Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Jézus Urunk élete
  2011-05-02 17:41:29, hétfő
 
 
"Egy kicsit másként , mint ahogyan tanítják...Kinek az tűnik igaznak kinek pedig..ez a változat..
Mi is az igazság...? Döntsd el Magad..."

,,Ő az igaz Istentudat megtestesítője.
Míg a világ világ lesz, Ő minden korban a legnagyobb csodatevő,
az emberek szellemi, lelki vezetője, reménysége."







Jézus Urunk volt Ré, a halhatatlan fáraó, Ő volt Buddha, és életeinek beteljesedésével elérte
a legnagyobb méltóságot, megkapta a Mennyek királyságát. Fénnyé válásával a szentjeink közül a legnagyobb égi, mennyei méltóságot kapta meg.



Rének öt fia volt. Halála után piramisában fia, Atensa ( Nándor szelleme ) tudott a túlvilágon élő apjával beszélni. A rabszolga fogalma nem létezett még ekkor, a mi szellemcsaládunk, mindig harcolt ez ellen az emberi gyalázat ellen is. Ugyanúgy, mint a véráldozatok ellen is.



Jézus Urunk szeretetben és a szerelemben élte életét. Életének feladását, szerelme, felesége az imádott Mária Magdala elvesztésének tudata miatt vállalta. Sokan nem is tudják már, hogy Rómeó és Júlia halhatatlan története valójában Jézus Urunk és Mária Magdala halhatatlan szerelmi történetének tovább élése.


Jézus Urunk gyermekként, 17 évesen találkozik Mária Magdalával Erdélyben, Nagyvárad mellett. Magdala ekkor 14 éves. Egy évet él itt ekkor Jézus Urunk. Üldözőik elől tovább kell menekülniük Szűz Máriával, de a csoda, akit Magdalában megismer, mindig vele maradt.



30 éves, amikor kereskedőktől hall Jeruzsálemben Magdaláról. Magdalát férjhez adták egy királyi sarjhoz, aki a tehetséges, homeopátiával gyógyító Mária Magdalát nem engedi gyógyítani, inkább birtokolni akarja. Magdala szenved férje zsarnokoskodásától és elevenen él benne az emlék Urunkról. A kereskedőkkel elmegy Erdélyből, Jeruzsálembe. Megkeresi Jézus Urunkat és Szűz Máriát.



Ők leírhatatlan szeretettel fogadják. Sikerül Mária Magdalának elválnia férjétől és ezt követően Jézus Urunk feleségül veszi szellemtestvérét, a Mennyek egyik legcsodálatosabb Istengyermekét, Mária Magdalát. Jézus Urunk és Mária Magdala szerelmének titkos jele, amit gyakorta rajzolnak egymásnak: a nyolcágú csillagba (Napba) rajzolt szív. Jézus Urunk gyakorta rajzol M betűket, Magdala nevének kezdőbetűjét.



Menyegzőjük, - a kánai menyegző, amely egy hétig tart, - a világ legszebb esküvője. 27 fehér galambot eresztenek az ég felé, mivel Magdala ekkor 27 éves. Ezen a napon jelen vannak az égiek is, Istenatyánk és Istenanyánk szellemben. Csodák sora történik ezen a gyönyörű napon. A körülötte élő próféták, akiket ma apostolokként ismer a világ, nem értik ezt a cselekedetét, mert csak Jézus Urunk és Mária volt képes meglátni Mária Magdalában az égi, szellemi kisugárzás csodáját.


Az apostol égi küldöttet jelent, amely elnevezést csak Isten tizenkét gyermeke viselheti. A próféták apostol elnevezése egy újabb hamisság.


István királyunkat azonban méltán nevezik Apostol királynak, hiszen Ő Attila szellemének újraszületése. A pápák soha nem kapták, kaphatták meg ezt a méltóságot, rangot.



Később a próféták rájöttek saját maguk tudatlanságára. Jézus Urunk megértette velük, hogy a nőt nem vehetik el a csodák birodalmából, nem állíthatnak helyettük papokat és a szerelmet maguktól távol tartó apácákat az emberi lélekbe. Jézus Urunk döntését nem fogadták el, helyette felülbírálták, megítélték. Jellemzője ez a tanítványok elbizakodottságának, amikor a tanítójukat megítélve saját butaságukat kivetítik.

Jézus Urunk és Mária Magdala halhatatlan szerelmét, Istenanyánk és Istenatyánk egy csodálatos szellem leszületésével ajándékozta meg. Gyermeküket Inanának hívták. Ő Szent Anna szelleme volt.


Jézus Urunk és Mária Magdala tanításaikat lejegyezték evangéliumok formájában, és frigyüknek ládájában, a frigyládában helyezték el, mind a 27-et. Az utókor ezekből négyet ismer részletesen, de ezt is az evangélistáknak tulajdonítja.


Jézus Urunk és Mária Magdala írásait a templomos lovagok megtalálják Salamon templomának romjai alatt, és ma a világban három részre szétosztva őrzik.

Mária Magdalát elfogták az ottani irigy, gyűlölködő, kegyetlen papok és ütötték, verték. Jézus Urunk ezt hallva odarohant és kérte, hagyják a feleségét, Magdalát.

A papok alkut ígértek. Amennyiben Jézus Urunk megadja magát, elengedik Magdalát. Jézus ezt gondolkodás nélkül megtette, Magdalát mégsem engedték szabadon. Mindkettőjüket kínozták, Jézus Urunk szeme láttára verték agyon Magdalát, aki a kínzásoktól már mozdulni sem tudott, elájult. Azt hitték, meghalt.

Jézus Urunk lelki fájdalma hatalmas volt, nem akart már tovább élni. Ettől a pillanattól már nem érzett fájdalmat. Magdalába közben magához tért, de halottnak színlelte magát, így nem ütötték, bántalmazták tovább testét. Jézus Urunkat elvitték a helytartó elé. Magdala halottnak hitt testét Szűz Mária magával vitte, és egy barlangba menekítette, ott ápolta.


Jézus Urunkat a mai siratófalnál feszítették meg Jeruzsálemben, és nem a hegyen.


Megfeszítését követően december 21.-én, testét egy barlangba vitték. A hétéves kis Nándor, - aki Boldizsár, Egyiptom királyának fia volt és Jézus Urunk mellett tanult, - odaadta apjától kapott királyi köntösét, és ezzel borították Jézus Urunk drága testét.


Három nap múlva, december 24-én, kimerültségüktől szinte révületben Szűz Mária és Nándor elvitte az akkor már járni tudó Magdalát és Inanát. A barlangban Magdala megölelte hitvese halott testét.

A többiek fáradtságukban elszenderedtek és mire magukhoz tértek, Magdala kezében már csak a halotti leplet tartotta. Jézus Urunk fénnyé vált. A leplen egy titokzatos lenyomat, fény-lenyomat maradt, örök bizonyságul Isten elsőszülött gyermekéről.

A született gyilkosoknak egyik bevált technikája, hogy mások elődeit felruházzák mindenféle borzalmakkal.


Például, amikor az úgynevezett aztékok az indián őslakosságot emberáldozatokkal vádolják, holott azok egyetlen embernek sem ártottak. Amíg meg nem jelent Amerikában egy új típusú ember az 1168-as esztendőben, - az aztékok,- akik ezt maguk jegyezték fel az általuk is tovább használt maja naptárakban.

Az aztékok Ázsiából érkező telepesek, és hagyományaik egyáltalán nem hasonlítanak sem az indián nemzet, sem a magyar nemzet szokásaira. Amikor a mai Amerika földjére lépnek és a mai Mexikó területét hódoltatják, emberáldozat-borzalmaik hasonlatosak ázsiai szokásaikhoz.



Nem restellik saját testvérük életét sem kioltani, saját lelki sötétségük feloldására. Ezen cselekedeteket, mint dicsőséget, mint követendő példát adják tovább leszármazottaiknak, ősi eposzaikban, bibliájukban.


Arra sem restek, hogy az apa saját fiát feláldozza, saját maguk által kitalált Istenüknek. Hogy a világ megítélését elhárítsák, indián ruhába öltöztetik saját borzalmaikat, és az utókornak úgy festik fel, hogy ilyenek voltak az indiánok. Holott az indián szellemcsaládoknak ezekhez a borzalmakhoz semmi köze, ha csak az nem, hogy az ő szíveiket tépték ki elevenen, az áldozat bemutatáskor, több ezer esetben.



Ugyanezt teszik a sumérokkal, ahol az istentudókat elevenen megnyúzzák, és fejeikből hegyeket raknak. Ezen cselekedeteiket is kőbe vésik és büszkélkednek vele az utókornak. Majd szégyenüket leplezve átkeresztelik magukat, illetve nemzetségüket, és már más néven úgy tesznek, mint ha semmi közük nem lenne a borzalmakhoz. Tetteiket úgy próbálják palástolni, hogy más népeket ruháznak fel kegyetlenkedéssel, magukat pedig, mint szegény áldozat mutatják be.

Csak ezen gondolkodásmód torzszüleménye lehetett az a gyilkossági kibúvó, amikor bűntelen Jézus Urunkat meggyilkolják minden ok nélkül, és kijelentik, hogy az Isten feláldozta egyszülött fiát.



Mennyivel elegánsabb ez a kijelentés, mint azt mondani, hogy az embergyilkosságon kéjelgünk! Isten meggyalázása ez a kijelentés, a cselekedet pedig minősíthetetlen.



Ismerős a szisztéma:

Róma rabszolga-gyilkosságain való üdvrivalgás az arénákban?

Azték emberáldozatok!



Természetesen lehetőleg mindezt Húsvétkor, az élet-csíra megjelenésének ünnepén. Saját bűneik megbocsátására galambot áldoztak, nap, mint nap. Levágtak egy ártatlan galambot, a maguknak formált Istent azzal engesztelték ki, hogy megöltek egy ártatlan élőlényt.



Húsvétkor nem galambot vágtak egyenként, hanem kiengedtek egy kecskebakot a sivatagba, és az ott pusztult el éhen szomjan, ,,így vitte el bűneiket". Ezt az ártatlan kecskebakot áldozták fel bűneikért. Ez volt a bűnbak.



Jézus Urunk meggyilkolásakor nem engedtek kecskét a sivatagba, Jézus volt, akinek a vérét vették, saját bűneik megbocsáttatására, a saját maguk által kitalált Istennél.

Jézus Urunk meggyilkolásakor nem engedtek kecskét a sivatagba, Jézus volt, akinek a vérét vették, saját bűneik megbocsáttatására, a saját maguk által kitalált Istennél.

Milyen a lelkivilága az ilyen embereknek és honnan veszik a bátorságot, hogy egy ilyen mélységesen sötét lelkiséggel még felruháznak egy számukra ismeretlen lényt: Istent?



Az áldozás fogalmát Konstantinusz császár, beépítette szedett-vedett vallásába. Jézus szájába adja ezt a borzalmat:

,,Igyátok, ez az én vérem, egyétek, ez az én testem!"



Mi más ez, ha nem Isten-evés? Emberevés!



Sőt még fel is készíti a másnap bekövetkező halálára, összehívja a barátokat, tanítványokat (utolsó vacsora) és önként megy másnap a vágóhídra, mint a barom, aki ott született közöttük, a barmok között. Zseniálisan gonosz a forgatókönyv!



Természetesen, hogy mindenki részese legyen ennek a borzalomnak, szépen hetente elmegy áldozni. Így nem mondhatja, hogy én ártatlan vagyok! Hiszen Ő is áldoz, még ha jelképesen is. Egészen más fogalmi kör, amikor valakik magukból hoznak áldozatot, mint például a vérszerződés. Nem mást áldoznak fel magukért, hanem önmagukat másokért. Ez az önfeláldozás nemes eszméje.

Őseink áldomásaikor, amikor az Istennel kerültek kapcsolatba, ételt, italt vittek Isten elé. Felajánlották az égieknek, azok kivették belőle maguk számára az étel, ital ízének egy részét, majd a megváltozott ízű ételt annak felajánlói elfogyasztották.



Isten és a szent szellemek jelenlétét igazolta, hogy a felajánlott étel, ital íze megváltozott. Aki ebből az ételből, italból evett, ivott, az Istennel együtt evett és ivott. Ez volt az áldomás!



Isten felajánlott ételt, italt csak szerelemből született Istenanyánk gyermekeitől és azok leszármazottaitól fogadott el. Itt válik érthetővé, hogy mit nem adtak királyok azért, ha udvarukban ilyen személyeket tisztelhettek akár vendégként, akár feleségként, férjként.

(Gondoljunk III. Bélára, akinek felajánlják a bizánci császári trónt, vagy Piroskára, Szent László leányára, akit a bizánci császár vesz feleségül, vagy Jolántára, aki a spanyol király felesége lesz, Szent Erzsébetre, .... )



Az áldomás során, az étel és ital áldottá válik, hiszen az Isten megérinti. Ennek érezhető nyomai vannak és az áldott étel íze megváltozik, az ital csodatévő, gyógyító erővel bír. Ezt a csodát tapasztalják meg mindazok, akik szertartásainkon, jelen vannak. Ez az áldozás és áldomás közötti óriási különbség.

Jézus meggyilkolását követően három nappal fénnyé vált, nem támad fel, mint ahogyan azt tudatosan hirdetik, hanem az örökélet csodájával tovább él a szellemvilágban a Mennyek királyaként.

A titokzatos leplet Mária Magdala Montserratba viszi, és ott őrzi haláláig. 490-ben egy római legátus tudomást szerez róla és megszerzi.



Jézus Urunkat, Istenatyánk és Anyánk a Mennyország királyává tette. Így, mivel Jézus Urunk földi és mennyei király is, leánya Inana földi és égi királykisasszony. Jézus Urunkat a Földön Istenanyánk és az angyalok által hozott égi koronával koronázták meg: az Angyali Szent Koronával a Földön.

Jézus Urunk 20 évesen kapta meg Istenatyánktól és Istenanyánktól a mennyei Szent Koronát. Angyalok kíséretében Istenanyánk fény alakban jelent meg, és helyezte Jézus Urunk fejére a koronát. Azóta Istenanyánk nem járt fény alakban a Földön.

Ezt a koronát eltulajdonítják gyilkosai, az ottani papok. Majdan, kalandos útját követően 1480-ban, - mivel közülük senkinek nem működik, nem tudnak vele égi kapcsolatot teremteni, - Rómában összetörték, és darabjait egymás között szétosztották.

A Jézus Urunkról szóló ismeretek különös játéka az is, hogy Jézus Urunkat, aki magyar anyától, Szűz Máriától születik, zsidó rabbiként említik több helyen római katolikus és egyéb zsidó - keresztény írásokban is, holott semmi köze a zsidók népéhez és vallásához.



Ezzel azt kívánták elérni, hogy akihez tartozik, arról a figyelmet eltereljék, és akikhez besorolják Őt, azok pedig nem fogadják el hozzájuk tartozónak. Egyetlen hitéhez hű zsidó ember sem vallja Jézus Urunkat közéjük valónak. Nem tekintik Őt vallásuk, népük hozzátartozójának, sem prófétájuknak.



Erről nyilatkoznak a rabbik is, a zsidó vallási vezetők. Lássunk erre egy 1998-ban kiadott, nyilatkozatot:



,,A zsidó vallás és a zsidó nép nem tekinti őt semmire. Ő nem volt se zsidó rabbi, se zsidó tanár, semmi. Zsidó prófétának még inkább elképzelhetetlen, mivel nem ragaszkodott az isteni előírásokhoz." O.B. rabbi



Jézus Urunk magyar nemzetünk szülöttjének, Szűz Máriának és Istennek a gyermeke, korszakokat beragyogó büszkeségünk, ékességünk.


 
 
1 komment , kategória:  Jézus Urunk élete  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 486
  • e Hét: 486
  • e Hónap: 18890
  • e Év: 338922
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.