Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Anka János:Északi fény IV.rész
  2011-05-04 19:39:10, szerda
 
 
Anka János: Északi fény IV. rész

X.

Az apa vak és önző gondolkozása miatt elidegenedett tőlem. Sőt ellenségem lett. A fiú pedig őszinte barátom. Igaz szeretettel ragadta meg a kezemet.

- Már világosan látok, kedves bátyám! Hályogot operáltál le a szememről, mikor megvilágítottad a magyar természetet. Most megértem a múlt nagyságát és tévedéseit. Csapra ütöttünk hitet, bizalmat, ideális lelkesedésünkben. Erényeink vertek meg bennünket. A zsidó azzal uralkodott rajtunk, hogy mindig felkorbácsolta a sovinizmust és a politizáló szenvedélyeket.

- Úgy van, barátom! Hibáinkból erényt csinált, viszont erényeinket benyálazta.
A függetlenségi zsidók voltak a legnagyobb soviniszták Magyarországon.
Most is azzal operálnak a rendelkezésükre álló sajtóban.
Világosan borszélek, hogy ne legyen félreértés közöttünk.
Mi a sovinizmus tulajdonképpen?
Nemzeti gőg és elfogultság, túltengő önszeretet!

A nemzeti önérzet, vagy mondjuk a nemzeti büszkeség még nem sovinizmus,
de könnyen az lehet belőle.
A zsidó választott népnek tartja saját fajtáját, felsőbbrendűnek a népek között. Jehova nekik ígérte az egész világot.
Ez a zsidó hóbort, ez a határtalan önhittség a sovinizmus csimborasszója.
A gloire nemzete, a francia alkotta meg ezt a fogalmat és ő képviselte világpolitikai arányokban a sovinizmust, de azért a zsidó a született soviniszta. Semmiféle fajban nincs annyi elfogultság és hisztérikus önszeretet, mint ebben az alacsony lelkű emberi fajtában. Így érthetjük meg, hogy milyen káros a soviniszta szenvedély. A zsidó önteltség és fennhéjázás nagyban elősegítette az antiszemita fordulatot. Erkölcsi felháborodást keltett mindenütt. A francia sovinizmusnak is oroszlánrésze van Franciaország katasztrófájában. A nemzeti elfogultság és hiúság nem engedte, hogy józanul ítélje meg az európai helyzetet és a nemzeti szocialista Németországot. Egyébként Franciaországban is a zsidó fűtötte a soviniszta esztelenséget. Mi az élet parancsa tehát ebben a kérdésben? A nemzeti önérzet legyen a nemzet reális értékének és történelmi hivatásának erkölcsi öntudata! Nem délibáb és fantázia, hanem konkrét élet és eleven erő. Nem vagyunk különb másnál, de alábbvaló sem. Tehetségünk és munkánk alapján követeljük a méltó helyünket a művelt és szabad népek között.

A lelkes magyar most is lelkesedett. Az a gondolat villanyozta fel fiatal barátomat, hogy szolgálatot tehet nemzetének. Majd segít a lelkeket a zsidó szellem lidércnyomása alól felszabadítani.

- Előadásokat fogok tartani, -- mondotta, -- felvilágosítom a magyar munkásokat. Majd kinyílnak a szemek. Csak úgy érjük el a boldogabb korszakot, ha levetjük hibáinkat és lélekben megújhodunk.

- Ez szent igaz, barátom, -- helyeseltem elhatározását, -- de tisztán kell látni az elvi alapot is. Mit akarunk és mire építünk? Évek óta eszmei káoszban élünk. Erős a fogékonyság a lelkekben az új igék iránt, a világalakító nagy gondolatok itt is hívőkre találnak. Sajnos azok többnyire a közvélemény felszínén maradnak. Az emberek inkább érzik, mint értik az új eszmékben rejlő szellemet. A tűz találós meséjével lehet jellemezni a magyar közéletet: az apa meg sem született, de a fiú már a ház tetején mászkál. A konkrét program még nincs meg, az elvek még tisztázatlanok, de a pártok az előzetes hangulat hatása alatt már elszántan hadakoznak. A magyar kedélyt rendesen a hiedelmek és ellenszenvek harca szokta feldúlni. A múlt században az alkotó reformmunka néhány hétig tartott, de a reformküzdelem évtizedekig folyt. Ez is a magyar karakter következménye. Az értelem csak akkor dönthet, ha már a közhangulat érzelmi feszültsége felengedett. Előbb fel kell dolgozni a lelki konfliktusokat.

- Most már értem az új eszmék körül folyó harcokat. Éppen itt tartunk.

- Nálunk az ellenfelek jelszavakkal dobálóznak. Nem nézik meg a csomag tartalmát, csak a címkét veszik a kezükbe. Kevesen gondolkoznak azon, hogy honnan ered a mai idők szociális eszmeáradata? A különböző szocialista mozgalmakat ilyen, vagy olyan propaganda számlájára írják, vagy pedig külföldi hatásra vezetik vissza. Nem veszik észre maguk körül a beteg társadalmi életet. Az afrikai zulu is a fétisnek tulajdonítja a mérges bogyóktól kapott betegséget. Mi vegyük elő az eszünket és vizsgáljuk meg magunk körül a világot. Majd akkor megtaláljuk a nemzeti élet kulcsát is. Az ember társadalmi kötelékben él, tehát a társadalom az emberi élet existenciális feltételeit biztosítja. A liberális korszak a társadalmi fejlődésről is a saját testére szabott elméletet hirdetett. A radikális szociólógia szerint az élő szervezethez hasonló módon nő és testesedik a társadalom organizmusa. A növényre emlékeztető fejlődést látott benne. Eszerint a szociális életnek önmagában rejlő törvényszerűsége volna. Neki tehát ez részben mechanikai jelenség, részben vegetációs kérdés volt. A bűnt és az erényt a társadalmi élet olyan termékének vette, mint amilyen a cukor, vagy a gyufa az iparban. Vagyis a társadalom produkálja a csalókat és síbereket. A liberális polgár nem tehet róla, ha gazember. Nincs erkölcsi felelősség, a társadalom az oka mindennek. Ezen az alapon mentette fel egykor a radikális polgárok esküdtszéke a gyilkosokat.

- Hát mi az igazság a társadalmi kérdésben?

- Az életet meghatározó törvényszerűség a személyben van. A társadalom mindenkor az emberi állapot függvénye. Az erkölcsi világrend az egyénen keresztül mozgatja azt a történelmi úton. A társadalom mindig olyan, amilyen a kor embere. A társadalom tehát csak történelmi vágányon haladhat, mert az ember belső világát örök sarkaiból kitolni nem lehet. A jellemes és szorgalmas emberek élete emeli és gyarapítja a társadalmat, viszont a silány és romlott sokaság lezülleszti a társadalmi állapotokat. Ha a társadalmat konszolidálni és nemesíteni akarjuk, akkor az ember gondolkozását és existenciáját kell javítani. Itt a szociális gondolat nemzetépítő szerepe és társadalmi jelentősége. Mi a nemzet? Az erkölcsi öntudatra ébredt társadalom! A nemzet az élet rendjében a társadalom magasabb hivatását, szellemi és anyagi emelkedését képviseli. Nézd csak, barátom! A történelmi életben korszakokon keresztül folyton emelkedik és gyarapodik a kultúra. Az anyagi értékeket és alkotásokat megőrzi a civilizáció, vagy a múzeum, de hol maradnak meg a szellemi és erkölcsi eredmények? A nemzedékek hitével és áldozatkészségével megszentelt eszmények? A lelki kultúra kincsei? A nemzetben! A korszakok harcában megtisztult szellemet, a magasabb hivatástudatot, a történelmi rendeltetést a nemzet őrzi. Ez a nemzet világtörténeti értelme az élet örök rendjében. A társadalom nem hullhat vissza a barbárságba, mert nem engedi a nemzet. A világot átfogó isteni rendet és célt szolgálja tehát a nemzet a maga létével. Az emberiség szellemi és erkölcsi haladásának biztosítására, az elért történelmi emelkedés véglegesítésére állította a létbe a végzet. Az erkölcsi világrend akaratából született és isteni revelációt képvisel a földön. A világtörténet delejtűje arra mutat, amerre a nemzeti őstudat halad...

Fiatal barátom lelkesedésében felkiáltott:

- Nagy boldogság a nemzeti öntudat! Hit és bizonyosság az életben.

- Úgy van! A nemzeti öntudat az a szikla, amelyre reális életet lehet építeni. Csak ez képvisel konstruktív célt a történelmi létben, A nemzeten kívül nincs fejlődési lehetőség sem a társadalom, sem az állam számára. Most menjünk tovább az eszmei vizsgálatban! Mi az anyagi nyomor végső elemzésben? A társadalom szellemi deficitje. A gazdasági válságok szociális vonatkozásban az aranyborjú imádásával kezdődnek. A liberális kapitalizmus felbomlasztotta a társadalmi életet. Az egymást kiegészítő három tényezőt: az államot, a tőkét és a munkát szembeállította, pusztító harcba sodorta. Hol a kivezető út? A nemzeti élet! A nemzet önmagában is a szellemi és anyagi energiák egyensúly helyzetét képviseli. Mi az egészség valójában? Az emberi szervezet életharmóniája! A társadalom egészséges életét, harmonikus működését a nemzet biztosítja. A három tényező: az állam, a tőke és a munka a nemzetben találja meg az erőket és a célokat egységesítő életalapot. Az új korszak különböző politikai és gazdasági reformmozgalmai e harmónia megteremtésére irányulnak. Az államvédelmi intézkedések az állameszmét akarják megerősíteni. Az új gazdasági rend a zsidótörvényeken keresztül a bomlasztó és sorvasztó kapitalizmust szorítja vissza. A szociális törvények a munka jogát és értékét építik bele a nemzeti alkotmányba. Most már ezek a törekvések lényegükben mit jelentenek? Nemzeti konszolidációt! Megújítják szellemében és anyagi feltételeiben a nemzeti életet. A történelem tanulságai és az új idők szükségletei alapján szervezik meg az egészséges nemzeti társadalmat. Ez az új nacionalizmus, barátom! Eddig az hol imperialista politika, hol pedig soviniszta mozgalom volt. Most szociális gondolat lett.

- Álljunk meg, -- szólt bele fiatal barátom, -- ezt nem értem. Más a nacionalizmus és más a szocializmus, nem lehet azokat összeházasítani.

- Jól van! Tisztázzuk a fogalmakat. A teremtés célja a férfi, -- mondja a görög bölcs, -- a történelem célja pedig a nemzet. A liberális nemzetfogalom olyan bő köpenyeg volt, amely a szükséghez képest betakart mindenkit. A liberalizmus gyúrható masszának nézte a nemzetet. Politikai utópiát akart belőle építeni. Kísérleti nyúl volt a kezében. Rajta próbálta ki a különböző politikai elméleteket és mérgeket. Mi tűnt ki a végén? Minden nemzetellenes gondolat összeomlott, mert csak a nemzeten keresztül lehet építeni és gyarapítani a világrendet. Minden más elképzelés meddő és hiábavaló az élet háztartásában. Bármilyen társadalmat is szerveznek a világon, abból nemzet alakul ki az idők idején. Mi az alapja és forrása ennek a lebírhatatlan kohéziónak? A tömegélet nemzeti kristályosodásának? A szociális élet! A társadalom az emberi világ existenciális szükségéből született. Az ember a maga puszta létével a szociális gondolatot jelenti ki. A társadalom a maga existenciájával a szociális életet foganatosítja. Akkor sem változnak annak létfeltételei, ha nemzeti öntudatba emelkedet. Csak magasabb hivatást, szilárdabb alapot nyer szociális élete. A nemzet tehát a társadalom szociális életfeltételeit képviseli a létért folytatott harcában. A nemzeti gondolat társadalmi gyökerében szociális gondolat. A nacionalizmus és a szocializmus az élet egységében egyet jelentenek. Úgy összetartoznak, mint a gyökér és a lombkorona. Más-más tájékozódását jelzik ugyanannak a gondolatnak. A társadalom élete a nemzetben kulminál, viszont a nemzet csak szociális szervezettel existálhat. Ez a tudat és felismerés világosodott meg a népek lelkében a mostani korszakos megrendülések hatása alatt. Nagy történelmi tanulságok gyújtották ki a szociális hivatást a nemzeti öntudatban. A nemzetet megújítani csak a szociális kérdés intézményes megoldásával lehet. A nemzeti gondolatot szociális tartalommal kell telíteni, hogy megteremthesse az élettényezők összhangját és elérje történelmi céljait. A nacionalizmus és a szocializmus itt forrt össze az eszmei haladásban. Az idők méhéből történelmi szükségszerűséggel született meg a nemzeti szocializmus gondolata. Egymásra találtak az ikertestvérek. A legtisztább, legnemesebb nemzeti öntudatból fakad a nemzeti szocialista világnézet!

XI.

Ez a beszélgetésünk eredményes volt. Fiatal barátom napokig gondolkozott a kérdéseken, de megértette és elfogadta igazságomat. Meggyőződéses nemzetiszocialista lett. Magyar hite és lelkesedése nem változott, de már helyesen és világosan látta a nemzeti életet. A délibábos elképzelésekhót kijózanodott, reális ítéletet alkotott magának. Annak idején, mint közönséges munkás kezdte a gyárban, hát közelebbről ismerték, megbíztak benne az emberek. A munkaszünetben beszélgetett velük, minden politikai célzat nélkül magyarázta a szociális kérdéseket. Majd előadásra hívta meg a munkásokat az egyik vendéglőbe. Én is ott voltam. Nagyon érdekelt, hogy mi lesz az eredményt Marxista gondolkozású munkások voltak a sokaságban. Barátom előadásában a többek között ezeket mondotta:

- A szociális eszme nem tudományt, hanem hitet és lelket követel. A szocializmus a társadalom erkölcsi kérdése. Az anyagi erők nagy szerepet játszanak a világon. A kenyér az ember mindennapi gondja. A társadalmi harcok sokszor gazdasági érdekek körül viharzanak. A gazdagok és a szegények a világ két ellenkező sarkán laknak. Súlyos érdekellentétek választják szét az embereket. A társadalmat csak a szociális igazság gyógyíthatja meg, mely megszünteti a társadalmi igazságtalanságokat és arányosan osztja szét a nemzeti jövedelmet. Minden dolgozó embernek megadja a szükségeseket. A szociális igazság azonban csak olyan társadalomban érvényesülhet, amely a maga létének és hivatásának erkölcsi magaslatára emelkedett. A jobb jövő jobb embert követel. Nemesebb közgondolkozásra, emberi szolidaritásra és együttérzésre van szükség, hogy megteremthessük a jobb és boldogabb élet feltételeit.

A marxista gondolkozású munkások gúnyosan mosolyogtak az előadás alatt. Ilyeneket mondtak a hátam mögött:

- Mi jobban tudjuk, hogy mi a szocializmus, mint az úr! Már régi szocialisták vagyunk.

Az előadás után szembe fordultam ezekkel a szociálisfákkal. Merészen belevágtam:

- Régi szociálistők vagytok? Ez tévedés, barátaim, mert a nemzetiszocializmus előtt valójában nem volt szocialista mozgalom. A marxismus egészen más volt. A vörös szocializmus jogtalanul viselte ezt a nevet, a szocializmushoz semmi köze nem volt. Olyasmi történt, mint amikor Kohn Mór magyar nevet visel. Neve dacára, nem magyar. A marxizmus először is zsidó gondolat, zsidó érdek volt. A zsidó a szocialista kendőzéssel parasztfogást csinált a szociális érzésű magyar munkások között. A marxismus szocializmus volt? Nem! Gazdasági mozgalom volt. A proletárok kapitalista álma. A marxisták anyagi alapra akarták építeni az egész életet. Ez államkapitalizmust jelentett volna. A proletárok akartak rendelkezni a tőkések pallosjogával. Az elnyomott munkások követelték ugyanazt a szerepet és diktatúrát a történelmi életben. Csak hatványozódott volna a társadalom bomlása, a közélet válsága. A végén elpusztult volna minden. A kapitalista, vagy materialista szellem belső lényegénél fogva antiszociális. A materialista áltálában képtelen arra, hogy megértse az erkölcsi világrendet, a szociális kötelességeket. A vörös forradalmi szocializmus élén zsidók álltak, de nem volt bennük a szociális lélekből semmi. Minden szavuk és tettük antiszociális lelkület megnyilatkozása volt. A nemzetet akarták elpusztítani, pedig csak nemzeti alapon lehet megvalósítani a szociális igazságot. A szocializmus az emberszerető, a szolidaritásban élő lelkek társadalmi eszménye. A maga eszmei tartalmával részvétet, gondoskodást ígér minden embernek. A felebaráti kötelességre figyelmeztet. A szocializmus logikusan csak embervédelem, társadalommentés lehet. Különben nem szocializmus, hanem sötét osztálygyűlölet. Lárva az emberirtó szándékokon. Ma már ezt nem kell bizonyítani! Az események megmutatták a marxizmusba rejtett pokolgépet...

- Nem hallgatjuk tovább, -- álltak fel néhányan.

- Innen nyugodtan távozhattok, barátaim, de az utcán szembejön veletek a nemzetiszocialista élet. Ez az új korszak irányító szelleme. Éppen a marxista forradalmak bűnei és pusztításai ébresztették szocialista öntudatra a népeket. Így került a nemzeti láthatárba a szociális eszme, mely különben egyidős a társadalommal. Az emberi neveltség alapvető fogalmaihoz hasonlóan a szocializmus is a történelmi élet megfelelő fázisában lett öntudatos gondolat. Most világosodott meg az értelme az ember előtt. Csak ebben a szellemben lehet megteremteni a korszerű társadalmi konszolidációt. Az élet három tényezőjét: az állameszmét, a tőkét és a munkát a nemzet forrasztja harmóniába, de ugyanakkor a nemzetiszocializmussal a társadalomból népet csinál. Az ember szociális gondozása és szolidáris támogatása kollektív érdek. A nemzeti társadalom erősödik és emelkedik vele. Mit jelent hát tulajdonképpen a szociális gondolat? Tiszaszabályozást a medrükből kilépett önző érdekek és a társadalmi életfeltételek között. Az egyénnek jólétet biztosít, de kötelességteljesítést követel tőle. Hitét, bizalmát az összesség erejébe kapcsolja. A nemzetiszocializmus hadüzenet az osztályharcnak, a szegények és gazdagok párturalmának. Egységet akar a lelkekben és a társadalomban. A nincstelen tömegeket felemeli, a boldogulás útjára vezeti, viszont a munkanélküli jövedelmeket, a vagyoni kiváltságokat megszünteti. A közérdek mértékével nivellál. Mindenkinek dolgozni kell! A szociális igazság a személyi érték és az elvégzett munka szerint osztja ki az embernek a kollektív javakból a jutalmat. Mindenki egyenlő a mérlegen, ahol érdemet és bűnt mérnek. Csak az az ember különb, aki különb értéket produkál. Ha a társadalomban megvalósul mindaz, ami annak. életfeltétele és érdeke, akkor a nemzetiszocializmus ideális rendjéhez jutattunk. Ilyen reális az eszmevilága és ilyen mély a nemzeti igazsága. A gyökerénél ragadta meg és fogalmazta meg a mai életfeladatot. Ma a nemzetiszocializmus a világformáló koreszme...

- Mit akar ezzel az úr mondani?

- A nemzetiszocializmus az idő méhéből azért született,
hogy megmentse a vörös tűzvésztől fenyegetett civilizációt és visszaadja történelmi rendeltetésének
a nemzetet. A gazdasági rendből kihullott, az élet javaiból kirekesztett tömegeket visszahelyezi
az emberi élet jogaiba, a szellemi és anyagi kultúra ősi birtokába.

Nemzetet szervez belőlük.
Olyan életet biztosít nekik, hogy a magukénak érezzék a nemzeti államot.
A társadalom így lesz a milliók testvéri szolidalítása, közös gondja.
A szociális eszmény tehát kollektív társadalmat követel.
Népközösséget! Közös érdekektől irányított,
közös hivatástól áthatott közéletet. Itt a gyökere a kollektív gondolatnak.
Ez is a nemzeti öntudat világos felismeréséből fakadt.
A népközösség az alapja és tartószerkezete az állami rendnek, a nemzeti alkotmánynak.

Az élet rendjében a valóság tényei között előbb van a társadalom és
csak azután következik az állameszme.
Ha az államot akarják erősíteni, akkor előbb arra a célra meg kell szervezni
a korszerű társadalmat. Különben rozoga állványokra építik a tetőt.
Az intézményesen megvalósított népközösség a nemzet és az állam életkérdését megoldja.
Ez önmagában a virágzó nemzet és a konszolidált állam...
 
 
0 komment , kategória:  Anka János: Északi fényIV.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 506
  • e Hét: 3461
  • e Hónap: 14612
  • e Év: 279827
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.