Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A vérvád történetének-21.rész
  2011-05-03 20:26:59, kedd
 
 
Huber Lipót: A vérvád történetének vázlata XXI. rész

XXI.

A frankisták és talmudisták ezen elkeseredett küzdelmei közepette, 1756 tavaszán történt,
hogy a lengyelországi Jampolban egy állítólagos vérgyilkosságért[74] vádat emeltek a zsidók ellen,
akik most úgy a nép, mint a hatóság részéről nagyobb zaklatásnak és üldözésnek voltak kitéve.
A gyanúsítások és folytonos zaklatások elhárítására végre elhatározták,
hogy a római Szentszékhez folyamodnak. Megbíztak egy Selek (Selig) Jakab nevű zsidót, aki
1758-ban személyesen vitte el kérvényüket XIV. Benedek pápához Rómába.
Ε folyamodványukban kérik a pápát, oltalmazza meg őket az elnyomatástól,
bebörtönöztetéstől, zsarolásoktól, kínzásoktól és különféle halálnemektől,
melyeknek a lengyelországi keresztények részéről már mintegy tíz esztendő óta ki vannak téve
a vérvád miatt. Valahányszor ugyanis találnak valahol egy keresztény hullát,
azonnal rájuk fogják a gyilkosság elkövetését,
mintha annak vérére szükségük lenne babonás céljaikra.[75]

Hogy maga az elfogulatlan, éleseszű és nagytudományú XIV. Benedek pápa (1740-1758)
miként vélekedett a vérvádról, arra a boldog rinni András és trienti Simon esetével szemben való magatartásából következtethetünk. Az 1775. február 22-én kiadott Beatus Andreas
kezdetű bullájában ugyanis boldog rinni Andráson és trienti Simonon kívül még egész
halmazát sorolja föl azon gyermekeknek,
akik vallási fanatizmusból a zsidó gyűlöletnek estek áldozatul.
Bullájának ez a része szó szerint így hangzik:

Apud Bollandistas ad diem 24. Martii praeter ea, quae de bento
Simone puero Tridentino superius commemoravimus, narratur: in dioecesi Coloniensi coli Joannetum quemdam puerum, in odium fidei ab Hebraeis occisum: Baillet ad eandem diem 24. Martii inquit, Parisiis coli tamquam martyrem Riccardum quemdam puerum: alterumque itidem puerum Vllelmum nomine, in odium fidei ab Hebraeis interemptum, in Anglia fuisse cultum. Tomo antem 18. Operum Patris Theophili Raynaudi, et nominatim in Opere, quod inscriptum est De Martyrio per pestem part 2. cap. 2. num. 7. legitur, Ferdinandi Hispaniarum regis actate in odium Christi fuisse a Judaeis interfectum in oppido prope Toletum, Guardia dicto, puerum quemdam trimum, eidemque cultum exhiberi atque dici antonomastice Innocentem a Guardia; idque ipsum testatur de geminis aliis pueris bimis in Sardinia, Cesselio et Camerino nuncupatis. Insuper in praecitata Disceptatione Apologetica de martyrio S. Simonis Tridentini pag. 244. infantula quaedam commemoratur, nomine Ursula annorum trium, quae ad annum circiter 1442 Loncii (= Lienz, Tirolban), parva quidem, sed vetusta civitate in finibus comitatus Tirolensis ad Carinthiam positae in Valle Pusteria, truculentissime fuit in Christi odium ab Hebraeis interempta; vetustiorique lapidi in sacrario loci apposito subrogatus subinde fuit recentior anno 1609 ex vetustiori illo exsculptus, in quo descripta legitur horrendi sceleris historia; et pag. 246. et squ. mentio habetur de Laurentio puero, quem Hebraei quinquennem in odium itidem fidei Christi anno 1485 interfecerunt, quique ab ipso martyrio in hac usque tempora, Morasticae, in agro vicentino, proximisque pagis martyr habetur ac colitur.[76]

Azonban a pápa a lengyelországi zsidók panaszát és kérvényét tanulmányozás
és véleményezés végett átadta Ganganelli Lőrincnek, a szent Officium tanácsosának.[77]

Az óvatos, mérsékelt és kissé liberális gondolkozású Ganganelli,
miután a varsói nuncius útján az illetékes luzki és kievi püspököktől kért megfelelő jelentések
és adatok beérkeztek, nemcsak a zsidók panaszait
s az utóbb fölmerült lengyelországi vérvádi eseteket, hanem általában az egész vérvád kérdését tette tanulmány tárgyává.

Amikor Ganganelli a kérdéses ügynek tanulmányozásával elkészült, már XIII. Kelemen ült a pápai trónon (1758-1769), aki már 1759-ben bíbornokká nevezte ki Ganganellit.

Ganganelli tanulmányának eredményét egy terjedelmes és figyelemre méltó iratban foglalta össze, mely a bevezetésen kívül három részből áll.[78]

[74] Jampol (ma az oroszországi Podolia nevű kormányzóság székvárosa) mellett
az Oregna folyóban 1756 húsvéthétfőjén,
mely ez évben a zsidók húsvétjának negyedik napjára esett, egy keresztény férfiúnak
hulláját találták s ennek meggyilkolásával ismételten a zsidókat vádolták.

[75] A jampoli esetet megelőzőleg a volhyniai Saslavban és Sapatouskiban, továbbá a mai Galíciában fekvő Ostrában és Pawelecben emeltek ilyen vádakat a zsidók ellen.

[76] Benedictus XIV. Bullarium tom. IV. Romae 1762. pag. 106., 107. E bullában a pápa behatóan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kiskorú gyermekek, s ezek között a zsidók által meggyilkoltak, tisztelhetők-e vértanúk gyanánt.
A vértanúkat három osztályba sorozza:
1. Olyanok, akik akaratuk szerint és tényleg azok (martyres voluntate et opere),
vagyis akik öntudatosan áldozták vérüket a szent hitért, amilyen például Szent István diákonus;

2. A csupán akarat szerinti vértanúk (martyres sola voluntate), akik meggyőződésükért
a legsúlyosabb szorongattatást szenvedték, és készek voltak még életüket is feláldozni,
amilyen volt például Szent János apostol és evangélista, akit forró olajba dobtak,
de csodálatosképpen sértetlen maradván, később természetes halállal múlt ki;

3. a kínzók külső cselekedete szerinti vértanúk (martyres solo opere),
akik Krisztus vagy szent hite miatt gyilkoltattak meg, kiknél azonban fiatal koruk miatt szabad akaratelhatározásról nem lehet szó, mint például a meggyilkolt betlehemi kisdedeknél.
Ez utóbbi osztályba sorozza a Krisztus és a keresztény vallás elleni
gyűlöletből megölt gyermekeket: föl is említ néhányat a római keresztényüldözések idejéből,
és melléjük veszi egész sereg áldozatát a zsidó gyűlöletnek és fanatizmusnak.

[77] Ganganelli Lőrinc (1705---1774) előbb minorita szerzetes volt. Alapos tudományával s tapintatos mérsékletével magára vonta XIV. Benedek pápa figyelmét, aki őt bizalmasává tette s nem egy fontos ügyben kérte tanácsát. XIII. Kelemen pápa 1759-ben bíbornokká nevezte ki; ennek halála után pedig 1769-ben maga választatván meg pápává, XIV. Kelemen nevet vette föl. Alapos tudományú, de kissé liberális gondolkozású, ügyes politikus, de félénk természetéből kifolyólag gyönge, engedékeny pápa volt. A Bourbon-udvarok folytonos unszolására s fenyegetésük hatása alatt, abban a reményben, hogy engedékenységével mérsékli a kormányok egyházellenes törekvéseit,
1773. július 21-én kiadott Dominus ac Redemptor noster kezdetű brévéjével feloszlatta
a Jézus-társaságát. Reménye azonban nem teljesült, lelki nyugalma is oda lett,
s ismételten ekként kiáltott föl:

Compulsus feci! (Kényszerűségből tettem!)

Ezek megtörték az amúgy is már betegeskedő pápát: Búskomorrá lett, és nemsokára,
1774. szeptember 22-én be is fejezte életét 69 éves korában.
A Jézus-társaságot pedig már VII. Pius pápa 1814. augusztus 7-én kelt
Sollicitudo omnium ecclesiarum kezdetű bullájával visszaállította.

[78] Közölve egész terjedelmében az August Schupp kiadásában névtelenül megjelent
Die päpstlichen Bullen über die Blutbeschuldigung,
München 1900. 39---75 old. olasz eredetiben (a 78---132. old. pedig német fordításban).
 
 
0 komment , kategória:  A vérvád történetének-21.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 29
  • e Hét: 1479
  • e Hónap: 4850
  • e Év: 387886
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.