Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A HUNOK ARVISURÁJa 21-rész
  2011-11-26 14:04:00, szombat
 
  BIRODALMI NAGYSZALA

(A 298. Arvisurából) Csák és Csoltó rovása

Az 5032. Medvetoros évben, azaz 992-ben összehívták a Birodalmi Nagyszalát Veszprémbe. Két keresztény irányzat között kellett dönteni. Veszprém e tekintetben független volt. A tanácskozásokon részt vett Gelyza nagyfejedelem, Csák sámánfejedelem, Fajsz tárkányfejedelem, Gyula lovasfejedelem és Vászoly horka. Jirkó a Kuma-magyarkai fejedelemséget, Koppány a Káma-magyari törzseket képviselte. Mivel ezek a Káma-magyariak csak ifjúsági lovasokkal érkeztek, Kop-pányt kérték fel, hogy érdekeiket képviselje. Magyarka, a Kaukázus északi részén levő Kuma fejedelemség székvárosa fontos védelmi központja volt a Fekete-tenger és a Káspi tó közötti Káspi-Szkíta birodalomnak. Az öregedő Jirkó azért jött el személyesen, hogy megtudja, milyen segítségre van szüksége a Magyar törzsszövetségnek. Az érkező vendégeket Sarolt-Csantavér fejedelemasszony fogadta és szállásolta el. Vajk ezen a tanácskozáson mint 20 éves ifjú fejedelem a fiatalságot képviselte; Sarolt-Csantavér az Új birodalom asszonyait. Gelyza a 24-karéjos Nagyszalában a tanácskozást így nyitotta meg: Fennmaradásunk biztosítása érdekében fontos döntést kell hozni. Bizánc kereszténysége, vagy Róma kereszténysége tudja-e inkább biztosítani létezésünket? Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két Istent szolgáljak. Buddhának és Mohamednek is maga felé hajlik a keze, hát még Bizánc és Róma kapzsi híveinek! Ahány ember, annyi Isten. Az Égiek örülni fognak, ha a keresztények délről is, nyugatról is abban a hitben ringatják magukat, hogy hozzájuk térünk. Pedig mi nem füstöléssel és szenteltvízzel kábítjuk az Égieket! Koppány, az Árpád-ház rangidőse kifogásolta, hogy délen és keleten sokan felvették Bizánc hitét és elhagyják a csillagok járása szerinti névadást. Legtöbben már kettős nevet viselnek. Bajorföld déli részein (Vízváron, ma Wasserburg) a kalandozások után a szőke németség barnává lett. Ezért sokan Atilla utódainak vallják magukat. “Ezek a keresztény hitre tért lovagok birtokokat követelnek Atilla örökségéből. Papjaik és szerzeteseik pedig csak az új istenek hazudozásaiból és a füstöléses cirkuszaiból akarnak megélni. Nekünk csak a Nagyszalában lehet megmondani, hogy csak Ráten-Tórem az egyedüli Isten, aki életet és meleget ad a földünkre és megengedi, hogy minden törzs, ezen belül pedig minden lélek az általa választott istenséggel nézzen bele a Napisten fényességébe. Három új Isten és Mária, meg a szentek éhségét a nép nem bírja elviselni. Úgy érzem, a szeretet istenét a gyűlölködés isteneivel cseréljük fel." Csák sámánfejedelem helyeselte, hogy “ne csak Bizáncnak legyenek hívei országunkban, hanem Rómának is, de a lelkek szabadságát nem szabad feláldozni az idegen népek érdekei miatt. Az áttérésnek lelkek mélyéről kell fakadnia, mert az érdekből való áttérés hazugság". Csák újra megfogadta, hogy családja nem engedi kihalni az Árpád-házat. Családjában minden hit képviselve van, de egyetértve megállapították: egyik sincs olyan, mint őseik igazi szeretet-vallása. “A mi hitünk olyan fényes és meleg, mint a Napisten!"-mondta. Fajsz tárkányfejedelem helyeselte a Bizánc meg a Róma felé való igazodást, mert “vas-és bőrfel-dolgozásunk fejlettebb, de kereszténnyé lett vándorló legényeink is sok újdonságot tudnak hazahozni. Szomszédainkkal fel tudjuk venni a versenyt". Gyula lovasfejedelem Jirkóval egyetértve azt javasolta: a harcosokat nem kell a kereszténység felvételére erőltetni, mert legkisebb veszély esetén öt tyumen, azaz 50000 lovassal a segítségükre siet. Vászoly erősen ellenezte a római kereszténység felvételét, mert az csökkenti a nép tisztánlátását, és nagyon leszegényíti a lakosságot. Ezt mutatják a hunok és avarok újkeresztény hitre tért tömegei. Lelki szegényekké váltak.

Jól megkeresztelték az amúgy már keresztényeket... A leszegényedett és sovány népen a hihetetlenül meggazdagodott papok uralkodnak. A keresztény bírák Nyugaton a néppel szemben mindig a papi hatalmat támogatták. Vajk ifjúsági fejedelem azt hangoztatta, hogy nem állhatnak meg a fejlődésben, minden új eszme csak jobbat hozhat a réginél. “Birodalmunkat a Gyulák törzsével is a hátunk mögött csak úgy tudjuk megvédeni, hogy látszólag felvesszük a keresztény hitet. Hiszen amit hirdetnek, az nagyon szép. Vagyunk olyan gazdagok, hogy a hittérítők éhségét kielégítsük!" 12 nap tárgyalás után a szavazatok egyenlően oszlottak meg. Ekkor a Nagyszalát áthelyezték a rimalányok kiképzési helyére. Ott már Gelyza leánya, Piroska is részt vett a szavazásban és az eredmény a meggondoltan, óvatosan végrehajtandó kereszténység-felvétel elfogadása lett. Az egy fős különbség azonban előrevetette az öldöklés árnyékát. A Gizellával bejött állítólagos Atilla-leszármazottak: Hunt, Pázmán és Vecelin meg a velük érkezett lovagok a hittérítés ellen fegyveresen fellépő Koppányt kivégezték. Négyfelé vágott holttestét naponként más-más város kapujára szögezték, a négy égtáj minden irányába. Amikor Sarolt-Csantavér ezt meghallotta, megmondta Vajknak, a fiának, hogy Vecelinék barbárságát azonnal meg kell szüntetni, hiszen az ősz Koppány az Arvisura-törvények szerint Gelyza után a Vajk apja lehetne. Az Arvisura-törvények szerint ugyanis az özveggyé vált fejedelem-asszony nem élhetett egyedül. Taksony feleségét, Ibolyát például Derencsény fősámán vette magához. Ibolya halála után az agg főpap Mihály feleségét, Adelhaid keresztény asszonyt vette feleségül. Mihály fiát is először Vászolynak nevezték, csak azután lett Vazul a neve.

Sarolt tudta, hogy törvényeink nagyon szigorúak. Megmondta Vajknak, hogy ezután őt ebben az országban büntetlenül bárki megölheti, mert ahelyett, hogy Gelyza halála után Koppány feleségévé lett volna, inkább az öccsét, Erdeljü Gyula lovasfejedelmet hívta Veszprémbe. Vajknak még 998-ban meg kellett volna tiltania Vecelinék gyilkosságait. Ezek hallatára Judit húga öngyilkos lett, hogy eltörölje Vajk bűnét. Piroska férjhez ment Aba-Sámu-elhez (aki a Veszprém-Nyitrai Nagyszala döntése alapján mindkét nevét használta). Ilona húga Ottó dogéhoz ment nőül és egy évre megszületett a fia, Péter. Koppány végzete az volt, hogy nem tette magáévá a Nagyszala határozatát és törzsével nem tért át a látszólagos kereszténységre. Nem engedte meg, hogy 10 község építsen közös templomot. Amikor a gye-pűkön túli községekben a nép kíváncsiságból mégis elment a templomba, minden szertartást kinevettek, és gúnyosan utánoztak. Koppány birtokait Hunt, Pázmán és Vecelin hívei között osztották szét. A dézsma egy részét a pannonhalmai apátságnak ítélték oda. A somogyi népet erőszakkal megkeresztelték és az új hit gúnyolóit súlyos büntetésekkel fenyítették. Aki a keresztényeket átkozta, azt a templomba való befalazással és csonkításokkal büntették. Súlyos büntetést szenvedtek azok is, akik olyasmit beszéltek, hogy az egy igaz Isten mindazokért elpusztítja István király utódait, de ő maga nem leli majd egész életében utódaiban örömét. Amikor Vazul azt hirdette, hogy nem akar látni keresztény templomot, Vajk megvakíttatta. Így csak-ugyan nem látott. De nem volt szemtanúja többé annak sem, mit művelnek a római és szláv, de főként a német népek a kereszténység nevében. Jól mondta a 892. és 992. évi Nagyszala, hogy a jó lovasnak minden új eszme és vallás csak lovat jelent, a többi attól függ, hogy melyik nép hogyan üli meg az új lovat.

GYESZNÓ ÖLI MAGOD

298. Arvisura Levente-Báj rovása 966

Tolma napján kürtök rivalgása zavarta meg a Bakony csendjét. Veszprémben megszületett Kapgán besenyő vezér Ibolya nevű leányának utolsó gyermeke, Tolma. Taksony most is fiút várt Gelyza, Mihály és Jaák után, de lánya született. Ibolya ekkor már 32 éves volt, a fejedelem 40. A kis jövevény felsírt, Taksony fejedelem pedig felsó-hajtott: bizonyára egy rossz fiúgyermek veszett el benne. Fia, Gelyza ekkor már Budavár központjában a rimalányok körül legyeskedet, Vazul fia meg a lengyel lányok körül forgolódott. Legkisebb fia Jaák, az elmúlt év nyarán 10 éves korában a Csörsz árok menti Kálon, kiképzőhelyén, leesett a lováról, eltört a nyaka és szörnyet halt. Ez a kis Tolma nem fiúnak született ugyan, de Veszprém táltosai mégis szép jövőt jósoltak neki. Derencsény fősámán bejegyezte az arany oszlopra a Tolma nevet, nem sejtve, hogy ez a gyermek mennyi gondot fog még neki okozni. Elsőnek Gelyza nősült meg, Söpte-Szavárdi beavatott rimalányt vette el. 968 medvetor 6. napján éjfél előtt megszületett Vászoly és éjfélkor Vazul. Az éppen ott vendégeskedő római és bizánci papok kívánságára Domonkos Vászolyt Vazul és Béla névre, öccsét, Vazult pedig Vászoly és Mihály névre keresztelte meg. Ezzel eleget tettek az uruki névadásnak is. De Buda várában csak Béla és Vazul néven ismerték őket. 969 medvetor 19. napján Zerind napkor Söptének újra fia született, de ekkor Söpte is Zerindke is meghalt. Szomorúság honolt Kurtán várában. Derencsény ekkor Szabolcsnak átadta a társfejedelemség nagyfejedelemségét. Szabolcs a testvérével, Gyula első leányával, az özvegy Sarolttal érkezet, a medvetorra, hogy megbeszéljék a tennivalókat. Megsajnálta az árván maradt kisfiúkat és Derencsény kívánságára elvállalta az akkor egy éves fiúcskák nevelését. Gelyza feleségül vette Szabolcs nagyfejedelem húgát, Saroltot és 969. disznótor havának 29. napján, a Tárkány-napok egyikén már meg is született fiuk, Vajk.

Derencsény fősámán, beavatott táltos-fejedelem adta áldását az újszülöttre. A kis Vajk nagyon szerette legkisebb nagynénjét, a négy évvel idősebb Tolmát, vagy ahogy Vajk mondta, Dolmát. Főként nyáron sokat játszottak Veszprémben, de a telet az új esztergomi várban, vagy Buda és Kurszán várának melegvíz forrásainál, Ispotály és Dunaordosz vizei mellett töltötték. Amikor II. Ottó 972 húsvétján feleségül vette a szép görög hercegnőt, ez a két keresztény nagyhatalom szövetségét jelentette. A helyzet most már azt kívánta Budavár beavatott központjától, hogy igyekezzék a megegyezés útját keresni. Gelyza fejedelem követei a Galleni kolostorban találták az Ottókat. Domonkos bejelentette Gelyza szándékát. II. Ottó egy Brunó nevezetű püspököt küldött Gelyza megkeresztelésére, s egyben meghívta Gelyzát a nyugati vezető körök 973 húsvétján tartandó megbeszélésére. Brunó Veszprémben az Aranyasszonyok nyári lakában megkeresztelte Gelyzát István névre, az otthoniaknak pedig a mainzi érsekség útján megüzente, hogy a következő tavasz húsvétján egy 12 főből álló küldöttség fog a tervezett értekezleten megjelenni. Budavár beavatott központjában elkezdődtek a tárgyalások. Megállapodtak abban, hogy csak öreg vezető embereket küldenek a tárgyalásra, nehogy megismétlődjön Bős-tudun, vagy Atilla esete. Brunó közben szorgalmasan térítgetett. Gelyza öccsét, Vazult is Mihály névre keresztelték. Utána megke-resztelték a kisgyermekeket is. Esztergomban Vajk az István nevet, a látogatóban ott lévő Tolma pedig a Judit nevet kapta a keresztségben. Domonkos eredeti neve Turu volt: bizánci neve Domonkos, Eszter-gomban pedig Mihálynak keresztelték. A 973. évi tanácskozásokon a Piasztok család is képviseltette magát. Ott volt Harald dán király és a cseh II. Boleszláv is. Saruda aranyasszony 12 magyar főúrral és 48 fő kísérettel érkezett. De közben Brunó Kalocsa vidékén folytatta a térítést. Mihály a budavári beavatott központ kívánságára Lengyelországba ment. Gnézában megismerkedett Ziemonysl herceggel és annak a leányát, Adelajdát feleségül vette. Ezt a fiatalasszonyt Brunóék Adelhaidra keresztelték át, Mihálynak pedig a lengyelek a Vazul nevet adták.

Mihálynak 986-ban Vazul nevű fia született, de Brunóék Budán a nevét Sebestyénre változtatták. Az öccse, László lett a későbbi Szár László (988), aki Premizlava hercegnőt vette feleségül. A magyar uralkodóházzal Meskó lengyel uralkodó kereste a kapcsolatot és fia, Bátor Boleszló részére magyar hercegnőt kért feleségül. Taksony legkisebb lányát, Tolma-Juditot adták hozzá, bár a lengyelek Gelyza legkisebb leányát, Juditot kérték. De a kis Judit sírt, hogy nem megy a vadorzó polyákhoz, inkább itt marad örökre Budán, a rovólányok között. A fejedelmi udvar és a táltosok tanácsa egyetértett vele. Úgy gondolták, hogy Tolma-Judit jobban meg fog felelni a kettős fejedelemség céljainak, ha itthon marad és Taksony legkisebb árváját Géza mint a saját lányát fogja szerepeltetni. Így aztán 985 húsvétján Tolma-Judit hercegnő lett a Bátor Boleszláv, vagy ahogy a besenyők mondták, vitéz Boleszláv felesége. Tolma-Judit igyekezett férjét a magyarság érdekei mellé állítani. Már Budán is elég hangos, szókimondó leánynak ismerték, büszke volt nyelvtudására és mindennél többre becsülte a kettős fejedelemség igaz hitét. Teljes szívéből ellensége volt a mainzi érsekség terjeszkedő céljainak és nem helyeselte, hogy a férje háborút visel a csehek ellen. Ezen összevesztek. Bátor Boleszló élénken kikelt az ellen, hogy Judit beleavatkozik a hadi dolgokba. Judit azt ajánlotta neki, hogy ha mindenképpen hábo-rúskodni akar, inkább az avar és lengyelekkel sűrűn lakott Sziléziát hódítsa meg. Kár volt minden szó-ért. Judit tehát útra készülődött, és amikor a magyar testőrség is azt mondta, hogy ők úrnőjüket kívánják szolgálni, Boleszló kizavarta az udvarból a feleségét. Tolma-Judit Krakkón, Trencsénen és Nyitrán keresztül testőrségével Veszprémbe érkezett. Itt Sarolt örömmel fogadta, Budavár beavatott központja pedig sokat megtudott tőle a nyugati helyzetről. Tolma 987 őszén két ikerfiút hozott a világra. Avar nevük Győr és Szolnok lett. Gézának Sarolttól csak a Vajk nevű fia született. Másik két fiának Söpte volt az anyja, akik Vazul udvarában nevelkedtek. Vazul 35 éves korában meghalt, ekkor Adelajda Derencsény főtáltos udvarába került, Kurtánvárba.

Derencsény is meghalt 990-ben annak hallatára, hogy vitéz Boleszló hadat indított a csehek ellen. Adelajda-Adelhaid az özvegy Vászoly-Vazul-Béla felesége lett. A 992. évi Nagyszalában Tolma-Judit erélyesen hangoztatta, hogy a besenyő barátságot és a kettős fejedelemség ügyét nem szabad elhanyagolni, mert akkor megszakad Magyarországnak Turfánig terjedő rokoni kapcsolata, ha pedig ez bekövetkezik, akkor nem lesz kit felvonultatni a német terjeszkedés ellen.

Áttekintés: Zoltán-Zolta-Zsolt és Szalóka Taksony - Ibolya Vászoly-Miháy-Vazul és Adelajda Tolma-Judit és Bátor-Boleszlóélt.946-989 966-1026 966-986-1025 Adelhaid Derencsény Beszprim Vászoly-Vazul-Béla 960-1005 910-990 986-1031 986.I.6.-1005 Sebestyén Szár László Győr Szolnok 979-1008 988-1038 987-1031.IX.2. 987-1045 Veszprémben, az Öregek Tanácsában a fő helyet Gelyza nagyfejedelem foglalta el. Mellette ült Csák fősámán, jobbra-balra pedig Fajsz tárkányfejedelem, Gyula lovasfejedelem, Vászoly horka és Jirkó-Kuma magyari fejedelem, végül a bizánci várkapu miatt sokat emlegetett Botondnak a fia, Koppány vezér. Ő a Káma-magyari és a Somogyban élő törzsek nevében jött el. Az agg Jirkó azért jött személyesen, mert tudni kívánta milyen segítségre van szüksége az egyesült nyolc magyari törzs szövetségének.

Géza nagyfejedelem fia Vajk, mint ifjúsági fejedelem vett részt a Nagyszala tanácskozásában. “Nyugalmunk, fennmaradásunk érdekében, -kezdte Gelyza -fontos döntéseket kell hoznunk. Ki tud rajtunk jobban segíteni, Bizánc vagy Róma kereszténysége-e? Az Öreg-Östen hitével szemben melyik az erősebb? Elég gazdagnak tartom magam, hogy két Istent is szolgáljak. Ahány nép él velünk, vagy a határainknál, annyi az istenünk. Az égiek bizonyára örvendeznek, ha látják, hogy a déli keresztények Bizáncban, a nyugatiak meg Rómában abban a hitben ringatódznak, hogy mi hozzájuk térünk. Csakhogy mi nem füstöléssel, vagy szentelt vízzel igyekszünk elkábítani a felettünk lévő Égi hatalmasságokat." “Én, mint Árpád ivadéka - vette át a szót Koppány - kifogásolom, hogy délen és keleten sokan felvették Bizánc hitét, elhagyva a törzsi névadást. Sűrűn megtörténik, hogy egyszerre ősi és bizánci keresztény névvel is élnek. Bajorföld déli részén sokan Atilla utódainak vallják magukat. Ez így is van, mutatja az e tájon élő egykor szőke németségnek barnára válása. A magukat hun származásúaknak valló német lovagok részt követelnek a ránk, magyariakra maradt Atilla-örökségből. A barna németség szerzetesei jól akarnak köztünk élni a füstölésből, az új istennek mondott imákból, meg a cifra szertartásokból. Állítom, folytatta Koppány - hogy Ráten-Tórem, az én Öreg-Östenem az egyedüli, aki meleget és vele életet ad a Földnek, meg vele minden élőnek. Így nézek én és nézünk valamennyien az Öreg Östen fényességébe. Az Ő helyébe három új Östent akarnak tenni, az Atyát, a Fiút, a Szentlelket, de velük még Máriát es. A szentek minden papjának éhségét a nép nem tudja kielégíteni. Ne cseréljük hát fel az Öreg Östen szeretetét gonosz istenére." “Ne csak Bizánc hite szedegessen hívőket a földünkön-vette át a szót Csák főtáltos-, hanem engedjük ide Róma hitvallóit es. A lelkek szabadsága elé ne álljon senki, akkor se, ha valamelyik magyari Bizánc, vagy Róma hitére kívánja váltani őseik hitét. Az Ősi Östen hitéről az új isten hitére való áttérésnek a lelkek mélyéről kell fakadnia. A kényszerítés csak hazugságot, gyengülést hoz. Én, mint Árpád vezér ivadéka nem engedem hitében gyengülni nemzetemet. Gelyza fejedelem, Jirkó fejedelem és az Öregek Tanácsa előtt állítom: szerintem egy új isten sincs olyan, mint a régiek Öreg Östene.

Ősi hitünk olyan szép, mint maga a Felettünk lévő, meleget és fényt árasztó nap: az Öreg Östen ragyogása." “Helyeslem Csák javaslatát, a Bizánc és Róma irányába való igazodást-mondta Fajsz-mivel szertejáró mestereink, kézműves legényeink sokat tanultak idegen földön, úgyhogy szomszédainkkal minden nemű kézművességben felvesszük a versenyt." “Ellenzem a kereszténység felvételét-kiáltotta Vászoly-, mert az új hit elveszi népünk tisztánlátását és a föld poráig szegényíti törzsbélieinket. Mennyi ingyenélőt kell majd eltartanunk! Jól mutatja ilyesminek a következményét a régi hunok, az avarok bizánci hitre térése. Földi szegénységük mellé lelki szegényekké váltak. Bizánc és Róma hitén minden törzsünk elszegényedik. Az új isten hitén kövérre hízott papok uralkodnak rajtunk. Nyugaton és délen, a keresztény országokban, a bírák is mindig a papokat pártolják az Öreg Östennel szemben." “Én azt javallom-mondta Gyula lovas fejedelem-, hogy ne kényszerítsük magyari harcosainkat, vagy házunk népét a kereszténység felvételére. Ha kell, én már a legkisebb veszély esetén öt tömény (ötven-ezer) lovassal segítem az ősi hit védelmezőit." “Egyet értek Gyulával-mondta Jirkó, Kuma-Magyarország fejedelme.-Tizezer lovasomat a bajban én is hozzáadom az ő öt tömén lovasához." “Nem állhatunk a fejlődés ellenébe - kiált oda Vajk, Gelyza nagyfejedelem fia, az ifjúsági fejedelem. - Minden új jobb a réginél. A magyariak törzseit még a keleti Gyula törzs töméneivel együtt is csak úgy tudjuk megvédeni a nyugati és a déliek hódításai ellen, ha felvesszük a kereszténységet, ha befogadjuk Bizánc és Róma papjait. Minden törzsbelinek alázattal kell vallania a szeretetet. Nyugat, Kelet és Dél ellenében csak így tud fennmaradni a magyari törzsek népe. Mi magyariak egyébként is vagyunk annyira gazdagok, hogy egyik-másik megtévedt térítő dénár-éhségét a jóllakásig ki tudjuk elégíteni."

A további tanácskozáson számtalan megoldhatatlan kérdés merült fel. Kemény, összecsapásokra került sor, se Koppány, se Vajk nem engedett. A Nagyszala tizenkét napig tanácskozott. Az utolsó napon Jirkónak, Kuma-Magyarország fejedelmének és Gyulának a szavazata döntetlenné tette a kereszténység melletti, vagy elleni szavazást. Az Öregek Tanácsa a Nagyszala folytatását a rimalányok, a betegápolók kiképző szállására Nyitra várába tette át. Itt kimondták, hogy Gelyza nagyfejedelem leánya, Piroska is részt vesz a határozathozatalban. Több napig tartó vita után Piroska ifjúsági-aranyasszonynak a szavazatával a Nagyszala az Öregek Tanácsa a kereszténység óvatos, megfontolt felvétele mellett döntött. Ezzel az egyetlen szavazattal megszerzett többség, a kereszténység pártiak győzelme előre vetítette az öldöklés árnyékát. De ekkor még maga Piroska se tudhatta, hogy a férjével együtt ő is el fog esni a ménfői csatában.

FIGYELD A SUNYI BESZIVÁRGÁST 996-ban Vajk feleségül vette Gizella bajor hercegleányt. Gizellával a magukat hun származásúnak valló lovagok egész sora jött Bajorhonból a magyariak földjére. Előbb Hunt, Pázmán és Vecelin lovag, később Vigman és társai. 997-ben meghalt Gelyza nagyfejedelem és Vajk vette át fejedelmi örökét. Udvara, kísérete tele volt németekkel. Vajk idegen országbeli lovagokkal járja, a magyar földet. Amikor Vajk a magyariak mellett részben idegenekből álló kíséretével megérkezett Veszprémbe -régi sámán-táltos központjába- ez már azt jelentette, hogy ő ill. környezete nem tartja többé tiszteletben az Öreg Östen rendelte ősi tiltásokat, vagyis hogy idegennek tilos Veszprém földjére, az ősi táltos központba lépnie. Vecelin lovag és fegyveresei az ősi Öreg Östen hitet gúnyolva törtek rá a sámánközpontra. De a magyariak is behatoltak az új isten hívők kegyhelyeire és mulatság tárgyává tették a tömjént füstölő, szentelt vízzel locsolkodó idegen papokat. Vecelin Esztergomban panaszt emelt Koppány ellen. István erre felriasztotta Pozsonykeszitől Tisza-kesziig a kiképzés alatt álló székely-palóc-kabar tárkányokat. Erdeljü Gyula a körös-zsadányi táborban a Körös partján székelt. Ajtony pedig a maroskeszi tárká-nyok táborában volt, amikor a bizánci papok jöttek hittérítő munkára.

Erdeljü Gyula Gyulafehérvárra menet Ajtonnyal hallotta a bizánci hittérítőktől, hogy Domonkos püspök nem kapta meg a metropolita rangot, s ezért most Rómába ment, ahol a legmagasabb egyházi képzést kapja. Ebből Erdeljü Gyula és Ajtony arra következtetett, hogy a Róma által vezetett nyugat kereszténységének szerencsés fordulattal talán előbb-utóbb sikerül hatalomra jutnia. Vajk, annak idején nem a bihari, hanem a nyitrai országrész kisfejedelme lett. Surány és Kál kiképző táborának a legénységét volt módjában maga mellé állítania. A két világ közötti harc tehát Veszprém és Esztergom között az ország nyugati részében zajlott, az ősi hitre esküt tevők és az új hiten lévők között a dühödt küzdelem. Koppány és Vászoly kitört a szállásáról és velük az ősi hiten megmaradt minden törzsbéli ivadék. De kemény keresztény visszavágás lett a vége Koppány ellenében. Vajk nem tudott ellenállni felesége, a bajor Gizella és az idegen lovagok követelésének, hogy az Öreg Östenben hívő pogányságot el kell pusztítani. Koppány vezér és a vele tartó surányi, káli lovasság 998-ban még erősen tartotta magát. István, Vecelinék megerősített seregét küldte Koppány ellen, aki apjának, Gelyza nagyfejedelemnek unoka-testvére volt. Koppány magyari serege a veszprémi Farkas hegyen csapott össze az István küldte német lovagok és a velük tartó magyariak seregével. Az ádáz csatában az új istent hívők győztek. Vérbulcsú végvári serege elkésett. Koppány élve került Vecelin, Hunt és Pázmány fogságába. Szerintük nincs kegyelem az Öreg Östent hívőknek, Veszprém táltosainak, az ősi sámánhelynek. Az Öreg Östent hívők igyekeztek menteni mindent, ami menthető. Veszprémet Vecelinék felgyújtották és elpusztult csaknem minden régi rovás, amit a sámánok Veszprém kegyhelyen 1726 éven át rejtegettek. Csak annyi maradt meg belőlük, amennyit Vászoly és a sámánok idejében megmentettek. Sarolt és Gizella Dunaordoszban tartózkodott, mert a kis Ottó, az első unoka, meghalt. (Fehér-egyházán Árpád mellé temették el.) Itt kellett bevárniuk Erdeljü Gyula visszaérkezését Gyulafehérvárról. Nővére, Sarolt ugyanis az ő védelme alatt állott.

EZ BIZONY EGY APOTOLI KIRÁLY TETVÉRGYILKOSSÁGAVeszprém, az aranyasszonyok városa napokig égett. Koppányt gúzsba kötötték és két kis fiát, az Árpád-nembélit elébe állították. “Halálé vagy Koppány-mondta neki Vecelin.-Négy égy égy égy tája van a világnak, négy felé vágatunk, hogy darabjaid minden égtájon hírdessék István fejedelem győzelmét. Én itt az ő szava vagyok!" “Akkor, István! Gyesznó öli magod!-átkozta meg Istvánt Koppány.-Pusztuljon el Vajk, minden jövendő magod, aki István néven az új istent szolgálod." Vecelin, Hunt és Pázmán intésére a bakók Koppányt négyfelé vágták, de az átok már rászállt István születendő fiára, a kis Ottóra, akit betegen vittek Budavárra gyógyítani. Koppány négyfelé vágott testét a lovagok vitték és szegezték a négy égtájnak több városkapujára, míg végül Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Gyulafehérvár kapujára került, hogy minden vezéri ivadékban rettenetet keltsenek. Koppány vezér halálának hírére a Lajta-kapu tájától Nagy-Arkáig kilenc tömén (kilencvenezer) besenyő lovas felesküdött, hogy (Koppány ugyanis besenyő volt, Kapgán fejedelem leányától, Ibolyától született.) Koppány átkát nem felejtik és Vajk fiát megölik. A besenyők esküjének híre eljutott Budavár beavatott központjába is. Sarolt és a beteggondozó rimalányok sírva áldoztak az Öreg Östennek. István fejedelem ősi hiten lévő leánytestvére megölte magát, azt remélve, hogy Istvánt ez feloldozza bűne alól.

Kurszán várában Tolma-Judit ifjúsági aranyasszony fehér lovat áldozott, Sarolt-Csantavér pedig Kurszán várából hazavágtatott Veszprémbe. “Fiam,-mondta István fejedelemnek-megdöbbenve hallom, hogy Koppány vezér tetemét hogy megcsúfolták Vecelinék! Vess véget ennek a gyalázatnak, hiszen te is tudod, hogy Gelyza nagyfejedelem elhaltával magyari törvények szerint nekem éppen úgy feleségül kellett volna mennem Koppányhoz, mint ahogy Ibolya halála után Derencsénynek is el kellett vennie Mihály első feleségét, Adelhaidot." (Taksony vezér és Adelhaid házasságából született Vászoly, aki a keresztségben a Vazul nevet kapta. Derencsény halála után a Söpte fia Vászoly-Vazul-Béla vette feleségül Adelhaid-Ada-Adelajdát). “Te tudod, fiam-folytatta Sarolt,-hogy mivel apád halála után nem mentem a magyari törvények szerint feleségül Koppányhoz, ezért engem bárki büntetlenül megölhet. Most pedig a további bajok megelőzése végett öcsémet (Erdeljü Gyula lovasfejedelmet) hívtam ide. István megígérte az anyjának hogy “mindent megteszek, amit megtehetek". Gelyza nagyfejedelem másik leánya, Piroska, akinek szavazata Nyitraváron eldöntötte (a 992. évi Nagyszala idején) a vitát, Aba-Sámuelhez ment férjhez. István harmadik testvére, Ilona Orseolo Ottó velencei dogénak lett a felesége. Ottó és Ilona házasságából született Péter. István fejedelem udvarába is eljutott a híre annak, hogy Csoltó rovósámán annak idején összeszedette Koppány testének darabjait és az egyik besenyő határvédő őrség közelében eltemettette. Az 1007. esztendőben István király és Gizella házasságából egy fiú született: Imre. Koppány birtokait és Ajtony országának földjét kiosztották a Vecelin-féle lovagok között, de gyermekeinek meghagyták egyfalus birtokaikat. Szabad harcosok óriás tömegét zsellér és rabsorba taszították. Erre a jövőtől való féltükben a szabadok közül sokan felkerekedtek, és a határszéleken telepedtek le erdőt irtani. Vajk megtiltotta hogy a nép a belső termékeny várispánságokban a határok közelében földbirtokhoz jutott lovagok és magyar vezérek területéről elvándoroljon. De a kiszolgált lovasok, vagy tárkányok házhelybirtokot foglalhattak.

Az ispánságok a következők voltak: 1.Budavár, 2. Békés, 3. Bihar, 4. Csongrád, 5. Csanád, 6. Bodrog, 7. Fejér, 8. Tolna, 9. Veszrém, 10. Arad, 11. Zaránd 12. Szabolcs, 13. Bács, 14. Győr, 15. Hont, 16. Karakó, 17. Nógrád, 18. Esztergom, 19. Visegrád. 20. Küküllő, 21. Komárom, 22. Szolnok, 23. Kolozs és 24. Csákvár, királyi birtokkal. Továbbá: 25. Karatán, 26. Baranya, 27. Bolgyán, 28. Borsodvár, 29. Uzsvár, 30. Borsova, 31. Maruzvár, 32. Fehérvár-Gyula, 33. Gőmörvár, 34. Kevevár, 35. Kolozsvár, 36. Krassó, 37. Moson, 38. Borona, 39. Nyitra, 40. Pozsony, 4l. Sárvár, 42. Somogy, 43. Bélavár, 44. Melek, 45. Sopron 46. Kőrös, 47. Szatmár, 48. Temes, 49. Karas, 50. Torda, 51. Ugocsa, 52. Trencsén, 53. Újvár, 54. Sáros, 55. Beregvár, 56. Valkó, 57. Szepes, 58. Liptóvár, 59. Árvavár, 60.Vasvár, 61. Zemplén, 62. Barca, 63. Szerémvár határvár. Végül: 64. Szörényvár, 65. Lóbércvár, 66. Borona, 67. Sasvár, 68. Halics, 69. Jászvásár, 70. Ibos, 71. Encs, 72. Moldova. Negyvennyolc településre (25-72.) bárki elköltözhetett, ha veterán katona-lovas, vagy tárkány volt, s magával vihette családját is. Erdeljü Gyula erősen tiltakozott az ellen, hogy a belső, védett ispánságokban megtiltották a szabad költözködést, de hiába. A salzburgi érsekség is megtiltotta, hogy a szabad harcosok Melek, Ibos, Encs és Sasvár vidékére költözzenek. A bajoroknak viszont hittérítőikkel együtt szabad beözönlést engedtek a Gizella tulajdonába került Avaria országrészbe. (Ostarici elv.)

Ajtony legyőzése után Erdeljü Gyula Budavár beavatott központja javaslatára 1009-ben elhagyta az országot, de Sarolt aranyasszonynak minden holdtöltekor rovásos jelentést küldött. Sarolt halála után Tolma-Judit, l0l4-ben Tessenbe ment s magához vette a Budavári beavatott központ megsemmisítésére kiadott mainzi-frankfurti rendelkezést tartalmazó iratot. Bátor-Boleszló a déli hadseregrész parancsnokságát bízta Erdeljü Gyulára. Gyula Tessenből kiindulva egészen a Duna vonaláig visszafoglalta a bajor és morva telepesektől, a magyaroktól elvett országnyi területet, majd 1015-ben 300 magyar és 1500 besenyő lovas élén Bátor-Boleszlóval Kiev ellen vonult és Jaroszlávot legyőzték. Erdeljü Gyula ebben a harcban megsérült és hazakívánkozott. Még ott volt a Budavári beavatott központban, amikor az ottani értékek első részét Abavárra szállították. A harcokban kapott sebe nemsokára kiújult. Leánya, Gyoma Gyulavárra szállította és ott sebeibe belehalt. Még végső óráiban is arra figyel-meztette Tolma-Juditot, hogy a Budavár beavatott központjából igyekezzék mennél előbb mindent elmenekíteni. Temetésén Bene-Benedek váci püspök kíséretében István király is megjelent. A halotti toron elmond-ta, hogy a nyugatiak szerint Ajtony volt a tizenkettedik azok közül a nemkívánatos magyar főurak közül, akiket már csak megfigyelő szolgálatuk miatt is el kellett távolítani. De most már egységes a frankfurti-mainzi értelemben vett magyar királyság. A koronázásra vert dénárokat annak idején szétosztották az ünnepélyen résztvevők között, de most már rendelkezünk annyi saját verésű pénzzel, hogy elég az országos vásárokra, meg a püspöki és az ispánsági székhelyek váraira. “Gyula nagybátyám mindig a magyar ügyért harcolt, -folytatta-Borona, Sasvár és Sárvár vidékét is visszafoglalta a Duna vonaláig, és ha idős kora és sebesülése meg nem akadályozza, még ma is Tessen-ben vagy Boroszló avar városában székelne, de nem helyeslem azt a gondolatát, hogy a belső ispánságok szélein és a határvédő területeken végvárinak nevezett vitézek éljenek." Ezen a temetésen részt vett az ifjú Szár László is. Nemrégen vesztette el feleségét és bújában többet ivott a kelleténél. István király beszéde után nagy hangon éltette és ősi szokás szerint megkérdezte: “Fenséges Urunk és királyunk, mondd meg nekünk, meddig akarsz még őseink tiszteletére uralkodni?" István király meglepődve válaszolt. “Amíg befejezem küldetésemet! Csak a kazároknál volt szokásban, hogy megfojtották a kiöregedett uralkodót!" Amikor István fia, II. Zoltán ifjúsági fejedelem 1025-ben Torda mellett, a besenyőkkel vívott harcban elesett, a királyi tanács Erős Csák legkisebb fiát-Imre királyfi legjobb barátját-tette meg Erdőelvi kiskirálynak és egy határőrizeti várat építettek részére. Székelyföldön így már két Zoltán-vára állott.

A megvakított Vazul 1027-ben lemondott az uruki püspöki méltóságról, de ez a püspökség egyelőre még megmaradt, mert Bene-Benedek-aki először Buda-fehéregyházi öspörös volt, majd ezután megszervezte a váci püspökséget és annak első püspöke lett-vállalta a váci püspökség mellett az uruki püspöki beosztást is. Annak idején Domonkossal és Sebestyénnel együtt ő szervezett meg több püspökséget is. Domonkos és Sebestyén nevéhez fűződik a veszprémi, a győri, a pécsi, a kalocsai az egri és a gyulafe-hérvári püspökség megszervezése. Viszont Sebestyén és Bene-Benedek érdeme a váci püspökség és a csanádi, a bihari és az esztergomi érsekség megszervezése, az esztergomi érsekség vezetésével. Az esztergomi uruki püspökség azonban csak névleges volt, mert valójában Vasváron működött. Ennek Bene-Benedek után Csák lett az uruki püspöke, majd az ő halála után Nárom tárkányfejedelem fia, az ifjú Melek. Melek az Encs-Ibos vonal kiürítése után elszakadt a salzburgi érsekségtől és attól fogva mint avar katolikus püspök szerepelt. Vasvárra mindig, mint az Árpád-házi királyok püspöke látogatott el. Állandóan úton volt Vasvár-Esztergom és Budavár között. Ez a püspökség mindig titokban működött, Csák Máté után megszűnt. Az 1311. évi gyújtogatás alkalmával a vasvári káptalan irataival együtt minden irata megsemmisült. A vasvári püspök csak Árpád-házi királynak esküdött fel. Rómától teljesen független volt. Amikor 1022-ben Orseolo Ottó felesége, Ilona hercegnő is értesítette a Budavári beavatott központot a németek terveiről, Budáról rögtön intézkedtek. De már korábban is tettek megfelelő intézkedéseket. Már 1015-ben elindították az első aranylemezgyűjteményt Csaba nádorral és 500 lovassal Abavárra, hogy a feldebrői altemplomban elrejtsék őket. Amíg a rakomány a váci püspökség területén haladt, nem volt semmi baj. De amikor az egri püspökség területére értek, megtámadták őket és Csánynál nagy harcra került sor. De Benedek püspök és Csaba nádor a tarnazsadányi és csányi tárkányképzősök segítségével elzavarta az egri püspök lovasait. Csaba nádor panaszt tett István királynál a püspöki lovasok eljárása miatt. Erre a Budavár és Abavár közötti útvonalat védett, nádorispáni területté nyilvánították.

1022-től 1035-ig minden kincset, rovást itt gyűjtöttek össze. Abavár altemplomát és felső templomát Abavárral együtt Csaba nádor teljesen kiépíttette 1010 és 1025 között. Az aranylapok megmentésében nagy segítségére volt az Erdeljü Gyula vezetése alól felszabadult 500 lovas. Ezek 24 évi szolgálati idejük alatt az út mentén állomásoztak, majd amikor az idejük letelt, Gömörvár és Újvár megyében telepedtek le. Létszámuk a Csörsz vonalról mindig pótlódott. 1035 után az említett két megyében kaptak birtokot. Aki az 1500 besenyő vitéz közül a 24 évi szolgálat végét megérte: Szörény, Halics, Jászvásár és Moldova térségében kapott birtokot. Ezt Boja lovasfejedelem eszközölte ki az ifjú Kipcsák jászvári fejedelemnél. Három évig azonban még kötelesek voltak először Zilah, majd Béga fejedelem-asszonynál testőri szolgálatot teljesíteni. Családjuk művelhette otthon a birtokot. Egy fő lovast azonban mindig kötelesek voltak Jászvásárra küldeni. A besenyőknek ez nemigen tetszett. Bennük élt a régi besenyő-eskü István király ellen. Sokan átszöktek a határon Erdőelvére, vagy a vasvári és a soproni lövőkhöz, ahol zsoldot kaptak. Voltak olyanok is, akik más okból tették le a szolgálatot. Például a Babócsa és Berzence testvérpár. Vasvári határőr vitézek voltak, de 1030-ban, amikor mind a kettő özvegységre jutott, családjukat ott hagyták birtokukon s elmentek messze földre. Tudták, hogy István király Imre herceget a Bihari országrészbe menekítette, Erős Csák fiának, III. Zoltánnak védelme alá. Babócsa és Berzence tehát odatartott az elégedetlen besenyő veteránok közé. Amikor 1030 medvetorán a sámán-táltos és tárkányképzős ifjúság az uruki keresztény ifjúsággal együtt meghirdette a pusztaszeri Nagysüánt, minden nagyratörő ifjú felkészült a lovas-versenyre. Anasztáz-Asrik érsek tiltakozott a régi szokás ellen, de István király Csaba nádorispánnal, valamint Bene-Benedek váci és uruki püspökkel egyetértve, Jézus mennybe-menetelének és a Szentléleknek ez ünnepére a pünkösdi királyság megünneplésére engedélyezte az ifjúsági lovas verseny megtartását. A csákvári lovasiskola, a vasvári uruki papképző, a kolozsvári táltos-, a jászvásári sámán-és a pusztaszeri tárkányképzősök, meg a szörényvári bödönösök négy-négy tehát 24 lovast állíthattak ki.

Így Pünkösd vasárnapján ez a 24 versenyző állott a pusztaszeri lovaglókarámban: 1. Abasár 1010-1030-1060 20 éves Aba-Sámuel - Piroska fia 2. Aba-Sámuel 985-1030-1044 45 éves Pata fia3. Babócsa 990-1030-1049 40 éves Koppány fia4. Béla 1015-1030-1063 15 éves Vazul - Korpona fia 5. Berzence 992-1030-1046 38 éves Koppány fia 6. Beszprim 986-1030-1032 44 éves Tolma-Judit - Boleszláv fia7. Bogyiszló 1008-1030-1031 22 éves Szár László fia 8. Bene-Benedek 983-1030-1038 47 éves Pata fia 9. Csaba 980-1030-1044 50 éves Pata fia 10. Delján-Péter 1009-1030-1041 21 éves Piroska fia (Radomir) 11. Csák 1005-1030-1039 25 éves Erős Csák fia 12. Endre 1012-1030-1060 18 éves Vazul - Korpona fia 13. Győr 987-1030-1031 43 éves Tolma-Judit - Boleszláv fia 14. Kurtán 984-I030-1041 46 éves Kurszán fia 15. Kipcsák 1001-1030-1063 29 éves Buda fia (Erdeljü Gyula) 16. Levente 1016-1030-1047 14 éves Vazul - Korpona fia 17. Bagamér 1010-1030-1036 20 éves Szár László fia 18. Orseolo Péter 1014-103-1046 16 éves Ilona - Orseolo Ottó fia 19. Lebed II. 1015-1030-1063 15 éves Zerind fia (Zsombor) 20. Pomáz 1001-1030-1060 29 éves Csaba nádor fia 21. Imre 1007-1030-1031 23 éves István fia 22. Szolnok 987-1030-1045 43 éves Tolma-Judit - Boleszláv fia 23. Szár László 988-1030-1038 42 éves Vászoly fia 24. Zoltán III. 1007-1030-1036 23 éves Erős Csák fia A pünkösdi király címért óriási vetélkedés indult. Kilenc napos futtatás után, nehéz küzdelemben a 18 éves Endre lett az első, a Domonkos tenyészetéből való Vihar-isten nevű uruki-ummai lován.

Második a 23 éves Zoltán erdőelvi kisfejedelem kolozsvári tenyésztésű Maruz nevű lován. Ez szintén Domonkos által behozott szentdemeteri eredetű uruki-ummai származású ló volt. Harmadik a 42 éves Szár László lett a jászvásári tenyésztésű vegyes származású ordoszi lován. Szár László híres lovas volt. Szavárd nevű lován bejárta az akkor ismert magyar érdekeltségű területeket. Imre herceg a nyolcadik lett, pedig Csákkal együtt a csákvári lótenyészet legjobban futó nyugati keveredésű lovát kapta a királyi ménesből. Imre az Ábsolont, Csák a Dávidot lovagolta. Amikor VIII. Benedek pápa, II. Henrik és Bazeleiosz császár is meghalt 1024-ben, II. Konrád (1024-1039) terjeszkedési vágya miatt lezárult a nemrég megnyitott Bécs-Fehérvár-Bizánci zarándokút. Megszűnt a zarándoklás. Ennek előjelei már akkor megmutatkoztak, amikor 1007-ben Anasztáz-Asrik érsek megjelent a frankfurti zsinaton és titokban a németek terjeszkedési irányvonaláról tárgyaltak. Anasztáz-Asrik a továbbiakban a frankfurti zsinatra való hivatkozással egyházatyai nyilatkozataiban azt követelte, hogy István a fehérvári törvénynapokon tegyen meg mindent a varázslás és jóslás ellen, az ilyesmit szigorú ostorozással büntessék, sőt ha kell, még a templom falába való falazással is irtsák a bűnös szokásokat. Az avarok jelentették az uruki püspökségnek, hogy II. Konrád 1030 júliusában nagy sereggel akar Bécsből elindulni, hogy a pogány szokásokban szenvedő Magyarországot "felszabadítsa".

Konrád serege valóban meg is indult Győr felé. De István is megindult a Hunt, Pázmán és Orci-féle pannon seregével, Imre herceg pedig a Csörsz-vonal tárkányaival, III. Zoltán kiskirály a 48 határörs lovasságával tartott Bécsnek. István király tehát 9600 lovassal, Imre királyfi 4200 tárkánnyal, III. Zoltán pedig 6300 főnyi határőrlovassal vonult fel a Duna két partján. István parancsára Győrig mindent felégettek Konrád előtt, Imre vízitárkányai pedig Bécs és Győr között elsűllyesztettek minden német hajót. Ennek láttára Konrád Győrből azonnal visszafordult, István király, Imre és III. Zoltán serege azonban Konrád seregét majd az utolsó emberig elpusztította. Ráadásul Anasztáz-Asrik érsek titkosszolgálata biztos forrásból vett értesülése alapján jelentette II. Konrádnak, hogy III. Zoltán aratás utánra Endre, Béla és Levente segítségével 1500 besenyő lovas mellé mozgósította Albéla vezér ötvenezer főnyi besenyő lovasságát is. Erre Anasztáz-Asrik és hívei is gondolkozóba estek és elkezdődött az 1031-ig tartó béketárgyalás. A végén II. Konrád lemondott a bécsi medencéről és a Morva folyó jobb partjáról. III. Zoltán a széki-hun lovasai a lengyel segélycsapatokkal együtt nyomban neki indultak Sasvár, Sárvár és Borona várának elfoglalására. Megnyitották a Szentföld felé menő zarándokutat, István meghirdette a fehérvári törvény-napokat és azokon sokkal enyhébben ítélkezett, mint a nyugatiak. Továbbra is tartott azonban II. Kon-rádtól és a Bécs-bélavári besenyőktől. Ezért fiát, Imrét a Csörsz kiképző vonal középső részére, a bihari püspökség területére helyezte. Anasztáz-Asrik megvádolta Vazult, hogy összeesküvést szőtt és Endre, Béla meg Levente a besenyőkkel meg akarja dönteni István királyságát.

Maga István javasolta, hogy Endre, Béla és Levente tegye át a székhelyét a kievi Szent-Illés székes-egyház uruki-manihista keresztény kolostorába, a Budavári beavatott központ értékeit pedig a puszta-szeri versengésben részt vett érdekeltek segítségével szállítsák el Abavárról Füzesgyarmatra. István ekkor már gyakran betegeskedett, mert a Fertő mocsarainál 1030-ban nagyon megfázott. Német lovagok is panaszkodtak István királynak és Anasztáz-Asrik érseknek, hogy ők hiába fáradoznak a pogány és uruki-mani hitű magyarok megtérítésével, ha Vazul sorra járja a magyarok falvait és az ősők tiszteletére, meg a pogány kegyhelyek látogatására bíztatja a népet. “Amelyik nép megtagadta a múltját, az elbukik!-hírdeti úton-útfélen. Korpona is pogány mesékkel bolondítja a gyermekeket, holott a kis Jézus bölcsőjéről kellene mesélnie." 1027 tavaszán aztán István a mainzi érsekség meghagyására Vazult és feleségét kisebb gyermekeikkel együtt Nyitra várába csukatta. Endre, Béla és Levente hercegnek pedig azt javasolta, jó volna, ha végleg elhagynák az országot, mert az életük veszélyben van. Bizánc és Róma második királynak is csak nekik megfelelő uralkodóházzal rokon herceget engedélyez. Így csak Imre herceg, mint Henrik, vagy pedig az Ottó és Ilona fia, Péter jöhet számításba. A Csákok lovas vitézei a három herceget Nyitrán, Trencsénen és Sasváron keresztül ki is menekítették előbb Csehországba, majd Lengyel-országba. Ekkorra már a besenyőket hátrább vonták a nyugati országrészeken, a Béla magyari törzset pedig Kőrös tárkányfejedelem fősége alatt Bélavár környékén helyezték el. Orseolo Ottó herceg és Ilona fia is országának határát -mint Velencei birtokát- a tengerpartig terjesztette ki. István nemcsak a besenyők esküjétől félt, hanem újabb nyugati támadástól is. Ezért fiát Biharba küldte kiskirályi birtokának igazgatása ürügyén.

Imrének egyetlen szenvedélye a vadászat volt. Ezt tudva a besenyők az őrizetükre bízott Bihar-Igfon erdőségben 1031-ben vadcsapdát, vermet ástak, egy hatalmas sebzett vadkant helyeztek el benne, majd a vermet ágakkal, avarral befedték. Berzence és Babócsa az Imre udvarában szolgálatot teljesítő két veterán harcos, akinek besenyő származásáról az udvarban nem tudtak, vadászatra hívta Imre királyfit. Berzence és vele Babócsa vadászat közben az avarral fedett verem felé terelte Imrét. Tervük sikerült, Imre a verembe zuhant, segítség nem volt, mert Berzence és Babócsa az öreg vitézeket más útra terelte. Az ifjú besenyőkben pedig nem volt irgalom, kegyelem. A kopjadöfésekkel feldühített vadkan Imrét halálra sebezte. Koppánynak Istvánra mondott átka-“Gyesznó öli magod"-33 év múlva, 1031-ben teljesült. Imre herceg csak az átok elhangzása után született 1007-ben. De erőszakos halálát a magyari törzs-szövetségben, születésétől kezdve mindenki rettegve várta. Jéne, aki Imrének gyermekkora óta titkos menyasszonya volt, Imre halála után a betegápoló, sebgondozó rimalányok seregébe vonult. Ott született meg Imre fia: Pósa. Jéne csak tíz esztendős gyászának leteltével ment férjhez Radnót vitézhez. Csák főtáltostól a róla elnevezett Jéne falut kapta ajándékba. Csák főtáltos mindig azzal az ősi medvetoros időszámítással élt, amit Agaba fősámán a 24 hun törzsszövetségének megalakulásakor rendelt el. Ez a medvetoros időszámítás a keresztény időszámítás kezdetén a 4040. évnél tartott.

Csoltó rovósámán annak idején egy roppant tölgy törzséből három öl magas kopjafát faragtatott. Mind a négy oldalában neveket és a medvetoros időszámítás szerinti számokat rótt. A kopjafa elülső oldalába ezt rótta: Koppány 5000-5038. (Kr.u. 960-998.) Másik oldalára Koppány szüleinek a nevét és házasságkötésük évét rótta: “Szalánka - Botond 4986" (Kr.u. 946.) A harmadik oldalra: “Berzence-Babócsa bosszúja 5071" (Kr.u. 1031). A negyedik oldalára Koppány átka került: “Gyesznó öli magod". Imre királyfi vadásztársai: Szár László fia, Bogyiszló, meg Tolma-Judit két fia: Győr és Szolnok a veteránokkal azonnal üldözőbe vették a martalóc besenyőket és tízet megöltek közülük. A királyfi kíséretéből is elesett Bogyiszló és Györ. Imre herceget a Hegyközben érte utól a végzet. Halálának színhelyét Imre helyének nevezték el az Igfon-erdőben. Ezt a helyet szent hellyé nyilvánították és minden évben szeptember 2-án uruki keresztény búcsút tartottak a közelében. Ez ellen sem István király, sem Anasztáz-Asrik érseksége nem tiltakozott és lassanként közös zarándokhellyé vált. Jéne és Radnót is minden évben felkereste a kis Pósával.

A SZÖVETSÉG LÁDÁJA? MÉGHOGY MI POGÁNYOK VOLTUNK... Idők múltán az egészet úgy ítélték meg, hogy Koppány hibát követett el, mikor nem tette magáévá a 992. évben tartott Nagyszala határozatát és látszólag sem tért át a nyugati kereszténységre. Koppány a maga vezérsége idején még azt sem engedte meg, hogy minden tíz falu építtessen közösen egy templomot. Sőt, amikor törzsbéli lovasai, vagy népe a gyepükön túl kíváncsiságból bement más táj templomába, a keresztény szertartást kigúnyolták. De a legvégzetesebb az a tömérdek vérontás volt, ami a 998. évtől kezdve a Koppány hiten levők és István fejedelem idegen lovagjai és követőik között elkezdődött. Nemcsak az új istenről volt itt szó, hanem Koppány vezér birtokai is számítottak. Ezeket Koppány halála után István király Vecelin, Hunt, Pázmán és a többi idegen lovag meg híveik közt osztotta szét. A dézsma egy részét István az apátságoknak juttatta. A somogyi népet pedig erőszakkal, súlyos büntetésekkel keresztelték. Volt bőven csonkítás, templomba való befalazás. Vászoly-keresztény nevén Vazul-Koppány konok híve, Istvánnal szemben nyíltan... ...Erre István király-de némelyek szerint Gizella-Nyitraváron megvakíttatta, fülébe meg ólmot öntetett. Vászoly így csakugyan nem láthatott keresztény templomot. De azt sem láthatta, hogy a római, a szláv és a német kereszténység mint tesz szert az országban egyre nagyobb hatalomra. Az új isten papjai szigorúan büntették azokat is, akik Imre halálát Koppány átkával hozták kapcsolatba. Az 1032. év medvetorán Vajk-István magához kérette Vazult és Korponát. A találkozáson keservesen sírt és elismerte, hogy megverte az Öreg Östen, lovagjai kegyetlenkedései miatt elvette tőle egyetlen fiát. “Ti örülhettek-mondta nekik-, három szép fiatoknak azt javaslom, egy időre hagyják el az országot, mert énrám nagy erőnyomást gyakorolnak a mainzi érsekség loavagjai. A szövetség ládáját pedig menekítsétek ki Füzesgyarmatra, ahol már készítik az Élet Templomát. Ebbe a dologba senkinek sem engedek beleszólást! Tudom, hogy a 48 peremispánság timellettetek áll. De titokban a 24 belső vármegye magja is mellettetek fog felsorakozni. Foglaljátok el hát a végvári vitézekhez küldött Csák-had ősi szállását, Csákvárt." Imre fia emlékére fia volt harcostársainak hozzátartozóit Bogyiszló apját, Szár Lászlót és Győr testvérét, Szolnokot, belső testőrségének parancsnokaivá tette. De Szár Lászlóra, akit gyanús helyzetben találtak egy éjjelen 1032 nyarán, ráfogták, hogy meg akarta ölni István királyt. Szár László ekkor Lengyelországba menekült. Onnan intézte a Szövetség ládájának elszállítását. Tolma-Judit fiai közül Beszprim herceg, Bátor-Boleszlónak 1025.VI.17.-én bekövetkezett halála után lengyel trónkövetelő lett, Győr fia Imrével együtt halt meg, Szolnok az István testőrségének parancsnoka lett. Ő volt az, aki végül be tudta bizonyítani István király előtt, hogy a Vazul-ág állítólagos összeesküvése csak Anasztáz-Asrik körének koholmánya volt. 1036-ban III. Zoltán egy besenyő támadás áldozata lett. Ekkor István király Szolnokot nevezte ki Erdőelve kiskirályának. Szolnok a Doboka ispánságot és az újonnan alakult Szolnok ispánságot örökölte. Így Imre és III. Zoltán meggyilkolása után II. Zoltán mégis vállalta Magyarország keleti védelmét a besenyők ellen. De a Vazul-fiaknak a besenyők 1035-ben hűséget esküdtek és az erősebbik Árpád-házi ágnak hatalomra jutását támogatták is. Levente a besenyő származású Ibolya ifjúsági aranyasszonyt vette el feleségül. Anasztáz-Asrik köre inkább Orseolo Ottó és Ilona trónigényét támogatta. István pedig folyton betegeskedett. Gyógyulása érdekében alapítványokat tett. Hadserege parancsnokának Pétert tette meg, Szolnokot pedig kiskirálysággal tüntette ki. Az ország főurait kívánságára feleskették, hogy István után Péter királysága mellett állanak ki. Bécsben befejeztette a 979-ben elkezdett székesegyház építkezését. Ez kedvelt egyháza volt az öreg királynak, az egykori avar-kurgán székvárosában. A régi uruki keresztény templomot lebonttatta és az újat arra építtette. Ezt 1036-ban szentelte fel Vasvár uruki-katholikus püspöke, Csák. De közben az altemplomban állandóan folytak az avar keresztények istentiszteletei.

Itt találkoztak az Árpád-házi trónkövetelők: Delján Péter, a kis Orseolo Péter és Beszprim herceg, akik a bolgár, a magyar és a lengyel trónra tartottak igényt. Trónigényük volt, de az uruki-mani és törzsszövetségi lovasversenyen 1030-ban a tíz napi lovaglás során egyikük se tudott még csak egy nap győzelmet se elérni. A közbizalom inkább Endre és öccse, Béla felé fordult. Levente hercegnek meg már a házassága is biztosította a besenyők támogatását. István télen-nyáron sokat betegeskedett és a Dunaordosz-Budavár alatti melegvizeknél keresett gyógyulást. Sokszor elmondta:

“Sohasem gondoltam, hogy az én lábaim még fájhatnak is. Most már érzem: van fejem, van lábam, még szívem is. Hol az egyik, hol a másik testrészem fáj. Minek is öregszik meg az ember." De nemcsak testi, lelki fájdalmai is voltak. Fájt neki, hogy unokaöccsei és Szolnok kiskirály bírják az 5 töméni besenyők bizalmát, hogy az utódjának kijelölt Pétert csicsergő madárkának csúfolják és számon tartják, hogy a pusztaszeri Nagy-Süánon teljesen lemaradt. Még annyit sem ért, mint Imre a közép-mezőnyben. De Imre legalább 1030 nyarán Pozsonynál tönkre verte II. Konrád hajóhadát. Ekkor Imre Kund vitézt a bödönösök ifjú vezérét kineveztette tárkányfejedelemnek. Bene-Benedek váci püspök, az Árpád-ház püspöke gyakran hallotta István király kesergését. Egyszer nagyot gondolt. Megkérte Radnót vitézt, hogy hozza el a kis Pósát az igazi nagyapjához. Jéne a férjével és Benedek püspökkel együtt fel is kereste a budai ispotályban az öreg királyt. Boldog volt, hogy megláthatta Imre egyetlen fiát. Hosszasan eljátszott a kisfiúval és búcsúzóul azt mondta neki: “Soha ne akarj király lenni, csak jókedvű, jószívű ember. Élj soká és gondolj szeretettel Nagyapádra!"

ELÉGGÉ ELGONDOLKOZTATÓ A HELY NEVE Neki ajándékozta a Balog-völgyét. Többé sohase látta. Ez után még sokáig szenvedett. Végre 1038 augusztus 15.-én Úrasszony napján Dunaordosz ispotályban meghalt. Emlékére Péter kiskirály három év alatt felépíttette Szent Péter templomát.

Kurtán várából Fehérvárra szállították és augusztus 20-án a székesegyházban, egy előre elkészített szarkofágban temették el. Ezt a napot attól kezdve István király napjának nevezték. Levente főtáltos a fentieket később Kevevárán így helyesbítette: Beszprim, Bátor-Boleszlónak volt a fia de Győr és Szolnok apja Albéla besenyő fejedelem volt. A Vérbulcsú név Encs-Karatán-Zala vidékén gyakori név volt. Nagy-árkád város neve besenyőül hangzik így, a magyarok Albélának nevezték. Uzsvár, a későbbi Ungvár. Vazult Vigman vakíttatta meg, de nem Nyitrán, hanem Szászhalombattán. Szolnok eltávolításával rangban emelkedett.
 
 
0 komment , kategória:  A HUNOK ARVISURÁJa 21-rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 479
  • e Hét: 2344
  • e Hónap: 13495
  • e Év: 278710
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.