Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Röck Gyula: Arc- és alaktan IV
  2011-12-25 22:48:12, vasárnap
 
  Röck Gyula: Arc- és alaktan IV. rész

VII. Törzs, karok, lábak, vádlik.

Az egész ember tetőtől-talpig adja az igazi képet. Hiába jó néha a fej, ha a törzs és lábak mérséklik, lerontják. Tűrhető arc és hosszú törzs rövid lábakkal, bizony levonja az arc jó részét. Azonban kellő termet, szép mellkas javítja azt.

Rövid törzs, nagy gólyalábakkal, ingatagság jele. Hosszú törzs rövid lábakkal erőszakos, primitív, alsóbbrendűség jele. Mindkettő hosszúságuk arányához arányosítandó gólyától medvéig...

Beesett mellkas, rendszeresen kis lélegzéssel, valamint szűk mellkas is, félénkség, ingerlékenység, pesszimizmusra való hajlam. Szép domború mellkas, rendesen szép tágas orrlyukkal s mély légzésekkel, bátorság, nyíltság, optimizmus, víg kedély, erő.

Nagy, felfújt has, össze-vissza való falánkság, testi-lelki tunyaság jele. Sovány has tevékenység, mozgékonyság, elevenség, ha nem betegségtől van.

Kellő, szép csípő intelligencia, kivált nőnél. Nagy tompor, azaz far testiség, alsóbbrendűség és érzékiség, de a farnélküliség állati jel, perverzitás, mint a majmoknál. Csinos, domború far igazi nők sajátja, nemes nők tulajdona. Az állatok fara lapos. A szép szobrokon a far domborulata nem túl nagy. Nagy far torz jelenség. Petyhüdten lógó fardomborulat elsatnyultság jele.

Formásán kis emberek félénkek, tapintatosak, okosak, de a formátlanok és zömök emberek nyersek, mogorvák, erőszakosak.

Amely nőnek orrtőhajlása nagy, homorú orrú, keble duzzadt, szemfogai kiállók, --- dacára, hogy mindeme hátrány mellett is vonzza a kéjhajhászókat ---, dologházi alak...

Bénaságok, testi hibák, mindig megfelelő lelki múlt jelei... A megbélyegzettek lélekben is hasonlók. Sehol, itt se csal a természet, ép testben ép lélek és --- fordítva... Semmi körülmények között se bízzuk rájuk a mások feletti uralmat, legyen az kancsal, görbe gerincű, átnőtt lábujjú, hibás kezű, béna, vagy bármi, mert a tökéletes és emelkedett isteni vonaltól --- eltekintve nagyon csekély kivételtől --- messze vannak... A háborús bénák kivételek, itt a veleszületettekről van szó, ahol a lélek nem építette ki műszerét, a testet, nem pedig ahol a sors volt mostoha: noha némelyek ezt is jelnek veszik...

A normális emberformától eltérő minden idomulat lelki betegség jele, ha kövér, falánkságtól való kórlerakódásoké, legyen az vastag láb, vastag nyak, nagy has, toka, duzzadt tarkó stb. Ezek a testi emberek jelei, igazi szellemi embernél soha sincs meg! Ezek tunyák és közönyösek a szellemi dolgok iránt, de a maguk érdekkörében, ha kell, erőszakosak, éberek és helytállók. Önzésen belül aktívak, azonkívül --- fösvények, közönyösek, hullák, testiségük arányában. Kivétel itt is van! Szellemi területük --- eltekintve az asztaltól. --- legjobb esetben is a gép, sport, vagy az ösztönösen keresett mozgó szórakozás, hol emészteni is lehet, pl. vadászat, turisztika.

A szellemi ember ezeknek fordítottja. Alig ad arra, mit eszik, életcéljai ideák és eszmék, meglátások és tervek körül forognak, élete a felsőbbrendű élet. Ezek életszükséglete a nemesebb művészet, fennköltebb irodalom s a vallások koronája, a --- hit. A kiváló ugyanis feltétlenül hívő Isten létét illetőleg, csupán lénye körül térnek el esetleg véleményei, míg a testi ember a hittől távolabb, inkább csak a vallás --- szokás és külsőség --- területén mozog --- kötelességből...

A karokat s kezeket illetőleg már tárgyaltuk a majom s mókus, a túl nagy s túl kicsi méreteket. Majomnak hosszú karja és rövid lába, a mókusnak rövid karja és hosszú lába van, mindkettő --- mondtuk --- szélsőség. Se a túl hosszú kar, pláne nagy kezekkel, sem a rövid kar kis kezekkel, nem jó, amint a túl hosszú, vagy túl rövid lábszárak se. Harmónia a harmonikus ember jele!

Hosszú karok ügyesség, józanság, férfiasság, de finomság nélküliség jelei. Rövid karok elfinomult emberek, gyermekded kedélyek, naiv lelkek, hiszékenyek sajátja. Erősen szőrös kar primitív, beszédes, ingatag emberé. A gúnyolódok könyöküket közel tartják a testhez, vállaikat magasra emelgetik, kezüket nadrágzsebbe dugják, fejüket oldalra döntik.

Kezeket illetőleg vannak szépen formált és otrombán formálódott kezek. Az otromba kezű emberek buták és gonoszak, kerüljük őket. Buta alatt nem a tanulatlant hanem a bölcsesség, előrelátás és körültekintés nélküli értendő, ha mindjárt tanult ember is... A szép kéz üresség, hiúság, --- kivált hosszú körmökkel --- átlaglelkek jele. Ápolt kezek hasznavehetetlen, munkakerülő, élősdi embereké. A formás, tiszta, kemény kezek jó anyák, jó feleségek, jó asszonyok keze, akik mindenhol megállják helyüket hivatásuk területén. Száraz kéz az energikus, míg puha, húsos, petyhüdt kéz kéjenc, tunya emberé.

A kéz az, amelyen minden erősebb érzés, mint az ostor végén a hullám, kicsapódik, örömtől haragig, félelemtől bátorságig, egy-egy gesztusban. Ezek a gesztusok aztán kiverődnek a kéz finomabb részletein, tenyéridomain, vonásain s kézmozgásain. Erről külön könyvet kellene írni. Itt csak érintjük. Akit közelebbről érdekel, olvassa el dr. Kosutányi István orvos: ,,A tenyérvonalak titka" című magyar, --- vagy E. Isberner Haldane: Wissenschaftliche Handlesekunst német könyvét; a grafológia iránt érdeklődők pedig dr. Bendetz Móric: Grafológia a gyakorlatban című munkáját.

Az ujjakat illetőleg hegyes ujjak hazudozó, tompa ujjak becsületes embereké. Ha a mutatóujj hosszabb, mint a gyűrűs, élénk szellemiség jele, észemberek, tudós fejek sajátja. Ha ellenkezőleg a gyűrűs hosszabb a mutatónál, művész, ideális ember, a szép híve. Ha mindkettő egyforma hosszú reális, gyakorlati embert mutat.

Nagy hüvelykujj, akaraterő, míg a kis hüvelyk engedékenység, kitartás hiánya, mint a majmok hüvelykujja. Kifele hajló hüvelyk könnyelműség, befolyásolhatóság, ha túl kihajlik, tékozlás. Egyenes hüvelyk megbízhatóság. Befele hajló hüvelyk kapzsiság, fösvénység jele. Ha a hüvelykujjköröm, azaz első íze hosszabb a középsőnél, vagyis másodiknál, az erőszakosságig menő energikusság jele. Ha fordítva, a belső hosszabb a körmös íznél, gyenge akarat, változékony hangulat jele. Ha egyenlők, kitartást mutat.

Madárköröm, azaz ha oldalról nézve hajlott, hajlásuk arányában álló kapzsiság, önzés jele. Egyenes köröm adakozó, önzetlen embereké.

A vonalak lélektanát illetőleg tisztában kell lenni, mi isteni s mi állati, mi szép, mi torz, mi harmonikus, mi diszharmonikus.

Lábszár és vádli mintegy alapja annak, amit a fej és arc mutat. Hány ember nagyszerű, míg ül, mikor feláll, megmozdul, lábai kitetszenek, eltörpül minden jelentőségében...

Magától értetődik, hogy 1) nagyságra, 2) formára és 3) erősségre a lábszárnak is bizonyos összhangban kell lennie a test többi részével. Hosszú felsőtest és rövid lábszárak az ősök keleti vérkeveredésének a jele. Épp ily disszonáns a fordítottja. Régente a testarány ez volt: a fej a testhossz kilencede volt. A mai degenerált népnél ez az arány már hiányzik... Ma a fej a test hetede, néha csak ötöde. Eltörpültünk... A mai mértéket az anatómiai és művészeti könyvek adják meg.

Ha a felső lábszár belső része puha, petyhüdt és ernyedt, kevés életerőre mutat, nemi gyengeség, kiéltség jele. Ugyanez látható a térd kifejezésén és erősségén is, valamint az ádámcsutka feletti bemélyedésen. Ádámcsutka feletti bemélyedés szintén elgyengült nemi erő, öregség jele. Ifjaknál az telt, valamint a térd is. A régi görögök térdein láthatjuk az erő jeleit. Kerek térd erő, táncra, ugrásra, lovaglásra, menetelésre képesít. Kis lábfej intelligencia. Nagy lábak köznapiság, túl nagy lábak ügyetlen, nehézkes lelkű, korlátolt emberek lába, kiknek semmi érzékük a magasztos dolgok, a hit iránt. E helyett az érzékiség rabjai.

Állandón hideg lábak, az alsó testben való gyenge vérkeringés, vagy hiúság --- szűk cipők --- jele. Tyúkszem ugyanez; ok és okozat. Lúdtalp pipogya, akaratnélküli ember jele, fejletlen erkölcsi érzékkel, fennköltség híján. Rendesen görbe orral, ami elálló füllel pláne terhelt tünet. Torz lábak, egymásra nőtt lábujjak mind terhelő tünetek, állítólag az előző élet nagy bűneinek a torzulatai... Az ilyennek kétszeresen kell igyekeznie az isteni kegyelmek után, hogy pótolhassa mulasztásait... Görcsök, vádligörcsök erősen fűszerezett vagy kakaós, rumos italt kedvelők és elfaltak tünete.

Lábszárakat illetőleg, a beteges, vékony lábszárak, ha formátlanok, szellemi tunyaság. Ellenben a formás, izmos, plasztikusan vékony lábak szellemi előkelőség. Ezt könnyű ellenőrizni: a buta és okos nők s férfiak lábszárainak végigtekintésén pl. a strandon. Tetszetős formájú lábszárcsontok harmonikus jeleinket erősítik. Mennél formásabb és plasztikusabb, annál fejlettebb az illető kedélyélete.

Az egyenestől kétféle lábszár tér el, ez ,,O" alakú és az ,,X" alakú görbe lábszárak. Az O alakú gyakori a primitívebb zsidóknál, kellő torz füllel és orral, valamint a csenevész embereknél; kéjencek és buják tulajdona. Az X alakúak pedig lelkileg ernyedtek, akaratnélküliek, tehetségtelenek.

Torzlábúakkal házasságot ne kössetek, --- intenek a karakterológusok, se olyanokkal, kiknek lábszárai torzak: O vagy X alakúak, mert fennkölt, nemes dolgokra képtelenek, noha becsületesek lehetnek...

A nyomorékok lelkileg se egészen épek, igazolja Mózes könyve is, ahol int, hogy az olyan, kinek horgas, lógó orra van, vagy nyomorék --- pap nem lehet...

A vádlikat illetőleg, a vastag vádli testiség, érzékiség, középszerű tehetség jele, ha rendes, de ha plasztika és formanélküli, torzságuk arányában terhelők. Ezzel szemben a plasztikusan vékony, nyúlánk vádli szellemiség jele. A közepesen fejlett vádlik jó anyaság jelei.

Részletezésében, amint a kezeknél, úgy a vádliknál is különböző formákat találunk. Ilyenek:

1. rajz. A normális lábak rajza, tökéletes formával és plasztikával. Ezek se túl kicsik, se túl nagyok. Bokái, anélkül, hogy vastagok volnának, kellő erősek. A boka és térdmenti átmenetei finomak, valamint a térdfeletti rész is. Harmonikus, semmi kivetnivaló nincs rajta. Felső lábszára is rendes, térdei erőre mutatnak. Egészséges érzékiségre vallanak. Bokák is normálisan szilárdak, nem kicsik, nem nagyok. Ez a mélyebb s helyes gondolkozás jele. Ezek után lássuk eme normál típushoz viszonyítandó különleges vádlikat.







2. rajz. Az ideális vádlik. Ha nem is kellő erősek, nem duzzadnak az életerőktől, mégis a felsőbbrendű, anyaságra a legalkalmasabb egyének lába. Sok kedvesség, bölcsesség, finomság a sajátjuk, hajlamosak kis luxushoz s az élet minden szépségéhez, összekötve mindezt jó ízléssel. Lelkileg érzékenyek, amellett odaadok, temperamentumosak, nemesebb érzésűek, kis szenvedélyességgel. A normál típusnál vékonyabbak bokáik, művész érzékűek, magasabb öntudattal, önállósággal és tapintatossággal, Legjobb asszonytípus a férfiakkal való szellemi barátságra. Szellemiekre hivatott lelki beállítottságú nők. Ha háztartási zavaraik vannak, nem tékozlásukon, hanem azon múlik, hogy nem értenek kellően a dolgok igazi értékesítéséhez, mert nemcsak a lábuk, ők maguk is ideálisak.

3. rajz. A palack-lábakkal rendelkezők, mint minden vastagabb lábúak, érzékiek, de jók. Szeretik az otthonukat, elég jóindulatúak.

4. rajz A cirkuszosok lába hasonló az előzőhöz, csak izmos, fizikai erőtől telt, tehát nem plasztikus. Ezek reálisabbak, sportkedvelők, mozgékonyak, kevés lelki mélység, kis nyereség, nem a belső, de a külső forma hívei...





5. rajz. Babalábúak, túl vastagok, de nem izmosak, kedélyes és kényelmes háziasszonyok. Többnyire közönyig nyugodtak, bár némelyik temperamentumos is. Hiányzik az ügyesség, mozgékonyság, sportkedvelés, vállalkozási erő és merészség. Jellemben elég szilárdak. Értelmileg kevésbé fejlettek, ritkán sárkányok, szeretik a házukat s a konyhát...

6. rajz. Az oszloplábúak, oldalról és elölről, térdtől bokáig, botszerűen párhuzamos idomnélküli lábak. Reális lelkek, kiknek a rokonok s barátokon kívül alig terjed túl érzésvilága. Nem nagy szellemek általában, de akad köztük tanulékony diákleány is... Mély lelkiség nincs, mert az észszerűség a vezér-lelkimotívumuk s túlnyomó erő bennük, minek következtében van ugyan némi érzékük a széphez, mihez minden átlagnak van, azonban felületesek, temperamentum és szenvedélyesség nélküliek. Mint barátok megfelelőek, mint szeretők vagy pláne ideálok --- nem.

7. rajz. Légylábúak... Majomnak nincs vádlija, illetve az állatoknak... Ez is degeneráltság jele, noha ma --- divatos, mint minden, mi süllyedés... Ha valakinek se vádlija, se tompora, azaz fara nincs, az mindig gonosz --- állati --- jel... sőt nagyon gonosz jel... A légylábúak idegesek, érzékenyek, született hisztérikák, hajlammal a perverzitásra, mert érzékileg izgékonyak, de nincs hozzá kellő fizikai erejük... Fajfenntartásra alkalmatlanok, sőt házasságra is. Angolkórosak. Lelki betegségre hajlók.

8. rajz. A kúp vagy virágcserép alakú lábak jele, hogy a boka nem látszik, minden egy, mint a cserépen. Ezek kedélyesek, ragaszkodók, de kicsit bornírtok és fösvények is, azonban megbízhatók. A nehéz munkára alkalmasak, mint a hasonló lábú elefántok. Szellemi dolgokhoz való, azaz felsőbbrendű értelmet itt hiába keresnénk. Szeretik a nyugalmat, lassú tempót és a pihenést. A hithez való érzék, --- pláne emelkedettség --- teljesen hiányzik, ezért --- babonásak... Nemesebb fajtenyésztésre alkalmatlanok.

9. rajz. A nemes lábak. Ezek a légritkábbak, noha tulajdonosaik a legfelsőbbrendűek, amik csak lehetnek. Millió között egy akad, mint minden, mi csodás és tökéletes. A nemes faj jele és virága, szellemiséggel telt lélekkel. Jellemük is megfelelő, nemesek, erkölcsösek. De össze ne tévesszük ezt a vékony s épp ellenkezőt jelentő, plasztika nélküli beteg lábakkal!!!

Eme alaptípusok aztán keverten is megjelennek. Jelentőségük is --- kevert.





VIII. Az arc és arcrészek.

Mielőtt a fej és fejalkatokra, vagyis az egészre térnénk, meg kell ismerni előbb a részek jelentőségét, mert amint a betű a szóhoz, vagy a fogalom a gondolathoz előfeltétel, úgy az arcrészek az egész arc áttekintéséhez, osztályozásához és részletezéséhez.

Az arcrészeket ama sorrendben tárgyaljuk, ahogy fentről lefele következnek.

Az arcrészek alapja mindig a fejalkat, amit a fejalkat mutat, az az ember alapja, de ezen alapozottságtól annyira tér jobbra vagy balra, amennyire arca az ívelttől a szögletes felé s arcrészei a szabályostól és arányostól a szabálytalan s aránytalan felé hajlanak.

Kék szem pl. más értelembe veendő a materiális, mint a spirituális embernél, noha mindkettőnél jót jelent, de egyiknél anyagi érdekein belül, másiknál esetleg azon kívüli is az áldozathozatalokig terjedő jóság, szelídség, vagy szeretet jele... Mindkettő szerető szív, de egyik reálisan, józanul és mértékkel, másik ideálisan, önfeláldozásig szeret.

* * *

1. A hajat illetőleg meg kell különböztetni 1. a haj színét, 2. nemét --- azaz selymes, vagy vastag szőrhaj-e, 3. formáját, hullámos, göndör, vagy egyenes és 4. sűrűségét.

Nézzük meg az állati szőrt, majd a színes népek s alsóbbrendűek szőr, gyapjas és göndör haját és hasonlítsuk össze a fenti négy szempontból.

Amilyen a lélek --- állatnak és növénynek is van lelke és intelligenciája! --- olyan felépített templom az ő teste. S amint a madárfészekből következtethetünk a fészekrakó madár ügyességére, úgy a testről is a testet építő lélek minőségére. Amilyenek egyes érzéseink, erősebbek vagy gyengébbek, olyan illetve aszerint erősebb vagy gyengébb a megfelelő idegzet, izomzat és szőrözet.

A haj bizonyos fokig a vérmérsékletet mutatja.

A majom egész teste szőrös. Túl szőrös ember is alsóbbrendű. Szőr a mellen még tűrhető, de háton már rossz jel.

Ritka haj gyengeség, de szellemiség is. Hulló haj, kopaszodó fej testi gyengülés jele, kivált ha a lábujjkörmök is podvásodnak már.

Bajusz ha sűrűs, vastag, érzékiség, férfias erő.

Ritka bajusz gyengeség, gyenge test. Rendesen a hajjal áll összhangban, noha a haj hamarább jelzi az erők hiányát.

Selymes, finom nőies haj erélytelenség, lágyság, nemes érzések, finomság, részvét, érzés, szerető szív jele.

Nagyon finom, selymes haja emberek ritkán erélyesek. Lágy haj jó indulatú gondolkozást is mutat, de némi félénkséggel.

Szőrhaj ellenben mennél merevebb, keményebb, serte-szerűbb, annál dacosabb, makacsabb, önfejűbb a tulajdonosa... Túl szőrös ember sohase jó jel, emelkedettség hiánya és testiség jele.

Haj színét illetőleg, ha a haj és szemöld színe feltűnően különbözik, az ilyen ember kerülendő, ha bármi hízelgő is... óvakodni kell tőle, kivált ha nevetése is kellemetlen hangú.

Szőke hajtól a veres hajig és barna hajtól a feketéig menő fokozatot kell figyelni.

Szőke haj szellemi jel, de veresbe menve rossz elfajzás.

A szőke haj, a szőke szépség, kis önzés, hidegség, és mindig az árjaság vagy árja keveredés jele is. Szőke hajú emberek külsőleg nyugodtak és hidegek, de ha a szerelem egyszer felgyúlt bennük, sokkal szenvedélyesebbek és mélységesebbek.

Vörös haj az indiánokkal rokon hajzat, --- rossz jel, kivált szeplős arccal: indulatosak, ravaszok. Látszólag rendkívül hidegek, belül azonban hevesek, szenvedélyesek s többnyire érzékiek. Többé-kevésbé megbízhatatlanok, némelykor nagyon is... Ha ezekhez még ritka fog s előreálló áll is járul úgy az démoni jel.

Vörös-szőke típusok, mint kevertek, többé-kevésbé ahhoz hasonlók, melynek színe erősebb rajtuk.

A barna haj hűség, akár világos, akár sötét, szerető és nagyon meleg szívűek, mélyen érző kedélyvilágúak haja. Rendesen békés emberek is, de feketébe menve érzéki elfajzás jele.

A fekete haj erő, vakmerőség; temperamentumosak, kik gyorsan felfortyannak, mint a szalmaláng és kialszanak. Szerelemben és érzelemben legkevésbé nemesek, érzékiek.

Néger-vér... a fekete, erős, bozontos haj nehéz testi munkára valók haja, ahova nem kell értelmes gondolkozás. Finom, puha haj ellenben szellemi munkára hivatottak haja.

Hullámos és göndör haj közt különbséget kell tenni. A göndör összekunkorodott, mint a sertés szőre, míg a hullámos nem.

Hullámos, fürtös haj melegszívű, kedélyes, társaságkedvelőt mutat.

Göndör haj alacsonyabbrendűség, többnyire négeré vagy zsidóé, mi indulatosság, hirtelen harag, kötekedő, vitatkozó, makacs, szenvedélyes ember jele. Görbe haj, görbe érzék. Némelyeknél csak a fül felett látni némi göndör hajat, ez zsidó vérkeveredés jele.

A durva drót, vagy szőrhaj a baromiságig érzéki, durva embereké, kalmárság, lelkiismeret nélküli nyereségvággyal. Túl sűrű, mintegy erdőt képező és merev dróthaj tébolyra hajlás, különcség. Ez a kevésértelműek és bolondok haja is. Sűrű haj tetterő s érzékiség.

Mennél vastagabb, annál terhelőbb tünet mindenféle haj. Amilyen közel a szőrhöz, olyan közel az állathoz.

A sima haj többnyire a mongoloké és a velük rokon népeké, mint az oroszok is. E haj jelentősége a rendkívüli szívósság. A kínait az ember hajánál fogva felakaszthatja, vagy forgathatja, neki mit se árt. Ezen testi szívósságnak megfelel a lelki sajátjuk is, a rendkívül maradiság. Mindenhez ragaszkodnak, legyen az jó vagy rossz, ami régi. Erős nemiség, ravaszság és bosszúvágy, egyesülve rendkívülien kifejlett szerzési vággyal, sajátja e fajtának.

Ha a hajelágazás, illetve a tarkó felső részén levő hajcsillag nincs a rendes helyen, vagyis a tarkó tetején, úgy az ilyen valamilyen jellembeli disszonanciában szenved.

A kétfelé fésült emberek nagy súlyt fektetnek a pontosságra s merevek, míg az oldalt fésültek némi könnyelműségre hajlók és bohémek.

* * *

2. A homlok az értelem, az arcközép érzelem, míg az áll az akarat kifejezője. Másként mondva az értelem inkább a homlok idomaiban s alakjában, míg az erkölcsiség inkább az arc mozgékonyságában, az arcjátékban tűnik elő. A homlok alakja a tehetséget, míg bőre s bőrszíne, valamint feszültsége a finomságot, vastagsága, lötyögős volta a szenvedélyt és durvaságot fejezi ki.

Amint az arc minden részének, úgy a homloknak is sok apró szabálya van, azokat mind felsorolni csak zavaró lenne, ehelyett azok szabályait, irányelveit idézem. Figyeljük meg, a született buta ember homloka mindig eltérő a zseni homlokától, amint a könyv hátsó részén lévő arcokból is kivehető. A homlok fejlődése, illetve alakulása az értelmiséggel áll összhangban. A gyermek homloka egész más, mint a felnőtté, noha feje már kiskorában éppoly fejlett, azaz mennyiségileg kész, csak minőségileg nem. A született bolond homloka néha túl magas és keskeny, ellenben a született gyilkosé széles és alacsony; mily két ellentét. Az elsőé az erőtlen, a másiké a makacs jellem. 30, 31, --- 21, 22. rajzok.

A homlok főbb idomai oldalról nézve a következők: hátradűlök, merőlegesek és előrehajlók. Másként nézve vannak magas, közép és alacsony homlokok. Elülről nézve pedig keskeny, rendes és széles homlokok. Három méret, három szemszögből s ezek végtelen sok változata.

A rendes homlok magassága az arc egyharmada, ha magasabb, úgy magas, ha alacsonyabb, úgy alacsony homlokról van szó.

A homlok szélességét illetőleg a rendes homlok kétszer oly széles, mint magas. Ha kisebb, úgy keskeny, ha ellenben nagyobb, úgy széles homlokról van szó.

A homlok dűlését a merőlegestől számítjuk, azaz, hogy attól előre vagy hátrafele dűl-e.

A hátradűlő homlok 1. 2. rajz képzelőerő, fantázia, alkotóképesség, finom érzés, nyíltság, bizalom, idealizmus jele általában. Ha azonban alacsonyabb a fej harmadánál, 3. r. ugyanez realizmusra süllyed, míg ha magasabb, 4. r., úgy fennkölt idealizmusig emelkedhet. Ha nem eléggé szökik hátra, úgy a teremtő ész hiánya, az alkotó erő kimarad a fentiekből. Ha azonban erősen, túlzóan hátrahajlik s hozzá alsó ajkai előre állanak oldalról nézve, úgy az féktelenség, hevesség és gyönge önuralom jele, ki finomabb sugallatokra képtelen. A túl hátradűlő s a hal fejéhez hasonló homlok 5. r. s arcél hülyeség, baromiság, kivált, ha szája tátott hozzá. Az állatok homloka dűl túl hátra.

Merőleges homlok, ha alacsony 6. r. reális, józan, köznapi embert mutat, de ha magas, 7. r. úgy tehetséges, értelmes embert. Ha a merőleges homlok túl magas, 8. r. az bárgyúság jele, kivált ha hozzá még keskeny is, 9. r. úgy hülyeség. Ha a merőleges homlok fent enyhén domborodik hátra, lassú s hideg gondolkozás jele.

Az előre dűlő --- birka --- homlok 10. r. naivság, korlátoltság, sőt butaság, de egyben türelem jele is annál inkább, mennél kör alakúbb oldalról nézve a homlok. Ha alacsony, úgy mindezek fokozódnak, ha azonban magas, úgy nemesülnek s nőiességet, idealizmust jelentenek. Erősen előre dűlő, de felül egyszerre hátrahajló homlok, 11. r. --- kivált hajlott orral --- s hosszúkás alsó arccal s pláne lapos fejtetővel --- őrültségre hajló démoni jel.

A kerekded, gömbölyű homlok, mennél kerekdedebb, annál lágyabb embert jelez, kik gyengédek, szelídek, alkalmazkodók és nőiesek. A nők homloka ez. 12. 13. 14. r.

A se nem gömbölyű, se nem egyenes, hanem kéthajlású homlok bölcsesség, komoly értelem jele. 15. 16. r.

A homlok magasságát illetőleg a magas homlok általában okosság, mély gondolkozás jele. De mennél magasabb a homlok az arc többi részénél, annál szétágazóbb, több oldalú tehetség, de erő és kitartás nélkül. Ha túl magas és függőleges a keskeny homlok, az ostobaságnak a jele. Kétoldalt dudorral, az rosszindulat és makacsság. 17. rajz.

Minél alacsonyabb a homlok, annál keményebb és szilárdabb a jellem és akarat. A nagyon alacsony homlok kitartás és makacsság jele. 18. r. Kivált, ha merőleges.

A közepes, azaz harmados homlok 19. r. az átlagember homloka. Ezeknél az arc többi részén kell keresni a megfelelő egyéni tüneteket. Az arcnak nem mind a három részén van jellegzetesség! Néha csak a homlokon, máskor az állon, vagy a középarcon, aszerint, hogy kinek szíve, esze, vagy akarata az uralkodó jelleg. Mindig az az arcrész beszélőbb, amelyik az egyén többletét mutatja. Ha pl. a homlok hosszabb, mint az orr s az orr is hosszabb, mint az áll, úgy az fejlett szellemi embert mutat, 20. r.

Széles 21. 22. r. és keskeny 23. 24. r. homlok maga beszél magáról, csak nézzük meg. Széles homlok az erő, erőszak és realizmus jele. A keskeny homlok 25. 26 r. gyengeség, félénkség, bizonytalanság, hiszékenység, naivság jele. Akár az alacsony, akár a magas homlok, ha keskeny, mindig gyengeség, mindig korlátoltság, sőt néha rosszindulat jele.

Feltűnően négyszögletes homlok 27. r. szilárd, okos, de makacs és konok ember sajátja. A kaján homlok, mely fent két oldalt mintegy otrombán kiszélesedik, néha lapos fejtetővel 28. r. lapos áll aljazattal, szívtelen, irigy, kárörvendő, ravasz, gyilkos, baromi ember jele.

Az általánosságokat illetőleg a homlok gömbölydedsége finomságot, szögletessége keménységet, szívtelenséget, határozottságot mutat. Amíg az előredűlő naiv s inkább nőies, addig a hátradűlő inkább férfias, alkotóerőt hordó homlok. Az erősen előrehajlókat a terhelt s buta embereknél látjuk. A merőleges általában erőszakosság, akaratosság jele. Ha a homlok, orr, áll lágyan folynak össze, 29. r. szelíd, barátságos, jó embert mutatnak.

Mennél simább a homlok, annál gondolatszegényebb, mennél dudorosabb, annál kiválóbb egyént mutat akár jóban, akár rosszban, Sima s dudor nélküli homlok köznapi szellemet mutat. Ha az alsó homlokrész kijebb áll, 30. r. az illető vidám, józan és reális ember. Csontdudorodások a szemfeletti részen 31. r. értelem, szónoki készség, hevesség, lelkesülés, mindenkori szellemi készség jele. Kiálló szemcsont nagy emberek sajátja.

Ha a haj sipkaszerűen borítja a homlokot, mintegy állatiasan ránőve, az alsóbbrendű embert, durva lelket mutat. Ezeknél a hajcsillag sincs rendesen a helyén.

Vannak szépen ívelt homlokok, melyek lángészt mutatnának s mégis, mivel a szem, szemöld kaotikus, minden levonásba jön...

* * *

3. A homlok és orr közti átmenet három féle, egyenes, homorú, vagy domború.

Egyenes átmenet 32. rajz, --- mint a görög szobrok orrainál is látható, --- vagy ha csak alig-alig bemélyedt az orr felső csontozata 33. rajz, közöny, hidegség, de finom észjárás jele.

Homorú átmenet, ha vízszintes, 34. rajz, naivság, gyengeség, akaratnélküliség, hiszékenység, jóság. Ellenben ha az átmenet nem vízszintes, hanem lejtős, 35. rajz, úgy az értelem, erős figyelő erő, határozottság, aktivitás, mély gondolkozás jele.

Ha pedig domború, 36---37. rajz, zsarnok, kegyetlen, gonosz és hiú jellemet árul el, telve szívtelenséggel.

* * *

4. A homlok ráncait illetőleg vannak merőleges, vízszintes és ferde, azaz kuszált ráncok.

A merőleges ránc mindig az orr töve felett, a két szem között van: intenzív szellemi munka jele, elsőrendű okos, érett férfiak sajátja. Ha nőn látunk ilyet, úgy az illető tisztességes, királyilag méltóságos, és egyben szerény nő.

Párhuzamos, arányos ráncok, még ha szaggatottak is, bölcs, becsületes embert igazolnak.

Szakadozott, de nem túl mély homlokráncok értelem és készségesség tünete.

Ívelt, szinte kör alakú ráncok nehéz felfogás és gyenge jellem jelei.

Két oldalt a szem felett ívelődő, de középen a szemek között lehajló, mintegy völgyet képező ráncok kicsinyes, szűkkeblű, kapzsi, intelligencia nélküli embereké.

Rézsútos, ferde ráncok gyenge, gyámolatlan főre mutatnak.

Szabálytalan, kuszált s mélyen bevágódó homlokráncok korlátoltság, fékezhetetlen szenvedélyesség, gyanakvó és zárkózott, rejtélyes ember jelei, kit nehéz kiismerni.

Idő előtti redők nem jó jelek.

A homlokredők mellett fontos a homlok bőre is.

A csonthoz simuló homlokbőr, melyen öröm s derűs mosoly alkalmával sem látni ráncokat, hideg, titkolódzó, bizalmatlan, nyakas, csúszó-mászó embert mutat, aki ha megharagszik, nehezen bocsát meg.

A homlok bőrének észrevehetően tisztábbnak s világosabbnak kell lenni, mint az arcbőrnek, másként nem előnyös jel. Ne bízzunk a rövid, illetve alacsony, de ráncos, csomós, szabálytalan homlokúakban. Ritkák is ezek...

Vastag, lötyögő homlokbőr hirtelenség, szívtelenség, alattomosság jele.

Húsos halántékbőr dac és durvaság jele, parlagi lelkülettel.

A ráncoknál figyelni kell arra, hogy azok ne az öregségtől, hanem a gondolkozástól és érzelmektől --- öröm s harag --- vont ráncok legyenek, melyek azonban gyöngén már ifjúkorban is előtünedeznek.

* * *

5. Az orról általában azt mondja Lavater, hogy amilyen az orr, olyan a jellem. Az igazi szép, illetve mintaorr a milói Vénusz orra. A történelem minden nagyobb akarattal rendelkező alakjának fejlett, illetve kiemelkedő orra volt. A rendes orr kelléke, hogy az arcnak legalább harmada legyen, továbbá feltétlenül derékszögbe álljon száj merőlegesére, végül keskeny és ne az arcba olvadó legyen. Amíg az állatok orra beolvad az arcba, addig a majomé már kicsit kiemelkedik, a színes, illetve primitív embereké még kiemelkedőbb, míg a nemes faj orra, mintegy önálló arctagot képezően teljesen kiáll az arc síkjából. Az orr összefügg a nagy agyvelő fejlődésével és tevékenységével! Szép orr a legritkább valami. Szép orr sohase található rút arcon, de szép száj, szép szem akad rúton is. Szép orr mindig a nemes jellem, a szellemes egyéniség és vagyont érő garancia jele. Fajilag a tatárnak és négernek lapos, szétömlő, a zsidónak bagoly- vagy vércseorra van, az angolé vastag és csontos, az olaszé és franciáé szép. A finom érzésű embereknek finom alakú orruk van. A finom szellemű filozófusok, finom lelkű művészek, igazi szentek nem a nagy, hanem a finom alakú orrukkal tűnnek ki a tömegből. A nagy akaraterővel, erőszakos és nyers lélekkel bírók nagyorrúak. Már a rómaiak is ismerték az orr jelentőségét. A nagyorrút okos embernek tartották, a kisorrú észbeli tehetségét pedig kétségbe vonták, mondván, még orra sincs.

Az orr felosztását illetőleg megfigyelendő főbb alakzatok.

1. Homorú, --- egyenes, --- domború, --- töredezett orr.

2. Tompa, --- hegyes, --- derékszögű, illetve pisze és csüngő orr.

3. Rövid, --- rendes, --- vagy hosszú orr.

4. Keskeny, --- széles, --- gumósvégű és vágott hegyű orr.

5. Vékonyhátú, --- vastaghátú orr.

6. Arcba olvadt kicsiny, --- vagy kiálló nagy orr.

7. Függőleges, vagy jobbra, esetleg balra lógó orr.

Az orrformákat illetőleg a rajzban lévő orrfajtákat kell megjegyeznünk. 1. a gyermek orr, 2. a szlávok orra, 3. a magyar orr, 4. a német orr, 5. az angol orr, 6. a tudósok orra, 7. a görög orr, 8. római orr, 9. arab---mór orr, 10. héber---zsidó orr, 11. a rideg görög orr.

Az 1. 2. 3. homorú, tehát a fejletlen, a 8. 9. 10. a domború, azaz túl fejlett orrtípusok.

Általában a homorú orr a félénkség, engedékenység, gyermekdedség jele, míg az egyenes az erő, igazságérzésé, a domború ellenben az erőszakosság, uralomvágy jele.

A homorú orr, 70. oldal, 11. rajz, mely --- mint írtuk --- rendesen kicsi is, könnyen befolyásolható egyén orra, akarat, hiány, félénkség, vidámság, egyben hízelgő és huncutkodó természet jele, amellett tanulékonyak s tűrni tudók, de kicsit korlátoltak, kik többnyire nem képesek a magasságok felé emelkedni.

Ha az orr egész nyerge homorú, 11/a. r., úgy az ősök vérbajos voltának a jele. Ez esetben rendesen rövid is az orr. Kis orrokat általában gyermekeken s gyámoltalan személyeken látni, kik semmi nagyra nem képesek.

Az egyenes orr 12. r. vagy görög orr magában rejti úgy a homorú, mint domború orrok előnyeit. Ez maga a jellemerő, nemes elme, művészi érzék, előrelátás, esztétikai érzék, praktikus észjárás és idealizmus jele. A közönséges gondolatok s anyagi haszon ezektől távol áll, inkább művészi hajlamúak, kik minden durvaságtól visszahúzódnak, barátságtalan --- nyers --- környezetben rosszul érzik magukat. Persze ehhez az alapkarakterhez hozzá kell számítani az arc többi előnyét, vagy hátrányát is, mert ez maga csak --- egy tétel!

A domború orr --- mint a homorú orrok ellentéte --- 13. r. rendesen nagy is, akár hosszúságban, akár magasságban értve. A domború orrok közt megkülönböztetjük azokat, melyeknek töve rendes, s csak azután görbül az orrhát, azaz a római orrt, mely indulatos, vad, makacs, hajthatatlan, rendelkező, parancsoló, gőgös, de eszes ember orra, --- kiket inkább kerülni kell, kivált a vitákban, mint keresni, --- azoktól az orroktól, melyeknek már tövében kezdődik a hajlás, mint a 9. 10. 14. rajzon lévő arab és zsidó orr. Ezen arab és zsidó, azaz tőből hajló orrok nagy üzleti érzék, ravaszság, bujaság, kíméletlenségig menő alattomosság jelei, kik semmi magasztos, szent és nemes gondolatra vagy érzésre nem képesek. Túl reális lelkületűek s ami idealizmus, az ő előttük üres ábrándozás, képzelgés csak.

Ez a zsidó orr azonban keresztényeknél is található, lehet, hogy vérkeveredés folytán, amint nemes, egyenes orr van zsidók között és arabok között is.

Ezen hajlott orrok mennél kerekebb arcéllel rendelkeznek, mint a 14. rajzon látható s mennél kerekebb maga az orr háta is és horgasabb, azaz lecsüngőbb az orr hegye, annál alkalmazkodóbb, hízelgőbb, alattomosabb, kedveskedőbb az illető, de viszont kíméletlenebb s indulatosabb is, ha a másik szélsőségbe ,,amoda" hajlik, simul, pártol, érdekeinél fogva. Merőleges arc merev; félkör alakú, illetve hajlott arc --- mint ez alkalmazkodó, ez az általános szabály. De amíg a merev nehezen változik, addig emez pillanatonkint is, érdekeihez mérten, ha kell. Innen van az, hogy ezek a legjobb üzletemberek, mert --- mintha egyéniségük se volna --- örökké alkalmazkodnak.

Az igazi keleti, illetve zsidó orr jellege, hogy hegye is csüngő, nem csak háta görbe. Ez az orrtípus megcáfol minden vérelméletet, akinek ilyen az orra, annak, ha bármi vérű és fajtájú és ha Ádámig vissza viszi is faji, nemesi tisztaságát, lelkülete nem nemes, mindig hátrányos erkölcsiség kíséri, mely nem az igazsághoz köti magát, hanem érdekei, szerelme vagy hiúsága által vezettetve ,,alakul"... Nagy jellemek sohase rendelkeznek ilyen csüngős orral. E pontnál összeomlik a fajimádás alapja...

Töredezett, szögletes orr 15---16. r. kajánság, rosszakarat, irigység, dac, civakodó, bosszúálló természet, uralomvágy és rendkívüli kitartás, csökönyösség jele, oly arányban, amily arányban töredezett, otromba az orr.

Derékszögű orr, 17. mely derékszögben fekszik a lebenyre, józanság, előnyös jel az egyénre, általában szellemi erő, kitűnőség, lelki nemesség, szépség feltétlen kelléke is!

Hegyesszögű 18., azaz csüngő orr kíváncsiság, gúnyos, morózus, komor, se nem nemesek, se nem nagylelkűek, hanem környezetükre lehangolóan s bénítólag ható jellemek, kik földi gondolkozásúak, anyagiasok, hidegek, szívtelenek, gúnyosak, kéjencek, prózai, az idealizmus teljes hiányával, veszekedő, gúnyos, elégedetlen, pesszimista és gyanakvó lelkek és fösvények, attól függ, mennyire lógó az orr, mely kapzsiságig is mehet s milyen az orrhát hajlása; ha egyenes, enyhít, ha domború, súlyosbít a helyzeten.

Tompaszögű 19. felálló (pisze) orr kíváncsi, mindenbe beleszóló, kéjelgő emberé, --- ha kerek, állati az orrlyuk, úgy bujaság; --- ha az orrlyuk nagy, finom, hosszaskás, nagyravágy jele, nagy palliával állatian pórias, bárgyú, nyelves, feleselő, buja, alacsony lelkületű, terhelt. Általában naivitás, vidámság, humor jele, de kevés értelemmel. Ezek minden kitűnőséget nélkülöző átlagok a legjobb esetben is. Vannak köztük féltékenyek, kéjencek bőkezűek és kényelemszeretők, ami velejárója a középtehetségnek, míg a kiváló alkotóelme örök tevékenységgel jár. Továbbá sok köztük a kihívó, hetyke, csípős, rövidlátásból öntelt lélek is, primitívek általában.

Fitos orr, 20---22. melynek csak hegye áll fel, átlagintelligencia, hiú, cselszövő, nehezen meggyőzhető.

Az orr hosszméreteit illetőleg láttuk, hogy a majom orra rövid, valamint a primitív emberé is.

A rövid orr, mely az arc harmadánál kisebb, ha rendes alakú, erő, ész, erély, tevékenység, de büszkeség is.

Rendes, azaz harmados orr az arc többi karakterét erősíti meg, egyensúlyozó tünet, mely ha egyenes alakú, szabályozza a jellembeli hibákat s erősíti a jellembeli erényeket.

Hosszú, derékszögű orr, ha szép, úgy született előadóképesség, gyors felfogás jele.

De ha nem szép, fortély, diplomatikus ravaszság, finomkodó, gyöngédkedő az álszentességig, kivált ha vékony is hozzá.

Amíg a rövid orrok között több a felálló, azaz tompaszögű heggyel bíró, addig a hosszú orrok között inkább a csüngő hegyű a több.

Hogy mennyire elváltozik az arc az orr hosszától, igazolják a 23---25. alatti rajzok, melyek egyike rendes, másik rövid, harmadik hosszú orrú arcélt mutat be.

Kicsiny orr türelem, szelídség, gyöngédség, barátkozó, csendben munkálkodó természet.

Nagy, kiemelkedő orr ezek ellentéte. (L. domború orrt is.)

Keskeny, illetve vékony orr gúnyos, intrikus, cselszövő és ravasz emberé.

A vastag orr reális jellemre mutat, melyből hiányzik az idealizmusra való készség és hajlam, amellett az illető kéjelgő, durva, de eszes.

Se a keskeny, se a vastag, hanem a rendes alakú, úgynevezett egyenes orr, vagy görög orr a kiváló emberek orra.

Ha az orr alsó hegye --- a száj fölötti része --- keskeny, azaz nem szélesedik szét majdnem szájnyi szélességre, mint a majomé, úgy az az intelligencia jele. Mennél szélesebb, annál primitívebb lelkület tünete.

Ha tehát széles, 26. r., mennél szélesebb, annál tompább észjárás. Ha pedig annyira széles, hogy mintegy háromszöget képez a két szem közti töve és a száj két széle között, úgy az legalsóbb fokú primitívség jele. Színes népeknél is ritka, állati alakulat. Az állatok orra is itt szélesül ki, lent, mintegy az egész arcot átfogóan, alig hagyva, vagy mit se hagyva meg az arcból; minden orr, szimat, élv, érzékiség és bujaság... (Lásd csimpánz orrát a 10 oldalon.)

Gumós orr, azaz mikor az orr alsó hegye széles csak, de maga a törzse nem, átlag primitív lelkületre mutat, mely lehet leleményes, okos érdekei körén belül, de a nagy és egyetemes igazsághoz éppúgy nem tud felemelkedni, mint a többi torz orrú.

Az orrhegy ha vágott, azaz közepén bemélyedt, mintha kicsit be lenne hasítva, bujaság jele, egyben parlagiság, primitív észjárás is, amivel vele jár a reálisokban való otthonlét... Itt le kell szögezni, hogy az ideális ember a reális dolgokban, míg a reális ember az ideális dolgokban tájékozatlan. Abszolút buta csak a hülye, viszont abszolút tájékozott, mindenhez értő csak a lángész, ki mindeneknek érti, ismeri, sejti a lényegét, de egyben sem merül el, csak saját hivatásában, mely ezeknél nem az iskolákban tanult, hanem a magukban hozott bensőségből ered.

A rendes orr vége nem lehet szélesebb a száj felett, mint az orr hosszának kétharmada; az ilyen orrú igazságos és erélyes. A rendes szemek mérete is ez, az orr kétharmada.

Ha azonban szélesebb, az korlátoltság, önzés és kíméletlenségig menő önösség jele.

Az orr magassága --- tehát nem a hossza, hanem a szájtól az orr hegyéig terjedő kiemelkedő része --- az orr hosszának a fele. Az orr hosszának is egyenlőnek kell lenni a száj szélességével, ha nagyobb, az már nagy száj, vagy kis orr, aszerint, melyik nagyobb vagy kisebb az arc harmadánál.

A lapos orr, 27. 28. rajz, irigység, alattomosság, átlag lelkület és átlag természet jele.

Keskenyhátú orr finom és törékeny, békés lényt mutat, ki jóllehet bőbeszédű, de támadásokra, békétlenségre képtelen.

A széles hátú orr birtokosa jó lelki erőkkel rendelkezik, akaraterő, türelem, kitartás, jóakarat jellemzi, ki amellett bölcs, nyugodt és nagy tehetségű és merész, nyers ember.

Az orr ha csak annyira emelkedik ki az arcból, mint az orr hosszának egyharmada, 29. az kicsi, ha annyira, mint az orrhossz fele, 30. az rendes orr. Ha felénél nagyobb a hegye, 31. az nagy orr.

Oldalról nézve az orrhegy visszahajlása rendesen 30-31. pontozása, egy merőlegesbe esik a szemgolyóval. De ha kijjebb, az kidüllő szem, ha bentebb áll, mélyen fekvő szem. (Lásd szemeknél.)

Nemcsak szembe nézve olvad bele az orr az arcba, de oldalról nézve is beleolvadhat, mint a csimpánz-majomnál láthatjuk, vagy a túl homorú orroknál. Mennél inkább beleolvad, azaz mennél kevésbé áll ki az arcból, annál primitívebb lelkületre és önzésre vall, ki azonban szelíd és türelmes is lehet, mint említettük.

Az arcból kiálló nagy orr mennél szebben és erőteljesebben emelkedik ki, azaz nincs két oldalán hús és lejtős izomzat, annál nemesebbre váltja a többi arcrész jelentőségét, értelmességet, nyíltságot, felsőbbrendűséget mutatva, föltéve, ha formája is nemes!

Ha két oldalt hússal van ellátva, azaz oldalai nem merőlegesek, hanem lejtősök, az mind az orr nemes sajátságainak rovására megy.

Általában a görög orr a tökéletes, azon alul vagy azon felül hátrányos minden.

Függőleges orr, mely az arc közepén fut alá, mintegy két részre osztva az arcot a maga merőleges állásával, jó jel, mely javítja az orr többi jelentőségét.

Ha ferde, azaz a merőlegestől jobbra vagy balra elhajlik, az rontja az orr többi jelentőségét. Az ilyen anyagias gondolkozású, minden dolog végén az előnyt, a hasznot is nézi.

Akinek csak orrhegye hajlik el az egyenestől, gyenge akaraterő, nem egész megbízható, mert ellenállásra alig képes, noha lefele --- tud akarni...

Az orrlyukak lehetnek kerekek, mint sok állaté, vagy hosszúkásak, az orrcimpák pedig rendesek, vagy felhajlók, mint a vadkané.

Kerek orrlyukak érzékiség, bujaság jelei, ha hozzá még kicsik is, vadságig menő szenvedélyességgel párosulhat.

Kis orrlyuk gyönge észbeli tehetség jele, de minélfogva félénkség, nagyszerű eszmék iránti közöny, emelkedésre képtelen, fizikai munkákra való, szerelemben szenvedélyes, nőies, habozó emberek.

Nagy orrlyuk hajlam a túlzásra, esetleg hazugságra, egyben mély légzés és ennélfogva bizonyos bátorság, egészség, jó vérkeringés és vidámság jele is. Ha még hozzá hosszúkás is, intelligencia jele.

Orrcimpák, ha finomak s könnyen mozgékonyak, temperamentumos, szenvedélyes egyént mutatnak, kik telve vannak fortéllyal, leleményességgel, büszkeséggel.

Ha az orrcimpák magasan fekszenek 32. 33., lekicsinylő gőg, lenézés, önhittség, velejáró szellemi vakság jelei, kiknek nem lévén egyéni értékük, családjukra, fajukra, vallásukra --- büszkék...

Vastag orrcimpák flegmatikus emberek sajátjai.

Kitágulva felhúzódó orrcimpák kötekedő emberek sajátjai.

Általában az orrcimpa a légzés, orrhegy az emésztés, orrlyuk a nemi élet kifejezője. Erős tüdejűek széles, erős orrcimpával bírnak. Italos orrhegye erős, iszákosé vörös, falánké nagy, vastag, gumós. Az orrlyuk mennél kisebb s kerekdedebb, annál érzékibb az illető.

Ha az orr felső kezdete nagyon széles és lefele vékonyodva hegyesbe fut, természetes médiumitás jele.

* * *

6. A szemöld, mint a szem tartozéka, mindig a szemmel összhangban vizsgálandó. Szemöldök, szemek, ajkak minden kis érzésre megmozdulnak és --- beszélnek, mondhatni átfestik az arcot.

A szemöldöknek következő beosztásaira kell figyelnünk, úgymint 1. távolságaikra, 2. alakjukra, 3. sűrűségűkre, 4. színeikre.

Távolságaikat illetőleg általános szabály, hogy mennél közelebb esnek a szemhez, annál jobb, komolyabb, szilárdabb jellemet mutatnak. Ellenben mennél távolabb, annál ingatagabb, könnyelműbb, vígabb, léhább egyéniségre vallanak.

A szemhez közelfekvő szemöldök 1. r. megbízhatóság, becsületesség, komolyság, óvatosság, meleg érzés, érzékeny és könnyelműségnélküli embert jeleznek.

A szemtől magasan fekvő 2. r. kapkodó, habozó, álnok és ábrándozó lelket mutatnak.

Túl magasan fekvők --- mely majdnem a homlok közepén van ---, szemtelen, hízelgő, kíváncsi és szenteskedő, hiú jellemek sajátja. Ilyen rendkívüli magasan fekvő szemöldököt látni szellemi középtehetségeknél, idiótáknál és hülyéknél. Nem ok nélkül gyakori ez az alacsonyabb népfajoknál és gyilkosoknál, terhelteknél is. Súlyosbító, ha hozzá még ritka is. A szenteskedő és csúszó-mászó ember szemölde is magasan fekszik.

Vízszintes távolságukat illetőleg egymástól széjjel, azaz távol fekvő s az orr fölött mintegy nagy térséget alkotó szemöldök 3. r. akaraterő, kutató ész, kitartó makacsság jelei.

Az összenőtt szemöldök, azaz túl közelfekvő közönyös, vakmerő és féltékeny embereké, kik többnyire hirtelen halállal múlnak ki. Más szemöldökkel felruházottak közt is van féltékeny, de csak ha okuk van rá, ellenben ezek ok nélkül is hajlamosak a féltékenységre.

A rendes embert a rendesen fekvő szemöldök jellemzik.

Alakjukat illetőleg a szépen ívelt szemöldök az érzelmek, míg az egyenesek az észszerűség jelei, a töredezett, vagy megtört azonban --- rossz jel...

A szépen ívelt, ív alakú szemöldök, 4. r. ábrándozásra való hajlam, gyöngédség, nőiesség és a kedélyélet jele, de általában középtehetségek.

A túlívelt, mely mintegy félkör alakban hajlik a szem fölött, 5. r. a félénk, gyáva s túlkorlátolt ember jele, ha hozzá még magasan is fekszik, baromiság, hülyeség tünete.

Megtört, azaz szögletes szemöldök, 6. r. mely többnyire az alacsonyabb fajúaknál és egyéneknél található, kisebb fok alatt törve tevékenység, ész, akarat, hevesség és rókaravaszság tünete is. Mennél beljebb, közép, illetve az orr felé esik a törés, 7. r. annál konokabb és kegyetlenebb az illető.

A ferde szemöldök --- mely a mongolokéhoz hasonló 8. r. --- hamisság, álnokság, félénkség jele. S ha ehhez még ferde szemtengely is járul, mint a sárga fajnál rendesen, fokozza a ravaszság, álnokság, alattomosság jelentőségét, mit a rókaszemnél is felemlítünk.

Egyenes, szorosan a szem felett vízszintesen fekvő tömött szemöld, mely többnyire az árják sajátja, 9. r. szilárdság, férfiasság, szívhűség jele. Ha elég sűrűek, értelemre, de hideg szívre is mutatnak. A sűrűség az ész, erővel egyenes, a szív érzéseivel fordított arányban áll. De ha láncozott, szakadozott, 10. r. úgy konokság, hidegség, zsarnoki hajlam.

A szemöldök sűrűségét illetőleg meg kell említeni, hogy engedékeny, hajlékony, szelíd jellemű egyénen sohasem látni vad, bozontos, állati szemöldököt.

Ha bozontos a szemöldök, 13. r., indulatos, heves, nyers, brutális embert mutat. Ha kevésbé bozontos, úgy csak bátorság, hidegség, komolyság, büszkeség, megfontoltság, kitartás, szilárdság jele, férfias, sohasem szárnyaló észjárással. Emelkedettség, igazi költői lélek, ihletett ezek közt alig akad, vagy igen ritkán. Annál több köztük az államférfi s a reális pályán élő és a testi ember...

Ha a bozontosság szakadozott, az konokság, zsarnokság jele, parlagi lelkek sajátja.

Sűrű szemöldök, bármi alakú is, általában energia és erő jele, míg a ritka szemöldök a gyengeség, engedékenység tünete.

A sűrű, nagy és felfele, azaz ferdén fekvő, mely a mélyen fekvő szemeket majdnem eltakarja, rosszakaratra mutat.

Nem bozontos, de sűrű, széles, tömött szemöld érzékenységre, felfogóképességre, technikai készségre s némi művészi hajlamra is mutat.

Kicsiny és hiányos szemöld gyenge egészség jele, kivált kopasz hajjal s ritkuló bajusszal együtt.

Gyenge, illetve ritka, alig látható szemöld jellemgyengeség, korlátolt ész, hideg szív, lustaság jele.

Vékony, finom gyöngédség, szelídség, illedelmesség. 11---12. rajz.

Keskeny, de markáns értelmesség, éles szellemi felfogás jele.

Színeit illetőleg a fekete szemöld, vagy ha a hajnál sötétebb, veleszületett féltékenység jele, kivált ha a haj veres is.

A fehér, világos szemöldök gyengeség jele.

Fekete haj és vörös bajusz, a régiek szerint, minden szoknya után fut.

Ha a szemöldök színe a haj színétől eltér, esetleg a bajusz is, az rossz jel, kerüljük az olyannal való közelebbi érintkezést. A rossz jelű emberek bizonyos távolságból elviselhetők, de a gyakori és közeli érintkezésben előbb-utóbb kárunkra lesznek

Szempilla ha a tömött és sűrű, bizonyos mértékű intuícióra, mélyrelátásra mutat.

Szempilla, ha hosszú, okosság, őszinteség és szeretet, nyíltság és bátorság jele.

Szempilla, ha hiányos, jellemgyengeség, rosszra való hajlam és durvaság.

Szempilla, ha hiányzik, rossz jel, kötekedő, összeférhetetlen, kerülendő emberek tünete.

* * *

7. Szem és tekintet között éles különbséget kell tenni. A szem a lélek tükre, mely megmutatja a szív, illetve érzésvilágunk képét, az ember állandó jó vagy rossz hajlamainak érzelmi hátterét. Lehetőleg a szájjal és orral kell összhangba hozni, illetve a kedély és érzésvilágot kifejező arcközéppel. A szem --- írja Szokoly --- az arctan középpontja, az értelmi lét előcsarnoka. A szem az, mely nem tud hazudni, sőt ellent mond a nyelvnek. Nem tud ránézni arra, akit nem szeret, sőt elfordul tőle, azonban megpihen azokon, akiket szeret, illetve akikkel harmonikus. Az emberben rejlő titkos erőknek egyik legkisugárzóbb, illetve legérzékenyebb szerve. Már az egy-két éves gyermek érzékeny a szembenézésre. A legkisebb öntudatébredésnél, sőt azon alul is, a szembenézéskor leveszi szemét, ha ellenszenves sugárzást érez, vagy bennünk felejti tekintetét, ha harmonikus rá a sugárzásunk. Valami titkos érzékenységgel rendelkezik, mely szünet nélkül jelzi a pillanatnyi hatásokat és visszhatásokat. Zárkózott ember nem szeret szembe nézni, se a bűnös, se az ellentétes lelkületű.

Amíg a szervezet nincs legyöngülve, addig a szem tiszta és fénylő, míg betegség esetén fénytelen és bágyadt.

A tekintet, mely tulajdonképpen a szem megnyilvánulása, érzéseink pillanatnyi voltát, a jelenét tárja elénk, legyen az bú, öröm, harag, félelem, vagy zavar. Amint egy arcrész se, úgy a szem se ad teljes képet, csak egy szólamot az egészhez, magához a zenekari összhanghoz minden szólamot külön kell lefigyelni. Ami a lélekben végbe megy, az a szemen s ajkon át villan ki leghamarább. �--römben kitágul, bánatban könnyezik, szégyenben lezárul, haragban elkomorul szemünk. Hasonlóan játszik vele ajkunk is, mosolyog, összeszorul, kinyílik, szét-, illetve leesik stb. Minél érzőbb szívű és őszinte az egyén, annál inkább beszél szeme és ajka. A konok ajka fagyosan és hidegen marad, minden érzést elnyomó merevségben, szeme álnok bámulásra nyílik, játszva az ártatlant, de a figyelő eme mimikált ártatlanság és az igazi ártatlan tekintet közti különbséget kiveheti.

Nézzük végig nagyító üveggel az emberek fényképein a szemeket, valamint a vad népek hideg, kegyetlen szemeit, aztán a nagy emberekét, végül a szent emberekét s megtanulunk különbséget tenni a szem és szem között. Itt találjuk meg azt a kulcsot, mely bűnözők és szentek, hülyék és bölcsek szemei között van. Szemtengely, szemnagyság, szemgolyó állása s alakja, mind más része a szemnek s így mindeniket külön-külön meg kell figyelni. Figyeljük meg egyesek szemeit, mennyire számító, okosan ravasz, másoké bután néző. S szemükhöz mennyire harmonikus rendesen az orr, fül s arcél. Nézni, mérni, összehasonlítani, ez az arctan technikája.

Fontos e téren a majom s minden állat szeme. Amíg a vad ragadozóké kerek és gömbölyű inkább, addig a szelíd állatoké hosszúkás és laposabb, pl. a szarvasféléké. Az apró majmoké merev, közelfekvő s szinte rossz tekintetű. E két fajta szem --- ragadozóké és a szelíd állatoké --- húsevőké és növényevőké az emberek közt is megtalálható s amilyen szemük, olyan lelkületük is --- vadak vagy szelídek, ragadozók vagy békések...

A japán s kínai, általában Kelet mosolygó, apró, bent fekvő szeme, ravasz tekintete, apró, de sűrű, gyors pislantása és az európai nyílt, őszinte tekintete között oly különbség van, akár csak világnézetük és etikájuk között. Hasonlítsuk össze a szemeket és ha tájékozódást szereztünk a szemek között, szögezzük le előítéleteinket! Gonosz szem gonosz ember! Jó szem, nemes szem nemes ember, nemes hajlam. S ha a nemes szem el is téved a bűnben, mint később az életvonalaknál kimutatom, de a világa nem a sár, hanem a magasságos és magasztos...

A szemtengely 1. r. szem két sarka közé képzelt egyenes. Ha ez ferde, illetve belső csúcsai jóval lejjebb fekszenek, mint a külső --- mert egy kicsit mindenkié lejjebb van, --- az ilyen rókaszem ravaszság, számító, esetleg alattomos természet jele. Ha azonban csak egyik szem ferde, másik nem, enyhíti a fentieket, noha --- ha a szem akár alakban, színben vagy fekvésben kétféle --- nem jó jel, kétlakiság.

Szemnél fontos figyelésű pontok a kővetkezők. A szem fekvése, a szem alakja, a szemgolyó nagysága és színe.

A szemek fekvését illetőleg ne felejtsük, hogy az állatok szemei szélsőségesen fekszenek, vagy egész közel az arcban, vagy egész távol egymástól az arcszéleken, éppoly rossz jel, ha közel fekszenek, mintha távol fekszenek. A rendes távlatköz egy szemgolyó hossza. 2. rajz. A fej közepén kellene feküdni a szemnek. Nem az arc, hanem a fej közepén. 3. r. A régi görög szobrokon így is fekszik. Ez a 4. rajzon is látható, fejlett szellemiség tünete, értelmesség, okosság, mélység jele. Mennél feljebb fekszik e ponttól, annál inkább fogy a szellemi alapozottság.

Fekvésére nézve van még egyenesen 5. r. és ferdén 6. r. fekvő szemgolyó.

Ha egyik szem szöge, csücske fentebb fekszik, mint a másik, vagy maga a szemgolyó is, az kedveskedő, hízelgő, esetleg ravasz embert, alattomosságot mutat.

Ha mindkét szem befelé erősen lejt, mint a róka szeme s hozzá még vékony, hosszú is, mint a ferde tengelyű kínaiaké, az ravaszság, alattomosság, furfang, gyenge jellem, szemtelenség, tolakodó természet jele. S ha hozzá egyik szem még fentebb is fekszik, mint a másik 7. r. még rosszabb jel.

Távol fekvő szemek butaság, kacérság, korlátoltság jelei, néha erőszakossági hajlam is.

Közel fekvő szemek figyelő, számító, elméleti emberé, kis óvatossággal és félénkséggel.

Úgy a túl közel, mint a túl távol fekvő szemek: terheltség, mint ezt az arcoknál látni is fogjuk.

Alakra nézve van hegyes, azaz hosszúkás, rendes, azaz ovális és kerek, apró szem.

Hosszúkás, azaz hegyes szemek 8. r. diplomáciai fortély, ravaszság, éleslátás, leleményesség, gúny. Mindezek annál terhelőbbek, mennél hosszabb, hegyesebb a szem alakja.

Rendes, azaz ovális szem, --- mandulaszemnek is mondják, --- a legjobb szem. Figyeljük meg nemes emberek szemét, azoké ilyen.

A kerek, vagy apró szem, kivált ha mélyen is fekszik, leselkedő, gyanakvó, bizalmatlan embereké. Fokozódhat kajánságra, civakodásra, fösvénységre, kapzsiságra, nagyfokú önzésre.

Kancsal szem nőknél kacérság, érzékiség, megszólási hajlam, hiúság, kötekedés és ravaszság. Kancsaltól, rézsútos szájútól és előreálló állútól Lavater szerint óvakodni kell.

Kancsal szem enyhe esetben is kis hamislelkűséggel jár.

Ha a jobb szem kancsal, disszonancia a gondolkozásban, ha a bal szem, úgy a lelki, illetve kedélyéletben, érzésben és szerelemben.

Jobb szem esetén, visszaélés a szellemi erőkkel, képtelenség az ideálisra. Bal szem esetén, inkább csak szerelmes mint szerető szívű egyénre vall.

Mélyen fekvő szem 9. rajz, a figyelni s ítélni tudó, hallgatag ember szeme. Ha azonban apró is, úgy ravasz, szívtelen, heves, esetleg fösvény lélek. Fontos itt, hogy tekintete villogó-e vagy nyugodt, mert ha villogó, nagyon rontja az egész jelentőséget, gyilkosok szeme az, kik lesből, hátulról, alattomosan támadnak.

Bátor ember szeme nem fekszik mélyen, de az elszántságra hajló, azaz vakmerőé mélyen fekvő s többnyire szúró tekintetű, villanó pislantású is. A mélyen fekvő szem általában a jó kézművesek szeme, kik tudnak figyelni s a szép helyett inkább a praktikust, a hasznost nézni, miáltal gyakorlati téren kiválók, jó munkát végzők.

A szem nagysága mindig a szellem nagyságát is mutatja, feltéve, ha fekvése nem torz, nem kidülledő.

Kis szem korlátoltság, vagy bölcsesség nélküli okosság, ravaszság, számítás, cselszövés, intrika, befolyásolhatóság, állhatatlanság, fösvénység, kajánság, civakodási hajlam jele.

Ha kicsiség mellett fénytelen s pislogó --- kivált villámló, páviánszerű pislantásokkal, --- jellemtelenségre valló hajlam. Kicsi szem lehet értelmes és ravasz, de sohase alkot nagyot se a művészet, se a tudomány terén. Ami benne teremtőerőnek vagy magasabb szárnyalásnak látszik, az mind csak a pénzsóvárság, de nem az ihlettől indított lendület. Még szónoki erejük sincs, csak figyelők, számítók, ravaszok. A keleti nép szeme ez, minden eszményiség, minden lelkesülés nélkül, mely ha önzés vagy érdek nem áll a háttérben, közönybe, tétlenségbe a testiségbe merül el...

Nagy szem őszinteség, kedélyesség, bölcsesség, előrelátás, szeretet, akaraterő, kitartás, jele. A nagy zsenik és a valóban nagy emberek, mind nagy szeműek voltak, de nem kiálló szemekkel. A nagy szemek nem tévesztendők össze a kidülledő békaszemekkel, ami nagyon terhelő jel.

A túl nagy szeműtől, mely már torzulatszerű --- épp úgy óvakodj, mint a túl kis szeműtől.

Kinek alakja s arca kicsiny, de szeme túlságosan nagy, szívtelen, álnok, makacs önző, magánaknéző ember. Még súlyosbítóbb, ha ehhez kis orr is járul és kellemetlen nevetés.

Hasonlóan rossz ennek fordítottja, kis szem nagy fejjel. Mennél nagyobb itt a távlat, annál erősebben domborodnak ki a kis szem terheltségei...

A szemgolyót illetőleg alakra van kidülledő, rendes és mélyen fekvő szemgolyó.

A szemgolyó maga fekhet felfelé, merőlegesen, lefelé, kidülledten, alig nyitva, nagyon nyitottan, mélyen és rendesen. A 1---8 rajzok és az alábbi fogalmak jelzik azok alapjelentőségét.

A felfele dűlő 10. rajz, álmodozó, hívő, erkölcsös. A merőlegesen álló 11. r. okos, reális. A lefele néző 12. r. álnok, testi, anyagi, önző, nyers ember. A túl kidülledő 13. r. buta, korlátolt, érzéki, durva, ostoba. Alapos, domborulat nélküli 14. r. hideg és közönyös. A nagy, nyitott 15. r. tehetség, szeretet, nemes szív, szónoki készség. Kicsi és zárt szemek 16. r. ravasz, álnok, leselkedő, számító; ha még hozzá bent ülő is a szem, úgy alattomosság és bizalmatlanság jele is.

Kinek szemfehérje fent-lent kilátszik a szemcsillag körül (17. r.), éretlen, szenvedélyes, félbolond, tüzes, de bátor, illetve vakmerő is. Sohase korrekt.

Kidülledő szemek (18. r.) bujaság, falánkság erőszakosság, korlátoltság és durvaság jele. Már Aristoteles írja, hogy a kidülledő nagy szeműek erkölcsileg kifogásolhatók és baromiságig állatias természetűek, kik leginkább szamárhoz hasonlítanak. XVII. könyv. Hatalmasan kidülledő szemet s pisze orrt ritkán látni nagy emberen.

A szemek színeit illetőleg úgy általában mondva a sötét szemek több erényt rejtenek, mint a világosak. Kinek mindkét szemgolyója más-más színű, az --- a bizalmas érintkezést illetőleg --- kerülendő.

A kék szem a legfennköltebb emberek szeme. Jézus Krisztus szeme is kék volt. A kék szem az árja eredet egyetlen biztos jele, aki kék szemű, az árja és semmi esetre se zsidó vagy mongol, vagy más. A kevert fajú népeknél nincs kék szem, de ha mégis előfordul, úgy az árja vérkeveredés jele. A tiszta árja jele állhatatosság, kitartás, becsület, őszinteség, nemesség, --- írja Hutter.

A kék szem puha, szelíd, őszinte, közlékeny, érzékeny, de ha kell, erélyes emberek szeme. A kék a szerelem szemei, illetve a szereteté is, de sohase oly kitartók és hűségesek e téren, mint a barnák, mert gyengédebbek, érzékenyebbek s finomabbak s ennélfogva befolyásolhatóbbak is. Vannak, kik erélytelenség jelének mondják, igaz, általában gyengédek, finomak, de, mint említettem ha, kell! --- erélyesek.

A fekete szem szenvedélyes, szerelmes, tüzes vérű, önfeláldozó hajlamú s legtöbb eréllyel rendelkező, néha nyerseségig lengő emberek szeme, kiknél inkább a szerelem mint a szeretet az alapérzés.

A barna szem értelem, erő, bátorság, hűség, szeretet, meleg szív, elevenség, szépérzék, szelídség és szeretni --- nem szeretkezni! --- hanem szeretni vágyás jele, némi kópéságra való hajlammal, mely szereti a vidámságot, tréfát, játékot. A barna szem a kék és szürke szem közti középméret is.

A szürke szem nem jó; erő, energia s többnyire szilárdság, de néha keménység, hidegség, bölcsesség nélküli ész és értelem, gyanakvó, kötekedő, hamis természet jele, primitív emberek szeme, rendesen fülcimpa nélküli füllel s felálló orral.

A zöld szem hízelgő, számító, álnok, vakmerő, heves és ragadozó, kolerikus emberek szeme. Rosszabb, mint a szürke.

A sárga szem melankolikus és irigy, állati szem, ritka is Európában.

Fakó, színtelen s üveges szem rossz, önző, hidegszívű emberé és pénzsóvároké.

Ha csak átlátszón üveges, úgy érzékiség jele.

A szemhéjakat illetőleg a veres szemhéjak, kisírtnak látszó ábrándos szemekkel, ingatag, álmodozó buja de jó szívű érzéki lények szeme.

A szemhéja ha félkör alakú, 19. rajz, őzszem, finom, gyöngéd, ijedős, félénk és jó szív, de korlátolt fejűek szeme.

Szemhéja ha vízszintes (20. rajz) furfang, türelem, érzékiség, de csendben munkálkodó természettel.

Felső szemhéj ha félig takarja a szemcsillagot, 21. r. okosság és érzékiség, hallgatag, gondolkodó, figyelő lényt mutat, buja hajlammal.

Szemhéj ha a szem felső felén, azaz a szemcsillag felett metszi át szemgolyót, vagy csak keveset takar a szemcsillagból, nemes lelkű, szerény, türelmes lélekre vall.

Redők a szem külső sarkában furfang, ha ráncos, alattomos, ravasz is.

Redők nélküli szem ostobaság, kicsinyesség de megbízhatóság.

Rövidlátó szem többnyire szellemi rövidlátás jele is. Az ilyen nem tud az ideális vonalakra emelkedni, még idealizmusa is reális alapokon épül. A hit felsőbb foka: a szentség, magasztosság, ihletettség el vannak ezek elől zárva. Jó becsületes köznapi emberek, kik kitartó munkára búvárkodásra, de nem új dolgok meglátására születtek.

Szilárd jellem tekintete is szilárd és határozott. Ki hogyan néz, illetve figyel, annyira híve, rabja, ura a tárgynak...

Ki szemed közé sohase néz, ki mindenre ellentmondást talál, ki senkiről jót nem mond, ki merészen ítél vagy keményen, kik saját testükkel vannak elfoglalva, azokat --- ha csak te is nem vagy egészen átlag, kerüld el.

Ok nélkül lesütött szemek, melyek mindig lenéznek még figyelés alatt is, álszentek szemei, alattomosság, fortély, megszólási hajlam jelei.

Pislogó szem ravaszság és korlátoltság, közöny, önzés jele.

Meresztgetése a szemnek beszéd közben, ha mosoly kíséri, jó szív kis érzékiséggel, --- de ki dacos ajkakkal párosulva meresztgeti, nehéz természet, önhitt, kötekedő jellem.

Csak nézzük meg a szemeket és a szemek kifejezését. Benne van az egész karakter. Van szúró, hideg, ravasz, meleg, buta, okos stb. féle tekintet. S mindez a szemen át villan ki, csak össze kell hasonlítani pár száz szemet s arcot Mi ez ? A lélek sugárzása. Mert mint a szív a szervezetnek, úgy a szem a jellemnek a központja. Szem és tekintet elég az ember megismeréséhez, illetve annak a meglátásához, hogy korlátolt, átlag vagy kiváló, --- hideg, közönyös, melegszívű-e, --- illetve mennyi értelme és érzésvilága.

Amint a szív teljéből szól a száj, úgy érzéseink szerint néz a --- szem...

Szeizmográf ez úgy az érzések leadása, mint felvétele pillanatában. S amilyen érzésből több fut végig rajta, olyan lesz annak alapkifejezése.

Úgy a romlás, mint a nemesülés itt kezdi el átalakító munkáját. Jól lehet már valaki nemesen érez, hisz és szeret, de nem látszik az arcon még, csupán a szem tud erről beszélni...

Tekintetekre és a pislantásokra nézve a tekintet a lélek igazi kifejezője, ha kemény, határozott, okosság, céltudatosság, felsőbbrendűség.

Haragos, szigorú tekintet meleg szív, áldozatkészség.

Mosolygó tekintet alattomosság, kivált ha kézdörzsölgetéssel kísért... Szúrós tekintetű szem ravasz, cselszövő, álnok emberé.

Villogó, jobbra, vagy balra tekintő szem, anélkül, hogy feje is fordulna vele, alattomos, gyanakvó, önző, számító emberé.

Nyitott, nyugodt tekintetű szem állhatatosságra, szilárd jellemre, őszinteségre, lelki egyensúlyra, tiszta lelkiismeretre vall.

Az örökké mozgó, szembe nem néző szem az ellenkezőre, félénkségre, gyengeségre és nyugtalan lelkiismeretre vall. Majmok szemjárása ez.

A pislantás is fontos, nemcsak a tekintet. Nyugodt, csendes pillantás a felsőbbrendű embereké, nyugodt lelkiismeret sajátja, míg a majomszerű gyors, villámszerű gyakori pillantás, illetve pislantások és hunyorítva, hunyorgatva néző szemek is rossz jelek... Ezt a sajátos pislantást a páviánokon kell megfigyelni...

A túl mozgékony, mindent firtató és kutató szem is rossz jel, ravasz, számító, haszonleső.

Akinek szemén az emelkedettség pillanata soha nem látszik, azt kerüld...

* * *

8. Arcgödröket illetőleg, gödör akár az állon, vagy arcon, általában szerelmi hajlam, érzékiség jele.

A gödrös arcok háromfélék: arcon lévő, állon lévő és mindkettőn lévő gödrökkel.

A gödrös arcú emberek általában jók, finomak és félénkek s ennélfogva óvatos, elővigyázatos, tapintatos, okos emberek, azonban érzékiek is.

Tisza Miksa rendőrkapitány adatai szerint a férfibűnözőknek 1 százalékát, míg a női bűnözőknek 2 százalékát teszik ki, holott a gödrös arcú emberek az emberiség 30 százalékát képezik. Ez is azt mutatja, hogy a bűnözők között létszámuk arányához kevésbé vannak képviselve.

Ha csak az arcon van gödröcske irigység, féltékenység, hiúság jele.

Ha csak az állon, úgy érzékiség.

Ha a gödrös arcokat megfigyeljük, többnyire lágy arcok, száraz, erős, szikár embereken mondhatni elő se fordul, ellenben telteknél gyakoribb.

Ha csak nevetésnél tűnnek elő a gödrök, úgy a gödrök jelentősége kisebb, ha állandóan láthatók, úgy nagyobb.

Gödrök mindkét helyen, erősítik a fent írottakat.

* * *



9. A fülekre vonatkozólag a kiindulás a már leírt állatok füle, mely hegyes, nagy, vagy túl kicsi, magasan fekvő. A fülnél a merőlegesen tartott fejet kell nézni vízszintből, mert előrehajtott fejnél fel, hátrahajtottnál leesik a fül látszólagos állása. A nagy szellemek füle mélyen fekszik többnyire, majdnem az állcsonton. Mennél lejjebb fekszik a fül, annál nagyobb a felette álló agykészlet, --- orral kellene egy síkban feküdnie, (1. rajz) ez volna a rendes. Az agykészlet azonban még nem jele annak, hogy az ki is van képezve, vagy jó minőségű...

Nagyságára a fülnek olyannak kellene lennie, mint az orrnak, azaz arc egyharmadának, ha kisebb kisfülű, ha nagyobb nagyfülű az illető. Ha nagyon eltérők, nem jó jelek.

Fekvése is fontos, merőlegesen kell feküdnie, nem pedig hátradőlten, mint az állatoké. Alul lógó cimpájának is kell lennie.

A fülkagylónak mindig szépen formáltnak kell lennie, mint a kettévágott körtének. Minden csúnya, torz és ocsmány alakulat vagy állás megfelelő lelki torzulatot, ocsmányságot mutat. A fül formája és nagysága mutatja meg a spirituális életet s tehetségeket. Ha a torzulat még a fülre is kiterjed, nagyon rossz jel, mert a fül sosem lehet torz, hanem mindig csak szépen alakult, lehetőleg sok és erős belső kanyarulattal, tetszetős formával. Minden rútság fülön és orron, rútság a kedély és lelkiéletben is.

Amíg az állatok mozgathatják füleiket, addig az ember nem. Mozgékony fülek ravaszság, óvatosság, leselkedés, hallgatódzás jelei...

A fül osztályozhatása céljából osszuk föl a fület négy vízszintes síkra. 2. rajz. A felső rész második negyedében, mint a körténél, szélesebbnek kell lennie, mint a többiben, ez a spirituális fül jele. A fülnél is érvényesül a spirituális, intellektuális és materiális felosztás kozmikus hármassága. Ha a fül a negyedik, azaz legalsó részében nagyon széles, az a túl anyagiasság jele, ez a hasimádó, falánk emberek füle is többnyire, akik szeretik a jó és sok ételt. Ha a harmadik negyedében az élesedik ki, az esetben kevésbé anyagias.

A fül felosztásai a következők: magasan vagy mélyen fekvő, --- merőlegesen vagy ferdén áll, --- nagy, kicsi vagy rendes nagyságú, --- kerekded, hegyes, vagy torz, --- elálló vagy fejhez álló, --- cimpás vagy cimpanélküli, --- piros vagy halvány, --- vastag vagy vékony, --- kis vagy nagy fülüregű.

Szépen formált fül jó modorú ember füle. Amily nemes formájú a fül, oly nemes az illető érzésvilága is és fordítva, torz fül torz lelkülettel, erkölcsi mínuszokkal jár. A bűnözők fülei rendesen rosszak, állatiak, néha karima nélküliek. Minden erősen abnormis ember --- beteg lelkületű --- torz fülű. Nemes lélek füle is szép, nemes hajlású mindig!

Magasan fent a fejteteje felé, az orrsíktól feljebbfekvő fülek annál rosszabb jelentőségűek, mennél feljebb fekszenek; az ilyenek általában korlátoltak. Mélyen fekvő fülek, figyelő tehetség, sok agyvelő, mély elme, szellemi tartalom tünete.

Merőleges fül, 2. r. rendes embert mutat. Hátradűlt fülek, 3. r. félénk, óvatos, ravasz emberé, ki meglapul, mint a nyúl és sunyi.

Hosszú nagy fülek a tevékeny és bátor emberek fülei. Nagy, de lefütyögő fül türelem, hűség, alázatosság, előzékenység, de nem nagy elme. Nagy fülek nagy életerőt mutatnak és többnyire hosszú életűek az illetők, jelentőségre pedig igazságszeretet jelei. Kis fülek félénkség, gyávaság, rafinéria, gyenge akarat, néha alattomosság jele. Itt is figyelembe veendő a fül színe és vastagsága, sápadt gyengeség, kivált kis fülnél rövid élet jele, míg a piros fül életerőké. Feltűnően kis fülek aggodalmaskodó, töprengő embereké, akik azonban fejlett lelki életet élnek s hisznek a csodákban, önbizalmuk azonban nincs.

Nemesen kerekdedülő és ívelődő fül nemes lelkület jele, mely annál nemesebb, mennél inkább körte- s nem félkör- alakú a fülkagyló.

Ha a fül felső karéján belül vagy kívül --- 4. r. --- valami fonákság vagy hiba van, az szellemi vagy lelki, illetve értelmi vagy erkölcsi vonatkozásban való hibára mutat.

Törés a fül felső kagylóján őszinteség hiánya, ami persze kis hízelgést és képmutatást is von maga után.

A fülhajlás boltozatának alakja a fül felső kezdetétől lefele oldalról nézve többnyire azonos a felső koponyával.

Hegyes fülek, másként szatír-fülek, melyek fent hegyesek --- 5. r. --- rossz, állati jelek, kivált ha szőrösek is.

Keskeny és felfelé hegyes fül --- 6. r. --- azaz rókafülek rókaszerű eszesség, ravaszság, cselszövő és néha álnok lelkülettel.

Úgynevezett majomfülek, melyeknek karimáján nincs, vagy csak egy részén van karima, vagyis visszahajlás, korlátoltságra, butaságig és hülyeségig menő lassú gondolkodásra mutatnak. A régiek a megszületett gyermeken előbb azt nézték, kárimásfülű-e, annyira ismerték e hiány hátrányait.

Minden torzulat, alaktalanság, szögletesség rossz jel, csak figyelni kell jelentőségét... Az ilyennek mindnek van valami a füle megett... Figyeljünk a fülekre, ha barátot vagy élettársat választunk. Hiába minden aranyfüggő, származás, tanultság és műveltség, tudás és modor, a fül mindent leront erkölcsi oldalról, ha rossz, ha torz. Rosszul alakult, legyűrt karimájú füleknek ne higgyünk, ezek erkölcsi érzéke fejletlen, vezetőhelyre egyáltalán nem állíthatók, mert nem egészen fejlett egyéniségek, akárcsak a felálló és homorú orrúak.

Elálló fülek, mint már állásuk is mutatja, mindent hallani akaró kíváncsiság, fülelés, hallgatódzás, civakodási hajlam jele, néha zenei érzékkel. Innen a zsidók nagy zenei hajlama és készsége mert több köztük az elálló fülű.

Ha az elálló fülek hegyesek, vagy még karima nélküliek is, gyávaság, puhaság, nyúlszívűség jele, rossz bélműködéssel.

Fejhez álló, mintegy a fejhez tapadó fülek zárkózottság, önállóság, békeszeretet, amellett meglehetősen önfejű és konzervatív ember jele.

Ha a fülcimpa szépen fejlett, az többé-kevésbé fejlett szellemi érzék jele; alsóbbrendű népeknél érdeklődés a szellemiek iránt. Megfeszített figyelem alatt a bal fül cimpája kipirultabb lesz, mint a jobbé.

Színére nézve, ha a fül piros, életerő és egészség jele, ha halvány, úgy betegség, gyengeség, rövid élet tünete.

A nedveink minőségét is innen ismerhetjük fel, a fülcimpáról, amilyenek a nedvek, olyan a cimpa is, piros, sárga, vörös vagy fehér. A vörös --- ez nem a piros vérszín --- rossz összetételű nedvek színe, míg a sárgás epével keverté, amit rendesen sárgás szemfehérje is kísér, a fehér gyenge vérkeringés vagy vérszegénység tünete, a szép piros életerőé...

Ahol még a fül is piros, ott lüktet a szív. Fiataloknál feltétlenül pirosnak kell lenni, ha egészségesek.

Vastag fül bizonyos lelki vastagbőrűség jele. Vékony fül --- érzékenység.

A fül belső üregeit illetőleg, ha a fülek belül simák és kanyarnélküliek, hidegvérűség.

Kis fülüreg --- kevés értelem.

Ha a belső karéj kifele hajlik, egoizmus és okvetetlenkedés jele.

A fülüreg homorulata a fülnyílás előtt a női nemnél többnyire nagyobb, mivel nagyobb és több kozmikus rezgésekre, érzésekre és megérzésekre van teremtve, míg a férfiaknál kisebb, ellenben a felső, azaz külső meg nagyobb a férfiaknál, ami a kozmosz mélyebb rezgéseinek a felvételére képesíti.

Egyik inkább a finomság, másik inkább az erősség felfogására alkalmas, másként mondva, egyik a szép, másik az erő átvevője.

A fülcsapocska, azaz a hátsó kanyarral és a fülüreg közepével szemben kiálló háromszög alakú porcogócska, 7. r. ,,A" jelzése, ismertető jele a szív nagyságának és a szívélyességnek. Nagy fülcsap nagy szív az emberek és dolgok, eszmék és mozgalmak iránt.

Kis fülcsapocska érzék a szellemi dolgok iránt, de túlnyomó intellektualizmussal, azaz a dolgok értelem szerinti értékelésével.

Fülcsap-hiány lelki és kedélyéletbeni hiány, esetleg torzulat.

Hajjal vagy loknival eltakart fülek, palástoló természet jelei.

Az állatok hegyes fülétől a klasszikus emberi fülig menő skála kulcsa az, hogy a fül melyikhez áll közelebb...

* * *

10. A lebeny vagy pallia a száj és orr közt lévő felső ajkak feletti bőr rész, a bajusz helye. Hogy kellő nagyságáról tájékozódhassunk, három részre kell osztani az állazatot s ennek felső harmada a lebenyé, két alsó harmada a száj és áll mérete. Általában a lebeny nem lehet nagyobb az állazat egyharmadánál, ez a rendes, ha nagyobb, nagysága arányában terhelő, ha kisebb, kisebbsége arányában előnyös.

A lebeny lehet merőleges, domború, homorú vagy kifele álló, lefele álló és megtört, továbbá kicsi és nagy, végül mélyen vájt és sima.

Az előreállók rendesen kicsit homorúak, általában jók, a merőlegesek merev s hideg embereké, a befele szökők pedig a ridegségig menő kemény embereké. Mindeme jelentőségük veszít, ha az állazat egyharmadánál kisebb a pallia, illetve lebeny.

Ha a merőleges lebeny egyharmadánál kisebb, úgy jóság jele kis hidegséggel, merevséggel, 5. rajz. Ha azonban egyharmadánál nagyobb, úgy érzékenykedő, haragos, szavakat nem válogató, kíméletlen, merev lélekre mutat. 9. rajz. Ha túl hosszú, 10. rajz, az kötekedő, durva, goromba embert jelez.

Kidomborodó pallia a csöndben működő, óvatos, kényelemszerető, hallgatag, bizalmatlan, önző és makacs ember. 11. rajz. A nagyon kidomborodó 12. rajz durva, részvétlen, alantjáró lélek és ha túl nagy is, úgy korlátolt elme és rosszindulat jele.

Homorú pallia, 13 rajz, ha rövid, értelmes és józan gondolkozóé, ki a gorombaságig őszinte, bátor, kitartó, kedves, akaraterős lélekre vall. Ha nagy, mint azt a szájnál, illetve ajkaknál fogjuk látni, már nem előnyös.

Kifeleálló 8. rajz szorgalom, tevékenység, kiváló ész, finom érzék, jólelkűség, erős akarat. Ha nagyon kifele áll és nagy --- mint a lefutó száj --- 8. rajza --- fogja mutatni ---, hátrányos jel.

Belefutó száj, illetve lebeny 6. rajz, kis fortély, óvatosság, jó szív, nemes lélek, szerénység, okosság jele. Ha azonban hosszú, 7. rajz, ceremóniás, mórikás, gyanakvó, okos, álszenteskedésig menő külsőségek embere.

Megtört lebeny 14. rajz értelmes, makacs, akaratos, praktikus emberé, ki némi közönnyel és hidegséggel is rendelkezik.

Kis lebeny, azaz ha az állazat harmadánál kisebb vagy legfeljebb csak harmada 3. 4. rajz, idealizmus, hiszékenység, kedvesség, hit, szeretet, naivság, kivált ha mindehhez még homorú is.

Nagy lebeny, azaz ha a harmadánál nagyobb, 2. rajz korlátoltság oly arányban, amily arányban nagyobb. Ha hozzá még domború, realizmus, testiség, gyakorlatiság kíséri. ---Butaság és hülyeség jele, ha a lebeny oly nagy, 1. rajz, hogy a száj az alsó arcrész közepére esik.

Kivájt pallia, 15. rajz, azaz ha középen az orr alatt mély kivájás van, rendkívüli erény, akár a jóban, akár a rosszban, komolysággal és értelemmel kísérve.

Ráncok a száj vízszintje felett 16. rajz korlátoltság s jellembeli gyengeség, ingatagság, butasággal és állatiassággal keverten.

Akinél lebenyén nevetéskor három vízszintes vonal képződik az orr alja és a száj között, az buta vagy őrült.

Úgy általában véve a felső ajak mutatja az érzések felvételi módját és mértéket, mely egyben összeköttetésben áll a nagy aggyal, míg az alsó ajak az érzések leadásának a módját, továbbá az érzékiség fokát mutatja s ez összeköttetésben áll a hólyaggal.

* * *

11. A száj, --- mint az evés, ivás, szerelem levezetője, --- az állati élet egyik kifejezője az ajakkal egyben, az orr és arcközép azonban az erkölcsi és érzelmi élet állandó tükre. A száj azonban az érzelmek pillanatnyi jelzője is, melyen végigvonaglik dac, öröm, bánat, stb. időnkint. Épp azért, mivel ilyen érzékeny szerve a léleknek, alaposan megfigyelendő minden játékában, mert amilyen a száj, olyan az érzés játéka, mely úgy alakítja, amily irányú érzések és vágyak állandóbbak rajta.



Szem és száj együtt sírnak, együtt nevetnek és együtt búsulnak, félnek és --- hazudnak. A száj a jelen pillanat legjobb kifejezője fagyosságtól melegségig, mimikája szerint. Minden lelki hullám kiverődik rajta, félelem, butaság, csodálkozás, testiség, vágyódás, élvvágy. Okos és szigorú emberé vékony, bamba és falánk emberé vastag és tátott. Mert nem az az igazi alap, hogy ép testben ép lélek, hanem, hogy ép lélek épít ép testet... s ezt az építést legelsősorban a szemen és szájon kezdi el, míg a többi arcrészeken csak végzi. Amilyenek az uralkodó érzések, olyanok a szájformák

Az állat szája nagy. Átfogja az egész arcot, mit se hagyva meg kétoldalt. Elmebajosok és buták között is sok a nagyszájú. Említettük, hogy a száj az orral egy hosszúságú rendesen.

Mennyire kifejező és lelki életünkből résztvevő a száj, mutatja, hogy felső ajkunk az erőltetett gondolkozásnál megfeszül, haragnál is, míg a béke és nyugalom esetén elernyed, leereszkedik, viszont meglepetéskor kinyílik s arcunkra a bámész idomait festi. A felső ajkat a lelki, az alsó ajkat a fizikai tulajdonságok, illetve vágyak kifejezőinek tartják. A szájnak bármily elhajlású is, de mindig egyenesnek kell lennie, mert akinek szája, járása, alakja görbe --- írja Lavater, --- annak lelke is az. Sok bűnöző görbe szájú.

Szép száj általában finomságra, de ravasz szemekkel hízelgő, fecsegő természetre vall.

Általában háromféle száj van: előreszökő, merőleges, befeleszökő. Előreszökőké a szívet illetőleg jók, észt illetőleg naivak, --- merőlegesek hidegek s okosak, befeleszökő kegyetlen és éleseszűé. 1. 2. 3. rajz.

Szájak között megkülönböztetünk nagy és kis szájat, --- oldalról nézve lefele, felfele és vízszint futót, --- befele futót, merőlegest és kifele futót.

Nagy száj, mely nagyobb az orr harmadánál, állatias, durva, buta, falánk, köznapi emberé, bőbeszédű s fecsegő természettel, kivált ha vastag is, továbbá élvvágy, nyereségvágy, túlzásra való hajlam. Ha kétszer olyan hosszú, mint a szem, korlátoltság jele. Az állatok szája --- kutyáé, macskáé, stb. --- az egész arcot átszelőn szélesek. --- A kis száj, mely harmad arcnál kisebb, gyengeség, bátortalanság restelkedő természet, kifejező erő hiánya. Ha mindemellett szépen formált is, csekély testi erő s minden szélsőségtől való mentesség, ideális gondolkozás, ábrándozó, érzékeny, hamar sértődő, kicsit hiú és kéjre hajló, de jószívű és részvétérző lelkeké.

Oldalról nézve a szájat, háromféle: lefele, felfele és vízszint futó. Lefele futó száj (4. r.) gőg, dac szívtelenség, pedantéria önhittség, hiúság, szigor, szeretetnélküliség jele, kivált ha az alsó ajak is kijjebb áll a felsőnél 7. r. mint csimpánzé, akkor pláne gonosz hajlam, fölényes megvetéssel. Vad ázsiai népek sajátja a lefele futó száj. Egyben ügyesség, fukarság, testi tevékenységre való hajlam jele is, mert testi emberek, anyagiasabb gondolkozásúak szája ez, kik emelkedésre alig képesek. Attól függ ez is, mint minden, milyen erős arányban, mily élesen fut alá, mert ha gyenge az aláhajlás, mindez a jellegzetesség enyhül. --- A felfele futó szájmetszet 5. rajz jóság, vidám kedély, pajzánság, hiúság, kis gúny és vele járó megszólási hajlam, de másként derűs, megelégedett ember jele. Vízszintfutó száj 6. rajz lelkierő, szilárdság, nyugodt kedély, nemes gondolkozás, kis hidegséggel. Ha majdnem egyenes vonalat képeznek az ajkak, hidegség, rendszeretet, nyugtalanság, fösvénység, ha azonban nyitott, úgy panaszkodó, de ha csukott száj, úgy tűrni tudó emberé. Csukott száj általában bátorság, még a gyáva is becsukja, ha valami bátorságra kényszerül.

Kicsit előreszökő szép száj hiszékenyek, jóindulatúak, tudatlanok szája. De ha nagyon kiálló, kicsucsorodó száj 8. r. homorú palliával s felfelé szaladó szájszöggel, lekicsinylő, gúnyos, megvető, hiú, ravasz, követelő, hideg jellemé. Egyenes vagy domború lebennyel eszes, tevékeny, fanatikus, vakmerő, hideg. 9. rajz. Ugyanaz, tátott vastag ajkakkal, póriasság, bárgyú, alantas, baromi, durva léleké, elfajzás jele. 10. r. Merőleges száj mindig öntudatosság, akarat, de realizmus jele. Ha túl nagy felső része, úgy terhelő tünet minden esetben... A befele futó száj általában nem rossz, jóság és szelídség is lehet, sőt szerénység, de szélsőségeiben a célt illetőleg, a kegyetlenségig megy, hideg, eszes emberé, rendesen erős, akaraterős orral. 11. r. Ha azonban felső ajka, --- a lebeny --- nagy, terhelőbb jelek vannak előtérben... A simán, enyhén, tehát nem élesen befele futó száj 12. r. inkább a jóság, szelídség, elővigyázat, furfang, elmésség jele.

Görbe száj félszegség, gőg, jellembeli hiány, szívtelenség. Nyúlszáj, azaz kinek felső ajkai hasadtak s az egész száj előreszökő, bárgyúság, korlátoltság, esetleg hülyeség s elmebaj... Aljas száj, a drasztikus emberek durva szája nem írható le eléggé, figyelni kell. Rendesen nagy, csúnya és visszataszító.

A tátott száj ellentéte az összeszorított ajak. Azonban a keskeny és az összeszorított ajak közt különbséget kell tenni.

Az összeszorított ajkak 23. és 24. r. hajthatatlan makacs, alattomos, fösvény, irigy, önző bosszúvágyó és pedáns embert mutatnak.

Keskeny, illetve vékony ajkak, melyek oly vékonyak, hogy szinte ki se állnak az állon, hanem mintegy vízszintes bevágás futnak szét, hidegség, érzelmek hiánya, pedáns, hallgatag, szótlan, fösvény, de tevékeny munkások. --- Ha ezen vékony ajkak fölfelé kunkorodnak, úgy követelő, ravasz, elégedetlen s hiú természet jele. --- Keskeny felső ajak vastag alsóval kicsapongási hajlam, kéjvágy, könnyelműség. --- Kis áll idealizmus, ábrándozó, de gyenge természet. Ha a csukott állapotban lévő ajkak között egy vagy több fog kilátszik, azaz nem csukódik soha a szájközepe be, kárörvendő, könyörtelen, kaján, szadista hajlamú ember. --- A keskeny áll, ha előreszökő, ha merőleges, vagy befeleszökő, mennél vékonyabb és feszesebb, annál szívtelenebb, hidegebb, kegyetlenebb természet jele.

Minden feltűnő különbség az alsó és felső ajkak között vagy butaság vagy gonoszság jele, bár e kettő többnyire testvér tulajdonság éppúgy, mint a jóság és bölcsesség,

Az ajkakat illetőleg, a csókos ajkak 13, 14. rajz, melyek mintha csókra állnának oldalról nézve, nagyfokú érzékiség, tokás állal bujaság. Tátott száj erélytelen, tunya, gyámoltalan, túlfalt, kiélt embereké, pisze orral butaság. Kinek szája könnyen kinyílik, megközelíthető, befolyásolható bambaságig menő lelki gyengeség jele.

Tátott és nyitott ajkak, 15, 16, 17. rajz, általában korlátoltság, jellemgyengeség, megbízhatatlanság, de kötekedő természet is --- lefele. Ez fontos mindig, hogy felfele vagy lefele nyilvánul-e meg az illető egyik-másik lelkisajátja. Pl. pénzsóvár lehet érdekei szerint felfele hízelgő, kedves, lefele --- rideg... Mert kettős az ember, más fentről nézve s más lentről nézve... Csak a kiváló őrzi meg lelkisajátját úgy felfele, mint lefele, de a tömeg úgy alakul, amint érdekei kívánják.

Duzzadt, vastag ajkak, mi némelyik keleti nép sajátja, gyakori a zsidók között is, érzékiség, bujaság, nemi kicsapongásra való hajlam.

Nagyon vastag húsos ajkak érzékiség, hidegség, kérkedés, tolakodó természet jele. Ezeknek alsó ajka a nagy szerelmi bánatban rendesen leesik. A nagyon vastag ajkak a hólyag gyengeségének is jelei.

Bevágás az alsó ajak közepén élces, gúnyos, szeszélyes, hideg természeté.

Hullámos ajkak, erősen ívelve, 18. r., őszinteség, nemeslelkűség, okos, ragaszkodó lélek jele. Ha felső csücske középen kiszökő, 19. r., az alsóra fekvőn, kiváló jóság, forró szeretet, őszinteség, naivság jele. A jól formált ajkak általában harmonikus egyént mutatnak.

Kiálló felső ajak, 20. r., szeretetreméltóság, érzésgazdagság, jóság, hűség, ragaszkodás, némi bőbeszédűség, figyelmesség, önfeláldozásig menő szeretet.

Kiálló alsó ajak, 21. r. önzés, keményszívűség. Ha ajka vastag s rajta még a megvetés ül, ilyenben nincs szeretet, mellőzésre, kerülésre méltó, fölényes lélek. Ha azonban, nem túl vastag ajak, türelem, takarékosság, hallgatagság, hidegség. Ha kiálló része felfelé is áll, hencegő, rosszakaratú, visszataszító üres semmi-ember. Nagyon kiszökő alsó ajkak, --- kivált kiálló állal --- erőszakos, durva, önző, fösvény, szívtelen, fölényes, gúnyos, megvetni való emberé.

Félrebiggyesztett ajkak, kivált kiálló alsóval, önhitt s üres emberek ajka, kik magukat túlértékelik s mást keveselnek.

Az ajkak alakja s vastagsága összefügg az erkölcsi jellemmel. A lágy és mozgékony ajkak határozatlan, engedékeny, lágy és őszinte lélekre mutatnak, ellenben a szigorú s feszes ajkak ellenkezőre, zárkózottra.

Az alsó és felső ajkak közti aránytalanság, rosszakarat jele. Gyakori a bolondoknál. A legjobb s legerkölcsösebb emberek alsó és felső ajkai között mindig megvan a kellő arányosság is. Azonban az igen nagy s vastag ajkak még ha arányosak is, érzékiség, kíméletlenség, butaság, sőt rosszakarat. Ne köss viszonyt olyannal, kinek ajkai mindig szabályos, kecses alakban maradnak, akár figyel, hallgat, kérdez, válaszol, beszél, nevet vagy búsul, az ilyen ridegen fegyelmezett végtelenül hideg és közönyös, amellett ravasz, számító, szívtelen, érzéstelen, kinek annyi érzése sincs, hogy legalább ajkait megmozdítsa, hát még szívét, könnyét, kacaját kiváltsa... A nagyon nyugtalan ajkak azonban csúfolódó természet jelei.

Akik száj, illetve ajkuk játékával kísérik beszédüket, azaz grimaszolnak, komolyan se vegyük, üres, öntelt, értéktelen, beképzelt emberek. Ugyanilyenek azok, kik szájukat nyalogatják, alakoskodók, beképzeltek, pózolok. El tőlük biztos távolba, okos szó nem fog rajtuk, csak hiúságukat élik...

A szájszöget illetőleg, a született gúnyos és intrikus szájszöge nem záródik le. A száj két végén ovális nyílást hagy, néha mindkét oldalon. Az ilyen irigy, csúfolódó, gúnyos, démoni, kitől jót ne várjunk. Ha a szájszög két oldalt visszahajlik, 22. r., önfejűség és öröm a más kínjain. Nevetésnél lefelé futó szájszög gúnyos természet. A szájszög a szájszélek végén van.

A fogakat illetőleg a ragadozó, azaz húsevő és a szelíd, vagyis növényevő állatok fogazata, --- úgy mint természete is --- eltérő. Maga a fogsor fekvése is más, egyiké ellipszis, másiké félkörszerűen fekszik.

A szép emberi fogsor és fogazat ritka jelenség, mert vagy túl sűrű, vagy túl ritka, esetleg alaktalan, úgy, mint a jellemek...

Alakjukat és fekvésüket véve vannak kifelé állók, befelé állók és merőlegesek, --- kicsik és nagyok, --- ritkák és sűrűk --- és rendesek, --- hegyesek, kiálló, vagy beljebb álló fogsornak, --- abnormisok, azaz rendetlenül nőttek, stb.

A kifele álló fogak könnyelmű, tékozlásra hajló embereké. Ha túl előre nyúlnak, hiúság, alattomosság, sőt bosszúállás jele is.

Befele álló fogak --- mint a cápáké és görényeké --- ragadozó, kapzsi és önző --- néha bisszig --- természet jele.

Merőleges fogak a normális ember és a kiváló emberek fogállása.

Kicsi, apró, vagy rövid fogak erő és bátorság jelei.

A rövid fog általában erő, míg a hosszú gyengeség jele.

Nagy fogak, melyeknél szájnyitás vagy mosoly esetén még az íny is kilátszik, oly jel, melyet nem szabad szem elől téveszteni. Ki vicsorítva, azaz így nevet, kerülendő. A ragadozók vicsorítása ilyen.

Nagy, vagy hosszú fogak általában a gyengeség, bátortalanság, tépelődés, aggódás jelei.

Ritkán álló fogak köznapi embereké, ha nagyon ritkák és kicsik, úgy kis tehetség jelei; gyakran felfele álló orr és hátradűlő áll kíséri. Fejletlen lelkek sajátja.

Sűrű gyöngyfogak, azaz ha szorosan állnak egymás mellett, úgy engesztelhetetlen gyűlölködés jelei.

A rendes, vagyis szép fogsor se nem ritka, se nem túl sűrű fogazatú, épp ezért ritkán látható, akár csak a ritka jellemű nemes egyéniség; ez a fogazat nem hosszabb, mint az ajkak, azaz a nyitott ajkak alól se látszanak ki --- se fent, se lent, jóságra, finomságra mutatnak.

Hegyes fogak, illetve a hegyes szemfogak önző, ragadozó ember sajátjai. Hosszú szemfog összeférhetetlenség, bosszúvágy jele. Kifele álló szemfog hajlam a perverzitásra. A szemfog a mellékvesével áll összeköttetésben.

A kiálló alsó fogsor, mikor az alsó fogsor kijjebb áll, mint a felső fogsor, erőszakos, terhelt, gyilkos hajlamú emberre mutat, ki rendíthetetlen konoksággal van megverve.

Bentebb álló alsó fogsor, --- ez a rendes --- mikor beljebb áll a felsőnél, a normális fogsor jele, mely magában azonban kevés jelentőségű, mert ez az általános alakzat. Ha azonban messze kiáll az alsó felett a fogsor, --- nem kiálló fogak, hanem kiálló fogsor! --- bosszúvágy s ravaszság jele.

Nagy metszőfogak irodalmi hajlam és vallásos gondolkodás jele. --- Ha a metszőfogak között bőséges térség van, átlagon aluli embert mutatnak.

Kettős fogak, kis szellemi tehetség jelei.

Sárgás fog rossz testi nedvek, túltápláltság és rossz emésztés jelei.

Fehér fogak --- ha maguktól fehérek, nem a fogpasztától, --- jó testi nedvekre mutatnak. Sok embernek a falástól, bagótól s más ínyencségtől szinte rothad a foga, oly fekete, piszkos ronda. Az ilyen fog bizonyos lelki hiányokra, tisztátlanságra is mutat, továbbá falánkságra.

Tisztátlan fogak a finom ízlés hiányára vallanak.

Ki álmában fogait csikorgatja, hideg, kegyetlen hajlamú s nem egészen tiszta lelkiismeretű, félénk de lehet azért jó is, mert a hajlam még nem természet...

Rendetlen, abnormális fogak, melyeknek fogsora összevissza, rendetlenül áll, erkölcsi tökéletlenség jele.

Abnormitás a felső fogakon, bűnözési hajlam. A sokféle fog befolyásolhatóság jele, nőknél erkölcsi hiány és ingatagság.

Kiknek fogai mosoly nélkül is kilátszanak az ajkak között, azok --- mint az ajkaknál jeleztük --- kegyetlenségre, szadizmusra hajlók, hidegek, kárörvendők, kajánok.

Az áll az akarat és erő, illetve a testiség és alsóbb fokán az állatiasság kifejezője. Mennél elüreszökőbb, annál jobban megerősíti az arc többi kifejezését. A rendes áll az arcél harmada. Fontos, hogy ne csak elölről, de oldalról is megfigyeljük!

Az állatok álla kicsiny, illetve alsó álluk majdnem hiányzik, csak ép fogsorukhoz szükséges alsó állkapocs van kifejlődve, mi a szarvasféléknél, lovaknál, juhoknál, kutya és macskaféléknél egyformán jellegzetes, ellenben a felső áll annál fejlettebb, nagyobb és domború. Mindezt legjobban mutatja az emberszabású majom, a csimpánz, előreálló álla --- 1. sz. rajz ---, valamint a primitív ember feltűnő nagy felső álla, 2. sz. r. A normális embernél azonban a felső áll kisebb.

Ezek figyelembetartása a kiindulási pont az állak osztályozásához. Érdekes, hogy az orr és az áll mennyire összhangzik. Pl. pisze orr nincs előreszökő hegyes állal, de hátradűlő állal van, viszont horgas orr sincs hátradűlő állal. Az arc karakterével rendesen a feltűnőbb s jellegzetesebb idomok mindig összhangban vannak. S ember annyival másabb, annyival áll feljebb az állatnál, illetve majomnál, amennyivel nemesebb idomzatú s vele együtt lelkületű is. Ezért fontos a majom és a klasszikus ember közti idomzati eltérések megfigyelése, mert ez a két szélsőség mutatja meg a többiek skáláját. A legfontosabb azonban az egész ember figyelése és harmóniája, melybe éppúgy beletartozik világnézeti iránya is --- mi a passziója ---, mint testisége is, mivel táplálkozik. Jelentéktelennek gondoljuk, pedig fontos tényező a testiség és állatiasság, valamint a lelkiség és felsőbbrendűség mérlegelésében mindkettő: lelki és testi szomj, táp, élvezet.

A normális idomoktól való minden, akár előnyös, akár hátrányos eltérés az, ami az illető alap, illetve uralkodó sajátja.

Az állat illetőleg meg kell különböztetni a következő főbb szélsőségeket: a széles nagy állat, a hosszú keskeny állat, valamint a rövid kis állat, --- a hátradűlőt, merőlegeset és az előreszökőt, --- végül a lapos, hegyes és gömbölyű állat.

Mivel az áll az akarat és akaratosság fészke, ennél fogva minél erősebben fejlet, azaz nagyobb s előreszökőbb, vagy pláne durvább, otrombább, annál nagyobb az akaraterő, önzés, érvényesülési vágy, törtetésre való készség, valamint kíméletlenség, nyerseség, durvaság. Vagyis amíg az áll nagysága az akarat nagyságát, mennyiségét, az áll formája az akarat minőségét mutatja. Alaptétele, hogy a hátrafutó gyenge, az előreálló erős akarat jele.

Ha az áll az arcél --- nem fejalkat! --- harmadánál nagyobb, illetve hosszabb, az kemény, nyers testi, alacsony ösztönöktől vezérelt, nyers, erőszakos embert jelez. Sok bűnösnek is sajátja. 3. sz. rajz. Úgy is mondhatjuk, előreszökő áll positív, hátradűlő negatív, míg a kövér, húsos áll tunya, érzéki ember álla, kivált tokás nyakkal.

Nagy áll, 4. rajz, általában önzés, hidegség, kitartás, türelem, elfojtott indulat és önuralom, esetleg kegyetlenségig menő erőszakosság jele s ha még hozzá túl széles is, úgy tekintetnélküli egoizmusra mutat. Hosszú keskeny áll 5. sz. rajz, nyers, erőszakos, öntelt, hiú lelkület jele. Mennél hosszabb s hegyesebb, annál érzéstelenebb s megbízhatatlanabb. A rövid, kis áll, 6. r. óvatos, nőies, ingatag, gyenge, esetleg némi csapodárság és félénkség jele. Ha formás és szép, szellemiség.

A hátradűlő áll, 7. 8. r. energia hiánya, gyenge akarat, gyakran félénkség és gyávaság, csekély erkölcsi erő, esetleg teljes erkölcsi gyengeség. Ha nagyon hátrafutó, úgy baromiság, mit rendesen túl hátradűlő homlok és halfej egészít ki, 9. r. Merőleges áll, 10. r. akaraterő, hallgatag, merevség, visszavonultság, hidegség. Az előreszökő áll, 11. r. izgékonyság, szenvedélyesség, bátorság, fortély, erős akarat, bizonyos irányú bölcsességnélküli értelemmel, brutalitásig menő erőszakossággal. Nagyon előreszökő áll --- mely már magában is diszharmónia, --- keménység, kivált, ha beszökelő ajkakkal párosult. Az ilyen tekintetnélküli tervei, illetve akarata kivitelében. Szélsőséges lehet akár a jobb, akár a rosszabb irányban, világnézete szerint. Előreszökő hegyes áll nőknél zsörtölődő, kritikus természetben nyilvánul meg erőszakosság helyett.

Lapos áll, melyen semmi behajlás, domborulat nincs, --- akár előre, hátra álló is, --- 12 rajz, gondolkozó, de hideg, rideg, fösvény természetű álla. Hegyes áll, 13. rajz, fortély, ravaszság, gúny, ügyesség, takarékos, kapzsi, fösvény és fukar álla, mit Mefisztó állnak is mondanak. Ha jót tesznek, azt is némi okos fortéllyal cselekszik. Hegyes áll hegyes, lecsüngő orral, démoni. Semmi jót nem várhatni tőlük, kivált ha vékony, oldalra pislogó szemű is az illető. A gömbölyű, illetve gömbölyded áll, 14, 15. rajz, kivált ha szépen, formásán kerekded, jó kedély, jóakarat, okosság, ízlés, esztétikai érzék, szellemi előkelőség és emelkedettség, egyben hirtelen harag és parancsoló természet, határozottság, megelégedettség jele. Ez a legszebb áll, kiváló emberek álla. Ha nagyon gömbölyded, közepén lyukkal, érzékiség, kéjvágy, de egyben --- mint minden gödrös arc --- jósága jóravaló készség jele is, nem mondhatni azonban, hogy kitartás is a jóban...

Bevágott áll, 16. rajz, --- mit gödrös állnak is mondanak --- jellege, hogy alul erősen bevágott, egyenes őszinteség, határozottság erő, szókimondás, merészség jele. Szögletes, csontos áll, melynek jellege, hogy túl csontos, 17. rajz, hajthatatlan, szívós, makacsságig menő erős akaratellenállás, hideg szív, kitartás, hajthatatlanság. Töredezett áll, 18. rajz, ügyes, vasszorgalmú, reális, okos, megfontoló és számító álla. Tokás áll, 18. rajz, nagyfokú érzékiség, kicsapongásra való hajlam, némi önhittség, kivált ha vastag, vagy épp rövid nyakkal párosult. Vízszintes bevágás, illetve bemélyedés az áll közepén, 20. rajz, nyugalom, közöny, számító, hideg ész, nehezen lelkesülő, nagyravágyó, szigorú annál inkább, mennél mélyebb.

Kövérek álláról nehezen szólhatunk, mert a háj eltakarja az áll csontozatát. A kövérség azonban sohse jó jel, bizonyos falánkság, nehézkesség, tunyaság, érzékiség jele, gyakran korlátoltsággal, magasabb szellemiségre való képtelenséggel. Mértékletes, naponta kétszer étkező ember kövér nem lehet, hanem csak a túltáplálkozó, sokszor evő olyan ember, ki nem dolgozik annyit, mint amennyit eszik...

Aki állát behúzva tartja --- rendesen merev fejtartással, mintegy az ádámcsutkához szorítva a nyakát --- merev, számító, nagyratörő, alattomos, hideg, sőt kegyetlen ember. Aki azonban előre tartja állát, mintegy hátrabillent fejjel, naiv, gyermekded, bámész. De ha az előretartott áll feje nem hátra billent, hanem mereven hátraszögezett, önhitt, fölényes, persze korlátolt egyoldalúsággal, mely önhittségtől önteltségig, sőt nőknél kivált gyakori --- a tükrözésben is megnyilvánuló --- önimádásig mehet.

Áll, száj, pallia együtt figyelendő, mert együttesük adja az akarat, illetve testiség együttesét, összességét.



A nyak és a tarkót illetőleg oldalról nézve a nyak első része, a toka, az alacsonyabb szellemi tulajdonságok, míg a hátsó, a tarkó a magasabb szellemiség jelei. Ennél fogva pl. a nagy ádámcsutka nem előnyös jel, se a nagy toka vagy a vastag, nagy tarkó.

Az állatok nyakát figyelve, a bátor ragadozó állatoké vastag, kerek és rövid s alig mutat némi elvékonyulást a fejtől, illetve a fej s törzs között. A szelídebbeké már hosszabb, keskenyes és feltűnőbb tagoltságot mutat a fej s törzs között.

Nyak az emberi szépség egyik fontos kelléke. Finom, előkelő, szép nyak, mely se túl hosszú, se túl rövid, esztétikai érzékre, finomságra, tapintatosságra vall. E középarányostól mennél hosszabb vagy rövidebb, aszerint alakul előnyös vagy hátrányos jelentősége.

Rövid, vastag nyak erő, bátorság, elszántság, érzékiség, indulatosság, ha túl rövid, mint a majomé és medvéké, korlátoltság, de testi erő is.

Érzékiség biztos jele, ha a tarkó alatti rész --- a nyak hátsó felső része --- is vastag és fejlett. Ott van kétoldalt a nemi ösztönök székhelye. 1. rajz a-b jelzése. Mennél nagyobb, mennél vastagabb, fejlettebb, annál érzékibb, alantasabb ösztönök rabja az illető.

Vékony nyak finomság, szellemiség, idealizmus, felsőbbrendűség, de egyben nemi gyengeség jele is. Hosszú, illetve túl vékony nyak, óvatosság, félénkség. A túl hosszú nyak hülyeség, kíváncsiság, rendesen túl kicsi fejjel.

Nagyon előreszökő nyak gyenge észbeli tehetség, kíváncsiság, alattomosság és hallgatódzó, leselkedő természet, ami gyenge ésszel jár, hisz nagy dolgok után nem érdeklődhet szegény, kicsi dolgok érdeklik, mint a legtöbb korlátolt embert...

Átmenet állból a nyak felé, 2. rajz, mennél vastagabb, tokásabb, annál állatiasabb.

Tokás áll önhittség, makacsság, vitatkozási hajlam, érzékiség bujaságig.

Golyvás áll köznapiság, ritka köztük az okos.

Ha a nyak s áll között mély beszökelés van, 3. rajz, az akaraterő, kitartás, intelligencia jele...

Ha ez az átmenet hiányzik s mintegy azonnal lefut az áll a nyakba, ez baromiságig érzéki embert mutat, telve kicsapongással, bujasággal, persze minden igazi idealizmus, eszményiség és emelkedettség nélkül.

Merev nyak, mely járás közt se mozog, illetve semmit se leng a törzsön, korlátolt, makacs, nehézfelfogású, önhitt embert mutat, persze minden szellemi alap nélkül. Ha feje mereven hátra is van vetve, még fokozottabb terheltség.

Bikanyak, 4. rajz, mely hátsó behajlás nélkül megy át fejből a hátba, merőlegesen, mintha tarkója se volna, az nyers, anyagias, erőszakos, állatiasságig érzéki embert jelent.

Szőr a nyakon, állatiasságig menő kéjvágy.

Ha az ádámcsutka feletti rész beesett, nemi gyengeség, öregség jele. Vastag hátsó toka, 1---5. rajz, falánkság, érzékiség, ínyencség jele.

Némelyek pajzsmirigybajnak mondják, de érdekes, hogy a szegények nem szenvednek pajzsmirigybajban, hanem a jómódban élő falánkok igen... Nem a pajzsmirigytől lesz az ember kövér, hanem a falánkságtól lesz pajzsmirigybaja... Csak az álszegény, ki színleli a szegénységet, de hóttra falja magát, hízik meg, meg a tétlen és tunya, akinek egyetlen klasszikus foglalkozása a falás és emésztés...

Rossz és jó jelek, amiket se tettetéssel, se festéssel nem lehet elpalástolni.

Rossz jelek: Kis feszes száj, a keskeny ajak, apró orrlyuk, nagy lebeny, hegyes vagy torz fül, törött szemöld, hegyes áll, nagy áll, szögletes áll, vastag rövid nyak, benőtt fül, gömbölyű homlok, kiálló pofacsont, kidülledő szemek, apró kis szemek, közelálló szemek, távolálló szemek, haj s bajusz, más színűek, zöld szemek, szürke szemek, homorú orr, horgas orr, pisze orr, ritka fogak, hegyes szemfog, nagy lófogak, kilátszó szájínyek, túl magas, de keskeny homlok, kaján homlok, magasan fekvő fülek, kis fülüreg nagy felső karimával, ferde szemek, domború szájlebeny, hátradűlő alsó áll, ferde száj, szeplős vörös bőr, vörös haj, lapos, pisze orr.

Ezek a jelek rendesen többé kevésbé egymással együtt járnak, de csak mint uralkodó többség.

Ugyanígy van a jó jeleknél, azok is többnyire együtt járnak, de csak mint uralkodó többség. E jó jelek a következők:

Szép homlok, egyenes, derékszögű orr, kerekded körte fül, szív alakú arc és kerek koponyatető, kis de homorú pallia, gömbölyded áll, nagy fülkagyló, vékony nyak, kék vagy barna szem, kiálló homlokcsontok, finom haj, szép száj, nyugodt tekintet, nemes gesztus, mély hang, lassú pislantás, stb.

Jelek, jegyek, szemölcsök, szeplők is számítanak. A paráznaság --- írja a Szentírás --- megszeplősíti a lelket. A lélek építi a testet... Amilyen a lélek, olyan a test... A szeplősség tehát a múlt paráznaságainak a jele, hajlam az érzékiségre... Ez az általános, de a többi rész mondja meg a kivételes jelent...

Vörös haj és vörös szeplők rosszabbítják a többi idomok jelentőségét, még a jobbakét is, sohase jelentenek jót, még ha jó idomzat kíséri is...

Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó, mondták a régiek. Bizony súlyos ítélet, de hosszú tapasztalatok váltották ki... Kivétel csak ott van, ahol --- világnézeti átalakulás történt.

Szemölcsöket illetőleg, széles barna szemölcs, az állon sose látható valóban nemes embereknél, de gyakori az állhatatlanoknál.

A szemölcsök általában nem jó jelentőségűek. Szőrös szemölcs az állon vagy nyakon, szerelmes, féltékeny, ragaszkodó természet, ha barna, tevékenyek, jó családanyák, vérmesek s majdnem a bolondulásig szerelmesek, érzékiek. Sokat csevegnek, könnyen odaadják magukat. Kíméletesen kell bánni velük s szelíd hidegséggel tartózkodni tőlük...

Hogy a jegyek és szemölcsök se véletlenek, mert véletlen s okszerűtlen a természetben nincs --- írja Issbern ---, azt ma már minden komolyabb természettudós tudja. Mert minden fizikai valami pszichikainak, minden testi valami lelkinek is megfelel, noha viszonyaikat és feltételeiket, törvényüket és jelentőségüket nem mindnyájan s nem egészen ismerik, mert az iskolák mindig hátrább vannak az úttörő ,,laikusoknál"...

Mindenben, legyen az koponya, arc, kéz, írás, stb. egyöntetűen bontakozik ki s olvasható le az egyéniség!

Mindeneken át a lélek nyilvánul meg, festett vagy vett képen, írt vagy kedvelt könyvön, szeretett vagy elkerült ételen, baráton és ellenségen, kit keresünk, kit kerülünk, mind mirólunk beszél. Soha nincsen ellentmondás írás, arc, kéz, alak stb. között. Ha buta, minden jele, minden főbb jele buta s egy se kiválóságra valló. Ha nemes, minden főbb jele nemesveretű. Miért? Mert minden szerv összeköttetésben áll a másikkal, minden ugyanazon egy összhang kinyomata: a léleké... a lélek idomzata.

Minden szervnek van egy központja az agyban, gerincnek, szemnek, arcnak, kéznek, lábnak. De nemcsak a karakternek, hanem a betegségeknek is van egy-egy centruma. Ha pedig a karakter és a betegség egymásra kölcsönösen hatnak, illetve kölcsönhatásban állanak s mintegy a sors együttműködésének a tényezői, éppúgy meghagyják jeleiket az életeseményei is, melyek aztán leolvashatók az írástudók által, mert minden ír és minden leolvasható.

Gyakran látjuk, hogy egy-egy jegy vagy jel jelentősége összhangban áll más jelentőséggel. Egyes szemölcsök simák, mások szőrrel ellátottak. A szőr megerősíti a szemölcs jelentőségét. Ne higyjék, hogy a kozmetikai eljárással eltüntethetik annak lelki okát, a hibát. Az ok megmarad, amit csak benső lelki átalakulással lehetne eltüntetni idővel.

Ha egyesek tudnák a nők közül, hogy ez vagy az a jegy, mit mesterségesen festenek fel, mit jelent, --- szégyellnék... de hát a hiúság nem néz, se lát, csak --- álmodik...

A legtöbb jel már születésétől megvan az illetőnek, némelyek azonban csak később, idősebb korban verődnek ki.

Meg kell jegyezni, hogy a test jobb oldalán lévő jegyek kedvezőbb jelentőségűek, mint a baloldalon, ahol kedvezőtlenebbek. A homlokvonalakon pedig erősebb jelentőségűek, mint felettük vagy közöttük.

A jelek ha nem is mindig válnak be, mert vannak kivételek mindenben, de általában figyelemre méltók.




 
 
0 komment , kategória:  Röck Gyula:Arc- és alaktan IV  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 486
  • e Hét: 486
  • e Hónap: 18890
  • e Év: 338922
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.