Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A 2.zsidótörvény tárgyalása11
  2011-06-22 19:35:40, szerda
 
 
Kísérletek a zsidóprobléma megoldására a magyar történelemben

A II. zsidótörvény tárgyalása az Országgyűlés képviselőházában (11. rész)
,,Avagy nem volt-e tragédia az, amikor az utolsó percekben mozgósított a cseh-szlovák állam? Ki ellen mozgósított? Talán Hitler ellen, a 85 milliós hatalmas német nép ellen? Csonka-Magyarország ellen mozgósított. Azt mondták a mozgósító tisztek ott a határon, hogy nem állunk meg, csak Budapesten, és akkor száz- és százmilliókat adott a felvidéki zsidóság a cseh-szlovák nemzetvédelmi alapra."

(Gürtler Dénes): Legújabban Németországban hoztak törvényeket a zsidóság ellen, de ugyanígy a körülöttünk lévő országokban is. Lengyelország is rendelkezéseket hozott a zsidóság ellen, sőt Cseh-Szlovákiában is előrehaladt állapotban van már a probléma megoldása, Szlovákiából pedig egyenesen átteszik a zsidóságot a magyar határra. (Rupert Rezső: Keresztény magyarokat is tesznek át!)
T. Ház! Általánosságban elmondtam a régi nemzetek történetéből, hogy a zsidóproblémát hogyan és miként oldották meg. Minket legjobban magyar részről érdekel a zsidóprobléma megoldása. (Halljuk! Halljuk a középen.)
T. Ház! Amióta Magyarország fennáll, itt is állandóan volt zsidóprobléma és állandóan történtek annak megoldására intézkedések. Régi királyaink Szent István módjára -- amint a történelem írja -- részben harcokban elesettek pótlására, részben pedig az elnéptelenedett területek benépesítésére hoztak külföldről idegeneket az országba. Ezek az úgynevezett hospesek. Ilyen idegenek voltak a németek, olaszok, csehek, lengyelek, horvátok, bolgárok és velük együtt jöttek a zsidók is. Magyarország történetében a X. században találkozunk először zsidókkal, bolgár és zsidó kereskedőkkel, III. Béla király idejében a történelem tanúsága szerint a királyi pénzverést a mohamedánok és zsidók kerítették a kezük közé, és a zsidókról azt írják III. Béla király történetében, hogy a zsidók az értékes magyar pénzt a lehető legrövidebb idő alatt, egy-két év alatt teljesen tönkretették, úgyhogy rendeletet kellett hoznia III. Bélának, hogy a királyi pénzverdéket a zsidók kezéből kivegyék, és mivel az országot megkárosították, vagyonuk elkobzását rendelte el.
II. András király alatt a zsidók nagy befolyásra tettek szert, azonban ennek a nagy befolyásnak láttára II. András király kénytelen volt megkötni az úgynevezett híres beregi szerződést. A beregi szerződés értelmében nem volt szabad zsidóval házasságot kötnie egy magyarnak sem, azonkívül a legszigorúbban eltiltotta a beregi egyezmény, hogy zsidó keresztény szolgákat és cselédeket tarthasson, és minden néven nevezendő hivatalból teljesen kizárta őket. Később, az Arany Bulla idejében, 1222-ben szintén számtalan intézkedést találunk a zsidókra vonatkozólag. Nagy Lajos királyunk pedig 1360-ban egyszerűen az egész ország területéről teljesen kiűzte a zsidókat. A kiűzés után azonban újra visszaszivárogtak magyar területre, mert már a mohácsi vész után újra találkozunk zsidó lakosokkal az ország területén, és a mohácsi vész után újból rendeleteket és törvényeket kellett hozni, hogy eltűrik ugyan itt az ország területén a zsidókat, de kétszeres adót vetettek ki rájuk törvényileg. Mária Terézia hasonlóképp cselekedett, ő is türelmi rendeletet adott ki a zsidókkal szemben, és e türelmi rendelet értelmében a zsidókat a legkegyetlenebb módon megadóztatta azzal a megokolással, hogy »tűröm őket, azért fizessenek adót«.
II. József császár idejéből is tudjuk a történelem szerint, hogy II. József császár a legszigorúbb rendelettel megparancsolta, hogy a zsidók mind német nevet vegyenek fel, azonkívül letelepedhetnek még a városokban is. A legtöbb szabad királyi város ugyan a legélesebben tiltakozott ez ellen és a legtöbb szabad királyi város be sem engedte őket, sőt nagyon jól tudjuk, hogy egyes vármegyék, mint Gömör, Bars, Hont és Zólyom vármegyék, egyáltalában nem engedték be területükre a zsidókat. II. József idejében történt, hogy kimondották törvényileg, hogy hivatalviselésre a zsidó alkalmatlan. Rendeletileg ugyan a gimnáziumokat és felsőbb iskolákat megnyitották számukra, de a szabad pályákból egyet sem, csak az orvosit és az orvosi diplomát is csak úgy voltak hajlandók nosztrifikálni, ha Bécsben szerezték meg azt. II. József után szabad letelepedési jogot kapott a zsidóság, mindenhol le is telepedett, és sajnos, akkor történt meg az, hogy a zsidók rávetették magukat a földesurak regálé-bérletére, a földesuraktól olcsón megvásárolták a bort és drágán adták el a szegény magyar jobbágyoknak. Fel van jegyezve a történelem lapjain, hogy hogyan alkoholizálták a magyar jobbágyokat, hogy pénzük lassanként beszivárgott a zsidók zsebébe és a zsidók ezzel a pénztőkével magukhoz ragadták a gabona-, a bőr-, a bor- és az állatkereskedelmet. Érdemes megemlíteni, hogy 1785-ben a híres pesti vásárra csak két zsidónak volt szabad betenni a lábát és egy-két év múlva -- olvassuk a történelemben -- a pesti híres vásárra már hétezer zsidónak volt szabad bejönnie. Tudjuk, hogy II. József óta elképesztően felduzzadt a zsidók száma Nagy-Magyarország területén. 1785-ben Nagy-Magyarország területén még csak 75.000 zsidó volt, 1805-ben már 127.000, 1840-ben 240.000, 1848-ban 300.000, 1870-ben 550.000, 1900-ban 831.000 és végül, a világháború kitörésekor, 1914-ben 935.000 zsidó lakott Nagy-Magyarország területén.
Ha most figyelembe vesszük, hogy Magyarországot a trianoni békeszerződés következtében megnyirbálták, megcsonkították, hogy kétharmadrésze elesett, hogy most a megnagyobbodott Magyarország területén csak 600.000 zsidó lakik, így az összlakosságnak csak 6%-a és ha most már vesszük azt, hogy az 1867. évi XVII. tc., amely emancipálta a zsidókat, továbbá az 1895:XLII. tc, amely egyenjogúsította a zsidókat mindegyikünkkel, akkor látjuk azt, hogy a zsidóság milyen óriási térhódítást tett minden szabad pályán, a szabadkereskedelem terén és másutt is. Uraim! A vállalatoknak 51%-a teljesen zsidó kézben van, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak 40%-a zsidó, a földbirtok 25%-a zsidó kézben van, az ügyvédeknek 52, az orvosoknak 38,8, a gyógyszerészeknek 27, a hírlapíróknak 35, a mérnökeiknek pedig 31,2%-a zsidó. Ezek a százalékadatok világosan igazolják a zsidóság óriási térfoglalását és világosan bizonyítják és igazolják, hogy most a legutolsó percek vannak már hátra, amikor a zsidókérdést radikálisan meg kell oldanunk. (Úgy van! jobbfelől.)
Mélyen t. Ház! Most méltóztassanak megengedni, hogy mint felvidéki számoljak be arról, hogy a zsidóság hogyan viselkedett. (Halljuk! Halljuk!) Mi felvidéki keresztény magyarok semmi másért nem küzdöttünk a Felvidéken, csak azért, hogy megkapjuk egyelőre azokat a jogainkat, amelyek százalékos arányban minket megillettek. Húszéves keserves küzdelem után sem kaptuk meg. És kérdem, hogy ha a zsidóság Magyarország területén megkapja az őt megillető százalékarányt, hol van itt az igazságtalanság? Hol van itt a kegyetlenkedés? A felvidéki tapasztalatok alapján mondhatom és minden legkisebb gyűlölet, minden személyeskedés, minden harag távol esik tőlem, mikor azt mondom, hogy a Felvidéken a zsidóság a legrosszabbul, szekundával vizsgázott le a magyarságából. Nekünk a Felvidéken körülbelül 240.000 zsidónk van és ebből a 240.000 zsidóból csak 6 és fél százalék vallotta magát magyarnak. (Fábián Béla: Csehországot is beszámítja? -- Zaj.) Ez nem Csehországra, ez tisztán Szlovenszkóra és Ruszinszkó számadataira vonatkozik, ahol az ottani választási törvény értelmében több mint százezer volt a zsidó szavazók száma. Azt kell mondanom, igaza volt Jaross miniszter úrnak, amikor Érsekújváron azt mondotta, hogy ujjain meg tudná számlálni azokat a zsidókat, akik minket támogattak, mert egy százalék sem szavazott ránk magyarokra. (Mozgás és zaj.) Ahol zsidó szociáldemokrata-, agrár- vagy cseh iparospárti lista volt, a zsidók mind ezekre szavaztak, csak a magyarok listájára nem szavaztak. (Zaj.) Ez tény, ez statisztika. (Vázsonyi János: Titkos volt a szavazás!) Cseh-Szlovákiában is beigazolódott a zsidó orientálódás igazsága, bebizonyosodott az, hogy a zsidó Németországban németnek, Angliában angolnak, Olaszországban olasznak, Franciaországban franciának mondja magát és, sajnos, Cseh-Szlovákiában is a zsidók cseh-szlováknak vagy zsidóknak vallották magukat, csak nem magyarnak.
Mélyen t. Ház! Amikor Trianonban megfúrták édes anyaországunk hajóját és a magyar hajó zátonyra került, akkor éppen, amikor a legnagyobb szüksége lett volna a magyarságnak a zsidókra is, a zsidóság elhagyott minket és teljesen hátatfordított nekünk. (Fábián Béla: Ez nem áll! -- Zaj. -- Elnök csenget.) Nagyon kevés a kivétel. A kivételeket név szerint ismerjük. Léván Boros Béla, Kassán dr. Halmi ügyvéd, Weisz Oszkár Endréden, és a többiek név szerint fel vannak jegyezve, kategorizálva, statisztika van róluk. Ezeket a zsidókat a zsidótörvény 22. §-a értelmében mi felvidékiek meg is fogjuk védeni, mert hűségesen kitartottak mellettünk. A többi zsidó azonban ne kívánja tőlünk azt, hogy mi felvidékiek, akik szenvedtünk miattuk, védelmezzük itt őket a Házban. (Füssy Kálmán: Masaryknak szobrot akartak emelni!) Míg mi keresztény magyarok elmondhattuk azt, hogy a Felvidéken italunk a könnyünk és kenyerünk a keserűség és bánat volt, ugyanakkor a zsidóság ott átorientálódása folytán Cseh-Szlovákia minden előnyében részesült. (Vázsonyi János közbeszól.)
Elnök: Kérem Vázsonyi képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni.
Gürtler Dénes: Ezek a megállapítások világosan bemutatják a zsidóság felvidéki történetét, világosan igazolják azt, hogy az ezeréves magyar nemzet talajában a zsidóság gyökértelen törzs volt.
Igen t. Ház! Az együttes bizottságban egyes, a zsidótörvény ellen felszólalt képviselőtársaimnak csak az ősrégi latin közmondással felelhetek, hogy contra factum nihil valet argumentum. A tényekkel szemben nem lehet semmi ellenkező véleményt nyilvánítani. A tény maga beszél. És itt a tények beszéltek és beszélnek. Bassay t. képviselőtársam és a többi t. képviselő urak arra hivatkoztak, hogy tragédia lesz ebből a zsidótörvényből. Hát kérdem, nem volt-e az tragédia a Felvidéken, amikor Rákóczi városában, a kuruc Kassán és a koronázó városban, Pozsonyban éppen a zsidóság működése következtében 20% alá esett a magyarság arányszáma és így teljesen elnémult a hivatalokban a magyar szó. Nem tragédia ez? Avagy nem volt-e tragédia az, amikor az utolsó percekben mozgósított a cseh-szlovák állam. Ki ellen mozgósított? Talán Hitler ellen, a 85 milliós hatalmas német nép ellen? Csonka-Magyarország ellen mozgósított. Azt mondták a mozgósító tisztek ott a határon, hogy nem állunk meg csak Budapesten és akkor száz- és százmilliókat adott a felvidéki zsidóság a cseh-szlovák nemzetvédelmi alapra. (Fábián Béla: Nem igaz! -- Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. -- Füssy Kálmán: Be van bizonyítva! -- Zaj.)
Elnök: Csendet kérek. Fábián Béla képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.)
Csendet kérek képviselő urak a Ház minden oldalán! (Fábián Béla: Gyűjtöttek az ipartestületek, gyűjtöttek a kereskedelmi kamarák!) Fábián képviselő urat újból kérem, szíveskedjék csendben maradni! (Gr. Festetics Domonkos: Miért ez az izgalom? -- Megay-Meissner Károly [Fábián Béla felé]: Úgyis utoljára beszél, hát miért ne beszéljen? -- Fábián Béla: Miért, maga meddig beszél? A saját családjában nézzen körül! Odahaza jóban van a zsidó anyósával! -- Megay-Meissner Károly: Mi az? -- Fábián Béla: Odahaza jóban van a zsidó anyósával!) Fábián képviselő urat rendreutasítom. (Megay-Meissner Károly: Nincs zsidó anyósom!) A képviselő urat kénytelen leszek szintén rendreutasítani! (Fábián Béla: Igen! Itt zsidózik, odahaza meg jóban van a zsidó anyósával! -- Megay-Meissner Károly: Nincs zsidó anyósom!) A képviselő urak szíveskedjenek a párbeszédet befejezni! Gürtler képviselő úr szíveskedjék beszédét folytatni.
Gürtler Dénes: Ajánlom Fábián képviselőtársam figyelmébe, hogy mivel Cseh-Szlovákiában pénzért mindent meg lehet kapni, menjen el ott a statisztikai hivatalba és pénzért megkapja a pontos adatokat, hogy hogyan viselkedett a zsidóság. (Propper Sándor: Megay szintén zsidó?)
Elnök: Propper képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Megay-Meissner Károly [Prosper Sándor felé]: Jó volna kisütni, úgy-e? De nem fog sikerülni!) Megay képviselő urat szintén kérem, szíveskedjék csendben maradni! (Propper Sándor: Az anyóst kisütni? -- Derültség.) Csendet kérek! A képviselő úr szíveskedjék beszédét folytatni.
Gürtler Dénes: Mélyen t. Ház! Igazságos, méltányos és helyes, hogy ebben a keresztény Magyarországban, ahol a zsidóság a lakosság létszámának csak 6 százalékát teszi, a 94 százaléknyi igazi keresztény magyarság vigye a vezérszerepet a sajtóban, a pénzügyekben, a földmívelésügyben, az igazságügyben, a hírlapírás terén, szóval a kormányzat, a társadalom és a közélet minden terén. T. Ház! Mi keresztény szellemet hoztunk a Felvidékről és amikor még fennállott a Felvidéken az erősen védett határ, mi akkor sem voltunk corpus separatum egy percig sem! (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A mi szívünk és lelkünk mindig együtt érzett, együtt dobogott Csonka-Magyarország többi keresztény magyarjaiéval. (Éljenzés.) És most, hogy visszajöttünk, most sem akarunk corpus separatum lenni. (Helyeslés.) Amint összeomlott a trianoni határ, a határon összeölelkeztünk, összecsókolóztunk a húsz év óta elvált magyar testvéreinkkel és őket keblünkre ölelve, kezet kézbe adva, vállat vállhoz vetve elhatároztuk, hogy a megerősödött Magyarország boldog jövőjéért együtt fogunk dolgozni! (Éljenzés jobbfelől.) Elhatároztuk, hogy a keresztény Magyarország területén igenis keresztény magyar szellemben akarunk építeni. Mi nem szeparálódni, hanem építeni jöttünk a többi magyar testvérekhez és azt akarjuk, hogy keresztény erkölcsi alapon épüljön fel ennek az országnak jövője és boldogulása. (Élénk helyeslés.) Márpedig kedves magyar testvéreim, kedves magyar barátaim, t. Ház, nem lehet elfelejteni, hogy az ország alapja a tiszta erkölcs, a tiszta erkölcsöt pedig semmi más nem sugározza ki az egész világra, mint a kereszt és annak tanítása. A keresztény szellemet Krisztus tanítása hozta a világra, a keresztény erkölcsöket Krisztus tanította és mi erre a keresztény erkölcsre akarjuk felépíteni a mi Magyarországunk jövendő boldogulását.
Mi azt akarjuk, hogy a keresztény erkölcs erős, kemény, szétrombolhatatlan sziklájára építsük fel a keresztény magyar hazát és, hogy ez a keresztény magyar haza jövendő ezredéveken át továbbra is tudjon küzdeni az élet minden viharával. Keresztény Magyarországot akarunk, amelyen még a pokol kapui sem tudnak erőt venni! Ebben a gondolatban, ebben a szellemben üdvözlöm a zsidótörvény-javaslatot és azt elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. -- A szónokot számosan üdvözlik.)
 
 
0 komment , kategória:  A 2.zsidótörvény tárgyalása11  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 567
  • e Hét: 2292
  • e Hónap: 15569
  • e Év: 335601
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.