Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A vérvád történetének-24.rész
  2011-05-07 23:19:36, szombat
 
 
Huber Lipót: A vérvád történetének vázlata XXIV. rész

XXIV.

Miként a XVIII. század elején Eisenmenger keltett általános feltűnést monumentális munkájával, úgy a XIX. század hajnalán egy volt zsidó rabbinak korszakos leleplezései vonják magukra figyelmünket, amelyek minden megelőző vallomásoknál és nyilatkozatoknál hasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségűek s úgy látszik, nemcsak a XIX. századnak volt legnagyobb szenzációja, hanem minden idők enemű vallomásainak leghangosabb és legmeglepőbb csattanója maradnak.

Ε vallomások nemcsak a vérgyilkosság még homályos pontjaira vetnek megdöbbentő világosságot, hanem a keresztény vér sokat vitatott használatának misztériumát végre a legteljesebben feltárják. S hogy e vallomásoktól aránylag oly kevesen szerezhettek tudomást, sőt még manapság is csak kevesen ismerik, annak igen jellemző okait alább fogjuk látni.

Az a bátor és őszinte zsidó férfiú aki e vallomásukat tette, 1765 vége felé született s talmudi tanulmányainak befejezése után mint zsidó pap és tudós rabbi működött Moldvában. A görög nem egyesült környezet azonban, amelyben élt, igazság után szomjazó lelkében fölkeltette a keresztény vallás iránti érdeklődést s meggyőződvén arról, hogy a názáreti Jézus a zsidóknak megígért, a próféták állal megjövendölt igaz Messiás, aki után a szent hajdan oly epedve s türelmetlenül esengett, elvakult zsidó ősei pedig a Golgotán keresztre feszítették: 38 éves korában megkeresztelkedvén, a görög nemegyesült vallásra tért, sőt szerzetes is lett.

Ha esetleg katholikus keresztény környezetben él, bízvást föltehető, hogy éppoly buzgókatholikus lelt volna belőle, mint amilyen buzgó és lelkes görög szerzetes volt.

Megtérése után hálából, hogy Isten megvilágosító s hívogató kegyelméből megismervén az igazságot, kereszténnyé lehetett, elhatározta, hogy könyvetír, amelyben az érvényét vesztett s eltörölt mozaizmussal és az ennek torzalakjával, a rabbinizmussal szemben kimutatja, hogy Krisztus vallása és egyháza, amely szerinte a görög nemegyesültpravoszlavizmus, az egyedül igaz és egyedül üdvözítő vallás. Ezt a pravoszlavizmust aztán szívből jövő nagy lelkesedéssel magasztalja a vezetőitől félrevezetett zsidó népnek vaksága és megátalkodottsága, eltévelyedése és babonás szokásai fölött pedig keserves fájdalmának és borzalmának ad kifejezést.

Könyvet moldvai román nyelven írta s abban alázatosságból, mint immáron görög-keleti szerzetes, csak Neofit-nak,[92] azaz hitújoncnak nevezi magát.

A moldvai exrabbinak ezt a nagyjelentőségű könyvét 1803-ban Jassyban maga Chyrin Chyr Jakab, a moldvaiak görög-keleti metropolitája adta ki saját költségen. Főcíme: Infruntarea jidovilor asupra Iegii şi obiceiurilor lor, magyarul: Α zsidók ostorozása törvényük és szokásaik miatt.[93]

Neofitnek ez a különben kisterjedelmű könyve,[94] bár a lényeget tekintve nem mond újat, mégis a trienti és a még csak ezután ismertetendő damaszkusi vallomások mellett a keresztény vér használatáról szóló legnevezetesebb s legfontosabb okmányok egyike, valósággal korszakot alkotó a vérvád kérdésének történetében. Korszakot alkotó pedig nemcsak azért, mert Neofil vallomásait önként, világosan s félremagyarázhatatlan határozottsággal tette, hanem főként azért, mert mint volt zsidó pap, tudós és tanító a keresztény vér használatának titkába teljesen be volt avatva, tehát nyilatkozattételre nemcsak a legilletékesebb, hanem mint istenes életet élő s a tiszta, szent igazságot kereső ember, a legmegbízhatóbb. S ami különös morális súlyt kölcsönöz a könyv szerzője megbízhatóságának, az éppen az a körülmény, hogy maga Moldvának kétségkívül körültekintő metropolitája érdemesítette arra, hogy kiadja saját költségén.

A könyv második kiadása 1839-ben (január 10-én) jelent meg a hely és nyomda megnevezése nélkül. Valószínű azonban, hogy ezt Buzeuban adták ki.

A harmadik kiadás pedig 1876-ban jelent meg Bukarestben. Ennek a harmadik kiadásnak két címe van. A könyv külsején és első lapján ez áll: Tainá ascunsá şi acum descoperitá asupra rátácirei şi intunecárei in care se aflá Jidovii, magyarul:
Elrejtett és most fölfedezett titok arról a tévedésről, amelyben a zsidók leledzenek.[95] A harmadik oldalon van aztán az első kiadás eredeti címe is. Ez a harmadik kiadás könnyebb olvashatás végett már modernizált cyrill belükkel van nyomatva.

Neofil könyvének nagy jelentősége kitűnik abból is, hogy nemsokára más nyelvekre is lefordították. Így már 1818-ban Georgios János lefordította újgörögre e cím alatt: Α héberek vallásának és szokásainak cáfolata.[96]

E fordítás valószínűleg Jassyban jelent meg.[97]

1833-ban lefordították olaszra, mely fordítás két ízben is megjelent Napuli di Romaniában (= Nauplia). Az olasz fordítás alapján 1867-ben készüli aztán az arabs fordítás. Állítólag német fordítása is létezik e cím alatt Widerlegung des jüdischen Glaubens und seiner Gebráuche, mit Beweisen aus der Bibel des alten und neuen Testamentes. (Tiefverborgene Geheimnisse zu Jedermanns Kunde gebracht)[98]

Elképzelhető az az óriási feltűnés, amelyet Neofitnek könyve megjelenésekor a román nyelvet értő s a vérvád kérdése iráni érdeklődő azon körökben okozott, amelyek hozzáférhettek. Oly mohón kapkodták szét példányait, hogy megjelenése után csakhamar egyetlen példány sem volt kapható.

De könnyen elképzelhető az az elszörnyűködés, riadalom és kínos zavar, amelyet a volt rabbinak ez a váratlanul megjelent nyílt szava, ez a súlyosan kompromittáló s merész leleplezése okozott a zsidóság körében, amelynek Neofit bátran szemébe vágta nemcsak a keresztény vér használatának féltve őrzött titkát, hanem megrótta mélységes kereszténygyűlöletét is sok tévelyeivel és megátalkodott konokságával együtt. Villámként sújtott e könyv a meglepett zsidóságra.

Érthető tehát az a lázas törekvés, amellyel a zsidók ezt a nekik leírhatatlanul kellemetlen könyvel mindjárt megjelenése után titkon s nagysebesen összevásároltatni s megsemmisíteni igyekeztek, hogy így a keresztények elől lehetőleg elvonják s nyomait is eltüntessék a benne leleplezett titkoknak. S ha nem sikerült is cselszövényeikkel céljukat egészen elérni, a nyilvánosság elől annyira mégis elvonták mind az eredetinek, mind fordításainak példányait, hogy nemsokára a könyvpiac legnagyobb ritkaságai közé tartoztak s utóbb drága pénzen sem voltak kaphatók a könyvkereskedésekben. Sokan teljesen elveszettnek is hitték már Neofit könyvét.

Főként a zsidók cselszövényeiben keresendő tehát annak oka, hogy Νeofit könyvét nemcsak nálunk, hanem külföldön is vajmi kevesen ismerik magukban a műveltebb, tudományos körökben is.[99]

Fölösleges talán mondanunk, hogy manap pedig e könyv a lehelő legnagyobb ritkaságok közé tartozik s ha Románia valamely antiquariusánál akad is néha egy példánya, szinte mesés árat követelnek érette.
Α zsidók drágán megveszik s aztán elégelik. (Laurent A. szavai a Civilta Cattolica cikkezőjéhez írt levelében. Civ. Catt. 1882. vol X. 103. old.) Aki tehát bír Neofit könyvének egy példányával, ha mindjárt csak kéziratban is, valóságos kincset érő ritkasággal rendelkezik. Nekünk is csak hosszas kutatás, utánjárás és sok levelezés után sikerült egy példányát, (még pedig az 1803-iki, tehát legelső kiadásból) megszereznünk egy külföldi egyetemi tanár, a már említett Biani J. úrnak szíves közbenjárásával, de ezt sem könyvkereskedőtől, hanem egyik bibliofil barátjától, aki azt méltányos áron átengedte.[100] S hogy e könyv legújabb, 1876-ban megjelent harmadik kiadása ma milyen nagy ritkaság, bizonyítja az, hogy minden erőlködésünk dacára sem sikerült mindezideig egy példányát megszereznünk.

[92] Neofit, latinosan neophytus; jelentése: keresztény hitújonc.

[93] Teljes címe: Infruntarea jidovilor asupra legii şi a obiceiurilor lor, cudovediri din sfánta şi Dumnezeiasca scripturá. din cea veche şi din cea nouá. Acum intáiu intru acestas chip tipáritá in zilele pre luminatului şi pre ináltatului domnoului nostru Alexandru Constantin Muruz vvd (= voevod), intru a doa domnie a măriei sale in Moldaviia. Cu blagoslovenia şi cu toatá chieltuiala pre sfinţiei sale Chyriu Chyr Jacov. Μitropolit, a toatá Moldaviia. In typografiia sfintei Mitropolii in Jaşi. La anii dela Hs. (= Hristos) 1803, Fevruariie in 8. --- Sau typárit de Jeromonachul Kyr Macarie, duhovnicul sfîntei Mitropolii, şi de Gherasim Jerodiaconul typografi.
(Magyarul: A zsidók ostorozása törvényük és szokásaik miatt az ó- és újszövetségi Szentírásból vett bizonyítékok alapján. Most első ízben ily módon nyomatva a mi fenséges és dicső urunk, Muruz Sándor Konstantin vajda napjaiban, őnagyságának Moldvában való második uralkodás alatt. Chyrim Chyr Jkab őszentségének, egész Moldva metropolitájának áldásával és költségén. A Krisztus utáni 1803-ik év február 8-án. --- Nyomattatott Kyr Makárius szerzetespap, a szent metropolia lelkésze és Gerazim diakónus nyomdászok állal.) --- Megjegyezzük, hogy a könyv voltaképpen ó-cyrill betűkkel van nyomatva. Mivel azonban a Stephaneum-nyomda ilyen betűkkel nem rendelkezik s olvasóink legnagyobb része azokat úgysem ismeri, latin betűkkel átírva adjuk a könyv címét és a belőle még idézendő eredeti részleteket. Tudvalevő különben, hogy a modern románok is az ó-cyrill betűk helyett már széltében a latin betűket használják.

[94] A negyedrétű könyv ugyanis a címlapon és az ötoldalas előszón kívül csak 121 számozott levélből (=242 oldalból) áll. Tényleg azonban nem is 121, hanem csak 119 levele van, mert a számozás két helyen is el van hibázva, amennyiben levelei 66 után nyomban 68-cal, és 87 után nyomban 89-cel számozvák. (Minthogy nem az oldalak, ha nem csak a levelek vannak számozva, az egyes levelek előlapját a-val, hátlapját pedig b-vel jelöljük majd. Ígv szokás nemcsak a talmud, hanem több más régi mű, különösen kódex leveleit is idézni.) A könyv címlevelének hátlapján Moldva akkori vajdájának, a fanarióta IV. Sándor Konstantin Muruznak címere van feltüntetve, amelyet egy nyolcsoros vers magyaráz. Tudvalevőleg IV. Sándor Konstantin Muruz két ízben volt Moldvának vajdája.

[95] Teljesen pedig ez: Tainá ascunsá şi acum descoperitá asupra rátácirei in ió intunenecárei şi care se aflá Jidovii şi cum i-a ámprástiat Dumnezen in toatá lumea să fie risipitişi fără ţeară şi hula ce au asupra creştinilor descopetiă întăiu de cuviosul Neofit. Folositoare pentru fiecare creştin şi pentru jidani de a crede în Jisus Hristos. A treia editie Bucuresci, 1876. (Magyarul: Elrejtett és most felfedezett titok arról a tévedésről és sötétségről, amelyben a zsidók leledzenek; és hogyan szórta őket szét Isten az egész világon, hogy elszéledjenek és ország nélkül legyenek; és arról a gyűlöletről, amellyel a keresztények iránt el vannak telve, amit az istenfélő Neofit tárt föl. Hasznos minden kereszténynek és a zsidóknak, hogy a Jézus Krisztusban higgyenek. Harmadik kiadás. Bukarest, 1876.)

[96] Teljes címe: Magyarul: A héberek vallásának és szokásainak cáfolata az ó- és újszövetségi Szentírásból vett bizonyítékokkal. Moldvai (román)-ból fordítva szerintünk a görög népnyelvre Georgios Jánostól. Amelyben függelékül hozzá vannak adva Medici Pál irataiból szemelvények. Most kiadva tekintetes G. K. G. kereskedő úrnak közreműködésével és költségén. Ajánlva e Krisztustszerető (= keresztény) és tudománykedvelő görögöknek, 1818). --- A nyolcadrétű könyv 188 és a végén még egy számozatlan oldalból áll. A nyomtatás helye nincs ugyan feltűntetve, de a 4. és 5. oldal közötti metszet alján található megjegyzés azt bizonyítja, hogy Jassyban nyomatott. A metszeten ugyanis ez a jelzés és keltezés olvasható: (= véste Dimetre Kontoleo Romano Jassyban, 1818). --- Az előszót (= Gatzos György, a kiadó) írta; s ennek alapján ki lehet egészíteni a címben megrövidített nevét:

[97] Kedves kötelességet teljesítek, midőn a Neofit 2-ik és 3-ik kiadására, valamint újgörög fordítására vonatkozó e pontos adatok készséges közléseért ehelyütt is szívesen köszönetet mondok Binau J. bukaresti egyetemi tanárnak s a román akadémiai könyvtár igazgatójának.

[98] Const. de Cholewa Pawlikowski Der Talmud in der Theorie und in der Praxis. Regensburg, 1866. 311. old. Civitta Cattolica 1882. vol. IX. 733. old. és vol. Χ. 103. old.

[99] Azoknál, akiknek van tudomásuk e könyvnek létezéséről, a szerző nevének (Neofit, Neofitus) idézésében nem egyszer találtunk hibákra, amennyiben azt tévesen Teofitus-nak, vagy Teofilus-nak, sőt Νafitus-nak is írják. S hangsúlyozom, hogy itt nem sajtóhibákról van szó, hanem az írók tévedéséről. Így például maga a Civilta Cattolica névtelen cikkezője is (1882. vol. IX. és X.) következetesen azt írja:
rivelazione di un certo Teofitus monaco greco, exrabbino della Moldavia. Megjegyzem még, hogy a Civilta Cattolica cikkezője nem rendelkezett Neofitnek sem eredetijével, sem fordításával s azt a néhány idézetet, amelyet Neofit könyvéből közöl, a francia Laurent-tal folytatott levelezés s ennek később nagynehezen megszerzett francia fordítása alapján adja. --- Freimut Die jüdischen blutmorde című s már idézett művében (105. old. és másutt) szintén hibásan írja Neofit nevét: der Mönch Theophitus vor seiner Bekehrung jüdischer Rabbiner in dem Fürstenthum Moldan und daher Rabbi Moldavo genannt, mit welehem Namen man ihn gewöhnlich citiert". --- Éppúgy Rohling is Meine Antworten an die Rabbiner. Odor funf Briefe über den Talmudismus und das Blutritual der Juden. Prag, 1883. 80. sk. 95. sk. oldalain és egyebütt. --- Tekintettel arra, hogy Neofit megtérése előtt mint rabbi Moldvában működött, a moldvai exrabbi (rabbi Moldavo, Rabbi Moldavo) néven is idézik. Innen eredhetett egyeseknél az a téves nézet, mintha Moldavo lett volna az exrabbinak családi neve.

[100] Egész cikket írhatnánk azon nehézségekről, amelyek e könyvnek könyvárusi úton való megszerzése elé gördüllek. Az eközben szerzett tapasztalatuk közül, mellőzve minden egyebet, csak kettőt közlünk, mint igen jellemzőt. Az egyik alkalommal külföldi megbízottam (D. B. miniszteri hivatalnok) ezt írta:
Sajnálattal kell értesítenem, hogy minden fáradozásom ellenére nem sikerül a két munkát megszereznem... Ismételt megjelenésem ...
az antiquariusnál a választott nép minden fiát izgalomba hozta s ahol csak mutatkozom náluk, bizalmatlansággal fogadnak. Nem jól szimatolnak...
Egy külföldi zsidó antiquarius meg, akinek már negyven év óta van így heverő példánya az Infrumtarea Jidovilor első kiadásából, 200 frankot kért Neofit e könyvéért, így indokolva megbízottam előtt e magas árkövetelést:
A könyvnek keresztény kézbe való kiadásával voltaképpen vétkezem saját népem ellen.
Ha már elkövetem ezt a bűnt, legalább haszonnal akarom tenni.
Azért kérek érette 200 frankot s ebből egy fillért sem engedek.
Ha az uraknak kell a könyv, hát fizessék meg!
Én ennek az összegnek feléért fát akarok venni szegény hitsorsosaim számára,
hogy így megnyugtassam lelkiismeretemet.
--- Ha mindezeket szem előtt tartjuk, nem fog senki meglepődni azon,
ha azt merjük állítani,
hogy egész Magyarországon alig lesz található egy-két példánynál több
magánosok birtokában; de lehet az is, hogy egyetlenegy sem.
Hogy nyilvános könyvtárakban (még a budapestiekben sem) egyáltalában nincs meg,
azt onnan tudjuk, mert ilyenekben hiába kerestük annak idején.
A bukaresti román akadémia könyvtárán kívül leginkább Moldva és Románia könyvtáraiban,
de elvétve magánosoknál is található.
 
 
0 komment , kategória:  A vérvád történetének-24.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 479
  • e Hét: 2344
  • e Hónap: 13495
  • e Év: 278710
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.