Belépés
foldinefehereva.blog.xfree.hu
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. földes éva
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 47 
“Az advent kezdete
  2018-12-02 17:27:42, vasárnap
 
  “Az advent kezdete az egyházi év kezdetével esik egybe.
Régebben a karácsonyt megelőző négy hétben az emberek böjtöt tartottak,
hajnalonként pedig szent misére mentek. Ezeket a hagyományosan napfelkelte
előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent szó latin eredetű,
jelentése eljövetel.

Az adventi ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza.
A keresztény hagyományoknak megfelelően advent négy hetében Jézus születésének
eljövetére várakozunk. Tágabb értelemben ez a reményteli várakozás, a lelki
készülődés ideje. Advent időszakában ráhangolódunk az ünnepekre, ezt jelzi
hetente a gyertyagyújtás is. Korábban 24 gyertyával díszítették a koszorút,
mára ez lecsökkent négyre.

Advent idején persze nemcsak az adventi koszorú
gyertyájának a gyújtásával várjuk a karácsonyt, hanem a gyerekeknek adventi
naptárat készítünk, vagy veszünk. Az adventi naptár minden napra tartogat
valami apróságot a gyerekek számára. Az adventi koszorú pedig minden lakásban
elengedhetetlen karácsonyi dísz. Az adventi koszorú készítésének divatba
jövetele a 19. századra nyúlik vissza, azonban hazánkban a készítése az elmúlt
tizenöt évre nyúlik vissza.

Adventi koszorút egyébként már a pogány korban is
készítettek, ekkor ugyanis örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték
a téli napéjegyenlőség idejét. A fagyöngy a kelták szent növénye volt, akik a
fagyöngyöt, magyalt ajtóikra akasztották.

Ma ezt felváltotta a fenyőgallyakból,
illetve szalmából készített koszorúk négy gyertyával, melyek az advent négy
hetét jelzik. Minden héten egy-egy új
gyertyát gyújtanak meg. Persze az ajtóra is teszünk továbbra is koszorút, az a
vendégek szíves várását jelképezi."



 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
H. M. R.: A karácsonyi ajtó
  2016-12-19 23:06:56, hétfő
 
  H. M. R.:
A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!

Rég volt ... azóta évek repültek,
és messziről int már az öregség,
s azt veszem észre, felnőtt, vén gyerek,
- ez már nem emlék, -
a karácsonyi ajtót lesem még!

Ó, de már többet tudok azóta!
Gazdagabb titkok hívnak és várnak!
Ragyogóbb minden karácsonyfánál,
mit a szem nem láthat
országában a dicső Királynak!

Tudom, az ajtó egyszer kitárul.
S jöhetnek gondok vagy szenvedések,
ez ad most nékem derűt, nyugalmat,
hogy ott az élet
az ajtó mögött ... s már küszöbén élek!



 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
Vargha Gyuláné: PÜNKÖSDVÁRÁS
  2016-05-13 22:39:07, péntek
 
  PÜNKÖSDVÁRÁS

Istennek Lelke szertejár,
az új pünkösd itt van közel.
A kis sereg epedve vár,
Szentlélek Isten, ó, jövel!

Mint lágy szellő, folyvást fuvallsz,
kérő szavad mindegyre hív,
s megnyílik, merre áthaladsz,
sok, üdvre vágyó, szomjas szív.

De hány szív van, mely még setét,
a télnek álma ráborul,
nem érzi tavasz kezdetét,
pedig fölötte átvonul.

Jöjj, Lélek! Lobbanj égi tűz!
Jöjj zúgó szélnek szárnyain,
álmot, közönyt, halált elűzz,
szívünk előtted tárva, ím.

Ó, adj erőt, tüzet belénk,
hadd csapjon szerteszét a láng,
Igéd, miből csak tördelénk,
harsogjon égi kürt gyanánt,

fölrázva álmodók hadát,
s kit fogva tart a bűn-halál,
lássa meg mind a Golgotát,
hol rá bocsánat, béke vár.

Szentlelked töltsd ki ránk, Urunk,
tisztítsd, szenteld meg népedet,
hadd zengjen szívünk s ajakunk
pünkösdi hálaéneket.

Vargha Gyuláné



 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
Vízkereszt, vagy háromkirályok a napkeleti bölcsek imádása
  2016-01-05 18:28:40, kedd
 
  Vízkereszt, epifánia

(Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése),
vagy háromkirályok a napkeleti bölcsek imádása

(és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése);

Jézus megkeresztelkedése a Jordánban;

Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai menyegzőn.

Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe - olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.
A római katolikus egyházban főszabályként január 6-án ünneplik. Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.
A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától, a karácsonyi idő karácsony előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnapig tart.
Vízkereszt a farsang kezdete.
Az ünnephez számos népszokás kötődik; ezek közül ma már csak az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.



 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
Ölbey Irén:Pünkösdi lélek
  2015-05-23 18:36:34, szombat
 
  PÜNKÖSDI LÉLEK

Szárnyaljon bennem ének:
Legyek pünkösdi lélek.
A nemesben, a jóban
örömmel munkálkodjam.
S a célom itt a földön
az Isten felé törjön.
Mértéken túli mérték,
szépségen túli szépség:
a szeretet csodája

üssön át, mint a dárda
s hevítsen, lelkesítsen.
Éljek reményben s hitben,
s a fénylő igazságnak
igaz ösvényén járjak
s mindig ihletben égjek.
Jöjj el, jöjj el, Szentlélek!

Ölbey Irén




Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
Kárpát Medence legnagyobb ételszentelése
  2015-04-05 17:52:12, vasárnap
 
 


katt a linkre!!
Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
András-naphoz kapcsolódó népszokások
  2014-11-28 23:12:41, péntek
 
  Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek.

András apostol napja régebben ünnep volt sokfelé: a naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. A naphoz, illetve estéjéhez fűződő szokások általában minden vidéken hasonlóak voltak. Közös céljuk, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. A nap előestéjén a lányok férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget vagy szoknyát tettek a fejük alá, azért, hogy megálmodják, ki lesz a férjük, illetve a feleségük.

Férjjósló praktikák:

Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.

A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása, amely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffent-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.

Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.

A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.

A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára irták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.

Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.

A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslának ezt a fajtáját.

András-napi időjóslás:

A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.

Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon megfokhagymázták az ajtókat a farkasok ellen, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert úgy gondolták, ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

András termőnap is. Kotlót, fát ültettek a bánátiak, disznókat párosítottak ezen a napon. De bontónap is volt: már disznót öltek, hiszen elég hidegek voltak és a hús is elfogyott. A háziférgek kiűzésének napjaként is ismeretes ez a nap.

Az András-napkor vagy néhány nappal előtte vagy utána született kismalacokat András-malacoknak mondják és azt tartják, hogy belőlük lesz a jó hízó.

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is. Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, "András zárja a hegedűt". Legfeljebb az András utáni szerdán, kukaszerdán lehetett még otthon muzsikálni, de másutt nem.

András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.


 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
Húsvéti lap
  2014-04-19 22:33:01, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
Jézus bevonulása Jeruzsálembe
  2014-04-14 16:45:00, hétfő
 
 


Virágvasárnap - Jézus bevonulása Jeruzsálembe
Link

Az Úr messiási bevonulását virágvasárnap már a 4. század végén megünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén gyűltek össze, majd szentírási szakaszok olvasása után körmenetben kísérték végig a városon a püspököt. A gyermekek olajfa és pálmaágakat vittek. A szertartás a 8. században került át nyugatra. Rómában Nagy Szent Leó pápa idejében már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a barkaszentelés (pálmaszentelés) az ünnepi mise előtt van, az evangélium helyén pedig Jézus szenvedéstörténete szerepel.

A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
A Magyar kultura napja jan. 22.
  2014-01-22 17:23:36, szerda
 
 






Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8---1838. augusztus 23

Miután apját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elvesztette, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Egyik szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.
A Debreceni Református Kollégiumban 14 évig, 1809-ig tanult

1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. (E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.)

( Forr.: Wikipédia)
 
 
0 komment , kategória:  Ünnep  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 47 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 22 db bejegyzés
Összes: 2352 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 42
  • e Hét: 42
  • e Hónap: 2160
  • e Év: 2160
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.