2010-06-28 23:39:47, hétfő
|
|
|
Dénes György: Napsugár a te mosolyod
Március, március, virágok hónapja,
Benne ragyog mosolyogva édesanyánk arca,
Benne zsendül a kikelet,
A kikelet, a szeretet,
Amely őhozzá elvezet.
Anyánk a legszebb szót te mondtad el nekünk,
Remény virága vagy, s itt vagy mindig velünk,
És kis kezünk is te fogod,
Arcunkra szíved csókolod,
Napsugár a te mosolyod.
Köszöntünk tavaszi szép virágos ággal,
Hóvirággal, szegfűvel, kék ibolyával,
Szívünk minden melegével,
Napsugaras, fényes éggel.
A tavasz üzenetével.
Köszöntünk kedvesen, mint ahogy a rügyek
Köszöntik a napot, az édes életet,
Vezess minket tovább, tovább
Az elszálló éveken át,
Csókold reánk arcod mosolyát.
Dénes György: Szeretetünk jeléül
Virágos ág a szívünk,
Fehér virágos ág,
Tiéd mosolya, illata
Anyánk, édesanyánk.
Kevés a szó, hogy méltó
Legyen köszönetünk
Simogató tenyeredért,
Mely óvja életünk.
Anyánk, te boldogságra
Neveled gyermeked,
A földön senki sincs, aki
Ilyen forrón szeret.
Szemed csillaga békét
Sugároz szerte szét,
S boldog, aki megfoghatja még
Édesanyja kezét.
Dénes György: Anyukák
Az anyukák szeme kék,
S ragyog, mint a tavasz-ég
Csupa szív és csupa lélek,
Csupa mosoly, csupa dal,
Az anyukák szeme párja
Bút, bánatot betakar.
Az anyukák szava bársony,
S úgy zeng, mint a hegedű,
Száll fehéren és szelíden,
Benne öröm és derű,
Mintha almavirág hullna,
S a világra ráborulna.
Az anyukák keze élet,
Fárad, dolgozik sokat,
Erős, hogyha mos, ha vasal,
Gyöngéd, mikor simogat,
Az anyukák ujja mutat
A boldogság felé utat.
Az anyukák szíve arany,
S benne ürük szeretet,
Féltőn őrködik felettünk,
Fényt áraszt és meleget.
Hogyha e szív nem dobogna,
Az egész föld árva volna.
|
|
|
0 komment
, kategória: Dénes György 1. |
|
|
|