Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
T Zsuzsa
  2011-07-28 21:13:00, csütörtök
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-09-01 12:12:39


Takács Zsuzsa:

Engedd, hogy homlokom még földerüljön

Engedd, hogy homlokom még földerüljön,
hogy fölengedjen a végleges hideg,
hogy erőszakos legyek mint a gyerekek.
Engedj mindent, amit akarok!
Hogy járjanak a halottaim újra,
üljenek villamosra, csöngessenek be hozzám.
S ne tereld népemet vágójuh gyanánt,
de vedd le vállamról a világ gondját,
hiszen a te dolgod, hogy megtartsd a világod.
Engedd, hogy ágyról-ágyra fényes hajam lobogjon,
és hívj meg terített asztalodhoz,
de ne kelljen fizetnem.
Tedd, hogy fiatal legyek ma és örökké,
hiszen te akartad, hogy legyek és vagyok,
pedig kezembe adtad éles szerszámaidat.
Gyógyíts meg engem, adj tanácsot.
Utam ne vesszen el,
és örökölje magzatom a földet.
Ha lefekszem, aludjak el azonnal.
Álmomban hajtsd hozzám füledet,
és ne torolj meg minden bűnös gondolatot,
de csinálj a napnak bennem sátrat.
Ha meg kell halnom, haljak meg legott.
Ne kelljen mondanom: nem vagy.




 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2011-05-07 08:04:47, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-18 05:59:10


Takács Zsuzsa
Meg kellett ennem

Meg kellett ennem a levelet.
Földrajzórán írtam, és az állt
benne, hogy a tanárnő hülye.
Rékának szólt a közlemény, persze,
és nem neki, de ő lecsapott rá,
és olvasatlanul az asztalára dobta.
Szünetben az egész osztály körülvette
és izgatottan kérdezősködött.
Például ilyet: “Tanárnő, a Sierra Maestra
gyűrődött vagy vetődött?"
A tanárnő arca ragyogott,
de amikor a levelet kereste, megnyúlt.
Megmondtam, hogy megettem, ne is keresse.
Anyát és Réka anyját behívatta.
A fiatalkori bűnözésről beszélt,
és olyan szépen, hogy sírtak mind a hárman.




Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-18 05:59:10


Takács Zsuzsa
Meghalt Zimmermann néni!

A lépcsőházban találkoztam vele,
jóízűen szuszogott, mivel
legalább száz kiló. Köszöntem.
Ebédnél aztán hirtelen
eszembe jutott. Mindenki
elégedetten ette a fejenként
másfél krémesét.
Meg kellett törnöm a hallgatást.
- Meghalt Zimmermann néni! - közöltem.
Mari a porcukortól fuldokolni kezdett.
Anyám a villát leejtette:
- De hiszen tegnap láttam!
- Egy autó elütötte - folytattam komoran,
eltoltam a tányért magamtól,
és elfutotta a könny a szememet.
Olyan volt, mintha színházban volnék,
egymás szavába vágtak a szereplők,
hüledeztek, én persze már zokogtam,
a tányéron a krémes remegett.
Később elapadt a könnyem,
mindenki engem nézett, belevörösödtem.
- A halál nem játék! - mondták.
Mintha nem tudnám én is,
hogy egyszer meghalok.



Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-18 05:59:10


Takács Zsuzsa
A kétes kimenetel



Jó volna itthagyni mindent! - gondolod,
de másfelől: ősz van. A zarándokok a hosszú
útra - nélküled - elindultak; az égen felhőfoszlányok
úsznak. A szomszédban a dagadt fiúcska egy repedt
műanyag tálkában robbanótöltetet
kever, izgalmában a nyelvét is kidugja,
és a padlásról lehozott fém szivartokokba
lyukat fúr, zsinórt fűz, s a keveréket
beletölti gonddal de a szétpergő szemeket
összesöpri, ahogy illik, és a konyhaszekrénybe
épített szemetesvödörbe kidobja.
A zarándokok távolodó zsolozsmája hallik,
balsejtelem gyötör: érted imádkoznak?
(És a vég várakozással átszőtt szövete
nekik megmutatkozik? Az élet kihuny,
a hamu reszkető Vagy menj-e uszodába?
A folyó a tengerbe ömlik?)
Ám inkább az otthon melegét választod,
és a kutyának való időben nézed az ablakon túl
reszkető fákat, vagy porrongyot rázol
ki, vagy albumot lapozgatsz.
A szemeteléstől visszarettenő fiúcska közben
katonás sorban, kedves lábtörlődre helyezi
a szivartokokat, és meggyújtja
a szüntelen elalvó, kedvetlen zsinórt.



Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-18 05:59:10


Takács Zsuzsa
Tegnap

Dögölj meg! - mondtam annak,
akit a legjobban szeretek.
A lányok kint vártak a folyosón,
ő nem engedett.
Menj! - intett, de nem nézett felém,
az ablak felé elfordulva állt.
Tudtam, hogy nem megyek,
nélkülem mennek el a lányok.
Elhalt a folyosón a nevetés,
az ajtó becsapódott utánuk.
Anyám elővett egy könyvet,
mintha olvasna, lapozott,
leültem mellé.
Azt akartam, hogy bennem
lapozzon, és tudja, hogy meghalok,
ha nem tekint rám.
Mintha véletlen volna,
jóval később, már délután
megérintette arcom egy pillanatra.


 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2011-03-24 18:29:53, csütörtök
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-18 05:44:31


TAKÁCS ZSUZSA
EGY GYÖNYÖRŰ KÉJNŐ JÁRKÁL AZ UTCÁN

Tudod, hogy mennyit gondolok rád,
olvastad, láttad, hallottad, mondták.
A kérgen a fák szíve sápadtan kiütött

egy gyönyörű kéjnő járkál az utcán,
és szétnéz remegve a sarkokon, jössz-e?

Szétgurult almákat ráz a villamos.
Elveszett fél pár kesztyűk,
a szemek alatt sötét karika,
a profilból nézett arcokon

a néger maszkok durva és gyöngéd szája.
Nyers szívek kirakva egy műanyag
tálcán a lüktető piacra.


 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2011-02-10 07:23:51, csütörtök
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... (#1) 2011-02-10 07:01:25

Takács Zsuzsa : Hogy megtörje a csöndet


Hogy megtörje a csöndet,
amitől nehéz a szíve,
mit tegyen? Mérgezett
fény ül mindenütt,
a hajnal teletölti
poharát vele - megissza.
Hozzászokik az áttetsző feledéshez:
fehér bárányok legelnek,
legelik rossz napját, éjjelét,
üvegbe zárva zörögnek,
vérében alszanak,
hogy minden jól van,
hogy minden elrendeződik,
hazudják, részleteket
hazudnak, világos szobát,
töltőtoll ragyogását,
kívánságra: találkozásokat,
s a kéz lázas szorítását.
S ha nem akarja, nem,
csak üres ablakot,
csak változást.



Takács Zsuzsa :Vereség


Ott lesz a fal,
ott lesz a kéz a megtámaszkodáshoz,
az elfészkelődés otthontalan zaja
a puha kőben,
egy kissé túlzó arckifejezés,
átnedvesedett szem,
az akkor még nagyon fáj,
s az egyetlen veszett el itt - lehet.

De a mocskos szív
csak ver tovább.


Takács Zsuzsa: Távolléted

Rettenetesek a színek,
pirosak és halottak.
Rettenetesek a színek,
szemembe ugranak.
Lecsukva tartottam eddig őket,
mozdulatlan fehérséghez szoktak,
most látnom kell,
hogyan ránganak, nyílnak és illatoznak
az utcán, az esőben, sárban és titokban.
Közönyös árulók, úgy tesznek mintha
szeretnének engem. Éppígy
hazudtak neked és játszottak veled,
de nem hittél nekik te sem,
míg szerelmeid után jártál, mint én,
az utcán, az esőben, sárosan és titokban.
 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2011-02-06 10:50:58, vasárnap
 
  Takács Zsuzsa: A kihagyott szeretet

A kihagyott szeretet,

a visszautasított szerelmek

szomjas, fuldokló, ezüst villogása

a borzongó hidegben.

Az idegen, megenyhülő, majd kérő

tekintetek följönnek újra,

éhező halak,

és rabolnak a tűrő víz színén.

Mért nem figyeltem eddig villogásukat?

Mért nem hallgattam eddig némaságukat?

Mennyire eggyé sűrűsödött most,

egyetlen vöröslő hártyába borult és ver,

egyetlen szívként kiszökik belőlem

az elveszett lehetőség,

el a sápadt, gyáva és fukar testből.





Takács Zsuzsa: Utolsó levél

Boldogtalanná tesz, ha hívsz,

nyugtalan vagyok mióta beszéltem veled,

titkos szerelmem. Depresszióm ellen

örökös zene szól, s most újra forgolódik

a vasmarokban a lázas kazetta.

Felnőttkorom - férfikorom,

mondhatnám. ,,Most már tudta, hogy másfél év

alatt megírja a Fekete Kolostort", ilyesmi

éhség. A kilenc négyzetméteres szoba,

angol misztikus költők fordítása.

Nem úgy kell érteni, magyaráztam

álmomban neked, hogy szakállas

öregember ül a magasban,

homlokát a fényes egekbe mártja,

hanem a felismerés: ezt tedd! és:

ezt ne tedd! Fölmutattam az égre

- egy hajó fedélzetén álltunk, egymást

ölelve -, felhő úszott fölöttünk mintha

hajó volna. Magányos öregember ült

a korláton és nézett.

...... ........... ........... ........... .......Titkos szerelmem, ez

az utolsó levél. Az őrök a postát

visszafogják, de nem baj. Most

elég erősnek érzem magamat.

Elkerítettem ágyamat a többiekétől,

keresztbe tettem rajta egy deszkát,

azon írok, és szüntelen gondolok rád.

Esténként sétálnak velem a szuronyok.

Horváth cigány a Concerto

operett-melódiáját játssza.

És nem szégyelem, ha sírok: ,,Szép vagy,

gyönyörű vagy, Magyarország."

...... ........... ........... ........... ............Öklére borulva

egy férfi siratja itt sorsát.




Takács Zsuzsa: Így élek majd

Ha felnőtt leszek, pipázni fogok,
és egy padlásszobában lakom,
ahova csillagok
néznek be a tetőablakon.
Reggeltől estig könyvet írok.
Férjem újságot olvas a nappaliban,
a gyerekek játékvonattal játszanak.
A nyikorgó falépcső tetején
megjelenek egy sápadt, hajnali órán,
kezemben a könyv: ?megírtam!? kiáltok,
szememben győztes fények.
Ők felkelnek mind. A derengésben
körülüljük a fehér kerti asztalt,
málnát, meggyet és cseresznyét eszünk.
Én hallgatni fogok, ők beszélnek.










 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2010-12-06 17:30:44, hétfő
 
  Takács Zsuzsa

8 ÓRA 1 PERC


Amikor reggel van már,

egyszer s mindenkorra túl

vagyunk az előző napon, betelt,

de nem csordult túl a peremen,

mint kádból kifolyó víz,

nem hagyott látható nyomot,

bár lehet, hogy gyűlik alattomban,

a burkolat alá szivárog, és fölemeli

a parkettát az előszobában

a sötét szándék. Az egyre

kopárabb, függönytelen szobából

kitekintve még látjuk a késő

ősz pompáját, ahogyan önmagát

temeti, de mi még élni

akarunk, és a hideg, verő-

fényes reggelbe kilépünk.





EGY ZÖLD LÓDENKABÁT


Camille Claudel emlékére


Ott lógott kabátod a fogason.

Akkor már régen nem szerettelek.

November volt, és én fáztam, hiszen

fűtetlen műteremlakásomból: az Északi

Sarkról jöttem minden találkozónkra.

Fölkeltem lódenedért, és magamra

terítettem. Ösztönös mozdulat volt,

s ettől fölrémlett egy régi, kávéházi

beszélgetés: Túl meleg a kabátod, Rodin!

Ujjaim alatt márványfejek rejtőznek,

és nekem minden erőmet össze kell

szednem, hogy kiszabadítsam őket

a megkövült tojásból. Ám ha a fagy

fölenged szívemen, megtörik a jég,

elvesztem mindörökre, s velem

együtt a tojásban fuldoklók is.





ÖNVÁD


Hogy ne történt volna meg,

visszamegy harminc évet.

Egy séta az erdei ösvényen.

Hogy ne mondta volna ki

a rémes állítást, szeretetlensége

újabb bizonyítékát, amit legföljebb

föltételezhetett volna, ha magából

indul ki, engedve egy rossz sugallatnak.

De így szülei készülődése,

öröme szertefoszlott. Megtorpantak

a közöttük nyíló szakadék előtt,

amit csak sejtettek, bebizonyosodott:

nincs már közös nyelvük.





 
 
2 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2010-11-05 10:55:06, péntek
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-01-11 02:07:11

Takács Zsuzsa:
ELTÉKOZOLT ESÉLYEM

Már nem halok meg fiatalon,
ez hát az egyik eltékozolt esélyem.
Döntéseimet nem menti tapasztalatlanság,
tapasztalt vagyok, érett a pusztulásra.
Már nem latolgatom, mi lett volna okosabb,
és többé nem szégyellem magam.
Nem foglalkoztatnak az önérzet sebei.
Egyre több dolog van,
amit nem tettem volna meg azelőtt,
és minden testvéribb és teljesebb.
Megértéssel bánok e gyönge testtel, ami az enyém,
titkos sétáinkon nyugodtan megérintelek.
Nem tudom már lassan értelmét a félelemnek,
bátor és személyes vállalkozásnak tetszik a halál,
de nem türelmetlenkedem, mint régen.
Nem akarom, hogy mindenki szeressen.
Még ismerem a kiújuló seb sajgását,
hogy végleg búcsúzunk, és velünk a nyelv,
utolsó ékszerünk, a föld alá temetve.
De reggel érzéketlen ébredek, és múló
betegségnek gondolom az este rémlátásait.
Örülök egyre fénytelenebb szememnek,
bőröm fáradtságának, hangom kopásának.
A rónák végtelenje fölváltja a hegyeket.
Lehet, hogy ijesztő, de szabadabb vagyok.

 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2010-10-26 09:57:28, kedd
 
  Link -




Takács Zsuzsa: Szív fölött medália


Hogy nem látlak többé, jól van így,
nem fátyolozza a távolságot közeled,
nessze van minden és hideg.

Egyszer majd nevedre a számat elhúzom,
egyszer majd csuklómmal az ablakot betöröm,
s a tárgyak üres szeme szánalommal megtelik.

Hogy nem látlak többé, jól van így.
 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2010-10-10 06:16:01, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2010-12-13 12:32:38

Takács Zsuzsa

BIZONYOS GONDOLATOK




Ezek a visszajárók, ezek az ismerős,

gyilkos gondolatok, melyekkel jó volna

vigyáznunk, mert hónuk alá csapott dobozzal

érkeznek, és miután ketyegő szerkezetüket,




mely a zár kinyitására robban, össze-

szerelik és agyunkba helyezik, nehéz

szerszámaikkal tánclépésben távoznak

a tett színhelyéről. Még találkozunk velük




a lépcsőházban, utat engedünk nekik,

mielőtt a robbanás zajától megvilágosodva




megneveznénk őket a fuldoklásunk

örvénye fölé hajló ismeretlennek.











Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2010-12-13 12:32:38

Takács Zsuzsa

BIZONYOS FOLYTATÁSOK




Míg hallgattalak, hogy micsoda

képtelenségeket állítasz, valaki sírt

az öledben, én szinte örültem, hogy

nem kell tartanom többé attól, ami




bekövetkezett, mert ugyanaz kétszer

nem történhet meg. Egy férfi öle?

Ezen mindig nevettél. Öledben

feküdtem mégis. Volt még




egy-két végtelen óránk. Láttam a fátylában

süllyedve távozó napot. Vagyis a szörnyű

tojást, feltörve úszni, fehérjében





a sárgáját, a felhő nyári foszlányaiban

a pihés kontúrt. Újszülött testem,

kezdj új életet! biztattam magamat.








Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2010-12-13 12:32:38

Takács Zsuzsa

BIZONYOS EMLÉKEK




Ajtót nyitsz a rövid csöngetésre.

Egy rozsdavörös őz kér menedéket.

Az ingoványban rejtőzött eddig,

panaszolja. Simogatod selymes,




puha szőrét - s ez érthető, hiszen:

tél van. Rövid bőgését hallatja közben.

Szív mélyéig ható pillantásából

félénkség sugárzik. Megtéveszt




szelídsége, beereszted, de féktelen

természete a bezártságot nehezen




viseli. Törni-zúzni kezd, majd

géped elé ül és verset ír.











Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2010-12-13 12:32:38

Takács Zsuzsa

SÉRTÉSEK, BIZONYOS TÜKRÖK




A fürkésző szemet elfedő tükörben föl-

tűnik: alakod. Az aranykeretet

öltő pillantásnak tetszel, vagy mégsem?

Kérdésedre nincs kedve válaszolni.




Sértések emléke vonul föl arcodon, vér

hullámai. Hajózik rajta egykori kedvesed,

akit ingerelt, hogy nem adod meg magadat

(holott szerelmével egészen bekerít).




Pedig csak azt akarja, hogy ne viselj




koronát, aki idegen vagy.














Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2010-12-13 12:32:38

Takács Zsuzsa

BIZONYOS NAPSZAKOK




Amit ígér az egyik, a másik visszavonja.

Szállsz és lezuhansz. Így telik tizenhat

órád. Reggelre elmúlnak sebeid.

Újszülött testem, kezdj új életet!




biztatod magad. Hallják a biztatást

mind a zöldek a kertben. Fejüket felütik,

a kérdezgetés megindul. Zöld ruhában

lépsz az utcára te is. Ezek a zsúfolt,




reggeli villamosok. Bőrök bársonya,

porcelánbabák illatos blúzai.




Törékeny csuklódon a géz jó előre.











Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 2010-12-13 12:32:38

Takács Zsuzsa

TALÁLÓS KÉRDÉS




Mi az, ami üt? Sürget és súlyos.

Búvóhelye torony, ahol az ész lakik,

mely a döntésben segít, de vissza-

fordíthatatlan, tehát végzetes. Táncosok

forognak elő egy fadobozból rokokó

ruhában, és tudomásul veszik a téren

ácsorgók rajongását, de nem éreznek

irántuk rokonszenvet. Ami múlik és

telik. Ami száll. Falat emelnek neki,

egy kakukk átfúrja magát a tapétán,

és szárnyát fölemelve figyelmeztet.




 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
T Zsuzsa
  2010-08-09 12:08:29, hétfő
 
  TAKÁCS ZSUZSA
Tisztelt Akácfa utca!
Tisztelt Talált Tárgyak Osztálya!


Kérem, szíveskedjenek értesíteni, hogy a BKV
négyes-hatos villamosjáratán hagyott
állataimat leadták-e Önöknél. Mellékelem
a válaszborítékot és jellemzőik rövid leírását.

1.
Homokszínű kesztyű. (Hylodes sophianaensis).

Fél pár. Nőstény. Héthónapos. Kb. 55x25 centi-
méter. Négy lábán és fején felhasadozott, kérges
talpak. Hím párja nélkül, vagy esős időben
hajlamos a depresszióra, ilyenkor halottnak
tetteti magát, testtartása enervált. Párzás
után, a hetvenkettedik órában ( most még
a negyvennyolcadik órában vagyunk!)
tojásokat rak le kedvenc búvóhelyén, egy-egy
kabátzseb testmeleggel fűtött zugaiban.
Ha munkatársaik valamelyikének zsebe enyhén
duzzad, kérem, ne igen bolygassák az anya-
állat nyugalmát, én készséggel gondoskodom
apróbb rovarokkal történő etetéséről, nehogy
a szakszerűtlen táplálás miatt elpusztuljon.
Ha kb. egy hét múlva a kabát meglengetésére
vartyogás hallatszik a zseb felől, Alapítványom
logojával ellátott pepita zakót ajándékozok
a türelmes bérszülőnek, tisztelettel.

2.
Kék padlizsánszínű, pisztácia pöttyökkel díszítettesernyő
(Plecotus plecotus).

A hosszúfülű
denevér családjába tartozik, azaz: emlős,
közeli rokona a sörényes hangyász, továbbá,
bár félelmetesen hangzik, a közönséges vámpír
(Vampyrus spectrum). Rokon és rokon közt
azonban óriási a különbség. Ő engedelmesen lóg,
– fejjel lefelé – a fogason, vagy száraz időben
a ruhásszekrény mélyén. Én nyugodtan elalszom
vele, társaságomban még nem támadott meg
senkit, nem vett üldözőbe madarat. Megtörténik
persze, hogy a villamosra való fölszállás közben,
az ajtó rázáródása fölötti félelmében becsípi
ujjamat, és a kiserkent vérből lakmározik.
Önök semmiképp ne sétáljanak vele! Szárnyai
szélesek és selyemfényűek. Öregvitorlája
lábujjainak tövéig terjed, sarkantyútaréja
nincs, nyolc talpacskáján zsemlebarna gubók
meredeznek. Villámlásra, esőre, hószakadásra
termett, de nem szenvedheti a homo sapiens
érzelmi viharait, nincs benne egy szemernyi
részvét sem. Én azonban nem panaszkodhatom,
régóta hű társam, olykor egy körútnyi hosszat
repül utánam, ha ott felejtem valahol. Rendesen
hópihéken él, vagy esőcseppekkel táplálkozik,
de szárnyalása közben pókokat és apróbb
hernyókat bekap. Fogságban agresszívvá válik!!!

3.
Fél pár közönséges túrabakancs (Talpa communis).

Húsbarna. Ötéves. Leválóban lévő talppal.
Kiterjedt családjának legerősebb fajtája, de
Budapest kátyúin szívós alkata ellenére sem él
meg hat évnél többet. Szereti ágy alatt, polc mögött
meghúzni magát. Útján figyelmes szimatolással
közlekedik. Fürgébb, mint hinnénk. Szabadban
huszonöt kilométert gyalogol. Szomjúságában,
akár a kutya, nyelvét kilógatva lefetyel. Frissen
hullott hóban, fölázott agyagos földeken jellegzetes
túrást készít. Mohó étvágyát a rétegekben leváló
talpi, félkemény lemezkék lapátoló mozdulattal
sodorják tágas orra üregeibe. Tűz mellett történő
szárítkozás közben bőre megreped és kimarjul,
könnyen seblázat kap, ilyenkor nagy kínok
között távozik az árnyékvilágból. Megható látni
párjához való ragaszkodását. Járás közben, de főképp
éjszakai túrák alkalmával, dörgölődzéssel, rekedt
nyivákolással, hangos csettentéssel fejezi ki túláradó
érzelmeit iránta. Ha nem akadok nyomára, kénytelen
leszek elaltatni a birtokomban lévő özvegyet.


Mint fent, tisztelettel:
(Név és cím a Szerkesztőségben)
 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2064
  • e Hét: 5590
  • e Hónap: 21229
  • e Év: 54625
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.