Belépés
kati53.blog.xfree.hu
Blogom az általam talált, érdekesnek és hasznosnak vélt dolgok gyűjteménye.Jó olvasást. Boldog Karácsonyt. P. Kati
1953.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Palmyra - az elátkozott sziget
  2010-10-21 22:06:51, csütörtök
 
 



.. "A tengerek és óceánok megannyi rejtélyt őriznek.
A paranormális jelenségek iránt érdeklődők jól ismerik a kísértethajók, pl. a Mary Celeste történetét.

Palmyra szigetén annak idején egy elefántcsontparti boszorkánymestert raktak ki a társaságától irtózó matrózok, aki cserébe megátkozta őket és a szigetet is, amin ezután élni volt kénytelen. Az átok pedig feloldhatatlannak bizonyult...

Palmyra, amely félúton fekszik Hawaii és Amerikai Szamoa között, egyike volt a világ legtovább lakatlannak hívott csendes-óceáni szigeteinek

Palmyra ráadásul, bár szigetnek nevezik, nem is az valójában. Egy atoll, vagyis egy gyűrű alakú korallzátony, amely egy öreg, elsüllyedt vulkán teteje körül alakult ki.
Palmyra geográfiai szempontból szó szerint a föld egyik legtávolabbi pontjának számít. Több bogár-, gyík-, madár- és rákfajta lakja, a növényzete főképp mangrovebokrokból és kókuszpálmákból áll. A part mentén folyamatosan köröznek a cápák, amelyek az itt élő kutatók szerint sokkal agresszívabbak, mint bárhol másutt a világon

A szigetet ,,véletlenül" fedezte fel 1798-ban Edmond Fanning kapitány, miközben Betsy nevű hajójával éppen Ázsiába tartott.
A hajón tartózkodott az előző parancsnok kedvenc szolgája, egy Elefántcsontpartról származó néger, akit Obutának hívtak, és köztudott volt róla, hogy mielőtt rabszolgává tették, a törzsének rettegett hatalmú varázslója volt.

A legénység tagjai nem szívelték a titokzatos feketét,és mikor az atoll az útjukba került
megragadták, és egy csónakba dobták megkötözve, majd kivitték a partra,
és ott elengedték.
Obuta ezután varázstáncot járt a homokban, ezután pedig a saját nyelvén és angolul is
megátkozta a matrózokat és a szigetet is.

1816-ban az Esperanza nevű spanyol kalózhajó kötött ki Palmyrán. A legénység az osztozkodásra készült, mivel ekkor már tetemes mennyiségű zsákmánnyal rendelkeztek. Az egymással is bizalmatlan kalózok többsége azonban hamarosan szép sorban eltette láb alól egymást. A kapitánynak és néhány emberének sikerült felszednie a horgonyt, és elmenekülnie a szigetről. Később a hatóságok elfogták őket, és elmesélték, hogy a kalóztársaik azután vádolták meg egymást mindenfélével, miután rendre arról számoltak be, hogy a szigeten összefutottak egy négerrel, aki ezt és ezt mondta nekik arról, hogy a barátjuk hogyan próbálja meglopni őket...
A szigetet ezután a hajósok igyekezték elkerülni, partra meg végképp nem akartak szállni rajta.

A 20. század beköszöntével azonban a tengerészek babonáinak és legendáinak befellegzett: a modern idők embere csupán ostoba képzelgéseknek titulálta őket, és Palmyrán hamarosan újból megjelentek a kalandvágyó látogatók.

1977-ben Amanda Lane, egy tehetős hölgy és négy barátja érkezett jachtjával az atollra. Hawaiiból tartottak Mikronézia felé, de nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és a legtöbb útjukba kerülő festői szigetet felkeresték; így keveredtek Palmyrára is. Úgy döntöttek, a pálmafák árnyékában töltik az éjszakát. Ezt később nagyon megbánták. Az éji lepel alatt ugyanis egy másik hajón kilenc hippi-bűnöző érkezett a szigetre, akik rögtön az öt fiatalra tukmálták magukat.

Amanda és társai nem mertek ellenkezni, és miközben belementek, hogy iszogatnak egy kicsit az idegenekkel, már azon törték a fejüket, hogy miképp léphetnének le és juthatnának vissza a jachtra. A dorbézolás a hippik részéről nemsokára kezdett elfajulni: három lány meztelenül táncolt, a férfiak biztatták őket, majd az egyikük, aki végig úgy viselkedett, mintha ő lenne a főnök, azt mondta, hogy itt az idő szippantani egy kis ,,szent port". Amandáék nem kértek belőle, és ezért majdnem összetűzésbe keveredtek velük. Miután a kompánia drogot is fogyasztott, a vezetőjük látomásokról számolt be. Egy, a parton feléjük közeledő négert látott, aki nevetve szólítgatta őt és társait, hogy kövessék a sziget belseje felé. Egy idő múlva a többiek is látni vélték a mosolygó négert, majd feltápászkodtak, és elrohantak abba az irányba, ahol az Amandáék számára láthatatlan alakot megpillantani vélték.

A lány és társai kihasználták az alkalmat, és kereket oldottak. Felszálltak a jachtra, és meg sem álltak Hawaii-ig. Itt elmondták a rendőrségnek, hogy milyen alakokkal találkoztak a szigeten, és hangot adtak abbéli meggyőződésüknek is, hogy talán nem ártana utánanézni, mi történt velük. A hatóság két helikoptert küldött ki a sziget átvizsgálására. A kutatás iszonyatos eredménnyel zárult: csak hat személy holtteste került elő. A nyomok alapján egyértelművé vált, hogy valamiféle mágikus rituálét űztek, majd két társukat megölték, és kannibálok módjára elfogyasztották. Hogy a többiekkel mi lett, azt senki sem tudta: ostoba vigyorral az arcukon feküdtek a homokban, és az orvos szakértői vizsgálat szerint szívroham végzett velük. A három eltűnt személy hollétére sem derült fény soha.

1989-re Palmyra már megkapta az "elátkozott sziget" nevet, és érdekes módon amellett, hogy a legtöbben jeges félelmet éreztek, ha csak meghallották, hogy valaki felemlegeti az ott történteket, egyeseket éppen a rossz híre vonzott ide.

Egy amatőr parakutatókból és a modern boszorkánypraktikában járatos egyénekből álló társaság ez évben látogatott az atollra. Vezetőjük, John Barrymore véleménye az volt, hogy a megfelelő szertartások elvégzésével feloldható az átok, és a néger varázsló szelleme sem fog több galibát okozni ezen az egyébként gyönyörű, paradicsomi szépségű földdarabon. A parakutató és csoportja által kiötlött átokűzés azonban csúfos kudarccal végződött. A rituálét többször is félbe kellet szakítani, mert a médiumi képességekkel rendelkező Jenny Archer olyan rosszul lett, hogy már alig bírta tartani magát. Később arról számolt be, hogy érezte a fekete mágus jelenlétét a körükben, és a fenyegetést, hogy ha nem távoznak sürgősen, hasonló élményekben lesz részük, mint azoknak, akik itt vesztették életüket az elmúlt évek során. Végül heves szélroham söpört végig a szigeten, ami arra késztette a már amúgy sem túl lelkes csapatot, hogy szedjék a sátorfájukat, és visszatérjenek oda, ahonnan jöttek.

A sziget még mostanában, az ezredforduló után is sokszor hallat magáról. Rendre történnek a partjai közelében kisebb-nagyobb balesetek, amelyek egyaránt köszönhetőek a turisták gondatlanságának és maguknak a cápáknak, akik már nem egy óvatlan fürdőzőt faltak fel.

A természetvédelmi területté nyilvánított szigeten dolgozott Alan Shore biológus is, akinek van mit mesélnie Palmyra átkáról, ugyanis ő szintén a saját bőrén tapasztalhatta meg, milyen érzés a boszorkánymester szellemének hatása alá kerülni.

Shore 2006 júniusában egyik éjszaka, épp a sziget belsejében élő madárpopuláció szokásait tanulmányozta, mikor arra lett figyelmes, hogy mögötte léptek zaja hallatszik.
Hátrapillantott, de nem látott senkit.
Hamarosan fejfájás kezdte kínozni, majd egyre gyötrelmesebb víziói támadtak, amelyek mind Afrikáról szóltak, és közben végig egy mélyen dörmögő hangot vélt hallani, amely arról beszélt, hogy jobban tenné, ha elmenne innen társaival együtt, és soha többé nem jönne vissza a szigetre. Fogalma sincs, mennyi ideig bolyongott így.
Reggel a barátnője, a szintén kutató Peggy Miller találta meg, ahogy kimerülten és remegve feküdt a homokban.

Nemsokára mindketten felmondtak, és jelenleg boldogan élnek New Yorkban
három gyermekükkel. Shore egészen addig a bizonyos napig megrögzött materialista volt,
ma viszont már teljesen biztos abban, hogy léteznek a világban
olyan pozitív és negatív szellemi erők, amelyek a túlvilággal és a mágiával kapcsolatosak.

Forrás:csiribusz blogja Képzelet vagy Valóság
 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
A falon át...
  2010-10-21 20:57:46, csütörtök
 
  " Vannak emberek akik olyan dolgokra képesek,amelyet a mai tudásunkkal
nem tudunk megmagyarázni.

1923.január elsején egy dél dakotai színes bőrű férfi holttestéhez riasztották a rendőrséget.
A szerencsétlenül járt 33 éves John Derek érthetetlen halálugrásának számos szemtanúja volt,
akik egybehangzóan azt állították,hogy a férfi a falon keresztül lépett ki és zuhant a mélybe.
Mivel ez teljesen lehetetlenségnek tűnt ,ezért a hivatalos jelentésbe nem is került be,
de több újság,köztük egy misztikus jelenségekkel foglalkozó lap beszámolt a nem mindennapi eseményről.

Hasonló eset történt nemrég Paraguayban .
Egy 19 éves fiú San Ignacióban egy baráti összejövetelen a falnak akart támaszkodni,de egyszerűen átesett rajta és a szomszéd szobában találta magát.
,,Mintha nem lett volna ott az a vastag téglafal,egyszerűen átesett rajta" - emlékezett vissza az öccse,aki elmondta azt is,hogy testvére különleges képességekkel rendelkezik,
megfelelő koncentráció mellett képes átlátni a falakon.

Nos igen... Különleges képességekkel megáldott személyek esetében előfordul - bár még ott sem számít gyakorinak - hogy átlátnak,átesnek a ,,szűz" fehér falon.
Máskor meg meghallanak olyan hangokat is,amelyek a vastag,tömör fal mögül jönnek és a normális emberek számára ezek egyáltalán nem hallhatók.

A fal mérete és hossza nem függ össze azzal hogy egyesek átesnek rajta,és hirtelen máshol találják magukat.
De vajon hogyan lehetséges mindez ?
Ahhoz hogy valaki egyszerűen átsétáljon a falon,el kell hogy tüntessen egy dolgot: vagy a falat,vagy a saját testét.
Mindkettő úgy gondolom nem szükséges.
Nyilvánvaló tehát,hogy az emberi test,vagy a fal fizikai értékei vesznek el,tűnnek el a semmibe.
Ezért tud az ember így áthatolni rajta.
Ám,ha logikusan következtetünk akkor józan ésszel talán rájöhetünk,hogy a paraképességekkel bíró személy tudata elsősorban nem saját lénye megváltoztatása ellen irányul,hanem a fizikai környezet befolyásolására.

Vagyis ez azt jelenti,hogy azt a bizonyos falat a koncentráló tudat hatására erős pszichikai hatás éri,amelynek hatására szépen leomlanak a fal fizikai korlátai.
A fal továbbra is megmarad,nem éri külső fizikai romboló hatás,ám erőtere megszűnik,ahogy megszűnik teljes energiaállapota is.
A tudat valamilyen módon (ezt ma még nem tudjuk hogy hogyan) ezt az állapotot végzi el,így a fal átlátszó lesz,amelyen a pszi képességekkel rendelkező személy nyugodtan végigsétálhat. .

A legtöbb személy azonban úgy esik át a falon,ami annak a bizonyítéka,hogy a legtöbb parafenomén nem is tud saját képességéről.
De hogy lehetséges ez ? Ezek szerint a fal érintésével magát a pszichés tudatot indítjuk be,
és nem is kell koncentráció ?
Vagy csupán bizonyos időben,vagy alkalmakkor lép működésbe ?
Egy biztos: akik eddig átestek a falon,nem hétköznapi emberek,ezért a rejtély bennük marad.
Őket kell hát alapos analízis alá vetni.
Csak úgy derülhet ki mi indítja be a láthatatlan fal szindrómát ... "
Forrás:Rejtélyek és Tudomány világa




 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
Agy nélkül.. orvosi esetek
  2010-10-21 20:45:58, csütörtök
 
  1935-ben New York-ban született egy csecsemő.
A baba mindent megtett, amit egy csecsemő tenni szokott: aludt, evett és sírt.
Amikor azonban a csecsemő meghalt az orvosok igencsak meglepődtek a boncolás eredményén, ugyanis kiderült, a pici embernek nem volt agya.
A hihetetlen esetet tudományos rejtélyként könyvelték el.
Az újabb és újabb tények csak további fejtörésre buzdították a kutatókat.
Az újabb esetek ráadásul megbízható forrásokból származtak.

A híres, német idegsebész, Haufland professzor is leírt egy esetet, melyben betege megbénult,
ám egészen haláláig tiszta volt a tudata.
Akkoriban az orvosoknak még nem volt meg a kellő felszereltségük ahhoz, hogy bepillantsanak egy páciens fejébe , és felfedezzék a betegséget kiváltó okokat.
Amikor a beteget felboncolták Haufland professzor agy helyett gerincfolyadékot talált a koponyában.

1940-ben egy 14 éves fiút szállítottak a bolíviai Nyikolaj Ortiz kórházba, a diagnózis szerint agynövekedéssel.
A beteg heves fejfájásokra panaszkodott, melyek főként az éjszaka folyamán erősödtek.
A fiú hamar meghalt, mivel az orvosoknak nem volt elég idejük egy életmentő operációra.
A boncoláskor az orvosok olyasmit találtak, mely nemigen hasonlított az emberi agyra.
Egy hatalmas tályog töltötte ki majdnem az egész koponyát, mely arra késztette a tudósokat, hogy elgondolkodjanak az orvostudomány alapelméletein.

Forrás:Titkok és rejtélyek-hotdog




 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
A Fekete szeműek
  2010-10-21 19:21:29, csütörtök
 
  Forrás:Szerző: Forestdream- Legendák nyomában

Olvastam ezekről az emberekről is... rémisztő,hátborzongató.

" Katie, egy fiatal lány, talán a legszörnyűbb élményt élte át a fekete szeműekkel kapcsolatban.

'A munkatársam hazavitt, ahogy szokott. Kiszálltam a kocsiból, és akkor vettem észre ezt a két fiút, nem messze tőlem, az út túloldalán. Tizenöt-tizenhat évesek lehettek.
Az egyiküknek hosszú haja volt, a másik csuklyás pulóvert viselt, a csuklya takarta a fejét.
Nem éreztem jól magam.
Hónapok óta láttam őket a szomszéd házaknál, de ez volt az első eset, hogy ilyen közel jöttek a házamhoz.
Nagy nehezen rávettem magam hogy áthaladjak az úton.
Futni lett volna kedvem, de annyira felbosszantott a merészségük, hogy megálltam, és megkérdeztem, mit akarnak.
Azt felelték, telefonálni szeretnének, de a szomszédaim nem engedték be őket a házukba.
Ekkor vettem észre a szemüket - szénfekete volt.





Halálra rémültem, de amennyire nyugodtan csak tudtam, azt feleltem, nincs telefonom.
Kinyitottam az ajtót, hogy bemenjek, de ekkor a csuklyás fiú szólalt meg.
Azt kérdezte, egy pohár vízért bejöhetne-e, mert szomjas.
Néztem őket, hátha az imént tévedtem, de nem, jól láttam, fekete volt a szemük.
Egyre inkább úgy éreztem, el kell menekülnöm előlük.

Katie megfordult, hogy bemenjen, és ekkor a csuklyás fiú valami olyat mondott, amitől megfagyott benne a vér.

'Nem mehetünk be, amíg nem hív be bennünket.
Reméljük, hogy megteszi, mert szomjasak vagyunk'

Katie berohant a házba, és becsapta maga mögött az ajtót.
Reszketve ült le a földre, remélve, hogy a fiúk elmennek.
Ekkor azonban halk kopogást hallott a háta mögül.
A fiúk az ablaknál álltak, és ismét a csuklyás beszélt:

'Engedjen be minket. Nem akarjuk bántani magát, nincs nálunk semmi'

Katie-n eluralkodott a pánik.
Nem volt benne biztos, hogy ezek a lények valóban csak akkor jöhetnek be a házba
ha ő beengedi őket, nem is akarta kipróbálni.
Minden nyílászárót alaposan megvizsgált, mindent ellenőrzött, hogy nem maradt-e véletlenül valahol valami nyitva.

Amikor kicsivel később hazaért a barátja, a fiúk még mindig ott voltak.
A férfi megkérdezte, tudja-e, kik ezek a fiúk, mire Katie nemmel válaszolt.
A barátja erre elmesélte, hogy amikor hazajött, a fiúk ott álltak, és nem mozdulnak.

Másnap Katie körbekérdezte a szomszédokat, hogy valóban akartak-e telefonálni náluk a fiúk, de a szomszédok egyike sem látta a fiúkat.

Katie időnként most is látja őket....

....Nem testetlenek. Szilárdak, átláthatatlanok, minden szempontból emberi testűnek tűnnek.
Mindig éjszaka, kora este tűnnek fel, vagy napfénytől elzárt helyen, épületek belsejében.
Mindig sötét, vagy fekete ruhát hordanak
....Tulajdonképpen semmi mást nem akarnak, csak bejutni a személyi szférádba.

.....Ne engedd be őket..... "

 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
..a különös zaj..
  2010-10-21 12:09:19, csütörtök
 
  " Az új-mexikói morajlástól évtizedek óta szenvednek a helyiek,
de a forrását máig nem sikerült azonosítani.

A legtitokzatosabb zaj: a taosi morajlás

Ez az állandó, zavaró alapzaj gyakran bizonyos helyekhez kötődik, az új-mexikói Taos városka lakói például egész életüket ebben a megmagyarázhatatlan búgásban élik le. A zaj annyira nem képzelődés, hogy a taosiak 1993-ban még egy petíciót is benyújtottak az Amerikai Kongresszusnak tudományos vizsgálatot és magyarázatot követelve.

A helybeliek egy háttérben működő dízelmotor hangjához hasonlítják az alacsony frekvenciás, soha meg nem szűnő, de hullámzó erősségű morajlást, mely annyira zavaró hosszútávon, hogy a taosiak kapásból több tucat bajukat fel tudják sorolni, melyet az állandó háttérmorajlás okoz. Legtöbben stresszre, fejfájásra, fülzúgásra, spontán orrvérzésre, álmatlanságra és általános rossz közérzetre panaszkodnak, de a pszichés zavar sem ritka... "

Az egész cikket itt - Link olvashatod el.(Femina)

És így szól - Link - Taos Hum

A térképen fel van tüntetve színnel hol észlelik még a hangot.



 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
Az eszkimó falu eltünése !
  2010-10-16 18:19:51, szombat
 
  .. " 1930-ban történt, hogy egy egész falu eltűnt.

Joe LaBelle prémvadász meglehetősen jóban volt a 2000 lakosú eszkimó faluval,
az Angikuni-tó partján.
Szőrmét szállított nekik élelemért cserébe, néha napokat töltött velük.
Szánja most is tele volt prémekkel, és már előre örült a viszontlátásnak.
Tisztelte és szerette keményen dolgozó inuit barátait, mivel saját bőrén tudta,
mit jelent a hidegben és fagyban dolgozni.

Ahogy közeledett a falu felé, kezdte magát furcsán érezni.
Jól táplált, erős kutyáit máskor már messziről üdvözölték a falu kutyái,
de most egy vakkantás sem hallatszott a falu felől.
Emberek sem mozogtak a kunyhók között - egyetlen kihalt némaság volt a táj.

Joe nem az az ember volt, aki könnyen megijed.
A sok vadonban töltött magányos év megedzette.
Hótalpakat csatolt, kutyáit kikötötte, és elindult, hogy körbenézzen.

Amit látott, annyira hihetetlen volt, hogy fel sem akarta fogni. A falu egyszerűen kihalt volt.
Sehol nem talált senkit. Sem a vadászokat, sem nőket, gyermekeket, de még az öregek
és betegek is eltűntek.

Joe gondolkodni próbált. Azt még hihetőnek találta, hogy a férfiak mind elmentek vadászni
- ebben az esetben is furcsa lett volna a dolog, hiszen a nőket és gyermekeket
semmiképpen nem hagyták volna felügyelet nélkül -, de hogy az egész falu eltűnjön?
Mészárlásnak sem volt semmi nyoma. Sem holttestek, sem vérfoltok.
Az egyik kunyhóban még lelt némi meleg hamut, a felette lévő kondérból elforrt a leves.
Egy másik kunyhóban pedig egy félig kész kabátot talált, amelybe bele volt öltve a tű,
mintha készítője varrás közben tette volna le a ruhadarabot.

Talán elmenekültek valami miatt a falu lakosai? Képtelenségnek hangzott,
Joe mégis ebbe vetette a józan ész utolsó reményét.
Ez a remény azonban csak addig tartott, amíg bele nem botlott az első kutya hó alatt heverő tetemébe.
A szerencsétlen állat éhen halt, csakúgy mint társai, tetemüket aztán belepte a hó.

Joe az éjszakát a faluban töltötte.
Kutyái éberen őrködtek, ő maga pedig készenlétben tartotta megtöltött karabélyát.
A hajnal első fényénél elindult Churchillbe, amilyen sebesen csak tudott.
Odaérve jelentést tett az esetről a Kanadai Királyi Hegyi Csendőrségnél, majd egy különítményükkel együtt visszament a helyszínre.

A különítményesek ugyanúgy a fejüket vakarták, ahogy a prémvadász is.
Emberi nyomokat ők sem találtak, ezért hát spekulálni kezdtek, mi történhetett.
Ismerték az inuitokat, ezért kizártnak tartották, hogy az egész falu elköltözött volna.

Erre utalt az is, hogy a vastagabb és melegebb ruházatok mind a kunyhókban voltak.
Ha a férfiak vadászni mentek volna, ők valóban csak a könnyebb ruházatot vitték volna magukkal,
de a nők és gyermekek is eltűntek, őket pedig biztosan nem hagyták volna meleg ruha nélkül utazni.

Amikor már végképp semmi nem jutott az eszükbe, az egyik csendőr tétován megpendítette a medvetámadás ötletét. Társai csak azért nem röhögték ki, mert még mindig ez lett volna a leghasználhatóbb ötlet, ha ez ellen is nem szól néhány tény.

Az éhen pusztult kutyák mind ki voltak kötve.
Támadás esetén minden gazda azonnal eloldozta volna az ebeket,
fegyvereiket mind kézbe vették volna, a nőket és gyermekeket elrejtik.
Ráadásul a támadásnak nyoma kellett volna, hogy legyen, de semmi nem utalt erre.
A csendőrség eget-földet megmozgatott (kétezer ember eltűnése nem éppen tyúktolvajlás),
de nem akadtak az inuitok nyomára.

Az egyetlen használható nyomot Armand Laurent francia-kanadai farmer adta.
Armand a fiaival együtt szintén a tóparton lakott, nem messze a falutól.
Amikor a csendőrség kikérdezte, tud-e valamit az ügyről,
Armand megemlítette, hogy egy nap, kora délután (nem sokkal azelőtt, hogy La Belle a faluba ért),
ő és fiai valami 'fényes, ragyogó repülő tárgyat' láttak a falu fölött.
UFO-k vitték volna el a falu lakosait?

A rejtély legborzalmasabb részlete a falu temetője volt.
Amikor egy tisztviselő javaslatára megvizsgálták a sírokat,
egyikben sem találtak emberi maradványokat.
Ami eltüntette a falu élő lakóit, eltüntette őseik csontjait is. "

Forrás:Szerző: Forestdream- Legendák nyomában

..


Kép : http://m.blog.hu/le/legendaknyomaban/image/vanishing/eskimo-village.jpg

..Hihetetlen mi?? Hát az !!
De érdekesség gyanánt,hadd mutassak valamit.
Nemsokára jön egy sci fi thriller a mozikba és annak készítettek
egy oldalt - EZT
...Link...Nézz csak bele !
Ha netalán nem ott van akkor kattints a - SKYLINE szóra,ez a film címe.
A kép amit látni fogsz magáért beszél.Talán az a falu is így tűnt el.
Nekem ez a kép ugrott be amit ott fogsz látni.

...... ...........Ez a film nagyon izgalmas lesz !!!


 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
Köddé váltak
  2010-10-16 17:39:52, szombat
 
  Hát nem is tudom mit szólhatok..Hihetetlen...
De én szeretek ilyeneket olvasni... És lehet hogy el is hiszem..Miért ne ??


" Owen Parfitt tolószékben ült. 1763 nyara volt, kellemes júniusi nap,
és Owen a nővére háza előtt üldögélt, ahogy azt szokta nyárestéken.
Nővére, és egy ismerős fiatalasszony vitték ki a ház elé.
A gyakorlatilag mozgásképtelen, idős férfi hálóingben ült a székében,
a huzattól egy összehajtott kabát védte, amely a mellkasára volt terítve.

Nővére az emeleten volt. Talán tizenöt perc telhetett el azóta, hogy a magatehetetlen férfit
kivitték a ház elé, amikor 'furcsa zaj' hallatszott.
Owen nővére lélekszakadva rohant le, mert attól félt, hogy öccsének baja eshetett.
A szék azonban üres volt, csak a kétrét hajtott kabát hevert ott.
Owen egyszerűen eltűnt.
...... ........... ........... ..........
...... ........... ........... ..........

Benjamin Bathurst, brit diplomata, 1809-ben tűnt el.
Egy kisebb társasággal tartott Hamburg felé.
Útközben megálltak ebédelni egy Perelbergi fogadóban.
Amikor befejezték az ebédet, kimentek a hintóhoz.
Benjamin megkerülte a hintót, hogy ellenőrizze a lovakat... és nem látták többé.
...... ........... ........... .........
...... ........... ........... .........

1851-ben, Poroszországban, egy rab meglehetősen különös módszerrel tűnt el
a Weichselmundei börtönből.
Nyári délután volt, és Diderici (akit csalásért ítéltek el) a sorban haladt,
a vele összeláncolt többi rabbal együtt.
Csak a láncok csörgése hallatszott, amikor Diderici teste szó szerint egyre áttetszőbb lett,
és a halálra rémült rabtársak, valamint az őrök szeme láttára levegővé vált.
...... ........... ........... ........
...... ........... ........... ........

1873-ban egy baráti fogadásból végzetes eltűnés lett.
James Worson cipész atletikus hajlamokkal rendelkezett, szeretett táj-futni.
Így aztán fogadott néhány barátjával, hogy képes megszakítás nélkül átfutni
Leamington Spa-ból a tizenhat mérföldre lévő Coventrybe.
Kényelmes tempóban ügetett, barátai bricskán követték.
A hangulat kellemes, vidám volt, egészen addig, amíg James meg nem botlott valamiben.
Előrezuhant, de a földet már nem érte a teste.
Még volt ideje egy borzalmas sikoltásra, amitől a jelenlévőket kiverte a víz,
és félúton, esés közben eltűnt.





Forrás:Szerző: Forestdream- Legendák nyomában

...... ..............
 
 
2 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
Hihetetlen eltünés
  2010-10-16 17:18:38, szombat
 
  Hátamon feláll a szőr....

" ... Olyan eltűnések, ahol az emberi józan ész és logika megáll...

A kitalált eltűnők:

David Lang esete hoax-sztori ugyan, de nézzük meg, miről is van szó.

A kétgyermekes családapa 1880-ban tűnt el, Tenessee állambeli famjukon, Gallatin közelében. Egyszerű, kellemes kis nap volt, a két gyermek, George és Sarah az udvaron játszottak.
A szülők, Emma és David éppen kijöttek a házból, és David az istálló felé indult,
hogy gondoskodjon a lovakról.
Ebben a pillanatban egy kis bricska tűnt fel a láthatáron, amelyben a család barátja, August Peck bíró ült.

David, amikor észrevette a bricskát, üdvözlésképpen felemelte a kezét,
és a mezőn át megindult barátja irányába.
A következő pillanatban egyszerűen eltűnt, felesége, gyermekei és a bíró szeme láttára.

Emma sikoltott, és mindenki rohanvást indult a hely felé, ahol az apát utoljára látták.
Először azt hitték, hogy valami gödörbe zuhanhatott, de a mezőn semmiféle gödör nem volt.
A bíró hamar egy kis csapatot kovácsolt össze ismerősökből-barátokból, és alapos, mindent átfogó kutatás kezdődött, hogy megtalálják a farmert, de semmit nem találtak.

Pár hónappal később, apjuk eltűnése után, Sarah egy 15 láb átmérőjű kört vett észre a mezőn,
ott, ahol az apja eltűnt.
A kör szélén a fű elfonnyadt és megsárgult, az állatok messzire elkerülték.
A gyermekek azt is állították, hogy a körben állva apjuk testetlen hangját hallották,
mintha -messziről szólna-

A történetet Stuart Palmer újságíró publikálta a Fate Magazin hasábjain.
Ő azt állította, hogy a történteket Lang lányától hallotta, de soha, senki nem ismert
Sarah Lang nevű nőt, mi több, a Lang családról sem hallottak soha.
Azonban néhányaknak feltűnt a cikkben írtak, és a kb. harminc évvel azelőtt történt
valós események közötti hasonlóság.

A cikk alapjául alighanem Ambrose Bierce története,
a 'Nehézségek a mezőn való átkelés során' szolgált.
Bierce viszont valós történetből építette fel novelláját.

Mi volt hát David Lang történetének eredetije?

..



Forrás:Szerző: Forestdream- Legendák nyomában

 
 
0 komment , kategória:  O-Hihetetlen történetek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2297 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 200
  • e Hét: 200
  • e Hónap: 8572
  • e Év: 257266
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.