Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A 2.zsidótörvény tárgyalása 3
  2011-06-22 20:49:20, szerda
 
 
A II. zsidótörvény tárgyalása az Országgyűlés képviselőházában (3. rész)

Folytatjuk a II. zsidótörvény országgyűlési tárgyalásának leírását.

Meizler Károly: A zsidóságnak 25%-a tartozik az értelmiséghez, a kereszténységnek csak 5%-a. A zsidók számaránya tehát ötször nagyobb a sokkal magasabb színvonalat jelentő középosztályban, mint a keresztényeké. Történik-e valami változtatás ezen? Kivesz-e valakit ez a javaslat a középosztályból és letaszítja-e proletárokká? Távolról sem, tehát ezen a téren sincs semmi változás.
De azt kell kérdeznem, -- és éppen itt lévő szociáldemokrata képviselőtársam, mondja meg talán, -- hogy ez a törvényjavaslat megakadályozza-e a zsidóságot abban, hogy az ipari munka terén munkába állhasson? Ugy-e bár, nem akadályozza meg. Tehát itt is bőven van lehetősége a zsidóságnak az elhelyezkedésre. Vagy hozzányúl-e ez a javaslat a tőkepénzesek pozíciójához? Korlátozza-e a magas kamatlábat? Hozzányúl-e az életjáradékosok és a finanszírozók jövedelméhez? Távolról sem nyúl hozzá. Az egyéni cégek tulajdonosát a törvényjavaslat egyáltalán nem érinti.
És itt eljutottam az általános vita során a törvényjavaslat egyik szégyenszakaszához. Melyik ez a szégyenszakasz? Erről nem beszélt egyetlen egy zsidó képviselőtársam sem, ezt igyekeztek elbujtatni, erről nem beszélni, erre a figyelmet fel nem hívni, mert ez a zsidóságot intézményesen továbbra is pozícióban hagyó szakasz a tulajdonosok, a vezérigazgatók között a zsidóság arányszámát nem redukálja 15 vagy 18%-ra, hanem kimondja, hogy az a nagyvállalat, melynek tulajdonosai, vezérigazgatói, vagy részvénytöbbségének tulajdonosai 50%-ban zsidók, az még keresztény vállalatnak minősül. Kérdezem: mit jelent akkor ez az egész törvényjavaslat? Hiszen az egész magyar nagyipart, az egész magyar gazdasági életet, az egész magyar kereskedelmet, a bankvilágot és a takarékokat mind meghagyjuk a zsidóság kezében. Hol korlátozza ez a javaslat a zsidóság érvényesülését? Hiszen minden vezérigazgató száz százalékban zsidó maradhat továbbra is és mi keresztények ezentúl is csak a strohman szerepét fogjuk játszani.
Éppen ez volt az első zsidó javaslat hibája is, hogy csak a kis zsidóhoz akart hozzányúlni, bár ahhoz sem nyúlt hozzá. Az alkalmazott zsidóhoz hozzá akart nyúlni, de a nagy zsidót, a tulajdonost, dehogy is bántotta. Most is az olyan vállalatot, amelynél a tulajdonosok, vagy vezérigazgatók 50%-a zsidó, kereszténynek kell minősíteni. (Esztergályos János: Csak a kis zsidók szájából veszik ki a kenyeret! -- Zaj. -- Elnök csenget.) Szomorúnak tartom ezt a zsidó javaslatot, amely ilyen intézkedéseket tartalmaz. De tovább megyek és azt kérdezem, hol van ennek a törvényjavaslatnak a kihatása a jövedelem- és vagyoneloszlás terén? Sehol sincs. Magyarországon a lakosság 80%-a a nemzeti jövedelem 43%-a felett rendelkezik. Ebben a csoportban a fejenkinti és évenkinti átlagos jövedelem 288 pengő. A lakosság 20%-ának jut viszont a nemzeti jövedelemből 56%, ami fejenkint és évenkint 1500 pengő jövedelmet jelent. Az első csoportban a zsidóságnak csak 23%-a részesedik, míg a második csoportban a zsidóság 77%-a van bent, a nem zsidó lakosságnak pedig csak 17%-a.
Ez mutatja a zsidó és a nem zsidó lakosság életszínvonala közötti hallatlan különbséget. (Rajniss Ferenc: Ez az igazság!) Természetes dolog, hogy az évi 1500 pengős fejenkinti jövedelemben benne vannak a 100.000 pengős jövedelmek is és ezek mind zsidó kézben vannak. A javaslat tehát ezeket sem érinti. Azt kell tehát mondanom, hogy mesterséges volt a jajveszékelés az egyes zsidó vagy zsidóbarát képviselőtársaim részéről. Bátran kimondom, hogy a fajvédő keresztény, nacionalista képviselők nem teljesítették fajtájuk iránt kötelességüket úgy, mint ahogy zsidó képviselőtársaim teljesítették a zsidóság védelmében. Igenis, meg kell mondanom, hogy mi, keresztény és magyar irányzatot képviselők nem álltunk oda keresztény tömegeink védelmében úgy, ahogy a zsidó képviselők odaálltak az ő tömegeik védelmében. (Gr. Festetics Domonkos: Hol vannak a zsidók?) Ilyenkor, az érvek elől természetesen elmenekülnek, csak akkor jönnek ide, amikor személyeskedni kell. (Mózes Sándor: Sokan nem mernek állást foglalni, az a baj!)
Azt kell tehát mondanunk, hogy a törvényjavaslat nem hoz jelentős változást.
Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt.
Meizler Károly: Kérek negyedóra meghosszabbítást.
Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja, szíveskedjék beszédét folytatni.
Meizler Károly: T. Ház! Ennek a javaslatnak tehát nincsen presszáns ereje a tekintetben, hogy a zsidóságot kivándorlásra kényszerítse, hiszen a zsidóságnak egyszerűen nincs oka arra, hogy kivándoroljon. 1920-ban Friedrich István igen t. képviselőtársunk, az akkori miniszterelnök, időnkint, mondhatnám, hetenkint bejelentette, hogy leplombált vagonokban mennyi zsidót szállítottak vissza Galíciába, ezeknek a leplombált vagonoknak a tartalmát azonban sohasem látta senki. Azt hiszem, ez a zsidótörvény is pontosan annyi zsidót fog majd exportálni az országból, amennyit a Friedrich-féle leplombált vagonok szállítottak ki annakidején.
Az 1910-ben az egész ország területén itt talált 900.000 főnyi zsidóból legfeljebb 100.000 volt olyan, akinek a felmenői kétszáz év előtt vándoroltak be az országba, tehát 800.000 zsidó felmenői kétszáz éven belül vándoroltak be; ugyanakkor 1869 óta statisztikáink nem mutatnak ki bevándorlást azért, mert a zsidó kivándorlás még nagyobb volt, mint a bevándorlás. Mit jelentett ez? Azt, hogy itt »kultúrzsidó«-vá vált a zsidó, azután kiment Németországba, esetleg tovább vándorolt. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a zsidóság fluktuált nálunk.
A zsidóságot igenis rá lehet szorítani komoly intézkedésekkel arra, hogy tovább vándoroljon. Ennek a törvényjavaslatnak azonban éppen a kivándorlással kapcsolatos szakasza, a második szégyenszakasza. Én már több ízben kritika tárgyává tettem azt, hogy a zsidó kivándorlással kapcsolatban a javaslat eredeti szövege lehetővé tette a zsidó vagyonuknak az országból való kivitelét. E tekintetben semmi néven nevezendő korlátot nem tartalmaz a javaslat, sőt az indokolás megnyitja a lehetőségét annak, hogy zsidó kézben lévő vagyon kivitessék az országból. (Rajniss Ferenc: Nincs zsidó vagyon, csak magyar vagyon van!) Én is zsidó kézben lévő magyar vagyonról beszélek.
A magyar nemzeti vagyon 26 milliárd pengőt tesz ki. Ebből a zsidóság kezén van -- ami szerintem természetesen nemzeti vagyon -- 6 milliárd. Kérdem a kormányzattól, hogy vajon lehetséges-e az, hogy mi a javaslatban rendeleti felhatalmazást adjunk ilyen fontos kérdésben a kormánynak? Ha mi Kurd-Csibrák hovatartozásának kérdését a törvényhozás elé visszük, ha mi az ópiumegyezmények becikkelyezését a törvényhozásra bízzuk, akkor a hatmilliárdnyi zsidó kézben lévő vagyon feletti döntést bízhatjuk-e labilis miniszteri rendeletre? Vajon nem kell-e attól tartanunk, hogy jön egy liberálisabb kormányzat, amely fütyül a törvény szellemére, irányára és szándékára és majd igenis, megadja a módot rendeletekkel arra, hogy a zsidó vagyon innen, ebből az országból kisíboltassék? Már meg is kezdődött a zsidó vagyon kisíbolása és én már interpelláció formájában idehoztam a Ház elé ezt a kérdést s figyelmeztettem rá a kormányt, hogy kellő időben tegye meg intézkedéseit. Mit tett a kormány? Semmit nem tett és ezzel hallgatólag hozzájárult ahhoz, hogy igenis a zsidó kézben lévő nemzeti vagyon egy része elherdáltassék és külföldre szállíttassék.
Mózes III. könyvének 25. fejezetében a 8-17-ik sorban Jobel-évről beszél. Azt mondja, hogy hétszer hét szombat év után következik el az ötvenedik, a Jobel-év. A jobel, kürtöt jelent zsidó nyelven és kürttel hirdették meg ennek az évnek a következését. Ez alatt azt kell érteni, hogy ebben az esztendőben minden család, eladott birtokát vagy akit kiforgattak a saját vagyona birtokából, annak családja minden ötvenedik esztendőben visszakapja ezt a birtokát. Miért volt erre szükség? Azért, mert Zsidóországban ők maguk között is kiszipolyozzák egymást. (Mózes Sándor: Kiforgatták egymást a vagyonból!) Volt dúsgazdag zsidó és volt egészen elszegényedett zsidó. Hogy a családot megmentsék, ezért minden ötvenedik esztendőben nagy igazságtevést rendeztek és visszaadták az elvett zsidóvagyonokat. Mi semmi mást nem kérünk, csak egy ilyen Jobel-esztendőt. Azt kérjük, hogy a hétszer hét szombatév után adjanak nekünk egy Jobel-esztendőt és tegyék jóvá, amit tettek, szolgáltassanak igazságot és adják vissza azt, ami a magyar nemzeté, a magyar családoké volt. (Rajniss Ferenc: Mózes törvénye alapján!) Mi igenis, azt szeretnénk, ha a zsidóság nem volna türelmetlen ezzel a törvénnyel szemben, amely mindezt csak félig, vagy nagyedrészben valósítja meg és ami az ő Mózes-törvényeikben is szerepel.
Azt látjuk, hogy, sajnos, ezzel a törvényjavaslattal nem lehet megoldani a kérdést, ezért bátor vagyok pártomnak, a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontnak a zsidókérdésben elfoglalt álláspontját röviden ismertetni. E szerint (olvassa):
1. Zsidónak sem önkormányzati, sem országgyűlési képviselőválasztó joga nem lehet és nem is választható.
2. Zsidó a magyar hadsereg tagja nem lehet.
3. Zsidó kivándorlók 2000 pengőnél nagyobb vagyont nem vihetnek ki magukkal. Az 1867 óta bevándorolt zsidó családok tagjai és leszármazottai állampolgárságukat veszítik és legelőször vándoroltatandók ki.
4. Zsidónak minősítendő az a vállalat, amelynek tulajdonosai, vezetői, vagy alkalmazottai között 6%-nál több a zsidófajúaknak az aránya.
5. Zsidónak már kiadott trafik, italmérési és egyéb egyedárusági engedélyek elvondandók, iparigazolványok és iparengedélyek 6%-ra csökkentendők.
6. A szabadfoglalkozású értelmiségi pályákon a zsidóság számaránya azonnal 6%-ra csökkentendő. Hírlapíró, lapkiadó, színész, filmszínész, rendező, színház- és filmigazgató nem lehet.
7. Zsidók névmagyarosításai hatályukat veszítik. (Gr. Festetics Domonkos: Ez jó lenne! --- Buchinger Manó közbeszól.)
Elnök: Csendet kérek Buchinger képviselő úr!
Meizler Károly (tovább olvassa):
8. zsidó nem zsidóval házasságot nem köthet, az ilyen házasság érvénytelen;
9. a még szolgálatot teljesítő zsidó köztisztviselők azonnal nyugdíjba helyezendők, vagy végelbánás alá vonandók. (Gr. Festetics Domonkos [Buchinger Manó felé]: Menjen a Törekvésbe! -- Buchinger Manó: Magát hogy hívták azelőtt? -- Zaj.) 10. Zsidó fajúak nem tarthatnak háztartási alkalmazotti minőségben nem zsidó magyar állampolgárokat.
Elnök: Buchinger képviselő urat folytonos közbeszólása miatt, most már másodízben rendreutasítom a mai ülésnapon.
Meizler Károly: T. Ház! Itt egyetlenegy segít: a gyökeres operáció, mert a hosszú kezelés alatt a beteg nemzet meghal. Nagy nehézségek lesznek, ezt mi tudjuk, ennél a javaslatnál, de ugyanezek a nehézségek jelentkeznének a radikális, a végleges megoldásnál is. A keresztény tömegek ennek a javaslatnak előnyét nem érzik, ellenben fogják majd érezni a zsidó szabotázs eredményeit. Én már most rámutatok arra, hogy a numerus clausus után is liberális ellenhatás következett be, ez után is be fog következni. Tehát a helyett, hogy segítenének e javaslattal a keresztény és magyar tömegeken, ártunk vele, mert mindig csak félrendszabályokat hozunk. Mi a helyes megoldás? Az, amelyet bátor voltam felolvasni.
Abból indulok ki, hogy ha a zsidók egy új országot alapítanának, -- Zsidóországot -- ebben az országban is kellene elhelyezkedniök minden társadalmi osztályban egyformán. Kellene lenni kisiparosnak, földművesnek, földmunkásnak, napszámosnak, bányásznak is közülük, és éppen ez volna a törvényjavaslatnak a célja, hogy legalább azt a többlethatalmat, a többletjogot, amelyet a zsidóság most élvez, annyira redukáljuk, amennyire az elvárható és bekövetkezhetik, ha Zsidóország kebelében lesz a zsidóság. Milyen jogon követel a zsidóság Magyarországon több jogot, mint amilyen volna neki, ha önálló államot létesítene? (Úgy van! balfelől.) Nem volt elég nekünk az, hogy az ellenforradalmat a zsidóság elsikkasztotta, hogy évtizedes magyar problémánkat a zsidóság miatt nem tudtuk megoldani? Vajon ma nem látjuk-e ugyanezt a törekvést megnyilatkozni? Most ugyancsak a liberális erők igyekeznek azon, hogy ismét kormányra és hatalomra kerüljenek s ezzel a nagy magyar problémák, elsősorban a zsidókérdés és a földkérdés megoldását megakadályozzák.
Mi már láttuk, hogy a zsidóság fékevesztett és saját egyéni érdekeit néző romboló kultúrája miképpen jelentkezett a forradalomban. Figyelmeztetjük a kormányt arra a veszélyre, amely a zsidókérdés megoldatlanságából és a mi nagy magyar problémáink megoldatlanságából származik. Mi látjuk azt, hogy a feudális nagybirtok által támogatott zsidóság mindenre hajlandó, még arra is, hogy vak Sámsonként a nemzetnek és államnak tartóoszlopait megrázza és összedöntse és nem törődik azzal, hogy a lehulló romok a magyarság millióit miképpen pusztítják el.
T. Ház! Ezt a javaslatot csupán csak részlettörlesztéseként ennek a problémának és abban a reményben fogadom el, hogy úgy sem lesz sokáig törvény, mert utána következik a harmadik zsidótörvény.
 
 
0 komment , kategória:  A 2.zsidótörvény tárgyalása 3   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 506
  • e Hét: 3461
  • e Hónap: 14612
  • e Év: 279827
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.