Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Valóban meghalt-e hatmillió?4
  2011-06-01 16:10:10, szerda
 
 
Valóban meghalt-e hatmillió? IV. rész

6./ AUSCHWITZ ÉS A LENGYEL ZSIDÓSÁG.

A zsidó milliók elgázosításának központi helyéül sokáig tartó határozatlanság után végül Auschwitz lett feltüntetve. Amikor az angolok és amerikaiak tisztességes kutatásai kiderítették, hogy a nyugati zónákban fennállott koncentrációs táborokban, mint pl. Dachauban, Bergen-Belsenben, megsemmisítő gázkamrák nem léteztek, az ilyen irányú figyelem a keleti zóna volt táborai, főképp Auschwitz felé terelődött. Határozott kijelentések kaptak lábra arról, hogy itt égetőkemencék voltak fölállítva, szerencsétlen módon ezek a keleti táborok mind a szovjet zónába esnek s így senkinek sem állt módjában megállapítani, hogy ezek az állítások igazak-e, vagy sem. Az oroszok ugyanis a háború befejezése után jó 10 évvel engedték meg csak először az auschwitzi tábor megtekintését, amely idő alatt bőven volt idejük a megfelelő alakítások elvégzésére annak tetszetős bizonyítására, hogy ott emberek millióit végezték ki. Aki kételkedik abban, hogy az oroszok képesek volnának ilyen csalásra, gondoljanak azokra a szovjetbeli emlékművekre, amelyek megható feliratai a háború alatti német atrocitásokra hivatkoznak, de amely emlékművek alatt a valóságban Sztálin által ezrével legyilkolt oroszok vannak eltemetve.

Tény az, hogy Auschwitzban volt a legnagyobb és legfontosabb ipari koncentrációs tábor, ahol a háború viteléhez szükséges termékek nagyrészét állították elő. A tábor lényegében a Farben Industrie által felállított szintetikus szén és gumitelepekre oszlott, amiknek a munkáskeze a fogolytáborokból került ki. Auschwitzban volt továbbá a Krupp-műveknek egy részlege. Ezen kívül volt itt egy mezőgazdasági kutatóintézet felállítva s az ehhez tartozó laboratórium, kísérleti telep és állattenyésztési részleg. Ezeknek a munkáknak végrehajtása céljából létesültek itt a táborok. Az összes nagyobb cégeknek is volt egy-egy munkarészlege a táborokban, sőt maga az SS is felállította a maga gyártelepeit. Himmlert táborlátogatásai idején főképp a munkák termelékenysége érdekelte. Amikor 1941-ben a Farben Industrie vezetőivel megtekintette az auschwitzi tábort, nem a táborok lakásviszonyai iránt érdeklődött, sokkal inkább az érdekelte, hogy miként bővíthetik ki az ipartelepet oly mértékben, hogy ott legalább 100 ezer foglyot foglalkoztassanak. Ez a körülmény nehezen egyeztethető össze a foglyok kiirtásával foglalkozó politikával.

Mindamellett úgy állítják be, hogy itt kiirtottak 3 millió zsidót. Sokszor 4, sőt, 5 milliót is emlegetnek. A szovjet ,,nyomozás" alapján végül a 4 milliónál maradtak. De ugyanoz a ,,nyomozás" a katyn-i Iengyelgyilkolást is a németek nyakába varrja. Reitlinger elismeri, hogy Auschwitz-cel kapcsolatos adatok, valamint az összes keleti táborokra vonatkozó adatok a háború utáni kommunista kormányokból származnak. /The final solution 631 oldal/.

Annyi azonban tény, hogy soha egyetlen olyan élő, hiteles szemtanú, aki ezeket az ,,elgázosításokat" látta volna, nem került elő s az állítások soha nem nyertek igazolást. B. Kautsky, aki 7 évet töltött a koncentrációs táborokban, beleértve 3 évet Auschwitzban, azt írja a könyvében /Teufel und Verdammte/, hogy nem kevesebb, mint 3.5 millió zsidót öltek meg itt. Sajátosan jelentős kijelentés ez, mert saját elismerése szerint ő soha egyetlen gázkamrát sem látott: ,,A nagy német koncentrációs táborok lakója voltam, mégis le kell szögeznem az igazságot, hogy soha nem tapasztaltam olyan intézményt , ami gázkamra lett volna". /272-273 old./ Egyetlen kivégzésnek volt csak a szemtanúja, amikor is két lengyel foglyot végeztek ki a németek azért, mert két zsidót megöltek. Kautsky elismeri, hogy a koncentrációs táborok főcélja az volt, hogy a hadiipar részére munkaerővel lássa el a gyárakat, telepeket. Mindenestre ez nehezen egyeztethető össze írásaiban egyebütt hangoztatott német kiirtási politikával.

Az auschwitzi gyilkosságok 1942 márciusa és 1944 októbere közt történtek volna meg. Ha feltételezzük, hogy ez a 32 hónap alatt csak 3 millió zsidót pusztítottak el, akkor éjjel-nappal üzemeltetéssel 24 óra alatt 3.350 embert kellett megölniök és elhamvasztaniok. Ez olyan nevetségesen lehetetlen, hogy efölött vitatkozni som szabad. Reitlinger mégis arról ír, hogy Auschwitz kapacitása napi 6 ezret is elérhetett volna. Ez a képtelen állítás mégis eltörpül az ugyancsak Auschwitzba deportált Lengyel Olgának ,,Five Chimney" című könyvében foglaltak mellett. E könyv 80-81 oldalán olyat állít, hogy a németek itt 24 óránként 17.280 embert gyilkoltak le s ehhez járult még a naponta elégetett 8 ezer zsidó. Vagyis kereken 24 ezer hullát temettek el, itt naponta a németek. Ha ez igaz volna, akkor évente 8.5 millió zsidónak kellett volna itt elpusztulnia, vagyis 32 hónap alatt mintegy 21 millió zsidót öltek volna meg, 6 millióval többet, mint a világ összes zsidainak száma.

Reitlinger szerint a sok millió kivégzés ellenére összesen csak 363 ezer zsidót tartottak nyilván itt a németek 1940 január és 1945 február között. /Alibi of a Nation 268 old./ Ezeknek is csak egy része volt zsidó szerinte. Azzal érvelnek, hogy a foglyok javarészéről a németek nem is vezettek nyilvántartást. Auschwitzból a németek az előnyomuló oroszok elől mintegy 80 ezer zsidót vittek magukkal nyugatra.

A számokkal való csalásra rámutat az alábbi. Shirer azt állítja, hogy 1944 nyarán Magyarországról 300 ezer zsidó érkezett Auschwitzba s azok ott mind egy szálig elpusztultak 36 nap alatt. /1156 old./ Viszont a budapesti statisztikai hivatal szerint 1945-ben még 260 ezer volt Magyarországon. Ehhez hozzá kell adnunk ezer olyan zsidót, aki mindjárt az összeomlás után emigrált az országból, 25 ezer olyan zsidót, aki mint munkaszolgálatos hadifogoly még az oroszok kezén volt és 60 ezer olyan zsidót, aki ekkor még az országon kívül volt s csak a későbbi hónapok folyamán tért vissza az országba. De figyelembe kell venni még azt is, hogy a háború alatt a magyarországi zsidóság egy része kivándorolt az országból. /ICRC jelentés I. köt. 649 old./ Az összes adatok egybevetésével Shirer állítása olyan túlzásnak tűnik, amely sehogy sem egyeztethető össze a rendelkezésünkre álló számadatokkal. A magyarországi zsidóság vesztesége csak egy töredéke lehetett a fenti 300 ezres számnak.

Az egyik auschwitzi műgumi laboratóriumban dolgozó kutató, Thies Christopherson leírta ottani élményeit s egy német jogász, M. Roeder adta ki 1973-ban. Ez a kiadmány a zsidó ,,náci-vadász"-t, S. Wiesenthal-t annyira felháborította, hogy követelte a frankfurti ügyvédi kamarától a Roeder elleni fegyelmi vizsgálat megindítását. Az eljárást meg is indították.

Christophersen könyve nagyjelentőségű az auschwitzi kérdésben. 19?4-ben egy teljes évet töltött el s bejárta az egész táborkomplexumot, így a hírhedt Auschwitz-Birkenau telepet is, ahol állítólag a gyilkosságok történtek. Azt írja könyvében, hogy először a háború után hallott azokról a tömeggyilkosságokról, amiket ott az SS-ek elkövettek volna és igen elcsodálkozott. Az ezzel kapcsolatban megjelent könyvek, újságok, rádióhírek ellenére képtelenségnek tartja, hogy ilyen dolgok ott történtek volna. Krematórium ugyan volt Auschwitzban, de azt a természetes halállal elhunytak részére létesítették. Ott hamvasztották el pl. az egyik főnökének elhunyt feleségét. Végül is vagy 200 ezerre rúgott Auschwitz lakossága s itt is mint mindenütt másutt, emberek haltak el. Arról is ír, hogy 1944 szeptemberében a nemzetközi Vöröskereszt vizsgálta fölül a tábort s főképp a Birkenau részleget. Megjegyzi azt is, hogy Auschwitzba állandóan jöttek látogatók a birodalom minden részéről, ami egymagában kizárja, hogy ott azok a borzalmak megtörténhettek volna, amikkel a zsidók vádolják a németeket. Csak a háború után hallott arról, hogy Auschwitzban hatalmas kémények voltak a krematórium részére. Határozottan állítja azt, hogy amikor 1944 decemberében elhagyta a tábort, ott semmiféle kémény, vagy hasonló épület nem volt.

Reitlinger szerint a kéményeket a tábor valamennyi lakosának szemeláttára októberben lerombolták a németek. Christopherson viszont sem kéményeket, sem azok lerombolását nem látta, noha úgy mondják, hogy a lerombolás mindenki szeme előtt ment végbe. Reitlinger könyvében is csak egyetlen tanút tud említeni /457 old./, egy Bendel nevű zsidót, aki a kémények lerombolását látta volna.

Ez is tipikus eset. Valahányszor a bizonyítás nehéz tényéhez jutunk el, üres szavakba sikkad a dolog. Az építményt ,,lerombolták" , az okmányok ,,elvesztek", az utasítások ,,szóbeliek". A szovjet Vizsgáló Bizottság 1945 május 12-én közölte a ,,vizsgálat" eredményét, amely szerint ,,megfelelően" kiigazított tényezők figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a német mészárosok nem kevesebb, mint 4 millió embert gyilkoltak itt le. Reitlinger méltán szemére veti a Szovjetnek, hogy a ,,kiigazított tényezők" kifejezést bizalmatlansággal fogadja a világ közvéleménye.

Végül pedig a Christophersen jelentés egy különös körülményre hívja föl a figyelmet. R. Baer, a tábor egyik volt parancsnoka titokzatos módon hirtelen meghalt a börtönben, mielőtt a per tárgyalása elkezdődött volna. A Rivarol c. francia lap szerint Baer ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy ami alatt az auschwitzi tábor parancsnoka volt, sohasem látott gázkamrákat s nem is hiszi, hogy ilyenek egyáltalán léteztek volna.

Összefoglalva, Christophersen szerint az Auschwitz-cal kapcsolatban szaporodó bizonyítékok előtérbe hozzák azt a tényt, hogy ez az óriás ipartelep, harminc különálló részleggel és kettévágva a Bécs-Krakau vasútvonallal nem volt semmi más, mint egy hatalmas, háborús termelőközpont, amely ugyan kétségtelenül foglyokkal üzemelt, de soha nem volt tömegkiirtásnak színhelye.

A varsói gettó.

A zsidók ,,kiirtását" nemcsak Auschwitzban, hanem más ,,haláltáborokban" is, mint pl. Treblinka, Sobibor, Belsec, Chelmno, Maidanek és még sok más, homályosan bizonytalan helyen foganatosították. Ezek a helynevek hirtelen fontosságot nyertek. A zsidók állítólagos kiirtásának egy másik központi helye a varsói gettó, pontosabban az 1943 áprilisában történt lázadással kapcsolatban. Sokszor úgy állítják be ezt a lázadást, mint elszánt védekezést az elgázosítások ellen. A gettó lakossága közt ugyanis suttogó rémhír formájában elterjedt, hogy Hitler és Himmler ,,titkos megbeszélése" a zsidók kiirtására vonatkozik. Tipikus példájává lett a hisztérikus hátterű kiirtási legendáknak keletkezésére. /John Hersey: The Wall és Leon Uris: Exodus./

Amikor a németek elfoglalták Lengyelországot, az ottani zsidókat biztonsági okokból nem táborokba, hanem gettókba helyezték el. A gettók belső adminisztrációját maguk a zsidók láttak el a Zsidó Tanácson keresztül és a rendfenntartásról egy fűtetlen zsidó rendőrség gondoskodott. Bevezettek különleges gettó-pénznemeket, hogy megakadályozzák a feketepiac spekulációit.

Hogy a gettók felállítása helyes vagy helytelen dolog volt-e, annak megítélésénél figyelembe kell venni azt, hogy a létesítése háborús időkben történt s ha el is ismerjük, hogy egy ilyen intézmény nem kellemes dolog, semmi esetre sem mondhatjuk barbárnak. Még kevésbé volt felállítva a zsidóság kiirtása céljából. A vádaskodók azt is kitalálták, hogy a túlzsúfolt gettó célja az volt, hogy: ott a zsidók nyomorban és éhhalállal pusztuljanak el. --- Kétségtelennek látszik, hogy bármilyen biztonsági intézkedést is tettek a németek a háború alatt, a zsidók azonnal ,,kiirtást" láttak abban.

A varsói gettót a városnak a középkori gettója és környéke helyén állították föl. Ide mintegy 400 ezer zsidót zártak össze. 1942 nyarán Himmler elrendelte a zsidóknak munkába állítását. Július és október közt a zsidók háromnegyed részét a zsidó rendőrség felügyelete alatt rendben és békében áttelepítették a munkatáborokba. Himmler 1943 januárjában, a gettóban tett ellenőrző útja során rájött arra, hogy mintegy 24 ezer, hadiiparra kötelezett zsidó törvényellenesen visszamaradt a gettóban s mint szabó és szörmész dolgozott. /Manvel-Frankl 140 old./ Kiderült az is, hogy gettó izgatások és nyugtalanságok szításának középpontja volt.

A varsói gettóban lévő mintegy 60 ezer zsidó 1943 január 18-án a becsempészett fegyverekkel felkelésbe tört ki. Őket támogatták a lengyel illegális alakulatok és a lengyel kommunista párt partizán alakulatai. Négy héten át tartó makacs ellenállás és harc után az SS alakulatok fogságba ejtettek 56 ezer embert. Ezeket a németek minden megtorlás és rendzavarás nélkül szétosztották a munkatáborokba. /A mostanában nyugaton pergetett dokumentációs filmeken hirtelen előkerültek olyan eredeti felvételek, amelyekből kétségtelenül megállapítható /kézfogások, bíztató vállveregetések, cigaretta, ital- és ételkínálások/, hogy az SS a leglovagiasabban és a szövetségesektől soha nem tapasztalt emberséggel bánt a lázadókkal. --- ford. megj./

A varsói zsidólázadást, illetve a zsidóknak a gettóból a munkatáborokba való átszállítását a legélénkebb színekkel és elfogultsággal tárgyalja valamennyi idevonatkozó könyv. A nürnbergi per során a zsidók azt ,,bizonygatták", hogy a német kiirtási politika következtében alig 80 ezer zsidó maradt életben Lengyelországban. Ennek éles cáfolataképpen megemlítjük, hogy amikor 1946. július 4-én a már kommunista Lengyelországban, Kielce-ben hirtelen egy antiszemita pogrom tört ki, innen több, mint 150 ezer zsidót menekítettek át Nyugat-Németországba. Ez a körülmény meglehetősen kellemetlenül érintette a Nürnbergben bíráskodó szövetségeseket s meglepően gyors intézkedésekkel oszlatták széjjel a zsidókat Palesztinába és az U.S.A.-ba.

Azóta a lengyelországi életben maradt zsidók számát az irodalom mind magasabb számban állapítja meg. Az American Jews Year Book 198-49-ben már 390 ezer túlélő zsidóról tud, ami kétségtelenül több, mint a kezdeti 80 ezer.
 
 
0 komment , kategória:  Valóban meghalt-e hatmillió?4  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 55
  • e Hét: 4221
  • e Hónap: 15372
  • e Év: 280587
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.