Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
x
  2011-07-01 11:59:37, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... 2011-04-24 12:01:44



Szerző: ifj. Bartha Sándor

Uram,
tudom, hogy itt állsz,
szemben állsz velem és nézel.
Tekinteted áthatol
a pórusaimon, izmaimon,
ereimen és a velőkig hatol.
Amit látsz, biztosan elszomorít.
Amit érzel, biztosan bánt.
Amit mondasz, az csupa szeretet és kegyelem.
És én elfogadom... csupán ezt tehetem.

Uram,
Te még mindig vársz rám.
Még hívsz.
Szelíd szavad egyre a fülembe cseng,
de én mégis csend...csend vagyok
és sötétség uralkodik bennem.
A szavaim hidegek és
fáj a tél, ami bennem tombol.
S viharzó, süvítő szélként
hasít belém a hiányod
Uram... Uram... Uram...

Istenem,
világmindenséget mozgató,
Mindenható Isten.
Hasítsd át villámként a távolságokat
és kőszívtipró-véső- kalapáccsal
kezdj el dolgozni bennem irgalmasan...
türelmesen... kegyelmesen...
szeretetteljesen...





 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
B Sándor
  2011-04-24 12:14:46, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... 2011-04-24 11:56:04

Szerző: ifj. Bartha Sándor

A béke szeretnék lenni.
A nagybetűs béke, ami szíveket jár át,
hegyeket mozgat, életeket ment.
A béke szeretnék lenni.
Létjogosult, igazi béke,
nem áltatás, nem ékesszólás,
csak béke... és nyugalom.
Nyugalom, mely éltet,
értelmet ad és továbbvezet.
Nyugalom, mely a szívembe dorombol,
lelkembe költözik és ott honol.
Nyugalom, mellyel vígan járhatok,
nem aggódhatok, nem síránkozhatok,
nem zúgolódhatok, csak... nyugodhatok...
örülhetek... köszönhetek... hálás lehetek...
és nem félhetek.
Csak így élhetek, csak így szerethetek,
csak így lehet hitem, reményem, életem.
Csak így járhatok Teveled, Istenem.
Csak így kereshetem a fényt, mely utat világít,
mely Hozzád irányít, és Téged mutat.
Ó, mutasd az utat, mutasd
és nyújtsd a karodat, a jobbodat,
erős, hatalmas, átszegzett karodat,
hadd fogózzam belé, hadd kapaszkodjam belé
és el ne engedjelek, meg ne tagadjalak,
el ne hagyjalak soha-soha-soha.
Mert Te, csak Te vagy egyedül Istenem,
aki békét adsz, akinél nyugalmamat megtalálhatom.
És én ezt a békét akarom.


 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
B Sándor
  2011-02-11 12:25:43, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-04-28 10:31:20


CSEND
Szerző: ifj. Bartha Sándor

A sötét, a mélység eloltja lámpását
s bevonja, öleli fekete vén társát,
a Földet.
Ülök fent az ormon s mellémtelepedik
a csend, amely csak amúgy sötétlik
az éjben.
Madárdalolás, erdősusogás,
lélekmelegítő patakcsobogás
már nincsen.
Nincs pásztorsíp magasztos zenéje,
nincs kolompok érces csengetése.
Minden,
minden elhal, lassan visszavonul,
s lelkemre magányos, sötét bánat szorul,
félek.
Félek a másnap sötétlő titkától,
félek a jövő bizonytalanságától,
félek...
Félek a naptól, a virágos réttől,
irtózom az üde levegőtöl,
égtől,
kéktől, zöldtől, avartól,
s a friss, reggeli harmattól.
Miért?
Miért e sok kétely,
irtózat, s bűnös métely?
Mi ez?
Hol van a mindenségnek Atyja,
aki most engem megnyugtatna,
kérdem.
És ekkor az égen, mely sűrű és sötét
megjelenik egy sebhelyes, fényes kéz
és ír.
Írja az igét, az igazat, a valót
és szólít, hogy imádjam a mindenhatót.
És hív:
ember, kit nyom a bűnnek terhe,
ki a világi fáradtsággal telve
élsz,
állj meg bűnnel telt utadon.
Jöjj hozzám, nálam van nyugalom.
Félsz?
Ne félj! Én mindig elkísérlek,
csöndes nyugalmammal átölellek téged
csak jöjj!
Jöjj hozzám, gyermekem,
bűneidet én mind elveszem.
Kiáltsd:
Ó, Uram, Teremtőm, Istenem,
a Te kezedbe teszem életem,
hogy megváltsd.

Az ormon most még sűrűbb a csend.
Csend van kint és csend van már bent
a lélekben,
az életben,
a tájban,
a sűrű, fekete éjszakában.




 
 
1 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
B Sándor
  2010-10-05 14:11:08, kedd
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-04-28 10:21:57


BÉKÉT KÍVÁNOK
Szerző: ifj. Bartha Sándor

Köszönteni jöttem ezt az ünnepet,
amikor még a menny is nevet.
Amikor csodás harmóniákba burkolózik az ég
és angyali kórusok indulnak felénk.
Mert, ha szeretet húrja rezdül itt e földön,
akkor az égben angyalkórus énekel,
s a mennyei, tiszta harmóniák
világegyetemet bejárva jönnek át,
s betöltik mulandó, földi életünk,
hogy ezáltal is tisztábbak legyünk.

És ezt az ünnepet, a szívek ünepét
öleli át most a mindenség.
Mert számon tartja a frigyeket az Úr,
imáitokra feleletként angyalok serege vonul
és békét hoz majd ebbe a családba,
mennyei áldások forrását fakasztva.
Kész kegyelmét szórni rátok az ég,
ó, ez a gondoskodás bőségesen elég.

Én békét kívánok... Test-lélekben békét.
Békét, melyet életvihar nem zilálhatna szét.
Nyugalmat kívánok. Csendet, harmóniát.
S kívánom számotokra az örök koronát.
Adjon a Jó Isten sok-sok csodás percet,
hozzon e családba bőséggel kenyeret.
Életvizét ontsa, tárházát nyissa meg,
s legyen kérdéseitekre Ő a legjobb felelet.
Kegyelemforrása fakadjon az égnek.
Gondviselő óvása az isteni kéznek
tartson meg az úton, vigyázzon a bajban,
s minden imátokra feleljen Ő halkan.

Legyen ez a nap az emlékek napja.
Távoli gyermekkor és ífjúság hangja,
amely most véget ér, mert más úton kell járni,
ahol nem a nagy csodákra kell nektek majd várni,
hanem a kegyelem lehet az állandó támasz
s, ahol a Végtelen Isten áldásözönt fakaszt.
Egy szívdobbanással, szoros kézfogással
induljatok el az isteni bátorítással,
hogy veletek lesz mindig és végigvisz az úton,
amelynek a vége legyen majd békés, örök otthon.


 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
ifj. B Sándor
  2010-02-14 10:41:38, vasárnap
 
  ifj. Bartha Sándor AZ ÁRVA KISDED



Születni jöttél, Uram,
és megszülettél.
Fényleni jöttél, Uram,
és világítottál úgy,
amint soha senki sem tette.
Az életet ígérted, Uram,
és el is hoztad nekünk
a világmindenséget,
hogy mi élhessünk.
De a világ ezt nem értékelte.
Egy jászolban feküdtél, Uram,
és ez a jászol jelentett mindent:
a házainkat, a szíveinket,
befogadni vágyó, vagy elutasító
pásztor-bölcs lelkeinket.
De mi nem voltunk bölcsek.
Katonának születtünk és öltünk.
Kisdedek haltak meg a kezeink között,
édesanyák rimánkodtak nekünk
s mi így hagytuk veszni üdvösségünket.
Gonosz Heródesek voltunk
és az életedre törtünk.
Csak a hatalom érdekelt minket
és még a fénylő csillaggal sem törődtünk,
így születésed sötétben talált minket.
Még akkor sem jöttünk eléd,
mikor megnyílt az ég
és az angyalsereg énekelt,
majd világgá kürtölte a hírt:
megszületett, megszületett, megszületett.
Pedig értünk jöttél.
Gyarló gyermekeidért születtél
meg átokkal telt földgolyón,
hogy láthassa minden ember a csodát
és meggyőződjön végre arról, hogy Isten a szeretet.

Isten a szeretet.
És e végtelen nagy szeretet
kisgyerekként nálunk megszületett.
 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
ifj. B Sándor
  2010-02-14 10:17:45, vasárnap
 
  ifj. Bartha Sándor A VÍGASZTALÓ ISTEN


Értelme és rendje van mindennek itt e földön.
Célja, küldetése mindenek előtt.
S bár tudjuk ezt, s bízunk az Úrban,
mégis összetörten állunk az elmúlás előtt.
Fáj, hogy búcsúzni kell,
hogy távoznak szeretteink,
s hogy a múló idővel együtt
szállnak füstbe égbetörő terveink.
Mert véges itt az életünk,
bizonytalan a földi jövő.
S bár túlélt az ember sok heves vihart,
világégésekből került ki győztesen,
a rövid földi pálya véget ér,
s úgy tűnik, hogy a halállal vívott harcból
mi kerülünk ki vesztesen.

De nem ennyi csupán az emberi élet.
Nem ezt a jövőt képzelte Istenünk.
Nem könnyes szemeinket,
gondterhelt arcunkat
akarja látni szerető Mesterünk.
Fáj az elválás, mert mély a seb,
emlékek özöne előttünk pereg,
s nem könnyő elfogadni,
hogy itt most valaminek vége lett.
Ezért kell a hit,
az Istentől áradó édes vígasztalás.
Ne álljunk meg itt,
mert bennünket vár Valaki odaát.
Érettünk a Világegyetem Királyajön,
feltámadást hoz, örök vígasztalást,
örök életet és örök gyógyulást.
Fogjuk meg remegő kezeinkkel
Isten kezét, mely erős, mindenható.
Hogy legyen erőnk továbblépni hittel,
s megláthassuk könnyfátyolos szemeinkkel,
hogy most is mellettünk áll
az örök Szeretet, a Vígasztalás.



 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
ifj. B Sándor
  2010-02-14 10:09:37, vasárnap
 
  ifj. Bartha Sándor A SZÖVETSÉG ÜNNEPE


A virágok ünnepe ez;
lelketek viruló virágaié.
A szívek ünnepe ez;
együtt dobbanó, vágyódó szíveiteké.
A család ünnepe ez;
a fészekből kiröppenő ifjú madaraké.
A menny únnepe ez;
az égé, a földé, a tietek, a miénk...
Mindenkié.

Szívetek aprócska szikráját örömnek
megáldja az ég ma
s meglátni, hogy nő meg,
ha tiszta a ruhátok,
tiszta a gondolat,
makulátlan a jellem
s nincs álarc, mialatt meghúzódna
sötét érdekerdő,
mi az élet egén, csak árnyéktartó felhő.
Mert mit ér az ünnep,
ha üres a szív?
Ha a belső érzés szeretni nem hív?
Mit ér a szövetség, ha nincsen alapja,
s mi lesz az otthonnal,
ha nem Isten karja
védi, vezérli, s ha az életúton
nem Ő az, ki a sok göröngyöt
egyengetni kezdi.

Istennel járjatok.
Az út így könnyebb lesz.
A teher megoszlik, még akkor is,
ha az nehéz kereszt.
A menny rátok figyel.
Létetek, fogadalmatok,
imátok, vágyaitok
az égi folyosókon mind
ismertté válnak.
S a szavak, melyek ma
ünnepélyesen elhangzanak,
örökérvényű, aranybetűkkel
íródnak be - kitörölhetetlenül -
az égi könyvekbe.
Mert a menny is ünnepel ma.
Az angyalok is énekelnek.
Szent harmóniák hangjába
burkolózik az ég.
Ezért legyen fontos számotokra
ez a szent szövetség.
Mert a szövetség ünnepe ez.

És legyen ez az ünnep igazi,
szent ünnep.
Legyen ez a nap ma
napja az örömnek, az imának,
s a nyugodt, békés
Istenre hagyatkozásnak.



 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
ifj. Sándor
  2010-02-14 09:55:13, vasárnap
 
  ifj. Bartha Sándor A LELKI VAKSÁG


Kereslek Istenem,
Teremtőm, Fenntartóm,
Kegyelmes Egyetlenem.
Kereslek és megtalálni vágylak,
a bűnhomályban, a tékozló vágyban,
erőtlenségemben,
sömörgözéseimben,
bűneimben...
Fertőrontotta valómban
mégis égni vágyok.
Átoksulytotta céltalanságomban
meg akarok érkezni valahová,
ahol Te vársz rám.
Kéjhajszoló futásomban
mindig megérkezek,
de továbbállok,
mert rá kell jönnöm,
hogy elérhetetlen a délibáb,
amit észveszejtve üldözök.
És megyek-megyek.
Völgyek, hegyek,
sivatagok, tengerek.
És én még mindig megyek,
mert azt hiszem, hogy messze vagy.
Mert úgy érzem,
hogy sokat kell utaznom,
hogy Hozzád érjek
és a távolság segít majd arra,
hogy megtérjek.
Pedig Te itt vagy...
Itt, nagyon-nagyon közel...
A gondolataimban,
a titkaimban, a kis szobamban,
és ott a Bibliámban is.
Ha jobban megnézném,
felfedezhetnélek az életemben,
a hétköznapokban, az ünnepeimben.
Örömben, búban, mindenütt,
hisz Te vagy mindenben minden.
Valóban ott vagy...
Valóban itt vagy...
Ó, Istenem!
Kérlek, nyisd meg a szemem!

 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
ifj. B Sándor
  2010-02-14 09:51:54, vasárnap
 
  ifj. Bartha Sándor A KESKENY ÚTON



Kanyargós ösvény,
szűk sziklaperem.
Erdő, mely mind sűrűbb,
barlangok sötétje,
s még ki tudja mennyi
vész áll még elébe
fáradt csapatunknak,
e kicsiny csoportnak,
Istent kereső,
kutató utunknak.
Mégis megyünk, haladunk,
mert jaj,
ha a völgyben maradunk
énnel és álarccal
nem dacolhatunk majd,
ha jön a próbával.
Ezért jövünk Krisztus
mind közelebb Hozzád,
átadjuk szívünket,
hogy azt Te megmunkáld.
Őrizd meg magadnak,
formáld képmásodra,
hogy ott lehessünk majd
dicső országodba.
 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
ifj. B Sándor
  2010-02-14 09:46:44, vasárnap
 
  ifj. Bartha Sándor A KERESZT LÁBÁNÁL


Uram, itt állok előtted
véres, durva, alig gyalult
kereszted előtt.
Döbbenten állok és nem
akarom elhinni azt,
hogy ide juttattalak.

Emlékszem a koszos jászolodra,
a düledező istállóra,
bölcsekre, pásztorokra...
Mindenre emlékszem, Uram.
Úgy éreztem akkor, hogy
végre megtörtént a csoda.
Elhittem, hogy megszületett
a szabadító, Izrael szabadítója.
Láttalak később a Jordánnál,
az Olajfák hegyén, a templomban,
- elárulok, kissé furcsáltam a dolgot -
de még akkor sem gondoltam,
hogy ilyen korai lesz a halálod.

Uram, én csalódtam.
És sírtam is,
amikor láttalak, hogy halálra keresnek,
majd láttam, hogy cipeled a véres keresztet.
Ez nagyon fájt.
De mégfájóbb volt rájönni arra,
hogy én juttattalak ide.
Pedig én csepp vagyok a tengerben,
és mégis a hóhéroddá váltam,
mert vad szenvedéllyel
'feszítsd meg'-et kiáltottam.

Most itt állok kereszted előtt.
Próbálom jóvá tenni vétkemet,
de nem lehet... elvégeztetett...
Nem tehetek mást; elfogadom
lesújtó bűnérzetemet - keresztemet.
Tudom, a Tiéd fájdalmasabb
és sokkal nehezebb.
Tudom, a célod magasztosabb
és tetteddel örökre magadhoz láncoltad
teremtményedet... bűnös gyermekedet.

Ó bocsásd meg,
hogy a hóhéroddá váltam.
Irgalmad lehellete érintse szívem.
Kegyelmed gazdagságából
áradjon rám is.
És támadj fel,
támadj fel bennem, Krisztusom.
Kelj életre, kérlek, e poredényben.



 
 
0 komment , kategória:  ifj. Bartha Sándor 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1356
  • e Hét: 1356
  • e Hónap: 16995
  • e Év: 50391
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.