Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
szeretettel
  2011-05-23 13:50:06, hétfő
 
 


Váradi Antal: MELYIKET

Fényes palotának márvány kapujában
Áll egy özvegyasszony fekete ruhában,
Jobb kezén - balkezén egy-egy kicsi gyermek
Tétován, szomorún, belépni sem mernek.

Karácsonyeste van. Nem látni egy lelket;
Végre paszomántos, botos úr közelget.
Szorul a szíve a két kis ártatlannak...
"Mit keres jó asszony? Mi járatban vannak?"

"Nagy jó uram... jaj... hát... alázattal kérem...
No ne sírj, ne szepegj, édes kicsi vérem -
Itt vagyon nyomtatva eltettem magamnak, -
Hogy itt egy kis árvát örökbe fogadnak."

Úgy? Tudom... no jöjjön. Az öreg nagysága!
Hanem csak röviden, mert az idő drága."
S fölvezeti őket aranyos terembe,
Kitár egy szárnyajtót. "Ide lépjenek be."

Gyászba borult úrnő bársonyos szobában,
Karácsonyfa mellett ül mély bánatában,
Fölpillant reájuk könnybeborult képpel.
Aranyos unokát ilyet vesztett épp el...

"Nos jó asszony jöjjön. Egyiket id' adja?"
Oda kell, oda kell... Föld alatt az atyja,
Magam is nyomorult beteg vagyok nagyon..."
"Jó... hát csak hagyja itt. Melyiket?... Ráhagyom."

Melyiket... a kérdés a szívébe dobban.
Melyiket vigyem el?... Melyik szeret jobban?...
Melyikért ne fájjon, vérezzen a lelkem?...
S néz a két árvára szeme könnyel-telten.

...Jánoska, a fiú, már ír, olvas szépen,
Esténként ábécés könyve a kezében.
Mariska a kislány imádkozni tud már...
"Ó szívem, ha köztük választani tudnál..."

Jánoskát? nem... este a kis lámpa mellett,
Szőke hajacskája puha, mint lehellet,
Az anyja ölében, odahajtja szépen...
Nyilall egyet, fájót anyai szívében...

Hogyha ott nem látná soha, soha többet?...
Talán a Mariskát?... Jaj, a bánat öl meg
Kis Mariska ágya a mamáé mellett
Hiszen csak nemrég is még ringatni kellett...

Estenden az anya kezét oda nyújtja,
Göndör kicsi fejét ráhajtja, ráhajtja -
Úgy szunnyad el aztán... ha éjjel fölébred
S anyját nem találja?... "Nem téged! Nem téged!"

"De minek tétováz? Siessen jó asszony,
Melyiket adja hát? Válasszon. Válasszon!..."
Feljajdul, mint gyötrött mártír a kínpadon -
"Nem adom... nem adom... egyiket sem adom!"
 
 
0 komment , kategória:  A TEMPLOM KOLDUSA   
szeretettel
  2011-05-08 16:45:32, vasárnap
 
 



Tandari Éva: Magányos öregek ...

Az ősz - öreg anyóka
reszketve - botolva,
a konyhába tipeg.
Kis teának, hogy vizet tegyen ...

de visszalép legyintve;
minek már ez ... Istenem ...!

És lassan visszatipeg,
és szobája is hideg,
és szívét a magány
dermeszti meg.

- A gyermekek felnőttek.
Az Ember ... rég meghalt.
Ó, én édes párom!
Hát nem vittél magaddal ...

És bújik az ágyba,
kis melegre vágyva,
várva a békés,
a megváltó Halálra.

Hisz senki sem kopog hogy;
Megjöttem! Csókolom! "
És senki sem köszön rá,
ki Jónapot - kíván.

Magánya maradt csak,
s az emlékezés:
Reszkető szívének, hidd el
ez oly kevés!

Magam előtt látom
a ráncos kis kezeket ...
Ez szelt Néked nemrég
még minden szeletet ...

Nem hálát kérte ...
- Csak kis szeretetet.
Ne lökd a magányba
- ki mindig szeretett!
 
 
0 komment , kategória:  A TEMPLOM KOLDUSA   
szeretettel
  2011-05-07 12:37:32, szombat
 
 



A TEMPLOM KOLDUSA

Isten háza nálunk hatalmas.
Két tornya eltűnik a ködben.
Isten háza nálunk mindig tárva,
Imára várva minden időben.
Isten háza, - még alig pitymallik-
Fogadja már a lelkeket,
Kiket nehéz álom nyomasztott,
Vagy kérdésre várnak feleletet.
Jön dúsgazdag, jön szegény,
Hacsak néhány elmormolt szóra is,
Az oltáron égő gyertyafény
Talán ad lelki békét mára is.

Egy mankós koldus jön emitt,
Az üvegajtón betekint,
De nyűtt ruhában be nem menne,
Fázik, de megáll mégis odakint.
A mély árkád alatt óvva széltől
Dermedt lábait megpihenteti.
S mert már rég lakott ételből jól,
Kezét a kijövők felé nyújtja ki.

Bundás hölgy jön, a koldust nem látja.
Szeme távolba réved boldogan.
Végrehajtó ő a bíróságon,
Áldást kért napjára, s már rohan.

Tisztes mesterember lép ki most,
Szeme a kolduson megakad.
Néhány forintot zsebéből kivesz,
Mit sietve a nyomorék kezébe ad.

Hajlott hátú ősz néne jön
Viseltes kabátja széltől se véd,
Fejét alázatosan lehajtva
Látja meg a koldus kezét.
Zavartan megáll, szatyrában kotorász,
De utolsó fillérje a perselybe hullt,
Nincs pénze, de a táska mélyén
Még egy piros alma lapult
Unokájának szánta tán,
De gyors mozdulattal kiveszi,
A koldus arcát megérinti némán
Az almát kezébe teszi.

(Csabai Lajos)
 
 
0 komment , kategória:  A TEMPLOM KOLDUSA   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3369
  • e Hét: 3369
  • e Hónap: 82927
  • e Év: 2024207
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.