és rendeleteit, melyek a törvénynek e könyvében le vannak írva, mert visszatérsz Jehovához, a te Istenedhez teljes szívedből és teljes lelkedből.11Hisz ez a parancsolat, melyet ma parancsolok neked, nem túl nehéz számodra, és nincs is messze.12Nem az égben van, hogy ezt mondjad:Ki megy fel az égbe, hogy elhozza nekünk, és hallassa velünk, hogy teljesíthessük?13Nem is a tengeren túl van, hogy azt mondjad:Ki kel át a tenger túlsó partjára, hogy elhozza nekünk, és hallassa velünk, hogy teljesíthessük?14Mert igen közel van hozzád a szó, saját szádban és saját szívedben, hogy teljesíthesd.15Íme, eléd adom ma az életet és a jót, a halált és a rosszat.16Ha hallgatsz Jehovának, a te Istenednek parancsolataira, melyeket ma parancsolok neked, hogy szeresd Jehovát, a te Istenedet, járj az ő útjain, s tartsd meg parancsolatait, rendeleteit és bírói döntéseit, akkor életben maradsz és sokasodsz, és Jehova, a te Istened megáld téged a földön, melyre mész, hogy birtokba vedd.17De ha szíved elfordul, és nem engedelmeskedsz, hanem elcsábulsz, meghajolsz más istenek előtt, és azokat szolgálod,18akkor kijelentem nektek már ma, hogy el fogtok veszni. Nem fogjátok meghosszabbítani napjaitokat a földön, melyre a Jordánon átkelve bementek, hogy birtokba vegyétek.19Bizonyságul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy az életet és a halált adtam eléd, az áldást és az átkot. Válaszd az életet, hogy életben maradj te és az utódaid is,20azáltal hogy szereted Jehovát, a te Istenedet, hallgatsz a szavára és ragaszkodsz őhozzá; mert ő a te életed és napjaid hosszúsága, hogy azon a földön lakhass, mely felől Jehova megesküdött ősatyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja."
 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
5 Mózes 31-34-ig terjedő (befejező) fejezetei
  2016-08-24 22:34:38, szerda
 
  31. fejezet

1Mózes pedig ment és elmondta e szavakat az egész Izraelnek,2így szólva hozzájuk:,,Százhúsz éves vagyok ma. Nem mehetek többé ki és be, mivel Jehova ezt mondta nekem:Nem fogsz átkelni ezen a Jordánon.3Jehova, a te Istened megy át előtted. Ő fogja kipusztítani ezeket a nemzeteket előled, te pedig űzd el őket. Józsué fog átkelni előtted, amint Jehova mondta.4Jehova azt fogja tenni velük, amit Szihonnal és Óggal tett, az amoriták királyaival, és az ő földjükkel, amikor megsemmisítette őket.5Jehova a kezetekbe adta őket, ti pedig cselekedjetek velük mindama parancsolat szerint, melyet parancsoltam nektek.6Legyetek bátrak és erősek. Ne féljetek és ne rettenjetek meg tőlük, mert Jehova, a te Istened vonul veled. Nem hagy cserben, nem hagy teljesen magadra."7Majd hívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izrael előtt:,,Légy bátor és erős, mert te viszed be ezt a népet arra a földre, mely felől Jehova megesküdött ősatyáiknak, hogy nekik adja, és te adod azt nekik örökségül.8Jehova az, aki előtted vonul. Ő veled marad. Nem hagy cserben, nem hagy teljesen magadra. Ne félj és ne rettegj!"9Mózes azután leírta ezt a törvényt, és odaadta a papoknak, Lévi fiainak, akik Jehova szövetségének a ládáját hordozzák, és Izrael minden vénjének.10Azután Mózes még a következő parancsot adta nekik:,,Minden hetedik év végén, az elengedés évének meghatározott idejében, a lombsátorünnepen,11amikor egész Izrael eljön, hogy lássa Jehovának, a te Istenednek arcát azon a helyen, melyet kiválaszt, olvasd fel ezt a törvényt az egész Izrael előtt, a fülük hallatára.12Gyűjtsd egybe a népet, a férfiakat és a nőket, a kicsinyeket és jövevényedet, aki kapuidon belül van, hogy figyeljenek és tanuljanak, ugyanis félniük kell Jehovát, a ti Isteneteket, és ügyelniük kell, hogy megtartsák e törvény minden szavát.13És fiaik is, akik még nem ismerik, figyeljenek, és tanulják meg félni Jehovát, a ti Isteneteket minden napon, míg azon a földön éltek, melyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek."14Jehova azután ezt mondta Mózesnek:,,Nézd, közeledik halálod napja. Hívd Józsuét, és álljatok meg a találkozás sátrában, hogy megbízzam őt."Mózes és Józsué pedig odamentek, és megálltak a találkozás sátrában.15Majd Jehova megjelent a sátornál felhőoszlopban, és a felhőoszlop megállt a sátor bejáratánál.16Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek:,,Nézd, te most lefekszel ősatyáid mellé, ez a nép pedig felkel, és erkölcstelenkedik annak a földnek a közöttük lévő idegen isteneivel, amelyre bemennek, elhagynak engem, és megszegik szövetségemet, melyet kötöttem velük.17Felgerjed majd haragom ellenük azon a napon, és én is elhagyom őket, elrejtem arcom előlük, és olyanná lesznek, akiket fel kell emészteni. Sok csapás és nyomorúság éri őket, és azt mondják majd azon a napon:Vajon nem azért értek minket ezek a csapások, mert nincs köztünk a mi Istenünk?18Én pedig teljesen elrejtem arcomat azon a napon minden gonoszságuk miatt, amelyeket cselekedtek, amiért más istenekhez fordultak.19Most azért írjátok le magatoknak ezt az éneket, és tanítsd meg Izrael fiainak. Add szájukba, hogy bizonyságom legyen ez az ének Izrael fiai ellen.20Mert elviszem őket arra a tejjel és mézzel folyó földre, mely felől megesküdtem ősatyáiknak, és majd esznek, jóllaknak, megkövérednek, és más istenekhez fordulnak, azokat szolgálják, engem pedig megvetnek, és megszegik szövetségemet.21Amikor majd sok csapás és nyomorúság éri őket, ez az ének bizonyságként fog felelni nekik, mert nem megy feledésbe utódaik szájából, ugyanis én jól tudom, milyen hajlamot táplálnak már most is magukban, még mielőtt beviszem őket arra a földre, mely felől megesküdtem."22Mózes tehát leírta ezt az éneket azon a napon, hogy megtanítsa Izrael fiainak.23Azután megbízta Józsuét, Nún fiát, és ezt mondta:,,Légy bátor és erős, mert te fogod bevinni Izrael fiait arra a földre, mely felől megesküdtem nekik, és én veled leszek."24Amikor Mózes leírta egy könyvbe e törvénynek a szavait elejétől a végéig,25Mózes parancsot adott a lévitáknak, akik Jehova szövetségének a ládáját hordozzák, ezt mondva:26,,Vegyétek a törvénynek e könyvét, és tegyétek Jehova, a ti Istenetek szövetségének ládája mellé, és legyen ez ott bizonyságul ellened.27Mert én jól tudom, milyen lázadó és keménynyakú vagy. Ha már most lázongtok Jehova ellen, amikor ma még itt élek köztetek, mennyivel inkább a halálom után!28Gyűjtsétek elém törzseitek minden vénjét, és az elöljáróitokat, hadd mondjam el e szavakat a fülük hallatára, és hadd hívjam bizonyságul ellenük az eget és a földet.29Mert jól tudom, hogy halálom után romlottan fogtok cselekedni, és letértek az útról, amely felől parancsot adtam nektek, és csapás fog jönni rátok a napoknak végén, mert azt teszitek majd, ami rossz Jehova szemében, és bosszantjátok őt kezetek műveivel."30Mózes pedig elmondta Izrael egész gyülekezetének füle hallatára ennek az éneknek a szavait elejétől a végéig:

32. fejezet
1,,Figyeljetek egek, hadd szóljak, És hallja a föld is számnak beszédeit!2Oktatásom csepegni fog, mint az eső, Beszédem harmatként hull majd, Mint lágy eső a fűre, És zápor a növényzetre.3Én bizony Jehova nevét hirdetem. Ismerjétek el Istenünk nagyságát!4Kőszikla, cselekedete tökéletes, Hisz minden útja igazságosság. A hűség Istene, kiben nincs igazságtalanság;Igazságos és egyenes ő.5Ők cselekedtek romlottan;Nem a gyermekei, a hiányosság az övék. Csalárd és elferdült nemzedék!6Jehovával szemben tesztek így, Ó, te ostoba és esztelen nép?Vajon nem Atyád ő, ki létrehozott, Ki megalkotott és megszilárdított?7Emlékezz a régi időkre, Gondoljatok vissza a nemzedékről nemzedékre eltelt évekre;Kérdezd meg apád, ő megmondja neked;Véneidet, és elbeszélik neked.8Amikor a Legfelségesebb örökséget adott a nemzeteknek, Amikor szétválasztotta Ádám fiait egymástól, Határt szabott a népeknek, Izrael fiainak száma szerint. 9Mert Jehova része az ő népe, Jákob az ő öröklött osztályrésze.10A puszta földjén talált rá, Kietlen, üvöltő sivatagban. Körbevette, hogy gondját viselje, S óvja, mint a szeme fényét.11Mint a fészekalját felrebbentő sas, Lebeg fiókái fölött, Kitárja szárnyait, felveszi őket, Hordozza őket szárnytollain.12Jehova egymaga vezette őt, Nem volt mellette idegen isten.13A föld magaslatain járatta, Az pedig a mező termését ette. Szirtből mézzel szoptatta, Kemény kősziklából olajjal;14Csordának vaját, nyájnak tejét adta Kosok kövérjével együtt, Básáni kosokat, kecskebakokat, Búza veséjének a kövérjével;Te pedig szőlő vérét, bort ittál.15Mikor Jesurun hízni kezdett, rugdalózott. Meghíztál, megkövéredtél, elteltél. Ezért elhagyta Istenét, ki alkotta őt, És megmentésének Kőszikláját megvetette.16Idegen istenekkel féltékenységre ingerelték, Utálatosságokkal bosszantották.17Démonoknak áldoztak, nem Istennek. Oly isteneknek, kiket nem ismertek, Újaknak, kik nemrég jöttek, S kiket ősatyáitok nem ismertek.18A Kősziklát, ki nemzett téged, elfeledted, Megfeledkeztél Istenről, aki vajúdással hozott világra.19Mikor látta ezt Jehova, megvetette őket, Amiért fiai és lányai bosszantották.20Ezért ezt mondta:Hadd rejtem el arcom előlük, Hadd látom, mi lesz majd a végük. Mert romlott nemzedék ez, Olyan fiak, kikben nincsen hűség.21Féltékenységre ingereltek olyannal, ami nem isten;Bosszantottak hiábavaló bálványaikkal. Én is féltékenységre ingerlem majd őket olyannal, ami nem nép;Ostoba nemzettel bosszantom őket.22Mert tűz lobbant fel haragomban, És a seolig ég, a legmélyebben levő helyig;Megemészti a földet és termését, S lángba borítja a hegyek alapjait.23Csapásokkal halmozom el őket, Nyilaimat rájuk szórom.24Éhségtől elcsigázottak lesznek, forróláz emészti meg őket, És keserű pusztítás. A vadak fogait küldöm rájuk, Porban csúszó hüllők mérgével együtt.25Kívül kard veszti el őket, Benn a rémület, Ifjat és szüzet, Csecsemőt és ősz hajú embert.26Már-már ezt mondtam:Szétszórom őket, Eltörlöm emléküket a halandó emberek közül.27Csak ne tartanék az ellenségtől jövő bosszantástól, Hogy ellenfeleik félremagyarázzák, S ezt mondják:A mi kezünk erősebb, Nem Jehova vitte véghez mindezt.28Esztelen nemzet ez, Kik közt nincs értelem.29Ó, bárcsak bölcsek volnának! Akkor ezen elgondolkodnának. Átgondolnák, mi lesz majd a végük.30Egy hogyan üldözhetne ezret, S kettő hogyan űzhetne tízezret? Hacsak Kősziklájuk el nem adta őket, És Jehova ki nem szolgáltatta őket.31Mert az ő kősziklájuk nem olyan, mint a mi Kősziklánk, Ezt ellenségeink is megítélhetik.32Mert az ő szőlőjük Szodoma szőlőtőjéről való, És Gomorra teraszos földjéről. Szőlőszemeik mérgezett szőlőszemek, Fürtjeik keserűek.33Boruk nagy kígyók mérge, És kobrák kegyetlen mérge.34Nincs-e eltéve nálam, Pecséttel rögzítve tárházamban?35Enyém a bosszú és a megtorlás. A meghatározott időben lábuk majd tántorog, Mert közel szerencsétlenségük napja, S a rájuk váró események sietnek.36Mert Jehova meg fogja ítélni népét, És szánja majd szolgáit, Mert látni fogja, hogy a támasz elfogyott, És nincs más, csak az értéktelen és a magára hagyott.37Azt fogja mondani:Hol vannak isteneik, A kőszikla, akinél menedéket kerestek,38Akik megették áldozataik kövérjét, S megitták italfelajánlásaik borát? Keljenek csak fel, és segítsenek rajtatok! Legyenek rejtekhelyetekké.39Most lássátok, hogy én vagyok az, És nincsenek istenek mellettem. Én ölök és elevenítek. Mély sebet ejtek, és én magam gyógyítok; Nincs, aki kezemből kiragadjon.40Mert esküre emelem kezemet az ég felé, És ezt mondom:Időtlen időkig élek én...,41Ha megélesítem villogó kardomat, És kezem magához ragadja az ítéletet, Bosszút állok ellenfeleimen, És megfizetek azoknak, akik mélységesen gyűlölnek.42Vérrel részegítem nyilaimat(Míg kardom húst eszik), Legyilkoltak és foglyok vérével, Az ellenség vezéreinek fejével.43Örvendjetek, ti nemzetek, a népével, Mert megbosszulja szolgáinak vérét, Bosszút áll ellenfelein, És engesztelést szerez népének földjéért."44Mózes pedig ment, és elmondta ennek az éneknek minden szavát a nép füle hallatára;ő és Hósea, Nún fia.45Miután Mózes elmondta mindezeket a szavakat egész Izraelnek,46így szólt még hozzájuk:,,Szívleljétek meg mindezeket a szavakat, melyeket figyelmeztetésül mondok ma nektek, hogy parancsoljátok meg fiaitoknak:ügyeljenek, hogy megcselekedjék e törvénynek minden szavát.47Mert nem hiábavaló szó ez nektek, hanem az életeteket jelenti, és e szó által meghosszabbíthatjátok napjaitokat a földön, amelyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek."48Jehova még ugyanezen a napon beszélt Mózessel, ezt mondva neki:49,,Menj fel az Abarimnak erre a hegyére, a Nébó-hegyre, mely Moáb földjén van, Jerikóval szemben, és nézd meg Kánaán földjét, melyet Izrael fiainak adok birtokul.50Majd halj meg a hegyen, amelyre felmész, és kerülj a néped mellé, mint ahogyan Áron, a testvéred meghalt a Hór hegyén, és népe mellé került;51mert elmulasztottátok kötelességeteket velem szemben Izrael fiai között a kádesi Meriba vizeinél Cin pusztájában, és nem szenteltetek meg engem Izrael fiai között.52Távolról látod majd azt a földet, de nem mész be oda, arra a földre, melyet Izrael fiainak adok."

33. fejezet
1Ez pedig az áldás, mellyel Mózes, az igaz Isten embere megáldotta Izrael fiait a halála előtt.2Ezt mondta:,,Jehova a Sínairól jött, És a Szeirről ragyogott fel rájuk. Párán hegyvidékéről tündökölt, Szentek sokasága volt vele, Jobbján hozzájuk tartozó harcosok.3Dédelgette népét. Szentjei mind kezedben vannak. Ők lábadhoz telepedtek, Kezdték befogadni szavaidat.4(Parancsként törvényt adott nekünk Mózes, Jákob gyülekezetének tulajdonául.)5Királlyá lett Jesurunban, Amikor összegyűltek a nép fejei, Izrael törzsei mind.6Éljen Rúben, ne haljon meg, Férfiai ne kevesbedjenek!"7És ez volt Júda áldása, mellyel folytatta:,,Halld meg, ó, Jehova, Júda szavát; Vidd őt a népéhez! Karja megküzdött azért, ami az övé; Légy segítője ellenségeivel szemben."8Léviről ezt mondta:,,Tummimod és urimod a hozzád lojális férfié, Akit Massánál próbára tettél. Perlekedtél vele Meriba vizeinél,9A férfival, ki ezt mondta apjának és anyjának:Nem láttam őket.Testvéreit el nem ismerte, Fiait sem ismerte. Mert amit mondtál, megfogadták, És szövetségedet megtartották.10Oktassák Jákobot bírói döntéseidre, Izraelt pedig a törvényedre. Ajánljanak fel füstölőszert, mely felszáll orrod előtt, És teljes felajánlást az oltárodon.11Áldd meg az ő életerejét, ó, Jehova, És leld kedved kezének munkáiban. A rá támadók csípőjén ejts súlyos sebet, S azokén is, kik mélységesen gyűlölik őt, hogy fel ne keljenek."12Benjáminról ezt mondta:,,Ő, kit Jehova szeret, lakjon nála biztonságban, Egész nap oltalmazza, S lakjon a vállai közt."13Józsefről ezt mondta:,,Szüntelen kísérje Jehova áldása a földjét Az ég legjavával, harmatával És alant elterülő mély vizekkel,14A nap érlelte termés javával, A holdhónapok terméseinek javával,15Kelet hegyeinek javaival, Az időtlen időkön át álló dombok javaival,16A föld javával és teljességével, És annak elismerésével, Aki a tövisbokorban lakott. Szálljon mindez József fejére, A fivérei közül kiválasztottnak feje tetejére.17Pompás, mint az elsőszülött bika, Szarvai a vadbivalynak szarvai. A népeket azzal ökleli Mind a föld széléig, Ők Efraim tízezrei, És Manassé ezrei."18Zebulonról ezt mondta:,,Örvendj, ó, Zebulon, mikor kimész, És te is, Issakár, a sátraidban.19Népeket hívnak a hegyhez, Az igazságosság áldozataival áldoznak ott. Mert a tengerek bőséges gazdagságát szívják, A homok rejtett készleteit."20Gádról ezt mondta:,,Áldott, aki kiterjeszti Gád határait. Gád oroszlánként lakozik, És szétszaggat kart és fejtetőt.21Kiszemeli magának az első részt, Mert a törvényadó része van ott. Összegyűlnek a nép fői. Érvényre juttatja Jehova igazságosságát És bírói döntéseit Izraelen."22Dánról ezt mondta:,,Dán oroszlánkölyök. Básánból ugrik elő."23Naftaliról ezt mondta:,,Naftali elégedett a helyesléssel, És telve van Jehova áldásával. Végy birtokot nyugatra és délre!"24Áserről ezt mondta:,,Áser fiakkal áldott. Legyen kedves fivérei előtt, S mártsa lábát olajba.25Kapuzáraid vas és réz, Élted minden napján komótosan jársz.26Nincs olyan, mint Jesurun igaz Istene, Ki az égen lovagol segítségedre És felhőkön fenségében.27Rejtekhely az ősidők Istene, Lent vannak időtlen időkig való karjai. Elűzi előled az ellenséget, És azt mondja:Semmisítsd meg őket!28És Izrael biztonságban fog lakni, Egymagában Jákob forrása A gabona és újbor földjén. Igen, egei harmatot hullatnak.29Boldog vagy, ó, Izrael! Ki olyan, mint te, Oly nép, melynek Jehova a megmentője, Segítő pajzsod, S Aki a te dicsőséges kardod? Hajlonganak majd előtted ellenségeid, Te pedig magaslataikat taposod."

34. fejezet
1Mózes azután felment Moáb kietlen síkságáról a Nébó-hegyre, a Piszga tetejére, mely Jerikóval szemben van. Jehova pedig megmutatta neki az egész földet Gileádtól fogva Dánig,2egész Naftalit, Efraim és Manassé földjét, Júdának egész földjét egészen a nyugati tengerig,3a Negebet és a Jordán-környéket, Jerikó völgyét, a pálmafák városát egészen Coárig.4És Jehova így szólt hozzá:,,Ez az a föld, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, ezt mondva:A te magodnak adom.Megmutattam neked, hogy a saját szemeddel lásd, ugyanis nem fogsz átmenni oda."5Azután Mózes, Jehova szolgája meghalt ott Moáb földjén Jehova szava szerint.6Ő pedig eltemette a völgyben Moáb földjén, Bét-Peórral szemben, és senki sem tudja mind a mai napig, hol van a sírja.7Mózes százhúsz éves volt, amikor meghalt. Szeme nem homályosodott meg, és életereje sem szállt el.8Izrael fiai pedig harminc napon át siratták Mózest Moáb kietlen síkságán. Végül leteltek Mózes siratásának gyásznapjai.9Józsué, Nún fia pedig telve volt a bölcsesség szellemével, mert Mózes rátette a kezét. És Izrael fiai hallgatni kezdtek rá, és azt tették, amit Jehova parancsolt Mózesnek.10De nem támadt többé olyan próféta Izraelben, mint Mózes, akit Jehova színről színre ismert,11mindazokat a jeleket és csodákat tekintve, amelyekkel Jehova elküldte, hogy tegye meg azokat Egyiptom földjén a fáraóval, valamennyi szolgájával és egész földjével,12valamint az erős kezet és mindazokat a hatalmas és félelmetes tetteket tekintve, amelyeket Mózes vitt véghez egész Izrael szeme láttára.
 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
V.Mózes 1-5 fejezetek
  2012-07-12 02:07:16, csütörtök
 
  Deuteronomy V. könyv

Mózes, fejezet 1

1 Ezek az igék, a melyeket szólott Mózes az egész Izráelnek, a Jordánon túl a pusztában, a mezőségen, a Veres tenger ellenében, Párán és Tófel, és Lábán és Haczéróth, és Dizaháb között.


2 Tizenegy napi járóföldön Hórebtől fogva, a Szeir hegyének menve, Kádes-Barneáig.


3 Lőn pedig a negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak első napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felől.


4 Minekutána megverte vala Szihont az Emoreusok királyát, a ki lakik vala Hesbonban, és Ógot, Básánnak királyát Edreiben, a ki lakik vala Asthárótban:


5 A Jordánon túl, a Moáb földén, kezdé Mózes magyarázni ezt a törvényt, mondván:


6 Az Úr, a mi Istenünk szólott nékünk a Hóreben, ezt mondván: Elég ideig laktatok e hegy alatt;


7 Forduljatok meg, és induljatok, és menjetek az Emoreusok hegyére, és annak minden szomszéd vidékére, a mezőségen, és a hegyes-völgyes földön, és dél felé, és a tengernek partján, a Kananeusok földére és a Libánusra, a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóig.


8 Ímé előtökbe adtam a földet; menjetek be, és bírjátok azt a földet, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és ő utánok az ő magvoknak.


9 És szólottam vala néktek abban az időben, ezt mondván: Nem viselhetlek egymagam titeket;


10 Az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket elannyira, hogy oly sokan vagytok ti most, mint az égnek csillagai.


11 Az Úr, a ti atyáitoknak Istene szaporítson meg titeket ezerszerte is inkább mint most vagytok, és áldjon meg titeket, a miképen igérte néktek!


12 Miképen viselhetném én egymagam a terheiteket és a ti bajaitokat és a ti pereiteket?


13 Válaszszatok magatoknak bölcs, értelmes és a ti törzseitekben ismeretes férfiakat, és én azokat előljáróitokká teszem.


14 És felelétek nékem, és mondátok: Jó dolog, a mit mondál, hogy míveled azt.


15 Vevém azért a ti törzseiteknek főbbjeit, a bölcs és ismeretes férfiakat, és tevém őket előljáróitokká: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és tiszttartókká, a ti törzseitek szerint.


16 És megparancsolám abban az időben a ti biráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, az ő atyjafiaival és jövevényeivel egyben.


17 Ne legyetek személyválogatók az ítéletben: kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Istené; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én előmbe hozzátok, és én meghallgatom azt.


18 És megparancsoltam néktek abban az időben mindent, a mit cselekedjetek.


19 Azután elindulánk a Hórebtől, és bejártuk ama nagy és rettenetes pusztát, a melyet láttatok, az Emoreusok hegyének menve, a miképen parancsolta volt az Úr, a mi Istenünk nékünk; és eljutánk Kádes-Barneához.


20 És mondám néktek: Eljutottatok az Emoreusok hegyéig, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.


21 Ímé elődbe adta az Úr, a te Istened ezt a földet: menj fel, bírjad azt, a miképen megmondotta az Úr, a te atyáidnak Istene néked; ne félj, és meg ne rettenj!


22 Ti pedig mindnyájan hozzám járulátok és mondátok: Küldjünk embereket előre, hogy kémleljék meg nékünk azt a földet, és hozzanak nékünk hírt az út felől, a melyen felmenjünk, és a városok felől, a melyekbe bevonuljunk.


23 És tetszék nékem ez a beszéd, és vevék közületek tizenkét férfiút, minden törzsből egyet-egyet.


24 És fordulának és felmenének a hegyre, és eljutának az Eskól völgyéig, és kikémlelék azt.


25 És vőnek kezeikbe annak a földnek gyümölcséből, és alá hozák hozzánk, és hírt hozának nékünk és mondának: Jó az a föld, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.


26 De ti nem akartatok felmenni; hanem pártot ütétek az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsa ellen.


27 És zúgolódátok a ti sátoraitokban, és mondátok: mivelhogy gyűlöl minket az Úr, azért hozott ki minket Égyiptom földéből, hogy adjon minket az Emoreus kezébe, és elpusztítson minket.


28 Hová mennénk fel mi? A mi atyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván: Az a nép nagyobb és szálasabb nálunknál; a városok nagyok és megerősíttettek az égig; még Anák fiakat is láttunk ott!


29 Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól;


30 Az Úr, a ti Istenetek, a ki előttetek megy, ő hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban a ti szemeitek előtt;


31 És a pusztában, a hol láttad, hogy úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, a miképen hordozza az ember az ő fiát, mind az egész úton, a melyen jártatok, míg jutátok e helyre.


32 Mindazáltal nem hivétek az Úrnak, a ti Isteneteknek.


33 A ki előttetek jár vala az úton, hogy helyet szemeljen ki néktek, a hol táborozzatok, éjjel tűzben, hogy megmutassa néktek az útat, a melyen járjatok, és felhőben nappal.


34 Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, és megharaguvék, és megesküvék, mondván:


35 E gonosz nemzetségből való emberek közül egy sem látja meg azt a jó földet, a mely felől megesküdtem, hogy a ti atyáitoknak adom;


36 Kivéve Kálebet, a Jefunné fiát; ő meglátja azt, és ő néki adom azt a földet, a melyet tapodott, és az ő fiainak, mert tökéletességgel követte az Urat.


37 Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok, mondván: Te sem mégy oda be!


38 Józsué, a Nún fia, a ki áll te előtted, ő megy be oda; azért biztassad őt, mert ő osztja el az örökséget Izráelnek.


39 És a ti kicsinyeitek, a kikről szólátok hogy prédául lesznek, és a ti fiaitok, a kik nem tudnak most sem jót, sem gonoszt, azok mennek be oda, mert nékik adom azt, és ők bírják azt.


40 Ti pedig forduljatok vissza, és induljatok a pusztába, a Veres tenger felé.


41 És azt felelétek, és azt mondátok nékem: Vétkeztünk az Úr ellen, mi felmegyünk és hadakozunk mind a szerint, a mint parancsolta nékünk az Úr, a mi Istenünk! És felövezétek magatokat, kiki az ő harczi eszközeivel, és készek valátok felmenni a hegyre.


42 Monda pedig az Úr nékem: Mondd meg nékik: Ne menjetek fel, és ne harczoljatok, mert nem vagyok közöttetek: hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektől.


43 És megmondám néktek, de nem hallgattatok [rám], hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerősködétek, és felmenétek a hegyre.


44 De kijöve az Emoreus, a ki lakik vala azon a hegyen, ti ellenetek, és megkergetének titeket, mint a méhek szokták cselekedni, és vagdaltak vala titeket Szeirtől Hormáig.


45 És visszatérétek onnét, és sírátok az Úr előtt, de nem hallgatá meg az Úr a ti szavatokat, és nem figyele rátok.


46 És sok időn át lakozátok Kádesben, a meddig ott lakozátok.





Mózes 2. fejezet


1 Annakutána megfordulánk, és indulánk a pusztába a Veres tenger felé, a miképen szólott vala nékem az Úr, és kerülgettük a Szeir hegyét sok ideig.


2 De szóla az Úr nékem, mondván:


3 Elég már e hegyet kerülgetnetek, forduljatok észak felé.


4 Parancsolj azért a népnek, mondván: Mikor általmentek a ti atyátokfiainak, az Ézsaú fiainak határán, a kik Szeirben lakoznak: jóllehet félnek tőletek, mindazáltal igen vigyázzatok!


5 Ne ingereljétek őket, mert nem adok az ő földjükből néktek egy talpalatnyit sem; mert Ézsaúnak adtam a Szeir hegyét örökségül.


6 Pénzen vásároljatok tőlük enni valót, hogy egyetek, és vizet is pénzen vegyetek tőlük, hogy igyatok,


7 Mert az Úr, a te Istened megáldott téged a te kezednek minden munkájában; tudja, hogy e nagy pusztaságon jársz; immár negyven esztendeje veled van az Úr, a te Istened; nem szűkölködtél semmiben.


8 És általmenénk a mi atyánkfiai között, az Ézsaú fiai között, a kik lakoznak vala Szeirben, a síkság útján Eláthtól és Éczjon-Gebertől fogva. Azután megfordulánk és általmenénk a Moáb pusztájának útjára.


9 És monda az Úr nékem: Ne hadakozzál Moáb ellen, és ne ingereld azt hadra, mert nem adok az ő földéből néked semmi örökséget; mert a Lót fiainak adtam Art örökségül.


10 (Az Emeusok laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és szálas, mint az Anákok.


11 Óriásoknak állíttatnak vala azok is, mint az Anákok, és a Moábiták Emeknek hívták őket.


12 Szeirben pedig Horeusok laktak az előtt, a kiket az Ézsaú fiai kiűztek, és kiirtottak színök elől, és azoknak helyén laktak, a miképen cselekedék Izráel is az ő örökségének földén, a melyet adott néki az Úr.)


13 Most keljetek fel, és menjetek át a Záred patakán; és átkelénk a Záred patakán.


14 Az idő pedig, a melyet eljáránk Kádes-Barneától, míg általmenénk a Záred patakán, harmincznyolcz esztendő, a mely alatt kiveszett a hadra való férfiak egész nemzetsége a táborból, a mint megesküdt vala az Úr nékik.


15 E felett az Úrnak keze is vala ő rajtok, hogy elveszítse őket a táborból az ő kipusztulásukig.


16 És lőn, hogy a mint a hadakozó férfiak mind elpusztulának, kihalván a nép közül.


17 [Így] szóla az Úr nékem, mondván:


18 Ma te általmégy a Moáb határán Ar felé,


19 És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd őket, ne is ingereld őket, mert nem adok néked az Ammon fiainak földjéből örökséget, mert a Lót fiainak adtam azt örökségül.


20 (Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, a kiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak.


21 [Ez] a nép nagy, sok és szálas volt, valamint az Anákok, de kivesztette őket az Úr azok színe elől, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén;


22 A miképen cselekedett az Ézsaú fiaival is, a kik Szeir [hegyén] laknak, a mikor kiveszté előlök a Horeusokat, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén mind e mai napig.


23 Az Avveusokat is, a kik falvakban laknak vala Gázáig, kiirtották a Káftoreusok a kik kijöttek volt Káftorból, és lakának azoknak helyén.)


24 Keljetek fel azért, induljatok, menjetek át az Arnon patakán; lásd: kezedbe adtam Szihont, Hesbonnak királyát: az Emoreust, és annak földét; kezdj hozzá, foglald el [azt], és hadakozzál ő ellene.


25 E napon kezdem rábocsátani a népekre, hogy féljenek és rettegjenek tőled az egész ég alatt, és a kik híredet hallják, rendüljenek meg és reszkessenek te előtted.


26 És követeket küldék a Kedemót pusztából Szihonhoz, Hesbon királyához békességes beszéddel [ezt] izenvén:


27 Hadd menjek át a te földeden! Útról-útra megyek, nem térek le [se] jobbra, se balra.


28 Eleséget pénzen adj nékem, hogy egyem; vizet is pénzen adj nékem, hogy igyam; csak gyalog hadd megyek át:


29 A miképen cselekedtek én velem az Ézsaú fiai, a kik Szeirben laknak; és a Moábiták, a kik Arban laknak; míglen átmegyek a Jordánon arra a földre, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk!


30 De nem akarta Szihon, Hesbon királya, hogy átmenjünk ő rajta, mert megkeményítette volt az Úr, a te Istened az ő lelkét, és engedetlenné tette az Ő szívét, hogy a te kezedbe adja őt, a mint [nyilván van ]e mai napon.


31 Monda pedig az Úr nékem: Lásd: elkezdem átadni néked Szihont és az ő földét; kezdj hozzá, foglald el azt, hogy az ő földe örököd legyen.


32 És kijöve Szihon mi előnkbe minden népével, hogy megvívjon velünk Jahácznál.


33 De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe adá őt, és levertük őt és az ő fiait és minden ő népét.


34 És elfoglaltuk minden ő városát abban az időben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.


35 De a barmokat prédára vetettük közöttünk, és a városokból való ragadományokat, a melyeket elfoglaltunk volt.


36 Aróertől fogva, a mely van az Arnon patakának partján, [és] a völgyben lévő várostól fogva Gileádig, egy város sem volt, a melylyel ne bírtunk volna. Mind azokat az Úr, a mi Istenünk adta a mi kezünkbe.


37 De az Ammon fiainak földéhez nem közeledtél, [sem] a Jabbók patak egész oldalához, sem a hegyen lévő városokhoz, sem semmi olyanhoz, a melyektől eltiltott téged az Úr, a mi Istenünk.




Mózes 3. fejezete


1 És megfordulánk, és felmenénk Básán felé, és kijöve előnkbe Óg, Básánnak királya, ő és minden népe, hogy megvívjon velünk Edreiben.


2 De az Úr monda nékem: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt és minden ő népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, a mint cselekedtél Szihonnal, az Emoreusok királyával, a ki Hesbonban lakik vala.


3 És kezünkbe adá az Úr, a mi Istenünk Ógot is, Básánnak királyát és minden ő népét, és úgy megvertük őt, hogy menekülni való sem maradt belőle.


4 És abban az időben elfoglaltuk minden városát; nem volt város, a melyet el nem vettünk volna tőlök: hatvan várost, Argóbnak egész vidékét, a Básenbeli Ógnak országát.


5 Ezek a városok mind meg valának erősítve magas kőfalakkal, kapukkal és zárokkal, kivévén igen sok kerítetlen várost.


6 És fegyverre hánytuk azokat, a mint cselekedtünk vala Szihonnal, Hesbon királyával, fegyverre hányván az egész várost: férfiakat, asszonyokat és a kisdedeket is.


7 De a barmokat és a városokból való ragadományokat mind magunk közt vetettük prédára.


8 És elvettük abban az időben az Emoreusok két királyának kezéből azt a földet, a mely a Jordánon túl vala, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig.


9 (A Sidoniak a Hermont Szirjonnak, az Emoreusok pedig Szenirnek hívják.)


10 A síkságnak minden városát, és az egész Gileádot, meg az egész Básánt Szalkáig és Edreig, a melyek a Básánbeli Óg országának városai voltak.


11 Mert egyedül Óg, Básánnak királya maradt meg az óriások maradéka közül. Ímé az ő ágya vas-ágy, nemde Rabbátban az Ammon fiainál van-é? Kilencz sing a hosszasága és négy sing a szélessége, férfi könyök szerint.


12 Ezt a földet pedig, a [melyet] abban az időben örökségünkké tettünk, Aróertől fogva, a mely az Arnon patak mellett van, és a Gileád hegyének felét, és annak városait odaadtam a Rúbenitáknak és Gáditáknak.


13 A Gileád többi részét pedig, és az egész Básánt, az Óg országát odaadtam a Manassé fél törzsének, Argóbnak egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások földének hívták.


14 Jair, Manassénak fia, kapta Argóbnak egész vidékét, a Gessuriták és Maakátiták határáig; és azokat a Básánnal együtt az ő nevéről Jair faluinak hívják mind e mai napig.


15 Mákirnak pedig adtam Gileádot.


16 A Rúbenitáknak és a Gáditáknak pedig adtam Gileádtól fogva Arnonnak patakáig (a határ pedig a patak közepe) és a Jabbók patakáig, a [mely] az Ammon fiainak határa;


17 És a síkságot és határul a Jordánt, a Kinnerettől a Síkság tengeréig, a Sóstengerig, a mely a Piszga-[hegy] lába alatt van napkelet felől.


18 És parancsolék abban az időben néktek, mondván: Az Úr, a ti Istenetek adta néktek ezt a földet, hogy bírjátok azt; felfegyverkezvén, menjetek át a ti atyátok fiai, Izráel fiai előtt mind, a kik hadakozásra valók vagytok.


19 Csak feleségeitek, kicsinyeitek és barmaitok ([mert] tudom, hogy sok barmotok van) maradjanak a ti városaitokban, a melyeket én adtam néktek.


20 Mindaddig, a míg nyugodalmat ád az Úr a ti atyátokfiainak, mint néktek, és azok is bírhatják a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik a Jordánon túl. Azután térjetek vissza, kiki az ő örökségébe, a melyet adtam néktek.


21 Józsuénak is parancsolék abban az időben, mondván: Szemeiddel láttad mindazt, a mit cselekedett az Úr, a ti Istenetek ama két királylyal; így cselekszik az Úr minden országgal, a melyen átmégy.


22 Ne féljetek tőlök, mert az Úr, a ti Istenetek, maga hadakozik ti érettetek!


23 Könyörgék is az Úrnak abban az időben, mondván:


24 Uram, Isten, te elkezdetted megmutatni a te szolgádnak a te nagyságodat és hatalmas kezedet! Mert kicsoda olyan Isten mennyben és földön, a ki cselekedhetnék a te cselekedeteid és hatalmad szerint?


25 Hadd menjek át kérlek, és hadd lássam meg azt a jó földet, a mely a Jordánon túl van, és azt a jó hegyet, és a Libanont!


26 De megharaguvék az Úr én reám ti miattatok, és nem hallgatott meg engem; hanem ezt mondá az Úr nékem: Elég ez néked, ne szólj többet már nékem e dolog felől!


27 Menj fel a Piszga tetejére, és emeld fel a te szemeidet napnyugot felé és észak felé, dél felé és napkelet felé, és nézz szét a te szemeiddel, mert nem mégy át ezen a Jordánon.


28 Józsuénak pedig parancsolj, és bátorítsd őt, és erősítsd őt, mert ő megy át e nép előtt, és ő teszi őket örököseivé annak a földnek, a melyet meglátsz.


29 És ott maradánk a völgyben, Beth-Peórral szemben.





Mózes 4. fejezete


1 Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek.


2 Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek.


3 Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled.


4 Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig.


5 Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt.


6 Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!


7 Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint [mi hozzánk] az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?


8 És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!


9 Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.


10 [El ne felejtkezzél] a napról, a melyen az Úr előtt, a te Istened előtt állottál a Hóreben, a mikor azt mondta nékem az Úr: Gyűjtsd egybe nékem a népet, hogy hallassam véle beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem, minden időben, a míg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is.


11 És előjárulátok, és megállátok a hegy alatt; a hegy pedig tűzben ég vala mind az ég közepéig, [mindamellett] sötétség, köd és homályosság vala.


12 És szóla az Úr néktek a tűz közepéből. A szavak hangját ti [is] halljátok vala, de csak a hangot; alakot azonban nem láttok vala.


13 És kijelenté néktek az ő szövetségét, a melyre nézve utasított titeket a tíz ige teljesítésére, és felírá azokat két kőtáblára.


14 Engem is utasított az Úr abban az időben, hogy tanítsalak meg titeket a rendelésekre és végzésekre, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.


15 Őrizzétek meg azért jól a ti lelketeket, mert semmi alakot nem láttatok akkor, a mikor a tűznek közepéből szólott hozzátok az Úr a Hóreben;


16 Hogy el ne vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok magatoknak, férfi vagy asszony képére;


17 Képére valamely baromnak, a mely van a földön; képére valamely repdeső madárnak, a mely röpköd a levegőben;


18 Képére valamely földön csúszó-mászó állatnak; képére valamely halnak, a mely van a föld alatt lévő vizekben.


19 Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt.


20 Titeket pedig [kézen] fogott az Úr, és kihozott titeket a vas kemenczéből, Égyiptomból, hogy legyetek néki örökös népe, miképen e mai napon [vagytok.]


21 De én reám megharaguvék az Úr ti miattatok, és megesküvék, hogy nem megyek át a Jordánon, és hogy nem megyek be arra a jó földre, a melyet az Úr, a te Istened, ád néked örökségül.


22 Miután én meghalok e földön, nem megyek át a Jordánon; ti pedig átmentek, és bírjátok azt a jó földet;


23 Vigyázzatok, hogy az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségéről, a melyet kötött veletek, el ne felejtkezzetek, és ne csináljatok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, a miképen megparancsolta az Úr, a te Istened.


24 Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten ő.


25 Hogyha majd fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, és elvetemedtek, és csináltok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, és gonoszt cselekesztek az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt, haragra ingerelvén őt:


26 Bizonyságul hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy elveszvén hamarsággal elvesztek a földről, a melyre átmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt; nem laktok sok ideig azon, hanem pusztára kipusztultok róla.


27 És az Úr szétszór titeket a népek közé, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, a kik közé visz titeket az Úr.


28 És szolgáltok ott emberi kéz által csinált isteneknek: fának és kőnek, a melyek nem látnak, nem is hallanak, nem is esznek, nem is szagolnak.


29 De ha onnan keresed meg az Urat, a te Istenedet, akkor is megtalálod, hogyha teljes szívedből és teljes lelkedből keresed őt.


30 Mikor nyomorúságban leéndesz, és utólérnek téged mindezek az utolsó időkben, és megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az ő szavára:


31 (Mert irgalmas Isten az Úr, a te Istened), nem hágy el téged, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a te atyáidnak szövetségéről, a mely felől megesküdt nékik.


32 Mert tudakozzál csak a régi időkről, a melyek te előtted voltak, ama naptól fogva, a melyen az Isten embert teremtett e földre, és pedig az égnek [egyik] szélétől az égnek [másik] széléig, ha történt-é e nagy dologhoz hasonló, vagy hallatszott-é ehhez fogható?


33 Hallotta-é valamely nép a tűz közepéből szóló Istennek szavát, a miképen hallottad te, hogy életben maradt volna?


34 Avagy próbálta-é azt Isten, hogy elmenjen [és] válaszszon magának népet [valamely] nemzetség közül, kisértésekkel: jelekkel, csudákkal, haddal, hatalmas kézzel, kinyújtott karral, és nagy rettenetességek által, a miképen cselekedte mind ezeket ti érettetek az Úr, a ti Istenetek Égyiptomban, szemeitek láttára?


35 [Csak] néked adatott láthatóan tudnod, hogy az Úr az Isten [és] nincsen kivüle több!


36 Az égből hallatta veled az ő szavát, hogy tanítson téged, a földön pedig mutatta néked amaz ő nagy tüzét, és hallottad beszédét a tűz közepéből.


37 És mivel szerette a te atyáidat, és kiválasztotta az ő magvokat [is] ő utánok, és kihozott téged az ő orczájával Égyiptomból, az ő nagy erejével:


38 Hogy kiűzzön náladnál nagyobb és erősebb népeket előled, hogy bevigyen téged, és adja néked az ő földjöket örökségül, mint a mai napon van:


39 Tudd meg azért e mai napon, és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten, fent a mennyben, és alant e földön, és nincsen több!


40 Tartsd meg azért az ő rendeléseit és parancsolatait, a melyeket én parancsolok ma néked, hogy jól legyen dolgod és a te fiaidnak te utánad, és hogy mindenkor hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.


41 Akkor választa Mózes három várost a Jordánon túl napkelet felé;


42 Hogy oda fusson a gyilkos, a ki nem akarva gyilkolta meg az ő felebarátját, a ki az előtt nem gyűlölte vala, és hogy életben maradjon, ha befutott valamelyikbe e városok közül.


43 Tudniillik Beczert a pusztában, a sík földön a Ruben [fiainak,] Rámótot Gileádban a Gád [fiai]nak, és Gólánt Básánban a Manassé [fiainak.


44 Ez pedig a törvény, a melyet Mózes adott az Izráel fiai elé.


45 Ezek a bizonyságtételek, a rendelések és a végzések, a melyeket szóla Mózes Izráel fiainak, mikor Égyiptomból kijöttek vala.


46 A Jordánon túl a völgyben, Beth-Peórnak átellenében, Szihonnak, az Emoreusok királyának földjén, a ki lakozik vala Hesbonban, a kit megvert vala Mózes, az Izráel fiaival egyben, mikor Égyiptomból kijöttek vala.


47 És elfoglalák az ő földét, és Ógnak, Básán királyának földét, az Emoreusok két királyáét, a kik a Jordánon túl [laknak vala] napkelet felől.


48 Aróertől fogva, mely az Arnon patakának partján van, a Sion hegyéig, a mely a Hermon;


49 És az egész síkságot a Jordánon túl napkelet felé, a síkság tengeréig, a Piszga [hegy] aljáig.




Mózes V. könyve 5. fejezet


1 És szólítá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Hallgasd meg Izráel a rendeléseket és a végzéseket, a melyeket elmondok én ma fületek hallására, és tanuljátok meg azokat, és ügyeljetek azokra, megcselekedvén azokat!


2 Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben.


3 Nem a mi atyáinkkal kötötte az Úr e szövetséget, hanem mi velünk, a kik íme itt vagyunk e mai napon mindnyájan [és] élünk.


4 Színről színre szólott veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből.


5 (Én pedig az Úr között és ti közöttetek állok vala abban az időben, hogy megjelentsem néktek az Úr beszédét; mert ti a tűztől féltek vala, és nem menétek fel a hegyre) mondván:


6 Én, az Úr, [vagyok] a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéből, a szolgálatnak házából.


7 Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.


8 Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.


9 Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek;


10 De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.


11 Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.


12 Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, a miképen megparancsolta néked az Úr, a te Istened.


13 Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat.


14 De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, [se] magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad;


15 És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad.


16 Tiszteld atyádat és anyádat, a mint megparancsolta néked az Úr, a te Istened; hogy hosszú ideig élj, és hogy jól legyen dolgod azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád te néked.


17 Ne ölj.


18 És ne paráználkodjál.


19 És ne lopj.


20 És ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanubizonyságot.


21 És ne kívánd a te felebarátodnak feleségét; és ne áhítsd a te felebarátodnak házát, szántóföldét; se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, a mi a te felebarátodé.


22 Ez ígéket szólá az Úr a ti egész gyülekezeteteknek a hegyen a tűz, a felhő és a homályosság közepéből nagy felszóval, és nem többet; és felírá azokat két kőtáblára, és adá azokat nékem.


23 És lőn, mikor a szót a setétség közepéből halljátok vala, és a hegy tűzzel ég [vala], hozzám jövétek a ti törzseiteknek minden fejedelmével és vénjével;


24 És mondátok: Ímé az Úr, a mi Istenünk megmutatta nékünk az ő dicsőségét és nagyságát; és az ő szavát hallottuk a tűznek közepéből; e mai napon pedig láttuk, hogy az Isten emberrel szól, és ez mégis él.


25 Most hát miért haljunk meg? Mert megemészt e nagy tűz minket. Ha még tovább halljuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk!


26 Mert kicsoda az, az összes halandók közül, a ki a tűznek közepéből szóló élő Istennek szavát hallotta, mint mi, hogy megélt volna?


27 Járulj oda te, és hallgasd meg mind azt, a mit mond az Úr, a mi Istenünk, és te majd beszéld el nékünk mind, a mit néked mond az Úr, a mi Istenünk, és mi meghallgatjuk, és megcselekeszszük.


28 És meghallá az Úr a ti beszédetek szavát, a mikor beszéltek vala velem, és monda nékem az Úr: Hallottam e nép beszédének szavát, a mint beszéltek vala hozzád; mind jó, a mit beszéltek vala.


29 Vajha így maradna az ő szívök, hogy félnének engem, és megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jól legyen dolguk nékik és az ő gyermekeiknek mindörökké!


30 Menj el, és mondd meg nékik: Térjetek vissza a ti sátoraitokba.


31 Te pedig állj ide mellém, hogy elmondjam néked minden parancsolatomat, rendelésemet és végzésemet, a melyekre tanítsd meg őket, hogy cselekedjék azon a földön, a melyet én adok néktek örökségül.


32 Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, a mint az Úr, a ti Istenetek parancsolta néktek; ne térjetek se jobbra, se balra.


33 Mindig azon az úton járjatok, a melyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt néktek, hogy éljetek, és jó legyen dolgotok, és hosszú ideig élhessetek a földön, a melyet bírni fogtok.


 
 
0 komment , kategória:  5 Mózes  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2024.03 2024. április 2024.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 848
  • e Hét: 2368
  • e Hónap: 6746
  • e Év: 45236
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.