Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Málnási Ödön:FeladatokIII.rész
  2011-06-05 11:23:40, vasárnap
 
 
Málnási Ödön: Feladatok III. rész

III. A PARASZTSÁG VÉDELME.

Aki a parasztot nem tiszteli, annak a kenyér sem jelent értéket, éppen ezért meg sem érdemli.

A nagy vonzási területű városok nem belső szaporulással, hanem a falusi parasztok bevándorlásával pótolják emberveszteségüket. Ez a tény is mutatja, hogy a magyarság jövője a parasztság sorsától és élettani felemelkedésétől függ.

Csak az életképes és az egész országban egyenletesen elosztott parasztbirtokok biztosítják legjobban a nép fennmaradását és gyarapodását.

Az elmúlt fél évszázad alatt a nagybirtokos Dunántúlon a népesség csak 60%-kal szaporodott, míg a túlnyomóan kisbirtok rendszerű Alföldön 109%-kal. Ebből is látszik, hogy a nagybirtok népességmegtartó ereje semmi. A háborút megelőző másfél évtizedben is az országból kivándorolt másfélmillió ember túlnyomóan nagybirtokos vidékekről való volt.

A mezőgazdasági munkásság országos átlagban legfeljebb 200 napon keresztül van munkával foglalkoztatva, holott a szociális probléma megoldásához évente 300 munkanap szükséges.

Magyarország trianoni területén aránytalan eltérés volt a birtokmegoszlásban. 457.000 1---5 holdas törpebirtokos tulajdonában 1 millió hold terjedelmű föld volt, míg ezzel szemben 1.517 ezer holdon felüli nagybirtokos tulajdonában 4 millió hold terjedelmű földbirtokállomány volt. Közel 1 millió hold terjedelmű a róm. Kat. egyházi birtok állománya. 92 hitbizományi birtok terjedelme 812.000 katasztrális hold. 183 hitelintézet birtokában 98.000 kat. hold földbirtok és 396 részvénytársaság birtokában 150.000 kat. hold föld van.

Az 1000 holdon felüli nagybirtokok 37%-a haszonbérletben van.

Magyarországon a nagybirtok egy katasztrális holdra eső összes termelésértéke 30%-kal kisebb, mint a kisbirtok egy katasztrális holdjára eső termelés értéke.

A nagybirtok túltengése következtében Magyarországon a szántóföldi termelés eredménye pénzösszegben kifejezve csak felét éri meg a nagyipari termelés eredményének.

Az állami közellátás, piacszabályozás és rugalmas árpolitika nemcsak átmeneti hadigazdálkodási szükségesség, hanem a nemzetiszocialista gazdaságpolitika állandó eszköze, éppen elsősorban a mezőgazdaság egységes fejlődésének biztosítására, mert a mezőgazdasági munka eredményei elleni liberális árspekulációt csak ezekkel lehet véglegesen kiküszöbölni. A nemzetiszocialista gazdaságpolitika a parasztság erejének fokozására van alapítva. Ezért nekünk mindenekelőtt ezt az erőt kell idejében megmenteni azáltal, hogy a szomszédos népek népesedési versenyében lemaradásunkat okozó egyházi és világi nagybirtokokat paraszt kishitbizományos családok százezreivel telepítjük meg, a szétporladó kisbirtokokat pedig kiegészített paraszt kishitbizományokká alakítjuk.

A földbirtok politika céljára alkalmas területek összege 3 millió kat. holdra tehető. Ebből másfélmillió hold földön a nagybirtokok által lakatlanná tett területeken körülbelül 300 új falu telepíthető, a másik másfélmillió hold földet pedig a kis- és törpebirtokok kiegészítésére lehet felhasználni.

A 13.000-nél több puszta és tanya az ország közegészségügyi és kulturális elmaradottságának egyik legsúlyosabb okozója.

Az épülő közutak és hajózási csatornák mentén meg kell kezdeni az egészségtelen tanyavilág átrendezését, a mezőgazdasági nincstelenek letelepítését, jól felszerelt kisgazdaságokba és az ezekből létesíthető telepes községekbe.

A földigénylés elbírálásán elsősorban a faji tisztaságot és a világnézeti megbízhatóságot kell figyelembe részesíteni, azután az Új-Európáért folytatott küzdelemben való részvételt, a makkegészséges családtagok számát, valamint a rátermettséget, szakismeretet.

Paraszt kishitbizományokat nem szabad nyújtani olyan fajúaknak, akik faji adottságaik folytán Európa kultúraalkotó faji elemeivel szemben fajilag averziv tulajdonságúak.

A földbirtok politika céljainak megvalósításánál elég, hogyha a birtokba helyezéskor a vételár 10%-át fizeti az új tulajdonos, a többit pedig hosszúlejáratú kölcsön alakjában legfeljebb évi 3%-al törleszti.

A telepes paraszt kishitbizományok létesítésénél gond fordítandó arra, hogy minden parasztházban és telken a következők meglegyenek: szülök hálószobája, gyermekek hálószobája, konyha, nappali szobának, kamra, tornác, a ház előtt szép kert, nyárikonyha, kút, ólak, tüzelőkamra, szín és istálló, emeletén csűr, méhkaptár, zöldséges-, gyümölcsös- és lucernáskert, trágyatelep, árnyékszék.

A falvak belső átrendezésénél gondot kell fordítani arra, hogy a faluban lakó parasztcsaládok egy része a falu határába telepíttessék, illetőleg lakóházuk, gazdasági épületük, a falu szélére kerüljön, hogy a lakóház, gazdasági épület és szántóföld egymáshoz minél közelebb legyen. A falu közepén csak a középületek, pártház, ifjúsági otthon, valamint a kézművesek és iparosok házai maradhatnak.

A nagybirtokrendszer átépítésével egy időben kell rendezni a községek tagosítását. Ezidőszerint körülbelül 6 millió hold föld tagosítatlan. A tagosítás útján a kisbirtokok termelését legalább 25%-kal lehet fokozni.

Mivel a földbirtok politikai, telepítési, tagosítást feladatok ellátásához nincs elegendő geodéta mérnök, ezért szükséges a műszaki segédszemélyzet Átképzése önálló feladatok végzésére.

A mezőgazdaság termelését legalább meg kell kétszerezni az agrárlakosság emberhez méltó életszínvonalának biztosítására, egyben az ország összes lakossága bőséges élelmiszerellátására, valamint a kiviteli felesleg biztosítására.

A magyar mezőgazdaság termelése az utolsó félévszázadban alig fejlődött, ennek következtében a német mezőgazdasági termeléssel szemben teljesen le van maradva. Pl. Magyarországon hektáronként a búzából csak 63%-a terem a Nagymémet-Birodalomban termelt búzamennyiségnek, rozsból 64%, árpából 65%, zabból 62%, burgonyából 41%, cukorrépából 72%.

A burgonyatermelésben a Délkelet-Európa többi agrárállamai közül Romániával szemben nagymértekben vagyunk lemaradva és Bulgária is előttünk áll.

Amíg a Nagynémet-Birodalmat nyugatról kiegészítő három nép (dán, holland, belga) mezőgazdasági termelése a legbelterjesebb és technikailag nagyon fejlett, addig Délkelet-Európa népeinél (magyar, horvát, szerb, román, bulgár) a termelési átlagok aránylag nagyon alacsonyak és a mezőgazdasági termelés technikailag fejletlen. Éppen ezért Délkelet-Európában, és így Magyarországon is, a műtrágyafogyasztás megsokszorozása, jobb talajművelés, a talajjavítási munkáknak bevezetése, a nemesített vetőmagvak használatának fokozása és általában a legbelterjesebb művelésre való áttérés: a legsürgősebb feladatok közé tartozik.

Amennyiben Magyarország arra a szintre emelné mezőgazdasági termelését, amelyen a német mezőgazdaság áll, akkor legalább is egy milliárd pengővel javítaná a mezőgazdasági termelésnek értékét. Mivel a Középduna-medence talaja és klímája a Nagynémet-Birodaloménál kedvezőbb, azért intenzívebb gazdálkodással a német termésátlagokat feltétlenül el lehet érni. De mezőgazdaságunkban kerülni kell az egyoldalú termelést, mert bizonytalanságot teremt a népélelmezés számára és a kedvezőtlen időjárás is kockázatossá teszi. Ezért minden egyes mezőgazdasági üzemnek sokoldalú termelésre kell törekednie.

A talajerő fokozásával, a szikes földek javításával a termelésnek legalább 50 %-os emelését lehet elérni.

A nagybirtokrendszer lebontásával, kisbirtokok alapításával a termelés legalább 30%-al növelhető.

A nagybirtok kisbirtokosításával, a tagosítással és a talajerő fokozásával a mezőgazdasági termelést meg lehet kétszerezni.

A Délkelet-európai agrárnépek közül a magyarság nagy helyzeti előnnyel rendelkezik, mert a kiviteli piacokhoz legközelebb fekszik, szállítási költségei a legkisebbek, áruival mindenkit megelőzve jelentkezhet, de ezen helyzeti előnyt a magyar nép csak abban az esetben tudja értékesíteni, ha a mezőgazdasági élet teljes újjászervezésével időben is, minőségben is mindenkit megelőz és a teljesítményi versenyt azután is megállja. Mindebből elsősorban az következik, hogy termelésünket túlnyomóan a biztos és állandó német piac követelményeihez kellő gyorsasággal és kellő szervezettséggel kell átállítani. Ennek szervesen meg kell nyilatkozni a termeléspolitikai tervben és szervezetben.

Hogy Magyarország ezen feladatokra már most, a háború alatt, milyen mértékben készül fel, az meghatározza mezőgazdasági szempontból a legközelebbi jövőjét.

A mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fokozása és egységes irányítása céljából az ország mezőgazdasági termelésre alkalmas területe átlagban 40.000 kat. holdas nagyságú termelési tájegységekre osztandó, amelyek mindegyikében mezőgazdasági és állattenyésztési felügyelőség és mintagazdaság létesítendő termelő, fogyasztó, értékesítő és hitelszövetkezetekkel, valamint terménytárházakkal, hűtőházakkal és magtisztító állomásokkal. Az országot termelési körzetekre, termelési tájakra és termelési nagytájakra kell tagozni. Minden termelési tájnak székhelyén őstermelési felügyelőséget kell szervezni. Az őstermelési felügyelőség átlagban 6 szakembert és ezenkívül segédszemélyzetet igényel. Az. őstermelési felügyelőség szükséges szakemberei: mezőgazda, kertész, növényegészségügy-őr, állattenyésztő, állatorvos, üzemi ellenőr. Az őstermelési felügyelőség feladata a szántóföldi termelés irányítása, a gyümölcstermelés, szőlőtermelés, rétes legelőügyek, ipari, gyógy- és fűszernövények, termelésének irányítása, dohánytermelés, növényi szaporítóanyag-ellátás, állati szaporítóanyagellátás, állattenyésztés, növényegészségügyi szolgálat, állategészségügyi szolgálat, talajerőfenntartás, műtrágyaellátás, meteorológiai szolgálat, mezőgazdasági gépekkel, eszközökkel és üzemanyagokkal való ellátás, agrárértékesítés, agrárstatisztika szolgálat, agrár könyvvezetés, termelésracionalizálás, parlagok megművelésének irányítása, alkalmi mezőgazdasági tanfolyamok ellátása, hitelellátás irányítása, kötelező őstermelési biztosítás irányítása és az őstermelési célbirtok kezelése. Az őstermelési felügyelőség legközvetlenebb munkatársai, támaszai a falu őstermelési hivatásrendi szervezetek vezetői: a falvak gazdavezérei. Minden faluban az őstermelési felügyelőség utasításai szerint legmintaszerűbben gazdálkodó gazdát falusi gazdavezérré kell nyilvánítani.

Az új telepes kishitbizományosok közül azoktól, akik minőségileg és mennyiségileg az irányított gazdálkodás igényeit nem tudják kielégíteni, a földet el kell venni és személyük szerint örökre ki kell zárni őket a földhöz jutás lehetőségéből.

A terméshozam fokozása érdekében sokszorta nagyobb mérvű és irányított trágyázás és a kihasználatlan területeknek a termelésbe való bekapcsolása szükséges.

Nagyvárosainkban összezsúfolódott tömegek a városokba behozott mezőgazdasági termékekből élnek, amelyeknek hulladékai, az emberi szervezet által fel nem dolgozott részei, a mezőgazdasági területek talajerejének fenntartása szempontjából teljesen elvesznek. Ennek az óriási értéknek megmentésére a városi szennyvizek felhasználását biztosítani kell.

Délkelet-Európa agrárterületein 1.65 millió hektár mocsaras területnek lecsapolása és termőterületté átalakítása, 2.59 millió hektáron a termésátlagoknak öntözéssel való fokozása a háború után elsőrendű feladatok közé tartozik.

Az évről-évre megismétlődő árvíz és apálykárok kiküszöbölése céljából meg kell gyorsítani az Alföldet átszelő folyók vízgyűjtő területén a tavaszi csapadék felgyűjtésére alkalmas völgyzárógátak építését. A völgyzárógátak által tárolt víz értékesítése céljából a tárolók építésével együtt ki kell fejleszteni az alföldi öntözőcsatorna-rendszert és a tárolók mellett létesített villamostelepek együttműködését biztosító országos villamoshálózatokat.

Falvaink elmaradottságán sok tekintetben lehet segíteni a kihasználatlan vízierők elektromos energiává alakításával és a falvak villamosításával. A mezőgazdasági többtermelés jelentős tényezője az áramellátás.

A mezőgazdaság nagymérvű erőgépesítésére van szükség, mert csak a nagybirtok van megfelelően erőgépesítve, a birtokok zöme emberi vagy állati erővel használja lel munkagépeit.

A munkaszolgálat feladata elsősorban a parasztság megsegítése: segítés az aratásnál, talajjavításnál, útépítésnél, új terület szerzése, lecsapolása, sziktelenítése, gátépítés és segítés a természeti katasztrófák elhárításánál.

Elengedhetetlen a mezőgazdasági vegyészet és technika vívmányainak korszerű értékesítése, az állatállomány minőségi szaporítása és a takarmánytermelés legerősebb fokozása.

Az őstermelési minisztériumnak egyik fontos feladata, hogy az állattenyésztés színvonalának emelése céljából minden termelési tájnak megfelelő fajtiszta állatanyagot tenyésztessen ki.

Elsősorban a mezőgazdasági kisüzemek munkaképtelen és takarmánypusztító igásállat állományát munkaképes igavonó jószágokkal kell kicserélni.

A szarvasmarha-, ló- és sertéstenyésztés súlypontja ezidőszerint is a kisbirtokokon van, a baromfitenyésztésé a törpebirtokokon. A nagybirtok csak juhtenyésztésben vezet.

Minden mezőgazdasági üzemnek köztesként sok zöldtakarmányt kell termelni, hogy minél több állatot lehessen tartani saját takarmányozással.

Magyarországon ezidőszerint alig 1300 állatorvos van és így az állatorvos létszám hiánya következtében évenként közel 60.000 hasznosállat hull el ragályos betegségekben és 66.000 hasznosállat egyéb betegségekben.

A népélelmezés igényeit is figyelemmel kísérő termeléspolitikainak tekintettel kell lenni arra is, hogy a népélelmezést az állati eredetű táplálékokról mindinkább a növényi táplálékukra terelje át, mert az állati eredetű táplálékok előállításához átlagban háromszorta több talaj kell, mint az azonos tápértékű növényi táplálékokhoz. Különösen a gyümölcs- és szőlőtermelés fokozandó.

A gyümölcstermelés súlypontja az 1---5 holdas szántóföldes törpebirtokokon van, azután következnek a 10---20 holdas és 5---10 holdas gazdaságok és legkisebb a gyümölcsfaállománya a nagybirtoknak.

Magyarországon jó gazdasági évben nem adnak el 400.000 mázsa szőlőnél többet gyümölcsként.

404.000 kat. hold szőlőterületből 52.000 kat. föld alig termőképes és csak 33.000 kat. holdon termelnek csemegeszőlőt.

Magyarországon 65.000 méhtenyésztő 575.000 méhcsaládja, két és félmillió pengő értékű mézet termel.

Magyarországon évenként átlag 1 millió drb. szőrmés vadat és másfélmillió szárnyasvadat ejtenek el.

Magyarországon 18.500 selyemtenyésztő háromnegyedmillió pengő értékű gubót termel.

A fa jelentőségének, növekedése, általában mint ipari nyersanyagnak, különösen pedig a textilgyártási nyersanyagnak szempontjából, arra int, hogy erdőgazdaságunkat gyors ütemben fejlesszük és minél nagyobb területeket erdősítsünk.

A helyes fagazdálkodás hosszúlejáratú tervek megvalósítását igényli, még pedig nemcsak az egyes nemzetgazdaságokon belül, hanem az egész európai nagytérgazdálkodásban. Ezenkívül a fagazdálkodáshoz az egész Európára kiterjedő piacrendezés szükséges, amely megszünteti az eddigi gazdasági partikularizmust és egyesíti az összes erőket az európai erdőállomány fenntartására, megjavítására és maximális termelőképességének elérése érdekében. A Délkelet-Európai népek fagazdálkodásának bekapcsolására a berlini Német Erdő- és Fagazdasági Társaság már kész terveket nyújt.

A népélelmezésnek a piaci szeszélytől és az időjárás szeszélyétől való megóvása érdekében, valamint az árak biztosítása, spekulatív árfelhajtás vagy árletörés kikapcsolása érdekében készletgazdálkodást kell állandósítani. Az államilag irányított készletgazdálkodásnak bő esztendőkben fel keli venni a termelési feleslegeket, hogy azután kedvezőtlen években piacra hozza azokat.

A mezőgazdasági feldolgozó üzemeket nem szabad az ország központjában tartani, hanem a gazdaságosság elvének érvényesítése céljából a termőterületek közvetlen közelébe kell decentralizálni. Elsősorban a tejüzemeket, főzelékfeldolgozó üzemeket és a konzervipart kell megfelelően decentralizálni.

Magyarországon 500 tejfeldolgozó üzem a termelőktől évenként közel 4 millió hektoliter tejet, az üzemektől több mint 1 millió hektoliter tejet gyűjt össze és 66.000 mázsa vajat, 30.000 mázsa sajtot, továbbá 33 mázsa túrót állít elő.

Az élelmiszereknek és szükségleti cikkeknek kifogástalan minősége a népegészségnek fontos előfeltétele. Éppen ezért az államnak kötelessége az élelmiszereknek és szükségleti cikkeknek előállítását és ellátását szigorúan ellenőriztetni. Elsősorban élelmiszer-rendőrség szervezésére van szükség, orvosok, vegyészek és állatorvosok bevonásával.

Mivel a ,,Noah" szőlőfajta a népegészségügyre annyira veszedelmes, hogy borának fogyasztóit néhány év alatt teljesen hülyévé teszi, azért az állam által az utóbbi időben ezen szőlő kipusztítására vonatkozó rendeleteket a legteljesebb szigorral azonnal végre kell hajtani.

A nagy feladat megoldása parasztságunk munkaerejének megszervezésétől függ. Népi életérdek ennek leggyorsabb és zökkenésmentes végrehajtása. A politika minden célkitűzése röviden fejezhető ki: Vissza a faluhoz! Az Új-Európa a liberális gazdasági elvek mellőzésével a tisztafajú népek termelőerejét állítja a gazdaságpolitika tengelyébe.

A termelőerők egységes megszervezése sürgős feladat. Komoly mezőgazdasági kivitelt nem lehet remélni ha nem válunk az Új-Európa igényei szerint teljes értékű tárgyalófelekké, ha a tárgyaló fél mögött nem áll az egész népélelmezési rend minden teljesítményre alkalmas, egységes szervezete. Szükséges ez a súrlódásmentes és folyamatos árucsere biztosítása érdekében is, mert a valutaárfolyam rögzítése, a rugalmas elszámolási egyezmények kiszélesítése munkavaluta bevezetését igényli, munkavalutát pedig nem lehet létesíteni a termelőerők egységes megszervezése nélkül.

A termelőerők egységes megszervezése után a parasztság életszínvonalát kell állandóan emelni. Biztosítani kell a paraszt egész termésének mindenkori eladását, a termelési költségek, szükségletek, és a jogos haszon tényezőit figyelembe vevő igazságos árszabályozás útján. A mezőgazdasági többtermelést és versenytermelést állandósítani csak a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének biztosításával és a mezőgazdasági munkabéreknek a parasztcsaládok fejlődését lehetővé tevő tarifálás szabályozásával lehet.

A parasztság életszínvonalának biztosítása nemcsak az árpolitikai és bérpolitikai feladatok megoldását teszi szükségessé, hanem a társadalmi népjóléti mozgalom egységes megszervezését és elsősorban a parasztcsaládok megerősítésére való felhasználását is. Ehhez kapcsolódik az összes parasztcsaládoknak a korszerű társadalombiztosításba való bekapcsolása, a gyermek számával növekvő családi segélyeknek valamennyi tisztafajú, egészséges parasztcsaládra kiterjesztése, 5---6 gyermekkel törleszthető kamatmentes házassági kölcsönök folyósítása és a parasztság korszerű népegészségügyi védelme. Paraszt anyák és gyermekek ingyenes orvosi vizsgálata és gyógykezelése. Minden mezőgazdasági településen megfelelő számú napközi gyermekotthon és gyermekkert létesítése. A 14 éven aluli parasztgyermekek szigorú munkavédelme a felnőtteknek való munkától. A korszerűtlen és egészségtelen parasztházak átalakítása, az új kishitbizományos parasztoknak korszerű családi házak építése. A gazdasági üzemek évi szociális teljesítmény versenyeztetése. A mezőgazdasági alkalmazottaknak és munkásoknak szabadidőmozgalmi szervezeteivel vasárnap-esték rendezése tanulságos szórakoztatással. Biztosított fizetéses szabadság idejüknek mintagazdaságok látogatásával összekapcsolt utazásra és üdülésre irányítása. Az új világháborúban hadirokkantságot szenvedett parasztoknak államköltségen tangazdaságokban való átképzése traktorvezetőkké, tejellenőrökké, tejvizsgálókká, baromfitenyésztőkké és ezen munkakörökben megfelelő elhelyezésük.

A földművelésügyi és élelmezési minisztérium hatáskörében értékesítési államtitkárság szervezése kívánatos, amelyben a következő szövetkezeti központok vehetnek részt az irányított értékesítésben: a mezőgazdasági kistermékek értékesítésére a Hangya, a mezőgazdasági nagytermékek értékesítésére a Futura, a tej- és tejtermékek értékesítésére az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, az őstermelés biztosítására a Gazdák Biztosító Szövetkezete.

Gazdaságdiplomáciai szervezet létesítése szükséges az európai nagytérgazdaság valamennyi fővárosában a hazai őstermelés kiviteli anyagát mindenkor tökéletesen ismerő kereskedelmi attachék alkalmazásával, hogy állomáshelyükön piackutatást és árkutatást végezve, exportérdekeinket rugalmasan képviselhessék és a külkereskedelmi egyezményeket legmegfelelőbben előkészíthessék.

Magyarországon ezidőszerint a földbirtokokra 294 millió pengő jelzálogos kölcsön terhe nehezedik. A jelzálogos földteher a birtokok nagyságával fordított arányban áll. Ezért a földteher-rendezés sürgős feladat.

A földteherrendezés mellett biztosítani kell a mezőgazdasági tőkeellátást azzal, hogy a termeléspolitikai tervbe szervesen beilleszkedő mezőgazdasági vállalkozások számára teljesen kielégítő mennyiségű és önköltségi szintre csökkentett kamatlábú hitelt folyósít. A mezőgazdasági hiteligények kielégítése nélkül a nemzeti jövedelmet nem lehet fokozni, nincs tőkefelesleg és a legjobb gazdaság; terv is megakad. Ezért a mezőgazdaság megfelelő tőkeellátásának elsőrendű a jelentősége.

A mezőgazdasági termelést fejlesztő új törvény pénzügyi keretei olyan szűkek, hogy abból egy holdra átlag csak 3 P esik, ami annál is inkább kevesebb, mert egy holdra eső közteher évi átlaga 10.--- P. A magyar mezőgazdaság korszerű kifejlesztése legkevesebb 7 milliárd pengős beruházást igényel. A magyarországi zsidóság kezében lévő mintegy 14 milliárd pengő értékű vagyon teljes fedezetet nyújt elsősorban a mezőgazdasági beruházásokra, és a közúti hálózat korszerűsítésére. Évenként a nemzeti jövedelemnek legalább 8%-át a mezőgazdaság újjáépítésére kell invesztálni.

Magyarország 1910 hitelintézetének vagyona 6785 millió pengő értékű.

Az Új-Európában nem a tőke uralkodik az állam fölött, hanem a népközösségi állam a tőke fölött.

A nemzetiszocialista államban a pénzkibocsátás joga felségjog. Mint ilyen, visszaszáll az államhatalomra. Az államhatalom ezt a jogot a jegybank útján gyakorolja.

A jegybankot a gazdasági miniszter felügyelete alá kell helyezni. A jegybank hitelét teljesen igénybe kell venni az irányított gazdálkodás igényeinek kielégítésére törekvő vállakózások támogatására és új munkaalkalmak teremtésére.

A jegybank nemcsak az államnak tartozik rendelkezésre bocsátani a megfelelő hitelkeretet, hanem hitelkontingenseket kell nyújtani olyan üzemeknek is, amelyek különleges nemzetgazdasági megbízatást teljesítenek.

A változó kamatláb régi rendszerének helyébe az olcsó pénz politikája lép és ennek kiegészítésére a pénz és a tőkepiac állandó ellenőrzése és befolyásolása, vagyis a pénz állandó forgalmának biztosítása. A jegybanknak állandóan ellenőriznie kell a befektetéseket és kibocsátásokat, hogy csak akkor engedhesse meg a pénz és tőkepiac igénybevételét a magángazdaság részéről, ha valamely nemzetgazdasági feladat teljesítése meghaladja az üzemanyagi teljesítőképességét.

A belső tőkeképződés előmozdítására be kell vezetni az összes munkabérekre, fizetésekre kiterjedő adómentes vastakarékszámlákat és a vállalatok számára az üzemi beruházási kényszerletéteket. A vastakarékszámlákon és üzemi beruházási kényszerletéteken felgyülemlő tőkéket a háborút követő átmenetgazdasági tervek végrehajtásánál kizárólag magasabb nemzetgazdasági érdekeknek megfelelően legyen szabad felhasználni.
 
 
0 komment , kategória:  Málnási Ödön:FeladatokIII.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 281
  • e Hét: 4447
  • e Hónap: 15598
  • e Év: 280813
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.