Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A HUNOK ARVISURÁJa 19-rész
  2011-11-26 13:57:34, szombat
 
  296. Arvisura Kuslód-Gyűrűfű rovása Vászoly főtáltos

FEJEDELEM VAGY KIRÁLY

A mainzi érsekség által összehívott 973. évi értekezlet után a magyar és besenyő-kun szövetség az elé a kérdés elé került, hogy mit fog mondani a 992. évi Nagyszala: fejedelem legyen-e vagy király? Az 5032. medvetoros évre (992-re) összehívták a birodalmi Nagyszalát Veszprémbe. Ez a város volt a mindenkori aranyasszony székhelye, ebben az időben pedig a nyugati vagy a keleti kereszténységhez való csatlakozás eldöntésének székhelye. Határozni kellett, mert a nagyfejedelem tisztsége is kettős volt, Gelyza és Kipcsák között. A tanácskozáson részt vett Gelyza, a nyugati irányzat nagyfejedelme, Csák sámánfejedelem, Erdeljü Gyula lovasfejedelem és Vászoly, a főtáltos. Jirkó a Kun-magyari fejedelemséget, Koppány a badzsir-magyari fejedelemséget képviselte. A Káma melléki magyarok csak ifjúsági lovasokat küldtek, ezért az övékhez hasonló hangokat hallató Koppányt kérték fel, hogy érdekeiket képviselje. Az ifjakat Szala vitéz vezette, ezért, hogy otthon érezzék magukat, Zalaváron látták vendégül őket. Ez a távoli rokonság afelől akart tájékozódást szerezni, hogy milyen helyzetbe került és mire volna szüksége a kettős nagyfejedelemségnek. A vendégeket Vajk ifjúsági fejedelem fogadta és Sarolt aranyasszony látta vendégül. Sarolt a keleti kereszténység híve volt, bár most Csantavér aranyasszonynak hívták. Lelkében inkább az érdek nélküli uruki kereszténység híve volt. Gelyza megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy mivel Bizánc és Róma császári házai összeházasodtak, akár Nyugat, akár Kelet felé fordulunk, mind a két keresztény egyház csak örülni fog, a nagyrészt uruki kereszténység megnyerésének. De számolni kell azzal is, hogy Nyugatnak tizedet kell majd fizetni. Keleten viszont az eltótosodott bolgársággal lesz bajunk. De hát elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy akár a nyugati, akár a keleti jármot a nyakunkba vegyük. Mert mind a kettő magának akar meghódítani. Nyugatról a németek, Keletről és Délről a tótok fognak téríteni.

Koppány, az Árpádház rangidőse volt. A Tarhos-utódok közül ugyanis Tar, Moldova és Zerind halt meg férfiutód nélkül, s ezért a fejedelemségben őt illette az utódlás. Nem tartom helyesnek-mondta, hogy elhagyjuk a csillagok járása szerinti névadást és idegen népek isteneinek szolgái legyünk. Ez azt jelenti, hogy Öreg Östen helyett, három istent is fogunk vallani. Atyát, Fiút és a Szentlélek istent és emellé még Máriának is templomot fogunk emelni. Csák fősámán és Vászoly főtáltos helyeselte, hogy nemcsak Bizáncnak, hanem Róma papjainak is legyenek hívei az országban. A régi nyolcas szaporodási törvényt azonban továbbra is fenn kell tartani, mert így tudjuk biztosítani, hogy Álmos és Előd vére ne pusztuljon ki. Fajsz tárkányfejedelem egyetértett a kifelé, Bizánc és Róma felé való igazodással, de nem helyeselte, hogy a Csörsz árokrendszerben kiképezhető hadsereg csak egy töményt tegyen ki, mert így végveszély idején is csak két töményt lehet kiállítani. Gyula lovasfejedelem Jirkóval együtt azon a nézeten volt, hogy a harcosokat nem kell a kereszténység felvételére erőltetni, mert azzal harci értékük csökken. Ha megmarad az ősi hit, a Lovas Östen lelkesíti őket és Kipcsák segítségével még öt töményt, azaz 50000 lovast csatasorba tudunk állítani. Magyarkáig a besenyők, kunok és szavárd Magyarok egy nagy birodalmat alkotnak és számíthatunk a segítségükre. Vajk ifjúsági fejedelem Nyitra várából érkezett. Folyton azt hangoztatta, hogy nem állhatunk meg a fejlődésben, minden új csak jobbat hozhat. Az országot még a gyulák törzsével is a hátunk mögött csak úgy tudjuk megvédeni, ha mindenki felveszi a keresztény hitet. Az nem baj, ha a bizánci, a római, vagy az uruki papok más-más névre keresztelnek valakit. Amit pedig a papok hirdetnek, az csak ugyan mind nagyon szép, de aszerint kell élni is. Vagyunk olyan gazdagok, hogy a hittérítés éhségét kielégíthessük. Az ellentétek miatt 12 napi tárgyalás után sem tudtak megegyezni. Ekkor a Nagyszalát áthelyezték Nyitrára, a rimalányok új kiképzési helyére. Itt Piroska ifjúsági aranyasszony egy koponyaműtétet hajtott végre, ezért Veszprémbe nem mehetett el, a betege állapota miatt.

Nyitrán Piroska (Gelyza legidősebb lánya) a nyugati kereszténységre szavazott. Erre a besenyő-kun származású Csatári-lány tüntetőleg elhagyta Nyitrát. Alig ért haza Jászvásárra, a férje Kipcsák nagyfejedelem felindultságában, bánatában meghalt. Utána Boja vette át az új viszonyok közé került nagyfejedelmi ház megnehezült irányítását. Egyben azonban megegyeztek, hogy az új királyt, mint érsek, Derencsény beavatott fejedelem fia, Domonkos szerzetes fogja uruki szokás szerint megkoronázni. Domonkos 954-ben született, részint Bizáncban, részint Rómában nevelkedett. Domonkos volt olyan bátor, hogy besenyő-kun kísérettel még Turfába és az uruki püspökség eredeti székhelyére, Úr városába is elment vallási tanulmányokra. Az ummai úzok vezetésével 990 nyarán érkezett Jászvásárra. Ezek az úzok Szent Gál templomában felvették a római keresztények hitét és Szent Pétert elismerték Krisztus utódjának. Domonkos ezeknek az úzoknak felépíttette azt a települést, melyet Úzdi-Szent Péternek neveztek el. Az Umma városából valók így Kolozs mellett nyertek új otthont. Domonkos vezetésével Budavár beavatott központja is a nyugatiakhoz csatlakozott. Domonkos a nyelvüket vesztett bolgárok és szerbek hittérítőit terjeszkedési vágyuk miatt sokkal veszélyesebbnek tartotta, mint a nyugatiakat. De azon nagyon elszomorodott, hogy az Árpádház is kettészakadt a véleménykülönbségek miatt. Az egyik fele vállalta a nyugati kereszténységet, másik fele Koppánnyal együtt, az uruki keresztények mellé állt. Az Elődház felerésze is a keleti kereszténységhez, fele az ősi hithez húzott. Kisebb csoportok az uruki kereszténységet tartották az igaz hitnek. Így a magyar törzsszövetségen belül 100 ember közül nagyjából 30 a nyugati, ugyanannyi a keleti és ezek hányadánál valamivel több, mondjuk 35 az uruki hit mellett állt. A tőbbi, a hegyek között élő csak az ősi hitről tudott, de inkább az urukiakhoz tartozott, hiszen ez az egyház nem ellenezte az ősök hitének tiszteletét. A Beavatott központ látta, hogy az a nyitrai szavazás az öldöklés árnyékát vetíti előre. De a Nagyszala helyeselte az új fejedelmi haderő gondolatát. A mainzi értekezleten létrejött megállapodás csak a lovaskiképzés csökkentésére és csupán a Csörsz-vonalra vonatkozott. Ennek a végrehajtását Bruno és a papjai ellenőrizték. Kipcsák és Csatári aranyasszony lovasseregét ez nem érintette. Ők Boja és Bonyha vezetésével mindig rendelkezésére állottak a magyar törzsszövetségnek, a Jirkó vezette kun-ogúz-magyari lovasok is. Ezen felül veszély esetén voltak rejtett tartalékok.

Szabolcs vezér még 987-ben átadta Gelyzának fehérvári birtoka nagy részét és a Tiszamentére, Szabolcsvárra költözött. Gélyza pedig egy kápolnát emeltetett Söpte-Szavárdi sírja fölé, aki neki három gyermeket szült. Megkezdte egy nagyobb templom építését is nem messze (az Adelhaid névre keresztelt) Söpte-Szavárdi nyughelye mellett. Ezt szánta a saját maga és Sarolt sírjának. Később hódolatra bírta Bulcsú utódait. Ezek Kalocsa vidékén, Kevekeszi táján és Kapuvár mellett kaptak birtokot. A sóbányák felügyeletével és a sóházak szervezésével Pata palóc főurat bízta meg. Géza 995-től többféle betegségben szenvedett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy minden hatalom Sarolt-Csantavér kezébe került és Géza csak a fejedelmi hadsereg dolgaival foglalkozott. A nyugati értekezleten részt vett 12 főúr ivadékainak érdekterületén megszervezte az ispánok seregét. Ehhez járult még a Csörsz-beli gerendavárak 12 x 400 fős tárkány és szekeres serege, 4880 fős legénységgel és 120 főnyi testőrséggel. A főúri tömény és az öt tömény tárkánysereg 17 tömény belső hadsereget jelentett. De Gyula, Béla és Kapgán besenyő serege is rendelkezésre állott. Vajk ifjúsági fejedelem Török-Zsadány táján 985-től 988-ig volt tárkány lovas képzésen. Saroltnak az volt a véleménye, hogy a magyar törzsszövetség első királyának lovagolni is tudni kell. Minden nyári reggel átúsztatott a Maroson és egy lófutásnyira Török-Zsadányig lovagolt, lovasmutatványokat végzett, visszalovagolt és visszaúsztatott a Maroson. Másodéves tárkányképzős korában erősen megfázott és Temesvárra az arbag-rimalányok gyógyítóhelyére szállították. Itt a Jenő törzsbéli rimalány, Csege, betegségéből hamarosan kigyógyította Vajkot. Ebből a testmeleggel való gyógyításból szerelem lett és Vajk minden szabadidejét Csegével töltötte, Tündének becézte. Csege apja, Temes törzsfőnök követelte, hogy Vajk vegye feleségül leányát. Saroltnak azonban egészen más elképzelései voltak Vajkkal kapcsolatban és Csege-Tündét testőrparancsnokságuk egyik tisztjéhez, Vidhez adták feleségül. Csege 7 hónap múlva világra hozta Zoltánt. Az első napokban Sarolt hét fátyolos ágyban őriztette a gyenge fiúcskát, majd Esztergomban felneveltette. Vid hadnagyot a Barcaság vezetésével bízta meg a határőrségnél.

Egy besenyő-bolgár betörés alkalmával Vid hősi halált halt. Unokája részére Géza nagyfejedelem egy gerendavárat építtetett és birtokot adományozott. 991-ben Géza lemondott a jászvásári nagyfejedelemségről és meglátogatta első unokáját. Pozsony nemzetségbeli kíséretéből 24 székely vitézt ott hagyott, hogy vigyázzanak Zoltánra. Vajkot 988-tól 992-ig tárkányfejedelmi tisztséggel tüntette ki Gyula lovasfejedelem. Gyula elég gyakran megfordult a két Vasváron. Az avar-pannon Vasváron is, a kabar-palóc Vasváron is, vaslepényekből, vascipókból készítették a nyílhegyet, kardot, lándzsát. Ezen a két Vasváron tartották a fegyverzet és lófelszerelés minden vas alkatrészét. Szétosztásukat a mindenkori tárkányfejedelem intézte. A tárkányfejedelem osztotta ki a mezőgazdasági szerszámok céljára szükséges vascipókat is. Vajk mind a két helyen gyakorta megfordult, de Sarolt tilalmára el kellett kerülnie Erdőelvét és Székelyföldet, ahol első szerelme, Temes lánya, Csege-Tünde tartózkodott. Vajk már benne volt a férfikorban, de mindig ellenállt a házasítási terveknek, annyira szerette Tündét. Hogy viszontszerették, bizonyítja, hogy Csege-Tünde nagyon fiatalon halt meg 996-ban. Zoltán fiát az erdőelvi rimalányok nevelték Sarolt rendelkezései szerint. Vajk csak ekkor engedett anyja házasítási terveinek és hajlandó volt feleségül venni Gizella bajor hercegnőt. Ebben az időszakban, 992-996-ig, Vajk-István, mint ifjúsági fejedelem szerepelt. Géza fejedelem még 992-ben a veszprémi Nagyszalában lemondott a nagyfejedelemségről. A magyar törzsek ugyanis ekkorra már annyira megerősödtek, hogy vállalni merték a kettős magyar állam megteremtését. Ebben az időben Avariának nevezték az Encs-Ibos vonalától a Lajtáig terjedő határőrizeti országrészt; Pannóniának a Lajtától a Dunáig terjedő régi Pannóniát; a Duna vonalától Etelköz határáig terjedő területet pedig Hunniának hívták. Amikor a hittérítők bejárták az egész területet, meglepetve észlelték, hogy a lakosság teljesen az egységes magyar nyelvet beszéli. Nyelvi különbségre az őslakók már nem is emlékeztek. Négy-öt emberöltő alatt, hála a Csörsz-árokrendszerben folyó kiképzésnek és a régi városok piacain való gyakori találkozásoknak, a nép teljesen egységesen beszélte a hun törzsszövetség nyelvjárását. Avaria lakosságába benősült az évenként oda vezényelt, kiképzett határőr ifjúság. Avaria, Hunnia és Pannónia országrészekből így lett egységes Magyarország.

Amikor a hittérítők átlépték a Dunát, előre nem látott akadályokba ütköztek. Itt kevesebb volt a fejedelmi birtok. Tonuzaba besenyő vezér hallani se akart a kereszténység felvételéről. Gézának azt mondta: “Süllyedjek a föld alá, ha elhagyom az egyistent hívő igazi egyházamat." Erre a sváb lovagok megszállták a várát, az abádi révnél két gödröt ástak és a fogoly Tonuzabát, feleségével együtt a gödörbe állították. Húsz pallosos lovag aztán nyakig betemette őket, szabadon hagyott fejüket pedig pallosukkal szétverték. Holttestük fölé nagy tüzet raktak, majd egésznapos őrömünnepet tartottak. Népükkel egy halom földet hordattak rájuk, majd megkeresztelték őket az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Vajk-István Esztergomban szülei elé járult és tiltakozott Tonuzabáék megöletése miatt. Apja helyett Sarolt válaszolt: Ha mi meg nem öljük őket, akkor az egész nép ellenünk lázad. 997-ben Géza váratlanul elhunyt. Sarolt most már teljesen átvette a hatalmat és Erdeljü Gyula lovasfejedelem tanácsára 4 besenyő, 4 kéri, 6 kabar, 3 őrsi, 2 oszlár, 2 sági, 1 nándor, 2 keszi, 3 kozár, 2 káloz, 5 székely és 2 talmács törzsbeli veterán családot telepített le Koppány birtoka körül, hogy a fejedelmi családot megvédje az ott várható esetleges támadástól. Ezek a katonai nagycsaládok jól kiképzett 300 lovast jelentettek. Rendszeres feladatuk volt a hírszerzés és a híreknek lovas futárok útján való továbbítása. Sarolt hatalmának a növekedését sokan nem jó szemmel nézték. Amikor 996-ban III. Ottó beleegyezett István és Gizella házasságába, Géza biztosítva látta az országépítés nagy munkáját. Az Ottók ugyanis egy Bizánci házasság révén békés viszonyba kerültek a keleti kereszténységgel, István házasságával tehát népünk is belépett a nyugati uralkodóházzal barátságos országok közé. Civakodó Henrik meghalt, fia pedig örült annak, hogy a húgát Magyarországra viszik királynőnek, mert így Bajorország határait kelet felé is biztosítottnak látta. István Gizellát Nyitra várába vitte, persze bajor papok is követték. Meg Hermán és Vigmann lovag is, családostul. A bajorok lemondtak ugyan Pannóniáról, mi viszont lemondtunk az Encs-Ibos vonalától a Bécsi erdőig terjedő területről, Avaria nagyobbik részéről, s az avar lakosság meghagyása mellett Pölténig engedélyeztük a bajorok betelepítését.

Sarolta nagy hatalommal rendelkezett, még a kisfejedelmi bihari rész öröklési rendjét is megváltoztatta. Nem akarta, hogy Vajk-István, első szerelmével még egyszer találkozzon. Ezért a kisfejedelmi részt, felcserélték a nyitrai országrésszel, ahol a Csákok az arany-és ezüstlelőhelyekből egyre nagyobb jövedelemre tettek szert. Géza annyit még el tudott érni, hogy Zoltán unokájának egy nagyobb birtokot adományozhatott a Barcaságban. Vászoly-Vazul főtáltos a Budavár beavatott központban Sarolt és Gizella előtt kijelentette, hogy birto-kain nem akar keresztény hittérítőket látni. Gizella ezért, amikor Vazul Csákvárra tartott, utánaindította lovagjait és Vazul szemét, hogy csakugyan ne lásson, kitolatta. Vászoly-Vazul visszakísértette magát Csákvárra s a Csákok ott bosszút esküdtek. Egyúttal megfogadták, hogy nem hagyják kipusztítani az Árpád-házat, Vászoly-Vazul gyermekeit minden erővel támogatják. A Csörsz-vonalról Koppány birodalmába telepített veteránok lovasai csakhamar jelentették, hogy Koppány és Vérbulcsú nagy haddal elindult Veszprém ellen, hogy Tonuzabát és Vászoly-Vazult megbosszulják és Saroltot megöljék. Ekkor Istvánt Esztergomban fővezérré övezték és pajzsra emelték. Vecelin, Hunt, a két Pázmány és Orci pedig lovashadsereget szervezett és kabar-palóc könnyűlovassággal elindultak Veszprém felé. Vérbulcsú megkésett, ezért Koppány egymaga vette fel a küzdelmet. Vereséget szenvedett. Holttestét négyfelé vágták és Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Gyulafehérvár kapujára szögezték. Így akarták megfélemlíteni Szabolcs, Csák, Szalók, Szemere és a Gyulák utódait. Sarolt bosszúja sikerült, pedig az ősi törvény szerint éppen Koppányhoz kellett volna férjhez mennie. A Budavári beavatott központban nyilvántartást vezettek az Előd háznak és az Álmos-háznak minden tagjáról. Utánanéztek, hogy Vajk-István miért nevezte Temes lányát, Csegét, Tündének. Kiderült, hogy ez a név valóban létezett, az Arvisura-Anyahita beavatott ősanyánk második leányát nevezte Tündének. Ez a Tünde a Saka-birodalomba ment férjhez Kerim fejedelemhez. A Tünde nevet ezért felvették a saka-szkíta névadó nyilvántartásba. A beavatottak úgy látták, hogy Vajk-István nyilván Anyahita ősanyától kapta a Tünde név gondolatát. Akkor vajon a két fiatal nincs-e rokonságban egymással tette fel a kérdést Sarolt, amikor a szolgálatos rimalányok az alábbi táblázatot addig terjedő részében elébe tették. Valamelyest meg is nyugodott.

Elődház: Előd 836-896-899 Töhötöm-Tömörke 880-925 Horka 857-914 Harka-Uzonyka 905-925-974 I. Szabolcs 882-908-928 Kolozs-Gyula 925-961 Halics 906-926-946 II. Szabolcs 948-987 Sarolt 950-1012 Pirok928-945-954 Vajk 969-1038 Temes948-968-989 II. Zoltán 988-1025 Csege 990-996 Ebból kitudódott, hogy Csege az Előd nagyfejedelem házából származik, Vajk tőle született gyermeke, tehát a Barcaságban biztonságban van. Vajk pedig a nyugati králokéhoz hasonló házasságot köthet. De hiába kísérletezett, hogy fiát erre rábírja. Vajk egyebekben szófogadó volt, ebben a kérdésben Sarolt nem tudta befolyásolni, pedig 27 éves korával már öreglegénynek számított. Tünde pedig 996 medvetorán meghalt és az év szarvastorán Zoltán vára mellett Tündelak kegyhelyen eltemették hamvasztás után urnába helyezéssel. Vajk a Budavár beavatott központban anyja öccsétől megkérdezte miért kellett Vászoly-Vazul szemét kitolatni, amikor az védtelen volt. Kérdésére azt a választ kapta, hogy mindennek Hermán és Vigmann lovag az oka. A két lovag azt mondta, úgy értették Vazul válaszát, hogy se Gizellát, se a lovagokat nem akarja látni s ezért tolták ki mind a két szemét. Gizella Saroltnál is, Ipoly papnál is töredelmesen meggyónta bűnét, s Ipoly feloldozta. Ezek szerint az egykori feljegyzések szerint Tonuzaba és felesége elásatása a Géza lelkét terhelte, Koppány felnégyelése a Saroltét, Vászoly-Vazul megvakíttatása pedig a Gizelláét. Gizellának bűnös lovagjai szolgálataikért nem is kaptak nagyobb birtokot, csak egytizedes falukat. István, mint fiatal fejedelem, minden összeesküvőnek kitolatta a szemét. A tolvajoknak levágattatta fél karjukat, vagy ökörrel, lóval, vagy más haszonjószággal kellett a károsultat kártalanítania. A nagyszámú lovagi személyzetet fizetni kellett, ezért különféle adóztatási nemeket vezetett be. Vasváron nyilakat készíttetett adóba, a csatároknak pajzsokat. Kardot, fokost és csákányt már csak pénzért kaptak a vitézek és lovagok. Bevezette a füstpénz adót, hegyvidéken a nyest-adót, juhászoknál a bárányadót, gulyásoknál az ököradót és a csikósoknál a lóadót. Sík vidékeken 1 véka köles, vagy gabona és dombos vidéken 1 korsó bor, vagy mézes sör volt a megszokott adó. Az épületfa adót a Dunán Csepelre, vagy Kalocsára, a Tiszán és a Maroson pedig Szögedre kellett tutajon leúsztatni. Ebből építtette Géza Székesfehérvárt és Esztergomot, minden tíz-tíz falu egy templomot és monostort kapott. De a Tisza vonalán a Csörsz árokrendszer építkezéseit sem lehetett elhanyagolni, mert a tárkány-építkezések évről évre ismétlődtek.

A 12 magyar főúri család is erősítette hadifelkészültségét. Tíz főúr a “Tíz nyíl" szövetségben, kettő pedig a nyugati és déli határszéleken. Fajsz után Sur volt a tárkányfejedelem. Ezt a tisztet 955-ben átvette Bereg-Botond és 970-ig látta el, utána 982-ig Tevel fia, Zerind lett a tárkányfejedelem. Zerind Tarhos unokája volt. A 80-as években feleségül vette Botond első lányát. Nem született gyermekük, s Koppánnyal nagyon jól egyetértettek, testvérharcosok voltak. Koppányt fiának fogadta és jó tárkányfejedelmet képzett belőle. Zerind halála után 982-ben az Öregek Tanácsa Koppányt tette tárkányfejedelemmé. Ezt a tisztséget Koppány haláláig viselte. A legénység előtt Zerind Koppányt mindig fiának nevezte, ezért a köztudatban annak is tartották. De a Beavatott központban tudták, hogy Koppány Bereg-Botond fia és Zolta-Zoltán fejedelem hatodik unokája. Amikor Vajk-István 988-tól 992-ig ifjúsági tárkányfejedelem volt, sok nézeteltérés támadt közötte és Koppány között amiatt, hogy a nyílhegy és harcicsákány-ellátás néha-néha akadozott. István igen enge-dékeny volt az Encs és a bécsi erdő közötti tiltott bevándorlás dolgában is, Koppány viszont Pöltenhez is, Alsó Marótföldhöz is ragaszkodott és hallani se akart arról, hogy a bécsi avar-kurgánt németekkel betelepítsék. Karatánföldön se volt hajlandó semmiféle ilyen engedményre. Ezért Somogy dukátusát kiterjesztette Bélavárig és Fajsz várát, valamint Apor várát dukátusához csatolta. Ilyen nézeteltérések miatt Istvánra 992-ben a sóellátást bízták. Domonkos születésétől kezdve figyelemmel kísérte Vajk életét, ő javasolta a kisfejedelmi tisztség mellett sóellátónak is. Domonkos 972-ben vízkeresztkor Bizáncban megkeresztelkedett és Szarvastor 15. napján már Budavár beavatott központjában részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyeken azt kellett eldönteni, ki képviselje a magyar törzsszövetséget a mainzi érsekség által összehívott tárgyaláson. Végül a 12 főúr Saruda aranyasszonnyal és a Márom parancsnoksága alatt álló 24 tárkánylovassal elindult Nyugatnak. Domonkost pedig 24 Csörsz-vonalbeli lovassal Jászvásáron és Magyarkán keresz-tül útbaindították az uruki keresztényekhez az ottani egyházi élet tanulmányozására. 972-től egy évet Kievben töltöttek és az Illés székesegyházban kapták meg a kért tájékoztatást. Kievben megmaradt a fél Gyarmat törzs. Volt rá eset, hogy részt vettek a vikingek kalandozásaiban is. Messze északon, a tenger mellett sok egyenes kardot zsákmányoltak. Domonkosék Kievből Magyarkára mentek, a Kuma és Szavárd magyarok székhelyére. Itt két évet töltöttek és közben a hegyi lovasokat is támogatták az erőszakos mohamedán térítések miatt támadt összetűzésekben.

Magyarka és a Van-tó uruki püspöke mindenben segítségükre volt és még a 24 lovast is kiképezte uruki-mani papokká. Ez alatt a két év alatt megtanulták az arab nyelvet, s ennek nagy hasznát vették további útjukon. Újabb két évet töltöttek a turfáni kolostorban, ott meg az ujgur nyelvet sajátították el, és a Mani-féle Bibliát tanulmányozták. Mani-uruki szerzetesek előkészítették őket az Úr városában rájuk váró tanulmányokra. Ezért megtanították őket a kurd és babiloni nyelvre is. Úr városa azonban ekkor már romokban hevert és a gyér számú lakosság már csak a temetők és templomok gondozásával foglalkozott. A Turfánban tanult papi nyelven még tudtak beszélni velük. Innen az uruki püspökség területére mentek, ahol még úgy-ahogy megmaradt uruki keresztények az érdek nélküli szeretet vallását ismertették velük. Az uruki püspökségben részletekben három évet töltöttek: Ur, Susa, Uruk és Babilon körzetében. Itt elsajátították a hívők ősi nyelvét. Amikor 8 éves tanulmányútjukról Bizáncba érkeztek, az egyházi körök élénk érdeklődéssel fogadták és még a császári udvar is hosszú kihallgatáson fogadta őket. A 980. évet Bizáncban töltötték. Az általuk jól ismert uruki püspökség minden dolgáról részletesen be kellett számolniuk. Domonkost aztán igyekeztek minden erővel a maguk oldalára állítani Rómával szemben, s ezért 980 nyarán püspökké szentelték. Innen a Bizánci csapatok Szávaszentdemeterig kísérték őket. Ott Zerind tárkányfejedelem várt rájuk Koppány ifjúsági tárkányfejedelemmel együtt. Rövid pihenés után aztán Rudavár beavatott központjába kísérték az ifjú uruki keresztényeket. Domonkost Kurszán várában Vajk ifjúsági fejedelem fogadta és ugyanúgy, mint azelőtt, Tatának szólította. Domonkos-különösen fiatalabb korában-könnyen megnyerte a gyermekek tetszését. Géza, amikor nagyfejedelemmé választották, Esztergomba költözött s ott a már korábban meghalt Mihály öccse birtokán várat építtetett. Domonkos gyakran megfordult ott és ilyenkor eljátszogatott a kis Vajkkal. Géza végül az Esztergom alatti települést Domonkosnak és lánytestvéreinek adta. Domonkos családja akkor telepedett meg itt, amikor Géza Domonkost a nyugati értekezlet után az uruki tanulmányútra küldte. Kurszán várában Géza csak akkor fordult meg, amikor a Budavári beavatott központ valami fontos megbeszélésre hívta. Így történt Domonkos hazatérése után is.

Vajk kísérte Domonkost-a Tatát-édesapja elé. Domonkos részletesen beszámolt a szumirok, ujgurok és kaszuk szétszóródásáról. Elmondta azt is, hogy Turfánban megkapta a Mani-keresztények fejedelmi koronáját. Ennek nagy része a zűrzavaros események között elveszett és csak a koponyát borító lemezdísz maradt meg. A Budavári beavatott központban úgy döntöttek, hogy Domonkosnak püspökké szentelésére tekintettel a Kisküküllő partján, Küküllővár mögött felépítik Szent Demeter székesegyházát. De Domonkos csak tíz évig tartózkodott az ottani monostorban, mert az Öregek Tanácsa úgy rendelkezett, hogy a 992-es Nagyszala után induljon egy újabb hosszú tanulmányútra és azután Bizáncon keresztülmenve, jelenjen meg Rómában. Vajk mindig nagy bizalommal fordult a Tatához és most a római megbízatása alkalmával is több olyan dologra hívta fel figyelmét, amire majd Domonkostól választ kaphat. Domonkos 980-tól volt püspök Szent Demeter templomában és a 992-es Nagyszalában az erdélyi görög katolikusokat képviselte. Mielőtt újabb útjára indult volna, Gézát Esztergomban a Turfán-uruki királyi koronával megko-ronázta. Ezzel Géza a magyarországi keresztények első uralkodójává lett. Ezt elismerte az egész keresztény világ. A koronázás alkalmából a Domonkossal idekerült ummai úzokat Székely-Szent-Demeterről az Úzdi Szentpéterre telepítették és ott nagy házhelybirtokokat adományozott nekik Géza, keresztény uralkodó. Domonkos és Géza kíséretével a Karas folyónál szállott Ajtony bödön csónakjába, hogy azon a sziklás medrű vízi úton Szörényvárra jusson. Ott átszálltak Ajtony bödön egy nagyobb hajójába s úgy mentek Bizáncba. Ajtonynak egy görög főúr lánya volt a felesége, ezért Domonkos püspök és kísérete ezeknél az ismerősöknél szállt meg. Velük tartott Urhida és Doboka, II. Szabolcs jászvásári nagyfejedelem két fia is. Doboka azért ment Bizáncba és Rómába, hogy a hadsereg felszereléseket tanulmányozza, Urhida azonban a turfáni és uruki út után most is vallási kérdések után érdeklődött. Mind a két ifjú a Vajk baráti köréhez tartozott. Vajkkal Urhida is azon tanakodtak, hogy a királlyá való koronázásának dolgában melyik oldalról számíthatnak nagyobb támogatásra.

Az útjuk nem valami jól kezdődött, mivel Ajtony bödön hajóját Bizánc közelében tengeri rablók támadták meg. Császári hajók jöttek segítségükre, de négy hajósukat akkorra már kiherélték, hogy rabszolgáknak eladhassák. Az egyházi körök, bár tudtak a Nazir, Úr és Uruk városában történtekről, magát Domonkost uruki püspöknek elismerték, tudtak az uruki püspökségről is, hiszen 430-ban még sűrű levélváltás folyt Bizánc és Uruk között, olyasmiről azonban hallani sem akartak, hogy Nazirt Urukban állítólag lugalnak kiáltották ki, és a nagytemplomban egyházfejedelemmé szentelve királlyá kenték. Pedig ezekről az eseményekről később Susa városában is találtak feljegyzéseket. Nazirt Susai lovasok kísérték Urukba; a szamárháton felvonuló ünneplők Úr, Uruk és Umma városából valók voltak. Bizánc egyházi körei örömmel fogadták ugyan Domonkost, mint Székely Szent Demeter püspökét, arra azonban egyelőre nem gondolt sem az egyház, sem a császári ház, hogy metropolitát küldjenek a magyaroknak. Két év múlva Domonkosék Rómába mentek, ott Szent Péter egyházának tanításában részesültek. Végül Domonkost II. Szilveszter pápa érsekké szentelte és megígérte neki, hogy a német-római császárság által összehívott ravennai zsinaton pártolni fogja Istvánnak azt a kérését, hogy Domonkost esztergomi érsekké nevezze ki, őneki pedig királyi koronát küldjön. A Ravennában 1001. április 4-tő1 13-ig tartott zsinat, melyen jelen volt III. Ottó, II. Szilveszter pápa, Odiló clunyi apát, valamint Romvald és Bruno püspök, hozzájárult az esztergomi érsekség megalapításához és ahhoz, hogy István részére királyi koronát, országalmát, zászlóslándzsát, apostoli gyűrűt, jogart és királyi pálcát küldjenek. Bizáncból a 24 kísérő, Urhida vezetésével Besenyő-Fehérváron át visszatért Szörényvárra, onnan pedig kisebb bödönhajókon Ajtony-Karasra eveztek. Itt Ajtonynak jelentést tettek a Bizánci kudarcukról. Ajtony és felesége azonnal Szörényvárba hajózott, innen egy besenyő hajóval Bödönbe ment és érintkezésbe lépett a császári ház megbízottjával. Gyors futár hozta a választ, hogy II. Bazeliosz császár vendégségbe hívja őket. Ajtony Erdeljü Gyulával együtt feltárta a császár előtt, hogy Magyar-ország Temesi tartománya és Erdély hajlandó a görög ortodox egyház lelki gondozásában élni már csak azért is, mert a Bizánci egyház elismerte az uruki püspökséget. A magyar nép nem hajlandó a nyugati kereszténység pápai tizedét fizetni. Domonkos II. Bazeliosz hajóján Dobokával együtt elment a Nápolyi királyság területére is. 994-től 1000-ig itt is egyházi kérdéseket tanulmányozott.

Doboka a pápai testőrségnek lett a tagja. Domonkost az 1000. Év húsvétján érsekké szentelték, Dobokát pedig pápai ajtónállóvá nevezték ki. Ezután mind a ketten hazajöttek Magyarországra és részt vettek azon az ünnepségen, amelyen Vajkot uruki szertartás szerint megkoronázták az Úr városából Urukba menekített, majd a magyar népnek küldött koronával. Ezen a koronázáson csak a kettős nagyfejedelmi ház tagjai vettek részt. A koronázási dombot oroszlános címer díszítette, a trón mellett Doboka állott díszőrséget s Domonkossal együtt ő tette a király fejére az uruki koronát. A koronázást követő napon, 1000. augusztus 21-én Doboka és Domonkos visszament Rómába, hogy II. Szilveszter kíséretében részt vegyenek a Ravennában tartandó zsinaton. Dobokát azért kellett Raven-nába vinni, mert István királynak valamivel kisebb volt a feje, mint Dobokának a Doboka feje méretére készítendő korona alatt tehát elfért az uruki sima aranylemez-korona. Rómából Domonkos, II. Szilveszter pápával és III. Ottóval Ravennába ment. Ott Domonkost Ma-gyarország első érsekének nyilvánították. Az erről szóló okiratot aláírta II. Szilveszter, III. Ottó, Odiló clunyi apát és Bruno érsek is. A levelet 1007-ben, Frankfurtban valamennyi nyugati keresztény érsek kézjegyével látta el. Az apostoli királyi koronát Domonkos hozta Anasztáz-Asrik érsekkel; a zászlós lándzsát Doboka pápai trónálló 24 Urhida lovasával; egy díszes jávorszarvasos Turfáni ládában pedig a karpántos királyi palástot, az országalmát, az apostoli királyi gyűrűt, a királyi pálcát és más kisebb kegyékszereket. A koronázási szertartásra egy évvel az előző évi koronázás után, 1001. augusztus20-án került sor Esztergomban. Kuslód és Gyűrűfű ajtónállók a Budavár beavatott központ parancsára következőképpen írták meg a koronázást. A kürtösök a vár fokán ébresztőt fújtak. A város felkészült a nagy eseményre. Székesegyházi mise után Anasztiz-Asrik egyik püspöke jött Gizella királynővel Istvánért. Két püspök várta az ajtónál és karon fogva vezette a Székesegyházba. Elől 24 pap ment füstölőkkel. A Székes-egyház ajtajában Domonkos, a magyar érsek várta a menetet. A palástot és a kardot István átadta Anasztáz érseknek. Az érsek litániát mondott. Magyarul hirdette, hogy ezt a hitet meg kell tartani, a királynak pedig meg kell védenie az egyház papjait, István országát általuk kell kormányoznia. Azután a meghívottakhoz fordult és megkérdezte: -Alá akarjátok-e vetni magatokat királyotoknak? Az ünneplők és a nép azt válaszolta: Akarjuk.

Erre Domonkos illatos olajjal királlyá kente Istvánt, Utána az ajándékba küldött karddal az oltár előtt felövezte, a karpántos palástot ráerősítette és átadta neki az apostoli királyi gyűrűt. Jobb kezébe adta a jogart, bal kezébe a királyi pálcát. Majd fejére illesztette az uruki aranylemezes sisakot és erre tette a szép, liliomos királyi koronát. Áldás után Domonkos és Anasztáz az ordoszi trónhoz vezették, és a trónra ültették. István király megcsókolta a jobbján álló Domonkos érseket, majd a bal oldalt álló Anasztáz érseket és felhangzott az erre az alkalomra Urhida várában szerkesztett pápai himnusz. Domonkos érsek még misét mondott, majd Anasztázzal együtt körmenetet vezetett. Uruki szokás szerint 24 kis kápolnában volt füstöléses hálaadás. Utána Anasztáz felolvasta a ravennai zsinaton kiadott latin nyelvű írást az esztergomi érsekség felállításáról. “Az érseki székesegyház felszentelését az előző napon végezték a klérus tagjai, de engem oda nem engedtek be, -írja Gyűrűfű- mert én Domonkos érsek fegyverhordozója voltam és az ajtó elé állítottak őrségbe. Rovásjeleket nem véshettem az épületben sehova, mert ezt Budavár beavatott központja meg-tiltotta." A körmenet után Domonkos érsek, engedve az uruki keresztények kérésének, a vendégeket Anasztáz érsekkel a vendégházba kísérte. Ott nagy lakomát tartottak és utána elkezdődött az uruki szertartás szerinti királlyá avatás. Ez azzal kezdődött, hogy Istvánt Domonkos uruki illatos olajjal királlyá kente s így ment fel a koronázó dombra. A koronázó dombot a Csörsz - vonal tárkányai készítették a 72 tömény területéről hozott 1-1 aranyvékás földből. Ekkor Doboka, Urhida, Buda, Zsombor és Bucna ajtónállók ráadták Istvánra az apostoli pántokkal ellátott palástot, majd, amikor István felszállt Sólyom nevű kedvenc lovára, Domonkos kezébe adta az országalmát, jobb kezébe pedig a Ravennából küldött kardot, és így lovagolt István a koronázó dombra. Először Dél felé, majd északnak, utána nyugatnak, végül Kelet felé sújtott. Ezzel azt jelképezte, hogy az aranyasszonynak felajánlott országot minden ellenséggel, védelmezi. Kardját átadta Dobokának, mint fővezérnek, tőle pedig átvette az aranyos lándzsát a zászlóval. Ez azt jelentette, hogy a népnek ezt a zászlót kell követnie. Utána István beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi székbe és Domonkos a fejére tette az Úr városbéli, majd föléje a Ravennából hozott liliomos királyi koronát. Így koronásan fellovagolt a koronázódombra Attila kardjával, s a hozzá hű lovasparancsnokokat lovaggá, azaz vitézzé ütötte. Amíg a székesegyházban Gizella koronázása folyt, a lovaggá ütött fejedelmi ifjak közül heten István királyt pajzsukra emelték és királyukká kiáltották ki. Ezek az ifjak voltak: Doboka Buda Urhida Bucna Zsombor Boja Bonyha 970-1025 979-1008 971-1035 980-1028 977-1032 980-1028 981-1023

Erdeljü Gyula a lovaggá ütött ifjakkal és tárkányaival a székesegyház elé vonult és Gizella királynét éltették, majd István Gizellát a királyi koronázó székhez vezette. A koronázásra meghívták Kipcsák jászvásári fejedelmet is, aki 998 után szerződésben vállalta a kialakulóban lévő új Avar-Magyar kettős királyság támogatását. A kettős nagyfejedelemség ugyanis már szűnőfélben volt. Az Árpádház Vajkkal a kettős koronázás után királlyá lett Istvánnal teljes uralkodói hatalomra jutott Zerind fia, Kipcsák és annak a fia állott az Árpád-ház mellett s ez a Lebedház uralma alatt lévő területeket jelentette.

Jászvásár központtal a kettős fejedelemség így alakult.

Töhötöm Horka

856-929 857-914

Harka I. Szabolcs

905-974 882-908-926

Kolozs Gyula Zombor Halics

925-961 930-966 906-946

II. Szabolcs Erdeljü Gyula Kisebb Gyula Pirok

948-987 960-1015 951-986 928-954

Doboka Urhida Zsombor Buda Bucna Boja Bonyha Karos Ajtony

970- 971- 977- 979- 980- 980- 981- 948- 955- 1025 1035 1032 1008 1028 1028 1025 970 1009

Temes Csanád Zerind Bulcsu Ajtony Csege Lebed Kipcsák

949- 988- 995- 998- 970- 970- 1015- 1001- 989 1031 1049 1046 1031 996 1063 1063

Paraj 950-1003

II. Zoltán 988-1025

Az Előd háznak Töhötöm ága Erdeljü Gyula révén bírta az erdélyi országrészt, az Előd ház Horka ágának a Marostól az Aldunáig és Szörényvárig terjedő rész jutott. Parajd határőrsége, Parajd házassága útján a szörényi bánságot örökölte. Parajdra bízták a Vajk korai házasságából született fiát, kabar-székely néven II. Zoltánnak nevezték. Ennek a fiának Vajk 988-996 között várat építtetett. Sarolt öccsét, Gyulát az Erdőelvi kisfejedelemségbe vezényelték, mert Anasztáz és Radla a Csörsz árokrendszer feloszlatását követelte. További sérelme volt, hogy István mért nem őrá bízta a kis Zoltán nevelését. De István jobbnak látta az 50 éves megfontolt Parajd gondoskodását. Gyula sérelmeitől indít-tatva Ajtonyhoz kezdett közeledni, aki teljességgel a keleti kereszténység híve lett. Gyakran találkoztak a Székely Szentdemeteri székesegyházban és a Bizánchoz való csatlakozás mellett döntöttek. Ajtony, Bodon-Bödön városában II. Bazeliosz császárral is találkozott. A császár a várost Vidin néven birtokba vette. Ajtony pedig 1002-ben a Bizánci görög hitre tért. Keresztszülei voltak Parajd és Erdeljü Gyula. Amikor mindez István tudomására jutott, Doboka fővezért küldte ellene. Doboka 1003 tavaszán indult el Urhida várából Megyer törzsbeli vitézeivel. Esztergomnál kelt át a Dunán és riasztotta a Kéri és a Keszi törzset. Utána Fülek és Gömör várát érintve Kassára lovagolt. Közben a seregének létszáma két palóc tárkánytörzzsel 5000-re emelkedett. Itt újabb 2000 kabar lovas csatlakozott hozzájuk, Szabolcsváron pedig 3000 lovas várta őket, akiket Zsombor riasztott. Doboka serege végül egy tömény lett, vagyis 10000 lovasból állott. Erdeljü Gyula kerülni akarta a testvérháborút, ezért előbb Jászvásárra lovagolt, onnan a lengyel királyi udvarba ment és ott másodszor megházasodott. Meskó egyik unokáját vette feleségül, lstván pedig ez alatt az ifjú Erdeljü Zoltánt tette a Gyula-féle országrész urává és a sószállító utak lovas-parancsnokává. Ajtony sem akart háborúskodást, Zoltán unokaöccse volt. Ezért a Karas-parti Ajtony várába tette át székhelyét. Erdeljü Zoltán Budát bízta meg a Maros jobb oldalán húzódó sószállító út felügyeletével, a Szamos menti sószállítást pedig Kaplonyra bízta. Doboka a Megyer törzsből, Erős Csák hadából való Zoltán vitézt bízta meg és a kassai kabarok közül való Berényt tette Erdeljü Zoltán testőrévé. Az ifjú fejedelemfi István király örömére jó testvéri barátságot kötött mindkét testőr parancsnokkal. A déli végeken a bolgárok és görögök miatt sok mindenféle torzsalkodás adódott. Parajd 1003-ban meghalt.

Ettől kezdve a szörényvári besenyők se voltak többé olyan barátságosak, mint a kettős fejedelemség idején; szerintük Avaria-Hunnia elszakadt tőlük. Ajtony mind többet követelt a sószállítás részesedéséből és a hittérítést se nézte jó szemmel. A besenyő betörések miatt a sószállítás vonalán harcokra került sor, Buda fejedelemfi pedig gyilkosságnak esett áldozatul. István király aztán 1009-ben megbízta Doboka fővezér fiát, Csanádot, hogy ifjúsági seregével teremtsen rendet Ajtony országában. Csanád serege azonban Kőkenyérnél megfutamodott a tapasztaltabb sereg elől és Szőreg és Kanizsa vonaláig vonult vissza. Ekkor ért Szőregre Gyula vezetésével, oroszlános zászlókkal a Pöltenből elvezényelt Béla törzsbeli határőrség és a Harangod folyónál Ajtonyt legyőzték. A rimalányok parancsnoka Karos lánya, Ilona volt. A hős lányok Harangod várának minden értékét meg akarták menteni. Ilona és hugai az értékesebb tárgyakat elrejtették, vagy szekérre rakták. Közben Ilona a várárok előtt fegyveresen várta Csanád támadását. A 21 évesek serege legyőzte a várvédőket, de a halottak között Ajtonyt hiába keresték. Ajtony akkor már Nagyősz körül vonta össze újra csapatait. A besenyő Gyula vezér kétlovaglásnyira megközelítette Nagyőszt, de látótávolságra letáborozott, bevárta Csanád seregét és velük együtt közös erővel indultak támadásba. Ajtony, bár látta a királyi haderő fölényét, nem futamodott meg. A menekülő Karosnak, feleségének szekereseit egy kevés kísérettel elindította Szörényvár felé, ő maga pedig előcsapataival támadásba indult. Több óráig tartott a küzdelem, míg a nagyőszi tárkány-tábort Csanád csapatai be tudták venni. Jó védelmi szögellésben a régi római sáncok is védelmi vonalul szolgáltak neki. Ajtony az égerfa vár kapujában esett el. Csanád diadalittasan vágta le a fejét. A nyelvét kivágta és a tarsolyába tette. Az ellenállás vezetői, Csanád és Gyula Marosváron összeszedette és a legyőzötteket a győztes csapatok előtt Székesfehérvárra hajtotta. István ekkor Esztergomot elhagyva országnapot tartott. A vétkes főurak és bők felett jogarral kezében mondott ítéletet, a vitézek és inek felett pedig a királyi pálcával osztott igazságot. Amikor a Csanád és Gyula belépett a trónterembe, István király először Gyulának adta meg a szót. Gyula így számolt be a történtekről:

“Urunk, István király! Marosvár és Kökényér felől kellett volna bekeríteni őket, elgondolásod szerint, de a most kiképzett 21 éves tárkánylovasok megfutamodtak. Én oroszlános monostornál vártam a híreket, az ifjú Csanád harcosai ott gyűltek össze újból. Átkeltünk a Tiszán és a Maroson, majd a Csörsz árokrendszerben lévő Harangod vára felé tartottunk, de ott erős ellenállásba ütköztünk. A 21 éves tárkánysereg az ellenállók lemészárlása után jött tisztába azzal, hogy Harangod várának védőiben a rimalányok páncélos csapatait győztük le. Ezután Nagyősz várában lovagoltunk; Ajtonyt legyőztük, de elesett, ezért nem tudtuk a bűnösök között idehajtani. De levágtam a fejét és elhoztam a nyelvét, mellyel téged szidalmazott."

Ekkor István király rövid gondolkodás után így szólt: A legyőzött várának ezután nem Marosvár lesz a neve, hanem Csanádvár és Csanád lesz benne az ispán. Gyula várát pedig a besenyő töményben, Gyula vezér, neked adom. István király ekkor letette a jogart és elővette a királyi pálcát, mivel gyermekek járultak eléje. Koppány, Gyula, Ajtony utódairól rendelkezett: Urhida várából odahozott Koppány-fiak: Berzence és Babocsa a somogyvári uradalomból megkapta a róluk elnevezett községeket a hozzájuk tartozó tized-településekkel. Erdeljü Gyula fiai közül a hősi halált halt Buda gyermekei Buda vára körül kaptak birtokokat; Bucna a Maros jobb partján folyó sószállítások ellenőrzését örökölte és a Jász síkság közepén, a Bugac környékén lévő településeket. A vitézi sorba lépő Győrnek, Veszprémnek és a kis Szolnoknak az ilyen nevű várakat adta. Legkedvesebb öccsének adta még a meszes kaputól Szolnokig való sószállítás jogát, meg azon felül Doboka vára környékén lévő birtokokat. Kaplonynak csak a Dés-Meszes kapu közötti sószállítást hagyta meg, mert ő beszélte rá Erdeljü Gyulát a távozásra. Ajtony családját sem irtotta ki. Ajtony monostorát és tizedfalu tartozékait Ajtony gyermekeinek adta. Karas leszármazottainak a Karas folyó völgyében adott birtokot, kisfiának, az Ajtony napján született Ajtonynak pedig Gömör vár környékén a Szárazvölgyben Szuha községet. Ajtony legyőzésével megszűntek az ellenségeskedések, a lovagi rend pedig folyton nő,-állapította meg záróbeszédében Urhida országbíró. Utána a mainzi íródeák felolvasta az új törvényt, hogy a kézlevágás és a szemek kitolása, a fülek levágása ezentúl megszűnik és visszatér a régi rend: lopás miatt egy-egy ökör, egy-egy tinó, vagy egy-egy kakas beadása lesz a büntetés. De a büntetést bűnbánó gyónásokkal enyhíteni is lehet. Akiket pedig rovás bűnén kapnak, azok várfogságra vettetnek. Ezen túl csak latin betűt szabad használni. Ebben az írástudó papok és apátok kötelesek segíteni. Koppány végvári vitézeinek, Erdeljü Gyula és Ajtony fejedelemségének meghódítását pedig azért róttam le Arvisúrákba, hogy az utánunk jövők megtudják, hogyan lettünk a fejedelemségből királysággá. Gyűrűfű és Kuslód rovásait Vászoly főtáltos Bulcsú, Zerind és Csanád vitézekkel ellenőriztette és a szállításra előkészített Arvisura gyűjteménybe helyezte. Kuslód és Gyűrűfű Vászoly Rovósámánok főtáltos
 
 
0 komment , kategória:  A HUNOK ARVISURÁJa 19-rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 479
  • e Hét: 2344
  • e Hónap: 13495
  • e Év: 278710
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.