Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A vérvád történetének-20.rész
  2011-05-03 20:34:28, kedd
 
 
Huber Lipót: A vérvád történetének vázlata XX. rész

XX.

A rabbik állal üldözött frankistáknak sikerült
Dembowski Miklóst, Kameniec-Podolsk (a mai Podoliai kormányzóság székvárosa)
érsekét elámítani,
akivel szemben 1756-ban és 1757-ben egyre nemcsak azt állították,
hogy a Zóhár könyve szerint az istenség három személyből áll,
kik azonban a háromság ellenére egységet képeznek,
s hogy az istenség ismételten emberi alakot öltött,
hogy minden embernek láthatóképpen mutassa magát, hanem egyben vádolták
a Talmudot, hogy a legförtelmesebb dolgokat tartalmazza,
sőt vallási törvényük előírja a keresztények megölését,
s hogy a Talmud kővetői keresztény vért használnak.
A püspök engedélyével Kameniecben disputációt is tartottak ellenfeleikkel,
a talmudistákkal, akik nem voltak képesek a frankisták vádjait, megcáfolni.
Maga Frank azonban nem volt jelen e vitatkozáson.

Dembowskinak 1757-ben bekövetkezett hirtelen halála után
Lubienski Wratislaw, lembergi érsekkel el akarták hitetni a frankisták,
hogy a kereszténység után úgy áhítoznak, mint a szomjazó szarvas a vízforrás után,
és arra kérték, adjon nekik még egyszer alkalmat, annak bebizonyítására,
hogy a zsidók több ártatlan keresztény vért ontanak, mint a pogányok,
hogy lihegnek azután és céljaikra fordítják.
Azt is kérték,
hogy Lembergtől keletre lakóhelyeket jelöljenek ki számukra,
hogy kezük munkájával kereshessék kenyerüket ott, ahol
talmudista pálinkabérlők ápolják a részegeskedést,
a szegény keresztények vérét szipolyozzák s dupla krétával jegyeznek.

Lubienskit azonban nem sikerült megnyerniök.
Kereken elutasította őket.
De a körülmények nemsokára mégis kedvezően alakultak a frankistákra nézve.
Lubienski 1759-ben gneseni érsekké és Lengyelország prímásává neveztetvén ki,
távozásakor Mikulski kanonokot nevezte ki Lembergben adminisztrátorrá az új érsek megérkezéséig.
Ezt a frankisták azonnal felhasználták óhajtott céljaik elérésére.
Május havában két küldöttjük jelent meg Mikulski elött
s az egész felekezet nevében azt vallotta,
hogy a kereszt a Szentháromság szimbóluma és a Messiás pecsétje,
s kijelentették azt is, hogy a Talmud tanítja a keresztény vér használatát,
s hogy aki követi a Talmudot,
az köteles keresztény vért használni.
Egyben arra is kérték, hogy a keresztség fölvétele előtt nyújtson módot
a frankistáknak, hogy a talmudistákkal újból disputálhassanak.

Az adminisztrátor teljesítette kérésüket
s július 16-ára pénzbírság terhe alatt kötelezte a rabbikat arra,
hogy Lembergben megjelenjenek.
Ezek a sérelmes megidézés ellen a varsói nunciushoz fordultak,
aki ki is fejezte nemtetszését ez eljárás miatt.
Mikulski azonban, mert a helyzetet csakis disputációval hitte tisztázhatónak, nem tágított.

Így hát júliusban a disputál megtartották Mikulski elnöksége alatt a lembergi székesegyházban.
Frank ezen alkalommal is távol tartotta magát.
A talmudisták ennél a mérkőzésnél sem bizonyultak eléggé ügyeseknek és tekintve azt,
hogy a kedélyek most még inkább fel voltak izgatva ellniük a vérvád miatt,
a három napig tartó vallási vita után
voltaképpen vereséget szenvedve megszégyenülten vonultak vissza.

E disputa után nemsokára mintegy ezer frankista fölvette a keresztségét
s november havában végre Frank is megkeresztelkedett, kieszközölve,
hogy maga Lengyelország királya, III. Ágost íratott. be keresztapjául.[71]

Minthogy a kamenieci és lembergi disputák a talmudistákra nézve kedvezőtlenül végződtek,
nagy zavarukban, nehogy a keresztény vér használatának vádja rajtuk s a Talmudon száradjon, a nagytekintélyű Eibeschütz Jonathán, akkor már hamburgi rabbihoz fordultak könyörögve,
hogy a frankisták vádjával szemben lépjen föl egy nyilatkozattal.
Eibeschütz tényleg már 1759 decemberében el is készült nyilatkozatával,
úgy látszik, azzal a szándékkal,
hogy azt a dán kormányhoz beterjessze. Bevezetésében ezeket írja

Nemcsak a legnagyobb bosszúsággal, hanem egyszersmind
a legnagyobb fájdalommal kellett hallanom, hogy néhány istentelen és minden becsületérzésből kivetkőzött ember, akiket a zsidó zsinagóga már rég kiátkozott, összecsődült,
s hogy saját gonoszságukat palástolják,
a zsidó nemzetet a keresztények magas felsőbbsége előtt kisebbíteni,
és zsidó könyvekből vett alaptalan, sőt egészen hamis tételekkel állítani iparkodtak,
mintha a zsidó nemzetnek főbb szertartásainál keresztény vérre volna szüksége.
Ε vád azonban oly istentelen, hogy méltán csodálkozhatik az ember,
hogyan viselhet el a föld a hátán ilyen embereket.

Mivel azonban Eibeschüzt arra a meggyőződésre jutott,
hogy keresztény szaktudósok ítélete ez ügyben az övénél nagyobb súllyal bír,
azért (miként prágai rabbi korában Haselbauer jezsuitához),
1760 elején a hallei egyetem két hírneves tanárához, Michaelis Keresztély Benedekhez és
Semler János Salamonhoz[72] fordult, véleményadásra,
illetőleg a frankisták vádjainak megcáfolására kérve őket.

Ezek szakvéleményüket már február 21-én adták ki,
amelynek lényegét
Semler ezen összefoglaló befejező szavai mutatják:

Mindezekből pedig tagadhatatlanul kitűnik, hogy azoknak az embereknek,
akik a zsidókat arról a bűnről vádolják s törvénykönyveikből be akarják bizonyítani,
hogy azok keresztény vért használnak, vagy nagyon tudatlan, együgyű,
vagy rosszlelkű gyűlölködő embereknek kell lenniök...
és hogy a zsidókat ilyen ízetlen és nyomorult váddal egyetlen igazságosan
és méltányosan gondolkozó hatóság előtt sem lehet pörbe fogni,
de annál inkább lehetne az ilyen együgyű vagy gonoszlelkű vádlókat elutasítani,
sőt a megsértett becsületért elégtételadásra szorítani.[73]

A frankisták az elsők azok közöli, akik magát a Talmudot vádolták,
hogy parancsolja a rituális gyilkosságokat.
Mivel azonban nem tudni, hogy a Talmudnak és általában a rabbanita vallási könyveknek
milyen helyeire alapították vádjukat azért e helyütt még nem foglalkozhatunk
a Talmudnak a vérvádhoz való viszonyáról.

[71] Heinrich Graetz, Frank und die Frankisten (Jahresbericht des jüdisch-theologischen Seminars, Frankel'scher Stiftung). Breslau, 1868. és H. Graetz. Geschichte der Juden von den áltesten
Zeiten bis auf die Gegenwart, Leipzig, 1881. 2. Aufl. 10. kötet 425 sk. 430. sk. old.

[72] Semler J. S. pietista család gyermeke volt. Mint a bibliai racionalizmus híve, megalapította az úgynevezett alkalmazkodási elméletet, amellyel kíméletesebb módon megdönteni igyekezett
a Szentírás természetfölötti tekintélyét.
Szerinte például a Szentírásban minden természetfölötti és csodálatos Jézusnak és apostolainak tapintatából van csupán, amellyel alkalmazkodtak koruk téves vallási felfogásához,
hogy az általuk hirdetett igazságnak elfogadást biztosítsanak.
Tehát ha tanításukat igazi alakjában tisztán óhajtjuk megismerni,
akkor helyes magyarázattal előbb el kell távolítani
a Szentkönyvekből a zsidók között akkor uralkodó minden ferde vallási felfogást.

[73] Eibeschütz, Michaelis és Semler kéziratait a boroszlói zsidó theológiai
szeminárium könyvtárában őrzik.
Idézve H. L. Strack, Das Blut im Glauben u. Aberglauben der Menschheit.
8. Aufl. Leipzig, 1911. 107. old.
 
 
0 komment , kategória:  A vérvád történetének-20.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 690
  • e Hét: 3645
  • e Hónap: 14796
  • e Év: 280011
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.