Belépés
faciendum.blog.xfree.hu
"Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül." HELEN KELLER dr Szűcs Ildikó
1961.01.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
borsó és más hüvelyesek
  2019-02-28 13:45:50, csütörtök
 
 

Április közepe egy csomópont a kertészeti időszámításban. Mostanában esténként még akár fagypont környékére is lehűl a levegő, de délben már olyan meleg van, hogy kornyadoznak a saláták. A spenót már a végét járja. Még lehet utoljára vetni zöldborsót. Már lehet vetni babot, cukkinit, fűszernövényeket. (Hogy a példakertünk bevetésével hogyan érdemes haladni, a cikk végén derül ki.)

És itt el is érkezünk ahhoz, amiről kertes sorozatunk e darabja szólni fog: a hüvelyesek csodájáról. A borsó és a bab olyan különleges növények, amelyek nemhogy nem zsákmányolják ki a talajt, mint mondjuk a kukorica, hanem építik. Mit jelent ez?

A természet testépítői
Következzék itt néhány tudományos tény, de gyorsan túlleszünk rajta, ígérem. Tehát a hüvelyesek speciális gyökérzete olyan baktériumokat vonz, amelyek meg tudják kötni a nitrogént, gyökérgümőket, rhizómákat kialakítva. A nitrogén nagyon értékes tápanyag, különösen a leveles zöldségek számára, ugyanis ez az anyag, amelyre a levelek és a szár növekedéséhez szükség van.

És történetesen ebből következik az is, hogy a növényvilág fehérjebombái a pillangósok (amelyekhez tartoznak a hüvelyesek is, ha még emlékszünk a biológiaórákra). Ha fehérjére van szükségünk, a borsóban és a babban találunk bőven.

Párban dolgoznak
Érdekes mód a különböző hüvelyesek különböző baktériumokat vonzanak. Más baktériumokat köt meg a lucerna, a csicseriborsó és a szójabab - de szerencsére a borsó és a bab egy hasonló, negyedik fajta baktériummal működik együtt. Ennek van jelentősége a gyakorlatban is, ugyanis a hüvelyesek terményátlagát megnövelő baktériumkultúrát a kertben fel kell építeni.

Ennek alapvetően két módja van: vehetünk oltóanyagot egy kertészeti boltban, ami nem lesz könnyű. Vagy pedig - a növényvédelmi szempontból nagyon fontos vetésforgót átmenetileg feladva - egymás után kétszer is ültetünk ugyanoda borsót és/vagy babot. Ekkor ugyanis felszaporodnak a baktériumok a talajban, nitrogéndússá téve ezt - műtrágya nélkül.

Ezért borsóból annyit vetek, amennyit csak bírok, még ha túl sok is lesz a termény. Előveteményként ugyanis jól előkészíti a talajt a nitrogénzabáló paradicsom, paprika, krumpli számára. Sőt, kis óvatossággal kezelve még e ,,főnövények" közé is lehet vetni.

A nitrogén és a hullaszag
Félreértés ne essék, a borsó az általa közvetetten megtermelt nitrogén jelentős részét maga felszívja, ettől olyan fehérjedús a növény. Plusz konkurens a többi vetemény számára az egyéb tápanyagok, a víz és a fény szempontjából. Ezért észnél kell lenni.

A borsó az igazi hasznot akkor termeli a talajunk számára, amikor már letermett és levágjuk tőből. A talajban maradó gyökérzet elhal, és felszabadul a gyökérgümőkben tárolt nitrogén a többi növény számára. Ezt lehet fokozni azzal, ha a borsószárat beforgatjuk a komposztba vagy pedig feldaraboljuk és szétterítjük a talajfelszínen.

Mert hát a növények ugye mind hullazabálók: jó nagy löketet kapnak a borsó maradványaiból a növekedéshez a paradicsomaink és a krumplink. És mindezt épp akkor, amikor nagy szükségük van rá.

Kiválóan alkalmas egyébként erre az is, ha lóherével vagy lucernával vetjük be a növények közét - egyrészt élő mulcsként védik a talaj nedvességtartalmát és árnyékolják a paradicsom, paprika tövét, másrészt pedig folyamatosan oldódik le a nitrogéndús gyökérzetük, ha kellő rendszerességgel nyírjuk. Ez fontos! Ha nem nyírunk, sokkal kevesebb hasznot hajtanak a pillangósok a többi növényünk számára. (A lucerna a lóherénél brutálisabb növekedésű, fél méter magasra is megnő. Ezért inkább az alacsonyabb lóherét ajánlom.)

Permakultúrások pillangósai
A pillangósokat egyébként a hetvenes évek óta használja talajépítésre az Ausztráliából indult permakultúra-mozgalom. A permakultúra lényegében három célt tűz ki maga elé: az optimális vízgazdálkodást a terep átalakításával igyekszik megalapozni, a talajösszetételt növényekkel javítja és a termesztést egyfajta ételerdő keretében képzeli el.

Ebben a logikában a fák nem tölgyek vagy fenyők, hanem gyümölcsfák, a cserjék málnák és szedrek, a füvek gabonák és a zöldségek is ökológiai igényeik szerint szervezett bujaságban cseperednek.

Nagyon sok érdekes és hasznos megfigyelést tettek, s a rendszer a világ több sivatagában is bizonyította, miként képes a legsivárabb, legkopárabb területeket is esőerdőszerűen tomboló terménygyárrá változtatni.
A borsóválasztás dilemmái

A borsónak négy fő fajtája van, plusz vannak különböző érésidejűek. Más időjárás esetén ráadásul más fajták teremnek sokat, ezért érdemes vegyíteni a fajtákat. Több cég is kínál borsósort, amelyben ők elvégzik ezt a vegyítést.

De azt azért érdemes tudnuk, hogy mi a különbség a fő fajták közt.

Van a kifejtőborsó, amely édes, de cukortartalma gyorsan lebomlik, ezért frissen érdemes fogyasztani. Ez lesz az, amiből sosem lesz borsóleves, mert már a tőről lezabálja a család édesség gyanánt. A debreceni világoszöld és sötétzöld illetve a rajnai törpe jól beváltak nálam.

Van a velőborsó, amely kevésbé édes, de nem bomlik olyan gyorsan le a cukortartalma, ezért jól fagyasztható. Ebből vessünk a házi konzervipar számára. De még így is akkor járunk a legjobban, ha rögtön szedés után nekiülünk és a tévé előtt kihüvelyezzük és rögtön lefagyasztjuk. Még a nagy séfek is szívesebben használnak frissiben fagyasztott mirelitborsót, mint párnapos ,,frisset". Híres fajta a Kelvedon csodája, de persze az ipari igények miatt ebből óriási a választék.

Lusta kertészként a személyes kedvencem - éppen a hüvelyezés unalmas és fárasztó mivolta miatt - a cukorborsó. Ezt ugyanis hüvelyestől meg lehet enni, mint a zöldbabot, nem kell kifejteni. Nem is értem, nálunk miért nem terjedt el jobban, Angolszásziában szinte csak ilyet vetnek. Ja, és érdemes tudni, hogy a cukorborsó - a többi fajtával szemben - fut, mintha kergetnék, 2 méter hosszúra is megnőhet. Nálunk a vetőmagosok kínálatában egyelőre csak Toledót találtam.

Létezik kimondottan szárazborsónak termesztendő fajta, a sárgaborsó is ilyen. Ezeket nem olyan könnyű beszerezni, meg igazából pont a borsó lényege vész el szerintem a szárítással: a zöld, édes, roppanós ízvilág,

A borsó azért is baró növény, mert igazából alig kell locsolni és elég nagy biztonsággal kihajt. Komposztot azért adjunk neki. Ó, és ha túl sok magot vetünk el, és az előírásos 5 centinél közelebb is kihajtanának, vegyük elő az ollót és még tízcentis korában nyírjuk ki a felesleget - szuper saláta lesz belőlük, amíg zsengék. A borsóhajtás az ázsiai konyha egyk alapvetése, párolni is ér.

A fentiek tükrében talán érthető, hogy miért a borsósorok közébe kerül a példakertünkben a krumpli, a paradicsom és a paprika, illetve hogy miért kell sűrűn szedni az összes hüvelyest: ekkor indul be a gyökérelhalási- táplálási hatás.


forrás: zoldujság.hu
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kertészet
  2018-07-15 15:31:15, vasárnap
 
  A paradicsomot és az uborkát egyetlen betegség sem támadja meg, mióta ezzel befújtam!



Sokan nem használnak vegyi anyagokkal kevert öntöző szereket a zöldségeskertben, hanem inkább természetes növényvédő szereket alkalmaznak. Ma egy olyan házilag elkészíthető növényvédő szert mutatunk be nektek, amelyet bárki el tud készíteni és a növényekre gyakorolt hatása egyszerűen zseniális! Semmi másra nem lesz szükség csak vízre, élesztőre és cukorra. Ez a keverék nem csak növényvédő szer, hanem segít a növekedésben, erőteljesebbé teszi a zöldségek színét és ízét. Most nézzük, hogyan is kell elkészíteni!
Melegítsünk fel 4 liter vizet 35 fokosra, majd tegyünk a vízbe 15 evőkanál cukrot és 15 g porélesztőt. A víz nem kell 35 fokosnál melegebb legyen, mert az élesztő elveszíti a hatását. Hagyjuk az elkészített keveréket állni 8 órán keresztül, közben kavarjuk egyet - egyet rajta. Nagyon fontos tudni, hogy a növényvédő szert egy nagyobb edényben készítsük el (kb. 10 literes) mert az élesztőtől megnőhet, pezseghet.
Ha ezt a szert reggel elkészítjük, akkor már estefele ki is próbálhatjuk. Én először meglocsoltam a paradicsomot, majd az uborkát vízzel, ezután 6 liter vízzel felhígítottam a házi növényvédő szert, majd mindegyik növényre öntöttem 1 litert ebből a keverékből. Ha nagyobb kerted van, készíts nagyobb adagot a természetes növényvédő szerből, hogy ne legyen túlságosan felhígítva. A fenti mennyiséghez 6 liter víz elégséges. Az uborka ennek a növényvédő szernek a hatására gyorsabban terem, csak úgy mint a paradicsom.

Egy részét ennek a keveréknek szórófejes flakonba tettem és a növények leveleit bespricceltem vele, hogy védve legyenek a betegségektől. Ez az otthon elkészíthető növényvédő szer nem igényel anyagi befektetést és mégis nagyon hatásos ezért ha szeretnétek, hogy a zöldségeskertetekben a növények egészségesek legyenek, próbáljátok ki minden képen ezt a csodaszert!
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kreatív
  2018-06-28 23:09:46, csütörtök
 
 





 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kertészkedés
  2018-06-26 13:08:38, kedd
 
 



Öntözzük ezzel az oldattal a paradicsomot, nagyon hálás lesz érte!

Használjunk élesztős oldatot!
Először is öntsünk egy edénybe legalább 3 liter vizet, forraljuk fel, majd adjunk hozzá 10 evőkanál cukrot, és 10 gramm szárított élesztőt. Fontos, hogy olyan edényt válasszunk, amiben legalább 7-8 liter víz kényelmesen elfér, nem fut ki, mert a folyadék mennyisége a kétszeresére fog nőni időközben! Hagyjuk az oldatot 8-10 órán keresztül állni, néha kevergessük meg, ha reggel kezdtük el a készítését, akkor este nyugodtan használhatjuk is!


Az oldat használata
Hét liter vízhez töltsük hozzá az elkészült oldatot, és öntözzük meg vele a paradicsomtöveket. Igazság szerint minden zöldségnél alkalmazhatjuk az oldatot, mivel nagyon jó hatással lesz minden növényre. Én még nem próbáltam, csak paradicsomnál, de nagyon bevált! Mielőtt az oldatot használnánk, öntözzük meg alaposan a növényeket tiszta vízzel. Érdemes megismételni az oldattal való öntözést 13-15 naponta.

Miért olyan jó ez az oldat?
Az élesztőgombákban rejlik a titok, ugyanis ezek a gombák megakadályozzák, hogy más kártékony gombák megtelepedjenek, emellett az oldat elősegíti a levelek fejlődését, és a bőséges termés kialakulásában is szerepet játszik! Én már pár nap után láttam a változást, a levelek szebbek lettek, élénkzöld színben pompáztak, és soha nem volt ilyen jó termésem! Próbáljátok ki ti is!

forrás: agraroldal.hu
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
szódabikarbóna a kertben
  2018-06-06 21:37:14, szerda
 
  A szódabikarbóna természetes felhasználása a kertben

Nem csak takarítás során, főzőcskézés közben, vagy a fürdőszobában lehet nagy segítségünkre a szódabikarbóna, hanem bizony a kertben is! Cikkünkben most összegyűjtöttük, ott mire használhatod.

1. Természetes gombaölő





Keverj össze 4 teáskanál szódabikarbónát 3,5 liter vízzel, majd töltsd szórófejes flakonba. A rózsa- vagy szőlő, feketedő tövét permetezd vele rendszeresen, míg el nem múlik a gombásodás - illetve amíg meg nem jelenik a gyümölcs.


2. A lisztharmat megelőzése és kezelése




Aki kertet művel, biztosan találkozott már a lisztharmattal. Az orgona, a vadalma, a lángvirág, a méhbalzsam, a rózsák, a szőlő, a tök és az uborka a lisztharmat könnyű célpontjai lehetnek ennek a gombának.
Permet lisztharmat ellen: keverj össze 3,5 liter vízben 1 evőkanál szódabikarbónát, 1 evőkanál növényi olajat és 1 evőkanál mosogatószert. Tedd egy szórófejes flakonba miután összekeverted és ezzel permetezd a növényeket hetente (ne napsütésben, hanem inkább estefelé).

3. Gombás lombkorona






Keverj össze 3,5 liter vízzel 4 teáskanál szódabikarbónát és 1 teáskanál biológiailag lebomló szappant. Keverd össze, tedd szórófejes flakonba, majd ezzel fújd le a lombkoronát - vagy ha szükséges, a talajt is.

4. Gyomnövények ellen




Hiába gyomlálsz, a járdakő között mindig kibújik a gyomnövény? Próbáld ki ezt a praktikát: önts vagy söpörj egy vastag réteg szódabikarbónát a kisebb nagyobb résekbe - ez megakadályozza a gazok növekedését.

5. Hernyók a káposztán




A zöldségféléket leggyakrabban a káposzta bagolylepke, gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly károsítja. A károsítást minden esetben a hernyók okozzák!

Hogy elpusztítsd az összes hernyót, keverj össze egy kis szódabikarbónát és lisztet - majd ezt szórd rá vékony rétegben a növényekre. Ez az elegy általában 1-2 nap után már hat is, ha viszont mégsem, ismételd meg a folyamatot.

6. Kéztisztítás




Egy hosszú és fárasztó nap után a kertben minden bizonnyal piszkos lesz a kezünk - amit a sima szappan nem távolít el. Használd a szódabikarbónát is, ez eltávolítja az összes szennyeződést!
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
kert
  2018-05-26 09:36:38, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
hasznos tanácsok
  2018-05-06 21:19:00, vasárnap
 
 



A kávézacc sokoldalú felhasználásáról már többször is olvashattunk, arról azonban még keveset, hogy miért dobjunk egy égő gyufaszálat a kávézaccba.
Nos, ha ötletünk sincs ennek a házi praktikának a miértjére, akkor lessük el mi is ezt az ötletet, amit egész nyáron imádni fogunk, főleg, ha egyszer is megtapasztaljuk jótékony hatását.

Ha szeretjük a nyári délutánokat és az estéket kint tölteni akár a kertünkben, akár az erkélyünkön, de sokszor a pihenésünket megzavarják a rovarok, legyek, vagy a szúnyogok, akkor nem kell a meleg lakásba bemennünk, van megoldás!

A kávézacc jellegzetes illatától a rovarok ugyanis menekülnek. Ha kiülünk tehát, egy üres konzerves dobozba tegyünk egy kis kávézaccot, majd gyújtsunk meg egy gyufaszálat és dobjuk rá a zacc tetejére. Filléres, egyszerű megoldás, ami zavartalanná teszi a kint töltött időnket!

Forrás: tudasfaja.com
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
jácint
  2018-04-14 23:58:47, szombat
 
 



Így gondozd a cserepes jácintot, hogy egész évben élvezhesd a szépségét!

Ha kaptál nők napjára cserepes jácintot, akkor most eláruljuk, hogy mit kell tenned vele, hogy egész évben élvezhesd a szépségét.
A legelső dolog, hogy ezt tavaszi virágot a lakásban minél távolabb kell helyezned a fűtőtestektől, kályhától, friss levegőt kell biztosítanod számára, mert így akár több hétig is kitarthat. A legjobb hely tehát, ha egy ablakpárkányra teszed a növényt, ami alatt nincs fűtőtest, és ahonnan sok fényt kap, mert ezt szereti.
A cserepes jácintoknak kevés vízre van szükségük, a talajnak könnyű szerkezetűnek, jó vízáteresztő képességűnek kell lennie.

Amikor elvirágzik és a levelei is hervadni kezdenek, akkor óvatosan szedd ki a földből a gumókat, pár réteg újságpapírba tekerd bele, és pihentesd száraz, hűvös helyen.

Októberben ültesd el cserébe, így már újévre kinyílhat, azonban ha szabad földbe, a virágos kertedbe ülteted, akkor jövő év márciusára, tehát tavaszra fog kihajtani a csodásan illatos jácint.
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
borgonya
  2018-03-25 20:50:54, vasárnap
 
 



Termesszünk sikeresen burgonyát

Ne bízzuk a véletlenre, csökkentsük a kockázatot!

A burgonya termesztés ott kezdődik, hogy jól választjuk meg a területet, ahova vetni szeretnénk. Könnyen melegedő, morzsás, laza szerkezetű talajt szeret.

A fajta választáshoz több tényezőt is figyelembe kell venni. Ellenálló legyen a vírusos és gombás betegségeknek, Fitoftóra, alternária és fuzáriumos rothadásnak. Pl: Katica, Démon, White Lady, Góliát, Hópehely.

Ahhoz, hogy igazi korai burgonyát fogyaszthassunk, kb. 10 hét a minimum, amire szükségünk van - feltétel, hogy előcsírázottak legyenek a gumók. Ültetéstől számítva gyakorlatilag 2 -2 és fél hónap után már a saját újkrumplinkat tálalhatjuk fel, ez időben május vége, június eleje. Ha jó időben ütemeztünk, akkor egy másodvetésre is van még lehetőségünk, így augusztus végén, szeptember elején ismét fogyaszthatjuk.

Újkrumpli, újburgonya:




Februárban az ültetésre szánt gumókat elővesszük, és hűvös, fagymentes de világos helyre tesszük a ládákat, hogy elkezdjenek csírázni. Márciusban ültethetjük, ha a talaj hőmérséklete 10-12 cm mélységben elérte a 7-8 oC-ot - ez általában a hónap közepe felé, de védett helyen, napsütötte fal mellett hamarabb is megvan- ültethetők a 2-3 cm-es csírával rendelkező gumók.

Ha a talaj hőmérséklete elérte a 7-8 C fokot, kezdhetjük. Az ajánlott sor és tőtávolság 80 cm x 30-35 cm.

Előre is meghúzhatjuk az árkokat, amibe lépésenként egy-egy szem burgonyát teszünk, de vethetjük úgy is, hogy kapával megemeljük a földet, beteszünk egy gumót és betakarjuk. A módszert mindenki maga válassza ki, a sor és tőtávolságot figyelembe véve.




Bokronként egy gumót ültessünk. A krumplibogár ellen védekezhetünk permetezéssel, illetve kézi szedéssel. Jó társnövény választással is csökkenthetjük a bogár jelenlétét.
Mikor a burgonya hajtásai elérik a 10 cm-es magasságot, töltsük fel földdel úgy, hogy épp csak a növények hegye látszódjon ki.

Ezt a feltöltést folyamatosan ismételjük egész addig, míg a burgonya virágzás meg nem kezdődik. A rendszeres és folyamatos nedvességre ügyeljünk. Amikor a növények elkezdenek virágozni, készülődhetünk, az első újkrumpli elfogyasztására.Köztudottan vízigényes növény, igényli az öntözést. A rendszeres öntözést bő terméssel hálálja meg. Inkább kisebb adagokban öntözzünk, mint egyszerre nagy vízmennyiséget kijuttatva.

Az áprilisi, májusi fagyok ellen fátyolfóliás takarással védekezhetünk, de ha nincs takaróanyagunk, földdel való teljes feltöltéssel is védhetjük a kihajtott növényeket. A megfagyott levelek helyett növeszt újat, de ez visszaveti a fejlődésben, később nevel gumókat, később kezd virágozni.Tipp:

A burgonya jó társnövénye a zöldbab. A zöldbab távol tartja a burgonyabogarat, így ültetéskor kalkuláljuk be, hogy tövenként 2-3 szem zöldbabot is ültetünk mellé. Mivel a burgonya már sokszor márciusban a földbe kerül, a zöldbab hideg érzékenysége miatt csak májusban; ezért a már kihajtott, feltöltött tövek mellé vessük a babot. Érdemes a babot vetés előtt beáztatni, így hamarabb kezd csírázni. Ha jól időzítettünk, mire a burgonyabogár megkezdi táplálék keresését és a peték lerakását, a zöldbab már elég nagy ahhoz, hogy védő szerepét ellássa.
Gombabetegségek ellen az időjárástól függően, több alkalommal is szükséges lehet a permetezés. Burgonyavész (fitoftóra) ellen: Astra Rézoxidklorid, Bordói lé + Kén, Dithane M45. Alternária ellen hatékony a Bordói lé + Kén, Champion 50 WP.

forrás: gazigazito.hu
 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
zeller
  2018-03-25 20:33:43, vasárnap
 
 



Hogyan termesszünk zellert, hogy gumója is legyen, ne csak a zöldje?
A zeller egy erősen lúgosító növény, vértisztító, emésztést segítő, megelőzi a migrént, csökkenti a vérnyomást, és kiváló a bőrproblémákra. Gazdag szerves anyagban, jól ismert természetes vízhajtó, és segíti a szervezet méregtelenítését. Jelentős a gyulladáscsökkentő képessége is, így alapvető élelmiszer kell hogy legyen azoknak a számára, akik autoimmun betegségben szenvednek. Jelentős mennyiségű kalciumot és szilíciumot tartalmaz, ezen kívül vitaminban, magnéziumban és vasban gazdag. A friss zeller ital egy kiváló tápanyag és vitaminforrás a szervezetnek.
Mindenki ismeri, hisz része a magyar konyhának. Ki többet, ki kevesebbet tesz a húslevesbe, és szinte mindenki tudja, hogy magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt nagyon egészséges növény. Vízhajtónak is kiváló. Fogyaszthatjuk nyersen és főzve egyaránt.




Tápanyagban gazdag, nedves talajra van szüksége, és a vetésforgóban az első szakaszban kapjon helyet. A talaját ősszel készítsük elő komposzttal és trágyával dúsítva. Kedveli a káliumot, ezért a a fahamut is bedolgozhatjuk a talajába.

Érzékenyen reagál a hidegre, ezért vagy előneveljük magról, vagy a fagyosszentek elmúltával palántákat veszünk, és ezeket ültetjük ki. Egymástól legalább 40 cm távolságra ültessük. A levegős tenyészhely jó hatással van a zeller kártevőinek visszaszorításában.




Olyan sekélyre ültessük, amennyire csak tudjuk. Nem baj, ha az első napokban "billegnek" a palánták, a túl mélyre ültetett zeller nem fog tudni gumót fejleszteni! Ahogy növekszik, a későbbiek folyamán, maga a gumó is kiemelkedik a földből. Termesztése folyamán a megfelelő mennyiségű tápanyag mellett a vízre is nagy szüksége van. Bátran öntözzük csak erjesztett csalánlével, és takarjuk a sorok közét mulccsal, de magát a gumót ne takarjuk.
A zeller magvetése:
Több fajtája is kapható, korai és hosszú tenyészidejű, jól tárolható, stb. Szabályos gumót nevelő fajta pl. a Hegykői zeller.




Palántanevelése: Februárban töltsünk meg cserepeket, rossz lábast, egyéb edényeket könnyű, laza földdel, vigyük be a lakásba, hagyjuk, hogy a szobahőmérsékleten a talaj átmelegedjen. A magot sűrűn beleszórjuk az edénybe, lazán takarjuk földdel - tényleg csak vékonyan, majd spriccelve belocsoljuk. A zeller lassan csírázik. Átlagos csírázási hőmérséklet igénye kb. 20oC. Ha ültetés előtt egy éjszakára beáztatjuk a magvakat, majd itatósra kiterítve leitatjuk a nedvességet, a csírázást meggyorsíthatjuk. Miután bespricceltük az elültetett magokat, takarjuk le üveglappal zacskóval stb., hogy a talaj egyenletesen nedves maradjon. Az ültetőedény ilyenkor még lehet sötét helyen, a lényeg, hogy meleg legyen. Amikor aztán kibújtak az első növénykék, távolítsuk el az üveglapot - most már nincs rá szükség - és az edény tegyük olyan helyre, ahol fény éri.
A földjét soha ne hagyjuk kiszáradni, naponta spricceljük vízzel. A palánták lassan nőnek, legyünk türelmesek. Nyári fogyasztásra már februárban, téli tárolásra március közepén vessük el a magokat. Amikor már sűrű az állomány, szét kell ültetni a palántákat. Kiültetni azonban csak a megfelelően szoktatott palántákat ültessük, és csak a fagyosszentek után.
Még ha nem is fogyasztunk túl sok zellert, a biológiai védekezés szempontjából igen jelentős növény. A káposztafélék közé ültetett zeller - lehet gumós vagy szárzeller - megvédi a káposztalepkétől. Viszont, gumót nem fog fejleszteni. A káposzta mellé ültetett zellernek szép a lombozata, a gumója azonban csak diónyi marad.
A szárzeller:
A levél- (halványító-) vagy a szárzellert megvastagodott levélnyeléért termesztik, s ezt a spárgához hasonlóan fogyaszthatjuk nyersen salátaként vagy főzve . A szárzeller
palántáit 30x30 cm tőtávolságba ültessük, és többször adhatunk nekik istállótrágyát Szeptember első felében szárát hullámpapírral vagy sötét papírral csavarjuk körül,
majd kössük meg közvetlenül a levelek alatt. Három hét múlva a levélnyelek kihalványodnak, és gyengébbé válnak. A raktározáshoz földlabdával együtt emeljük ki
a növényt, melyet azután szellős, de hűvös pince mélyére, függőleges helyzetben földbe helyezzünk. Ha sötét is a pince, a papírt eltávolíthatjuk. A szárzeller 30x30 cm tőtávolságba ültessük, hogy levelei képesek legyenek nagy mennyiségű C vitamint, karotini stb. termelni. Levelét szárítsuk, gyökerét pincében tároljuk, így télen is lesz friss növényünk.

forrás: gazigazito.hu



 
 
0 komment , kategória:  kertészet  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2019.02 2019. Március 2019.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 63 db bejegyzés
Összes: 7569 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 7
  • e Hét: 1507
  • e Hónap: 4821
  • e Év: 21918
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.