Regisztráció  Belépés
maria_kadar_148.blog.xfree.hu
Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. Amit az ember mond, az úgy is kell legyen! Nem csoda ez, hanem becsület. ~ Wass Albert ~ Kádár Mária
1955.07.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Kellemes őszi napokat...
  2017-10-17 22:17:38, kedd
 
 


 
 
0 komment , kategória:  Október  
Őszi erdő
  2017-10-17 21:49:06, kedd
 
 





Őszi erdő


Októberben van néhány nap, amely majdnem tökéletes. Az ég kifeszül a
fejünk fölött, tiszta kék, olyan mély és makulátlan, hogy minden megszépül
tőle. Az országút mentén vörös, arany, rozsdabarna, bordó és narancs
színben játszanak a fák. Minden szín neon fénnyel ragyog, lüktet a nehéz,
aranyló napfényben.


(Laurell Kaye Hamilton

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Reményik Sándor : A nagy piktor
  2017-10-17 21:22:28, kedd
 
  A nagy piktor

Október, a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget.
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva
Húzza hervadó világok felett.

Nézzétek, milyen biztos mozdulat!
Milyen könnyed és mily könyörtelen:
Szépséget s halált egyben osztogat.

A bágyadt lombra ahogy rálehel,
Irtóztató és hízelgő a hangja:
Meghalsz, - de utoljára szép leszel.


*** Reményik Sándor

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Horváth Imre : Október
  2017-10-17 20:32:49, kedd
 
  Október

Vérrel erezik tört nyilak
az ég sima azúrját:
fenyők ezüst dárdáikat
lila felhőkbe szúrják.

Bókol a barna hársfasor
rezes sörényét rázva:
a város felett átdalol
a színek orgiája.

S a felvillanó hegykörön
hó csillámlik fehéren:
mint dermesztő, konok közöny
szép kedvesünk szemében.


*** Horváth Imre

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Köszöntünk október !
  2015-10-10 19:26:58, szombat
 
 





Köszöntünk október !

Megérkezett október
az ősz hava.
Mindszent havának
nevezték vala.

Gyümölcsöt érlel,
fa lombot színez.
Levegője, finom
illatoktól terhes.

Vidáman kergetőzik,
jól elvan egymással,
a sülő gesztenye,
az édes must illatával.

Most van ideje
a szüreti bálnak.
Méltó ünneplése
a sok-sok munkának.

Csak a virágok búsulnak,
dér csipkedi őket.
Tudják, hogy sorsuk,
a szomorú enyészet.

Erdők, mezők lakói
a télre készülnek.
Titkos éléstáraik
szépen megteltek.

Október, október,
te sokszínű hónap.
A berregők közt,
a legszebb vagy.


*** **

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Kormányos Sándor :Október
  2015-10-08 21:24:42, csütörtök
 
 


 
 
0 komment , kategória:  Október  
Szép Ernő :Október
  2015-10-08 17:44:07, csütörtök
 
  Október

Vergődő ágról
kalapomra szállj,
a kalapomról
vállamra találj.
Szivarzsebembe
csússzál lefele,
szívemre simulj,
gyere, no gyere.
Itt megmelegszel,
s nem rongyol a szél,
kedves kisvirágom,
hervadt falevél.

*** Szép Ernő

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Majtényi Erik : Októberi szél
  2015-10-08 17:34:54, csütörtök
 
 





. .

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Thomas Dylan :Októberi vers
  2015-10-07 09:50:07, szerda
 
  Októberi vers

Mennybetérő harmincadik évem ébredt reám
zengvén kikötőkből s erdőkből
s a kagylómedrü,
kócsagmiséjű partról
A reggel hívott
imát-mormoló vizével, sirály s varjú szavával
s a vitorlások kotyogásával a hálókötötte falon
hívott hogy vessem meg lábamat
e pillanatban
a még alvó városkában s induljak víznek én

Születésnapom elsőnek köszöntötték a vizimadarak
s a szárnyas fák madarai lengették nevemet
a farmok s a fehér lovak felett
S fölkeltem én
az esős őszben
s kóboroltam napjaim záporában.
Dagály volt és a kócsag lemerült,
S míg lépdeltem én a városon túlra
a kapuin át,
bezárultak, míg a város ébredezett.

Egy tavasznyi pacsirta a guruló felhőben
s az útmenti bokrok csordultig fütyögéssel
A rigó-had meg az októberi Nap
nyáriasan
a hegy vállára borult
Itt jártak szélid évszakok s édes énekesek
jöttek váratlan a reggel
hol ballagtam s hallgattam az eső-facsaró
jeges szelet
az erdőben, a mélybe lenn

Sápadt eső az apadó kikötő fölött,
tengernyalta templom fölött,
mely mint csöpp csiga szarvaival a ködbe szúrt
s a vár, mely bagolybarna,
de a tavasznak-nyárnak minden kertje
ott virított a magas mesékben.
Város-szélen s a pacsirtatele ég alatt
Ott ámuldoztam
ez ünnepem felett
De ekkor visszafordult az idő

Elfordult a vidám vidéktől
s egy más levegőben
egy másik ég alatt
beáradt újra a nyár csodája
az alma, a körte, piros ribizli
s a fordulónál láttam már világosan
egy gyermek régvolt reggeleit míg anyjával bejárta
a nap-országnak
példabeszédeit,
a zöld kápolnák legendáit

S a gyerekkor hányszor mesélt mezeit
Az a fiú könnyével az én orcámon ég
S az ő szive enyémben kalapál.
Az volt az erdő, a tenger s a folyó
hol a fiú
a holtak hallgató
nyarába súgta ujjongó örömét
fáknak, a köveknek, a halaknak a vizekben
S a rejtelem
dúdolt elevenen
a vizekben és az éneklő madarakban.

Ott ámuldoztam ünnepem felett
De visszafordult az idő.
S a régholt fiú öröme
még égőn énekelt fel a Napba -
Mennybe térő harmincadik évem
a Napban ott delelt
míg a város alattam hullajtott októberi, véres levelet.
Ó bár még mindig énekelném
szívem igazát e hegyen
míg egyet fordul az év.

*** Thomas Dylan

 
 
0 komment , kategória:  Október  
Tóth Árpád : Október
  2015-10-06 19:30:10, kedd
 
  Október

A levegő hideg, kék és merev,
S sziszegve metszi éles cirpelés,
Mint bánya mélyén a kék érceret
A zengő fúró. Már a fény kevés.
A sötét ég tisztára van seperve,
A láthatár fakó vonal, üres, -
Vízszintes közönyét ezüst s veres
Tornyok nem gyujtják fel már. Komor este.
Október. Pompa és szín nincs tovább.
Ó, mikor még arany fény lihegett,
S tömör bíbor és roskadó brokát
Fedte a kéjes, ájult ligetet...
Már meztelen az erdő. Végesvégig
A züllött úton roncs, bú és szemét.
Korhadó tönkök. Egy nyirkos, setét
Kórón vén varjú hamvas hasa kéklik.
Ősz, fáradt isten! - csendes és unott,
Kinek halavány ujjaid közül
Arany hullt, s már aranyaid unod,
Szeretsz-e? - lelkem hozzád menekül.
Szemed sárga, hűvös nézését küldd le
A szívemig a hervadt végtelenből,
Ím hozzád búsan és keserűn leng föl
Eltűnődésem lassú tömjénfüstje...
Mért élek én - s boldog mért nem vagyok?
Mért fáj ez örök, tűnődve kuporgó
Magány? - és máskor mégis mért sajog
Magányért lelkem? Ó, lélek, te forró
Tropikus homok! mért hajtasz virágot:
Gyönyörű vágyat s jaj, gyökértelent?
Arany gyümölcsöt a nagy őszi csend
Nekünk nem hoz, csak bút, beteg sirámot...

Ó, ez a vak, szeszélyes földi élet
Adott-e kincset, mely ma is enyém?
Vagy, mit ha bús szemem vizsgálva nézett,
Nem halt el róla szomorún a fény?
Mily szent iramban nyargalnak a lázak,
S mily sánta mind a beteljesedés...
Ez hát az élet-lecke? - e kevés
Bölcsesség? - ez a lemondó alázat?...
És mégis, míg elnézem csendesen
A vízesést, mely mint roppant szalag,
Ezüst gépszíj egy örök kereken,
Az esti sziklán zúgva leszalad,
- Kitárja újra reszketőn, sután
Kelyhét a vágy, a lélek bús virága,
Az árva, bíbor kelyhet minden drága
Nagyszerűségek napfénye után...
És fáj az elmúlás... mint egykor, régen,
Mikor még mint gyerek, szelíd, zömök,
Ebéd után, kora őszi sötétben
Ültem az elhagyott asztal mögött:
Szomorkodtak a félbehagyott étkek...
Poharak alján tompa tűz... a torta
A halvány tálcán búsan bújt csoportba...
S egyszerre, furcsán, szememben könny égett...


*** Tóth Árpád

 
 
0 komment , kategória:  Október  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 294 db bejegyzés
Összes: 1669 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 34
  • e Hét: 1437
  • e Hónap: 5916
  • e Év: 71831
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.