Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Magyarország kifosztása 1989-től
  2018-04-07 00:04:00, szombat
 
  Lakatos Pál: Vörös milliárdosok


Link







Előszó

1990 tavasza. Feledhetetlen pillanatok. Megalakult az Antall-kormány, örömünnep az
országban. Optimizmusunk az egekig ér, legyőztük, elkergettük a kommunistákat. Tudtuk,
hogy nehéz esztendők várnak ránk, de megingathatatlanok voltunk hitünkben. A nehézségek
azért vannak, hogy legyőzzük azokat. S mi biztosan legyőzzük, mondtuk. Történelmünk
során, talán először, nem mi leszünk a vesztesek. Mondom, ezt hittük. Pedig ha tudtuk volna,
amit azóta többé-kevésbé ismerünk már... Ha tudtuk volna, hogy még 1990 előtt - mások és
máshol - már régen döntöttek a sorsunkról. Döntöttek a szabadságunkról. Arról, hogy megint
rabszolgák leszünk. A pénz és a rablók rabszolgái. Akkor, amikor mi még az utcákat jártuk
nemzetiszínű zászlóval a kezünkben, amikor Erdély falvaiért tüntettünk, amikor egyre
felszabadultabban ünnepeltük a mi március 15-énket, igen, akkor, a nyolcvanas évek közepén,
a maffiavilág már felosztotta Kelet-Közép-Európát. A KGB, a Cosa Nostra, a szicíliai maffia
már akkor döntött a keleti tömb 450 millió lakójának vagyonáról. Döntött arról, hogy elveszi
tőlünk, amit magunkénak hittünk. Ehhez szövetségeseket keresett és persze talált is.
Kirablásunkban partnerükké szegődött a volt MSZMP vezetőgárdája. Tíz év alatt
húszezermilliárd forintot, hat év magyar költségvetését lopták ki a zsebünkből. Kialakult a
Máté-birodalom, a caolás Nagy Imre birodalma. Tőkéssé lett a szakszervezeti érdekvédő
Schalkhammer Antal, a Veszprém megyei volt KISZ-es első titkár Szekeres Imre, az önmagát
szociáldemokratának hirdető Csintalan Sándor, a fotexes Békesi László, a Kádár-korszak
bányaügyi minisztere, Kapolyi László. Ők lettek a vörös milliárdosok. Róluk szól ez a könyv.
És persze rólunk, a becsapottakról, a kisemmizettekről. A hitben gyarapodókról, vagyonukból
kiforgatottakról. Tanulságos történetek, amelyek szenvedői mi vagyunk. Tanuljunk hát
ezekből végre. Még mindenünket nem lopták el.


Lakatos Pál
 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
HERMAN OTTÓ: A madarak hasznáról és káráról
  2018-02-17 15:14:35, szombat
 
  HERMAN OTTÓ: A madarak hasznáról és káráról


Link


Link




 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Roland Geitmann: A Biblia, az egyházak és a kamatgazdaság
  2018-01-09 15:44:09, kedd
 
  Roland Geitmann: A Biblia, az egyházak és a kamatgazdaság


Link

Részlet a tanulmányból, melyet érdemes elolvasni:

"Mi a különbség idegen javak titkolt módon való birtokba vétele és a között, hogy valaki útonállóként, gyilkosság árán teszi önmagát idegen vagyon urává, - vagy ha kamatfizetés kikényszerítésével veszi tulajdonba azt, ami nem az övé?" Nyssai Szent Gregor (Kr.u. kb. 334-394)

"A kamatszedés tilalma nem csupán valami szociális-gazdasági rendszabály, hanem hatalmi elv: a pénzuralom megakadályozása. A kamattilalom így értelmezhető a keresztény kultúra területén, ... Ez az ókeresztény időkben és az egész középkor folyamán mindvégig érvényben van. A kamatszedés uzsora marad. A kamattilalmat először az egyházi reformáció és a világi reneszánsz oldotta fel, és ezáltal kitárult a kapitalizmushoz vezető fejlődés útja, amely végül sikerre vitte a pénzuralmat, és így Mammon kiszorított Istent - embert. Mózes forradalma ébred újra, ha a szabadpénz-mozgalom reflektorfénybe állítja a kamat-kérdést, a kamat megszüntetését célozva meg." Prof. Dr. theol. Leonhard Ragaz: Bibliamagyarázat, 2. kötet Zürich, 1947, 133. és 134. oldal'

-----------

" Jelenlegi helyzet értékelése

A (Német) Szövetségi Köztársaság eladósodott háztartásainak százezrei, cég-csődök ezrei és az ebből következő családi tragédiák körülöttünk, amelyekről nem tehetünk, okoznak végül éhezést és nyomort a legeladósodottabb fejlődő országokban, legalább is így kezdődik, mert egyes teológusok nyíltan emlegetik a kamat- és adósság-elengedés bibliai szabályát, azt, hogy megvetendő dolog mások ínségén meggazdagodni és többet követelni vissza, mint amennyit kölcsönképpen adtak. Világraszóló botrány, hogy mi, északi gazdagok, a déliektől nemcsak az adósság törlesztését követeljük, hanem kamatokat is behajtunk, mégpedig sokkal-sokkal többet, mint amekkora fejlesztési segítséget nyújtottunk, és talán a saját gazdaságunk kizsákmányolási alapelvét tartva vagyunk szigorúak. Még alig köztudott, hogy minden egyes árban, díjban tetemes kamat-rész rejtőzik, hogy a fogyasztók négyötöde sokkal több kamatot fizet, mint amennyit valaha beszed, hogy a befektetett tőke kamatozása exponenciális növekedésre kényszeríti a gazdaságunkat, ezáltal mintegy hajtószíja a környezetpusztításnak, a technika eluralkodásának, a munkanélküliségnek, elszegényedésnek, állam-eladósodásnak, és a háborús készülődésnek. (2)

Az ilyen harácsoláson és kizsákmányoláson alapuló gazdálkodás halálos végkifejletét az emberiség évezredek óta ismeri. Babilon, Egyiptom és Róma, de az ókori Izrael királyai is véleményt alkottak róla. Ne lepődjünk meg tehát, hogy a pénz- és földtulajdon-rendszer szabályozása, és elsősorban a kamat tiltása, mint valami vörös fonál, húzódik végig a vallástörténeten, különösen a kereszténységen át. Olyan időben, amikorra ez a bölcsesség szinte teljesen feledésbe merült, és amelyben ennek következményei drámaian kiélesednek, nagy segítségnek számíthat visszatérni a korábbi évszázadok felismeréseihez, és meríteni a jogos, igazságos rend keresésének indítékaiból."

-------------------------------

"Milyen végkifejlete lehet ennek a fejlődésnek? A magát keresztényinek mondó civilizáció hozta létre a modern kapitalizmust; vajon erőt vesz-e magán ismét, - vagy talán ezt az iszlámra bízza? Vajon a római jogásszal és költővel, Senecával (megh. Kr.u. 65-ben) mondjuk-e együtt beletörődéssel:
"Nincs arra gyógyszer, ha az, amiről jól látszik, hogy erkölcstelen, szokássá válik"?

Luther Márton ugyan abból indul ki, hogy az eredeti bűnnel uzsora is marad a világon, de fáradhatatlanul inti az embereket:
" Legyen tehát uzsora, de fájjon az uzsorásoknak!"

Ezzel szemben bizakodón nyilatkozik a keresztény-szocialista politikus Fridrich Naumann (1860-1919):

"Nem kételkedünk abban, hogy eljön az ideje, amikor a kamat ellen keresztény mozgalom kel fel."

A kamattilalom a vallási és társadalom-erkölcsi alapon jól megindokolt cél kifejezése, és ma sürgősebb, mint valaha: meg kell akadályozni azt, hogy egyik ember a másikat kizsákmányolja, azt, hogy a gazdaság rákos daganatként kiszipolyozza és tönkretegye a földet, növekvő pénz- és adóssághegyek az élet megfojtásával fenyegessenek, hogy az ember Isten teremtett művét kapzsiságból és hatalomvágyból feláldozza Mammon bálványának.

A kamattilalom azonban elszigetelten nem teljesülhet: nélkülözhetetlen kiegészítői pedig rég elvesztek: az adósság-elengedés és a földtulajdonjog szabályozása. Sőt, ezek nélkül még ártalmas is lenne, mivel a pénztulajdonosok ösztönzés híján visszatartanák pénzüket, megakasztanák a gazdasági körforgást. Ki kell tehát egészíteni azzal, hogy a pénzt mindenki köteles legyen továbbadni. De ez sem lenne elég, mivel a pénzt telekspekulációra használnák fel, minden olyan gonosz következménnyel, amilyet csak lidérces álmainkban élünk át. Ahogyan a mózesi törvények előre látták, a kamattilalomhoz tartozik tehát a spekuláció kizárására kényszerítő földtulajdonjog is.

Mivel a felnőtt, leendő emberiség elvesztette a kötelezettségeire vonatkozó vallási parancsokat és tilalmakat, ha fájdalmas tapasztalatai alapján rájuk is szorul, azokat belátásból kifejlesztett renddel magának kell pótolnia. Ezért tartalmaznak Mózes törvényei határozott utasításokat egyrészt arra, hogy a földre csak használati jogot szabad adni, másrészt az “elengedés évében" kifejeződő felismerés az, hogy a pénz és a pénzkövetelés is öregszik, és egyszer meg kell halnia, mint mindennek a földön. Mindkettő elemei megtalálhatók mind Silvio Gesellnél (24) (1862-1930), mind Rudolf Steinernél (25) (1861-1925), és szak-jogi kialakításuk és alkalmazásuk (26) mellett a piacgazdaságból a kamat elenyészhetne.

Az ilyen ábrázolás mindenesetre a világ hatalmasainak ellenállásába ütközik, akiknek pénztrónja fokozatosan összezsugorodik, de a kizsákmányoltakéba is, mivel gondolkodásmódjukba és vágyaikba mélyen belevésődött a kapitalizmus. Nagy erőfeszítések árán is le kell győznünk ezt az ellenállást, magunkban és körülöttünk. Bizonyára szükséges volt az egyház kapitulációja a kapitalizmus előtt, de az emberek túllépték vele saját felelősségük határát. Utoljára mégis csak a vallásos indíték ad nekünk erőt és irányt (27), a katasztrófák, az új idők szülési fájdalmai elviseléséhez.

Aki nyitott szemmel járva felfigyel a kezdeményezések és mozgalmak bőségére, például az evangélikus egyházi napok (28) lehetőségeinek piacán felfedezi az új idők csíráit. A pénz nem azért van, hogy hagyják leülepedni és uzsoráskodni, hanem hogy vásárlás, hitelezés, ajándékozás révén továbbadják, és a föld sem spekulációra való, hanem hasznosításra, mindent meg kell művelni, és ezekhez ugyanúgy hozzátartoznak a jövőbe mutató magatartási szokások, mint a testvéri bánásmód az emberekkel, állatokkal, növényekkel. Mivel ezek a csírák fejlődhetnek, formálják mind az emberek tudatát, mind a változó társadalmi és gazdasági keretfeltételeket. Az egyházaknak mindkettőben együtt kell működniük. Csak, ha ők sorakozót fújnak, kimondva a konkrét kiinduló-helyzet megváltoztatásának szükségességét, különösen a pénz- és a földtulajdonrendszerre nézve, és átgondolják saját bonyolult helyzetüket a kapitalizmusban, akkor lesznek az egyházak célkitűzései alkalmasak a tervezett világtalálkozóra az igazságosságért, a békéért és a teremtés megőrzéséért.

Prof. Dr. Roland Geitmann"
 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Földrajzi tájszótár Összeállította: Maácz Endre alezredes
  2017-12-07 20:12:26, csütörtök
 
  Földrajzi tájszótár

Összeállította:

Maácz Endre

alezredes


Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézet

Budapest

1955.


Az élet állandóan fejlődik s éppen ezért mindaz, ami körülöttünk van, szakadatlan változásnak, lassú vagy gyors, de folyamatos átalakulásnak van alávetve. A fejlődést dogmákkal, szabályokkal lehet ugyan ilyen vagy olyan irányba terelni, lehet korlátok közé fogni, lehet akadályozni, késleltetni, de megállítani nem.
Életünk színtere, a földfelszín sem mentes az idő- és emberdiktálta szüntelenül ható változásoktól. A pusztaságok lassan benépesülnek: szállások, tanyák, falvak és városok keletkeznek rajta. A sivatagokban csatornák, duzzasztóművek létesülnek, hogy termékenységre kényszerítsék a kietlen földet. A folyók elhagyják régi medreiket s új utakon hömpölyögnek az óceánok felé. A tegnapi karavánok nyomán ma már betonpályán száguld a gépkocsi s a morotvák vízivilágát feltörte az ekevas, hogy megvesse ágyát a ringó búzatábláknak.
-- Mindaz, ami régi, ami elavult, ami idejét múlta: lassan-lassan átalakul vagy eltűnik. De nagyon sokáig, sokszor évszázadokig itthagyják eredeti rendeltetésük emlékét nevökben. Ezek a nevek a helynevek, melyek nagyrészének értelme a hosszú, öntudatlan használat következtében elhalványodott, megkopott vagy teljesen feledésbe merült. A mai, köznyelvet beszélő ember között kevés akad, aki tudja, hogy mit jelent a csuklon, goronc, hendeg, kavala, mesence, rez, száldob, torhaz stb., holott ezek a szavak a helyszínen még most is élnek, a népnyelvben ismertek és földrajzi fogalmak, térszíni formák, vizek, területek, különböző talaj- és növénytakarók jelölésére szolgálnak.
Ezeket a neveket nagymértékarányú térképeink szépszámmal közlik, de "értelmetlen" voltuk miatt igen gyakran téves helyen, nem a megfelelő objektumra vonatkoztatva és erőszakosan "értelmes" szóvá alakítva. Így került a "mocsolyás" fel a hegyoldalra, így lett a rez-ből réz, az óhat-ból óhát, sőt tóhát, a sásbér-ből sasbérc, a rékas-ból rékás stb. Nem szorul bővebb magyarázatra, micsoda nehézségeket gördítünk a térképek névrajzára támaszkodó tudományok elé, micsoda téves következtetéseket vonhat le a gazdaságtörténész, a településtörténész, az etnográfus, a hidrográfus stb. egy-egy ilyen rossz helyre rakott, félreértelmezett névből.
A térképész az, aki a neveket a térképre fölrakja. Ő az, aki meghatározza és kifejezésre juttatja valamely név mineműségét, hogy vajjon területre, növényzetre, domborzatra, vízre, avagy településre vonatkozik-e. Ő szabja meg, hogy a név a térkép melyik részén mettől meddig terjedjen, s ha például nem tudja, hogy a verő szavunk minden esetben a hegy déli oldalát jelenti, esetleg a megírást az északi oldalra helyezi. Ha nem tudja azt, hogy a nyír szavunk mocsarat, a cseret nádast jelent eredetileg,tévedésbe eshet és nyírest vagy csererdőt keres ott, ahol annak nyoma sem volt, vagy ha igen: nem volt uralkodó. Ha nem tudja azt, hogy a hajlat, haladék, horpa lapos mélyedés, de ha állandóan víz van benne, akkor már fenék a neve, vagy ha a növényzet és domborzati részletformák neveinek gazdag kincsesházában elvész a szécs, lok, ornyák, rapát, csurdé, bütü, odor, csaplya, zsombor, üstök stb. stb. változatos jelentésárnyalatai között és nem tudja az értelmöket megillető helyre rögzíteni őket: kétséget, zavart hágy maga után, megnehezíti a rokonszakmabeliek munkáját, sőt harchelyzetben igen súlyos és veszedelmes következményeknek lehet az előidézője. Ez a szógyűjtemény az említett nehézségeket igyekszik áthidalni. Tartalmazza térképeinknek azokat a földrajzi értelmű tájszavait, amelyek a népnyelvben, az egyes nyelvjárásokban ma is mindennaposak, ám a köz- és irodalmi nyelvben teljesen ismeretlenek vagy eltérő jelentésük van. Magyarázza azokat a szavakat és változataikat, amelyeket a nép földrajzi értelemben vett környezetében mint helynévképző elemek számbajöhetnek s térszín formájára, fekvésére, talajtakarójára, növény- és állatvilágára, valamint vízviszonyaira mutattnak.
A szótár nem foglalkozik a közismert és egyértelmű szavak magyarázatával, sem azokkal az egyszerű hangalaki változatokkal, amelyek nem okoznak nehézséget az alapszó felismerésében. Úgyszintén nem foglalkozik a helységnevek magyarázatával sem, mert ezeknek helye és minéműsége a helységnévtár alapján kétségtelenül rögzíthető, értelmezésükre tehát a térképésznek szüksége nincs.
A szótár ábc-be sorakoztatott vezérszavai után azok leggyakoribb hangalaki eltérései következnek, majd sorszám alatt a vezérszavak különböző jelentésváltozatai néhány jellemző szóval magyarázva. De csupán földrajzi, illetve térképész-szaki vonatkozásban! Például: Győr, gyűr, györe, gyürke = 1. földvár, mocsárvár, 2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb, 3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket nyújtó hely. -- A gyürke alatt a házikenyérnek azt a kidudorodását is értik, amely úgy keletkezik, hogy a kemencébe tétel előtt késsel bemetszik rézsút a hátat és sülés közben a metszés menete felpúposodik. Vagy a mál délnek fekvő hegyoldal, azonban a hasi bőr, a kikészített bőr vékonyabb része is mál. Természetesen az ilyen vonatkozású értelemváltozatokat a szótár nem tünteti fel.
E szógyűjtemény távolról sem teljes. A népnyelv szinte kimeríthetetlen gazdagsága máról holnapra szül új és újabb neveket. Ezek értelmezésére és rögzítésére a térképész folyamatos és soha le nem zárható feladata. -- Ez a kis munka csupán azt a célt szolgálja, hogy iránytűt adjon a térképész kezébe, melynek segítségével biztosabban halad az alig járt úton, és lényegesen megjavítja munkája minőségét.


Megjegyzés

Ez a számítógépes változat túlnyomórészt az eredeti kiadvány betűhív átirata. Eltérés csak a következő esetekben van:

Az eredetiben a címszó (címszavak) után álló egyenlőségjelek elhagyása a táblázatos megoldás folytán.
Sorszám elhagyása a "Dűlő" és a "Dzsindzsár" szócikkben.
A szembetűnően nyomdahibás "Kemény" címszó javítása "Kémény"-re.
A csonkán megismételt "Köblös föld" szócikk elhagyása.
A kettőspont előszóban, továbbá a pontosvessző egyebütt használt fölös szóközének kiiktatása.
Változatlanul maradt viszont minden egyéb, így többek között a mai helyesírási szabályoktól eltérő írásmódok, pl. vajjon, által-út, hévvíz, kátyu, vizi, gyepü stb., továbbá megmaradtak a magyarázatok szövegében a már nem normatív növénynevek, pl. bolondító csalmatag, pisztácea, szalakfű, székifű, szulok; stb. A latin növénynevek is változatlanul maradtak, bár írásmódjuk és használatuk sem felel meg minden esetben a mai követelményeknek.

* * * * *


A SZÓTÁR az alábbi linken olvasható:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Gárdonyi Géza: KÉK PILLE ( novellák )
  2017-12-02 21:38:41, szombat
 
  Gárdonyi Géza: KÉK PILLE


Link






" Gárdonyi Géza előtt - írja Móricz egy kitűnő emlékezésében - a paraszt csak mellékfigura, akit illik néha észrevenni. Míg nála az emberiség tényezője, és semmivel sincsenek hátrább emberi jogokban és elbírálásban, mint más társadalmi osztály tagjai.
Az ízetlen, göregábor-történetek szerzője nehezen és sokára találta meg igazi hangját. A népszínműves faluszemlélet uralkodása, a falut megvető és nem ismerő városi közönség igényeinek kiszolgálása idején az írónak előbb korai termését, szemléletét kellett megtagadnia, hogy eljuthasson a földművelő nép valóságos problémáinak megértéséhez.
Ennek a buktatókkal teli, küzdelmes útnak olykor idilli, kissé érzelmes, de nemegyszer megrázó állomása Gárdonyi elbeszélései. A nagy természet idilli szépségének festése, humor, kedvesség, felelősségteljes emberség, a falu és a város kiszolgáltatott, esett embereivel való együttérzés jellemzi a kötet elbeszéléseit. Ezek a novellák, hisszük, ma is maradandó értékei a magyar irodalomnak, és nemcsak tanulsággal szolgálnak, de igaz, tiszta gyönyörűséget is szereznek az olvasónak."

Gárdonyi Géza: Kék pille

Van a méhesemben egy szalmadívány. Mikor a napóra igen fekete vonással mutatja a délutáni időt, oda szoktam leheveredni és olvasgatni vagy szenderegni. Mert olvasni is jó, meg aludni is jó. Mikor olvasok, úgy érzem, mintha egy másik embernek a lelke volna bennem, és ez gyönyörűség; mikor pedig alszom, úgy érzem, mintha az én lelkem volna egy másik emberben; és ez is gyönyörűség.

Most a néhai jó Szalárdi János Siralmas Magyar Krónikája van a kezemben. De se nem olvasom, se nem alhatnám. Csak üldögélek a szalmadívány sarkán, és a fejemet a kezemre támasztva, elmélázva nézem az ajtó elé ereszkedő diófa lombjain át a kertemet.

Micsoda sokadalma ez itt az életnek!

Nincs a földön egy tenyérnyi térség, amelyen valami növény meg ne vetette volna a lábát. Ezernyi ezer rejtelmes élet emeli itt az ég felé a leveleit meg a virágait. Táplálkoznak a földből. Isszák a harmatot. Várják a napot reggel, az éjjeli árnyékot este. Az ágak meg a levelek érintik, takarják, nézik egymást. A virágok ide-oda fordítják fejüket; hajladoznak, mint a susogó leányok. Egy lila színű, bájos mákvirág, mintha valamit keresne a földön. Egy liliom, mintha a szilvafára nézne. És a borsóvirágok erre-arra hunyorgató, mosolygó szemek. Mindezek között pedig ezernyi ezer más élet rejtőzik: csigabigák, akik föl-fölágaskodnak egy-egy levélre: végigsétálnak a cukorborsó karóján, és jobbra-balra gukkerozzák a kert világát. A rózsabokrokon gyönge kis aranyszemű levelészek halványzöld tüllruhákban. A ribizlibokrokon gömbölyű kis katicabogarak. Szanaszét meg ide-oda vitorlázó pillangók, akik életének úri mivolta abból is kitetszik, hogy soha egyenes irányban nem szállanak, hanem csak ötlet szerint ki meg be, egyik virág-csárdából a másikba, és mindennap lerészegednek.

Mennyi élet!

És mindnek van gondolata, vágya, akarata, vidámsága vagy szomorúsága. Mind családos életet él, szeretkezik, haragoskodik, dolgozik és alszik, éppúgy mint az ember.

A méhes deszkáján egy kis nefelejcsszín kék pillangó jelent meg. Ismerem ezt a pillangófélét: a lycaenák bájos családjából való. Mikor a nap már lehajlóban van, ott rajzanak az erdő tisztásain meg a kaszálatlan réteken, a láncvirág fehér pehelygolyói fölött. Néha egy-egy csoport összegomolyodik a virágok fölött, és mint valami kék labda, forog föl- és alászállva a levegőben.

Mi ezeknek az életük?

Csupa gondtalanság, játék és vidámság.

A kis pillangóról Bozóki Ilonka jutott az eszembe, az én kis kékszemű, kékruhájú tanítványom. Ilonka is a mezőn él, a pitypangok, temondádfüvek, harangvirágok és kikericsek között, mert libapásztor. Kedves kis fehér arcú gyermek. Napestig dalol, meg röpköd a mezőn. A minap, hogy a kőhídon megállottam, ott láttam őt a fű között. A fűzbokor árnyékában ült, és egy bodzafadarabra öltögetett rongyokat. A fadarabból baba lesz, a rongyokból selyemviganó. Aztán a fadarabot odaszorítja ahhoz az együgyű kis szívéhez. Szereti. Mert a szívnek szeretni kell, ha rongy, ha fadarab!

Csöndesen álltam ott, mégis megérzett. Az ember megérzi hátulról is, ha nézik. Fölugrott és hozzám futott. Átölelte a két lábamat, én pedig megsímogattam.

- Tudok még mindent - szólt a kezemet megfogva -, kérdezzen.

- Hát mondd meg, hogy miért teremtett téged a jó Isten?

És a kis leány az iskolai éneklő hangon felelte:

- Azért, hogy őt megismerjem, szeressem, neki szolgáljak és üdvözüljek.

A szeme szinte könnybe lábadt a boldogságtól, hogy nekem felelni tudott.

Aztán megmutatta a babáját.

A babához adtam egy piros selyempántlikát, ami a könyvemben hevert, meg kifaragtam a baba fejét.

Mondom, így eszembe jutott a kis Bozóki Ilonka, mikor a kék pillangó felém lebegett, és leszállott egy rézszögre, éppen a macskám feje elé. A macskám ott aludt a napon. Szinte szétfolyva feküdt ott féloldalt, elnyújtva mind a négy lábát. Most azonban, hogy a pillangó odaröppent, megmozdult és az egyik lábával rákapott. Azután lomha mozdulattal visszavonta a lábát: a szemeivel hunyorgott, megszagolta és tovább aludt.

A pillangó meg ottmaradt szétesett szárnyakkal, mint két kék virágszirom. Soha többé nem látja ez a virágok országát, nem kereng a napon az ő kis testvéreivel.

Volt.

Nincs.

Mi célja lehetett vele a teremtésnek, hogy életet adott neki, átdajkálta éveken keresztül a hernyó- meg a bábalakon, aztán pompás kék bársonyszárnyakkal csinosította föl, és a virágok illatos világába tette lakónak, s végül egy nagyobb állat egyetlen vad mozdulatának engedte áldozatul.

Arra gondoltam, hogy megütöm a macskát.

De minek?

A természet gyilkossá nevelte, s csupán bennem kiáltott föl az igazság hangja megtorlásért.

Szerencséje volt mégis a macskának; hogy a kertajtó megzördülése elfordította tőle a figyelmemet.

Ki jön?

Egy ünnepi ruhába öltözött, sovány kis parasztasszony.

Egyenesen a méhes felé tart. Félrehárítja az útba hajló almaágakat.

Most megismerem: Bozókiné, az Ilonka anyja. Sír. Temetést jelent?

- Ki halt meg, lelkem?

- A kisleányom.

- Ilonka?

- Az.

- Mi baja volt? Mi érte?

- Torokgyík.

Leült a deszkára, és nagy fehér zsebkendőjébe takarta el az arcát.

A macskám már eltűnt onnan. Nekem mégis úgy rémlett, mintha a fák árnyékában egy másik hunyorgó szemű, óriási fekete szellemmacska lebegne el, ahogy a ragadozók szoktak: lomhán és nesztelenül.
 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Pistis Sophia evangéliuma - A lélek rejtélye
  2017-10-26 20:46:27, csütörtök
 
  Pistis Sophia evangéliuma - A lélek rejtélye


Link


A kereszténység egyik elhallgatott gnosztikus evangéliuma van e könyvben. A rejtélyek Jézusáé, ki felkentté, Krisztussá vált, és ezzel betölté a Föld éterikus mezejét. Szeretet áldozatát meghozva helyre-állította az összetört természetrendet a harmadik napon.
E könyv Jézus feltámadása utáni tanításairól szól.
,,Úgy történt, hogy amikor Jézus feltámadott, 11 évet töltött beszél-getésekkel tanítványaival, oktatván őket csak az Első Parancsolat és az Első Rejtély helyeire (dolgaira) az Első Parancsolat fátylain belül. Ez a huszonnegyedik rejtély (a tizenkét pár agyideg rejtélye - a szerk) bentről kifelé és lent azok közül, melyek az Első Rejtély második terében vannak. Az Első Rejtély van minden rejtély előtt: az Atya a galamb képében. És Jézus mondta tanítványainak: Az Első rejtélyből jöttem amelyik az utolsó, vagyis a huszonnegyedik."
A könyv eredetije kopt nyelven, 1785-ben került Dr. Askew hagyatékából a londoni British Múzeumba. MS 5114-es számon van nyilvántartva.
A beavatás ösvénye, és különösen az igazi keresztény beavatás ösvénye ,,csak az erőseknek való". Ez a könyv sem feltétlenül könnyű olvasmány, és mélyebb értelméhez csak az férhet hozzá valóban, akinek szíve sok-sok inkarnáció révén megnyílt.
A rejtélyek Jézusa, a felkent, a Krisztussá vált hiteles evangéliuma.




 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Szabó Magda: Für Elise ( regény )
  2017-10-07 22:11:04, szombat
 
  Szabó Magda: Für Elise


Link







Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is.

Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal.

Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.
 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Regőczi István atya : Az Isten vándora
  2017-01-25 21:30:13, szerda
 
  Regőczi István atya : Az Isten vándora - teljes könyv


Link


Regőczi István atya (1915-2013), az "Isten vándora" sírfeliratán olvasható szavak szépen kifejezik egész életét: "Szeretni és áldozatot hozni." A "szeretet és az áldozat" a szentmise áldozatában válik jelenvalóvá az oltáron: az Eucharisztiában. Életének ez volt a legmélyebb belső titka, amelyből lelki és fizikai erőt is tudott meríteni. Még aranymisésként 1993-ban kérdezték tőle, hogy melyek voltak addigi papi életének legnagyobb élményei. Így válaszolt erre: "A szentmisék, mert nincs csodálatosabb dolog ezen a világon, mint az édes Jézust leesdekelni az égből."





"A könyv Regőczi István atyának az Isten, haza és család szolgálatában leélt életének nehéz, de csodálatos és követésre késztetô története.
A könyvet kézbe vevő olvasó annak a vándorembernek önéletrajzában gyönyörködhet, akinek - mint általában a vándoroknak - bőven volt része az élet különféle megpróbáltatásaiban, de felemelő örömeiben is.
Ifjúkorában az apostolok lován jutott el Belgiumba, ahol gyermekként rövidebb ideig már tartózkodott, hogy Krisztus hívásának engedve szemináriumba lépjen, majd pappá szenteltesse magát. Első miséjét követően hazatért.
Mindenütt, ahol megtelepedett, első dolga volt templom vagy kápolna építése, hogy híveivel együtt a közöttünk lakó Krisztusból meríthessen erőt. Az örökmécses hét helyen történt meggyújtása után vagy azzal párhuzamosan több helyen árvaházat is létesített. Hogy a rászorulókat a legszükségesebbekkel elláthassa, naponta nemegyszer 50-60 kilométert biciklizett és koldult, viselve a kenyér helyett kapott megaláztatásokat.
A hálaadás és a köszönetet mondani tudás István atya lelkületének egyik legjellemzőbb vonása. Szüntelenül hálát mond Istennek az általa nevelt 10 papért, a 7 templomért, a 300 igaz emberré formált árváért, a flamand nyelven írt és Belgiumban hatalmas sikert ért 5 könyvéért, a Krisztusért viselt bilincsekért, hálát mindenért. Hálaimájához mi is csatlakozunk, és megköszönjük Istennek, hogy ilyen nagyszeru embert és papot adott egyházunknak és magyar népünknek."




 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Wass Albert: TE ÉS A VILÁG TANÍTÁSOK - ÚTRAVALÓUL
  2017-01-08 01:11:44, vasárnap
 
  Wass Albert: TE ÉS A VILÁG TANÍTÁSOK - ÚTRAVALÓUL

A teljes könyv az alábbi linkről tölthető le:


Link

Részletek a könyvből:

TANÍTÁSOK - ÚTRAVALÓUL

Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ s az emberek rosszak. A világ szép s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.
A világot? A Te világodat.
De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ is és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik.
Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint.
Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben.
Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted s a hóvirágok között abban a világban.
Ez a kis írás arra szolgál, hogy megismerd, kendő és festék nélkül, anatómiai egyszerűségében a világot, melybe beleültetett az élet, akár egy palántát. Az igazi világot, melyről látod, a tűz leperzselte az avart s Téged visszaűzött a természet ősi talajába.
Igen, tisztában kell lenned ezzel. Vagy visszatalálsz az igazi világba, a tiszta és egyszerű törvények, világos szabályok és egyenes utak világába, mint ahogy a hóvirág visszatalál gyökeréhez a földbe - vagy elpusztulsz menthetetlenül, korom és hamu piszkában.
Tisztáznod kell a fogalmakat, melyeket összezavartál és egybekevertél az utolsó évszázadok zagyva lázában. Meg kell keressed a gyökerüket, hogy visszatalálj általuk az igazi világba.
Európában születtél, a huszadik század elején. Ez magában véve már annyit jelent, hogy a Nagy Kertész, aki életed palántája fölött rendelkezett, kertjének egy sovány, szélnek kitett sarkába ültetett Téged, ahol fagy, vihar és jégeső között kellett megismerkedned a világgal. És ezáltal azt hiszed most, hogy a világ nem egyéb, mint fagynak, viharnak és jégesőnek egymást követő váltakozása.
Ennek a kis írásnak az a célja, hogy visszavezessen Téged az igazi világhoz. Hogy kézen fogjon, mint testvér a testvért, és sorra mutasson mindent. S megkérjen rá: ne hidd, hogy csúnya és rossz a világ.
A világ szép és különös. Csak sok benne nagyon a beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat.
Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged, s elcsúfítja a világot.





Link

Wass Albert: Mikor mégis egyedül vagy

Ezen nem lehet segíteni. Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből.
Amikor döntened kell, hogy valami jó-e, vagy rossz. Helyes vagy helytelen. Szép vagy csúnya. Amikor döntened kell, hogy jobbra térsz vagy balra fordulsz. Ilyenkor nem segíthet rajtad senki.
Még csak azt sem teheted, hogy valamilyen félmegoldással elhalasztod a döntést.
Kikerülöd. Vagy úgy teszel, mintha nem vennéd észre, hogy döntened kell.
Döntened kell.
Ezen nem lehet segíteni.
És egyedül vagy.
Öregek, bölcsek, papok, filozófusok sok mindent tanácsoltak már Neked erre az alkalomra.
Mondták, hogy ösztönöd indítása szerint azonnal és gondolkodás nélkül cselekedj. Mondták, hogy zárkózz be négy fal közé, étlen, szomjan és töprengj napokig. Azt is mondták, hogy ostorozzad magadat ilyenkor, mert a szenvedés megtisztítja a látást.
Én nem vagyok sem filozófus, sem pap. Még csak öreg sem vagyok. Így hát egészen egyebet mondok Neked:
Eredj ki az erdőre.
A mezőre, a folyó mellé, vagy föl a hegyre. Lassan járj, hiszen egyedül vagy, nincs miért siess.
Lassan járj!

Erdő, mező, folyó, hegy.
Megteheted, hiszen ember vagy.
És amit szemed lát, valóban mind a Tied akkor. Az erdő, a mező, a folyó, a hegy. Még a napsütés is. Még a virágok is. A rigófütty és a pillangó színei.

Eredj tehát lassan, kényelmesen. Nézd meg a virágokat.
Simogassad meg a fák törzsét.
Hajolj a nyírfához és szívd be az illatát.
Hallgasd a madarakat.
Próbáld megérteni azt, amit mondanak.
És amikor már tele vagy a virágok illatával, a napsugárral, a széllel és mindennel, ami zsongva körülvesz és ami mind a Tied abban a percben, akkor gondolkozz a csodán, amit életnek, mindenségnek nevezünk. Gondolj arra, hogy sok-sok millió esztendővel ezelőtt megteremtődött az anyag és megteremtődött a sejt. Megteremtődött és céljává tette a jót, a szépet és a fejlődést. És a sejtből lett virág, állat és végül ember. A látható sejtek mellett növekszik folytonosan a láthatatlan is, amelyik a szép és jó törvényeit hordozza magában és tereli az életet a fejlődésen keresztül a tökéletesedés felé.
Testvéred a világ. Öcséd a nyúl, húgod a margaréta. A fejlődés nagy láncolata összefűz mindenekkel. Néha megpróbálsz ember-ésszel leszakadni erről a láncról, de csak annyi történik, hogy letérsz nyílegyenes útról, eltévedsz, hátra maradsz.
De ha meglátod és megérted a láncszemek törvényét, akkor megérted azt is, hogy soha sem vagy egyedül. Legkevésbé pedig olyankor, amikor azt hiszed, hogy egyedül vagy.





Link

Wass Albert : BÉKÉTLENSÉG ELLEN

Ha valamivel nem vagy megelégedve, mondd meg nyíltan. De békétlen ne légy miatta. A
békétlenség izgágává teszi az embert és az izgága emberek olyanok a társadalomban, mint a
darazsak: egyetlen képességük, hogy fullánkjukkal mérges daganatokat okoznak. Ha minden
áron hajlamos vagy az izgágaságra, gondolj arra, hogy egyáltalában semmi tiszteletre méltó
vértanúság nincsen a darázs halálában, amelyet eltapostál, mert beléd szúrt.
Ha elégedetlen vagy azzal szemben, aki ételedet főzi: főzz magad. Ha sokallod a
villanyszámlát: ne égesd a villanyt. Az államot is bojkottálhatod, ha rendje ellen kifogásaid
vannak: postáját, vasútját ne használd, fizetést ne fogadj el tőle, védelmére ne tarts igényt.
Egyáltalában, ne fogadj el semmit attól, akivel szemben békétlen vagy.
A következetes békétlenek tiszteletreméltó különcök. De a megalkuvó izgágák az
emberiség bajt okozó méregkeverői.





Link

"...Minden vagyonodat elvesztetted. A virágok is elvesztették színpompás ékszereiket, csak puszta gyökerük maradt meg a föld alatt. Azért ne hidd, hogy most már többé sohasem fognak virágozni. Életed, megszokott munkád kerete szertehullott. Itt állasz puszta kézzel, egyetlen szál ruhával és nem tudod, mihez kezdhetnél, mert ilyesmi még nem történt Veled..."
(Wass Albert: Te és a világ - Mindent újrakezdünk)

"...Azt jelenti, hogy jogod van az élethez, éppen úgy mint a pillangónak, vagy a madárnak, vagy a vaddisznónak.
De semmivel sem több, mint ezeknek. Vagyis jogod van a magányhoz, az élelemhez, amit megszerzel magadnak fáradozás áran, a napsütéshez, az esőhöz és ahhoz, hogy dideregj a hóban , ha nincs meleg ruhád. Jogod van bátornak lenni és őszintének. Becsületesnek, igaznak. Jogod van békességben élni és nyugalmasan várni a naplementét. Jogod van elnyomni magadban gonosz indulataidat és jogod van a tökéletesedés útján keresni, mely Istenhez vezet. Ez a szabadság...."
(Wass Albert: Te és a világ - Szabadság)

"...Ne üss sebet embertársaid lelkén! Ha a Tiedet gondtalanul megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet. Az agyontapogatott sebek mérgesednek el leghamarabb. Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések gyötrő szaggatásait: vedd elő az akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és vágd ki vele lelkedből a megtámadott részt. Mosd ki a sebet tiszta önbírálattal, bármennyire is csíp és éget. Tégy rá..."

"...Gondolj mindig arra: mit tenne egy majom, ha ruhába öltöztetnéd, bevezetnéd a civilizáció kényelmeibe, megismertetnéd vele a társadalmi élet játékszabályait, tisztségekkel, hivatalokkal, jogokkal és kötelességekkel látnád el és végül kezébe tennéd a sorsodat?
Ne várj többet az emberektől sem..."
(Wass Albert: Te és a világ - Védőoltás csalódás ellen)





Link



 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
Virág Jenő : Dr. Luther Márton önmagáról
  2016-10-31 01:29:58, hétfő
 
  Virág Jenő : Dr. Luther Márton önmagáról


Link




 
 
0 komment , kategória:  Elektronikus könyvek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 75 db bejegyzés
e év: 762 db bejegyzés
Összes: 23703 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 362
  • e Hét: 21613
  • e Hónap: 114417
  • e Év: 1237853
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.