Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Málnási Ödön:Feladatok IV.rész
  2011-06-05 11:21:37, vasárnap
 
 
Málnási Ödön: Feladatok IV. rész

IV. A MUNKA VÉDELME.

Minden nép csak olyan mértékben tudja megbecsülni önmagát, amilyen mértékben megbecsüli a munkát és a munkást.

Európa emberbősége és a munkaerő szervezetlensége folytán kontinensünkről 1821-től 1942-ig 55 millió felnőtt ember vándorolt ki Amerikába és legalább 5 millió Észak-Ázsiába. Ennek ellenére a világháború után átlagosan 20 millió ember volt munka nélkül.

Az európai kontinens az utolsó másfél évszázadon keresztül életrevalóbb fiait idegen földrészeknek, főleg Amerikának adományozta. Az Új-Európa kontinentális gazdálkodása a munkaerők tökéletes megszervezésével a munkapiacot megszünteti, a munkaerő-felesleg fogalmát megsemmisíti. Európa hatalmas nyersanyagainak nem a profit, az árutermelés, hanem a fogyasztási javak termelése szempontjából történő teljes kihasználása kellően biztosítja az összes munkaerőknek teljes felhasználását.

Az Új-Európa úgy a népeken belül, mint a népek közötti viszonyban a szociális igazságon épül fel.

A munka nem egyszerű vagyonszerzési eszköz és nem közönséges adásvételi cikk, hanem a föld és nép érdekében való szolgálat.

A munkaerkölcs és munkabecsület biztosítása céljából törvénybe kell iktatni a munka jogát és kötelességét. Az állam kötelessége gondoskodni arról, hogy mindenki hajlamainak és képességeinek megfelelő munkához jusson. Ezt részben a képességvizsgálatra felépített pályaválasztási irányítás útján, részben a munkaközvetítés állami megszervezésével lehet elérni.

A pályaválasztásnál, tehetségkiválasztásnál, munkabeosztásnál, munkanem meghatározásnál tekintettel kell lenni az egyedek fajiságára és a fajiságból adott lelkialkatra.

Európa gazdasági együttműködésének egyik legfontosabb feladata a munkaerő tartalékok mozgósítása, megszervezése, beállítása, valamint a szakmunkásképzés és teljesítménynövelés.

A bérpolitikánál a munkabértételek helyes meghatározója nem a teljesítményi egység, hanem a teljesítmények fokozása és a többletmunka jutalmazása.

A nemzetemésztő osztályharcot, munkazavarokat és bérharcot meg kell szüntetni. A munkást a vállalat nyereményességében is részleltetni kell. A munkás biztosítási járulékait a munkabéren felül az üzem tartozik fizetni.

Mivel Magyarországon a nemzeti jövedelem évi 5 és félmilliárdos összegéből egy főre 440 P vagyis havi 36 P, ill. napi 1,20 pengő jut, azért a nemzeti jövedelem nagyarányú emelésére van szükség.

Magyarországon a gyáripari szakmunkások országos átlagban ezidőszerint évi 2.062.--- pengőt, a szakmunkásnők pedig évi 1.299.--- pengőt keresnek.

A gyáripari munkások átlagos évi keresetében vidékenként nagy eltolódás mutatkozik. Míg Baranyában egy gyáripari munkás átlagos évi keresete 1.600 P, Budapesten 1.570 P, addig pl. Ugocsában csak 600.--- P.

Magyarországon 52.000 bányász szakmunkás közül 37.000 kőszénbányákban dolgozik és műszakonként, azaz 8 óránként 557 filléres átlagos munkabért keres.

A munka közjogi természetű közösségi szolgálat és ezért állami védelemben részesítendő. Tekintettel arra, hogy hazánk túlnyomóan agrárállam és mert a faji felfrissülést csak a parasztságtól lehet remélni, ezért a munkavédelem központjába a mezőgazdasági dolgozókat kell állítani. Falvainkat fel kell emelni a mai elmaradott szociális helyzetéből, vonzóvá, egészségessé kell tenni és meg kell szüntetni az oktalan városba költözést és városi elproletarizálódást

A gazdasági cselédek évente és összesen átlag 1200 pengőt keresnek, vagyis havi 100 pengőt, ami semmi esetre sem elegendő egy-egy többtagú család tisztességes megélhetésének biztosítására.

Az irányított gazdálkodási rendszerben a helyes ár- és bérpolitika egymással szorosan összetartozó és egymást kölcsönösen kiegészítő tényezők. Az ár- és bérpolitikát egymástól elválasztani veszélyes.

A Nagynémet-Birodalom által megvalósított árstop a legtöbb államban magva lett az árpolitikának és ennek során a legtöbb államban az árpolitika már annyira egyöntetűsült, hogy általános európai árjog van kialakulóban.

Az árpolitika nem a hadigazdálkodás múlandó tényezője, hanem alapfeltétele marad az irányított gazdálkodásnak, mert csak ezáltal lehet a konjunkturális ingadozásokat megakadályozni.

Az árpolitika rugalmasságát meg kell őrizni, hogy a gazdasági élet egyes ágait adottságaikhoz képest különlegesen bírálhassa el.

Áremelkedést csak akkor szabad engedélyezni, ha az áremelés célja a termelés növelése. Ez vonatkozik elsősorban a mezőgazdasági többtermelésre. Amennyiben az áremelést nem követi nyomon a termelés növelése, azonnal árcsökkentést kell alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy az ár- és bérpolitika egymástól elválaszthatatlan, azért az árkormánybiztost nem lehet a közélelmezési minisztérium hatáskörébe beleszorítani, hanem ár- és bér-kormánybiztosi hatáskörrel a gazdasági csúcsminiszter oldalán van a helye. Számára felügyeleti jogkört kell biztosítani a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi árak alakulására, éppúgy, mint a ház- és üzletbérekre, vagy a szellemi munka díjazására.

Amíg Európa minden nemzetgazdasága nem hajt végre egységes elvek, de saját adottságai szerinti piacrendezést, addig az európai piacrendezést nem lehet elérni. Nálunk a nemzetgazdaság tervszerű piacrendezése azért is szükséges, mert ennek hiányában a legkedvezőbb külkereskedelmi egyezmények sem szolgálják a parasztság javát.

A kereskedelem előmozdítása érdekében új áruházak és egységárüzletek megnyitását meg kell akadályozni, a meglévőket pedig akként kell korlátozni, hogy saját ipari üzemeket ne létesíthessenek. Amennyiben pedig ilyen üzemeik vannak, azokat meg kell szüntetni.

Az államilag irányított termelés az állam gazdaságpolitikájában a kereskedelempolitikát annyira nem tudja elválasztani az általános gazdaságpolitikától, hogy a kereskedelemügyi minisztérium beolvasztása a gazdasági minisztériumba elkerülhetetlenül szükséges.

A népállam a munkaerőt védi, ezért a szabadidőmozgalom a munkavédelem fokmérője.

A fizetett évi szabadság irányított felhasználása a munkaerő védelem egyik fontos eszköze.

A kései kapitalizmus üzemeinek vezetői kizárólag a befektetett tőkének minél magasabb kamatozású kihozására kellett tekintettel legyenek. A nemzetiszocialista üzemvezetők az üzem gazdasági feladatainak szemmel tartása mellett s rájuk bízott dolgozókra való minél jobb gondoskodásra kell fordítsák legfőbb figyelmüket. Ezáltal válnak a szociális béke őreivé.

Az üzemvezetőknek gondoskodni kell a személyzet jólétéről. A személyzetnek pedig az üzemvezetővel szemben az üzemi közösségből fakadó hűséget kell tanúsítani. Az üzemek szociálpolitikai feladatainak tökéletesítésére az üzemek között hivatáságanként, évről-évre a munkaerővédelmet mérlegelő országos üzemversenyeket kell rendezni, hogy minden hivatás évről-évre maga előtt láthassa a követésre legméltóbb, legpéldásabb üzemet.

Az üzemvezetők nemcsak gazdasági, hanem szociálpolitikai hivatása megkívánja azt, hogy évenként egyszer néhány napon továbbképeztessenek és összhangba hozassanak.

A részvénytársaságokban is a vezéri elvet kell érvényesíteni. Az igazgató felelős a vezetésért a nép javával és a vállalattal szemben. A nép javát veszélyeztető részvénytársaságokat a gazdasági miniszter felszámolhatja.

Az irányított termelés és kereskedelem termeléstechnikai és üzemgazdasági ellenőrzésére országos üzemellenőrző intézet létesítése szükséges, amely őstermelési, ipari és kereskedelmi tagozódásban az összes üzemek ellenőrzését üzemellenőrök útján gyakorolja.

Az ipari üzemi balesetek leküzdése terén a legfőbb feladat hárul a bánya és kohóüzemekre, amelyekben ezidőszerint 1000 munkás egységre évenként 216 baleset jut és a fémfeldolgozó üzemekre, amelyekben 1000 munkásegységre 102 baleset jut.

A hadirokkantakat újból a népközösség hasznos tagjaivá kell tenni, ezért állami költségen gondoskodni kell szakiskolai vagy főiskolai díjtalan képesítésükről és a háborúban katonailag részt nem vett kor- és szaktársaiknál sokkal magasabb életszintet biztosító elhelyezésükről. Az összes nagyüzemekben, ha kényszereszközökkel is, ki kell erőszakolni azt az elvet, hogy állami megrendelésekre, hitelellátásra csak úgy számíthatnak, ha minél nagyobb ezrelékű hadirokkant munkaerőállományra hivatkozhatnak.

A munkaszolgálat becsületbeli szolgálat a néppel szemben.

A munkaszolgálat feladata: a termőföld kiegészítése és javítása, az elemi csapások leküzdése, útépítési és aratási segédkezés, valamint hasonló jelentőségű nemzeti közmunkák elvégzése.

A munkaszolgálatnak általánosnak és kötelezőnek kell lennie, mert csak így érhet el eredményt a munkában és csak így állítható be a népnevelés szolgálatába. A munkaszolgálat és benne a munkatáborok lerombolják az osztályellentéteket, mert a résztvevőket megtanítják a fáradságos testi munkára és főleg arra, hogy a testi munka nem alacsonyabb rendű a szellemi munkánál.

A lányok számára is félévre kötelezővé kell tenni a munkaszolgálatot a parasztság megsegítésére, falusi lányoknál pedig városi szülőanyák háztartásának vezetésére.

A munkaszolgálatban a 18 évet betöltött fiatalemberek 6 hónapig tartoznak részt venni, városiak nyáron, falusiak télen.

A 18-ik életévet betöltött városi ifjúságnak nyári féléves kötelező falusi munkaszolgáltatása talajjavításra, öntözőművek létesítésére, aratásra való felhasználása nemcsak gazdasági, de nevelő jelentőségű is.

A liberális államban az osztályelmélet uralkodott akár Ricardo Dávidtól, akár Marx Károlytól kölcsönözték az osztályfogalmat. Ez az osztályelmélet ugyanúgy a materialista felfogás szülöttje, mint a spanni-rendi-tagozódás elmélete, amely pl. egy testi munkás és egy tisztviselő, vagy pedig a gazdasági élet vezetője és a paraszt közötti szellemi kapcsolat lehetőségét kizárja. Az osztályszempont és rendiszempont egyaránt a gazdasági tevékenység alapján értékeli és határozza meg a társadalmi felépítés rangsorát. Ezzel szemben a nemzetiszocializmus az osztályok és rendek szociológiai rétegeződését megszünteti és a totális érdekszervekkel szemben a nép érdekének és személyiségének kihangsúlyozásával a képességek és tehetségek minden elképzelhető kombinációját érvényesíti.

Ki kell alakítani a munka hierarchikus rendjét, amely megszünteti, feloldja az osztálykülönbségeket és az osztályellentéteket.

Az osztályellentétek kiküszöbölése céljából a munkást, alkalmazottat és a vállalkozót közös szervezetbe kell összefoglalni.

A munka mint kultúrérték és termelőerő: szentség. Ennek megfelelően a munka vállalója a nemzeti becsület megtestesítőié. Ezért a népi közösségnek kötelessége az, hogy a munkaközösség hatalmas népi szervezetét kiépítse és benne a munkás legteljesebb értékkiválasztását és értékjutalmazását biztosítsa.

A népközösség munkájának szervezete, a munkaarcvonal egysége a legfontosabb biztosítéka a társadalmi békének és a közösségi szellemnek. A munkaarcvonalban a vállalkozók, alkalmazottak és a munkások egyenlő jelentőségű tényezők.

Az Új-Európa parancsoló követelménye az egész gazdasági életnek egységes elvek szerinti tervszerű állami irányítása, a gazdasági önkormányzatok és az egyéni kezdeményezés lendületté biztosító magánvállalkozóknak népi célok érdekében történő dinamikus együttműködtetésével. A szociális béke biztosítása végett is szükséges a munkaadó birtokosok, gazdasági alkalmazottak és gazdasági munkások közös népélelmezésrendi szervezetbe foglalása.

Az irányított gazdálkodás az állammal szemben azt az igényt támasztotta, hogy a fogyasztási javak termelése érdekében vállalatokat összekapcsoljon. Ezen alapszik az állam kartellalkotó és szindikátusalkotó joga. A régi monopolkartelleket át kell alakítani a piacot szolgáló kényszerkartellekké és a szükségnek megfelelően a kényszerkartelleket kényszerszindikátusokká kell egyesíteni.

Magyarország gazdasági adottságai és struktúrája legkorábban a mezőgazdasági termelésnek egyetlen kényszerszindikátusba való egységesítését teszi szükségessé. Ezen kényszerszindikátus magába kell foglalja az összes mezőgazdasági és élelmezési kényszerkartelleket, malom, sütő, téglanemű, tejtermékfeldolgozó, baromfi, tojás, toll, húsfeldolgozó, zsír, hal, vad, paprikafeldolgozó, burgonyafeldolgozó, keményítő, gyümölcsfeldolgozó, főzelékfeldolgozó, cukor, élesztő, sör, bor, szesz, méz, olaj, műtrágya, mezőgazdasági gép, vendéglátó, fa stb. kartelleket.
 
 
0 komment , kategória:  Málnási Ödön:Feladatok IV.rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 465
  • e Hét: 1015
  • e Hónap: 12558
  • e Év: 378048
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.