Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Valóban meghalt-e hatmillió?2
  2011-05-04 19:08:39, szerda
 
 
Valóban meghalt-e hat millió? II. rész


3./ NÉPESSÉG ÉS EMIGRÁCIÓ.

A zsidóság számára, valamint a deportált zsidókra vonatkozó adatok meglehetősen
bizonytalanok és ellentmondók,
figyelembe véve azonban a rendelkezésre álló statisztikai adatokat --- különösen
az emigrált zsidók számából ítélve --- mindamellett bizonyossággal megállapítható,
hogy a 6 millió zsidónak még egy töredéke sem pusztult el
a nemzetiszocialista Németországban foganatosított intézkedések következtében.

A 6 milliós szám már akkor sem áll meg,
ha csak az emigrációs zsidók számát tanulmányozzuk.
A Chambers Encyclopedia szerint a háború előtti európai zsidók száma 6 és fél millió volt.

Más szóval a 6 milliós kiirtás legendája azt jelentené,
hogy az egész európai zsidóság elpusztult.

A Basler Nachrichten semleges svájci lap megállapítása szerint 1937-1945 között
másfél millió zsidó menekült a németek elől Angliába, Svédországba,
Portugáliába, Spanyolországba, az USA-ba, Ausztráliába, Kínába, Indiába, és Palesztinába.
Ezt az adatot a zsidó Bruno Blau is megerősítette
az Aufbau című zsidó lap 1948 aug. 18.-i számában.

Ebből a másfél millióból mintegy 400 ezer Németországból került ki ahogy
ezt a Unity in Dispersion c. közleményében a Zsidók Világkongresszusa megállapította.

,,A zsidóság nagyobb hányadának --- írja a 377. oldalon --- sikerült még
a háború kitörése előtt Németországot elhagynia."

Ehhez járult még 220 ezer osztrák zsidó és 260 ezer cseh zsidó,
valamint 500 ezer lengyel zsidó.
Mind még a háború kitörése előtt hagyták el ezeket az országokat.
A többi európai országokból /Hollandia-Franciaország stb./
mintegy 120 ezer zsidó emigrált ugyanez az idő alatt.
Úgy, hogy a háború kitörésének idején német felségterületen
mintegy 560 ezer zsidó maradt csupán.
Az emigrált zsidók számához még hozzá kell adnunk azokat a zsidókat,
akik 1939-1941 között Szovjet területre szöktek át,
azaz a lengyelországi hadviselés után.
Ezek száma csupán a volt lengyel területről egy és egynegyed millió.
Végül Európának fent említett, többi részéről, Reitlinger szerint is,
vagy 300 ezer zsidó menekült át Szovjet területre.
Vagyis az oroszokhoz több, mint másfél millió zsidó menekült át a német-szovjet háború kitörése előtt.
A Collers Magazine 1945 jún. 9. száma azt írja,
hogy 1959-től kétmillió és kétszázezer zsidó talált menedéket a Szovjetben a ,,nácik" elől.
Ez a szám túlzottnak látszik.

Tartsuk ezek után szem előtt,
hogy a háború kitörésekor az európai száma 5 millió körül lehetett.

A fenti adatokat ebből levonva három és fél millióra tehető az európai zsidók száma,
de ebben a számban bennfoglaltatnak a semleges országokban /Svájc, Svédország stb./ élő zsidók, számuk mintegy félmillió.

Mindent összegezve tehát a háború, elején a német uralmi területen
3 milliónál több zsidó nem lehetett.

Ezzel kapcsolatban általában azzal érvelnek, hogy Lengyelország elfoglalásával
az ott élt 3 millió zsidó a németek kezébe esett s ezeket a németek mind egy szálig kiirtották.

Ez az állítás minden tekintetben téves. Mert Reitlinger szerint 1931-ben a lengyelországi zsidók
száma 2 millió 732.600 volt.
Ezekből legalább 1 millió 170 ezer élt abban a zónában,
amit 1939-ben az oroszok foglaltak el.
Ezeknek legnagyobb részét az 1941-es hadi események miatt az oroszok
az Uralba és Dél-Szibériába telepítették át. R. A. Davis Odyssey through Hell c. könyvében azt írja,
hogy 1939 és 1941 között legalább 250 ezer zsidó menekült át
az elfoglalt lengyel területekről a Szovjetbe.

Mindent összevetve és figyelembe véve a természetes szaporulatot is, megállapíthatjuk,
hogy 1939 végén a németek kezén egy millió egyszázezer zsidó lehetett.
/Lásd: Gutachten des Institut für Zeitgeschichte 1956. 80. oldal/

Ha a lengyelországi egy millió egyszázezer zsidóhoz hozzáadjuk
a német területen
visszamaradt 560 ezer zsidót,
továbbá a franciák 320 ezer zsidaját,
a holland 140 ezer,
belga 40 ezer,
olasz 50 ezer,
jugoszláv 55 ezer,
Magyarország /trianoni/ 380 ezer,
Románia 725 ezer zsidaját,

megállapíthatjuk, hogy a németek kezén alig több, mint 3 millió zsidó lehetett.

Ami az oroszországi zsidóság számát illeti, arról keveset tudunk.
A zsidó Leszeynski szerint 1939-ben mintegy 2.1 millió zsidó élt Nyugat-Oroszországban.
Ehhez hozzá kell még venni 260 ezer balti zsidót.
Az amerikai zsidó Tanács elnöke, L. Lewine, aki a háború után beutazta a Szovjetuniót,
megállapította, hogy ezek nagy részét áttelepítették a német előnyomulás idején.

,,A háború kitörése idején --- írja ---a németek elől kitelepítettek közt elsők a zsidók voltak
s mintegy 2 milliót mentettek át az Ural biztonságába."

Ugyanezt írja a moszkvai zsidó lap 1942 dec. 5-i számában.
Reitlinger is megerősíti, hogy a szovjet tetemes számú zsidót lakoltatott át a németek elől.

A háború alatt a németek kb. 100 ezer partizánt öltek meg, akiknek csak egy része volt zsidó.
Ezzel szemben a partizánok 500 ezer német katona megölését könyvelik el a maguk javára.

Számot vetve mindezzel,
kétségtelen az, hogy a németek nem ölhettek meg 6 millió zsidót.

P. Friedmann a Their Brother's Keepers c. könyvében megállapítja,
hogy ,,legalább másfél millió zsidó élte túl a náci poklot".

A zsidó Joint Distribution Comittee az életben maradt zsidók számat
1 milió 559 ezer 600-ban állapítja meg.

Még ha nem is merülünk további mélyebb kutatásba,
láthatjuk, hogy másfél millió zsidónál több el sem pusztulhatott.
A Baseler Nachrichten 1946. jún. 13-i számában is erre a megállapításra jutott.

Az alábbiak során azonban látni fogjuk,
hogy ez a szám jóval alacsonyabb kell legyen.

Mert --- amit a svájci lap 1946-ban még nem tudhatott --- az életben maradt és
kártérítést követelő zsidók száma jóval a 3 millió fölött van!

A World Almanach szerint
a világ zsidóságának száma 1938-ban 16 millió 568 ezer 259 volt.

1948-ban a New York Times azt írta, hogy a világ zsidóinak száma
1948-ban 15.6 millió- és 18.7 millió között lehet.
Mindenki számára szembetűnő,
hogy ezekbe az adatokba sehogy sem illik bele a legyilkolt 6 millió zsidó száma.

Inkább az tűnik ki, hogy a zsidó veszteségnek száma nem milliókban,

hanem
ezrekben fejezhető ki

/ahogy ezt így ki is mondja óvatosan megfogalmazva
az Encyclopedia Britanica a Jews címszó alatt.
A ford. megj./ Ha a fenti 16.6 millióból levesszük a 6 millió ,,áldozatot", akkor azt jelentené,
hogy a fennmaradt 10.6 millió alig 10 év alatt 7 millióval szaporodott.

Merő képtelenség.

Ezzel szemben úgy látszik,hogy a hiányzó 6 millió legnagyobb része emigráns valahol
az USA-ban,a Szovjetben, Palesztinában és egyebütt Európában és szerte a nagyvilágban.
A háború után Palesztinába ,,második zsidó exodusként" ömlöttek az emigránsok,
állapítja meg a H. M. Stationery Office 1946. nov. 5-i közleménye.
De még ezt az exodust is meghaladta a háború után Amerikából Palesztinába irányuló
illegális zsidó invázió.

Ben Gurion mondta a Deutsche Wochenzeitung 1963 nov. 23-i számában,
hogy noha Amerikában a hivatalos zsidó népesség 5.6 millió,
véleménye szerint a valóságban 9 millió kell legyen.
Ezt úgy kell érteni, hogy az Amerikába vándorolt zsidók nagy része angolra változtatta a nevét.
Így lehetséges az, hogy a régi, zsidó hangzású, --- de most angolosított nevek --- hordozóit egyszerűen besorolták a 6 millió ,,áldozat" közé.
A névcsere egyértelmű lett a kiirtással.

4./ A 6 MILLIÓNAK OKMÁNYOKKAL VALÓ BIZONYÍTÁSA.

Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a 6 millió zsidó áldozat meséje nem más,
mint különböző,
de minden alapot nélkülöző becslések összehangolása.
Soha egyetlen bizonyítékot nem bírtak teremteni a legenda alátámasztására.
Olykor, pusztán csak a tárgyilagosság látszatáért és a meggyőzés kedvéért csökkenteni
szokták ezt a számot.
Így Lord Russell:
The Scourge of the Swastika c. könyvében 5 millió áldozatról írt,
hogy valahol a középúton legyen azok közt,
akik 4, illetve 6 millióról írnak.
A Joint Distribution Committee 5 millió 12 ezer áldozatról beszél,
de a zsidó ,,szakértő" Reitlinger csak 4 millió 192 ezer hiányzó zsidóról tud,
amelynek egyharmada természetes halállal halt meg.

Mindenestre ezzel csupán 2 millió 795 ezer zsidót öltek volna meg a ,,nácik".
Ezzel szemben M. Perlzweig a Zsidó Világkongresszus egyik delegátusa
az 1948-ban Genfben tartott sajtókonferencián azt mondta,
hogy ,,a nemzetiszocializmus bukásnak ára az antiszemitizmusnak áldozatul esett 7 millió zsidó".
Újságok és egyéb nyilatkozatok olykor 8 és 9 millióról beszélnek.

Az első vád a németek ellen a zsidó Rafael Lemkin:
The Axis Rule in Occupied Europe /1943/ c. könyvében hangzott el.
Később éppen Lemkin volt az, aki az ENSZ-alapokmány részére megfogalmazta
a népgyilkosság tényálladékát.

Kurt Gerstein, az SS-be beépített kém, nem kevesebb, mint 40 millió elgázosított áldozatról tud.
Majd 1945 ápr. 26-án aláírt nyilatkozatában ezt leszállította 25 millióra.
A francia nyomozók még ezt a számot is túl magosnak találtak,
mire néhány nap múlva a számot lecsökkentette 6 millióra.
Ez a szám a nürnbergi per során már elfogadhatóan hangzott.
Ezt a szerencsétlen Gersteint még 1936-ban elítélték excentrikus levelek küldéséért,
leánytestvére a tébolydában halt meg, családjának többi tagja is terheltnek bizonyult,
ő maga pedig a nyilatkozat után fölakasztotta magát.

A boldogtalan ember össze-vissza hazudozott
,,vallomásában" arról, hogy a háború alatt a svéd kormányhoz csempészett át jelentéseket,
de ezek oda valami módon mégsem érkeztek meg,
hogy a kivégzésekről a papának is küldött értesítést, de onnan elutasították.
Úgy mondja,
hogy ő maga is jelen volt Belsecben, amikor egyetlen napon 12 ezer embert végeztek ki,
végül úgy mondja,
hogy Hitler 1942 jún. 6-án meglátogatott egy koncentrációs tábort,
holott bizonyíthatóan Hitler ebben az időben egészen másutt tartózkodott.

Mindamellett a háború utáni német kormány ennek a Gersteinnek memorandumát újra kiadta
1955-ben és az iskolákban tanulmányozási anyaggá tette!

A 6 millió meggyilkolt zsidóról szóló történet végső hitelesítése a nürnbergi per során
Dr. Wilhelm Hoettl állításával nyert. Eichmann segédje volt ugyan,
de valójában az amerikai kémszolgálat tagja.
Néhány könyvet irt Walter Hagen név alatt.
Nemcsak az amerikaiaknak, hanem később a szovjetnek is kémkedett a háború alatt.

Jellemző,
hogy egyetlen ,,bizonyíték" a 6 millió áldozat mellett ennek a kétes
egyéniségnek kijelentésén alapul.
Állítása szerint Eichmann 1944-ben Budapesten mondta neki,
hogy eddig 6 millió zsidót irtottak ki.
Eichmann ezt a kijelentését Izraelbe történt elrablása után a per során nem ismerte el.
Különös a dologban az, hogy noha Hoettl a háború alatt amerikai kém volt,
jelentéseiben soha a legcsekélyebb utalást sem tett arról,
hogy Németországban zsidókat gyilkolnak.

Eichmann keze alatt lévén, ha ilyesmi történt volna,
neki feltétlenül kellett volna tudnia és kémjelentéseiben erről minden bizonnyal említést is tett volna.

Ki kell hangsúlyoznunk ezzel kapcsolatban, hogy nincsen egyetlen olyan okmány,
amely bizonyítaná,
hogy a németek zsidókat kivégezni szándékoztak,
vagy ilyet végrehajtottak. Minden bizonyíték
/Poliakov-Wulf: Das Dritte Reich und die Juden: Dokumente und aufsátze, 1945/
amit össze tudtak szedni, olyan embereknek háború utáni állításai, mint Hoetl,
Ohlendorf, Wisliceny. /Wisliceny a szovjet börtönök tortúrája után tette nyilatkozatát.
/ Ezért Poliakov kénytelen kijelenteni:
,,Az a 3-4 ember, aki főképp felelős a kiirtási terv felvázolásáért,
halott s bizonyítékok utánuk nem maradtak fenn."

Ez valóban kényelmes módja a vádemelésnek.

Mivel pedig azok az okmányok, amik nem maradtak fenn, nem is tesznek említést
a kiirtásról, Poliakov és Reitlinger ismét kényelmesen oda lyukad ki,
hogy ezek az utasítások ,,szóbeliek" voltak.

Bár bizonyítékuk nincs, mégis úgy gondoljak, hogy a zsidók kiirtásnak terve
az 1941-es szovjet invázióval esik egybe.
Ez kezdődött az oroszországi zsidók kiirtásával, majd második fázisként
1942 márciusától az európai zsidók megsemmisítésével folytatódott.
A megsemmisítés a deportációkkal és koncentrációs táborokkal kezdődött,
mint pl. Auschwitz hatalmas ipartelepén.

Az Eichmann által elrendelt keletre való telepítés fantasztikus
és alaptalan feltételezés szerint egyenesen az égető kemencékkel végződött.
Mindezt Hitler és Himmler ,,titkos tanácskozásán" határoztak el,
az utasítást mindig csak szóban adták ki, ezért írásbeli bizonyíték nem maradt fenn.
/Manvell-Frankl: Heinrich Himler, 1965/.
Természetesen ez merő kitalálás, mert semmiféle bizonyíték nincs állításuk igazolására.
A különben is felelőtlenül vádaskodó W. Shirer: The Rise and Fall of the Third Reich c. könyvében is kénytelen elismerni, hogy a kiirtásra vonatkozó utasítást ,,soha papírra nem vetették, legalább is ilyen okmány eddig még nem került napfényre. Valószínűleg szóbelileg továbbították a parancsot..."

Idevonatkozóan tipikusan jellemző Manvell-Frankl ,,bizonyítása" a kiirtási legendával kapcsolatosan.
Idézi Göringnek 1941. júl. 31-én kelt, Heydrich-hez --- Himler helyetteséhez --- intézett memorandumát: 1939 jan. 24-én Önre ruházott faladatban,
amelyben a zsidóprobléma emigrációval és kitelepítés révén való és a körülményekhez képest legmegfelelőbb magoldásával bízatott meg...
Ennek a megbízatásnak kiegészítésesképpen a zsidókérdés Európának német befolyás
alatt lévő területén teljes megoldását tűzöm ki
/Gesamtlösung/"...

Amely kifejezés világosan utal az emigráció és kitelepítés értelmére
és a zsidó szerzők szerint is a keleti koncentrációs táborok felállítására,
azok megszervezésére, anyagi és pénzügyi biztosítására vonatkozik,
Egyetlen szóval sincs említés emberek meggyilkolásáról.

De Manvell és Frankl biztosít minket arról, hogy tulajdonképpen a zsidók kiirtására van
utasítás a memorandumban. Természetesen a memorandum ,,igazi"
értelmét Göring Heydrichnek szóban adta át. /i. m. 118 old./

A zsidó vádaskodók úgy tudják,
hogy a zsidók kiirtását 1942. jan. 20-án a Wannsee-ben tartott konferencián határozták
el Heydrich elnöklete alatt, /Poliakov, 120-ik oldal, Reitlinger 95 old./
ezen a konferencián Eichmann is jelen volt.
A zsidók ennek a konferenciának utasításait főbizonyítékul játsszák ki a vádak során,
noha a szövegben a legcsekélyebb utalás sincs arra amit a zsidók abból kiolvasnak,
Manvell és Frankl megmagyarázzák, hogy az utasítások be vannak csomagolva a hivatali nyelv terminusaiba s ezek határozzák meg a szavak igazi értelmét". 46 old.
/Más szóval: ők magyarázzák meg, miként kell érteni MÁSKÉPP a szöveget,
mint ahogyan az érthető volna./

Heydrich ezen a konferencián kijelentette, hogy ,,a madagaszkári terv keresztülvihetetlen.
A kitelepítési programot azért most a zsidóknak keletre való áttelepítésével helyettesítik."
Kifejtette továbbá, hogy a zsidók munkaerejét kell szolgálatba állítani.

A munkatáboroknak ilyen felállítása egyáltalán nem az a baljóslatú fenyegetés
a zsidók életét illetően, ahogyan azt beállítják.
Erre mutatott rá határozottan a francia professzor, P. Rassinier, aki a háború alatt ugyancsak Buchenwaldban volt internálva. Köszönettel tartozunk neki azért az egyedülállóan
kimagasló munkáért, amivel leleplezte a 6 millió halott mítoszának hazugságát.

A zsidóknak itt, a keleti munkatáborokban kellett várniok a háború befejezéséig,
amikorra azt remélték, hogy megnyílik a zsidóknak Európából való kitelepítésének útja.
--- Ez volt a Berlin Wannsee konferencia határozmánya.

Reitlinger és a többi zsidók szerint megszámlálhatatlan sok utasítás érkezett Himler, Heydrich és Eichmann kezébe a zsidók kiirtására, de --- természetesen --- erről még egyetlen okmány
sem került elő.

A zsidók meggyilkolása okmányokkal egyáltalán nem bizonyítható.
Ez vezetett arra a módszerre, hogy a meglévő okmányokat --- átmagyarázzák.
Így pl. azt mondják, hogy amikor az okmány deportációról beszél az csak ügyes takarás

a kiirtás szóra.

Manvell és Frankl azt írja, hogy ,,különböző kifejezéseket használtak a gyilkosság szó elrejtésére.

Így
Aussiedlung /kitelepítés/

Abbeordung /eltávolítás/.

Az az utasítás, hogy ,,keletre telepítés" azt jelenti, hogy meg kell gyilkolni őket.
Így tehát a konferencián ,,a fogalmak körülírása egy egész fajnak lassú halálát takarta". /98 old./

Ezeknek a dokumentumoknak újonnan való átvizsgálása igen lényeges,
mert rávilágít a találgatás és alap nélküli állítások hatalmas tömbjére,
amire az egész kiirtási legenda felépült.

A németek nevezetesek arról,
hogy rendkívüli pontossággal vetettek papírra minden intézkedést a legapróbb részletig
s mégis az ezrével zsákmányolt okmányok
/pl. Hitler és Himler személyes utasításai/

közül egyetlen olyan rendelet nem került elő,
amely a zsidók, vagy bárki más kiirtására vonatkozna.

 
 
0 komment , kategória:  Valóban meghalt-e hatmillió?2  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 4166
  • e Hónap: 15317
  • e Év: 280532
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.