Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A hitleri árjatörvények .....
  2011-05-26 23:08:40, csütörtök
 
 
Dr. Molnár Ákos:
A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata

Ki árja, félvér, nemárja -- félvérek és nemárják jogállása -- nemárják állampolgársága, házassága, hivatalviselése -- harctéri szolgálatból eredő kiváltságok stb.

A Harmadik Birodalom jogalkotásából a magyar közönség érdeklődésére elsősorban az árjavonatkozású jogszabályok tarthatnak számot, mert azokon keresztül érdekes bepillantást nyerhet a 75 milliós, hatalmas szomszédállam életébe.

Az alábbiakban megkíséreltem az említett törvények és az azokat kiegészítő fontosabb rendeletek hűséges átültetése és rövid magyarázata útján ennek a tárgykörnek vázlatos, de alapvonalaiban és kereteiben pontos képét adni.

1938. április hó.

DR. MOLNÁR ÁKOS

I.

A birodalmi polgárságról szóló törvény.

(Meghozatott 1935. szeptember 15; hatályba lépett 1935. szeptember 30.)

A Reichstag egyhangúlag a következő törvényt hozta, mely ezennel kihirdettetik:

1. §.

(1) Állampolgár az, aki a német birodalom Védőszövetségéhez (Schutzverband) tartozik és ennek fejében a német birodalommal szemben különlegesen el van kötelezve;

(2) Az állampolgárság a birodalmi- és állampolgársági törvény előírása szerint szerezhető meg.

ad (1): Ezáltal a tárvény a régi szabályozással szemben fogalmilag határozta meg, hogy ki állampolgár. Állampolgár (Staatsangehöriger) és birodalmi polgár (Reichsbürger) különböző fogalmak; az állampolgár még nem birodalmi polgár, a birodalmi polgárság viszont magában foglalja az állampolgárságot is.

ad (2): Az állampolgárság tehát a német állampolgárságra nézve 1934. február 5-én meghozott rendelet és a birodalmi és állampolgársági törvény megváltoztatására nézve 1935. május 15-én meghozott törvény keretében továbbra is az 1913. július 22-i birodalmi és állampolgársági törvényhez igazodik. Eszerint .a német állampolgárság megszerezhető: születés, törvényesítés, házasságkötés, vagy honosítás által.

2. §.

(1) Birodalmi polgár csakis az a német, vagy fajrokonvérű állampolgár, aki magatartásával bebizonyítja, hogy hajlandó és alkalmas arra, hogy a német népet és birodalmat hűséggel szolgálja.

(2) A birodalmi polgári jogosultság a birodalmi polgári oklevél adományozása útján szereztetik meg.

(3) A birodalmi polgár a törvények szerint létező teljes politikai jogoknak egyedüli viselője.

ad (1): Már a szószerinti, szövegezésből folyik hogy a birodalmi polgárnak természetesen állampolgárnak is kell lennie. A ,,német- és rokonvérű" kifejezés az árjaszármazásnak eddig szokásos fogalmát helyettesíti, amely fogalom nem bizonyult elég pontosnak. Fajrokonok főleg az európai népekhez tartozók (a zsidók és cigányok kivételével), akkor is, ha fajtisztaságukat Európán kívül őrizték meg.

ad (2): A birodalmi polgárságról szóló oklevél adományozása tehát jogalapító közigazgatási cselekmény A birodalmi polgári oklevélre vonatkozó további rendelkezések kibocsájtásáig átmeneti intézkedés gyanánt a birodalmi polgári törvénnyel kapcsolatos Első Rendelet 1. §-a (lásd I. a. alatt) bír érvénnyel.

ad (3): Vesd össze az Első Rendelet (I. a.) 3. §-ával.

3. §.

A birodalmi belügyminiszter a vezér helyettesével egyetértésben hozza meg a törvény végrehajtásához és kiegészítéséhez szükséges jogi és közigazgatási rendeleteket.

ad 3. §.: A meghozott rendeletek alább, I. a. és I. b. alatt következnek.

Ia.

A birodalmi polgárságról szóló törvénnyel kapcsolatos

Első Rendelet.

A birodalmi polgárságról szóló, 1935. szeptember 15-i törvény 3. §-a alapján a következők rendeltetnek el:

1: §.

(1) A birodalmi polgársági oklevélről szóló további rendelkezések kibocsájtásáig ideiglenesen azon német és rokonvérű állampolgárok tekintetnek birodalmi polgároknak, akik a birodalmi polgárságról szóló törvény életbelépésekor a képviselőválasztó jog birtokában voltak, vagy akik részére a birodalmi belügyminiszter a vezér helyettesével egyetértésben az ideiglenes birodalmi polgárjogot megadja.

(2) A birodalmi belügyminiszternek jogában áll a vezér helyettesével egyetértésben az ideiglenes birodalmi polgári jogot megvonni.

ad (1); Az 1924. március 6-i birodalmi választói törvény állapítja meg, hogy ki bír képviselőválasztási joggal. Aki 1935. szeptember 30-a után szerzi meg a képviselőválasztási jogosultságot, az a szerzés dacára nem tekintetik ideiglenes birodalmi polgárnak. Az ideiglenes birodalmi polgári jog engedélyezése olyan kényes helyzetek elkerülésére szolgál, amelyek különösen honosításoknál fordulhatnak elő.

2. §.

(1) Az 1.§. rendelkezései zsidó keverékfajú állampolgárokra is érvényesek.

(2) Zsidó keverékfajúnak (Jüdischer Mischling) számít az, aki egy vagy két, faj szerint teljesen zsidó nagyszülőtől származik, amennyiben az illető leszármazott nem tekintendő az 5. §. (2) bekezdése szerint zsidónak. Feltétlenül teljesen zsidónak számít valamely nagyszülő akkor, ha a zsidó vallásközösséghez tartozott.

ad (1): Ezáltal a német-zsidó keverékfajúak a birodalmi polgári jogosultság tekintetében a németvérű állampolgárokkal egy sorba helyeztetnek.

ad (2); 2. mondata: Ez a vélelem meg nem dönthető.

3. §.

Csakis birodalmi polgár -- mint a teljes politikai jogok viselője -- gyakorolhatja, a szavazati jogot politikai ügyekben és viselhet közhivatalt. A birodalmi belügyminiszter, vagy az általa felhatalmazott szerv az átmeneti időre kivételeket engedélyezhet a közhivatalok betöltése tekintetében. A vallási társaságok ügyei érintetlenül maradnak.

ad 3. §.; Köztisztviselő tehát csakis a birodalmi polgár lehet. A községi polgári jogosultság (nem azonos az úgynevezett ,,községi lakos"-i jogosultsággal) tekintetében szintén előfeltétel a birodalmi polgári jogosultság.

4. §.

(1) Zsidó nem lehet birodalmi polgár. Politikai ügyekben nem illeti meg szavazati jog; közhivatalt nem tölthet be,

(2) Zsidó tisztviselők 1935. december 31-ével nyugalomba vonulnak. Ha az ilyen tisztviselők a világháborúban a német birodalom, vagy ennek szövetségesei érdekében a tűzvonalban harcoltak, akkor ezek a korhatár eléréséig nyugdíjképen megkapják utoljára élvezett teljes nyugdíjképes szolgálati járandóságaikat, a szolgálati idő szerinti ranglétrán azonban nem emelkednek. A korhatár elérése után az illetők nyugdíja az utolsó nyugdíjképes szolgálati illetmények után újból fog kiszámíttatni.

(3) A vallási társaságok ügyei érintetlenül maradnak.

(4) Nyilvános zsidó iskoláknál működő tanerők szolgálati viszonya a zsidó iskolaügy újabb szabályozásáig érintetlenül marad.

ad (1); Az 5. §. állapítja meg, hogy ki tekintendő zsidónak. A. birodalmi polgárságról szóló törvényhez kibocsájtott Második Rendelet (lásd I. b. cím alatt) 5. §-a jelöli meg, hogy ki tekintendő köztisztviselőnek. A nyilvános betegpénztáraknál működő vezetőorvosok tekintetében a birodalmi belügyminiszter 1935. december 21-i körrendelete is tartalmaz intézkedéseket.

ad (2); A részletekben v. ö. az ezen birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Második Rendelettel (l. I. b. cím alatt), amely a tekintetbe jövő tisztviselői kérdéseket szabályozza.

5. §.

(1) Zsidó (Jude) az, aki legalább három olyan nagyszülőtől származik, akik fajilag teljesen zsidók. A 2. §. (2) bekezdésnek 2. mondata alkalmazást nyer.

(2) Zsidónak számít azon két teljesen zsidó nagyszülőtől származó zsidó keverékfajú állampolgár is,

a) aki a törvény kibocsájtásakor a zsidó vallásközösséghez tartozott, vagy abba ezután vétetik fel,

b) aki a törvény kibocsájtásakor zsidóval volt házasságban, vagy azután kötött zsidóval házasságot,

c) aki olyan -- az (1). bekezdés értelmében zsidónak tekintendő -- egyén házasságából származik, amely házasság a német vér és német becsület védelméről szóló 1935. szeptember 15-i törvénynek (lásd II. alatt) életbelépése után köttetett meg,

d) aki az 1. bekezdés értelmében zsidónak tekintendő egyénnel folytatott házasságon kívüli viszonyból származik és 1936. július 31. után házasságon kívül születik,

ad (1); 2. mondata: Akkor is fennáll tehát a megcáfolhatatlan vélelem arra nézve, hogy valamelyik nagyszülő teljesen zsidó volt, ha az illető a zsidó vallásközösséghez tartozott.

ad (2); Azok a személyek, akik ezen bekezdés alá esnek, egyszer s mindenkorra teljesen zsidóknak tekintendők akkor is, ha vér szerint csak félzsidók.

6. §.

(1) Amennyiben birodalmi törvényekben, vagy a német nemzetiszocialista munkáspártnak, vagy tagozatainak rendeleteiben a vér tisztaságára nézve olyan követelmények vannak támasztva, amelyek az 5. §-on túlmennek, úgy ezek érintetlenül maradnak.

(2) A vér tisztaságára vonatkozó olyan egyéb követelmények, melyek az 5. §-on túlmennek, csak a birodalmi belügyminiszternek és a vezér helyettesének beleegyezésével támaszthatók. Amennyiben ilyen természetű követelmények már fennállanak, úgy 1936. január 1-én érvényüket vesztik, hacsak azokat a birodalmi belügyminiszter a vezér helyettesével egyetértésben nem engedélyezi. Az engedélyezésre vonatkozó indítvány a birodalmi belügyminiszternél teendő meg.

ad (1); A ,,Nemzeti Szocialista Német Munkás Párt" (N.S.D.A.P.) tagozatai csakis a S.A., S.S., N.S.K.K., H.J., Nemzetiszocialista Diákszövetség és Nemzetiszocialista Nöiszövetség, nem pedig az úgynevezett ,,csatlakoztatott" szövetségek.

7. §.

A vezér és birodalmi kancellár a végrehajtási rendeletek előírásai alól felmentéseket engedélyezhet.

ad 7. §.: A felmentésekről kiadott 1935. december 4-i rendelet szerint; ,,A felmentés engedélyezése csakis olyan, egész különlegesen kivételes esetekben fog megtörténni, amelyekben az eltérést a közösség szempontjából vett súlyos okok indokolják. Mielőtt a magasabb közigazgatási hatóság az ilyen kérvényeket pártolólag felterjesztené, a Német Nemzetiszocialista Párt illetékes körzetvezetőségének az állásfoglalásra alkalmat kell adnia."

Ib.

A birodalmi polgárságról szóló törvénnyel kapcsolatos

Második Rendelet.

A birodalmi polgárságról szóló 1935. szeptember 15-i (l. I. cím alatt) 3. §-a alapján a következő rendeltetik el;

1. §.

(1) A birodalmi polgárságról szóló törvényhez 1935. november 14-én kibocsájtott EIső Rendelet 4. §. (2) bekezdésének értelmében tisztviselőknek számítanak a birodalom közvetlen és közvetett tisztviselői -- a jegyzők kivételével, akik részére a díjazások maguktól folynak be -; a tartományok közvetlen és közvetett tisztviselői és a községek és községszövetségek tisztviselői, valamint a közjogi testületek tisztviselői. Ezen rendelkezés értelmében tisztviselőknek tekintetnek a társadalombiztosítási intézmények szolgálatában levők is, akik tisztviselők jogaival és kötelezettségeivel vannak felruházva.

(2) A tisztviselőkhöz tartoznak a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §. (2) bekezdésének értelmében azon tisztviselők is. akik teljes illetményüknek, vagy illetményük egy részének engedélyezése mellett állásuktól fel vannak mentve; a nyilvános iskolai szolgálatban működő tanerők és a tudományos főiskolákon működő tanerők; amennyiben ezek nincsenek felmentve hivatali kötelezettségeik alól.

(3) Tisztviselőknek tekintetnek továbbá a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében a tudományos főiskoláknál működő tiszteletbeli tanárok, a nem alkalmazott rendkívüli tanárok és a magántanárok, Ezeknél a nyugalomba vonulás helyébe a tanítási jogosultság megvonása lép; ugyanez áll a tudományos főiskoláknál működött és hivatali kötelezettségeik alól felmentett tanerőkre nézve is.

(4) A birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §. (2) bekezdésének rendelkezései a haderő kötelékében lévőkre értelemszerűen vonatkoznak.

(5) Várakozási állományban levő tisztviselők, álok a világháborúban a német birodalomért, vagy annak szövetségesetért a tűzvonalban harcoltak, nyugdíjilletményük fejében a várakozási illetményeket kapják meg azon időpontig, amelyben az általános szabályok alapján egyébként a végleges nyugállományba léptek volna; ezek nyugdíjilletmény gyanánt akkor Is megkapják a várakozási illetményüket, ha kiválásuk időpontjában mint nem rendszeresített tisztviselők teljesen foglalkoztatva voltak.

(6) Ha valamely tisztviselő ellen [(1)-(4) bekezdés] formaszerű fegyelmi eljárás van folyamatban, úgy ez a nyugdíj és a hivatali állás megvonására irányuló célzattal tovább folytatható.

2. §.

(1) Azok részére, akik a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kibocsájtott Első Rendelet 4. §. (2) bekezdés 2. mondata értelmében tisztviselők és akik a nyugalomba vonuláskor az általános ellátás-jogi rendelkezések szerint még nem szolgálták meg a nyugdíjat, vagy akiknek nyugdíjra igényük egyáltalán nincs, -- bármikor visszavonható ellátási pótlék engedélyezhető abban az esetben, ha arra méltók és rá vannak szorulva.

(2) Az ellátási pótlék azon irányelvek szerint engedélyeztetik, amelyeket a birodalmi pénzügyminiszter a birodalmi belügyminiszterrel egyetértésben megállapít. Ezen irányelvek a községek, a községszövetségek és a közjogi testületek részére kötelezők.

(3) A jelen rendelet (1) bekezdése szerinti tisztviselőkkel egy sorba helyeztetnek a jegyzők, akiknek járandóságai maguktól folynak be. Valamely közhivatalt viselő, alkalmazásban nem lévő más csoportok egy sorba helyezéséről a birodalmi belügyminiszter a birodalmi pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(4) .Amennyiben valamely tisztviselő részére aki a nyugalomba-vonuláskor az általános ellátásjogi rendelkezések szerint nyugdíjat még nem szolgált meg -- ellátási pótlék engedélyeztetik, úgy a birodalmi törvénnyel szabályozott társadalombiztosítás mértéke szerinti utólagos biztosításnak nincs helye. Azon esetekben, amelyekben az ellátási pótlék visszavonatik, vagy az ellátási pótlék időbeli korlátozással engedélyeztetett, -- a visszavonástól, vagy az ellátási pótlék megszűnésének időpontjától kezdve a biztosítási kötelezettségtől felmentett személyek utólagos biztosításáról szóló birodalmi biztosítási szabályok nyernek alkalmazást. Itt a kiválás és az utólagos biztosítás közötti idő a váromány fenntartására nézve pótidőnek számít.

3. §.

A birodalmi bank és a német birodalmi vasúttársaság fel fognak jogosíttatni arra, hogy a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kibocsájtott Első Rendelet 4. §. (2) bekezdésének és a jelen rendelet 2. §-ónak megfelelő rendelkezéseket bocsássanak ki.

4. §.

(1) A birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §. (2) bekezdése szerinti olyan tisztviselőkre nézve, akik a nyugalomba vonuláskor az általános biztosításjogi rendelkezések szerint nyugdíjat még nem szolgáltak meg, vagy akiknek egyáltalán nincs igényük nyugdíjra, valamint a jegyzőkre nézve, akiknek járandóságai maguktól folynak be, -- az olyan helyiségekre vonatkozó bérleti viszonyok felmondása tekintetében, amely helyiségeket az illetők a saját részükre, vagy családjuk részére bérelték, a hivatásos tisztviselői állás visszaállítására nézve meghozott törvény által érintett személyeknek felmondási jogáról szóló 1933. április 7-i törvény rendelkezései nyernek megfelelő alkalmazást. A felmondásnak 1936. március 31-ig kell megtörténnie és azt a bérbeadónak legkésőbb 1936. január 31-én kell elküldeni.

(2) Ugyanez áll olyan jegyzői alkalmazottak bérleti viszonyaira, akik a jegyző kiválása következtében állástalanokká váltak.

ad (1): Az e szakaszban említett 1933. április 7-i törvény szövege a kővetkező: ,,1. §.: Aki az 1933. április 7-i, a hivatásos tisztviselői állásról szóló törvény rendelkezései szerint járandóságait egészben, vagy részben elveszti, jogában áll valamely bérleti viszonyt olyan helyiségek tekintetében, melyeket a saját, vagy családja részére bérelt, a törvényes határidő betartása mellett felmondani. A felmondás csak azon első határidőre történhetik, amelyre az meg van engedve. Ellenkező megállapodások hatálytalanok. 2. §. A bérbeadó a felmondással szemben ellentmondással élhet. Az ellentmondás felett a járásbíróság dönt. A felmondás hatálytalannak nyilvánítandó, ha a bérlőről -- mindkét fél viszonyainak tekintetbevételével -- a bérleti viszony folytatásának lehetősége feltételezhető. 3. §. Az ellentmondás két héten belül adandó be azon járásbíróságnál, melynek területén a bérelt helyiségek fekszenek. A bíróság az ellenfélnek másolatot juttat el nyilatkozattétel céljából. A feleknek tényállításaikat igazolniuk kell. A döntés határozat útján történik, mely szóbeli tárgyalás nélkül is meghozható. A határozat ellen azonnali panasznak van helye. További panasznak helye nincs. A bírósági és ügyvédi díjak a bírósági költségtörvény 8. §-a és az ügyvédek díjára vonatkozó rendelet 9. §-a díjtételeinek kéttized részét teszik ki."

5. §.

(1) A birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §. (1) bekezdésének szellemében közhivatal viselőinek tekintendők a tisztviselők mellett azon személyek, akik felsőbbségi vagy fejedelmi feladatok elvégzésére vannak kirendelve.

(2) Kétség esetén a birodalmi belügyminiszter dönt a birodalmi pénzügyminiszterrel egyetértésben afelett, hogy van-e ezen rendelkezés értelmében közhivatalról szó.

(3) Szabadságolásokból vagy olyan egyéb hatósági intézkedésekből, melyek a birodalmi polgárságról szóló törvényre tekintettel valamely közhivatal viselőjével szemben hozattak, igényeket származtatni nem lehet.

(4) Hivatali ténykedések nem joghatálytalanok azon okból, hogy a közhivatal viselője azokat az (1) bekezdés értelmében 1935. november 15-e után végezte el, habár az illető ezen időpontban a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §. (1) bekezdése szerint már kilépett a szolgálatból.

(5) Ha valamely jegyzőnek a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján állása megszűnik, vagy szabadságolva volt és ezen okból valamely bíróság vagy más hatóság valamely, a jegyző illetékessége alá tartozó hivatalos cselekményt elvégzett, úgy ebből kifolyólag a cselekmény hatályosságával szemben kétség nem támasztható,

ad (1); A fentiekből következik, hogy nem csupán az államjogi értelemben vett tisztviselők tekintetnek közhivatalt viselőknek.

6. §.

(1) A birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 4. §. (1) bekezdésének valamely közhivatal viseléséről szóló rendelkezése a nyilvános kórházaknál és szabad közhasznú kórházaknál alkalmazott vezetőorvos és a bizalmi orvos állására is érvénnyel bír.

(2) A nyilvános kórházaknál és szabad közhasznú kórházaknál működő zsidó vezetőorvosok és zsidó bizalmi orvosok 1936. március 31-vet állásaikból kiválnak. Fennálló szerződéseik ugyanezen időpontban megszűnnek.

(3) Ezen szabályozás zsidó kórházakra nem vonatkozik.

(4) Kétség esetén a Birodalmi Orvosi Kamara meghallgatása után a belügyminiszter dönt.

II.

A német vér és német becsület védelméről szóló törvény.

(Meghozatott 1935. szeptember 15-én.)

A képviselőház -- áthatva annak felismerésétől, hogy a német nép fennmaradásának előfeltétele a német vér tisztasága és áthatva azon hajthatatlan akarattól, hogy a német nemzet minden időkre biztosíttassék, -- egyhangúlag a következő törvényt hozta, mely ezennel kihirdettetik:

1. §.

(1) Tilos a házasságkötés zsidók és német, vagy fajrokonvére állampolgárok kőzött. Az ennek ellenére megkötött házasságok semmisek akkor is, ha azok a jelen törvény megkerülése céljából a külföldön köttettek meg.

(2) A semmisségi keresetet csakis az államügyész indíthatja.

ad (1): 1. mondata: A birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet (I. a. szám) 5. §-a állapítja meg, hogy ki zsidó. A fajrokonvérűek tekintetében v. ö. a birodalmi polgárságról szóló törvény (I. szám) 2. §. (1) bekezdéséhez írt megjegyzéssel, -- A házasság megkötése ennélfogva tilos azon anyakönyvvezető részére is, akinek a Polgári Törvénykönyv 1317. §-a szerint a házasságnál közre kell működnie. V. ö. ezzel a vegyesfajú házasságokra vonatkozó tilalomra nézve 1935. november 26-án kiadott körrendeletet (lásd alább II. b. alatt). A büntető rendelkezésekről a jelen törvény alább következő 5. §-ának (1) bekezdése intézkedik, Illetékességgel bír a nagy Büntető Kamara.

Az utóbb kiadott végrehajtási rendeletben foglaltakkal együtt végeredményben a házassági tilalmak tekintetében a következő végleges szabályozás történt;

Nincs megengedve a házasságkötés

a) német, vagy idegen állampolgárságú zsidó és német, vagy fajrokonvérű német állampolgár között;

b) német, vagy idegen állampolgárságú zsidó és olyan zsidó kevertfajú állampolgár között, akinek egyik nagyszülője zsidó;

c) olyan zsidó kevertfajú állampolgár, akinek egy nagyszülője zsidó és olyan zsidó kevertfajú állampolgár között, akiknek szintén egyik nagyszülője zsidó.

Csak jóváhagyással van megengedve a házasságkötés

a) olyan zsidó kevertfajú állampolgár akinek két zsidó nagyszülője van és német, vagy fajrokonvére német állampolgár között;

b) olyan zsidó kevertfajú állampolgár, akinek két zsidó nagyszülője van és olyan zsidó kevertfajú állampolgár között, akinek egy zsidó nagyszülője van.

ad (1); 2. mondata: Emellett természetesen fennáll a lehetősége annak is, hogy a nemzsidó házastárs a polgári törvénykönyv 1333. §-a értelmében házasságmegtámadási keresetet indítson.

2. §.

Tilos a házasságon kívüli viszony zsidó és német, vagy fajrokonvérű állampolgárok között.

ad 2. §.: Hogy ki zsidó, azt a birodalmi polgárságról szóló törvényről kiadott Első Rendelet (lásd fentebb I. a. alatt) 5. §-a határozza meg. A büntető rendelkezéseket a jelen törvény 5. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.

3. §.

Zsidónak 45 éven aluli német, vagy fajrokonvérű női állampolgárokat háztartásukban foglalkoztatniok tilos.

ad 3. §: A törvény végrehajtása tárgyában kiadott Első Rendelet (lásd II. alatt) 12. §-ének (1) bekezdése határozza meg, hogy a háztartás mikor tekintendő zsidónak. A hontalanokra nézve lásd a Rendelet 15. §-át, a felmentésekre nézve a 16. §-t, a büntetésekre nézve pedig a 13. §-t.

4. §.

(1) Zsidóknak tilos a birodalmi és nemzeti lobogót felvonni és a birodalmi színeket kitűzni.

(2) Ellenben meg van nekik engedve a zsidó színek kitűzése. Ezen jogosultság gyakorlása állami védelem alatt áll.

ad 4. §.: A birodalmi és nemzeti, lobogót az 1935. szeptember 15-és hozott birodalmi lobogótörvény 2. cikkelye határozza meg. Eszerint ,,A birodalmi- és nemzeti lobogó a horogkeresztes lobogó. Ez egyben kereskedelmi lobogó is."

5. §.

(1) Aki az 1. §. tilalmának ellenszegül, fegyházzal büntetendő.

(2) Az a férfi, aki a 2. §. tilalmának ellenszegül, börtönnel, vagy fegyházzal büntetendő.

(3) Aki a 3. vagy 4. §. rendelkezéseinek ellenszegül, egy évig terjedhető börtönnel és pénzbüntetéssel, vagy ezen büntetések valamelyikével büntettetik.

ad (1): Büntetéssel sújtatnak a házasságra lépők és az anyakönyvvezetők is.

ad (2); Megbüntettetik a nemzsidó férfi is, aki zsidó növel házasságon kívüli nemi viszonyt tart fenn. Illetékes a nagy Büntető-Kamara. Idegen állampolgár elleni eljáráshoz a birodalmi igazságügy- és belügyminiszter hozzájárulása szükséges,

6. §.

A birodalmi belügyminiszter a Vezér helyettesével és a birodalmi igazságügy-miniszterrel egyetértésben bocsájtja ki a törvény végrehajtásához és kiegészítéséhez szükséges jogi- és közigazgatási szabályokat.

ad 6. §.: A kiadott alaprendeletek alább, II. a. II. b. és II. c. alatt következnek.

7. §.

A törvény a kihirdetés utáni napon, a 3. §. azonban csak 1936. január 1-én lép hatályba.

ad 7. §.: A 3. §. a háztartási szakasz. A törvény kihirdettetett 1935. szeptember 16-án.

IIa.

EIső Rendelet

a német vér és német becsület védelméről szóló törvény végrehajtásához.

A német vér és német becsület védelméről 1935. szeptember 15-én meghozott törvény 6. §-a alapján a következők rendeltetnek el:

1.§.

(1) Állampolgárok azok, akik a birodalmi polgárságról szóló törvény értelmében német állampolgárok.

(2) Azt, hogy ki zsidó kevertfajú, a birodalmi polgárságról szóló törvényhez 1935. november 14-én kibocsájtott Első Rendelet 2. §-ának (2) bekezdése állapítja meg.

(3) Azt, hogy ki zsidó, ugyanazon rendelet 5. §-a batározza meg.

ad (2); Zsidó kevertfajú az, aki egy vagy két fajilag teljesen zsidó nagyszülőtől származik, amennyiben az illető a birodalmi polgárságról szóló törvényhez kiadott Első Rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt különleges okok alapján nem számít zsidónak (lásd fentebb I. a. alatt). Feltétlenül teljes zsidónak számít a nagyszülő, ha a zsidó vallásközösséghez tartozott. V. ö. még ugyanezen Első Rendelet 5. §-ával is.

2. §.

A törvény (t. i. a német vér és becsület védelméről szóló törvény) 1. §-a szerinti tilos házasságkötésékhez tartoznak azon házasságkötések is, amelyek egyrészt zsidók, másrészt olyan zsidó kevertfajú állampolgárok közt jönnek létre, akiknek csak egy teljesen zsidó nagyszülőjük van.

ad 2. §.: Ez a szakasz a vér- és becsület-védelmi törvény kiegészítésének tekintendő. A rendelkezés be nem tartása a házasság semmisségét és fegyházbüntetést von maga után.

3. §.

(1) Olyan zsidó kevertfajú állampolgároknak, akik két teljesen zsidó nagyszülőtől származnak, német vagy rokonfajvérű állampolgárokkal -- vagy olyan zsidó kevertfajú állampolgárokkal, akik csak egy teljesen zsidó nagyszülőtől származnak -- kötendő házasságához a birodalmi belügyminiszternek és a Vezér helyettesének, vagy az ezek által megjelölt szervnek jóváhagyása szükséges.

(2) A döntésnél különösen tekintetbe veendők: a kérelmező testi, szellemi és jellembeli tulajdonságai, az illető családja Németországban való letelepülésének időtartama, az illetőnek, vagy apjának a világháborúban való részvétele és az illető egyébkénti családi története.

(3) A jóváhagyás iránti kérés azon magasabb közigazgatási hatósághoz intézendő, amelynek kerületében a kérelmező lakhelye van, vagy ahol rendszerint tartózkodik.

(4) Az eljárást a birodalmi belügyminiszter szabályozza a Vezér helyettesével egyetértésben.

4. §.

Ne kössenek egymással házasságot zsidó kevertfajú állampolgárok, akik csak egy teljesen zsidó nagyszülőtől származnak.

5. §.

A zsidó vér beszivárgását gátló házassági akadályokat a törvény 1. §-a és a jelen rendelet 2. és 4. § kimerítően szabályozzák.

ad 5. §.: Minden olyan házasságkötés, melyet azon §. nem tiltanak, meg van engedve.

6. §.

Ne jöjjön továbbá létre olyan házasságkötés, melyből olyan utódok származhatnak, akik a német vér tisztaságát veszélyeztetik.

ad 6. §. Ez a rendelkezés egyéb vegyes házasságokra vonatkozik, mint például négerekkel és cigányokkal kötendő házasságokra.

7. §.

Házasságkötés előtt mindegyik jegyesnek igazolnia kell a házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítvány útján (az 1935. október 18-i házasság-egészségi törvény 2. §-a), hogy a jelen rendelet 6. §.-a szerinti házassági akadály nem áll fenn. Ha a házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítvány megtagadtatik, ez ellen csak szolgálat felügyeleti panasz van megengedve.

8. §.

(1) A törvény 1. §-a vagy a rendelet 2. §-a ellenére megkötött házasság semmissége csak semmisségi kereset útján érvényesíthető.

(2) Az olyan házasságok tekintetében, melyek a 3, 4, és 6. §. ellenére köttettek meg, a törvény 1. §-ának és az 5. §. (1) bekezdésének következményei nem nyernek alkalmazást.

ad (2): Eszerint az ilyen házasság nem semmis és nem büntethető.

9. §.

Ha valamelyik jegyes idegen állampolgár, úgy a kihirdetésnek a törvény 1. §-ában, vagy a jelen rendelet 2. és 4. §.-ban felsorolt házassági akadályok miatti megtagadása, valamint a házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítványnak a 6. §. eseteiben való megtagadása kérdésében a birodalmi belügyminiszter döntése szerzendő be.

10. §.

Olyan házasság, mely német konzuli hatóság előtt köttetik, belföldön megkötöttnek tekintendő.

11. §.

A törvény 2. §.-a szerinti házasságon kívüli érintkezésnek csakis a nemi érintkezés tekintetik. Büntetendő a törvény 5. §. (2) bekezdése szerint a zsidók és olyan zsidó kevertfajú állampolgárok közötti házasságon kívül nemi érintkezés is, akik csak egy teljesen zsidó nagyszülőtől származnak.

12. §.

(1) Zsidó az olyan háztartás (Törvény 3. §.), ahol a háztartása zsidó férfi vezeti, vagy a házközösséghez zsidó férfi tartozik.

(2) Háztartásban van foglalkoztatva az, aki valamely munkaviszony keretében a házközösségbe fel van véve, vagy aki mindennapi háztartási munkákkal, vagy más mindennapi, a háztartással kapcsolatban levő munkákkal van foglalkoztatva.

(3) Olyan német, vagy fajrokonvérű női állampolgárok, akik a törvény kibocsájtásakor valamely zsidó háztartásban voltak foglalkoztatva; megmaradhatnak az illető háztartásában eddigi munkaviszonyukban abban az esetben; ha 1935. december 31-ig 35. életévüket betöltötték.

(4) Olyan idegen állampolgárok, akiknek belföldön sem lakhelyük, sem állandó tartózkodási helyült nincsen, nem esnek a jelen rendelkezés alá.

13. §.

Aki a törvény 3. §-ának a jelen rendelet 12. §.-ával kapcsolatban ellene szegül, a törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerint büntetendő akkor is, ha nem zsidó.

ad 13. §.; Egy évig terjedhető börtön és pénzbüntetés, vagy ezen büntetések valamelyike.

14. §.

A törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben előírt tilalmakkal szemben elkövetett bűncselekményekre nézve első fokon a nagy Büntetőkamara illetékes.

15. §.

Amennyiben a törvénynek és a törvény végrehajtási rendeleteinek rendelkezései német állampolgárokra vonatkoznak, annyiban alkalmazandók ezek a rendelkezések az olyan hontalanokra is, akiknek lakhelye, vagy rendes tartózkodási helye a belföldön van. Az olyan hontalanok, akiknek lakhelye, vagy rendes tartózkodási helye külföldön van, csak abban az esetben esnek ezen rendelkezések alá, ha azelőtt a német állampolgárság birtokában voltak.

ad I5. §.; Ezt azért kellett kimondani, mert különben a hontalanokat általánosságban külföldieknek kellett volna tekinteni.

16. §.

(1) A Vezér és birodalmi kancellár a törvény és a végrehajtási rendeletek rendelkezései alól felmentéseket engedélyezhet.

(2) Idegen állampolgár elleni büntető eljáráshoz a birodalmi igazságügy miniszter és a belügyminiszter hozzájárulása szükséges.

17. §.

E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. A 7. §. hatálybalépésének időpontját a birodalmi belügyminiszter állapítja meg; ezen időpontig a házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítványt csak kétes esetekben kell felmutatni.

ad 17. §.: A kihirdetés napja: 1935. november 14.

IIb.

A fajilag vegyes házasságok tilalma.

(A birodalmi és porosz belügyminiszter 1935. november 26-i körrendelete.)

(1) A német vér és német becsület védelméről szóló 1935. szeptember 15-i törvény -- az ezen törvény végrehajtására nézve 1935. november 14-én kiadott Első Rendelettel és a birodalmi polgárságról szóló törvényhez 1935. november 14-én kiadott Első Rendelettel kapcsolatban -- egyértelműen és véglegesen megállapította, hogy a nemzeti szocialista államban a német vér tisztaságának fenntartása érdekében milyen mértékben vannak a vegyes házasságok eltiltva; az olyan házasságkötések, amelyek ezen rendelkezésekben kifejezetten eltiltva nincsenek, meg vannak engedve.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt rendelkezések alkalmazásánál különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) Zsidó -- állampolgárságára vagy nemére való tekintet nélkül -- az:

1. aki 4 teljesen zsidó nagyszülőtől származik (teljes zsidó),

2, aki 3 teljesen zsidó és egy másféle nagyszülőtől származik: Zsidónak számít nemére való tekintet nélkül azon német állampolgár, aki 2 teljesen zsidó és 2 másféle nagyszülőtől származik, amennyiben az illető (t. i. a leszármazott)

α) 1935. szeptember 16-án a zsidó vallásközösséghez tartozott, vagy abba azután vétetett avagy vétetik fel, vagy

β) 1935. szeptember 16-án zsidóval volt házasságban, vagy azzal azután kötött évagy köt házasságot, vagy

γ) valamely, az a) 1. és 2. alatt megjelölt zsidóval kötött olyan házasságból származik, mely házasság 1935. szeptember 17-e után köttetett meg, vagy

δ) valamely, az a) 1. és 2. alatt megjelölt zsidóval folytatott házasságon kívüli érintkezésből származik és 1936. július 31-e után házasságon kívül születik.

b) Annak megítélésénél, vajon valaki zsidó-e vagy sem, elvileg a nagyszülők faji hovatartozandósága irányadó. Amennyiben ezek nem teljes zsidók, de őseik között egyes zsidófajú személyek találhatók fel, úgy ezek az utóbbi személyek a faji hovátartozandóság megítélésénél nem jönnek tekintetbe.

c) Annak megítélésénél, vajon valaki zsidó-e vagy sem, elvileg nem a zsidó vallásközösséghez való tartozás, hanem a zsidó fajhoz való tartozás irányadó. Avégből azonban, hogy a bizonyítási eljárásból a nehézségek kizárassanak, kifejezetten. kimondatik, hogy az olyan nagyszülői ág, amely a zsidó vallásközösséghez tartozott, minden további nélkül a zsidó fajhoz tartozónak számít; az ellenkező bizonyítása nincs megengedve.

d) Zsidó kevertfajú az, aki egy vagy két fajilag teljesen zsidó nagyszülői ágból származik, amennyiben az illető a (2) bekezdés (a-d) pontjainak szabályai szerint nem számít zsidónak.

e) Azon házassági tilalmak, amelyek az (1) bekezdésben felsorolt rendszabályokban fel vannak sorolva, a zsidók házasságkötésére vonatkoznak, tekintet nélkül azoknak állampolgárságára. Ezzel szemben zsidó kevertfajúaknak és német s fajrokonvérű személyeknek házasságkötésére csak akkor vonatkoznak, ha ezek német állampolgársággal rendelkeznek; az olyan hontalanok, akiknek lakhelye vagy rendes tartózkodási helye a belföldön van, e szempontból német állampolgárok gyanánt kezeltetnek, a külföldön lakással vagy rendes tartózkodási hellyel bíró hontalanok ellenben csak akkor, ha előbb német állampolgársággal rendelkeztek.

f) Az ügyvitelben a jövőben rendszerint a következő megjelölések alkalmazandók:

a két teljesen zsidó nagyszülőtől származó zsidó kevertfajú: ,,I. fokú kevertfajú"-nak,

az egy teljesen zsidó nagyszülőtől származó zsidó kevertfajú; ,,II. fokú kevertfajú"-nak,

a német vagy fajrokonvérű személy; ,,némétvérű"-nek jelölendő meg.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt rendszabályok kimerítően szabályozzák az olyan fajilag vegyes házasságok megengedett, vagy meg nem engedett voltát, amelyekben zsidó, vagy német-zsidó, kevertfajúak vesznek részt. E kérdésnél a következő szabályok érvényesek:

A.) Tilosak:

1. Zsidók és német, vagy fajrokonvérű állampolgárok (német-vérűek) közötti házasságok,

2. a zsidók és egy teljesen zsidó nagyszülőtől származó zsidó kevertfajú állampolgárok (II. fokú kevertfajúak) közötti házasságok,

3. az egy teljesen zsidó nagyszülőtől származó zsidó kevertfajú állampolgárok (II. fokú kevertfajúak) közötti házasságok,

B.) Tilosak továbbá, amennyiben adott esetben nem fekszik el a birodalmi és porosz belügyminiszternek és a Vezér helyettesének jóváhagyása:

a két teljesen zsidó nagyszülőtől származó német kevertfajú állampolgárok (I. fokú kevertfajúak) és német vagy fajrokonvérű állampolgárok (németvérűek), avagy egy teljesen zsidó nagyszülőtől származó német kevertfajú állampolgárok (II. fokú kevertfajúak) közötti házasságok.

A jóváhagyás, megszerzésére vonatkozó eljárás még szabályoztatni fog.

(4) Német-zsidó fajilag vegyes házasságoktól eltekintve, tilosak a német és fajrokonvérű állampolgárok (s ugyanúgy a csak egy zsidó nagyszülőtől származó kevertfajúak) és más idegem fajokhoz tartozók közötti vegyes házasságok, ha ezekből olyan utódokra lehet számítani, akik a német vér tisztaságának fenntartását veszélyeztetik.

(5) A jövőben minden jegyes köteles a házasságkötést megelőzőleg az anyakönyvvezető előtt leszármazását igazolni. Ennél a következők veendők figyelembe:

a) Az (1) bekezdésben felsorolt rendelkezések gyakorlati alkalmazásának olyan módon kell történnie, mely kizárja a szükségtelen megnehezítést a német népnek egészen túlnyomó többséget képező német vagy fajrokonvérű része számára. Ennélfogva a származás beigazolása iránti felszólítások csak az okvetlenül szükséges esetekre korlátozandók. Ez annál is inkább lehetséges, mert az idevonatkozó rendelkezések megsértése általában súlyos fegyházbüntetésekkel toroltatik meg.

b) A származás beigazolásához a kihirdetésnél a jegyesek születési okmányain kívül az illetők szüleinek házassági okmányai, törvénytelen gyermeknél az anya születési okmánya és amennyiben az atya nem ismeretlen, ennek születési okmánya is felmutatandó. A jegyesek ezen kívül kötelesek írásban, vagy jegyzőkönyvileg tanúsítani mindazt, amiről nagyszüleik faji hovatartozandósága és vallása kérdésében tudomással bírnak és kötelesek kijelenteni, hogy a származási körülményeikre vonatkozó adatokat legjobb tudásuk szerint adták meg. Más nyilatkozatokat az anyakönyvvezető a jegyesektől elvileg ne kíyánjon. Kívánhatja azonban, hogy további okmányokat;. különösen a nagyszülők házassági okmányait felmutássák, még pedig azon esetben, ha tudomása van bizonyos oly tényekről, amelyek más leszármazást igazolnak, mint aminőt a jegyesek állítottak A leszármazásra vonatkozó igazolási eljárásnál elvileg teljes személyi állapotot igazoló okiratokat kell igénybe venni. Igazoló-jegyek nincsenek megengedve; ellenben nem forog fenn aggály a porosz jog szerinti úgynevezett rövidített okiratok alkalmazásával szemben. Amennyiben a jegyesek a személyi állapot igazolására szolgáló okmányokat a születésre vagy házasságra nézve azért nem tudnák felmutatni, mert a születés vagy házasságkötés olyán idegen országban történt, mely a személyi állapot egyes eseteinek állami okmányokkal való igazolását nem ismeri, úgy egyházi vagy egyébként bizonyító erejű tanúsítványok felmutatása elégséges.

c) Annak bizonyítékául, hogy nem kell attól tartani, miszerint valamely házasságból a német vér tisztaságának fenntartását az 1935. november 14-i vérvédelmi törvényhez kiadott végrehajtási Első Rendelet 6. §.-a szerint veszélyeztető utódok fognak származni, -- egy később megállapítandó időponttól kezdve általában a házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítványt kell felmutatni, melyet az egészségügyi hivatal állít ki. Ez időpontig csak azon esetekben kell az anyakönyvvezetőnek házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítványt követelnie, melyekben azon az alapon, hogy a jegyesek különböző fajokhoz tartoznak, attól tart, hogy a német vérre kedvezőtlen utódok fognak származni (pld, német-vérű személyeknek cigányokkal, négerekkel, vagy ezek fattyaival való házasságkötésénél). Ismételten hangsúlyoztatik azonban, hogy ezen rendszabályok célja nem az, hogy a zsidó vérrel való keveredés megakadályozását célzó házassági akadályok kibővítessenek.

(6) Ha valamely házasságkötésnél mindkét jegyes külföldi, az (1) bekezdésben felsorolt rendszabályok nem jönnek alkalmazásba. Amennyiben csak az egyik fél külföldi, ez nem akadályozza ezen rendszabályok alkalmazását, mivel az ezekben megjelölt házassági akadály rendszerint a német jegyes személyében áll fent. Ez utóbbinak kell szolgáltatnia a külföldi jegyes leszármazására vonatkozó bizonyítékot is, mivel csakis ezen az alapon lehet megítélni, vajon a német jegyes házasságkötése megengedhető-e. Ugyanez áll azon államokkal való viszonyban is, melyek az 1902. június 12-i hágai házasságkötési egyezményhez csatlakoztak. Ha azonban valamelyik jegyes külföldi állampolgársággal bír, sohasem szabad sem az anyakönyvvezetőnek a kihirdetését, sem az egészségügyi hivatalnak a házasságra való alkalmasságról szóló bizonyítvány kiállítását önmagától megtagadnia, hanem mindazon esetekben, melyekben a házasságkötés a (3) vagy (4) bekezdés értelmében nincs megengedve, a birodalmi és porosz belügyminiszter döntését kell kikérni.

(7) Olyan esetekben, melyekben a házasságkötés a belföldön nincs megengedve, nem szabad az anyakönyvvezetőnek a külföldön való házasságkötés céljára szolgáló és a házasságra való képességet igazoló bizonyítványt sem kiállítania.

(8) Az anyakönyvvezetők kötelesek a jelen körrendelet rendelkezéseit pontosan megismerni. Olyan esetekben; melyekben ezen rendelkezések szerint nincs ok arra, hogy a kihirdetés, vagy valamely más házasságkötésnél való közreműködés; avagy a házasságra való képességről szóló bizonyítvány kitiltása megtagadtassék, -- az anyakönyvvezetőnek ezer hivatali cselekményeket megtagadnia nem szabad. Nem szabad előfordulnia annak, hogy az anyakönyvvezető olymódon vonja ki magát saját felelőssége alól, hogy a kérelmezett hivatali cselekményt azzal tagadja meg, hogy megvárja a bíróság utasítását, noha tudomása szerint a cselekmény törvényileg megengedett. Ennélfogva elrendelem, hogy minden anyakönyvvezető, aki közreműködését valamely házasság megkötésénél az egyik jegyes zsidó kevertvérűsége miatt megtagadja, engem erről -- állásfoglalásának kimerítő indokolása mellett -- haladéktalanul értesítsen. Ugyanígy köteles minden anyakönyvvezető hozzám kettős kiadmányban haladéktalanul felterjeszteni az ő ügykörében meghozott mindazon bírósági döntéseket, melyek az ilyen házasságkötések megengedésére vonatkoznak.

(9) Az anyakönyvvezetők által a (6) és (8) bekezdés alapján megteendő jelentéseket a felügyeleti hatóságok útján kell felterjeszteni. Utóbbiak kötelesek a jelentéseket haladéktalanul továbbítani.

(10) Az 1935. szeptember 30-i I. B. számú (I. B. 3), -324, sz., nyilvánosságra nem hozott) körrendelet hatálytalaníttatik.

(11) A jelen körrendeletről az anyakönyvvezetők az Anyakönyvvezetői Szemle útján is tudomást szereznek.

IIc.

Kivonat

a birodalmi igazságügyminiszter általa vérvédelmi törvény és a házasságegészségügyi törvény keresztülvitelére vonatkozólag 1936 február 4-én kiadott Végrehajtási Rendeletből.

III. Fenntartom a magam részére a döntést törvényesítési nyilatkozatok iránti kérelmek fölött, ha apa és gyermek a birodalmi polgárságról szóló törvény, és az annak végrehajtása tárgyában kiadott Első Rendelet értelmében különböző fajúak.

Örökbefogadásnál -- az életkor-követelmények alóli mentesítés iránti indítványok feletti döntés előtt -- jelentést kell tenni hozzám; ha az örökbefogadó és a gyermek a hivatkozott rendelkezéseit értelmében vérbelileg különböző fajúak. Ugyanez az eljárás. követendő abban az esetben is, ha egy gyermeket házastársak közösen, vagy egyik házasfél egyedül gyermekül fogadnak és a házasfelek vérbélileg különböző fajúak.

Oly személyek, kiknek egyike németvérű, másika II. fokú keverék, nem számíttatnak ezen fejezet értelmében különböző fajúaknak. Ugyanígy nem számíttatnak különböző fajúaknak oly személyek, kik közül az egyik három, a másik négy teljesen zsidó nagyszülőtől származik.

V. A birodalmi belügyminiszter 1935. december 23-i körrendelete értelmében a német nép vérének védelmére Birodalmi Bizottság állíttatott fel és a birodalmi belügyminisztériumhoz kapcsoltatott. A bizottság a vérvédelmi törvényhez tartozó Első Rendelet (lásd II. a. alatt) 3. §.-a értelmében tett előterjesztések tekintetében előkészíti a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettesének döntéseit. Az 1935. december 23-i rendelet 1, cikkelyének 8. §.-ában elhatároztatott:

,,A Bizottság házassági engedélyek iránti előterjesztésekről zárt ülésben tanácskozik, Joga van saját hatáskörében tudakozódásokat megejteni, különösen elrendelheti a felek személyes megjelenését; valamint kihallgathat tanúkat és szakértőket."

 
 
0 komment , kategória:  A hitleri árjatörvények .....  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 34
  • e Hét: 34
  • e Hónap: 11577
  • e Év: 377067
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.