Belépés
tripike.blog.xfree.hu
Kell a föld, hogy legyen élet, Kell a Nap, hogy legyenek fények, Kell a határ, hogy ne legyen végtelen, Kellesz Te, hogy boldog legyen életem Tripolszki Zoltánné
1959.11.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 118 
Ha majd újra
  2015-07-11 14:22:28, szombat
 
  Kun Magda


Ha majd újra kivirul az emlékőrző sziget,
és az otthonos fák ágain ismét rügy fakad,
gyere el hozzám észrevétlen csendben,
s hozd el nekem az ifjúságodat.

Nem baj, ha ezüst-dér éke csillan rajtad,
s ha lépteid alatt idő-kavics roppan,
majd én elsimítok előtted minden rögös utat,
mely megveti magát a finomszemcsés porban.

S ha eljössz, feledjük az évek szürkeségét,
újra azzá leszünk, mint két bohó kamasz,
kiknek málló és elrozsdált szög-bilincsein,
nyithatatlan marad a szívmegőrző lakat.






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Oldhatatlan kézfogás
  2015-07-11 14:16:05, szombat
 
  Kun Magdolna :


Mikor aláhulló alkonyunk
holt levélben roppan,
s a világ zajától búcsút véve
elcsendesülünk,
hajlítsd kezed kezem irányába,
hogy a két érintés puhasága
oldhatatlan kézfogásba kösse,
egymásnak ajándékozott
röpke életünk.






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Álmaink
  2015-07-08 13:48:03, szerda
 
  Álmaink didergő márványszobrok,
berakjuk őket templomainkba:
vágyunk, mely testünket életre szítja,
ragyogtat köréjük koszorút, csokrot.

Szavaink mellszobrok hideg aranyból,
napjaink útján hordozzuk őket:
az élő istenek másutt nőnek,
magasba szökvén árny lepte partról.

Az ember mindig tétova, bágyadt,
fáraszt a tett, a pihenés,
de lelket kaptunk, sugárzó árnyat,
mely örök mozdulatokra kész.

(Reiner Maria Rilke)

/ Ford:Fodor András /






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Lélektől lélekig
  2015-07-08 09:28:59, szerda
 
  Tóth Árpád:


Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szívek!
A Szíriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

1923






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Az Úr érkezése
  2015-05-27 07:53:19, szerda
 
  Ady Endre:

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborús éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Mily jó érzés
  2015-05-21 17:25:33, csütörtök
 
  Mily' jó érzés napfényben megfürödni,
tükrözni fényét, általa tündökölni.
Mosollyal kelni és ragyogni másra,
és fittyet hányni néma elmúlásra.

Mily' jó érzés, vidáman felkacagni,
a kis kaput a szíven nyitva hagyni,
hogy aki akar beléphessen rajta,
s boldog legyen, az is, ki nyitva hagyta!

Mily' jó érzés, ha szél simítja arcod,
nem búslakodsz, nem vívsz magányos harcot.
A létezést, csak csendesen megéled,
és élvezed. milyen csodás az élet!

Mily' jó érzés

Aranyosi Ervin







 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Miről szól az élet
  2015-05-18 15:56:54, hétfő
 
  Aranyosi Ervin:

Gondolkodj el kérlek,
miről szól az élet?
Pénz, vagy a családod
tesz boldoggá téged?

Amit pénzért kaphatsz,
mind kacattá válik!
Ilyen kincset gyűjtesz,
egészen halálig?

Egész nap dolgozol,
Őket ritkán látod.
Beszűkül, odavész,
saját kis világod
.
Nem látod, gyermeked
lelke hogyan éled.
Kihagyod a csodát!
Más életét éled.

Persze, könnyű ezért
másokat okolni,
- miattuk dolgozol,
mert kell a sok holmi.

Arra hivatkozol
- mások is így élnek!
Ám ők sem szeretnek,
s parancsszóra félnek!

Te sem tehetsz másképp,
a pénz ma az Isten!
Családra, gyermekre
elég időd nincsen.

Gondolkodj el kérlek,
miről szól az élet,
ha azt mások által,
betáblázva éled?






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Mindig csak adni
  2015-05-18 07:58:29, hétfő
 
  A jó öreg kút csendesen ontja vizét
így telik minden napja.
Áldott élet ez, fontolgatom:
csak adni, adni minden napon.

Ilyen kúttá kellene lennem.
Csak adni teljes életemben.
Mindig csak adni?

Ez terhet is jelenthet!
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?

Belenézek, tükre rám ragyog,
de hiszen a forrás nem én vagyok!
Árad belém, csak továbbadom,
vidáman, csendben és szabadon.

Hadd éljek ilyen kút-életet,
osszak áldást és sok-sok szeretetet!
Nem az enyém, Krisztustól kapom,
egyszerűen csak továbbadom.

‪William Blake




 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Kincseim
  2015-05-04 14:05:56, hétfő
 
  Van egy kedves fiókom,
lapul benne sok emlék,
mosolyog, ha kinyitom,
keblemben a büszkeség.

Tarka-barka sokaság,
rajzok és papírszívek,
kedves, értékes csodák,
mit gyerekkéz készített.

Érződik a lendület,
édes, lázas izgalom,
nincs is ettől ékesebb,
szívbe vésett alkalom.

Kincsek ezek, rajzokon
kis pálcikaemberek,
cserépben nyíló virág,
festette a képzelet.

Látod, kezem hogy remeg?
Kibontom a képeket,
most a múltból rám nevet,
egy szerető kisgyerek.






 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Anyám orgonája
  2015-05-04 13:56:57, hétfő
 
  Tasnádi Gyöngyi:


Kékeslilás palástjában pompázott anyám orgonája,
az udvar szélén meghúzódva borult be cserjefája.
Könnyed szellő csiklandozta ívelt, formás levelek
vidám szívdallamra rezegtek kerti, díszes keretet.
Szerettem és szerettek.

Frissen vágott, bódító illatból szőtt álmok nagyszobája,
szegénységét hokedlin ringató, hálás, nagy konyhája,
számomra oly becses boldogság otthona volt akkor
ó, bárcsak visszatérhetne az a nyugalmas gyermekkor.

És nagymamám, ki engem felnevelt, mert ő volt az én anyám,
amíg az édes dolgozott értem, nagyi vigyázott rám.
Figyelt, beszélt, mesélt, énekelt, horgolt, imát mormolt,
emberséggel varrva emberré varázsolva dekódolt.

Reményt fűtött, lepényt sütött fahéjas-mosolygós almából
és közben félméteres csokrot kötöttünk orgonából.
Majd vasárnapi ebéd után kártyaparti dukált
és társasjáték meg dominó szerette a délutánt.

Ma már nincs régi, szülői ház és nincsen nótafa,
de emlékemben féltve őrzött kincs az illata.
Színes álmaimban megint egy asztalnál a család,
konyhánkban még mindig süt-főz, tálal, él nagyanyám.

Készülődik, engem vár és én átölelem újra,
de felébreszt a reggel, és lelkem bánat fúrja.
Bárcsak együtt ünnepelhetném vele május napját,
fürtös virágdíszbe öltözött orgonacsokrát.

És hogy annyira tudnak szeretni az édesanyák.
Lényükből áradó önzetlenség, mint orgonák
fonják illatba emlékük kosarát, mi megmarad.
Magamban zokog a szívem zöld-lombos fák alatt.








 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 118 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2 db bejegyzés
Összes: 19268 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 45
  • e Hét: 5338
  • e Hónap: 10856
  • e Év: 548270
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.