Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Málnási Ödön:Feladatok II.rész
  2011-05-22 16:41:25, vasárnap
 
 
Málnási Ödön:Feladatok II.rész

II. A FAJ VÉDELME.

Az Új Európa népei között a liberális értelemben vett szabadverseny megszűnik és
helyébe a teljesítményi verseny lép, amely a faji értékállomány erősítésétől,
növelésétől, tehát az egészséges nép és fajvédelemtől függ.

Magyarország jelenlegi népességéből a magyar anyanyelvű németek és
a zsidófajúak leszámításával magyar a lakosság 63.7%a,
német anyanyelvű német és magyar anyanyelvű német a lakosság 10.8%a
szlovák: 2.6%a, rutén: 3.1%a, román: 7.9%a, horvát: 1.1% a, szerb: 1.5%a, zsidófajú, a megkeresztelkedettekkel együtt, körülbelül 8.2%a és egyéb vegyesen 1.9%a.

A magyarság a honalapítástól kezdve fajilag dualisztikus. Mint minden nép, úgy a magyar nép is többféle fajból tevődött össze. Már a honalapításkor is a keletbaltiugoros alapállományon egy kisszámú turánitörökös vezetőréteg volt. Azóta a magyarság számos más faji elemet vet fel.

A keletbaltiugoros magyar legjellemzőbb fajlélektani tulajdonságai a következők: tanulékony, örökösen szemlélődő, tépelődő, fontolgató, problémakereső. Kultúrahordozásra kiválóan alkalmas. Képzelete gazdag és változatos. Politikailag haladó, örök evolucionista. Nem szónoki természet. Tettrekész, hamar lelkesedő, legnagyobb a megpróbáltatásokban, de nem kitartó. Szerény fellépésű, testileg gyengébb, de elég szapora. Túl analitikus, részletekben elvesző, szertelen. Meséi, mondái fantasztikus történetek, kevés cselekvéssel. Kollektív eszmékért lelkesedik, de kollektív cselekvésekhez nincs ereje, összetartása, szolidaritása. Ez a keletbaltiugoros magyarság alkotta a honfoglaláskor a magyar nép nagyrészét és fölötte, vékony rétegként helyezkedett el a turáni magyarság.

A törökös könnyűvérű turáni magyar fajlélektani tulajdonságai a következők: problémamentes, született szónok, érvelő és jogász. Elméletek iránt érzéketlen. Nemcsak kultúraalkotásra, de kultúrahordozásra is alkalmatlan. Ábrándozó, önző, nagyigényű. Szeret nagyokat enni, inni, és mindenféle címen áldomásozni. Keveset, vagy semmit sem dolgozik. Szeret betyárkodni, kötekedni. Az északi fajjal szemben a legaverzívebb. Politikailag maradi, konzervatív, passzív természetű. Testileg erősebb, méltóságos, hetyke fellépésű. Szaporulékonysága csekély, ezért csak idegenfajú jövevényekkel és ezeknek nyelvi asszimilálásával tudott kilenc évszázadon keresztül az ugoros népi tömegek fölött uralkodni.

A keletbalti ugoros magyarság és a törökös turáni magyarság között Szent István király óta folyó 900 éves harc nem osztályharc, hanem faji harc. Ezen harc kedvezőtlen eredményeként a keletbalti ugoros magyarság nem tudott kellően szaporodni, sőt nem egyszer nagytömegekben irtatott (pl. 1514ben 70.000) és helyét sok másfajú, másnyelvű népek foglalták el, amelyeknek jelentékeny része a turáni magyar köznemesség szolgálatába lépve, nyelvében megmagyarosodott. 1848óta a turáni magyar köznemesség a hivatalnoki karba lépve, kereszteződött a keletbalti szlovákkal és alpi fajú némettel, együtt alkotva a magyar dzsentri társadalmi osztályt.

A túlnyomóan keletbalti és kisrészben dinári, még kisebb részben alpi fajú szlovákoknak jelentékeny része van a magyar hivatalnoki karban és főleg a római katolikus papságban.

A részben alpi, részben dinári és legkisebb részben északi fajú horvátok részéről jelentékeny faji beütés észlelhető a délsomogyi és délzalai magyarságban.

A túlnyomóan dinári fajú szerbek részéről jelentékeny faji beütés észlelhető a délvidéki magyarságban.

A túlnyomóan dinári és csak kisrészben mediterrán erdélyi románok a székely és magyar népi rétegekkel fajilag ritkán keveredtek.

A magyarországi svábnémetek nagyrésze alpi fajú, a szásznémetek zöme északi fajú. Előbbieknek jelentékeny részük van a megmagyarosodott iparosok és kereskedők rétegében, az északi fajú szásznémetek közül pedig sokan megmagyarosodva, magyar kultúraalkotók lettek.

A keletbalti fajú ruténeknek a keletbaltiugoros magyar népi rétegtekkel való kereszteződése nem volt káros.

A szerológiai távolság figyelembevételével legszerencsésebb volt a magyarság faji keveredése a tót néppel és a rutén néppel. Nem okozott nehézséget az alpi fajú németekkel való kiegészülés sem. Kedvezőtlen az eredmény a földközi fajú románokkal és méginkább a dinári fajú szerbekkel való kereszteződésnél. Az északi fajú németekkel, illetőleg erdélyi szászokkal való kereszteződés az averzív erők érvényesülése folytán annál inkább is kedvezőtlen eredményre vezetett, mert a másfélszázados török megszállás idejében a magyarság az északi fajtól szerológiailag távol álló török elemekkel jelentékeny mértékben bővült.

A mai magyarság faji összetétele a különböző fajkutatók százalékszámainak egységesítése alapján a következőkben határozható meg: 35% keletbaltiugoros fajú, 20% törökös turáni fajú, 4% mongoloid fajú, 20% dinári fajú, 5% mediterrán vagyis nyugati fajú, 15% alpesi vagyis keleti fajú és egy százalék északi fajú.

Ilyen körülmények között nemcsak fajtisztítási és fajnemesítési, hanem minden vonatkozású népi érdek kívánatossá teszi hazánk népeinek fajkémiai képlete, fajötvözete tudományos megállapítását faj tartományonként. Milyen fajkeveredések történtek az egymástól elhatárolható népi tájegységekben? A fajkeveredés milyen hatással volt a népi kultúrára? Milyen népi tájegységekben őrizte meg a nép faji tisztaságát? A hazai életfeltételek sokévszázados hatása és közöttük különösen a háromféle éghajlati területnek természeti kiválasztást gyakorló hatása miként módosította hazánk népeinek különböző faji örökölt testi és lelki tulajdonságait? Az átöröklés, a létért való küzdelem, a kiválasztás, alkalmazkodás milyen fajélettani és fajlélektani következményekkel járt és melyek az ebből következő fajegészségtani feladatok? Az egyes népi tájegységekben milyen mértékben van meg a származásközösségből fakadó faji öntudat? Ezen kérdésekre csak úgy lehet megfelelni, ha faji tényezőket elemző helytörténetírók, fajembertani, fajlélektani, fajtársadalomtani és fajegészségtani ismeretekkel felvértezett orvosok, városi és községi orvosok, népi tájegységenkénti munkaközösségekben, központi irányítás mellett, néhány éves munkaterv végrehajtásával hazánk népeit felvételezik és fajkémiai képletét helyenként, népi tájegységenként és faji tartományonként megállapítják. Amíg ezen munka nincs elvégezve, addig az összetett, sőt bonyolult fajiságú állam vezetői csak általános vonatkozású rendelkezéseket tehetnek, de a végrehajtás döcögni fog, mert még a középvezetésben sem tudnak alkalmazkodni a faji és fajlélektani különbségek adta igényekhez.

A faji tartományok megállapításához eligazítást nyújtanak a nyelvjáráshatárok, népművészeti díszítőelemtartományok és népzenei motívumtartományok határainak egyeztetése.

Az ország egész népének fajembertani, fajélettani, fajlélektani, faj szociológiai és fajegészségtani felvételezésre, tudományos megismerésére Fajkutató Intézet létesítése szükséges, amely személyi és dologi kiadásainak fedezésére évente nem igényel 250.000 pengőnél többet, de viszont a fajvédelemnek kimeríthetetlen értékű szolgálatokat tehet A faj védelmének első munkaköre: a népesedéspolitika.

A népesedéspolitika jelentőségét megszabja az a körülmény, hogy a házasságkötések és élveszületések arányszáma évtizedek óta állandóan hanyatlik. Míg Magyarországon 1883ban 1000 lakosra 10.3 házasságkötés jutott, addig 1940ben csak 7.8%; és amíg 1879ben 1000 lakosra 45 élveszületés jutott, addig 1939ben csak 19.9%. Ez a körülmény céltudatosabb népesedéspolitika alkalmazását igényli. Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy a szomszédos népeknél a születések arányszáma messze meghaladja a magyarságét, akkor a népesedéspolitikának még fokozottabb jelentőségét látjuk. Ha a helyzet állandósulna, akkor legkésőbb 2600 körül meghal a magyarság utolsó képviselője. Magyarországon éppen a magyar házaspárok házassága a legkisebb termékenységű. 1939ben a házasságok termékenysége a magyarországi román házaspároknál 5.50, a szerbeknél 4.83, a tótoknál 4.35, a németeknél 3.76, a horvátoknál 3.74, míg a magyar házaspároknál csak 3.66 gyermek volt.

Az egyke és semmiké nemcsak gazdasági, erkölcsi, hanem elsősorban faji adottságok következménye. Tudvalévő, hogy pl. a keletbalti fajú ugoros magyar, valamint a dinári és alpi fajú sokkal szaporább, mint az egykéző, vagy semmikéző törökösturáni magyar. Éppen ezért az egyke leküzdése érdekében a földbirtokpolitikának és telepítéspolitikának a faji szempontokat is figyelembe kell részesíteni. A sok lehetőség közül itt csak azt említem meg, hogy a szaporulékony felsőtiszai magyarság paraszti népfeleslegének a DélkeletDéldunántúl egyketartományába való letelepítése az ottani egykésrendszer leküzdésére a legalkalmasabb. Szükséges az ,,egykéző vagy semmikéző" középosztály felfrissítése fajtiszta, szaporulékony paraszti elemekkel.

A gyermeklétszám korlátozás leküzdése érdekében úgy a fogamzás megelőzés technikai eszközeit, mint a magzatelhajtást a legszigorúbb büntetésekkel ki kell irtani.

Minden nép tevékenységének két legfontosabb tere: a hivatás és a család. A helyes pályaválasztás és a helyes párválasztás nem egyszerű magánügy, hanem a nép egyetemét érintő közügy.

A nemzeti büszkeségnek előfeltétele, hogy a nép minden tagja testben és lélekben egészséges, fajilag homogén és a faji együttérzés hevíti.

A fajnemesítési megelőző tevékenységnek a párválasztásba is megfelelő módon be kell avatkoznia. Tudvalévő, hogy a termékenység a faji kereszteződéssel fordított arányú, össze nem illő, szerológiailag nagy távolságra lévő, ezért egymással szemben averzív hajlamú párok szaporodása vagy nehéz, vagy nem kívánatos. A fajilag túlkereszteződött nagyvárosokban a halvaszületés arányszáma azért magas, mert az anya vére és az embrió vére között olyan harc folyik, mint az idegen vércsoportból való átömlesztésnél. Ha a harc mégis élveszületéssel végződik, akkor többnyire korcs ivadék jön létre. A korcsok ellenálló képessége alacsony, halálozási ezrelékszámuk magas. Ha a korcs életben marad, testileglelkileg közbülső állapotban él, lelkileg kiegyensúlyozhatatlan, önző, korán tér a bűnözés útjára. A bűnözési statisztika tényeit egyes helységek kedvezőtlen fajkémiai adottságaival a legkönnyebb megmagyarázni. A pártoskodás, széthúzás felületesen ,,magyar betegség"nek van minősítve, pedig ezen tény mögött a magyarság sok helyen kedvezőtlen fajkeveredésének ténye húzódik meg, amely egyúttal magyarázatát nyújtja a szolidaritás, együttérzés, közösségvállalás, továbbá a népérdekeknek megfelelő történeti népi kezdeményező erő hiányának is.

Magyarországon átlag kétnaponként 3 ember követ el öngyilkosságot, családi bajok miatt. Budapest faji túlkereszteződésének tulajdonítható az, hogy az ország összes öngyilkosainak harmada Budapestről kerül ki.

Minden nép pusztulását elsősorban az észnélküli fajkeveredés idézi elő. És minden nép felemelkedésének útja fajkémiai képletének, faji ötvözetének állandó javításán, faji homogenitásának fokozásán keresztül vezet.

A fajnemesítési megelőző tevékenység fontos feladata a tiszta fajesztétikai típusok propagálása. Ilyenirányú, céltudatos tevékenységet a hazai zsidóság érdekében egy közismert színházi folyóirat évtizedeken keresztül végzett, amikor évrőlévre többnyire askenázinegroid fajú zsidó nőt avatott Magyarország szépségkirálynőjévé. Ennek a fajesztétikai fertőzetnek teljes megsemmisítésére és egy tiszta fajesztétikai közvélemény megteremtésére paraszti leányainkat és fiainkat nem a népviselet igényei szempontjából kell levelezőlapokon, napilapok képes mellékletein és képes hetilapokban propagálni, mint eddig tették a néprajz művelői, hanem faji tájegységenként, fajembertant tudományosan művelő orvosok által, a faj tisztaságot legszebben tükröző ifjú leányokat és legényeket elsősorban a fajtisztaságot aránylag legjobban megőrzött parasztságból kell kiválasztani és képes eszközökkel propagálni a fajesztétikai igények megtisztítása és nemesítése céljából.

A pubertás korán keresztül fejlődött ifjúságot fajembertani, örökléstani és fajesztétikai ismeretek nyújtásával kell a fajszempontból és a családi élet összhangjának, boldogságának szempontjából helyes, céltudatos párválasztásra nevelni.

A házassági tanácsadó intézményeket legalább járásközpontokig ki kell fejleszteni és a szervezet egészségességének megállapításán kívül faj embertani, vagy szükség esetében szerológiai vizsgálatra is fel kell használni, hogy egymástól nagy távolságra lévő, egymással az szemben averzív hajlamokat hordozó, de a szerelemtől elvakult párok komoly szakorvosok által az össze nem illő házasság veszélyeire figyelmeztethessenek. Amennyiben a fajnemesítési igényeket is figyelembe vevő házassági tanácsadó intézetek szakvéleményét mellőző párok mégis házasságra lépnek és a házasságukból korcsok születnek, az ilyeneket a családvédelmi politika kedvezményeiből, áldásaiból feltétlenül ki kell zárni.

Lehetetlenné kell tenni minden olyan házasság megkötését, amely már eleve magában hordja a faji korcsosodás, a családi ínség, nyomorúság vagy felbomlás csíráit.

Házassági kölcsönt csak olyanoknak szabad adni, akik nemcsak makkegészségesek, hanem fajilag homogének, egymáshoz illők és képességeik biztosítékot nyújtanak arra, hogy rendezett családi életet tudnak élni.

Az örökölhető betegségek hordozóinak sterilizálása szükséges.

A minőségi népesedéspolitikának céltudatos családvédelmi politikát kell alkalmazni.

A szomszéd népek népesedési arányszámainak tényei a magyar nép számára házasságonként 6 gyermeket igényelnek. Éppen ezért a fajilag homogén pároknak a házassági kölcsönt 6 gyermekkel, záros határidőn belül való törleszthetéssel kell nyújtani. A családi segélynek a gyermekek számával fokozódását is 6 gyermekig kellene határolni; a hetedik gyermektől kezdve a családi segély azonos a hatodik gyermek után járó összeggel.

Biztosítani kell azt, hogy minél több tisztafajú családban a hatodik, hetedik, vagy a nyolcadik gyermek megszülethessen, mert a tapasztalat szerint ezekből kerülnek ki a legtehetségesebbek.

A fajtiszta, egészséges és szellemileg fejlődésképes gyermekek közül a negyediken felüli gyermek tandíját, tanszereit és iskolai napi közlekedési költségeit fizesse az állam.

A kereseti adó megállapításánál figyelembe kell részesíteni a családtagok számát.

A jövedelemadónál családvédelmi okokból az öt évi házasság után még gyermektelen házaspárok adóját 40%ra fel kell emelni.

A nőtlen férfiak és hajadonok jövedelemadóját 50 éves korig évrőlévre fokozódó adókulcs szerint olyan mértékben kell kimunkálni, hogy az örökbefogadás kívánatossá váljon.

A családvédelmi feladatok pénzügyi fedezésére szükséges állami családpénztár állandósítása, amelyben a családvédelmi rendeltetésű adónemeket és adóhányadokat össze kell vonni.

Az anyai lélek a népi fejlődés legdinamikusabb tényezője. Az anyai ösztön erejének köszönheti minden nép a szeretetet. És az anyaság elleni küzdelem egyben harc a népet éltető, fenntartó, jobbító, szebbítő szeretet ellen. A nép halhatatlansága ellen azok követik el a minősíthetetlen mértékű, legnagyobb bűntetteket, akik a tisztafajú és makkegészséges anyáktól megvonják a sokgyermekes anyaság könnyes boldogságának lehetőségeit, biztosítékait. A történelem útjait olyan elpusztult népek alig felismerhető törmelékei takarják, amelyeknek anyái nem tudták kellően betölteni hivatásukat. Amelyik népben az asszonyok többnyire élő gyermekkoporsóként járják az élet útjait, ott a nép szétporlik, a történelem útjainak burkolatául szolgáló törmeléknéppé válik, amelyen életrevalóbb népek taposnak végig.

Magyarországon az eszményi anyai mivoltot megillető belső nőtisztelet a XVIII. század első felében, a spanyol szertartás udvaroncéletének bevezetésekor, a ,,kezét csókolom"ozás divatbajövésekor rendült meg és ezáltal a nemek közötti kölcsönös tiszteletteljesség helyébe a férfiak részéről az üres képmutató állovagiaskodás lépett a nők részéről pedig a hamupipőkés fölényeskedés.

Hazánkban a család szétbomlási folyamatának meggyorsításához a legnagyobb mértékben a zsidó nők járultak hozzá. Az elzsidósodott Budapestről a legkisebb faluig a zsidó nők sugározták szét a dologtalan, eltartott, fényűző, minden élvezetet hajszoló és habzsoló, léboló askenázi női életstílust. Ezek a zsidó nőstények festett arcukkal, ajkukkal, körmükkel, hajukkal, tetovált szemöldökükkel, testet kínáló öltözetükkel, viselkedésükkel, kacérkodásukkal a pánsexualizmus baktériumait szórták szét az utánzásra hajlamos nép asszonyai minden rétegébe és az ősi anyai élethagyományokat négy nemzedék alatt csaknem teljesen elhomályosították. 26 zsidó bárói család, 280 nemességre emelt zsidó család és soktízezer gazdag zsidó család lányai mágnásokhoz, politikusokhoz, tudósokhoz, művészekhez, miniszteriális főtisztviselőkhöz, katonatisztekhez, rendőrtisztekhez mentek férjhez és a faji vérfertőzéssel együtt a társadalom vezetőrétegeit lelkileg, szellemileg, erkölcsileg is teljesen megfertőzték.

Az anyák becsületének, egészségének és életének a 14 éven aluli gyermek száma arányában megkülönböztetett büntetőjogi védelemben kell részesülnie. Egészen más elbírálás alá kell vonni, ha pl. a férj a feleségét megveri vagy bárki becsületében, vagy tettleg megsérti a nőt, vagy ha gondatlanságból sérülést szenved vagy halált szenved munkahelyén, utcai forgalomban önhibáján kívül, ha a nő, anya.

Minden 50.000 lakos után szülőintézet és anyaotthon létesítése szükséges, állami fizetésű bábákkal, nőgyógyász hatósági orvos felügyelete és felelőssége mellett. Budapesten ezidőszerint 20 ambulanciás anya és csecsemővédő intézet van, de ezek közül csak 6ban van bölcsőde, 38---40 csecsemő részére, tehát még 2 kerületre sem esik 1 bölcsőde. Budapesten évente átlag 1800---2000 csecsemő hal meg 12 hónapos koron belül. A csecsemők szüleinek legnagyobb része nincsen olyan módban, hogy a legelemibb szükségletet is biztosíthassa az újszülöttnek.

A szülőanyák számára főleg a születés előtti hónapban és a születést követő 4 héten át a család háztartását teljesen és ingyenesen ellátó háztartási kisegítő nő kiküldését kell biztosítani.

Az anya munkájának megkönnyítése céljából be kell vezetni a szomszédsági segítő nő intézményét, aki a még nem iskolaköteles gyermekeknek a napközi otthonokba való felvételéről és ottani megfelelő táplálkozásáról tartozik gondoskodni.

A kedvezőtlen egészségi állapotú szülő nők számára biztosítani kell azt, hogy csecsemőjével együtt hat hétre anyaüdülőotthonokban nyerjen elhelyezést, útiköltség megtérítéssel együtt. A kereső szülő nők számára a születés előtt és után 6---6 hétre, tehát összesen 12 hétre munkamentességet és a munkabérrel egyenértékű táppénzt kell biztosítani.

Az üzemekben dolgozó kereső szülőanyák számára a szülés után, az üzembe visszatérésükkor a szoptatási időig könnyebb munkát kell nyújtani.

A kereső nők és anyák védelmére minden nagyüzem egyegy üzemi intézőnőt alkalmazzon.

Az üdülésre szoruló gyermekek számára a hegyvidékeken és az üdülőhelyeken annyi ifjúsági üdülőotthont kell felállítani, hogy minden gyermek évenként, illetőleg nyáron legalább 4 hétig megfelelő üdülésben részesülhessen. Magyarországon csak 12 állami gyermekmenhely van, 530 gyermek és 730 csecsemő számára. Ezenkívül csak 1351 kisdedóvó és csak 145 nyári gyermekmenedékház van.

A gyermekmunkát 14 éves koron alul csak a tankötelezettség utáni nyári iskolaszünetben szabadjon igénybe venni. De a gyermek munkavédelme érdekében 14 éven aluli gyermekeket csak könnyű áruk csomagolására, kihordására, üzenetek kézbesítésére, sportban való segédkezésre, házi műhelyekben tárgyak kézbeadására kell korlátozni.

AZ IFJÚSÁG VÉDELME: A NÉP VÉDELME.

Az ifjúsági szervezetek vezetőit túlnyomóan az ifjakból kell kiválasztani, mert egymást ők értik meg a legjobban.

A szombatot az ifjúság napjává kell avatni, amelyen az iskolákból és a munkahelyről kiragadva, egységes világnézeti nevelésben, társadalomerkölcsi nevelésben és életismeretre való nevelésben kell részesíteni.

Az ifjúság elsősorban legyen makk egészséges és ezért a testedzést tekintse első kötelességének. A népi műveltség alapelemein kívül saját hivatása körében szerezzen alapos szakismereteket. Legyen maradéktalanul becsületes, tisztességes, önfegyelmezett, és bajtársias. Szabadítsa fel magát az egyéni gondolkodásmód alól és telítse lelkét népközösségtudatos gondolkodással. Legyen népközösségi életszemléletű. A cselekvéseket mindig a népközösség érdekei szerint ítélje meg, elsősorban önmagánál. A közösség jelenéért és jövőjéért legyen felelősségtudatos. Az önkéntes népi szolgálatra irányítva fejlessze kezdeményező erejét, alkotóerejét, áldozatkészségét, szívós akaraterejét, önbizalmát, bátorságát és néphűségét.

Az ifjúsági szervezetek számára le a járásközpontokig és nagyközségekig táj típusonként megépített ifjúsági otthonokat kell létesíteni. Az ifjúsági otthonokban nevelési okokból az ifjakat nem nagy közös hálótermekben, hanem kis szobánként hármasával, ötösével kell elhelyezni. Az ifjúsági otthonok étkező helyiségeit filmbemutatásra alkalmas módon kell berendezni. Az ifjúsági otthonokban az orvosszoba, betegszoba, fürdőszoba és zuhanyozó, mellette pedig a megfelelő nagyságú sportpálya elengedhetetlen.

Az ifjúsági otthonok életét a vidám bajtársiasság alapjára kell helyezni.

Sok tanoncotthon létesítése szükséges. Magyarországon ezidőszerint 20.000 gyáripari ifjú munkás és tanonc, valamint 78.000 iparostanonc dolgozik, de csekély 22 tanoncotthon van, alig 1000 tanonc számára.

Tanoncot csak nevelésre alkalmas és erre kijelölt mesterek fogadhassanak. A tanoncok személyes igényeit, a hálóhelyiségük tisztaságát, berendezését, fűtését, szabad idejük felhasználhatását, magánéletüket, zsebpénzüket, szakiskola kötelező látogatását, minden két nap között legalább 12 órás pihenőt, évenként 1421 napi, egyfolytában eltölthető szabadságidőt biztosítani kell.

Az ifjúság fajtiszta tehetségeinek kiválasztása és az állami, gazdasági, szociális és kulturális életbe való bevonhatása érdekében évenként, április 23. és május 1. között hivatás teljesítményi versenyek rendezésére van szükség, egységes vizsgafeladattal, a szellemi és testi teljesítmények egységes mérlegelésével. A versenyek elbírálásánál a szellemi szempontokon kívül a szerszámok, gépek kezelése, a kész munka tökéletessége és a tisztaság egyaránt elbírálás tárgyát kell, hogy képezze.

A 18 éves ifjak községenként (IV. 23.), járásonként és városonként (IV. 25.), megyénként (IV. 27.) vesznek részt és háromszori selejtezés után (IV. 29.) a vidéki és fővárosi győztesek országos hivatásteljesítményi versenye a fővárosban vagy közelében rendeztetik meg. Az első ötezer és közöttük a hivatásteljesítményi bajnokok május elsején országos megünneplésben részesülnek.

Az évenkénti hivatásteljesítményi győztes ötezer ifjúból lehet a legalkalmasabbakat kiválasztani a következő elvek és módszerek figyelembe vételével: 1. Fellépés, megjelenés, vizsgálat. 2. Általános szakorvosi vizsgálat. 3. Fajantropológiai és fajélettani, serologiai vizsgálat. 4. Psichotechnikai vizsgálat. 5. Szóbeli ismeretvizsgálat. 6. Zárthelyi írásbeli ismeretvizsgálat. 7. Teljesítményvizsgálat.

A tehetségvizsgálatnál figyelembe veendő, hogy a magyarság 18 éves korosztályban a tehetségvizsgálat országos százalékkulcsából következtetve minden évben átlag 770 tudószseni 1155 művészzseni és 1540 tehetség (talentum) van. Ennek a közel 3500 ifjúnak a legcéltudatosabb kiválasztása és a nép életében megfelelő felhasználása olyan óriási jelentőségű, hogy évenként a kilenc nap alatt megrendezhető hivatásteljesítményi versenyre minden fajantropológust, fajbiológust, psichotechnikust és kiváló pedagógust mozgósítani kell, hogy munkamegosztáson alapuló, együttes közreműködésükkel legalább az első két ezret valóban meg is találják!

A szociálpolitika a létfenntartás elemeinek: a táplálkozásnak, ruházatnak és lakásnak igénykielégítése.

A nép számára nemcsak kellő mennyiségű és minőségű táplálékot kell biztosítani, hanem főleg az asszonyokat rá kell nevelni a helyes táplálkozás elveire is. A faji és éghajlati adottságoknak megfelelő táplálkozás követelményeinek határán belül az élelmiszerek kalória és vitamin értékét minden háztartást vezető nőnek ismernie kell. Az ételek elkészítésének módja nemcsak az ízletességi igények kielégítését kell hogy biztosítsa, hanem elsősorban a vitaminok megóvását. A zöldség és gyümölcsfélékkel való táplálkozást és általában a védőtáplálékok fogyasztását szorgalmazni kell.

Az arányos kalória és vitaminigények szolgálatába kell állítani a termeléspolitikát is. Elsősorban arra kell törekedni, hogy minden családi ház mellett vitaminkertek létesüljenek. A vitaminkertmozgalmat országossá kell fejleszteni.

Ki kell fejleszteni az élelmiszervizsgálatot. Az élelmiszerek közül a megfelelő felkészültségű és megfelelő keretű élelmiszervizsgálat hiányában leggyakoribb a tej és tejtermékek hamisítása.

A lakáspolitika alapelvéül, illetőleg a lakbérrendelet alapjául a lakbérosztályokon belül a lakástér m²e szolgáltathat támpontot. Magyarországon 1940ben is csak 16.000 lakás épült, amelyből 10.000 egyetlen szobás lakás.

A népbetegségek megelőzése céljából a falvakat minél gyakrabban röntgendiagnosztikai laboratóriumokban kell végigvizsgálni.

A falu egészségügyi védelme céljából minden faluban egészségház létesítése szükséges, amelyben a községi orvos röntgenvizsgálattal és laboratóriumi vizsgálattal szabatos bajmegállapító tevékenységet végez. Az egészségházhoz lehet kapcsolni a fertőtlenítő helyiségeket is.

Minden kút vízét egészségügyi vegyvizsgálat alá kell venni és megfelelő vizű új kutakat kell feltárni.

A falvak szennyvizét csatornázással le kell vezetni.

A tuberkulózis elleni küzdelem az egészségügyi törzskönyvezésen keresztül lehet eredményes. A tüdőbajosokat ki kell emelni a családból és munkahelyéről és megfelelő gondozásban kell részesíteni. Ezen célból a tüdőbetegek számára ma fenntartott kórházi és szanatóriumi ágyszámot meg kell háromszorozni.

A tuberkulózis elleni hatékonyabb küzdelem mértékét megszabja az a körülmény, hogy Magyarországon 1940ben is 15.459 ember halt meg gümőkórban. A gümőkóros halálozási arányszám 9.7, légzőszervi tbcs 8, a tüdőgyulladásos 12.1 míg ezzel szemben elaggottságban csak 15.1% halt meg.

A vérbaj elleni küzdelem eredményességének fokozása érdekében legalább megyénként egy jól felszerelt nemi beteggondozó intézmény létesítésére van szükség. A kezelési kényszert minden nemibetegre alkalmazni kell. A nemibetegségek leküzdésének egyik eszköze a prostitúció teljes megszüntetése.

Az egészségre való ártalmas fogbetegségek leküzdése céljából autóbuszokra szerelt fogászati ambulanciákkal kell minél gyakrabban a legfélreesőbb falvakban is a népét fogvizsgálat alá venni és azonnali kezelésben részesíteni.

Az üzemek tartoznak gondoskodni arról, hogy az üzemben dolgozókat munkaközben megvédjék attól, hogy egészségükben kárt szenvedjenek. Az üzem védelme csak akkor lehet tökéletes, ha annak megvalósításán az üzemvezetőtől kezdve az utolsó munkásig mindenki együttműködik.

Az összes nagyüzemek számára üzemorvosokat kell beállítani az üzem egészségügyi ellenőrzésének és elsődleges betegellátásának biztosítására. Az üzemorvosok feladata a munkavállalók egészségügyi szempontjából megfelelő alkalmazása, beosztása is. Az üzemorvos másik feladata az üzem konyhájának felügyelete és irányítása. Az üzemkonyhák szakácsainak és szakácsnőinek a különböző üzemek változatos, különféle táplálkozási igényei szerinti kiképzése szintén fontos feladat. Az üzemorvosok irányítása alá tartozik az üzemi sportágak megállapítása és irányítása.

A népegészségügyvédelem érdekében a szétágazó és egymást gyakran egyazon családban is többszörösen keresztező betegségbiztosító intézményeket össze kell vonni legfeljebb négy tagozatban: mezőgazdasági munkásbetegségbiztosító, ipari munkásbetegség biztosító, magántisztviselő betegségbiztosító és közalkalmazott betegségbiztosító intézményekbe. Ez az összevonás az adminisztrációs költségeket is lecsökkenti és ennek következtében többet juttat a betegeknek.

A betegségbiztosítást kötelezővé kell tenni az összes mezőgazdasági munkavállalók, sőt törpebirtokosok számára is, hogy a falusi lakosság is ugyanazon előnyökben részesülhessen, amelyeket a biztosítás a városi lakosságnak nyújt.

Magyarország sok hévize, ásványos vize, balatoni, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai üdülőinek nagy száma a nép számára nagyon előnyös üdülési lehetőségeket biztosít.

A kórházakat, az orvosi segélynyújtást központjaivá kell fejleszteni egyelőre legalább is megyénként, azután járásonként.

A kórházi ágyak száma erős mértékben való szaporítást igényel. (1940ben csak 55.000).

De a népegészségügy védelemnek sohasem szabad feladni azt a messzi célját, hogy a kórházakat és klinikákat egyszer feleslegessé tegye.

A megelőző népegészségügyi szolgálatnak megfelelő felvilágosító propagandáról kell gondoskodnia, ezért a sajtót, rádiót, filmet, színházat fokozottabb mértékben kell ilyen célra igénybe venni.

A fertőző népbetegedések leküzdéséhez az európai népek egységes egészségügyi hálózatának kiépítése szükséges.

A népegészségügy kiemelkedő jelentőségének elismeréséül az egészségügyi közigazgatást a belügyi közigazgatástól el kell választani és önállósítani kell. Csak így lehet elérni azt, hogy az egészségügyi szakigazgatás az általános igazgatás szakszerűtlensége alól mentesülve egyszerűbbé és gyorsabbá válik.

A népegészségügyi személyzet kellő megbecsülése és javadalmazása a legjobb népegészségügyvédelmi befektetés.

Az összes diplomások közül a legmélyebb népközösségi öntudatról bizonyságot tett orvosi rendet minden módon fel kell emelni nagyjelentőségű fajvédelmi, fajnemesítési és fajegészségügyi feladatai betölthetését biztosító életszintre.

Szociálpolitika nemcsak állami, hanem társadalmi feladat is, ezért az állam szociálpolitikai szerveinek hivatalos tevékenységét az egész népet áthálózó társadalmi szervnek is ki kell egészíteni, amely állandóan megfigyeli az egyéneket, családokat és nem aktáz, hanem magától cselekszik, azonnal segít. Ebben a nagy társadalmi szervben a ,,szomszéd a szomszédért" mozgalomnak, mint legkisebb szociálpolitikai sejtnek, a legnagyobb a jelentősége.

,,Ha egy népben hiányzik az erő, hogy saját egészségéért küzdjön, akkor megszűnt létjogosultsága a küzdelem e világában. Erre csak az erősnek van joga, nem pedig a gyengének." (Hitler.)

A keletbalti ugoros magyarságnál is sokkal kiválóbb faji tulajdonságokkal rendelkező, már közel 1500 év óta hazánkban élő székely nép megmentése, egybetartása és faji felemelése érdekében mindent el kell követni, hogy a jövőben is megfelelhessen elővéd szerepének. Ezen célból elsősorban az egyetemet és főiskolát kiváló eredménnyel végzett székely ifjak számára Udvarhely anyaszéken egy székely vezetőképző akadémiát kell felállítani, amely a tudományos és gyakorlati székely népismereten kívül a faji tulajdonságoknak és történelmi hagyományoknak megfelelően, az európai nagytérgazdaság délkeleti pereméig terjedő gazdasági kapcsolatok létesítésére és kifejlesztésére neveli őket.

A nemzetiszocializmus bármely népnek mestersége vagy erőszakos beolvasztását mint természetellenest elutasítja, mert az asszimiláció nyelvileg sikeres lehet, de fajilag csakis felhígulást, erőtlenedést eredményezhet. Az asszimiláció nem faji, csak nyelvi. Amelyik nép ezt nem veszi tudomásul, annak nacionalizmusa csak önáltató lehet.

Az 1940. augusztus 30án létrejött wieni egyezmény a jövőben azon nem német népcsoportok számára is praejudicaturát jelenthet, amelyek önálló népi berendezkedésre érettségükről bizonyságot szolgáltattak (román, szlovák, horvát népcsoportok).
 
 
0 komment , kategória:  Málnási Ödön:Feladatok II.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 267
  • e Hét: 2608
  • e Hónap: 15885
  • e Év: 335917
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.