Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Hivatásrendiség VI. rész
  2011-05-11 19:46:02, szerda
 
 
Raymond Maynard, CCR.:
Hivatásrendiség VI. rész -- Vége.

Mellékelni kell azoknak a polgárjogoknak és más jogoknak a jegyzékét,
amelyeket a korporatista állam kizárólag a nemzeti állampolgárok részére tart fenn.
Így van az, hogy csakis egyedül a nemzeti állampolgárok határozhatják meg,
mit csinál az állam, hogyan csinálja stb.
Egyedül a nemzeti állampolgárok rendelkeznek szavazati joggal,
mert a szavazati jog létezik és kötelező egy korporatista államban.
Ez a szavazati jog azonban nagyon világosan van körülírva.
A szavazók mindig tudják pontosan miért és kire szavaznak.
Egyedül a nemzeti állampolgárok rendelkeznek aktív képviseleti választójoggal.
A korporatizmusban a képviselet pontos, konkrét és kézzelfogható dolog.
Valóságosan illetékes képviselet, mert a képviselőket nem népszerűségük,
vagy vagyonuk szerint választják, hanem szakmai képesítésük szerint.
A saját hivatásrendbeliek választják őket.
Csakis a nemzeti állampolgárok tölthetnek be köztisztviselői állásokat és
hatósági tisztségeket.

Másként mondva, csakis a nemzeti állampolgárok jogosultak annak a meghatározására,
milyen fajta levest fognak enni, milyen tésztával lesz elkészítve, hogyan tálalják és miként szolgálják fel. Semmiféle idegen, legyen az bárki, nem kaphat engedélyt arra,
hogy ilyen ügyben nyilvánosan tárgyalhasson.

Mindenesetre, abban az esetben, ha egy ország tagja egy birodalomnak,
pl. angol, francia, német, holland, belga (vagy ami ezekből megmarad) különleges elbírálásnak van helye.

Az egyezmények és szerződések szerint a birodalomhoz tartozó országok tagjai alanyai a birodalomnak.

Ez a tény semmiképpen sem adhatja meg az állampolgársággal járó pozitív jogokat az ugyanazon birodalomhoz tartozó különböző országok tagjai számára.

A birodalom alanya a birodalom minden országában csak azokkal a különleges természetű jogokkal rendelkezik, amelyek ezen célból a szerződésekben és egyezményekben ki vannak kötve. És ez a helyzet addig és olyan hosszú ideig marad fenn,
amíg az alany nem válik a birodalom valamelyik országának állampolgárává.
Ezek a jogok kiterjednek: a személyi és vagyoni biztonság, a szabad közlekedésre és minden különleges, az érdekelt állam által világosan meghatározott, de nem pozitív jogokra,
a birodalom általános vezetésével történt megállapodások szerint.
Semmilyen körülmények között, és semmiféle tekintetben, az egyszerű birodalmi alany nem rendelkezhet a nemzeti döntéseket illető jogokkal. Ez a birodalmi alanyara vonatkozó státus nem ad az illetőnek absolut jogot még arra sem, hogy az illető ország állampolgárává váljon,
így van az, hogy ha pl. feltételezetten egy fekete, angol alany,
kanadai állampolgárrá kívánna lenni, erre semmi joga nincs. Ez a fekete idegen és idegen is marad, alávetve azoknak a feltételeknek, amelyek mellett belépett Kanadába.

Ez elvezet bennünket azokhoz az elvekhez, amelyek kijelölik kik lehetnek és kik válhatnak egyik ország nemzeti állampolgárává. Jelentsük ki mindjárt ezt az elvet.

Csak az lehet nemzeti állampolgára... (az ország neve) tagja a... (a nemzet neve) nemzetnek, alkotva kezdettői ennek a természetes népességét,.. (az ország neve) és más tagjai ugyanazon fajnak, akik készek... (a nemzet neve) beolvadni a nemzetbe.

Nem lehet itt semmiféle kétségnek helye. Szükséges hogy a jövő törvényeivel,
a korporatizmus ne hagyjon semmiféle lehetőséget más értelmezésre, mint amelyeket az alkalmazott szavakkal kifejezett. A betűknek egyezni kell a szellemmel. A szövegnek tisztának, precíznek és a lehető legegyszerűbbnek kell lenni. Fehér az fehéret akar mondani és nem értelmezhető halvány fehérnek, vagy sötét fehérnek.

Jegyezzük meg azt is, hogy azokban az esetekben, --- mint pl. Kanadában, --- ahol két nemzet egyesült a kanadai nemzet kialakítására, ezt a körülményt pontosan meg kell határozni. Így van az, hogy Kanadában, csakis a francia és angol származású és nevelésű tagok válhatnak kanadai állampolgárrá, ugyanígy a fehér faj más tagjai is azon esetben, ha be akarnak olvadni a kanadai nemzetbe, mint olyanba.

Nyilvánvaló hogy itt a faji kérdést érintjük.
Az előző fejezetben kifejtettük,
hogy mi az álláspontja a korporatizmusnak a faji kérdésben.
Nem szükséges azt itt újból kifejteni.
A nemzeti állampolgárság ezen elvét szigorúan alkalmazni kell,

a maroknyi talmudista kazárok ugatása ellenére,

amely elsősorban okozója a zavarnak és fajkeverésnek,
amely a világon diadalmaskodik.
Megjegyzendő, hogy a kazárok (az ú.n. modern zsidók) azok
akik minden jogot követelnek maguknak mindenütt,
visszautasítva azonban ezekkel a jogokkal járó kötelezettségek teljesítését.
Ők azok, akik mindenütt felvetik a faji kérdést,
mialatt ők a legzsarnokibb fajvédők Izrael állam határai keretén belül,
amely állam csalásra lett alapítva.

A faji kérdésben kifejtett judeo-marixista szünet nélküli propaganda-tűzijáték ellenére,
--- amely egyébként csak nyugaton érvényesül, --- komoly megfigyelés kimutatja,
hogy az Izrael állam ezen magatartása számos színes országban is megtalálható.

Amidőn a feketék és a sárgák --- a zsidók felbujtására --- követelik a jogot a fehér faj ügyelnek irányításában való részvételre, görcsösen tiltakoznak ugyanezen dolog ellen náluk. Valójában nemcsak hogy nemi engedik meg a fehéreknek, hogy ügyeiket saját maguk intézzék, hanem tisztán és egyszerűen kiűzik őket az országból, Birmánia, --- U Thantnak az UNO főtitkárának hazája, --- szép példa erre. A fehérek csupán helyreállítják a normális viszonyokat akkor, amikor ezt a politikát náluk is alkalmazzák.

Nem kétséges azonban, hogy a világ minden országában, mindig laknak majd bizonyos számban olyan idegenek, akik más országból származnak, de ugyanazon fajhoz tartoznak, vagy más fajhoz számítanak. Erre vonatkozólag többféle ok állhat fenn, amelyeknek tárgyalása meghaladja ezeknek a cikkeknek a kereteit. Azt hisszük, ez mindig így lesz. Esz a helyzet nem változtat azon a konkrét helyzeten, hogy minden nemzet egy szerves egység, független és különbözik egy másiktól. Ilyennek kell lennie és ilyennek kell tekinteni.

Ez az organikus egység abszolút és kizárólagos ura kell maradjon politikai, szociális és gazdasági sorsának. A nemzet nem engedheti meg semmiféle idegen népcsoportnak, a túlzott befolyás elnyerését, vagy megkaparintását. Egy ilyen befolyás veszélyekbe döntheti a nemzeti állampolgárok szociális, gazdasági és politikai biztonságát. Az államra tartozik és senki másra, annak meghatározása, mi egy ilyen túlzott befolyás. Szigorú ellenőrzést kell alkalmazni ezen a téren.
Numerus Clausus-t kell az idegenekre nézve bevezetni.
Az ebben a kérdésben specialista nacionalisták segítségével,
a korporatista állam meg fogja állapítani az ugyanazon fajhoz tartozó és tartózkodásra
jogosult idegenek számát. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni a különféle fajú idegenekre
nézve is. Ezek a számok attól függően állapíttatnak meg, hogy mennyi a lakosság összlétszáma, előrelátható szaporodása születésekkel és egyéb, az állam által meghatározandó tényezők figyelemvételével.
Ez a Numerus Clausus lehetővé teszi a konkrét egység és a nemzeti stabilitáshoz nélkülözhetetlenül szükséges egyensúly megőrzését.

Azonban ezek a különlegességek némelyike megtalálható némely országokban.
Vegyük Kanadát, mert kanadai lévén, jobb nekünk ezt a példát ismerni. Ebben az országban vannak indiánok és eszkimók. Ezek jóval előbb voltak az észak-amerikai kontinensen, mint a fehérek. A fehérek meghódították őket, azonban nem lehet kétséges, hogy ők otthon vannak Kanadában. Erre szent és megcsorbíthatatlan joggal rendelkeznek.
A kanadai nemzeti állampolgárság tehát nem utasítható vissza azon indiánok
és eszkimók számára, akik a kanadai nemzet egyik vagy a másik ágába óhajtanak sorolni. Továbbmenve, a kanadai korporatista állam revízió alá kell hogy vegye mindazokat a szerződéseket, amelyeket a kanadai kormány a különféle indianian és eszkimó népekkel kötött. Látni kellene, hol, mikor és hogyan sértették meg ezeknek a bennszülötteknek alapvető jogait, milyen igazságtalanságokat követtek el velük szemben. A szükséges javításokat és helyreigazításokat végre kellene hajtani. Azok pedig, akik visszautasítanák a besorolást, egy erre az esetre kijelölendő területen tartoznának élni és kivételes jogokat és előnyöket élveznének, amelyek csak őket illetnék meg kizárólagosan és amelyeket más fajok és népek nem követelhetnének,

Ugyanezeket kell alkalmazni minden olyan országban, ahol hasonló a helyzet,
mert a korporatizmus a szociális igazságosság politikája, amelyet általánosan
alkalmazni kell.

Elérkezünk végül a nemzeti állampolgárságot érintő utolsó elvhez.
Végtelenül fontos és közvetlen kapcsolatban van az előző elvekkel.
A bevándorlási politikáról van szó.

Csakis a... (a nemzet neve) nemzet reális szükséglete határozza meg a jövő bevándorlást. Ez utóbbi alá van vetve a fentebb kifejtett követelményeknek és elveknek.

Amennyire a dolog lehetséges, minden nemzet a meglevő népességének, a természetes szaporodása útján kell, hogy biztosítsa szükségleteit. Ezek az örökösei azoknak, akik áldozataikkal és munkájukkal építettek fel, szervezték meg és fejlesztették ki az országot. Adott esetben, különleges eszközöket kell igénybe venni a népszaporodás előmozdítására: különleges születési jutalom, speciális házassági előnyök, a sokgyermekes családok megsegítése stb.

Ami a nemzeti állampolgárságot elnyerő személyeket illeti,
hogy az ősök művei által produkált gyümölcsök jól ki legyenek használva,
szigorú elvek szerint történő szelekció útján gondosan kellene őket kiválogatni.
Meg kell, hogy feleljenek a nemzeti egység és mentalitás követelményeinek.
Csakis így lesz ez a nemzeti egység és mentalitás folyamatosan megszilárdítva.
Egy ilyen szelekció teszi lehetővé pozitív értékeik bekapcsolását.
Semmiféle ellenálló vagy be nem olvadó elem nem tűrhető el.
Kompromittálná az egységet és a stabilitást.

Ezek a korporatizmus által kidolgozott elvei a nemzeti állampolgárságnak.
Általánosságuk könnyen látható, ennélfogva tökéletesen alkalmazhatók minden nemzet különlegességeihez és követelményeihez amellett,
hogy érvényesek minden egyes nemzetre, minden faj keretén belül.
És ez az, ami éppen megadja az erejét és szépségét a korporatista gondolatnak.
Ez egy lényegében spirituális idea,
amely számot vet minden eshetőséggel és
amelyben minden elv igazságosan alkalmazásra kerül.
 
 
0 komment , kategória:  Hivatásrendiség VI. rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 673
  • e Hét: 2327
  • e Hónap: 9048
  • e Év: 374538
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.