Regisztráció  Belépés
horvathnemagdi.blog.xfree.hu
A fej gyönge percei, a szív legszebb órái. /Móra Ferenc / Horváthné Magdi Magdi néni
1945.02.28
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
Tallóztam
  2018-07-18 21:16:02, szerda
 
 
Vigyázat!!!!!! Lakossági figyelmeztetést adtak ki 2018. július 19-re , azaz csütörtök estére! HA ESTE/ÉJJEL EZT TAPASZTALJA A LAKÁSÁBAN MARADJON TÁVOL A VÍZVEZETÉKTŐL, AJTÓTÓL, ABLAKTÓL, NE HASZNÁLJA A CSAPOT, A ZUHANYZÓT, A FÜRDŐKÁDAT ÉS A VEZETÉKES TELEFONT!

Vigyázat!!!!!! Lakossági figyelmeztetést adtak ki 2018. július 19-re , azaz csütörtök estére! HA ESTE/ÉJJEL EZT TAPASZTALJA A LAKÁSÁBAN MARADJON TÁVOL A VÍZVEZETÉKTŐL, AJTÓTÓL, ABLAKTÓL, NE HASZNÁLJA A CSAPOT, A ZUHANYZÓT, A FÜRDŐKÁDAT ÉS A VEZETÉKES TELEFONT!

Lakáson belül maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat.
Ma estére, éjszakéra mennydörgést és akár helyeként erős villámtevékenységet jósolnak a meteorológusok!
Ezt kell tenned, ha dörög, villámlik!Oszd meg kérlek, mert ÉLETET MENTHETSZ! Segítsük egymást egy megosztással! Köszönjük!
Magyarország - Senki sincs biztonságban, bárhol lecsaphat a villám! Aki azt hiszi, hogy csak viharban érheti tragédia, nagyon téved!
- Az estek 10 százalékában a villám verőfényes égbolt ellenére csap le, akár 15 kilométerrel arrébb lévő zivatarfelhőből - magyarázta Pártai Lucia, aki azt javasolja, vegyük komolyan az előrejelzéseket és zivataros időszakban húzódjunk biztonságba.
- Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is keresztülfuthat anélkül, hogy károsodást okozna.
A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz. Sajnos rengeteg a tévhit a villámcsapással kapcsolatban, íme a legfontosabb figyelmeztetések:
Mit tegyünk:
- Ha zivatarfelhőt veszünk észre a láthatáron, azonnal menjünk zárt épületbe
- Ugyanezt tegyük, ha a villám és a mennydörgés közt kevesebb mint 30 másodperc telik el
- Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet
- Ha nincs lehetőségünk sehová sem elvonulni, guggoljunk le zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel, lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
Mit ne tegyünk?
- Kerüljük a kimagasló helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek)
- Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
- Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
- Lakáson belül maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket.
Nem csak a testi épségünk, hanem a vagyontárgyaink is veszélyben lehetnek a zivataros időben.
Ha megfelelő biztosítást kötünk, akkor a vihar okozta károk megtérhetnek, ám a legjobb megelőzni a bajt- magyarázta Olt Boglárka, a Generali Biztosító kommunikációs vezetője.
Kármegelőzési tippek vihar esetére
1. Győződjünk meg róla, hogy a nyílászárókat gondosan bezártuk. Ezzel megelőzhetjük, hogy a hirtelen feltámadt szél becsapja az ajtókat, ablakokat, kárt okozzon bennük, kitörje az üveget, illetve, hogy a nyitott ablakokon keresztül befolyjon a csapadék.
2. Áramtalanítsuk, és a konnektorból húzzuk is ki az elektromos készülékeket berendezéseket, hogy egy esetleges áramszünet ne tegye tönkre azokat.
3. Autónkkal ne parkoljunk fa alá, hiszen a letörő ágak komoly károkat okozhatnak gépjárművünkben.
4. Ne hagyjuk a kertben, a teraszon értékeinket.
5. A kerti bútorokat is összetörheti a viharos erejű szél, győződjünk meg arról, hogy védett helyre vittük őket.
6. Jégeső esetén gépkocsinkkal álljunk fedett helyre, garázsba!
7. Felhőszakadás esetén a mélygarázsban tartott autónk a lezúduló csapadékvíz okozta károknak is ki van téve, ha lehet, álljunk ki az utcára, ügyelve arra, hogy ne parkoljunk vele fa alá alá.
8. Ha út közben ér bennünket a vihar, fokozottan óvatosan vezessünk, hiszen a csúszós utak és a rossz látási viszonyok miatt gyakoribbak a balesetek.
9. A macskákat és a kisebb testű kutyákat vigyük be a házba. A nagyobb villámoktól és a mennydörgéstől megijedhetnek, és elkóborolhatnak.
10. Felhőszakadás, jégeső után ellenőrizzük, hogy károsodott-e valamely értéktárgyunk, ha igen, két munkanapon belül jelentsük azt be biztosítónknál.
11. A lakásban elektromos készüléket ne használjunk a vihar alatt, pl. hajszárítót, vezetékes telefont.
Bár a hétvégén kevesebb zivatarra lehet számítani, még nincs vége a villámveszélynek.
- Ma még folytatódik a zivataros idő, holnap egyre kevesebb villámlás várható- mondta Pártai Lucia - A hétvégén átmenetileg hűvösebb, de szárazabb lesz az idő, jövő héttől azonban ismét zivataros időszak következik.
Oszd meg kérlek, mert ÉLETET MENTHETSZ! Segítsük egymást egy megosztással! Köszönjük!
WRITER
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Tallóztam
  2018-04-24 10:37:17, kedd
 
  A beteg a legfontosabb
Negyedszázada mindenki rettegett a ráktól, egyenlőségjelet tett a daganat és a halál közé. Mára sikerült megértetni az emberekkel, hogy ez nem így van: a rák harmadát megfelelő életmóddal elkerülhetjük - nyilatkozta magazinunknak Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, akit előző nyilatkozónk, Nagy Péter ajánlott. Az egyetemi tanár szerint Isten léte mellett szól minden, és semmi sem szól ellene.

Édesapja, Kásler István, Erdélyből származó jogász volt, édesanyja sárvári pedagógus. Hol találkoztak a szülők?

- Édesapám 1944-ben fejezte be az egyetemet Kolozsváron, majd behívták a magyar honvédséghez írnoknak. Kolozsvár egyik utcasarkán irányította a visszavonuló magyar hadsereget, majd a csapatokkal együtt vonult vissza, egészen Sopronig, ott azonban a magyar-osztrák határt nem lépte át. Akkoriban ismerte meg édesanyámat. Nem sokkal később behívták, hogy vegye át az új személyigazolványát - azon nyomban letartóztatták és málenkij robotra vitték, ahonnan 1949. január elsején tért haza. Harcokban nem vett részt, és politikai akcióknak sem volt részese, mégis elhurcolták. A szüleim levelezéssel tartották a kapcsolatot. A hadifoglyok levelenként húsz szót írhattak le, amit édesapám úgy játszott ki, hogy a mondatokat egybeírta. Húsz igen hosszú szóból álltak a levelei. Közben nagyszüleim, illetve édesapám testvérei a dél-erdélyi Déváról Magyarországra menekültek. A fogságból hazatérő apám nem Erdélybe, hanem Magyarországra, Budapestre jött. A szüleim összeházasodtak, majd hamarosan megszülettem. Az akkori budapesti viszonyok miatt Sárvárra költözött a család.
Sárvárról Szegedre ment egyetemre. Miért éppen oda?

- Egész gyerekkoromban rengeteget hallottam Erdélyről, a Tündérországról. Azért mentem Szegedre, mert a Tisza-parti város egyeteme volt a kolozsvári intézmény jogutóda. Érzelmi választás volt.
A diploma megszerzése után hét éven át a csongrádi megyeszékhelyen dolgozott. Miért váltott 1981-ben? Hogyan kerül egy sebész az Országos Onkológiai Intézetbe?

- Úgy éreztem, hogy akkori munkahelyemen, a szegedi II. Számú Sebészeti Klinikán, amit megtanulhattam, azt megtanultam. El­sajátítottam az alapelveket, amiket speciális területeken szerettem volna alkalmazni. Akkor jött a meghívás az intézet fül-orr-gége osztályát vezető Bánhidy Ferenc professzortól: végezzek speciális fej-nyak sebészeti beavatkozásokat. Például az ereket körbe­növő tumorok eltávolítását várták tőlem. Ekkortájt jöttek szóba az úgynevezett kiterjesztett műtétek, amelyek rendkívül nagy szakmai kihívást jelentettek. Úgy gondoltam, felvállalom, hiszen azért mentem orvosnak, hogy olyanokon segítsek, próbáljak segíteni, akiken elvileg már nem lehet. Az Országos Onkológiai Intézetben alakult meg az ország első fej-nyak sebészeti osztálya, amit a világon is csupán egy-két hely előzött meg. Itt jött létre az első fej-nyak sebészeti tanszék. Ambiciózus intézet volt, kihívásnak éreztem a váltást.
1992-ben nevezték ki főigazgatónak. Mivel nyerte el kollégái bizalmát, ami több mint negyedszázada tart?

- Nagyon hamar a tudomány élvonalába kerültem. 1980-ban Európában harmadikként telepítettek osztályunkra szén-dioxid-lézert, az elsőt Magyarországon, amely a bőrdaganatok, és narkózisban végzett endoszkópos beavatkozásokkal kombinálva a szájüregi és gégedaganatok minimális sebészi kezelését tette már akkor lehetővé. Használat előtt tisztázni akartuk a beavatkozás szöveti hatásait, ez az eszköz ugyanis több száz Celsius-fokos hőmérsékleten elgőzölögteti a szövetet. A vizsgálatokat én végeztem kollégáimmal. Hamarosan nagyszámú beteget kezeltünk, ami akkor hatalmas szó volt - miközben ma már szinte szót sem ejtünk erről, annyira természetes, hogy évente 15-16 ezer lézeres beavatkozásra kerül sor nálunk. Az egyik kelet-berlini konferencián egy amerikai professzortól arról hallottam, hogy bőrt, izmot és az ezeket tápláló ereket tartalmazó mellkasrésszel rendkívül nagy műtéti defektusokat pótolt a fej-nyak területén. Nyelvpótlás, garatpótlás egyaránt megoldható volt ezzel az eljárással. Bánhidy Ferencet megkérdeztem, hogy csinálhatok-e ilyet én is. Megengedte. Egy év alatt harmincnégy ilyen beavatkozást végeztem. Közben kiderült, hogy az én preparálási módszerem különbözik az eredetitől, azaz egy új műtéttechnikai megoldást alkalmaztam. Nagyon fiatalon, 34 évesen megszereztem a kandidátusi fokozatot, majd Humboldt-ösztöndíjas lettem Erlangenben, Nyugat-Németországban. A németek hihetetlen fizetéssel marasztaltak, de én 1990. január harmincadikán visszajöttem. Nem értették, hogy miért, de amikor végül rájöttek, hogy az ismét szabad hazámba jövök vissza, el­fogadták a döntést.
Itthon akkor alakult meg a Magyar Orvosi Kamara, az intézetben én lettem a kamarai elnök. 1992-ben kiírták a főigazgatói pályázatot. Plakátháború zajlott, az aspiránsok újságcikkekben, feljegyzésekben vádolták egymást. Németh György professzort győzködtem, hogy pályázzon, aki azzal utasított vissza, hogy az érveim rám is érvényesek. Ráadásul én jóval fiatalabb vagyok, ha nyerek, hosszú időn keresztül vihetem ezt a munkát. Mellettem lobbizott, olyan hangulat alakult ki, hogy be kellett adnom a jelentkezést. Hét pályázat futott be, az intézetből a dolgozók által választott elektorok az én anyagomat találták a legjobbnak. Úgy éreztem, hogy engem az intézet nevezett ki, amit az akkori egészségügyi miniszter csupán megerősített. Azóta mindig az intézet volt a legelső. Ennél csak egyvalami volt fontosabb: a beteg.
Hatalmas intézményt vezet. Több mint ezer munkatárs, nyolc klinikai központ számos osztálya, hat kutatóbázis. A gyógyítás mellett oktató- és kutatóközpontként is működnek. Megannyi nagy egyéniség munkahelye ez. Hogyan tudja ezt irányítani?

- Rendkívül szerencsésnek tartom magam, mert mindig voltak körülöttem kiváló emberek, akikre számíthattam. Meggyőződésem, hogy aki onkológusnak megy, az az orvostudomány legnagyobb kihívását választja. Itt az elkötelezettség alapkövetelmény. Aki hosszú éveket tölt daganatos betegek között, szerénnyé és alázatossá válik. Másként látja a világot. Én is másként gondolkodtam Szegeden, mint ebben az intézetben. Legfőbb alapelvem: mindig a betegnek van igaza. Ha nincs igaza, akkor is igaza van, mert akivel azt közlik, hogy rákos, nem a megszokott idegállapotban reagál, válaszol. Másik alapelvem, hogy mindenkinek meg kell adni a karrier lehetőségét. Fussa be azt a pályát, amit tehetsége, ambíciója lehetővé tesz. Korábban csak két-három professzor járta a világot, az én vezetésem alatt mindenki utazhatott, kapcsolataim révén nagyon sok fiatalt indítottam útnak nyugati intézetekbe, akik visszatérnek. Nem jelentős az elvándorlás, stabil a gárda. Igyekeztem következetesen dönteni: a jelentkezők esetében a szakmai és az emberi kiválóságot egyaránt néztem. Hiába jó szakember valaki, ha embernek hitvány. Számomra az nem orvos, aki csupán egészségügyi szolgáltatást végez, de magát a beteget nem látja. Ilyenkor nem orvos-beteg viszony alakul ki, hanem rendkívül rideg, hideg, majdhogynem embertelen kapcsolat. Egy-egy ilyen mentalitású kollégát gyorsan visszaküldtem Angliába és Németországba.
Az új betegeik száma 16 ezer körül alakul, minden évben 5-6 százalékkal növekszik. Az éves ambuláns forgalmuk több mint 740 ezer, ez napi több mint 2000 beteget jelent. Ez az egyetlen onkológiai ellátóhely, ahol két műszakban dolgoznak. Hogy bírják ezt a hatalmas nyomást?

- Az orvos-beteg kapcsolatnak nem az a lényege, hogy mennyi időt töltenek együtt, hanem az, hogy miként viszonyul a szakember a szenvedő laikushoz. Nagyon rövid beszélgetés is elég a megfelelő bizalom kialakulásához. A betegnek éreznie kell, hogy az orvos ért ahhoz, amit csinál, és amit csinál, azt őérte teszi.
Nekem mindig gyanús volt, ha egy orvos félórákat beszélt egy beteggel. Meggyőződésem, hogy nem a tájékoztatás, más a moti­váció a hosszas diskurzus mögött. Kinevezésem előtt naponta 120-150 beteget láttam el, egyikkel sem beszéltem öt-tíz percnél többet. Ennyi elég volt, soha egy betegem sem mondta, hogy nem kapta meg a kellő felvilágosítást. Egy-egy nagyműtétem 10-12 órát tartott, ha az ember érzelmileg túl közel kerül a beteghez, akkor nem tudja végigvinni a brutális műtéteket. Egyszer megnéztem az egyik operációmról készült videót. Elborzadtam a rekonstrukció előtt, hogy mit műveltem, miközben ilyen érzésem a műtőben sosem volt. Főigazgatóként is hosszú éveken át operáltam - a műtőben újultam meg lelkileg. Erre már nincs lehetőségem, mert bár ötször operálták az egyik szemem, nem lett jobb. Nem megfelelő térlátással lelkiismeretlenség lenne az operálás. Négy-öt éve ezért nem műtök.
Akadnak olyan betegek, akikre a tudatos távolságtartás ellenére is emlékszik?

- Megható történetekből nincs hiány. Amíg nem tudtunk elegendően nagy daganatos szövetet eltávolítani, majd azt a mellkasról vett izommal pótolni, mindegyik beteget elveszítettük. A második betegem, egy akkor hatvanéves úr, akin a korábban említett mellkasi lebenyátültetést hajtottam végre, évről évre rendszeresen jött kontrollra. Egy alkalommal felhívott, hogy meghívna egy kiskocsmába, a huszadik születésnapjára. A műtét napját tartotta második születésének. Elmentem, jót beszélgettünk. A hasonló alkalmak olyan emocionális töltést adnak, hogy ezekből a leg­nehezebb pillanatokban is erőt tudok meríteni.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár távozása után, 2014-ben az Ön neve is felmerült utódként. Az intézeten belüli életet jól ismerők szerint már megkezdődött a mozgolódás és a felkészülés a Kásler utáni időkre. Kit látna szívesen a székében?

- Ez két évtizede így van, de pletykákkal ne foglalkozzunk. Azzal azonban igen, hogy felkészült utódnak szeretném átadni az intézetet. Hat-nyolc éve a legtehetségesebb fiataljainkat folyamatosan pozicionálom a nemzetközi onkológia világában. Konferenciákra küldtem őket, segítettem a tudományos fokozatuk megszerzését. Igyekeztem olyan viszonyokat teremteni, hogy ha bármelyik pillanatban bármi történne velem - megüt a guta, fejemre esik egy tégla, én unom meg a feladatot vagy a miniszterem un meg engem -, legyen, aki átveszi a munkát.
Hogyan látja szakmája helyzetét? Illetve melyek a következő évek legfontosabb kihívásai?

- Az elmúlt negyedszázadban rendkívül korszerű hazai infrastruktúra alakult ki. Van országos központ, négy regionális ellátóhely, illetve minden megyében működik onkológiai osztály.
Mennyire igaz az az állítás, miszerint a Magyarországon élők onkológiai ellátásának színvonalát jelentősen befolyá­solja, hogy melyik intézmény szolgáltatja számukra a gyó­gyulásukhoz elengedhetetlen terápiát?

- Ez a világon mindenütt így van. A mi intézetünk teljesítménye összevethető a legjobb nyugati centrumokéval, a regionális intézményeké a nyugati hasonló feladatot ellátó központokéval. Európa legjobban teljesítő harmadában van a hazai onkológiai ellátás.
Mennyit változott a betegek hozzáállása az elmúlt negyedszázad alatt? Jobban odafigyelünk az egészségünkre, vagy csak akkor lépünk, ha már beüt a krach?

- Negyedszázada mindenki rettegett a ráktól, egyenlőségjelet tett a daganat és a halál közé. Mára sikerült megértetni az emberekkel, hogy ez nem így van: a rák harmadát megfelelő életmóddal - a dohányzás elhagyásával, megfelelő testsúllyal, környezeti ártalmak minimalizálásával - elkerülhetjük. A kialakult daganatok valamivel több mint fele pedig gyógyítható. Az emlőrákok több mint 75 százaléka, a hererákok szinte száz százaléka gyógyítható - negyedszázada ezek a számok 20-40 százalék körül alakultak.
A hit és a tudomány sokak szerint nem egyeztethető össze. Ön mélyen hívő ember és tudós is egyben, mit gondol erről?

- A tudomány minden eredménye azt bizonyítja, hogy van valamilyen spirituális létező a világban, amire minden visszavezethető. Antoine Henri Becquerel francia Nobel-díjas fizikus 1896-ban fedezte fel az izotópokat, és leírta, hogy az izotóp fajtájának megfelelően adott idő alatt más és más, de rá jellemző idő alatt elveszíti tömegének a felét. Ám azt, hogy melyik felét, senki sem tudja előre megmondani, ma sem. Miért, ha a rációval minden megmagyarázható? Tehát itt bukott meg először az Isten nélküliség teóriája. Aztán jött az osztrák matematikusról, Kurt Gödelről elnevezett tétel, amely szerint nem lehet olyan matematikai képletet felírni, amit ne lehetne egy másik matematikai képlettel megcáfolni. Azaz a világ nem megismerhető, így nem is jöhetett létre ilyen alapokon. A legkomolyabb természettudósok szinte mindegyike hívő, Einsteintől kezdve Szentágothai Jánosig tart a sor. Utóbbi azt mondta, addig nézte a macskák agysejtjeit, amíg megtalálta Istent. Isten léte mellett szól minden, és semmi sem szól ellene. Attól, hogy nem tudom érzékelni csökevényes érzékszerveimmel, még létezik.
Onkológusi munkája mellett a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt is érdeklődik. Az M1 televízióban beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel. Miért?

- Azt látom, hogy minden ember szépen szeretne élni. Ennek alapfeltétele, hogy világos legyen az identitása: honnan jött, milyen hagyományok közé született, milyen a vallása? Ezt azonban kevés családban mondják el, és az iskola se ilyen ismeretek átadása fele fordult. A hiányt érzékelve döntöttem úgy, hogy a magam módján elmondom, mit gondolok ezekről a kérdésekről. Társasági beszélgetéseimnek ez állandó témája volt. Az egyik televíziós ismerősöm vetette fel, hogy miért nem beszélünk erről valamelyik csatornán? Az M1 nyitottnak mutatkozott. Történelmi kérdések megvitatásával indult a sorozat, hiszen ez az identitás legfontosabb része, de beszélhettünk volna a páratlan hazai jogrendről, kulturális életünkről, sportsikereinkről. Nyolcvanöt adás ment le, ennek nyomán hasonló sorozatok indultak más csatornákon. Örülök, hogy elindíthattam egy ilyen folyamatot.
A székesfehérvári bazilika területén 1848-ban bukkantak árokásás közben III. Béla és felesége temetkezési helyére, más sírok között. Őket már akkor - a korszak tudományos színvonalán, temetkezési mellékletek alapján - azonosították és Pestre szállították. Az Országos Onkológiai Intézet munkacsoportja 2013-ban kezdett dolgozni a III. Béla királynak tulajdonított emberi maradványok azonosításán. Az elsődleges cél az Árpád-ház tagjaira jellemző DNS-szakasz meghatározása volt. Mire jutottak?

- Jogász édesapámtól azt tanultam, hogy minden körülmények között be kell tartani a törvényeket. Igaz és mélyen hívő emberként azt is lelkemre kötötte, hogy az ember mindig etikusan viselkedjen. A tudományos eredmények közlésének is van etikája, aminek az a lényege, hogy csak azután beszélünk egy felismerésről, ha az megjelent egy tudományos folyóiratban. A mi közleményünk még nem jelent meg.
András fia nem követte a pályán, hanem a nagyapja szakmáját választotta és jogász lett. Elriasztotta az apa példája?

- Úgy voltam vele, ha nem követ engem, én követem őt: szakjogász végzettséget szereztem. Erre azért volt szükség, hogy megértsem, édesapám és a fiam mivel foglalkozott és foglalkozik. Rendkívüli élmény volt, mert a jog hihetetlen intellektuális tevékenység, itt nem a válóperekre, hanem a jogalkotásra gondolok. Tanulmányt is írtam Deák Ferencről, akihez fogható zseni, jogászi lángelme évszázadonként sem születik. Visszatérve a fiamra. Tizenhét éves koráig orvos akart lenni, majd egyszer leültetett, hogy komolyan beszélne velem. Azt mondta, látja hogyan élek, soha nem vagyok otthon, ha hazaérek, éjfélig dolgozok, majd hajnalban kelek, a hétvégéken kongresszusokra járok. És nem tudok annyit foglalkozni vele, amennyit szeretnék. Igaza volt. Egyetértettünk, hogy a nagypapa foglalkozását vigye tovább. Örültem a döntésének, mert sok orvosdinasztia esetében láttam, hogy a gyerekeket nyomasztotta szüleik árnyéka. Egyébként azt vallom, mindenki azzal foglalkozzon, amihez érzéke van, amit csinálni szeret.
Kásler Miklós Budapesten született 1950-ben. Általános iskolába és gimnáziumba Sárváron járt. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) végzett 1974-ben. Sebész, szájsebész, plasztikai és rekonstrukciósebész szakorvos, klinikai onkológus, 1986-tól az orvostudomány kandidátusa. 1981-ig a SZOTE II. Sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1981-től az Országos Onkológiai Intézet munkatársa, 1992-től főigazgató főorvosa. Egyebek mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), a Príma díj (2008) tulajdonosa. Budapest és Sárvár Város Díszpolgára (2011, 2012). 1994-től egyetemi tanár, 1998-tól négy egyetem tanszékvezetője.
Hogyan kapcsolódik ki?

- Nagyon kevés a szabadidőm. Viszont egyetlen dolog sohasem marad el - ha csak öt percig is, de elalvás előtt mindig olvasok. Időnként vadászok, de nem azért, hogy lövöldözzek, hogy gyilkoljak, hanem mert szeretem nézni, ahogy a virágok nőnek, az erdő belombosodik, majd lombját veszti.
Elégedett az eredményeivel, vagy van azért hiányérzete?

- A Teremtő jóvoltából sokkal többet tehettem, mint amennyit valaha reméltem. Ugyanakkor pontosan tudom, hogy mit nem valósítottam meg a felkínált lehetőségek közül. Ez azonban nem mindig rajtam múlott. Ha mindent összegzek, akkor mégis azt mondom, nagy szerencsém volt, mert mindig azt csinálhattam, amit szerettem.
Kit ajánl?

- Sótonyi Péter professzort, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Semmelweis Egyetem korábbi rektorát.•
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Tallóztam
  2018-03-14 07:32:15, szerda
 
 
1848. március 15-én a magyar emberek kokárdát tűznek...


1848. március 15-én a magyar emberek kokárdát tűznek a ruhájukra, és az épületeken is magyar zászlót lenget a szél. Minden településen megemlékeznek az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről, megkoszorúzzák a 48-as emlékműveket, szobrokat. 1848 tavaszán Európa több országában forradalom tört ki. Március 14-én este eljutott Pestre a bécsi forradalom híre. Ez arra buzdította a magyar fiatalokat, hogy nyilvánosságra hozzák a 12 pontban megfogalmazott követeléseiket, és harcoljanak azok valóra váltásáért.


Az akkor még csupán százezer lakosú Pesten a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az egyetemistáknak. 1848 tavaszán itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor is márciusi ifjaknak neveztek. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot. Addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás.


Reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Elenyésző szám a százezres városban. Lucskos utcán gyalogolt a kis csoport; kitért útjukból targonca, lovas szekér. Nem kiabáltak, nem énekeltek, még ütemre sem léptek. Mégis, amerre elhaladtak, kinyíltak az ablakok. A boltosok az üzletajtóból mutogattak rájuk, a járókelők ámulva álltak meg. Itt is, ott is lelépett valaki a járdáról, és csatlakozott a menethez. Elöl nyurga, barna arcú fiatalember haladt, szigorú, elszánt tekintettel, Petőfi. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit - kiverekedjék a magyar szabadságot, vagy meghaljanak érte.

Az egyetemek fiataljai mind csatlakoztak a menethez. Landerer és Heckenast nyomdájához már közel kétezren érkeztek, hogy cenzúra nélkül nyomtassák ki a magyar nép követeléseit, az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét, A Nemzeti dalt.


Jókai Mór: A nyomda előtt (részlet)

Landerer nyomdája előtt már valamennyi írótársunkat mind együtt találtuk, itt csatlakoztak hozzánk a Nemzeti Színház tagjai is. Esős, sáros idő volt, a közönség esernyőket tartott kalapjai fölé. -Ej, uraim! - kiálték a közönségre. -Lehet, hogy egy óra múlva golyók hullanak ránk eső helyett, hát akkor elfutunk-e? S arra minden esernyő eltűnt a fejek fölül. De eltűntek még a kalapok is abban a pillanatban amidőn Irinyi az első példányát a nemzeti követelésnek felmutatá e szóval: Íme a szabad sajtó legelső nyomtatványa! A nyomtató gépet elsőnek ragadta meg Irinyi, a második nyomást Petőfi, a harmadikat én tettem vele, hogy, ha a merénylet szerencsétlenül üt ki, minket érjen a csapás, ne az ártatlan nyomdai személyzetet. Így lett kinyomtatva Magyarországon a szabad sajtónak legelső terméke.


Mit kíván a MAGYAR NEMZET?

Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereget.
6. Közös teherviselést, képviseletet egyenlőség alapján.
7. Az úrbéri viszonyok megszüntetését.
8. Esküdtszéket.
9. Nemzeti Bankot.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státuszfoglyok bocsáttassanak szabadon.
12. Unio, vagyis Erdélynek Magyarországgal való egyesítése.


Délután háromra gyűlést hirdettek a Múzeum terére, s a tömeg eloszlott. Eloszlott, hogy szétvigye a belvárosba, a külvárosokba a sajtó felszabadításának hírét és a forradalmi nyomtatványokat. Délutánra csaknem tízezer ember gyűlt össze a Múzeum terére. Ebben a tömegben polgárok, ifjak, munkások, iparoslegények között ott voltak már a vásárra érkezett népcsoportok is: parasztok, gazdatisztek, vidéki nemesek. Ott állt a Múzeum lépcsőjén Petőfi, Vasvári, Irinyi mellet Nyáry is. A beszédeket, szónoklatokat rivalgó lelkesedés fogadta.

A Múzeum lépcsőjén Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A hatalmas tömeg kórusban mondta a vers refrénjét.



Petőfi Sándor: Nemzeti dal


Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A forradalmi menet következő állomása a pesti Városháza volt. A tömeg már elég volt a hatalom kisebb központjának meghódoltatására. Betódultak a tanácsterembe, élén az ifjakkal. Már tizenötezren voltak. Hogyne írta volna alá a városi tanács, a vagyonos polgárok óvatos testülete a 12 pontot? Hogyne csatlakozott volna minden követeléshez?

Petőfi a városház ablakából tekintett le a tömegre, miközben a polgármester aláírta a 12 pontot, s felmutatta a sokaságnak. Üdvrivalgás közepette az a hír kapott szárnyra, hogy katonaság jön. De egyetlenegy ijedt arcot sem lehetett látni. Inkább többfelől hangzott az a kiáltás: Fegyvert, fegyvert! Budára, Budára a Helytartótanácshoz.

Hamarosan teljesült a Budára özönlő tömeg kívánsága. Táncsics börtönének ajtaja megnyílt. A nép diadalmenetben hozta Táncsics Mihályt a szegényparasztság érdekeinek képviselőjét.


Petőfi Sándor: A szabadsághoz (részlet)

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kísértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.



Este díszelőadásra hívták az érdeklődőket, a Nemzeti Színházba, ahol Katona József Bánk bán című darabját adták elő a színészek.



Juhász Gyula: Március idusára (részlet)

Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan,
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Tallóztam
  2018-03-02 20:45:30, péntek
 
  Az alufóliáról....

Az orvosok figyelmeztetnek: Ha eddig alufóliát használtál, soha többé ne tedd vagy végzetes következményekkel kell szembenézned!

Az alufólia az egyik leggyakrabban használt konyhai kellék. A sütésen kívül használjuk csomagoláshoz, de sokan vele csillapítják a fájdalmat is. Egy friss tanulmány azonban egészen új megvilágításba helyezi az alufóliát.
Az alumínium egy neurotoxikus nehézfém, ami káros hatással van az agyi funkciókra és összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral is. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a fém mentális hanyatlást, a koordináció elvesztését, a testünk feletti kontroll elvesztését, a memória és az egyensúly romlását okozhatja.
A fent említett tanulmány azt is megállapította, hogy az alufóliával való sütés-főzés esetleg hatással lehet a csontok állapotára is, mégpedig azáltal, hogy a fémrészecskék felszívódnak a csontokban és átveszik a kálcium helyét. A végeredmény kálcium veszteség lesz, ami komoly problémát okozhat a csontok egészségében.
A kutatók szerint az alufólia használata tüdő-fibrózishoz és más légzőszervi problémákhoz is kapcsolódhat az alumínium részecskék belégzése miatt.
Ha grillezéshez használjuk az alufóliát, ugyanilyen hatások következnek be.
Bár azt régóta tudjuk, hogy az alumínium konzervek károsak az egészségre, valahogy az alufólia
kapcsán sosem merült fel ez a gyanú.
Amire a legtöbben nem figyelnek, hogy az alufólia magas hőmérsékleten fémrészecskéket bocsát ki, melyek beszívódnak az ételbe. Még ha a részecskék nem is válnak ki, az alumínium kémiai kimosódása is előfordulhat néhány fűszer vagy pl. citrom hatására.
Az alumíniummal való főzés tanulmányozása során arra jöttek rá, hogy az így készült étel akár 400 mg alumíniumot is tartalmazhat. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a kimosódás mértéke. A kutatás szerint tehát az alufólia egyáltalán nem alkalmas sütésre, főzésre és nem használhatjuk együtt zöldségekkel, fűszerekkel, citrusfélékkel sem.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az alumínium bevitelének napi mennyisége maximum 60 mg lehet.
Reméljük, a cikk elnyerte a tetszésed és nem felejted el, hogy megoszd a barátaiddal és családtagjaiddal is. Köszönjük.
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Tallóztam
  2018-01-02 17:04:17, kedd
 
 
A nyugdíjasokat nem a fiatalok tartják el - írja a nyugdíjas közgazdász. Seres István számokkal támasztja alá: a befizetett járulékainkból bőven telik az időskori pénzükre.

A legkülönbözőbb - néha teljesen szélsőséges - vélemények hangzottak el a nyugdíjrendszerről, de matematikai módszerekkel történő érvelés alig hangzott el - írja Seres István nyugdíjas szegedi közgazdász. - Az én álláspontomhoz legközelebb Csath Magdolna egyetemi tanár véleménye áll, amelynek lényege, hogy tiszta, biztosítási jogviszonyon alapuló nyugdíjbiztosításnak van jövője. Határozottan állítom, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszerbe nem szabad bevinni oda nem illő elemeket, mint például a gyerekek számát. Azonosulni tudok viszont Németh György nyugdíjszakértővel, hogy a nyugdíjrendszer feladata az aktív életszakaszban a megtakarítás és annak befektetése, a nyugdíjazás után pedig ezeknek az életjáradékká alakítása.

Mit mutatnak a számok a 2011-es átlagos jövedelmek esetében? Képződik-e elegendő fedezet a későbbi, mondjuk 40 évnyi biztosítási jogviszony utáni nyugdíjfizetéshez? A KSH adatai szerint tavaly a havi átlagos bruttó jövedelem 213 ezer 100 forint volt, amelyből a munkáltató 10 százalékos nyugdíjjárulékot (havi 21 ezer 310 forint) vont le, és a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékból 24 százalékot nyugdíjbiztosításra számoltak el (havi 51 ezer 144 forint). Ha a két összeget összeadjuk (72 ezer 454 forint), látható, hogy 40 év alatt a nyugdíjbiztosító 34 millió 777 ezer 920 forint biztosítási díjat szed be. Ha a biztosító a hozzá befolyt pénzt nyilván kellő hatékonysággal működteti (állampapírokba, jelzáloglevélbe, kötvényekbe, bankbetétekbe fekteti), havi tőkésítéssel könnyen elérhet 6 százalék kamat bevételt. Ebben az esetben az átlagos jövedelmű dolgozónknak az egyéni számláján, a járadék számításra vonatkozó képlet felhasználásával 144 millió 291 ezer 470 forint lesz.

Ebből kitűnik, hogy a tőkefedezeti rendszerrel bőven van fedezet a nyugdíjra még akkor is, ha a férfiak átlagos életkora 69, a nőké pedig 76 év. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jelenlegi nyugdíjasok a felhalmozott tőkének még a kamatát sem kapják meg. Ugyanis a 144 millió 291 ezer 470 forint 6 százalékos kamata évente 8 millió 657 ezer 488, ami havonta 721 ezer 457 forintot jelentene, vagyis lényegesen magasabb összeget kellene kifizetni, mint a mostani átlagos havi nyugdíj. Ez esetben pedig már örökjáradékról beszélhetünk, hiszen a tőke örökre a biztosítónál marad.

Mint a sima biztosító

A nyugdíjbiztosítás esetében a biztosítónak a társadalombiztosító számít, a veszélyközösség tagjai a biztosítottak, a biztosítási esemény pedig az előre meghatározott 62 életév. Az pedig nem igaz, hogy a fiataloknak kell eltartani azokat a nyugdíjasokat, akik a társadalombiztosítónak 40-50 éven keresztül igen nagy összegű biztosítási díjat fizettek, hiszen 1998-ban a társadalombiztosítási járulék még 31 százalék volt, és előfordult olyan időszak is, amikor 14 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Tallóztam
  2017-09-08 19:07:18, péntek
 
  Így tűnnek el a gyerekek?
Magyar kislányokat drogoztak be és vittek külföldre - szörnyű sorsot szánt nekik a bűnbanda

drog
prostitúció
kényszerítés
rendőrség

Külföldre vitték és bedrogozták a kislányokat.

A 36 éves férfi és a 28 éves nő már rendőrkézen van, Miskolcon fogták el őket.

A gyanú szerint a novajidrányi páros 2016 tavaszán kezdte sötét üzelmeit.

Gyermekvédelmi intézetben élő kiskorú, 14 év alatti kislányokat vittek Szlovákiába, ahol fenyegetéssel és bántalmazással prostitúcióra kényszerítették őket.

A lányoktól az ezért kapott pénzt elvették.

A pár itthon és külföldön is többször bedrogozta a kislányokat, arra kényszerítették őket, hogy kábítószerrel töltött cigarettákat szívjanak el, amitől erősen bódult állapotba kerültek.

A két embert szerdán Miskolc belvárosában fogták el, és az autójukban több bűncselekménnyel összefüggésbe hozható tárgyat foglaltak le.

Az őrizetbe vett gyanúsítottak elleni eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja. Kérték a pár előzetes letartóztatását is.

A gyanú: kerítés, valamint gyermekprostitúció kihasználása bűntett, kóros szenvedélykeltés vétsége.
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Hidegfront érkezik az ünnepre
  2017-08-18 06:58:08, péntek
 
 

Augusztus huszadikára minden jel szerint hidegfront hoz lehűlést, szelet és záporokat, zivatarokat.

Közeledik augusztus 20-a, államalapításunk ünnepe, így minden bizonnyal egyre többen kíváncsiak a várható időjárásra.

Hidegfront érkezik az ünnepre

Nos, úgy tűnik, idén nem lesz eseménymentes nemzeti ünnepünk, hisz szombat délután északnyugat felől előreláthatólag egy hidegfront érkezik, mely vasárnap is alapvetően meghatározhatja időjárásunkat.

Bár még mutatkozik némi bizonytalanság a számítógépes előrejelző modellekben, a legnagyobb valószínűség szerint az ünnep szeles, felhős, többfelé záporos-zivataros idő jegyében telhet, mely sajnos a szabadtéri programokat is megzavarhatja. A hőmérséklet is jelentősen visszaesik a szombatihoz képest, a tartósabban felhős, csapadékos tájakon a legmelegebb órákban is 20 fok alatt maradhat.

Budapesten sem lesz túl jó idő

A fővárosban is felhős, záporos-zivataros időjárás előjelei mutatkoznak, viszont délutántól csökkenhet a csapadékhajlam, így az esti tűzijáték idején már nyugodtabb körülmények várhatják az eseményre látogatókat, a napközben élénk, erős északi szél is mérséklődhet valamelyest addigra.

Forrás: https://www.idokep.hu
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Megalázó helyzetek
  2017-07-09 09:52:39, vasárnap
 
  Megalázó helyzetek sokaságáról beszélt portálunknak az a magyar nő, akit Londonban azért rabosítottak, mert indiai lakótársa azt vallotta: megütötte őt. A többdiplomás asszonyért rabszállító érkezett és kérdés nélkül bilincsben vitték el a zsaruk, az sem érdekelte őket, hogy az áldozaton nem volt látható külsérelmi nyom.

Külföldi munkát végző honfitársaink beszámolói szerint a diszkrimináció, az illegális foglalkoztatás és a megalázó helyzetekbe való belekényszerítés szinte mindennapos bánásmód egy magyarral szemben. Az álommeló, az “álomfizetés", az álomországban azonban többnyire valóban csak álom marad egy átlag magyar számára, akiket annyi jog sem illet meg, mint egy gazdasági menekültet más országból.

Európa kutyáiként bánnak a magyarokkal külföldön

mondta elkeseredetten az a nő, aki közel egy évtizede költözött el Magyarországról. Még a Gyurcsány-kormány ideje alatt ment ki fiával egy jobb élet reményében, most azonban úgy látja, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, ami élhető lesz néhány év múlva. De nem csupán a terrorveszély és a migránsválság teszi pokollá a kint élő magyarok mindennapjait...
Méltánytalanul alacsony fizetés, megalázó bánásmód

Az, hogy a magyarokat szinte ingyen dolgoztatják, és ő diplomásként mosogatói állást is nehezen kapott származása miatt, már nem érte váratlanul az asszonyt. Azonban az már neki is sok volt, hogy szó nélkül rabosították, megalázták egy telefonos bejelentés miatt.
Indoklás nélkül rabosították a magyar nőt

A londoni zsaruk ugyanis a vékonyka asszonyt látva sem fogtak gyanút, hogy valószínűleg a két termetes indiai asszonyság hazudik, amikor azt állítja, hogy az alig ötvenkilós K. Éva megverte őket. A magyar nő néhány perc alatt a rabszállítóban találta magát, majd pedig a fogdán. Még arra a kérdésére sem adtak választ, mi a vád ellene.

Megelégeltem az indiai asszonyok által hagyott mocskot, ugyanis egy ház felső szintjét mi, alsó szintjét pedig egy indiai család bérelte. A házszabályokat soha nem tartották be, nem takarítottak és folyamatosan kiabáltak, elviselhetetlenné vált számunkra az, hogy nem tudunk pihenni és koszban kell élnünk...ezt tettem szóvá egy alkalommal. Negyed óra sem telt el és két járőrautó, valamint egy rabszállító állt meg nagy fékcsikorgással a ház előtt, nem is gondoltam volna, hogy értem jönnek...

meséli a történteket felidézve a nő, aki órákkal később tudta csak meg, hogy mivel vádolják. Évát egyébként meg sem hallgatták a helyszínen és nem is szembesítették az indiai feljelentővel, azonnal megbilincselték a fia szeme láttára és bevitték a kapitányságra.

Hiába kérdeztem, mi történik, nem válaszoltak

meséli Éva, akit - bár papírja van arról, hogy klausztrofóbiás - , egy kis zárkába csukták. Néhány óra múlva engedték szabadon, akkor tudta meg, hogy szerencséje volt, mert az egyik rendőr visszament a házba és kikérdezte az indiai asszonyokat, akik többször belekeveredtek saját meséjükbe, és mivel külsérelmi nyomot sem tudtak mutatni magukon, ezért a rendőr betelefonált a központba, hogy szerintem engedjétek ki a magyart. Az asszonyt annyira megviselték a történtek, hogy azóta nyugtatókon él. A vele történtek azonban megerősítették abban, hogy hazaköltözik Magyarországra.

Alacsonyabb rendű kelet-európaiak

A magyarokat ért hátrányos megkülönböztetés évek óta fokozódó probléma Angliában, de vannak, aki nem tűrték tovább a megaláztatást és beperelték munkaadóit egyenlőtlen bánásmód és faji megkülönböztetés miatt. A Debrecenből Nagy-Britanniába települt asszonyok azt állítják: angol munkatársaik megalázóan bántak velük, mindennapos volt az őket ért hátrányos megkülönböztetés.

Az angol kollégák lenéztek és megaláztak minket, kizárólag azon az alapon, hogy ők angolok, mi pedig számukra alacsonyabb rendű kelet-európaiak vagyunk

panaszolták., hozzátéve: igazságtalan és embertelen az a bánásmód, amit számos angol munkatárs részéről tapasztaltak a bevándorlókkal szemben. Az különösen felháborította őket, hogy azt is megtiltották nekik, hogy az ebédszünetben magyarul beszéljenek. Kiemelték: nem azért pereskednek, hogy visszavegyék őket az állásukba, hanem azért, hogy bebizonyítsák: nem tehetnek meg velük mindent, csak azért, mert magyarok.
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Ahol egyszerre
  2017-06-05 17:17:00, hétfő
 
 
Ahol egyszerre dobban minden magyar szív

Aki már volt azért érzi szívében és egész testében a bizsergést, aki még nem élte át az élményt kíváncsisága miatt vágyik a csíksomlyói búcsúba. Megkezdődött a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben, nem sokkal dél után, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.
Gyülekeztek a zarándokok szombat délelőtt a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben, ahol nem sokkal dél után megkezdődik a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.

A legnagyobb magyar zarándoklatra a szervező csíksomlyói ferencesek idén is több százezer zarándokot vártak Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyományoknak megfelelően gyalogosan érkezett Csíksomlyóra.
A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, amely elől aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló csoportok) élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a csoport érkezett. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.
A felvonulás hangulatát azok az egyházi énekek, imádságok határozták meg, amelyeket egyes csoportok háton vitt, hordozható kihangosítókon tettek hallhatóvá. A moldvai csángók csoportjai hagyományos népviseletbe öltözve érkeztek a helyszínre, de székely népviseletben vonultak fel például a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákjai is.
Amint a szertartás előtt a szervezők bejelentették, a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész. Idén ez Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. Bejelentették Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vesz részt az eseményeken, felesége társaságában.
Személyében első alkalommal vesz részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő. Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, és jelen van a KDNP teljes parlamenti frakciója. A magyar állami vezetőkkel együtt vonult a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
Az egybegyűltek tapssal köszöntötték a gyalogos érkezők bejelentését, de tetszést aratott a legtávolabbról jövők, a tíz argentínai zarándok érkezését jelző hír is.
A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire, így aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi - fejtette ki szombaton Csíksomlyón Ternyák Csaba egri érsek, az idei pünkösdi búcsú fő szónoka.
Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik "szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével". Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.
Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit kapcsolatáról beszélt, és felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: "boldog vagy, mert hittél!". Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. A szónok Máriát említette példaként, aki - mint mondta - többet tud a hitnél, a boldogságnál, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét.
Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. "Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá" - mondta az egri érsek.
Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. "A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (...) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától"
mondta.

Ternyák Csaba.
 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
Alvó embereket csíp meg
  2017-06-05 07:19:17, hétfő
 
 
Most érkezett a figyelmeztetés! Alvó embereket csíp meg a szája körül és a sebbe ürített váladékkal veszélyes parazita kerül a szervezetbe!

Halálos kórral fertőz a különleges poloska, azaz a “csókolózó bogár"A végzetes csípés ellen nincs oltás.Sajnos a végzetes csípés ellen még nincs oltás.Arra figyelmeztet mindenkit az agrároldal.hu, hogy már hazánkban is egyre jobban elszaporodtak az úgynevezett ,, csókolózó bogarak", viccesnek tűnik a nevük, de fontos tudni róluk, hogy roppant veszélyes a csípése.Onnan kapta a nevét, hogy a legtöbb esetben éjszaka támad, és az alvó embert a szája körül csípi meg, ami után még a váladékát is a seb mellé üríti, így nagyon veszélyes parazita kerülhet be a szervezetbe.Egy halálos betegséget okoz a fertőzés, az úgynevezett Chagas-kórt, mert 17 szer nagyobb az esélye a fertőzöttnek arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljon meg. Évekig lappanghat a kór a szervezetben, a tüneteit pedig könnyen össze lehet keverni egy náthával vagy más betegséggel, egyébként évekig lappanghat.

A tünetek:

magas láz,
fáradtság,
kiütések,
hasmenés,
végtagduzzanat.

 
 
0 komment , kategória:  Hazai hírek.  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 86 db bejegyzés
e év: 1207 db bejegyzés
Összes: 40648 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1669
  • e Hét: 15946
  • e Hónap: 55809
  • e Év: 1139226
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.