Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A HUNOK ARVISURÁJa 2-rész
  2011-11-26 12:45:47, szombat
 
 

2. Arvisura Kerka rovósámán Kr.e. 4020-4002 20-38. medvetoros év.

MELEGFORRÁSOK NYOMÁBAN

Az ordoszi sámánképzést Úr városa is segítette azzal, hogy Batournak társául adták Gúla pateszit, egy ifjúsági kispapot. Gúla 12 évig másolta 5 példányban az arról szóló feljegyzéseket, hogy milyen meleg-vízforrások tájáról kerültek a csónakon menekülők Ataiszba. Ebből Ordoszba magával hozott egy példányt. Agaba és Batour fősámánok, továbbá Rima aranyasszony-szécs és Gúla pateszi munkájával 192 sámán, 240 tárkány és 120 rimalány részesült magas fokú oktatásban. Egy részük még kalandozásra is indult, hogy ellenőrizzék az ataiszi feljegyzéseket. Ataiszban ugyanis úgy döntöttek, hogy nemcsak az emberevést kell megszüntetni, ami az eljegesedés miatt a melegvíz-forrásoknál elkerülhetetlenné vált, hanem törvénybe iktatták azt is, hogy, le kell írni, milyenek az életlehetőségek az eljegesedett vidékeken. A jégáradat elmúltával ugyanis ezekre a területekre már vissza lehetett térni. Az említett 552 főből a hun törzsek szövetségének csak 240 személyre, volt szüksége, Hunor, Kurd és Marina birodalmai viszont készek voltak befogadni a kiképzett ifjak feleslegét. A 20. medvetoros évben megtartott ordoszi Nagyszalában a résztvevők vállalták, hogy Uzapani ellá-togat a kurd-szumér-földre, Viroláj északi Marinába, Kerka pedig Hunnia melegvíz-forrásának birodalmába.

Úgy döntöttek, hogy mindegyik ágazat kap 100-100 kiképzett ifjat, a gyengélkedők és öregek 12 főt kitevő csoportját pedig Ordoszban helyezik el. Minden csoportban lesz egy-egy ifjúsági fősámán, Ordosz, Hunnor, Magyarka és Dabósa központ-tal; lesz továbbá mindegyikben 4 harsány, azaz kispap; 4 regös, (tanítópap); 4 bacsa, (ellátópap); 4 bód, (bőségpap); 4 boksa, (tudóspap); 4 arbag, (gyógyítópap); 4 kács, (vándorlópap); 4 dalacs, (katonapap); 4 ulcsák, (nemzetségpap); 4 duru, (szövetségi pap); 4 jaku, (összekötő-pap); 4 magóc, (varázslópap); 4 barus, (jövendőmondó pap); 4 nazir, (istenidéző pap); 4 bán, (őrségpap); 4 kende, (napisten-pap); 4 tár-kány, (kovácspap); 4 vajda, (kalandozópap); 4 gyula, (szerződési pap); 4 horka, (bírósági pap); 4 szécs, (aranyasszony-pap); 4 igric, (éneklőpap); 4 abakán, (öregtanács-pap) és 4 pateszi, azaz öregistenidő-pap. Kerka tehát száz kiképzett sámánpappal, tárkány kézművessel indult el Ordoszból, hogy felkeresse az ataiszi vázlatokban leírt melegvíz-forrásokat és megállapítsa, milyen ott az élet a jégár megszűnése után. Kerka csoportjából Úzon ifjúsági fősámán a 39. medvetoros évben 25 úz lovassal érkezett meg a Heő forrásokhoz. Tapolc vitéz itt benősült a “Tarkós népek" nagycsaládjába. Ezek mondták, hogy a Sajó felső folyásánál is van egy Heő forrás. Azt Harkács kereste meg, Úzon irányításával. A Sajó nagy kanyarjánál egy hegyen füstöt láttak gomolyogni. Megközelítették. Szurdok vitéz elfogott egy rőzsegyűj-tögető lányt. Nehezen értették meg egymást, de a leány azért egyre barátságosabbá vált. Szurdok egy ordoszi aranyékszert adott neki, ezzel végleg megnyerte foglya tetszését. A lány jelekkel tudtára adta, hogy elmegy, de várjon rá. A táborból aztán egy varkocsos öregemberrel tért vissza. Ez barátságosan meghívta Szurdokot a tűzhelyükhöz. Szurdok el is ment, de társai azért távolabbról fegyveresen szemmel tartották. Szurdok rövid idő múlva visszatért és elmondta, hogy a hegyi település lakói 3 férfiból és 12 nőből állanak, s beszélgetésre vendégül hívják a lovasokat. Mivel ezek is hajlott járású, vastagnyakú, erős hegyi emberek voltak, a kalandozók, mint a tapolcai törzshöz tartozókat, ezeket is tarkósoknak nevezték. A tarkósok örömmel fogadták a tiszta férfiakból álló jövevényeket. Három holdtölte után már jól megértették egymást. Elmondták, hogy a férfinép az un. med-vesekkel vívott harcban esett el. Szívesen fogadták hát az úz harcosokat. Többnyire jelekkel elmondták, hogy a völgy belső településein is nagy a férfihiány. A kőtetőn tartott nyári ünnepségen is szívesen látták a kalandozókat, s azok ott ezen az ünnepen mind házasságra is léptek. Az ellenséges törzset medveseknek nevezték; a hadifogoly medvesek pedig őket bolhádoknak csúfolták. Egyszer nagy vadászatot tartottak a síksági erdőkben, karácsony-madarakkal. A zsákmány összeszedése közben harcba keveredtek a medvesekkel, Sőreg vitéz a harcban elesett. Ez a hely, mivel kerecsen vezér-madár volt tanúja az esetnek, szent hellyé vált és a kegyhelynek Sőreg lett a neve. Bár a csata Sőreg halála miatt eldöntetlenül végződött, 3 medves ifjú eleste után az ellenfél belátta, hogy a jobb fegyverekkel harcoló úzoktól előbb-utóbb nagy veszteségeket fognak szenvedni.

Egyezségre léptek tehát, hogy az északról folyó Rima vonalát soha sem fogják átlépni, tehát soha sem fognak belépni az Agaba feleségéről elnevezett Rima-asszony síkságra. Így aztán a bolhádok most már nagyobb biztonságban érezhették magukat a jövőre. A legszebb leányt, a kékszemű Levártot a csoport arbag-sámánja, Harkács vette feleségül. Egy medvetoros év múlva egy kisfiuk született, Csíz: ő örökölte a bolhád nagyapa melegvizes tanyáját. Amikor Sőreg vitézt eltemették, a medvesek ura egy Nadabul nevű nőt ajánlott fel Úzonnak hadizsákmányul, belső cselédnek. Ilona aranyasszony azonban (Úzon felesége) ehhez nem járult hozzá, s Nadabult Gede szécs vette feleségül. Gede Ilonának volt az írópapja, a jelentések rovója. Gede szécs az aranyasszony-ünnepet mindig a melegvíz-forrásnál rendezte meg. Ilona asszony ilyenkor ellenőriztette a kalandozók létszámát, hogy Ordosznak jelentést tehessenek róla. Az ünnepség ideje táján kislányuk, Aj-nácska született. Mivel Úzonnak kedve támadt egy kis időre itt megtelepedni, a kőtetőn egy talpas-házat készíttetett. Azt nyáron nyílt-napos területre görgették, télére pedig el lehetett rejteni egy sziklafal mélyedésében. Ez az alkotmány háromháznyi hosszú volt; itt nagy újdonságnak számított. Ilona asszonynak nyári lakásul a Sajó melletti szent forrásnál egy boldoganyás házat építettek. A ház padlásán őrség tartózkodott. Ezt a háztípust az úzoktól átvették a medvesek, a bolhádok és a tarkóshegyiek is. Így már ezek is kimerészkedtek a barlangok, lakógödrök régi világából. Testalkatra a bolhádok is, a medvesek is a Tapolca-tájiakhoz hasonlítottak. Az egész hegyvidéket ilyen Tarkós-féle népek lakták. A vadászterületek miatt szüntelen harcban álltak egymással. Nagy szárazság idején, csatavesztéskor az ellenséget is megették. Mire az úzok felkeresték a hegyvidék alján lévő melegvíz-forrásokat is, létszámuk 50 főre emelkedett. Úzon úgy osztotta meg a kalandozókat, hogy 10 harcost, akik Szurdok vitézzel együtt megházasodtak, a Szurdok hegyén hagyott, 2-2 vitéz őrt állt a Szurdok- és az Ordosz-hegyen, 22 harcos a Kőtető vidékére, 13 pedig az Ilona-forrás-vidéki kegyhelyre került; Biring bacsa-sámán pedig a talpas- és boldoganyás-házak építésére oktatta a tarkósokat. A gerendákat nagy esőzések idején az erdőkből úsztatták le. Az úsztató folyócskának is Hangony, azaz Sárga folyó nevet adták, mert a színe a bőségesen, előforduló vörös agyagról ennek is olyan sárga volt, mint a másik Hangonynak. A torkolata táján összeállított talpasházak csoportját is Ordosznak nevez-ték el. Kőtető, Ordosz és Szurdok őrségei állandó füst- és fényjelekkel adták tudtára egymásnak, ha a folyó-menti részekre ellenség érkezett. Ez mindig megzavarta a gazdálkodást is. Márpedig az ataisziak szerint az emberevésnek is csak úgy lehet végképp véget vetni, ha a földet állandóan jól megművelik, a termés-fölöslegéből háziállatokat tartanak és balszerencsés vadászat esetén így pótolják a húshiányt.

Kerka rovósámán 38-43. medvetoros év

Három medvetoros év után már csak akkor kellett vadászatra menni, ha a háziállatok nem látták el friss hússal a kis közösséget. Vajács vajda összeköttetést tartott a többi 350 kalandozóval, hiszen ezt az 5 évet arra adták, hogy a 240 hátrahagyott ifjúval építsék ki a 24 hun törzs szövetségének melegvízi szállásait, hogy ha kell, legyen hova áttelepülni. A vajdasámán a medvetoron bejelentette, hogy a következő medveevést a nyugati melegvizes csoportnál kell megtartani. Nyíres magóc sámán már felállította az áldozati helyen a beszélő követ és a következő medvetor előkészítéséül tárkányaival már Írott követ is készíttetett. Pokaly bődsámán Sajóordosz síkságán annyi bőségmagot termelt, hogy az elkalandozókat bőven el tudja látni élelemmel. Zenta bács-sámán is bejelentette, hogy a déli heővizek táján olyan termékeny síkságokat talált, hogy azok l0 évre való élelmet tudnak biztosítani a déliek csoportjának, sőt az aranyröges vidékre is annyi élelmet szállítottak, hogy az ötödik kalandozó évben még a hegyek közt sem kell élelemről gondoskodni. Parajd ulcsák-sámán, aki a széki-hunok fővárosából indult el, otthonosan érezte magát a részére kijelölt hegyvidéken. Mind a száz vitéze részére boldoganyás házakat építtetett, díszes kapuval. Onnan jártak ki felderíteni a melegvizes heőforrásokat. Zengő harsány-kispap az Ordoszi birodalomban fennálló szokás szerint gazdájának, a nemzetségi sámánnak a nevéről Parajdnak nevezte el kiinduló településüket. Mivel egy szerencsétlen medvevadászaton 2 halottjuk is lett, Parajd kegyhellyé vált. Három széki-hun vitéz azt kérte, engedélyezzék ottani letelepedésüket. Mivel három szécsnek kiképzett leány vállalta velük a házasságot, széki-hun kifejezéssel rimolánként ők is ott maradtak az új Parajdon. Mire az ötödik évben Parajdon tartották a medvetort, mindhárman 3-3 gyermekkel örvendeztették meg Kerkát, aki erre az alkalomra Magyarkáról Parajdra érkezett.

Mintha csak az égiek megérezték volna, hogy Kerkának el kell jönnie az ünnepségekre, mert Úzon ifjúsági vezér vadászat közben meghalt. Felesége, az ős-istenanya nevét viselő Ilona aranyasszony, kislányával, Uzonykával együtt ott maradt Parajdon. A hegyvidéket, ahol Ilona sokáig uralkodott, elnevezték “Ilona országának". A nép nyelvén is sokáig fennmaradt Ilona országa. Gúla pateszi, az öregisten idők szumírföldről küldött sámánja Ilona aranyasszony kívánságára ott maradt az aranyrögös vidéken, hogy az elhalt Úzon helyett Tisa jaku-sámán segítségével fenntartsa a szellemi együvétartozás tudatát. Zenta bács-sámán az ötödik medvetoros év elején elhunyt. Biring bacsa lépett a helyére. A felnövekvő ifjak tanítását Pamar regős-sámán vette a kezébe. Pokaly bód sámánnak nagy segítségére volt Gambuc boksa, a tudós-sámán, aki a kenyér magvak termését osztotta szét igazságosan. Kondó kácsra, a vándorló-sámánra a termés elszállítása hárult. Mecska duru, a szövetségi sámán éberen őrködött azon, hogy a szétosztás ellentét nélkül menjen végbe. Boksa barus-sámán Tisa összekötő sámán szállása mellett ütötte fel sátorát, hogy jövendőmondásairól az is tudjon. Ugyanott tevékenykedett Bodon nazir is a leghíresebb ifjú istenidéző pap. Ugyancsak Tisa jaku-sámán mellett állott Gilván kende táborhelye is. Ő a Napisten papja volt és a csillagjóslás kiváló sámánjának hírében állott. Csató tárkány, aki leginkább a férfivá fejlődött ifjak övének készítéséhez értett, minden téren Biring bács-sámán segítségére támaszkodott. Gyula horka-sámán és Ilona aranyasszony Parajdon tartózkodott, Gyula a három rimolán: Susán, Sala és Tana, meg persze a három férj sátrának a szomszédságában állította fel bíró-papi boldoganyás-házát. Ő ítélt az Ilona országában előadódó vitás kérdések felett.

Landor abakán mindig úton volt, hogy Gede szécs-sámán rovásai alapján, mint területi-pap, a Magyarkán székelő Kerka rovósámánt évenként tájékoztatni tudja aranyasszony-papi működésének eredményéről. Minden jelentést Gúla pateszi, az isteni-idők papja és Ilona aranyasszony látott el kézjegyével. Ők mind a ketten beavatottak voltak. A harcosok között sok volt az elhalálozás, különösen a folyó melléki hordalék-földeken. A hegyvidéki településeken a harcosok jobban bírták az időjárás viszontagságait. Ezért lehetőleg a hegytetőkre települtek, halottjaikat pedig Gula pateszi-sámán tanácsára elégették. Poraikat emberfej-díszítésű cserépedényekben temették el. Gúla pateszi a sámánokkal lemásoltatta a csillagjósok által meghatározott névnapok jegyzékét, hogy az újszülötteknek ősi szokás szerint az Arvisurában megállapított neveket adhassák. Ebben a névgyűjteményben 2 tyumen, azaz húszezer név szerepelt. Annak alapján adtak új településeiknek is Arvisura-beli nevet. Ez a névadás így történt Hunniában, Kurdiában és Marinában is. A névadást még a távoli meleg-vizes Ilona-országból is jelenteni kellett Magyarkára. Ennek a kalandozási törvénynek a megtartását a beavatottak ellenőrizték. Gúla pateszi minden évben meglátogatta Biked arbagsámánt, aki Tarkós fiainak 5 fia közül legidő-sebb volt és gyógyítással foglalkozott. Felesége: Tátika rimalány egy melegvizes tó mellett sátorozott, amíg Biked vadászai társaságában vadászni járt, hogy eltarthassa népes családját. Ugyancsak minden évben felkereste a tó mellettieket Tarkós második fia, Pilis is, aki szintén arbag-sámán volt és a róla elnevezett pilisezéssel gyógyított. Tarkós harmadik fia megbetegedett, mert Harkács vitéz gyógyító forrása a Sajó folyó környékén elvesztette gyógyító erejét.

Később Sala rimalány, aki Ilona aranyasszony országában özvegységre jutott, Biked arbag-sámánhoz jött el hűléses eredetű betegségét gyógyíttatni. A tizedik nyár-középi Ilona napon érkezett öt fiával, Bezeréd, Barla, Boka, Bátyk is elkísérték. Sala annyira megszerette Biked gyógyító-sámán melegvizű tavát, hogy Somló, Rezi, Zala, Berény és Sümeg nevű fiaival ott maradt a makkoltató disznós vidéken. Mivel a fiúk éppen olyan vastag nyakúak lettek, mint a melegvíz-környéki lakosok, nagyapjukról őket is, meg utódaikat is tarkósoknak nevezték. Tapolc vitéz, Tarkós negyedik fia, a 15. évben özvegy lett és eljött Biked bátyját meglátogatni. Mivel anyósával rossz viszonyban volt, minden értékét ott hagyta, öt nagyobb fiával Biked birodalmába költözött át, öt kisebb gyermekét anyósánál, a veszekedő Pereces anyónál hagyta. Biked birodalmában Pilis, Harkács, Sala és Tapolc ivadékai annyira elszaporodtak, hogy lassankint az őslakó tarkósok is elsajátították tőlük az ordoszi kalandozó beszédét. Ordoszból minden századik év táján újabb csoportok indultak nyugat felé, hogy az őslakó tarkósoknak és a közéjük beolvadt kalandozóknak a betegség és vadászatok miatt megcsökkent létszámát vállalkozó szellemű ifjakkal feltöltsék. Kerka beavatott ifjúsági fősámán feljegyeztette a beavatottak sámán-központjában, hogy Biked melegvizes birodalmában a Tarkós leszármazottakat időről időre fel kell keresni és, hogy ezeket a látoga-tásokat Ordoszban a beavatottak titkos rovásainak gyűjteményében meg kell örökíteni.

KERKA ifjúsági fővezér, Arvisurai rovósámán százfős kalandozó csoportja: Pateszi (Öreg Isten Idő) ifjúsági fősámán Úzon Gúla Karakó Szakolca harsány, kispap Gönc Zengő Ják Bicse regős-sámán, tanítópap Namény Pamar Cikádor Bars bacsa-sámán, ellátópap Biring Zenta Gara Korpona bőd-sámán, bőségpap Pokaly Zabozka Batyk Selye baksasámán,v. boksa tudóspap Pata Gambuc Kolon Körmöc arbag-sámán, gyógyítópap Tapolc Harkány Biked Pöstyén vándorlópap, kács-sámán Kondó Perjámos Pilis Léva dalacs-sámán, katonapap Lőcse Tordas Kabold Kosztolány ulcsák-sámán, nemzetiségi Bakar pap Szurdok Parajd Boka Garam duru-sámán, szövetségi pap Szerednye Mecske Rába Zsolna jaku-sámán, összekötőpap Rozgony Tisa Lendva Semte barus-sámán, jövendőmondó pap Kartal Baksa Bezeréd Csejte magóc-sámán, varázslópap Visk Nyíres Ozora Modor nazir-sámán, istenidézőpap Jászó Bodon Rajka Kubin bán-sámán, őrségpap Sőreg Milkó Köpcsény Pozsony Napistenpap, kende-sámán Borsava Gilván Barla Galgóc tárkány-sámán, kovácspap Harkács Csató Csákány Komját kalandozópap, vajda-sámán Vajács Torockód Gétye Zsigárd gyula-sámán, szerződési pap Pásztó Barót Valkó Borostyán horka, v. harka-sámán, bírópap Hont Gyula Sümeg Zobor szécs-sámán, aranyasszony- pap Gede Torda Sala Holics igric-sámán, éneklőpap Cigánd Sepsi Ruszti Tapolcsány abakán-sámán, őrségpap, öregtanácspap Dömös Lándor Kaproncs Selmec rimolán-rimalány papnő Ilona Susán Tátika Galánta Fenti személyek ötéves kiképzésen vettek részt és mind a százan a melegforrások vidékén maradtak. Rimolán kiképzésben Ilona, Sala, Susán, Tátika és Galánta vett részt. Velük jött negyven rimalány, s így 195 férfi és 45 nő, azaz 240 személy maradt vissza és 160 lovas Kerkával visszalovagolt Ordoszba. Dömös, Lándor, Kaproncs és Selmec végzett sámánképzést és a legokosabb bánokból lettek az abakánok, akik az ataiszi hitre képezték ki az ifjúság küldötteit.

SZKARABEUSZ BESZÉLŐ BOGLÁR (A 3. Arvisurából)

Mivel Agaba fősámán látása a 12. medvetoros évben meggyengült, utána kazahun veje, Batour vette át a rovások vezetésének jogát. Közben Agaba rovásba vette mind a 24 hun törzs rege-és hitvilágát. Megalkotta az Arvisura törvényeket. Megörökítette az elsüllyedt Ataiszból hozott gyógymódokat és azokat a bölcsességeket, melyekre a sámán-ifjúságot oktatta. Fontosnak tartotta a kézművesség fejlesztését is. Batour, öccseivel és a sámán-képzősökkel még Agaba fősámán életében végigjárta az összes törzsek szálláshelyeit. Házassági manőverei miatt azonban a törzsi vezérek nagyon megharagudtak rá. A legeltetési határokat ugyanis a házasságok révén rokonaivá lett törzsfők javára vonta meg. Az Öregek tanácsa a gyakran fellépő járványok miatt a 28. medvetoros évben elrendelte a 2-2 fővel induló sámánképzést, úgy, hogy a 30. medvetoros évtől kezdve egyikük már gyógyítással foglalkozzon és csak a másik vegyen részt a további teljes képzésben. Így minden törzsből csak az egyik marad Ordoszban, a másik már összekötő kapocs lett a törzsi-székhely és Ordosz között. Mivel a délvidékről újabb kinaj tömegek kezdték öldökölni az Agaba fősámán mellett maradt népet, a Hangun folyó jobb oldalán maradt békés természetű kézművesek közül egyre újabb meg újabb menekülők érkeztek. Batour népes családjával éppen Ordoszban vendégeskedett. Azt javasolta Agaba népének, hogy költözzenek őhozzá a kettős Hun-folyó vidékére, vagy felesége húgának vőlegényéhez Ordoszba. (A kettős Hun folyó egyike Pekingen folyik keresztül. Tiensin városnál találkoznak és úgy ömlenek a tengerbe.) Úzon boldogan fogadta városába, gazdag apósát, Agabát, aki három, kincsekkel megrakott hajóval érkezett. Kéz-műves embereivel sok szállást építtetett, s kincseivel telerakta őket. Mivel Agaba első feleségét, a dúsgazdag özvegyet a kinajok megölték, egy gyógyítással foglalkozó jómódú lányt - a későbbi Rima-asszonyt - választotta feleségül. Vele menekült Ordoszba. Úzon is boldogan fogadta menyasszonyát, nem vérrokon Ibolyát. Holdtöltekor megtartották a menyegzőt. Úzon-sámán nevén Úzapani-álmában sem gondolhatott volna szebb menyasszonyra, mint amilyen Agaba kisebbik leánya volt. Édesanyjától örökölte a Nagyvízen túli Ataiszból hozott bogláros fejdíszt.

Ennek legszebb ékes köve minden almavirágzáskor beszélni kezdett. Ezt a beszédet csak vőlegény vagy menyasszony hallhatta meg. Az Uzapani és Ibolya által később hátrahagyott fejdíszt valakinek mindig egy szent rejtekhelyen őriznie kellett, hogy hatása is mindörökké erősítse a hun törzsek szövetségét. A beszélő boglár Úzd kegyhelyre került. Minden 4. évben újabb szentélyt kellett építeni, hogy a szent kő megtarthassa beszélő erejét. Agaba fősámán is a beszélő kőhöz fordult, hogy megtudja, ki legyen az utóda. Joli-Tórem úgy döntött, hogy a kaza- és széki-hun törzs legyen a vezető ereje a hun törzsek szövetségének. Így agaba után Batour lett a fősámán. Uzapani második lett. Ekkor az Úzd székváros melletti új településen a kis Ózd kapott kegyhely-építési jogot. A beszélő bogláros fejdísz alatt itt esküdött egymásnak örök hűséget Uzapani és Ibolya. Négy évig ebben a szentélyben kellett titokban őrízniök a beszélő követ. A 12. medvetoros évtől kezdve Batour sorra járta a 24 hun törzs szálláshelyeit. A szokásos kalandozásokat csak óvatosan engedélyezte. Mindig előírta a sámán-tized beadását a Joli-Tórem szentélyében székelő fősámán részére. Öccsei közül többen hun vezérek leányait vették feleségül. Ebben az évben az avarok székhelyére, a Hangun melletti Győrbe került a beszélő kő.

Burján, a tatárok vezére megtagadta Batourtól egyszem leányának a kezét, sőt azzal vádolta Batourt, hogy az Arvisura törvényeket kijátssza a többi törzs ellen: télen mindig a szent rovásokat bújja, hogy az égiek minden áldását magára irányítsa. Kifogásolta, hogy Ordoszban, ahol Agaba fősámán gyógyít, sohasem akad járványos megbetegedés, de a többi törzsi szálláson még a sámánok is elpusztultak. Ezért azt javasolta: kettőzött létszámmal induljon meg az előképzéses tanítás. Agaba attól tartva, hogy minden eddigi erőfeszítése kárba vész, a 28. medvetoros évben elkezdte a 6 éves sámánképzést. Az úzok Uzapani és Kecső vitézt jelölték sámán-tanulónak. Batour a többi törzsből is kiválasztotta a kiváló harcosokat. Kecső vitéz kardkovács volt. A kabarok vezérének a leányát vette feleségül, s ezért Vasváron új kegyhelyet épített. Ezzel újra az úzok kezébe került a beszélő kő, de Kecső sokat betegeskedett, ezért a rovások másolására osztották be. Ibolyával együtt lemásolta az összes Agaba-féle ataiszi rovásokat. A fekete lepel alatti oktatáson mindig részt vett Uzapani is. A 30. medvetoros év nyarán a hun kalmárok jelentették, hogy a kinajok sárkányos serege támadásra készül. Agaba meghordoztatta a véres kardot, s 5 nap alatt Ordoszba össze is gyűltek a hun seregek. Mivel a kazahunok vezérét, a hős Tordát elragadta a “feketehalál", fővezérnek a suoma Temerét választották. A fekete és a fehér hunok két sereggel vettek részt a felvonuláson, ezért a harcosok létszáma két és fél tyumenre (25000-re) emelkedett. Az úzok mint csákányos hídverők sárkányos hajókon úsztatták lefelé a Hangun folyón hídverő felszereléseiket. Nyáreleji holdtöltekor értek a hunok által lakott síkság szélére. A tömlős úsztató-zsákokkal ellátott hírvivők jelentették, hogy a kinajok félnapi járásra vannak. Ekkor a haditanácson Temere kiadta a parancsot, hogy a hun sereg a szálas erdőben törzsenként helyezkedjen el és félnapi pihenővel várja be a ki-najokat. Előőrsnek a tatárok seregét rendelték ki. Az ő feladatuk az volt, hogy csalogassák maguk után a ki-najokat és úgy törjön rájuk a hun sereg. Temere elgondolása igen jónak bizonyult és döntő csapást mértek a kinajokra. Utána 5 napi járóföldről fogságba hurcolták a kinajokat.

A hadifoglyokat szétosztották a hun hadsereg veszteségeinek pótlására. Legnagyobb veszteségük a tatároknak volt, ezért ők kapták a legtöbb béklyózott foglyot, hogy így pótlódjék a hősi halált haltak munkaereje. A hadisarcot szétosztották a győztes harcosok között. Batour így értelmezte az égiek parancsát, de a tatárok ezzel nem voltak megelégedve és viszonyuk tovább romlott Batourral. Amikor a 34. medvetoros évben elérkezett a sámánok Nagy-Süánja, Úzapani lett az első, s Jóli-Tórem kegyhelyén fősámánná választották. Agaba még a 32. medvetoros év közepén megtért őseihez. Testét az ordoszi Bálvány-hegyen elégették. Mivel Batour sok bosszúságot okozott a 8, nem rokon fekete-hun vezérnek, Joli-Tórem negyedik ünnepe után egy éjszaka a tatárok meggyilkolták. Rokonsága hadat akart indítani a gyilkosok ellen. Temere fővezér és Uzapani fősámán ezért az Arvisura-törvények alapján elrendelte az ilyenkor szokásos tetemre-hívást. A 3. nap éjjelén Uzapani elhozta Joli-Tórem kegyhelyéről a Föld-anya bogláros fejdíszét. Amikor a nem gyanúsítottak elvonultak Batour holtteste előtt, a fejdísz hallgatott, de amikor a tatárok következtek, a “beszélő boglár" megszólalt: amikor Karakun tatár vezér meghajolt a fejdísz előtt, Batour szívéből megindult a vér és a kés Karakun lába elé esett. Erre az égi jelre a tatár küldöttség Karakun vezért darabokra vágta. Uzapani a törzsek közötti gyilkosságok esetén mindig igénybe vette a “beszélő boglár" segítségét és sikerült is a vérengzésnek véget vetni. Uzapani és Batour még Agaba életében rovásba vette az összes Arvisura-törvényeket. Rendszerezték a gyógyítási módokat. A törzsek regéit, mondáit-Agaba fősámánnal együtt - az Arvisura - rovásokban örökítették meg. A “beszélő boglár" négyévenként azóta is folyton vándorol.
 
 
0 komment , kategória:  A HUNOK ARVISURÁJa 2-rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 294
  • e Hét: 4015
  • e Hónap: 10736
  • e Év: 376226
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.