Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
,,Sose búcsuzz el minden új nap egy új remény.Van hogy elveszítesz mindent mégis élj a holnapért." Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Szabados István - Elbúcsúzott a nyár
  2018-09-26 18:07:45, szerda
 
 




Szabados István -
Elbúcsúzott a nyár


Elbúcsúzott, messze jár a nyár,
tétován megállok a fák alatt.
Pedig engem senki sem vár,
ez már nem a nyári alkonyat.

Zizegő lomb közül lehull
pörögve egy sárguló levél.
Balan kóró, megáll az úton,
nem fújja már, feljajdul a szél.

Itt az ősz, ez még nem a vég,
lesznek még vad nyarak.
Lesz idő boldog lenni még,
csak ragyogjatok, őszi sugarak.

De mégis oly furcsán, hirtelen
hideg, remegős lett a világ.
Jönne már a tél, a szemtelen,
fájdalmasan remegnek a fák.

Állok a fák alatt, hideg éjszaka,
érzem a messzeségen futni át.
Megcsap a hideg fanyar illata,
látom egy csillag remegő sugarát.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István: Ő elköltözött
  2018-09-26 17:59:11, szerda
 
 




Szabados István:
Ő elköltözött


A sors kegyetlen, Ő elköltözött,
ott van most az angyalok között.
Szereted, nagyon fáj a szíved,
jólesik neki e földi üzenet.

Az élet megy, soha meg nem áll,
a sors keze vigyáz majd reád.
Jót, rosszat ad, míg az ember él,
vágyat, boldogságot, szerelmet ígér.

Csak akarnod kell, meg is kaphatod,
boldogságot továbbadhatod.
Boldog leszel, szép lesz életed,
Ő majd vigyáz rád a csillagok felett.

Ismerős kislánynak, kinek elhunyt a mamája.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Te vagy a szerelmek szerelme
  2018-09-26 17:56:23, szerda
 
 




Szabados István:
Te vagy a szerelmek szerelme


Oly szomorú a bájos arcod,
véres lett a fehér ruhád.
Ó, nem, csak egy csillag festi meg,
mely ragyog a félhomályon át.

Rám csillog a könnyáztatta szem,
érzés teszi, nem fáj semmi sem.
Permetként hull a könny oda,
csak a boldogságom hullóharmata.

Gyönyörű vagy, élet festett Téged,
elpirul az ajkad, ha szemem rád téved.
Remegő kebleden szüzességed éled,
rád nézni sem merek, szemed szinte éget.

Rózsaszirom ajkad csókot igéz,
álmodó szemed a távolba néz.
Álmomban is felragyog a képed,
festő sem festhetett volna ilyen szépet.

Közelebb, közelebb, félve ostromollak,
szemedben a szerelem lángjai lobognak.
Szoríts engem örökké lágyan a szívedre,
Te vagy az életem, a szerelmek szerelme.

Dunaújváros, 2017. január 21.


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István - Ott lakik túl a kék hegyen
  2018-09-26 17:54:11, szerda
 
 




Szabados István -
Ott lakik túl a kék hegyen

A neve szerelem

Nem hoz írt, nyugalmat a száguldó idő,
nyugtalan a lelkem, bánatom egyre nő.
Gondolatom feléd száll, meggyötör,
száguldó idő lélekben mindent összetör,

Az érzést lélekbe zárni nem lehet,
sem a fényt, sem a száguldó szelet.
Lélek nyugtalan, szárnyaló szabad,
azt veszed észre, a múltad elragad.

Rád tör a múlt, mindig újra más,
néha szomorú, máskor szép, csodás.
Lelked ott jár, messze, túl a kék hegyen,
ott lakik, akire vágyol, a neve szerelem.

Megyek utánad, de soha el nem érlek,
visznek a szelek, takarnak a fények.
Ahol álltál, csak harmat cseppje hullt,
lassan az éj fátyla szememre borult.

Dunaújváros, 2017. január 31.





 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István - Ősz van sárgul a levél
  2018-09-21 23:37:02, péntek
 
 




Szabados István -
Ősz van sárgul a levél


Ősz van, csend honol a tájon,
a fákon sárgul a levél.
Amerre a szem ellát nincs más,
beborít mindent a szürke fény...

Gondolatba mindig arra járok,
ahol egyszer virágzott a rét.
Veled kéz a kézben jártunk,
s megéreztem a szerelem ízét.

Azóta nagyon messze mentem,
nincs többé gyöngyvirágos rét.
Emlék már, hogy valaha szerettem,
még álmomba néha vissza tér.

2008. október
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István: Kinyílt az őszirózsa
  2018-09-21 23:35:04, péntek
 
 




Szabados István:
Kinyílt az őszirózsa


Sötét ég az öreg hárs felett,
felhők szárnyán üzen a tél.
Esőcsepp csillog a fák alatt,
homok szemet sodor a szél.

Bánatosan susog az erdő,
nincs kedve mesélni már.
Sokat látott a lomb alatt,
száz titkot hagyott rá a nyár.

Távolba egy nyáj legelészik,
szomorú a táj, kihalt a róna.
Öröm járja mégis a szívemet,
kinyílt a kertben az őszirózsa.

2008. november

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István - Ébren álmodom
  2018-09-21 23:32:33, péntek
 
 




Szabados István -
Ébren álmodom


A holdsugár játszik a függönyön,
fényével fátyolt sző az ablakon.
Halvány gyertyafény ide-oda jár,
mint kísértet imbolyog a falon.

Csend van szinte fáj a némaság,
szíved dobbanását hallgatom.
Sok emlék él nem tudok aludni,
kísért a múlt ébren álmodom.

Azt ígértem nem hagylak el soha,
miénk lesz majd a végtelen.
Most itt vagy a karomba zárlak,
a szerelmedért adom az életem.

2008. december
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István: Fáj a régi szerelem
  2018-09-21 12:03:02, péntek
 
 




Szabados István:
Fáj a régi szerelem


Süvít a szél az öreg hárs felett,
felhők úsznak a Napsugár helyett.
Bújik a kis madár a sűrű lomb között,
remegve fut a nyúl, mint egy üldözött.

A távolba megszólal egy bús gitár,
reményt vesztett életének szomorú hangja szál.
Eldalolja mennyire fáj a régi szerelem,
elviszi a hangját messze a végtelen.

Elszáll messze-messze a hegyeken túl,
siratja a boldogságot a könnye a gitárra hull.
Eldalolja mily kegyetlen fájó ez az élet.
Bejárja a horizontot e boldogtalan ének.

2008. május 5.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István - Miért mentél el
  2018-09-21 11:57:58, péntek
 
 




Szabados István -
Miért mentél el


Gyönyörű tested látom az ágyamon,
nézem, táncol a napfény a válladon.
Ragyog a szemed, simogatom arcodat,
Te vagy a szerelem, az Isteni változat.

Hol vagy most ki kísér utadon?
Hogy miért mentél el azt jól tudom!
Gyáva voltam szerelemtől féltem Én.
Most már tudom nincs többé remény.

Bűnhődnöm kell szomorú a végtelen,
a szomorúság bánat lesz Én velem.
Egyszer majd találkozunk talán,
itt lóg a képed a kisszobám falán.

2008. május 12.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
Szabados István - Lélek húrjai
  2018-09-21 11:55:23, péntek
 
 




Szabados István -
Lélek húrjai


Gyengéden simult kézhez a kéz,
múló életünk így lett régen szép.
Múlt siralma a jövőt emészti meg,
rágondolok, a lelkem megremeg.

Kibírni életünk számtalan csapását,
ha mindennap újakat szül.
Fájdalom torzít el minden percet,
a néma mosoly sírássá vegyül.

Emlékem, mint hulló rózsaszirmok,
remények, mit a végtelenbe szórok.
Nincs fény, jövőkép, elmúlt a varázs,
hamu lesz minden, elhamvadt parázs.

Úgy mennek homokórán az évek,
porszem lesz, ami régen szép.
Sok szép emlék feledésbe merül,
fájdalom könnyekbe menekül.

Vándornak is egyszer az út véget ér,
fa is kidől, ha nem fogja gyökér.
Hosszú úton a szív se bírja már,
a lélek örökké él, nincs halál.

Dunaújváros, 2017. március.1




 
 
0 komment , kategória:  VERSEK - SZABADOS ISTVÁN  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 30 db bejegyzés
e hónap: 822 db bejegyzés
e év: 13316 db bejegyzés
Összes: 17011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1339
  • e Hét: 13982
  • e Hónap: 47629
  • e Év: 438212
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.