Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A vérvád történetének-10.rész
  2011-04-22 19:46:30, péntek
 
 
Huber Lipót: A vérvád történetének vázlata X. rész

X.

Vannak, akik Luther Mártonra (1483---1546), a protestantizmus megalapítójára
s a katolikus egyház egyik legelkeseredettebb ellenségére, mint olyanra hivatkoznak,
aki tiltakozott a vérvád ellen.[21] Nézetünk szerint ezek tévedésben vannak.

Luther a zsidókról három évvel halála előtt, 1543-bun írt néhány munkát.
Ezek egyikében, melynek címe
Dass Jesus Christus ein geborner Jude, und vie mit den Juden, sie zu bekehren, zu handen sey,
csakugyan a vérvád ellen látszik nyilatkozni, amennyiben azt esztelenségnek, őrültségnek mondja.

Azért kérném --- írja itt --- és tanácsolnám, hogy velük (a zsidókkal) tisztességesen bánjanak,
és az Írás alapján oktassák, akkor néhányan megtérnének. Mert, ha erőszakoskodnak velük és hazugságokat szőnek ellenük s vádolják, hogy keresztény vérre van szükségük,
hogy ne legyenek büdösek és mit tudom én, még miféle őrültségeket
s ha úgy bánnak velük, mintha kutyák volnának, ugyan mi jót érnénk el velük?
S ha megtiltják nekik, hogy nem szabad közöttünk dolgozniok és mesterségeket űzniök
s az emberekkel érintkezniök hogy kénytelenek legyenek uzsorával foglalkozni,
hogyan javulnának meg akkor?[22]

Ámde szigorúan értelmezve e helynek szövegét, Luther inkább csak azt
a vádját a keresztényeknek mondja esztelenségnek, mely szerint a zsidók
a büdösség elhárítása végett használnak keresztény vért, nem pedig a vérvádat általában.
Hogy ezt Luther sem tartja alaptalannak, kitűnik nem egy nyilatkozatából,
melyekkel más két munkájában találkozunk.

E munkák egyikének címe
Von den Jüden und ihren Iügen»; másikának pedig
Vom Sehem-Hamphorasch und vom Geschlechte Christi,
melyekben a leghevesebben kikel a zsidók ellen. S különösen az előbbi az, melyben nemcsak a legdrasztikusabb módon nyilatkozik róluk;
hanem éppen a vérvádról való véleményét is világosan elárulja.
Az itt tett nyilatkozatait olvasva, szinte arra kell gondolnunk,
hogy föntebb idézett nyilatkozatának megtételénél Luther egy pillanatra
kiesett szerepéből s hogy a zsidókat megnyerhesse vallása, számára, elszólta magát.
Mert íme a Von den Jüden und ihren Lügen című munkájában ezeket mondja a zsidókról:

Valódi hazugok és vérebek, kik nemcsak az egész Szentírást hazug értelmezéseikkel,
kezdettől fogva mindezideig szünet nélkül, elferdítették és meghamisították.
És szívük minden sóhajtozása, vágya és reménykedése arra irányul,
hogy velünk pogányokkal végre valahára szintúgy bánhassanak el,
mint Eszter korában Perzsiában elbántak a pogányokkal.
Oh, mily kedves előttük az Eszter könyve, amely oly pompásan megfelel az ő vérszomjas,
bosszúvágyó, gyilkos vágyaiknak és reményüknek! Sohasem sütött még a nap vérszomjazóbb, bosszúvágyóbb népre, mely azt hiszi, hogy azért Isten népe, hogy a pogányokat gyilkolhassa és fojtogathassa. De, mi a legfőbb, ők a Messiást várják, hogy ez az ő kardjaikkal
az egész világot megölje és meggyilkolja, amint ezt kezdetben rajtunk,
keresztényeken be is bizonyították és még mai napság is szívesen tennék,
ha tehetnék, sokszor meg is próbálták és emiatt erősen az orrukra is koppintottak.[23]

Másutt pedig egész világosan ezeket írja:

Azt akarják (a zsidók), hogy a Messiás csak az övék legyen és
hogy a világ urai legyenek, hogy az átkozott gójok az ő szolgáik legyenek,
aranyukat és ezüstjüket a zsidóknak adják, magukat pedig engedjék lemészároltatni,
mint a szegény barmok...
(A zsidók) a gójok iránt oly mérges gyűlöletet szíttak magukba ifjúságuktól fogva szüleiktől
és rabbijaiktól és szíják azt még most is szünet nélkül magukba, hogy az,
miként a 100. zsoltár mondja, vérükbe és húsukba velejükbe és csontjukba ment,
s egészen és teljesen természetükké és életükké vált.
S valamint húsukat és vérüket, velőjüket és csontjukat nem tudják megváltoztatni,
szintoly kevéssé tudják dölyfüket és irigységüket megváltoztatni...
Azért tudd meg kedves keresztény és ne kételkedjél benne,
hogy neked az ördögön kívül nincs dühösebb, ádázabb, szenvedélyesebb ellenséged,
mint az igazi zsidó, aki komolyan zsidó akar lenni...
Azért gyakran vádolják őket a krónikákban azzal, hogy a kutakat, megmérgezték,
gyermekeket loptak és őket agyonszúrkálták min' Trientben, Weissenseeben és másutt.
Ők ugyan nem-et mondanak ezekre; de akár áll ez, akár nem, én jól tudom,
hogy náluk ilyesmire a teljes, egész, készséges akarat nem hiányzik,
ott, ahol a dolognak szerét ejthetik, titokban vagy nyíltan.
Ezt vedd bizonyosra s ehhez tartsd magadat.[24]

És ugyane művének egy másik helyén így nyilatkozik:

Hisz talmudjaik és rabbijaik azt írják,
hogy gyilkolni nem bűn, ha zsidó egy pogányt öl meg,
hanem csak akkor az, ha egy atyafit öl meg Izraelből;
s ha egy pogánnyal szemben nem tartja meg az esküt, nem bűn.
Szintúgy, hogy lopni és a gójoknt megrabolni, amint azt uzsorájukkal teszik,
istentisztelet; mivelhogy ők, az a nemes vér és a körülmetélt szentek,
mi pedig átkozott gójok vagyunk, azért azt tartják,
hogy nem bánhatnak velünk eléggé durván, sem nem vétkezhetnek velünk szemben,
mert ők a világ urai, mi pedig az ő szolgáik, sőt barmaik.
Erről bővebben olvashatsz Burgensisnél (addictione Esa 34.) Zachariánál 5,
és látni fogod micsoda jót tanítanak rólunk a rabbik s azt fogod majd mondani,
hogy még túlságosan gyöngéden írok róluk.[25]

És ismét:
Sok történetet olvastam és hallottam a zsidókról... hogy megmérgezték a kutakat, titokban gyilkoltak, gyermekeket loptak, mint, föntebb említve volt. Szintúgy azt is, hogy az egyik zsidó a másiknak egy vérrel telt fazekat küldetett a mezőn át egy kereszténnyel... És a gyermekrablás miatt... gyakran megégették őket. Jól tudom, hogy ők mindezt tagadják; de mindez megegyezik Krisztus kijelentésével, hogy ők mérges, dühös, bosszúvágyó, kaján kígyók, orgyilkosok és ördög ivadékai, akik titkon szúrnak és ártanak, mert nyíltan nem tehetik.[26]

Azt hisszük az idézett helyek eléggé igazolják azt az állításunkat, hogy Luther Márton nem foglalt állást a vérvád ellen.

Alkalomszerűnek tartjuk itt végre legalább röviden fejtegetni okait a középkorban tapasztalt s a vérvádak alkalmával is jelentkező különös tüneménynek annak a zsidóellenes hangulatnak, mely nem egyszer tömeges zsidómészárlásokban nyilvánult. Miben leli magyarázatát a zsidók elleni ezen csaknem általános ellenszenv, gyűlölet, elkeseredés és forrongás a középkorban? Mi adott annak állandó tápot s mi fokozta azt gyakran a sajnálatos zsidó progrommokig?

Nagy elfogultság, egyoldalúság, tájékozatlanság és igazságtalanság lenne az okot csak az egyik oldalon, a keresztények részén látni. Nagyrészben maguk a zsidók voltak ennek okai, miként az egykorú írók egyhangú értesítéseiből kitűnik, akik, bár néha leplezetlen kíméletlenséggel, de híven feltárják e közhangulatot előidéző okokat. Pedig azok csak ismerhették saját koruk viszonyait, társadalmi bajait s azoknak okait s jól ismerték a középkor égető zsidókérdését is.

Az említett közhangulat kialakulására különféle okok működlek közre. Egyrészt az az amúgy is általánosan ismert tény, hogy a zsidóság vallása, erkölcsei, világnézete, idegen szokásai s rengeteg sok babonája folytán nemcsak nem tudott a keresztény társadalommal asszimilálódni, hanem ellenkezőleg bántó különködésével attól magát elkülönítve, mintegy önmaga közösítette ki magát a társadalomból, aminek szinte természetes folyománya volt a külön zsidó városrészek, a ghettók kijelölése. Másrészt ama hajmeresztő szidalmak, gyalázások és káromlások, melyeket Jézusra és Máriára szórtak; valamint az a határtalan megvetés, izzó gyűlölet, amellyel a keresztény vallás, az egyház és szentségei s a keresztények iránt viseltettek s amit a család már gyermekkorában oltott minden zsidó lelkébe, iskoláik, zsinagógáik, rabbinikus irataik pedig megdöbbentő vakmerőséggel szítottak és ápoltak. Továbbá azzal a különben már rég elvesztett isteni kiválasztottsággal való dölyfös hivalkodás, a nemzeti gőg túláradása, melyből kifolyólag minden nemzsidót tisztátalannak, bálványimádónak. s baromnak, tekintettek, kinek csak az a rendeltetésű, hogy őket szolgálja és gazdagítsa. Mélyebb és tulajdonképpen legfőbb oka pedig a zsidók ősi bűne: mérhetetlen önzésük, a keresztények szükségének, szorult helyzetének szívtelen kihasználása, embertelen uzsorájuk, mellyel mint vérszopó vámpírok ránehezedtek a társadalomra s kiszívni iparkodtak annak jóformán minden életerejét. Éppen ez szolgáltatod aztán okot és alkalmat az úgynevezett montes pietatis (a szegények hitelintézetének) megalapítására, aminek, kezdeményezője Terni Barnabás, ferencrendi szerzetes volt 1460-ban.

A zsidóság mindezen sérelmekkel, hibáival, törekvéseivel valósággal kihívta a keresztények megtorlását. De szabadulni nem bírván a nyűgként, rájuk nehezedő zsidóságtól, mely legszentebb vallási s erkölcsi kincseiket legyalázta, káromolta, anyagi s gazdasági érdekeiket veszélyeztette, midőn mindezt még vérgyilkosságokkal is tetézte, az elkeseredett kiszipolyozott s felizgatott tömeg képtelen volt elfojtott haragját tovább fékezni és bármennyire sajnálatos és elitélendő is ez, de érthető, hogy erőszakoskodásokra ragadtatta magát s vak dühvel brutálisan támadt a zsidókra a vétkesekkel sokszor az ártatlant is sújtva.[27]

A vérgyilkosságok alkalmával is tapasztalható e sajnálatos népítéletek kitörésének s a középkori zsidóüldözéseknek megítélésénél tehát nem szabad soha sem figyelmen kívül hagynunk az említett okokat, nehogy a középkor egyoldalúan s igazságtalanul vérengző fenevadnak tűnjék föl előttünk. Mert tény az, hogy a zsidót nem mint zsidót, hanem mint olyan zsidót érte a középkor ellenszenve, gyűlölete és üldözése.[28]

[21] Így tett a tiszaeszlári per alkalmával dr. Kayserling rabbi is. De meg is győzték, hogy alaptalanul apellált Lutherre.

[22] Martin Luther's sämtliche deutsche Schriften und Werke. (J. H. Zedler-féle kiadás), XXI. Teil. Leipzig, 1733. 656., 657. old.

[23] Martin Luther's sämtliche deutsche Schriften und Werke. id. m. XXI. Teil. 552. old.

[24] Martin Luther id. mű. XXI. Teil, 577. old.

[25] Martin Luther id. mű. XXI. Teil, 582. old.

[26] Martin Luther id. mű. XXI. Teil, 602. old.

[27] Martin Luther Von den Juden und ihren Lügen id. m. a Sämtliche deutsche Schriften und Werke, XXI. Teil, 577-578; 596-600 old. --- Joh. Christoph. Wagenseil --- Tela ignea Satanae. Hoc est.: Arcani et horribiles Judeaorum adversus Christum Deum et Christianam religionem libri
Altdorfi Noricorum, 1681. --- Blaize Des Monts de piété etc. 2. vols. Paris, 1856. --- Joh.
Andr. Eisenmenger Entdecktes Judenthum
stb. Fr. X. Schieferl-féle kiadás. Dresden, 1893. --- Joh. Jos. Döllinger
Die Juden in Europa, Akademische Vorträge I. B. Nördlingen, 1888. 209. sk. old.
--- Georg Rösel «Juden- und Christenverfolgungen bis in die ersten Jahrunderte des Mittelalters,
Münster in Westf, 1893.

[28] Az a hét javaslat azonban, melyet Luther Márton kora égető zsidókérdésének
megoldására ajánlott a fejedelmeknek, nemcsak a legnagyobbfokú szeretetlenségre,
hanem szenvedélyes lelkületének legvadabb fanatizmusára is vall. Szerinte ugyanis: Először zsinagógájukat föl kell gyújtani és ami nem akar elégni, azt földdel be kell temetni,
hogy soha többé ember ne lásson azokból egy követ vagy salakot...
Másodszor házaikat is szintoly módon le kell rombolni és elpusztítani,
mert ugyanazokat a dolgokat űzik ezekben is, mint iskoláikban...
Harmadszor el kell tőlük venni minden imakönyvüket és talmudjaikat,
amelyekben olyan istentelenségek, hazugságok, átkok és szidalmak taníttatnak.
Negyedszer rabbinusaiknak halálbüntetés terhe mellett meg kell tiltani, hogy ezentúl taníthassanak...
Ötödször meg kell tiltani a zsidóknak, hogy szerte csatangoljanak, mert nekik a falukon semmi keresnivalójuk nincsen, mivel ők sem nem urak, ser nem hivatalnokok, sem nem kereskedők...
Hatodszor meg kell tiltani nekik az uzsoráskodást, amit Mózes megtiltott nekik,
ha nincsenek saját országukban s el kell tőlük venni minden készpénzüket,
arany- és ezüstdrágaságaikat s mindezeket őrizet alatt kell tartani, mert ...
mindenüket, amijük csak van, rabolták uzsorájukkal...
Hetedszer a fiatal, erős zsidóknak és asszonyoknak kezébe csépet, fejszét, ásót, kapát,
rokkát, orsót kell adni és orrok verejtékében kell velük kenyerüket megkerestetni,
miként az Ádám gyermekeire ki van róva...
Mindent összevéve, kedves fejedelmek és urak, kiknek zsidó alattvalóik vannak,
ha ezt az én tanácsomat nem tartjátok helyesnek, találjatok ki jobbat,
hogy ti és mi mindnyájan a zsidóknak kiállhatatlan és ördögi terhétől megszabaduljunk
. Martin Luther id. m. a. XXI. Teil, 598-600. old. --- V. ö. még Georg Rösel
Luther und die Juden, Ein Beitrag zu der Frage: Hat die Reformation gegen Juda Toleranz geübt?
Münster in Westf. 1893.
 
 
0 komment , kategória:  A vérvád történetének-10.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 551
  • e Hét: 2892
  • e Hónap: 16169
  • e Év: 336201
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.