Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
A HUNOK ARVISURÁJa 22-rész
  2011-11-27 11:07:32, vasárnap
 
 
AZ AVAR KINCSEK VISSZASZERZÉSE

299. Arvisura Gádor beavatott tanfejedelem rovása

FIGYELJ!Az 5075. medvetoros évben Füzesgyarmaton tartottak sámánképzést. Levente végezte a táltosok, Báj pedig a kun-úz-besenyő sámánok képzését. Levente ekkor még mély gyászban volt, mert felesége, Ibolya önkéntes máglyahalállal szentelte meg a beavatott-központ átköltöztetését. Levente így is vállalta, hogy a hosszú gyásza alatt a sámánok és táltosok képzésének minden ágazatában 2-2 ifjút képez ki. Ilyen nagy létszámra azért volt szükség, mert az ország keleti és északi részén sokan voltak, akik nem vették fel sem a római, sem a bizánci keresz-ténységet. Különösen arbag-táltosokra volt nagy szükség. A keresztény papok ugyanis azt mondták: Minek kell a betegeket gyógyítani? Ha a jó Isten úgy akarja, a betegek anélkül is meggyógyulnak. Ilyen körülmények között az arbag-sámánokat és táltosokat országszerte nagyon megbecsülték. Gádor beavatott a Van-tó környéki és az ujgur-földi képzésről érkezett. Képzettségére való tekintettel az Élet templomából küldték, ott tanfejedelem volt. Tanításából még a fősámánok és főtáltosok is sokat okultak. Nem csoda: 20 évi képzés állott a háta mögött. Az ősi szóbeli hagyomány alapján azt tanította: Kaltes asszony égi földjéről óriási termetű, bölcs emberek szálltak le a Földre. Itt a pateszik számba vették Joli-Tórem földjének minden ismeretét, de az égiek a földiekkel házasságot is kötöttek. Az Égi hatalmasságok közötti viszályok folytán azonban a Földön nagy égiháborúk és földrengések keletkeztek. Ezek Joli-Tórem földjét majdnem elpusztították.

FÖLDÖNKÍVÜLI ROKONOK A SZÍRIUSZ BOLYGÓRENDSZERÉBŐL Az égi eredetűektől származók azonban a Kaltes-asszony földjéről származó ismeretek alapján már előre tudták, hogy nagy jégáradat következik, és az elpusztítja a lakott területek nagy részét. Ezért valamennyien melegebb vidékekre vándoroltak, dél felé. De ez se oldott meg mindent: nemcsak a régi helyükön maradottak, hanem a délebbre vándorlók nagy része is elpusztult. A visszamaradók a melegvízforrásoknál kerestek menedéket, de nagy ínségükben olykor még egymást is megették. A szívósabbak mégis eljutottak Ataiszba. Ott soha nem volt hideg. Itt a Kaltes asszony földjéről származó ismereteik felhasználásával elkezdték a földek művelését és az állatok megszelídítését. A pateszik templom-központú gazdaságokat állítottak fel. Amikor a Kaltes asszony szekerén egy újabb csoport érkezett, a Kékleny hegységben szekerük darabokra tört. Ez a csoport nyolc férfiből és három nőből állott. Ataisz régi lakóinál minden tekintetben sokkal okosabbak voltak és minden tekintetben sok jótanácssal látták el őket. Eleinte csak egymás között házasodtak, de később Ataisz régi lakóival is kötöttek házasságot. Ezt az új intézményt ők ismertették meg a termékeny sziget lakóival. Elmondta továbbá Gádor beavatott, hogy Arvisura-Anyahita, a legokosabb és legképzettebb égi asszony gyermekszülés következtében lábaira megbénult. De még így is igyekezett hasznukra lenni a földieknek: égi jelekkel agyagtáblákra karcolta az Égiek tudományát és rajzokban képet adott a földi-eknek a Földről is. Az égiektől származó beavatottak később Ataiszban Arvisura-Anyahita írásjeleivel írták meg a hagyományok alapján a csaknem teljesen elpusztult eljegesedett régi birodalmuk történetét. Ezt az írás-tömeget Ataisz elsüllyedése előtt Buda birodalmába menekítették a Nagyvizek mellé. Itt, Nippur beava-tott pateszi csoportok őrizték sokáig, majd az özönvizek idején Szavárd-földjére vitték. A szavárdok pedig lassankint mind lemásolgatták. Amikor Szumír vezér visszatért a bő vizek birodalmába, ott is az Ataisz-beliekhez hasonló kegyhely-gazdaságokat alakítottak. Így keletkezett sok városállam.

Ataisz írásjeleit később elhagyták és az agyagtáblás oktatás bevezetése mellett a tanuló fiatalok részére új jeleket állapítottak meg. Ezekkel készített feljegyzések segítségével ellenőrizték kegyhely-gazdálkodásukat, de a Kaltes-asszony földjéről később érkezők segítségével fokozták is égi tudásukat. A 24 hun törzs szövetsége ilyen tudással tartotta fenn régi ismereteit és ápolta ősi kapcsolatait, mindig figyelembe véve a Szavárdiabeli Ataiszi tudást is. Régi Szavárd-vázlatok alapján felkeresték a jégárból újra kiemelkedő ősi lakhelyüket és ott elszórt településeket létesítettek. Így került sor a Meleg-vizek birodalmának felkeresésére is. A 24 hun törzs szövetségének kalandozó sámánjai a vitézekkel együtt itt is megtelepedtek. Ezeket a telephelyeket százévenként meglátogatták. Így került sor Pannon vezér, majd Atilla és később Baján nevéhez fűződő honfoglalásokra és legutóbb a megszakítás nélkül itt élókkel való egyesülés útján a magyar törzsszövetség megalakítására. Ennek idejében Kurtán fejedelem megbetegedett; már csak a Pannon-föld elrendezésére volt ereje. De öccse, Árpád magára vállalta az Encs-Enns folyóig terjedő államszervezést, Kalágé és Lóbérc visszafoglalását. Árpád tehát Kalágén (Klagenfurton) keresztülhaladva (ahol, amint tudjuk, Bős tudunt meggyilkolták), seregével megjelent Berengár király hadainak közelében. Követeket küldött hozzá és visszakövetelte az elrablott avar kincseket. Berengár főurai ez ellen tiltakoztak. Árpád kabar törzsei erre megtámadták és le is győzték Berengár harcosait. Árpád ez után még 899 telén újra riadóztatta a 10 magyar harci egységet és 900-ban 4000 új lovassal újra átvonult Kalágén. Apor pedig a Csörsz-vonal kiképző parancsnoka feleségének, Kendicének a bíztatására riadóztatta a Csörsz-vonalon kiképzett harcosokat és Kurtán fejedelem engedélyével 50000 lovas élén ő is megindult Kalágé felé.

Berengár a Brentai csatában súlyos vereséget szenvedett. Azt, hogy ilyen nagy haderő felvonultatására sor kerülhetett, elősegítette az is, hogy 899 nyarán igen bőséges és zavartalan aratás volt. Így aztán a Csörsz-vonalról elindított Apor-sereg helyett két újabb korosztályt vonultathatott be Kurtán fejedelem. A tavaszi munka nagy részét elvégezték Kendice leány-csapatai, az aratás pedig az utánpótlási vonal harcosaira maradt. Az avar kincsek visszaszerzése már azért is nehézségbe ütközött, mert az arany és ezüst tárgyak nagy részéből közben templomi kelyhek és oltári szentségtartók készültek. Berengár királlyal tehát úgy egyeztek meg, hogy évenként 10 véka ezüsttel, vagy beolvasztott aranytömbökkel ad kárpótlást az elrabolt aranykincsekért. Az első, 899. évi 10 véka ezüstpénzt Árpád szétosztotta harcosai között, az újabb, 900. évi hadisarcot pedig Kurtán várába szállíttatta. Ennek azonban voltak már előzményei is. A Pelsőcz-féle Arvisurákat ugyanis Verecke fejedelem még 880-ban átadta Árpádnak és Árpád már 881-ben megjelent tárkánykiképzésű seregével a Bécsi medencében. Az akkor ott megtalált avar kincse-ket össze is szedte. A nyugati fejedelmek tehát már akkor tudtak róla, hogy az Avariából a Tenisur (Dnyeper) vonalára küldött avar ifjúság egyik életcélja minden elorzott kincs visszakövetelése. Így aztán egyik környékbeli király se avatkozott bele abba, amikor Árpád Bécs környékén igazságot teremtett. Ebben az ügyben Arnulf is támogatta a Berengár elleni csatát. Az Ibbs és a Morva jobb oldali gyepűin összeszedett avar kincseket Boron, a Morva-parti határőr-parancsnok még 899 tavaszán Veszprémbe szállította, Kendice aranyasszony szálláshelyére. Boron, hogy Árpád tárkányfejedelem hadmozdulatait fedezze, csapatait Boronáról az Encs (Enns) és Alsó-Morva vidékére vezényelte. Arnulf az avar kincsek egyik kis hányadát a templomokból 899 őszéig be is szolgáltatta Boronnak. Ezeket Kurtán várában helyezték el. Kurtán fejedelem nyáron a régi római városban épített nyári lakában tartózkodott, télen pedig a Budavár hegyének északi oldalán épített Kurtánvárában.

Állandó fejedelmi őrsége is itt állomásozott. Ide közelebb voltak az aranyasszonyok melegvizes forrásai, ahol betegségére keresett gyógyulást. Boron Berény nevű fiával küldte a kincseket Kurtánhoz. Kurtán a vég-gyepük vitéz fiatal harcosát Kurtánvár parancsnokává tette, s elrendelte, hogy a Pelsőcz-féle Arvisura alapján keresse, kutassa az elrablott avar kincsek hollétét. Elrendelte azt is, hogy a baszkorok földjén lévő avar kincseket meg kell hagyni a baszkok tulajdonában, mivel ők beletartoznak a hun törzsszövetségi népek nagy családjába és közöttük is sok uruki keresztény van. A Berengár-féle tíz véka ezüstpénznek szétosztása Árpádot annyira közkedveltté tette, hogy Kurtán fejedelem halála után nemcsak a magyar törzsszövetség, hanem a 24 hun törzs szövetségének őstelepesei is vezető fejedelmükké választották. Berény, aki tudott mindenről, amit a kabar Pelsőcz, illetve Keszt fejedelemasszony rovósámánjai feljegyeztek, elkezdte az avar kincsek összegyűjtésének irányítását.

Elkészíttette az Avaria-Curia-féle nyilvántartást, s annak alapján 899-től 970-ig Bajorországban, 900-tól 950-ig Lombardiában, 937-ig Dél-Itáliában, 955-ig Karoling Franciahonában és Svábországban, 936-tól 938-ig Csehországban, 934-től 970-ig Bulgáriában, 900-tól 948-ig pedig Konstantinápolyban került sor visszaszerző kalandozásra. Ez ellen különösen az évről évre visszatérő kártérítés után nem egy érdekelt erősen tiltakozott. Maga Árpád 902-ben Morvaországban végzett összegyűjtő munkát. Amikor emiatt a bajorok összefogtak és hadba indultak Árpád ellen, Árpád a Csörsz kiképző vonal vitézeinek felriasztása után Pozsonynál csúfos vereséget mért rájuk. Utána jött a szászországi hadjárat. A csapatok onnan is nagy mennyiségű avar kinccsel tértek haza. Árpád halálos ágyán megeskette Zsoltot, az ifjú fejedelmet, hogy élete egyik legfontosabb felada-tának fogja tekinteni az avar kincsek elrablása miatt járó évi adók behajtását és az Avar-Curia által megjelölt kincsek visszaszerzését. Remélte, hogy mindezek birtokában, tekintettel hazánk földjének termékenységére is, a nép jóléte legalább száz évre biztosítva lesz. Meghagyta Zsoltnak, hogy ápolja a magyarok és besenyők barátságát. Végül hangsúlyozta, hogy a budavári beavatott központot, minden körülmények között fenn kell tartani, mert az biztosítja hazánk védettségét. Zoltán-Zsolt-Zolta fejedelem minden évben csakugyan ki is küldte az évi adó beszerzésére az Avar-Curia legénységét, illetve a kalandozó ifjúságot az avar kincsek felkutatására és összegyűjtésére. Ha csapatait támadás érte, azok a legtöbb csatában győzedelmeskedtek. Így a szászországi hadjáratokban a 924-933 közötti kilenc évi fegyverszünet után 938-ban is. Győztes harcokat vívtak az alánokkal együtt 934-ben Konstantinápolyban, 934 őszén pedig a besenyőkkel együtt Macedóniában. Itt azonban a besenyők egy része átpártolt Bizánchoz és császári testőrök lettek.

De szenvedtek Zoltán csapatai vereséget is. 913-ban az Inn mellett érte őket vereség és Szászországban is a merseburgi vereség után békét kellet kötniük. I. Ottó császár maga mellé állította Bajorország, a német hercegségek, Csehország és Észak-Lombardia vezetőit és 936-951 között egységesen léptek fel a magyar csapatok ellen Augsburgnál 955-ben meg is verték Zoltán fejedelem seregét. Erre indította útnak a Budavári Beavatott központ a tíz töményt kitevő besenyő segítséget. Nyugat ennek már puszta hírére megborzadt, pedig akkor a besenyők Jula és Kapgán törzse, illetve Jirkó fejedelmi tábora még csak Magyarország keleti határán táborozott. Zoltán 1f41 nyugaton van-a vármegyék avarkori létszámát, 18-at, felemelték 24-re. A régi őrség egyenként 400 fővel csak 7200 fegyveres őrt jelentett volna és ezt a küldöttség kevesellte. A vármegyék számának felemelésével a fegyveres őrök létszáma 10000-re emelkedett. Hittérítési dolgokban a római pápa, Istentől kapott hatalmára hivatkozva, a mainzi érseket nyilvánította illetékesnek. Meskó fia, Bátor-Boleszló fia és Koppány ez ellen az utóbbi elképzelés ellen erősen tiltakozott. Nálunk másféle előzmények voltak: Fajsz, aki 950 táján lett a határőrség ifjúsági fejedelme, Koppány lemondásától kezdve az uruki egyházat vezette. Az összejövetel végül úgy határozott, hogy a bizton-ságos és békességes élet reményében fokozatosan átveszik a nyugati kereszténységet és abban Istennek tetsző életet fognak élni. A mainzi érsek kijelentette, hogy Pannóniát, mint Avaria volt részét Magyar-ország részére az egyház is örökre biztosítja. Ilyen előzmények után kezdte el a mainzi érsekség a térítési kísérleteket. 20 év múlva tartották Kurtán várában az Avar-Curiának azt a tárgyalását, amely a 992. évi Veszprémi-Nyitrai Nagyszalához vezetett. Ezen részt vett Gejza-Géza-István nagyfejedelem, Csák táltosfejedelem, Fajsz tárkány-fejedelem, Gyula lovasfejedelem, Vászoly horka, Jirkó-Jákó kunmagyari, Koppány káma-magyari megbízott, Sarolt-Csantavér aranyasszony, Vászoly-Szavárdi uruki főtáltos, Söpte-Szavárdi testvére, Vajk ifjúsági
 
 
0 komment , kategória:  A HUNOK ARVISURÁJa 22-rész  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 173
  • e Hét: 2514
  • e Hónap: 15791
  • e Év: 335823
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.